Vállalkozóknak

 1. Duális képzőhelyek nyilvántartásba vétele és hatósági ellenőrzése

1.1. Hova és milyen módon kell benyújtani a duális képzőhelynek a nyilvántartásba vételi kérelmet?

A nyilvántartásba vételi eljárást a gazdálkodó szervezet vagy a képzőközpont szakirányú oktatási célt szolgáló székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamara folytatja le (tanácsadó-kereső).

A nyilvántartásba vételi kérelem nyomtatvány a területi gazdasági kamara honlapján elérhető és letölthető. A kitöltött és aláírt dokumentumot papír alapon vagy szkennelve kell részükre megküldeni.

A nyilvántartásba vételi eljárás ingyenes.

1.2. Hogyan zajlik a nyilvántartásba vételi eljárás?

A hiánytalanul és megfelelő adattartalommal kitöltött és aláírt kérelem beérkezését követően indul a nyilvántartásba vételi eljárás. Az eljárás lefolytatására 60 nap áll rendelkezésre.

Az ügymenet során a területileg illetékes gazdasági kamara elrendeli a helyszíni szemlét. A szemlére a gazdálkodó szervezet közreműködésével, a területileg illetékes gazdasági kamara által kijelölt ellenőrzési szakértők bevonásával kerül sor. Vizsgálat alá kerül, hogy

• az adott szakma tekintetében a gazdálkodó szervezet megfelel-e a jogszabályi feltételek szerinti felkészültségnek,
• megfelelő minőségirányítási rendszert működtet (vagy legalább a KAMSZER-ben támasztott követelményeknek megfelel).

Amennyiben a szemle során a gazdálkodó szervezet feltételei nem felelnek meg az előírásoknak, a területi gazdasági kamara nyilatkoztathatja a gazdálkodó szervezetet, majd ismételt szemlét rendelhet el.

Amennyiben a gazdálkodó szervezet megfelel az előírt feltételeknek, a területileg illetékes gazdasági kamara a gazdálkodó szervezetet duális képzőhelyként nyilvántartásba veszi.

A nyilvántartásba vételi eljárás során ellenőrzésre kerülnek a kérelemben szereplő telephelyek, közreműködők.

1.3. Mi a teendő, ha több tanulót, illetve képzésben részt vevő személyt szeretne egy duális képzőhely fogadni, mint amennyire a nyilvántartásba vételkor képzési engedélyt kapott?

A duális képzőhelynek a képzőhely létszámbővítési szándékát a területileg illetékes gazdasági kamara felé jeleznie kell. Ebben az esetben hatósági ellenőrzésre kerül sor, amely során a kirendelt szakértők megvizsgálják, hogy az érintett duális képzőhely rendelkezik-e a szakmát tanulók létszámának növeléséhez elegendő és megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel.

1.4. Milyen esetben lehet kamarai ellenőrzésre számítani?

A területileg illetékes gazdasági kamara a szakképző intézmény vagy a szakképzésért felelős miniszter kezdeményezésére, illetve hivatalból indíthat hatósági ellenőrzést.

Ez utóbbira sor kerülhet

• a duális képzőhely kezdeményezésére, például megváltozott körülmények miatt,
• írásbeli megkeresés, például panasz esetén, vagy
• éves ellenőrzési terv alapján.

1.5. Hogyan zajlik a hatósági ellenőrzés?

A hatósági ellenőrzés előre egyeztetett időpontban, helyszíni szemle keretében történik. Az ellenőrzésen kamarai szakértő, iskolai szakértő és a kamara duális képzési tanácsadója vesz részt. Az ellenőrzés eseményeit jegyzőkönyvben rögzítik, amelynek eredményéről a helyszínen tájékoztatják a duális képzőhely képviselőjét.

1.6. Mi történik, ha a hatósági ellenőrzés során a duális képzőhely nem felel meg az előírt feltételeknek?

Amennyiben a szakértők a hatósági ellenőrzés során valamilyen hiányosságot vagy esetleg jogsértő magatartást tapasztalnak, azt a jegyzőkönyvben rögzítik és nyilatkozattételre, illetve a jogsértő magatartás megszüntetésére hívják fel a képzőhely figyelmét. A jelzett hiány pótlására egy alkalommal van lehetőség, dokumentum esetén 15 nap, míg eszköz vagy felszerelés esetén 30 nap a határidő.

1.7. Milyen esetekben és milyen jellegű szankcionálási következményekkel kell számolnia egy duális képzőhelynek?

Amennyiben a duális képzőhely

• a szakirányú oktatással összefüggésben történő ellenszolgáltatás tilalmát megszegi (duális képzőhely nem szedhet térítési díjat és tandíjat a szakirányú oktatás szakképzési munkaszerződés keretében folyó része után), vagy
• a tanuló szakmai felkészültsége elmarad a képzési program alapján elvárható mértéktől,

a gazdasági kamara a duális képzőhellyel szemben figyelmeztetést, közigazgatási bírságot vagy annak kiszabását követő két éven belül azonos jogsértés esetén a szakirányú oktatás megszervezésére irányuló tevékenység folytatásától legfeljebb három évre történő eltiltást alkalmazhat.

2. Szakképzési munkaszerződés

2.1. Kizárólag saját munkavállalók képzése esetén is szükséges a duális képzőhellyé történő nyilvántartás?

Amennyiben igénybe kívánja venni az adókedvezményeket, akkor igen.

2.2. Milyen iskolatípusban/képzéstípusban tanulók köthetnek szakképzési munkaszerződést?

Szakképző intézményben (szakképző iskola vagy technikum) vagy szakiskolában szakmát (vagy szakiskolában részszakmát) tanulók köthetnek szakképzési munkaszerződést.

Duális képzőhelyen szakképzési munkaszerződéssel azok a szakmát tanulók vehetnek részt a szakirányú oktatásban, akik a szakmatanulást:

• tanulói, illetve felnőttképzési jogviszonyban bármely szakképző intézménytípusban (szakképző iskola, technikum), illetve
• tanulói jogviszonyban szakiskolában

folytatják.

Az ezekben az intézménytípusokban tanulók Szakmajegyzék szerinti szakmát vagy – a szakiskolában – részszakmát tanulnak.

Fontos megjegyezni, hogy kizárólag részszakma (legalább egy munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák megszerzését biztosítja) megszerzésére irányuló felkészítés folyik a műhelyiskolában is, azonban – noha az intézmény és az itt zajló oktatás az Szkt. hatálya alá tartozik – nem duális képzési forma, hiszen a szakirányú oktatás az iskola keretei között folyik.

2.3. Köthet-e szakképzési munkaszerződést a saját foglalkoztatójával a munkavállaló, ha szakmát tanul?

Igen, ha a munkáltató szerepel a duális képzőhelyek nyilvántartásában. Saját dolgozó képzésére többféle megoldás van.

A foglalkoztató (munkáltató) a saját munkavállaló szakirányú oktatását 2023. július 1-jétől kétféle módon teljesítheti:

• vagy a meglévő munkaszerződés mellett szakképzési munkaszerződést köt a saját munkavállalójával,
• vagy saját munkavállaló meglévő munkaszerződését (kinevezését) módosítja úgy, hogy abban szerepelnek a szakirányú oktatás teljesítéséhez a munkáltató által biztosított feltételek.

 Ha a duális képzőhely külön szakképzési munkaszerződést köt a saját munkavállalójával, úgy jogosulttá válik szocho-kedvezmény igénybevételére.

A módosított munkaszerződés (kinevezés) nem minősül szakképzési munkaszerződésnek, így arra adókedvezmény sem igényelhető. Ha a munkáltató a szakirányú oktatást külön szakképzési munkaszerződés kötése nélkül kívánja megoldani, nem kell szerepelnie a duális képzőhelyek nyilvántartásában.

Mindkét megoldásnak feltétele, hogy a törvényben nevesített alábbi követelmények egyszerre és együttesen (nem vagylagosan) teljesüljenek, azaz

1. a képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásra vonatkozóan felnőttképzési jogviszonnyal rendelkezik egy szakképző intézménnyel,
2.  a munkáltató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához,
3.  a szakirányú oktatásra a foglalkoztatónál a képzési program alapján kerül sor.

2.4. Fizetős szakmai oktatás esetén köthető szakképzési munkaszerződés?

Szakképzési munkaszerződés köthető a fizetős, azaz állam által nem támogatott szakmai oktatás esetén is, de nem jár utána semmilyen állami támogatás, így adó- és járulékkedvezmény sem.

A Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdése szerint szocho-kedvezmény azon tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek után jár, akik vagy az állam által fenntartott szakképző intézménnyel állnak jogviszonyban, vagy olyan fenntartó által fenntartott szakképző intézménnyel, amely az Szkt. 109. § (3) bekezdése szerinti együttműködési megállapodással rendelkezik.

Szocho-kedvezmény (és más adókedvezmény és -mentesség sem) nem jár abban az esetben sem, ha a fenntartó megfelel ugyan a Szocho tv. 17/A. §-ában foglalt feltételeknek, de maga a szakmai oktatás nem támogatott. A vonatkozó alapvető szabály az Szkt. 3. §-ának (1) bekezdése:

„3. § [A szakképzés ingyenessége]

(1) Az állam

1. a) az első kettő szakma megszerzését – ideértve az ahhoz kapcsolódó előkészítő évfolyamban, illetve a műhelyiskolában való részvételt is – az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül (…)

az általa, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben ingyenesen biztosítja.”

A szakképző intézmények állam által biztosított költségvetése, illetve nem állami intézmény esetén a támogatása, valamint minden szakképzési adó- és járulékkedvezmény ehhez az állami „vállaláshoz” kapcsolódik. Vagyis azon esetekben, amikor nem ingyenes a szakma megszerzése, sem a szakképző intézménynek, sem a duális képzőhelynek nem jár semmilyen állami támogatás.

Ez azt jelenti, hogy nem tilos a nem támogatott képzésben részt vevő tanulóval vagy képzésben részt vevő személlyel szakképzési munkaszerződést kötni, de ebben az esetben szocho-kedvezményre nem jogosult a duális képzőhely, miközben minden, a szakképzési munkaszerződésre vonatkozó szabályt kötelezően be kell tartani, többek között a szakképzési munkabérre előírtakat is.

Ha tehát mind a fenntartó, mind maga a konkrét képzés, illetve a szakmát tanuló (személyében) jogosult állami támogatásra, úgy a szakképzési munkaszerződésre tekintettel a szocho-kedvezményt, és a kapcsolódó adókedvezményeket is igénybe veheti a duális képzőhely, illetve a szakmát tanuló.

2.5. Hogyan kell eljárni a statisztikai adatgyűjtés során a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott létszámmal kapcsolatban?

A statisztikai adatgyűjtés során nem kell figyelembe venni az Szkr. 247. § (2) bekezdésében foglaltakat, hanem a KSH útmutatói szerint kell eljárni, az alábbiak szerint: az Szkr. 247. §-ának (2) bekezdése kizárólag az Szkr. alkalmazásában értelmezhető, a statisztikai adatgyűjtésre nem vonatkozik.

A statisztikai állományi létszám meghatározása álláshelyenként történik. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló két munkaszerződéssel rendelkezik ugyanannál a munkáltatónál, akkor munkaszerződésenként külön-külön kell eldönteni, hogy az alapján a munkavállaló beleszámít-e a statisztikai állományi létszámba.

A KSH útmutató a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz (KSH honlap) határozza meg a létszámba tartozás feltételét. Abban az esetben, ha a munkavállaló az eredeti munkaszerződésében és a szakképzési munkaszerződéses jogviszonyában is megfelel az említett feltételeknek, mindkét jogviszonyban 1-1 főnek számít.

2.6. A NAV felé milyen jogcímkóddal kell jelenteni a szakképzési munkaszerződést?

2024.február 28-án a NAV honlapján a T1041-es nyomtatványhoz új útmutató (https://nav.gov.hu/nyomtatvanyok/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatv anykitolto_programok_nav/24T1041) jelent meg, amelynek értelmében a szakképzési munkaszerződés új jogcímkódot kapott, amely visszamenőleg 2023. július 1-jétől használható. A módosítás visszamenőleg nem kötelező, de a saját dolgozót foglalkoztató duális képzőhelyeknek feltétlenül javasolt a visszamenőleges módosítás a szakképzési munkaszerződéses jogviszony kezdetétől vagy 2023. július 1-jétől (amelyik a későbbi).

A 1131-es jogviszonykód az azonos munkáltatónál két párhuzamos munkaviszonnyal (alap- és szakképzési munkaszerződéssel) rendelkező saját dolgozók [Szkt. 90/A. § (1) bekezdés a) pontja] szakképzési munkaszerződés alapján fennálló biztosítási jogviszonyának bejelentésére szolgál. Alkalmazandó továbbá akkor is, ha a duális képzőhely és a szakmát tanuló között kizárólag az Szkt. 83. §-a szerinti szakképzési munkaszerződéssel létrejött munkaviszony áll fenn.

A 1131-es jogcímkódnál nem kötelező a munkaidő megjelenítése, de a munkavállalók számára több esetben fontos lehet, hogy a nyilvántartás ezt az adatot is tartalmazza, ezért javasoljuk a heti munkaidő feltüntetését továbbra is.

Az új jogcímkód alkalmazásával kapcsolatban további részletes információk a NAV honlapon a következő linkre kattintva olvashatók: https://nav.gov.hu/ado/jarulek/szakkepzesi-munkaszerzodeses-jogviszony-bejelentese

3. Szakmatanulás egyéni életkörülmények között

3.1. CSED, GYED, GYES időszaka alatt köthető szakképzési munkaszerződés?

CSED mellett nem, GYED és GYES (a gyermek féléves korától) mellett igen.

Az egyes ellátásformákban részesülők esetében a szakképzési szabályozás nem tiltja a szakképzési munkaszerződés megkötését, ugyanakkor az ezekre vonatkozó jogszabályok a keresőtevékenységet illetően feltételhez köthetik az ellátásra való jogosultságot:

• CSED (csecsemőgondozási díj) időszaka alatt a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) alapján keresőtevékenységet nem lehet folytatni.
• GYED (gyermekgondozási díj) folyósítása mellett a szülő korlátlan időtartamban végezhet munkát.
• GYES (gyermekgondozást segítő ellátás) időszakában a szülő csak akkor folytathat keresőtevékenységet, ha a gyermek betöltötte a féléves kort.

A szakképzési munkaszerződés alapján a szakmát tanuló munkaviszonyban van és keresőtevékenységet folytat, tehát a megkötéskor a fentieket kell figyelembe venni.

3.2. Főállású anya (GYET) részt vehet a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel?

Igen, maximum heti 30 órában.

A főállású anyaság formailag a GYET igénybevétele, amely családtámogatási ellátás. A GYET mellett lehet dolgozni, de csak maximum heti 30 órában (kivételt képez a teljes mértékben otthonról végzett munka). Ennek figyelembevételével köthető meg a szakképzési munkaszerződés részmunkaidőre (felnőttképzési jogviszonyban).

3.3. GYOD-ban és ápolási díjban részesülő részt vehet a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel?

Igen, de maximum heti 20 órában.

A gyermekek otthongondozási díja (GYOD) tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései az irányadóak. Az ellátásra a jogszabály alapján nem jogosult az, aki keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.

Az ápolási díjban részesülő hozzátartozó folytathat keresőtevékenységet, de a napi munkaideje legfeljebb 4 óra lehet, amennyiben ezt meghaladja, a jogosultságát elveszíti.

Ezen ellátások igénybevétele mellett tehát lehetséges a munkavégzés (akár szakképzési munkaszerződés alapján is), de a jogszabályban foglalt keretek figyelembevételével.

3.4. Nevelőszülőként részt lehet venni a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel?

Igen, ha az a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti.

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony a nevelőszülői hálózatot működtető állami, egyházi és nem állami szerv, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a nevelőszülő között írásbeli keretmegállapodással jön létre. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezései alapján nevelőszülő időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet, feltéve, hogy az a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti.

Ennek megfelelően lehetősége van szakképzési munkaszerződéssel szakmát tanulni.

3.5. Közfoglalkoztatotti jogviszonyban lévő részt vehet a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel?

Közfoglalkoztatási jogviszony mellett nincs lehetőség szakképzési munkaszerződés megkötésére.

Ha a szakmatanulás a közfoglalkoztatási jogviszony keretében valósul meg, azaz értelmezhető a munkavégzéshez kapcsolódóan biztosított képzésnek, arra szakképzési munkaszerződés nem köthető.

A közfoglalkoztatott közfoglalkoztatási jogviszonya mellett adórendszeren kívüli háztartási munkán, vagy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkát vagy alkalmi munkán, illetve rövid időtartamú – maximum 120 napig tartó – munkaviszonyon kívüli egyéb kereső tevékenységet nem folytathat. Az ún. rövid ciklusú szakképzési munkaszerződés megkötésére sincs azonban az Szkt. szerint más foglalkoztatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony mellett lehetőség.

4. Bér és juttatások

4.1. Függ-e a szakképzési munkabér összege a napi munkaidőtől?

Kizárólag felnőttképzési jogviszony esetén.

A szakképzési munkabér tanulói jogviszony esetében ugyanis nem arányosítható a heti munkaidővel, mindenképp az Szkr. szerinti – havi 100 és 168 ezer Ft közötti – munkabért kell a tanuló részére megállapítani, figyelembe véve a tanuló szakmai felkészültségét és a tanulmányi eredményeit.

Felnőttképzési jogviszony esetén a képzésben részt vevő személynek a szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér és egyéb juttatások a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan (azaz a részmunkaidő arányában) járnak. Az arányosítástól a hivatkozott jogszabályi szakaszok értelmében a felek megállapodásuk szerint eltérhetnek, azaz a munkáltató megállapíthat magasabb szakképzési munkabért, de a szakképzési munkabér havi mértéke legfeljebb 168 ezer Ft lehet.

A szakképzési munkaszerződés felnőttképzési jogviszonyban is a teljes szakirányú oktatásra kötendő, azaz – abban az esetben, ha a duális képzőhely nem a szakirányú oktatás egészét vállalja, hanem részben a szakképző intézmény végzi a szakirányú oktatást – a heti munkaidőt nem csupán a duális képzőhelyen töltött munkaidőből, hanem a szakirányú oktatás teljes képzési idejéből kell kiszámolni (amelyből a képzési program szerint szakképző intézményben teljesítendő időre mentesül a munkavégzés alól).

4.2. Hogy kell értelmezni a szakképzési munkabér megállapítását a saját munkavállaló szakmatanulása esetén?

Külön kell megállapítani a munkabérét az eredeti jogviszonyában és a szakképzési munkaszerződéses jogviszonyában.

Felnőttképzési jogviszony esetén a képzésben részt vevő személynek a szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér (teljes munkaidő esetén 100 és 168 ezer Ft közötti összeg) és egyéb juttatások a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan (azaz a részmunkaidő arányában) járnak.

 A szakképzési munkaszerződés felnőttképzési jogviszonyban is a teljes szakirányú oktatásra kötendő, azaz – abban az esetben, ha a duális képzőhely nem a szakirányú oktatás egészét vállalja, hanem részben a szakképző intézmény végzi a szakirányú oktatást – a heti munkaidőt nem csupán a duális képzőhelyen töltött munkaidőből, hanem a szakirányú oktatás teljes képzési idejéből kell kiszámolni (amelyből a képzési program szerint szakképző intézményben teljesítendő időre mentesül a munkavégzés alól).

Az arányosítástól a hivatkozott jogszabályi szakaszok értelmében a felek megállapodásuk szerint eltérhetnek, azaz a munkáltató megállapíthat magasabb szakképzési munkabért, de a szakképzési munkabér havi mértéke legfeljebb 168 ezer Ft lehet.

Az eredeti munkaviszony alapján járó munkabér tekintetében a felek – a jogszabályok betartása mellett – szabadon állapodhatnak meg.

4.3. Miként jár a szakképzési munkabér és az egyéb juttatások nem saját munkavállalónak a szakképzési munkaszerződés alapján?

Felnőttképzési jogviszony esetén főszabály szerint arányos szakképzési munkabér és juttatások fizetendők.

Felnőttképzési jogviszony esetén a képzésben részt vevő személynek a szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér (teljes munkaidő esetén 100.000 és 168.000 Ft közötti összeg) és egyéb juttatások a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan (azaz a részmunkaidő arányában) járnak.

 A szakképzési munkaszerződés felnőttképzési jogviszonyban is a teljes szakirányú oktatásra kötendő, azaz – abban az esetben, ha a duális képzőhely nem a szakirányú 19 oktatás egészét vállalja, hanem részben a szakképző intézmény végzi a szakirányú oktatást – a heti munkaidőt nem csupán a duális képzőhelyen töltött munkaidőből, hanem a szakirányú oktatás teljes képzési idejéből kell kiszámolni (amelyből a képzési program szerint szakképző intézményben teljesítendő időre mentesül a munkavégzés alól). Az arányosítástól a hivatkozott jogszabályi szakaszok értelmében a felek megállapodásuk szerint eltérhetnek, azaz a munkáltató megállapíthat magasabb szakképzési munkabért, de a szakképzési munkabér havi mértéke legfeljebb 168 ezer Ft lehet.

4.4. A szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódó szakképzési munkabérből foganatosítható-e a letiltás?

Nem.

A duális képzőhely által a képzésben részt vevő személy számára a szakképzési munkaszerződés alapján fizetett havi munkabér összege nem haladhatja meg az Szkr. szerinti maximumot (havi 168 ezer Ft), ami egyben az Szja. tv. szerinti adómentes összeg, ezért a kifizetett összegekből nem lehet a letiltásban foglalt pénzkövetelést levonni.

5. Mulasztás

5.1. Ha egy szakmát tanuló igazolatlanul van távol, akkor ugyanúgy be kell jelenteni a szünetelést a ’T1041-es nyomtatványon, mint egy sima munkaviszonyos alkalmazott esetén?

Igen, egész napos igazolatlan hiányzás esetén.

Ha a szakmát tanuló egész nap hiányzik, így aznap egyetlen munkabérre jogosító munkaórája sincs, akkor az igazolatlan távollét alatt a munkavállaló biztosítási jogviszonya a Tbj. 16. § b) pontja alapján szünetel, melynek időtartamát a ’T1041-es nyomtatványon jelenteni is kell.

5.2. Mennyit hiányozhat a szakmát tanuló, és milyen következményei lehetnek a hiányzásnak?

Tanuló esetén, ha az összes mulasztás a tanítási évben a 250 órát meghaladja, vagy az egy tantárgyat érintő mulasztás a 30%-ot meghaladja, osztályozóvizsgát kell tennie. (Tantárgy: ami a tanuló év végi bizonyítványában külön osztályzattal szerepel.) Ha 20 óránál több az igazolatlan hiányzása, az osztályozóvizsgát az oktatói testület megtagadhatja [Szkr. 164. §]. Egybefüggő gyakorlatról legfeljebb 20% hiányzás megengedett, ennél nagyobb mértékű hiányzás évfolyamismétlést eredményez [Szkr. 226. § (2) bekezdése]. Rövid ciklusú szakképzési munkaszerződés esetén pótlási lehetőséget a jogszabály nem említ, ugyanakkor – a rövid ciklusú szakképzési munkaszerződésre vonatkozó szabályok betartása mellett – nincs akadálya annak, hogy kritikus mértékű hiányzás (betegszabadság illetve táppénz) esetén a rövid ciklusú szakképzési munkaszerződést a felek meghosszabbítsák, vagy akár még ugyanazon nyáron kössenek másikat (természetesen csak a képzési programban rögzített óraszám illetve elsajátítandó tananyagelemek erejéig).

Folyamatos – azaz a képzés végéig megkötött – szakképzési munkaszerződés esetén nincs külön egybefüggő gyakorlat, de az egybefüggő gyakorlatra előírt óraszám ebben az 20 esetben is irányadó, azaz minimum ennek 80%-át teljesíteni kell a következő évfolyamra lépéshez. (

Tanköteles, illetve kiskorú tanulóra vonatkozóan az Szkr. 163. §-a további szabályokat is tartalmaz a mulasztás következményeivel kapcsolatban.)

 Képzésben részt vevő személy esetén, felnőttképzési jogviszonyban a hiányzás következményeit, a megengedett hiányzást a felnőttképzési szerződésben kell rögzíteni.

6. Szabadság, távollét

6.1. A szakmát tanuló számára a jogszabályban előírt szabadságot naptári évre vagy tanévre vonatkozóan kell figyelembe venni?

Naptári évre. A naptári év során kötött és megszűnt szakképzési munkaszerződés, valamint az ún. rövid ciklusú szakképzési munkaszerződés [Szkt. 83. § (2) bekezdés b) pontja] esetén a teljes naptári évre járó szabadság időarányos része jár (a munkában töltött idő arányában [Mt. 115. § (1)]).

6.2. Megváltható-e a szabadság?

A szabadság megváltására vonatkozóan az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Mt. alapján a hatályos szakképzési munkaszerződés után járó szabadságokat csak a munkaszerződés megszűnésekor lehet megváltani, azokat az esedékesség évében kötelező kiadni vagy esetleg – a szabályok figyelembevételével – a következő évre átvinni.

Ha tehát a szakképzési munkaszerződés megszűnik, például a szakmát tanuló képzőhelyet vált, akkor az előző jogviszonnyal a munkáltató el kell számoljon: az időszakra vonatkozó, az Szkt. alapján meghatározott szabadságból – a kiadott szabadságokon túl – fennmaradó arányos szabadságot megváltja.

6.3. Hogyan kell kiadni a szabadságot a tanítási szünetek alatt?

A tanítási szünetek rendjére csak a tanulói jogviszonyban kötött szakképzési munkaszerződések esetén kell figyelemmel lenni.

Tanulók esetén a szabadság kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. A nyári szünetben legalább 20 munkanap szabadságot kell egybefüggően kiadni a tanuló számára, véleményének kikérését követően.

Ugyanakkor tanulói jogviszony esetén az Szkt. értelmében bár a szabadságot elsősorban a tanítási szünetekben kell kiadni, de a duális képzőhelynek lehetősége van az Szkt. 84. § (2) bekezdésében foglaltak betartásával tanítási szünetre is beosztani a tanulókat. A duális képzőhely a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a szakmát tanulót szakirányú oktatásra csak a rendeltetése folytán e napon is működő szakirányú oktatási helyen veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett – lehetőleg a következő szakirányú oktatási napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.

A tanév rendjében meghatározott (őszi, téli, tavaszi) iskolai szünetre, valamint a szakképző intézmény által meghatározott nevelés nélküli munkanapokra, amennyiben nincs kötelező iskolai rendezvény, kiadható szabadság (és elszámolható a szocho-kedvezmény).

6.4. Mikor mentesül a munkavégzés alól a szakképzési munkaszerződéssel szakmát tanuló?

A szakmát tanuló az alábbi esetekben mentesül az Szkr. 252/B. §-a alapján a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

• iskolai oktatási napokon, azaz a közismereti oktatási napokon és azon napokon, amikor a képzési program szerint a szakképző intézmény oktatja a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó tananyagelemet;
• ha tanulmányi versenyre történő, a szakképző intézmény által szervezett felkészítésen vagy magán a versenyen vesz részt;
• iskolai (a szakképző intézmény által szervezett) kötelező rendezvény napján;
• a szakmát tanuló vizsgája napján, és az azt közvetlenül megelőző 3 munkanapon;
• érettségi vizsgatárgyanként az érettségi vizsga napját is beleszámítva 4 munkanapra;
• továbbá azokban az esetekben, amikor a szakmát tanuló az általános munkajogi szabályok szerint mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

A tanuló számára a szakmai vizsga előtt a szakmai vizsgára való felkészülés céljából – a tanuló kérésére – a szakképző intézmény legalább 5 munkanapos egybefüggő felkészítést szervez.

Fontos, hogy ezek a mentességek teljes munkanapokra értendők.

A mentesülés időtartamára a szakmát tanuló távolléti díjra jogosult, a duális képzőhely szocho-kedvezményt nem vehet igénybe ezen napokra.

6.5. A technikum 12. évfolyamán az előrehozott érettségivel kapcsolatban mentesülnek a tanulók a munkavégzés alól?

Az Szkt. előírásai alapján a tanulók technikumban 12. évfolyamban három tantárgyból (magyar, történelem, matematika) előrehozott érettségi vizsgát tesznek. Azon tanulók esetén, akik szakképzési munkaszerződéssel rendelkeznek az előrehozott érettségi vizsgák időpontjában, alkalmazni kell az Szkr. 252/B. §-ának alábbi e) pontját:

„A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy mentesül a duális képzőhelyen történő rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól… e) érettségi vizsgatárgyanként – az érettségi vizsga napját is beszámítva – négy munkanapra.”

Az érettségi vizsgatárgyak esetén tehát vizsgatárgyanként jár négy munkanap mentesülés a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettség alól, nem vizsganaponként. Azaz a szóbeli és írásbeli vizsgákra összesen jár három vizsgatárgy esetén 12 munkanap mentesülés (ebbe beleértendők a vizsgák napjai és a felkészülés is). Ez megoldható úgy, hogy pl. 3 egymást követő írásbeli vizsga előtt 3 munkanap, majd az 1 szóbeli vizsganap előtt további 5 munkanap (de megosztható másképp is az írásbeli és a szóbeli vizsga között).

Az Szkr.-ben megadott mentesítési kötelezettség nem feltétlenül az eredeti beosztás szerinti duális képzési napra vonatkozik, így nem szükségszerűen jelent minden egyes napja az eredeti mentesülési napokhoz képest többletet. Azt is biztosítja, hogy ha a tanuló pl. iskolai szünetet kap a vizsgára való felkészülés érdekében, akkor ne kelljen a duális képzőhelyen munkát végezni. Illetve, ha például az érettségi vizsga napja olyan napra esik, amikor szakképző intézményben venne részt szakmai oktatásban, akkor ezen a napon az Szkr. 252/B. § e) pontja alapján mentesül a munkavégzés alól, és nem az Szkr. 252/B. § a) pontja alapján, azaz nem kell számára ezt a napot külön kiadni duális képzőhelyi napon.

Ezeken a napokon távolléti díj jár számukra, de – ahogyan a többi napon sem, amikor távolléti díj jár (a betegszabadság kivételével) – nem számolható el szochokedvezmény.

A 2024/2025. tanév szakképzésben alkalmazandó rendjéről szóló 33/2024. (VIII. 27.) KIM rendelet 2. § (4) bekezdése szerint a közismereti tárgyak oktatása véget ér 2025. április 30-án, de a szakirányú oktatás szakképző intézményben folyó része április 30-a után is folytatódhat. Lehet olyan is, hogy az egyes szakképző intézmények tömbösítés vagy más módszer segítségével úgy oldják meg, hogy erre ne legyen szükség, és így nem lesz április 30-a után iskolai foglalkozása a tanulóknak. A szakképzési munkaszerződés folyamatos munkaviszony, ezért minden olyan munkanapon, amelyen a tanuló nem mentesül a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettsége alól, vagy nincs szabadságon, munkavégzésre (szakirányú oktatásra) köteles – azaz minden ilyen munkanap duális képzési nap. Ez azt jelenti, hogy április 30-a után valamennyi munkanapon, amikor a tanuló nem mentesül a fentiek szerint a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettsége alól, és nincs számára szakképző intézményi oktatás, a duális képzőhelyen szakirányú oktatásra (munkavégzésre) köteles.

6.6. Hány nap betegszabadság jár a szakképzési munkaszerződés alapján?

Naptári évenként 15 munkanap.

A betegszabadság tekintetében a szakképzési munkaszerződés esetében is az Mt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A munkáltató a szakmát tanuló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára – a munkajogi és társadalombiztosítási szabályok értelmében – naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki, erre a távolléti díj 70%-a fizetendő. Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.

Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. Ebben az esetben a tanuló táppénzre jogosult.

A szakmát tanuló keresőképtelenségének betegszabadságot meghaladó idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.

Betegszabadság ideje alatt a duális képzőhely kizárólag azon napokra jogosult a szochokedvezményre, amikor a szakmát tanuló a duális képzőhelyen vett volna részt szakirányú oktatásban, táppénz idején egyáltalán nem.

6.7. Jár-e betegszabadság az iskolai oktatási napokra?

Igen, a betegszabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni folyamatosan azon napokra is, amikor mentesül a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettség alól a szakmát tanuló. A szakmát tanuló betegszabadságot meghaladó idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.

Betegszabadság ideje alatt a duális képzőhely kizárólag azon napokra jogosult a szochokedvezményre, amikor a szakmát tanuló a duális képzőhelyen vett volna részt szakirányú oktatásban, táppénz idején egyáltalán nem.

6.8. Hogyan alakul a szabadság kiadása képzésben részt vevő személlyel kötött részmunkaidős szakképzési munkaszerződés esetén?

Felnőttképzési jogviszonyban a szakképzési munkaszerződés alapján egységesen 30 munkanap szabadság jár évente.

Részmunkaidős szakképzési munkaszerződés esetén a szabadság pontos meghatározása és kiadása nem speciálisan szakképzési munkaszerződéshez kötődik, hanem az Mt. általános szabályai szabályozzák.

Az Mt. nem tesz különbséget a szabadság munkanapban meghatározott mértékében az alapján, hogy a munkaszerződés rész- vagy teljes munkaidőre szól-e. Ezért ugyanannyi munkanap szabadság jár a munkavállalónak napi pl. négy órára szóló munkaszerződés esetén, mintha teljes munkaidőben dolgozna.

A különböző jogviszonyok alapján járó szabadságok nem adódnak össze. Az egyikre az egyik jogviszony, a másikra a másik jogviszony alapján jogosult a munkavállaló.

Aszerint, hogy az egyes jogviszonyok szerinti munkabeosztás megfelel-e az általános munkarendnek vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint valósul meg, a szabadságok kiadásának alapvetően kétféle módja van.

1. Az általános munkarend szerint minden munkanapon belül egyenletesen oszlik meg a munkaidő, például saját dolgozó esetén, két párhuzamos jogviszonyban napi 5 óra az eredeti munkaszerződés szerinti feladatára, napi 3 óra a szakképzési munkaszerződés alapján szakirányú oktatásra. Ez esetben a fő munkaviszonyban kivett 1 munkanap szabadság a napi 5 óra munkaidő alól mentesít, míg a szakképzési munkaszerződés alapján kiadott 1 munkanap szabadság a napi 3 óra szakirányú oktatásban való részvétel alól mentesít.

Ha az elsődleges munkaviszonya alapján kevesebb szabadság jár számára, előfordulhat, hogy lesz olyan időpont, amikor a szakirányú oktatásban szabadságon van, míg a munkaviszonyában nem. Ilyenkor a példában szereplő esetben napi 8 óra helyett napi 5 óra a munkaideje. (A felek rögzíthetik a szerződésben, hogy amíg mindkét szerződés alapján van kiadható szabadság, addig összehangoltan adja ki a munkáltató a szabadságokat.)

2. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az Mt. 124. §-át kell alkalmazni a szabadságok kiadására.

Akkor szükséges eszerint eljárni, ha

– az eredeti munkakör feladatait és a szakirányú oktatásban való részvételt külön napokra szervezik, például hétfő-kedd szakirányú oktatás, szerda-péntek az eredeti munkakör;

– vagy nem egyenletes bármelyik munkaszerződés szerinti feladatok ellátásának beosztása a hét napjai vagy akár a hetek között, például hétfőn 2, kedden 0, szerdán 4, csütörtökön 8, pénteken ismét 2 órában vesz részt szakirányú oktatásban (ide értendő a munkaidőkeret alkalmazása is).

Ha a párhuzamos jogviszonyok közül kizárólag a szakképzési munkaszerződés alapján a szakirányú oktatás megszervezése egyenlőtlen, úgy a szabadság kiadásánál elegendő a szakképzési munkaszerződésre alkalmazni jelen szabályokat.

A szabadság elszámolásának egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén alapvetően kétféle módja van az Mt. fent hivatkozott 124. §-a szerint. A szabadság kétféle elszámolási módja között a munkáltató jogosult választani, választását a naptári év során nem változtathatja meg. Annak nincs akadálya, hogy más-más elszámolást alkalmazzon a szervezeten belül a különböző munkavállalóinál, sőt arra is van lehetősége, hogy az egy munkavállalójával fennálló kétféle jogviszony esetén különböző elszámolást alkalmazzon. Szakképzési munkaszerződés esetén a szabadság órákban való elszámolása javasolt.

A szabadság órákban való elszámolása az Mt. 124. § (3)-(4) bekezdése szerint:

Ez alapján a szabadság kiadható úgy, hogy a munkavállaló, illetve képzésben részt vevő személy a munkaidő-beosztás szerinti időtartamra mentesül a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettsége alól, a szabadságot pedig a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. Ebben az esetben egy munkanap szabadság a munkavállaló szerződés szerinti napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg.

7. Finanszírozással kapcsolatos tudnivalók

7.1. A Szocho tv. 17/A. §-a alapján történő adóvisszatérítés az egyéni vállalkozó bevételének számít-e, legyen az átalányadózó, KATA-s vagy Szja szerint adózó?

Nem, a Szocho tv. 17/A. §-a szerinti kedvezmény (szocho-kedvezmény) érvényesítésekor nem keletkezik bevétele az egyéni vállalkozónak, függetlenül attól, hogy adókötelezettségeit a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint teljesíti, átalányadózó vagy a kisadózó vállalkozók tételes adójának alanya.

7.2. Saját dolgozó esetén elszámolható-e a Tao-kedvezmény, amennyiben a képzőhely nem duális képzőhely?

Nem. A Tao tv. a Tao-kedvezmény igénybevételét szakirányú oktatás esetén ahhoz köti, hogy a képzőhelynek duális képzőhelynek kell lennie. Tehát amennyiben a képzőhely nincs duális képzőhelyként nyilvántartva, a kedvezmény nem vehető igénybe.

2024. január 1-jétől kizárólag duális képzőhelyek, külön megkötött szakképzési munkaszerződés alapján jogosultak bármilyen adókedvezményt elszámolni a szakirányú oktatásra tekintettel. (A 2023. július 1. és december 31. közötti átmeneti időszakban kivétel csak a saját munkavállaló módosított munkaszerződéssel történő szakirányú oktatása volt, ha a szakképzési munkaszerződést 2023. július 1-jét megelőzően kötötték, ekkor a szakirányú oktatás legfeljebb 2023. december 31-ig folytatható volt a korábbi szabályok szerint.)

7.3. Meddig jár a 12 havi kedvezmény a saját munkavállaló után, ha pl. 2025. január 20-án indul a szakirányú oktatás, és 2026. március 25-én van vége. Meddig tart a 12 hónap?

A szocho-kedvezmény 12 hónapra érvényesíthető, de ez nem azt jelenti, hogy 365 napra jár, hanem azt, hogy a szocho-kedvezmény érvényesítése 12 hónapot érinthet.

Így, ha például egy szakképzési munkaszerződés megkötésére úgy kerül sor, hogy az első hónapban csak kevés szocho-kedvezmény érvényesíthető, és a szakirányú oktatás hossza meghaladja a 12 hónapot, nem érdemes az első érintett hónapra szocho-kedvezményt érvényesíteni. A kérdésben szereplő esetben, ha a duális képzőhely január 20-31-re veszi igénybe a szocho-kedvezményt, úgy december az utolsó hónap, amikor érvényesítheti.

7.4. Amennyiben a munkavállaló a szakirányú oktatást követően nem tesz szakmai vizsgát, ebben az esetben a képzés során a szakképzési munkaszerződéses jogviszonyában foglalt bérét nem terhelő munkáltatói adót szintén önellenőrzés során vissza kell fizetnie a munkáltatónak egy összegben?

Kizárólag a duális képzőhely által ily módon jogosulatlanul igénybe vett szocho-kedvezményre vonatkozik a Szocho. tv. 17/A. § (2) bekezdésében foglalt szűkítő rendelkezés, ezért a visszafizetési kötelezettség is kizárólag erre terjed ki, azaz a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján igénybe vett szocho-kedvezményre. A szakképzési munkaszerződés szocho-mentességét azonban a Szocho tv. 5. § (1) bekezdésének ea) pontja biztosítja, így azzal kapcsolatban nem keletkezik visszafizetési kötelezettség.

7.5. Felnőttképzési jogviszony esetén mennyi az évfolyami szorzó?

Az évfolyami szorzó egységesen 1,00 a képzés teljes ideje alatt felnőttképzési jogviszony esetén 2023. július 7-étől az Szkr. 332/A. § (3a) bekezdés értelmében.

7.6. Elszámolható-e a szocho-kedvezmény a ballagás napjára?

Nem, a Szocho tv. 17/A. §-a szerint nem vehető figyelembe az olyan munkanap, amire a szakmát tanuló az Szkt. 84. § (6) bekezdése szerint mentesül a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Ilyen munkanapok a szakképző intézmény által szervezett olyan rendezvény napjai is, ahol minden szakmát tanuló részvétele kötelező, így a ballagás napja is.

7.7. A szakmai vizsgára való felkészülés céljából a tanuló kérésére a szakképző intézmény által biztosítandó, egy alkalommal legalább 5 munkanap egybefüggő felkészülési idő esetében igénybe vehető-e az szocho-kedvezmény?

Nem.

A tanuló számára a szakmai vizsga előtt a szakmai vizsgára való felkészülés céljából – a tanuló kérésére – a szakképző intézmény legalább öt munkanapos egybefüggő felkészítést szervez.

A Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés a) pontja szerint nem vehető figyelembe az olyan munkanap, amire a szakmát tanuló az Szkt. 84. § (6) bekezdése szerint mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Ilyen munkanapok az olyan oktatási napok is, amelyeken a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó tananyagelemet a szakképző intézmény oktatja.

7.8. Betegszabadság esetén igénybe vehető-e a szocho-kedvezmény?

Betegszabadság ideje alatt a duális képzőhely kizárólag azon napokra jogosult a szocho kedvezményre, amikor a szakmát tanuló a duális képzőhelyen vett volna részt szakirányú oktatásban.

7.9. Igénybe vehető-e a szocho-kedvezmény a tanév rendjében meghatározott őszi, téli, tavaszi szünet idejére?

A tanév rendjében meghatározott (őszi, téli, tavaszi) iskolai szünetre kiadható szabadság és elszámolható a szocho-kedvezmény. Vagy ha a tanuló a tanítási szünetben a duális képzőhelyen dolgozik beosztás szerint, a szabályok betartása mellett, szocho-kedvezmény szintén elszámolható.

A szocho-kedvezmény ugyanis az alábbi esetekben vehető igénybe:

– minden munkaórára, amikor a szakmát tanuló ténylegesen a duális képzőhelyen van,

– betegszabadság azon napjain, amikor a duális képzőhelyen lenne, azaz a beosztás szerinti napokon (annyi munkaórára, amennyit ott töltene),

– szabadság idején annyi munkaórára, amennyit ott töltene, vagy ha ez nem értelmezhető, akkor a szakképzési munkaszerződés szerinti napi munkaidőre.

Tanulói jogviszony esetén az Szkt. értelmében a szabadságot elsősorban a tanítási szünetekben kell kiadni, de a duális képzőhelynek lehetősége van az Szkt. 84. § (2) bekezdésében foglaltak betartásával tanítási szünetre is beosztani a tanulókat. Az igénybe vett idő helyett – lehetőleg a következő szakirányú oktatási napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.

7.10. Milyen adókedvezmények kapcsolódnak a (középfokú) duális képzéshez jelenleg?

Az igénybe vehető kedvezmények a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő szakmát tanuló esetében (dőlt betűvel a nem speciálisan szakképzéshez kapcsolódók):

  A szakirányú oktatás ideje alatt az alábbi adókedvezmények járnak a duális képzőhelynek:

– szocho-kedvezmény (visszaigénylés keretében is) [Szocho tv. 17/A. § alapján]

– szocho-mentesség [Szocho tv. 5. § (1) ea) alapján]

– TAO-kedvezmény, illetve őstermelő vagy egyéni vállalkozó esetén SZJAkedvezmény (meghatározott adóalapot csökkentő tétel révén) [Tao tv. 7. § ia); Szja. tv. 21. § (1) a); Szja. tv. 49/B. § (6) a) alapján]

– társadalombiztosítási járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni [Tbj. 27. § (3) alapján]

 A szakképzési munkaszerződés után az alábbi adókedvezmények vehetők igénybe a munkáltató által:

– sikeres szakmai vizsga után sikerdíj (szocho-kedvezmény) [Szocho tv. 17/A. § alapján]

– TAO-kedvezmény, illetve egyéni vállalkozó esetén vagy őstermelő esetén SZJAkedvezmény (meghatározott adóalapot csökkentő tétel révén) – továbbfoglalkoztatás esetén [Tao tv. 7. § ib); Szja. tv. 21. § (2); Szja. tv. 49/B. § (6) b) alapján]

– munkaerőpiacra lépők szocho-kedvezménye [Szocho tv. 11. § alapján a foglalkoztatás első három évére, beleértendő a szakképzési munkaszerződés időszaka is]

A szakmát tanulónak járó támogatások és kedvezmények:

– SZJA-kedvezmény (mentesség) a szakképzési munkaszerződés idején [Szja. tv. 1. melléklet 4.11 alapján]

– 25 év alatti fiatalok kedvezménye (amennyiben 25 év alatti) – SZJA mentesség [Szja. tv. 29/F. §]

– egyszeri pályakezdési juttatás (minden volt tanulónak, az első szakma megszerzése után) [Szkt. 59. § (1) ab)]

7.11. Milyen képzések esetén vehet igénybe adókedvezményt a duális képzőhely?

A szakirányú oktatás és a duális képzés Szocho tv. 17/A. §-ában meghatározott adókedvezménye az alábbi képzési típusok esetén vehető igénybe a képzőhely által:

Az új szakképzési rendszerben, középfokon

1. Az állam, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben folyó, Szakmajegyzék szerinti szakma megszerzésére irányuló, szakképzési munkaszerződés alapján folyó, állam által támogatott szakirányú oktatás esetén tanulói és felnőttképzési jogviszonyban egyaránt.
2. Az állam, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott, illetve szakiskolában a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 13/A. § (3) bekezdése szerinti, szakképzési munkaszerződés alapján folyó szakképzés esetén, kizárólag tanulói jogviszonyban.

Felsőoktatásban folyó képzésekre:

3. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint, hallgatói munkaszerződés alapján folyó duális képzés esetén.
4. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti gyakorlatigényes alapképzési szakon, hallgatói munkaszerződés alapján folyó képzés esetén.

7.12. Melyek azok a munkanapok, amelyek után nem számolható el szocho-kedvezmény?

A szocho-kedvezmény nem vehető igénybe:

– amikor a szakmát tanuló munkabérre vagy távolléti díjra nem jogosult (praktikusan az igazolatlan hiányzás esete),

– amikor a szakmát tanuló az Szkt. 84. §-ának (6) bekezdése szerint mentesül a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettség alól (azok az esetek, amikor 28 távolléti díjra jogosult, Szkt. 84. § (6) és ez alapján az Szkr. 252/B. § szerint: iskolai oktatási napok, tanulmányi verseny, iskolai rendezvény, vizsganapok, valamint az Mt. 55. §-a szerinti munkajogi mentesülés esetei a keresőképtelenség kivételével).

7.13. A 20%-os sikerdíj a teljes időszakra elszámolható, amelyet a szakmát tanuló a duális képzőhelyen töltött?

Igen, az egybefüggően hat hónapot meghaladó időtartamra érvényes szakképzési munkaszerződésre tekintettel. Abban az esetben, ha a szakmát tanuló sikeres szakmai vizsgát tesz, azt a duális képzőhelyet, amely szakképzési munkaszerződéssel legalább egybefüggően 6 hónapig foglalkoztatta a tanulót, 20%-os sikerdíj illeti meg. A 20%-os sikerdíj alapját a szakirányú oktatás időszaka alatt a duális képzőhely által jogszerűen elszámolt összes szocho-kedvezmény képezi, amelyet legalább 6 hónapig egybefüggően fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel számolt el.

Ennek megfelelően az után a tanuló után, aki szakképző iskolával áll tanulói jogviszonyban, és a 10. és 11. évfolyam alatt a szakirányú oktatását folyamatos szakképzési munkaszerződés alapján az adott cég végezte, a két év alatt a tanuló után a szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján elszámolt szocho-kedvezmény 20%-át lehet elszámolni sikerdíjként.

Ha azonban a duális képzőhely a tanulóval előzőleg az egybefüggő (nyári) gyakorlatra vagy évközi tömbösített szakirányú oktatásra kötött ún. rövid ciklusú szakképzési munkaszerződést, az az alapján igénybe vett szocho-kedvezmény nem számít bele a sikerdíj összegébe akkor sem, ha később volt a tanulóval a duális képzőhelynek egybefüggően több mint hat hónapig fennálló szakképzési munkaszerződése is.

7.14. Abban az évben, amikor a szakmát tanuló sikeres szakmai vizsgát tesz, a december havi járulék bevallásban lehet érvényesíteni a 20%-os sikerdíjat?

A szociális hozzájárulási adó havi bevallási kötelezettséget jelent, ezért a sikerdíj leghamarabb annak a hónapnak a szocho-kedvezményeként vehető figyelembe, amelyikben a duális képzőhely le tudja tölteni az igazolást a KRÉTA duális moduljából a sikeres vizsga letételéről. Ez azonban önmagában nem érvényes, a szakképző intézményben (illetve a vizsgaközpontban) kérni kell a sikeres vizsgáról egy másik, aláírt, bélyegzőlenyomattal ellátott dokumentumot, és a kettő együtt igazolja a NAV felé a sikeres vizsgát.

7.15. Elszámolható-e a 20%-os sikerdíj a javítóvizsgát tett tanuló után?

Igen, jár a 20%-os sikerdíj azon tanuló szakirányú oktatására tekintettel is, aki nem elsőre teszi le sikeresen a szakmai vizsgát. A sikerdíj ugyanis nem az első szakmai vizsga sikerességéhez van kötve, hanem egyszerűen csak a szakmai vizsga sikerességéhez.

7.16. A KIVA-s adózók érvényesíthetik-e a Szocho tv. szerinti adókedvezményt adó-visszaigénylés keretében, ha részt vesznek a duális képzésben?

Igen (2021. július 1-je óta).

8. A befejező évfolyam sajátosságai

8.1. Melyik havi bevallásban érvényesíthető a 20%-os sikerdíj?

A sikerdíj leghamarabb annak a hónapnak az adókedvezményeként vehető figyelembe, amelyikben a duális képzőhely le tudja tölteni az igazolást a sikeres vizsga letételéről, mivel a szociális hozzájárulási adó havi bevallási kötelezettséget jelent.

A regisztrációs és tanulmányi alaprendszer, azaz a KRÉTA rendszer Duális moduljában a vizsgarendszer alapján sikeres vizsgával rendelkező duális tanulók esetén a duális admin igazolást tud kiállítani. A „Sikerdíj igazolás” menüpontban a ‘Letöltés’ gomb megnyomásával az igazolás generálódik, a rendszer nyomtatható verziót állít elő. Ez azonban önmagában nem érvényes, a szakképző intézményben (illetve a vizsgaközpontban) kérni kell a sikeres vizsgáról egy másik, aláírt, bélyegzőlenyomattal ellátott dokumentumot, és a kettő együtt igazolja a NAV felé a sikeres vizsgát.

Például abban az esetben, ha a duális képzőhely a szakmát tanuló 2024. június 28-i sikeres szakmai vizsgájáról kiállított igazolást 2024. július 10-én tölti le, úgy a szocho-kedvezmény érvényesítésére 2024. július hónapban válik jogosulttá, azaz a 2024. július 1-től 2024. július 31-ig terjedő időszakról (augusztusban) beadott havi bevallásban érvényesítheti a sikeres szakmai vizsgához kapcsolódó adókedvezményt, miután az igazolás július hónapban áll rendelkezésére.

8.2. Hogyan kell biztosítani a szakmai vizsgára való felkészülést a befejező évfolyamon?

Kizárólag tanulók esetén, a tanuló kérésére a szakképző intézmény a szakmai vizsga előtt – a szakmai vizsgára való felkészülés céljából – egy alkalommal legalább 5 munkanap egybefüggő felkészítést szervez. A szakképző intézmény és a duális képzőhely közösen kialakított képzési programja tartalmazza a szakmai vizsgához kapcsolódóan szervezett egybefüggő felkészítés rendjét is.

Miután az egybefüggő 5 munkanap mentesülési idő a szakmai vizsgára való felkészülést szolgálja, amelynek az írásbeli és a szóbeli alkalom is része, a vizsgafolyamatot megkezdő írásbeli vizsga napja előtt kell kiadni a jogszabályban előírt időtartamot.

8.3. Mikor szűnik meg a szakképzési munkaszerződés a törvény erejénél fogva?

Tanulói jogviszonyban a szakképzési munkaszerződés főszabály szerint az Szkt. 87. § (1) bekezdés b) pontja szerint annak a tanítási évnek a tanév szakképzésben alkalmazandó rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott utolsó tanítási napján szűnik meg, amelyben a tanuló a szakirányú oktatást közvetlenül követő első szakmai vizsgáját megkezdi.

Felnőttképzési jogviszonyban főszabály szerint a Szkt. 87. § (1) bekezdés a) pontja szerint a szakképzési munkaszerződés a felnőttképzési jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napján szűnik meg. A felnőttképzési szerződés teljes időtartamára vonatkozóan azonban a felek nem szabadon állapodnak meg, hiszen a szakmák esetében a képzési és kimeneti követelményekben (KKK-k) meghatározott minimális óraszámok, valamint a Szakmajegyzékben meghatározott évfolyamok alapján számítható maximális óraszámok megadják a felnőttképzési szerződés elvileg lehetséges teljes időtartamát. (Melyet csökkenteni lehet az Szkr.-ben szabályozott mértékig.) A felnőttképzési jogviszony megszűnik a képzés tényleges végén (legkésőbb azon a napon, amikor a képzésben részt vevők bizonyítványát és törzslapját kiállítják).

Amennyiben a felnőttképzési jogviszonyban szervezett szakmai oktatást tanéves keretben, a tanév rendjét figyelembe véve szervezték meg (klasszikus esti oktatás), és május elején állítják ki a képzésben részt vevők bizonyítványát és törzslapját, úgy esetükben a szakképzési munkaszerződés május 31-én szűnik meg, azonban az utolsó tanítási nappal megszűnik a felnőttképzési jogviszonyuk, ezt követően szocho-kedvezmény már nem számolható el.

8.4. Hogyan alakítható át a szakképzési munkaszerződés határozatlan idejű munkaszerződéssé?

1. A szakképzési munkaszerződés főszabály szerint az Szkt. 87. § (1) bekezdés b) pontja szerint annak a tanítási évnek a tanév szakképzésben alkalmazandó rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott utolsó tanítási napján szűnik meg, amelyben a tanuló a szakirányú oktatást közvetlenül követő első szakmai vizsgáját megkezdi. A szakképzési munkaszerződés meghosszabbítható a munkaszerződés módosításával, egyúttal normál munkaviszonnyá történő átalakításával, ekkor a szakképzési tanév rendjében a befejező évfolyamra meghatározott utolsó tanítási nap után normál, határozatlan idejű munkaviszonyként folytatódik.

Ezzel kapcsolatban – a továbbfoglalkoztatásra tekintettel – további adókedvezményekre jogosult a munkáltató, kizárólag folyamatos jogviszony esetén: TAO-kedvezmény, illetve egyéni vállalkozó esetén vagy őstermelő esetén SZJA-kedvezmény (meghatározott adóalapot csökkentő tétel révén) és a munkaerőpiacra lépők szocho-kedvezménye [Szocho tv. 11. § alapján a foglalkoztatás első három évére, beleértendő az szakképzési munkaszerződés időszaka is].

2. Kizárólag tanulói jogviszony esetén bármely duális képzőhely számára nyitva áll annak a lehetősége, hogy egy Ptk. szerint megkötött megállapodás formájában is (ami tulajdonképpen egy szándéknyilatkozat) meghosszabbítható a szakképzési munkaszerződés hatálya tanulók esetén a tanulói jogviszony végéig, azaz június végéig, és a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó, szerződés szerinti tevékenységre szocho-kedvezményt is elszámolhatnak.

Ebben az esetben a szocho-kedvezmény a szakképzési munkaszerződés keretében végzett munkaórákra a szakképzési munkaszerződés hatályának végéig igénybe vehető.

A képzési programot a szakirányú oktatás időtartamával adekvát módon kell elkészíteni, illetve kiegészíteni azzal, hogy a leírt értelmezésnek racionálisan megfelelő szakmai, készségátadási tartalmak kerüljenek beépítésre, pl. valamely tevékenység, készség gyakorlása.

 A KRÉTA-ban a tanulói jogviszony megszűnéséig rögzíthető adat a duális modulban.

A fenti értelmezés a szakképzésért felelős minisztérium állásfoglalásán alapul, amelynek a lényege a következő.

Az Szkt. 87. § (3) bekezdése felülírja a 87. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott főszabályt. Kimondja ugyanis, hogy ha a felek (duális képzőhely és a tanuló) megállapodnak a szakképzési munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony határozatlan idejű munkaviszonnyá történő alakításáról július 1-jei hatállyal, a szakképzési munkaszerződés nem szűnik meg a törvény erejénél fogva az utolsó tanítási napon. A július 1-jei hatály az Szkt. 87. § (1) bekezdés a) pontjából következik, miszerint a szakképzési munkaszerződés a tanulói jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napján szűnik meg. A tanulói jogviszony Szkt. 56. § b) pontja szerint a szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, azaz június 30-án szűnik meg, és a munkaviszony július 1-jével már határozatlan idejű munkaviszonnyá alakul át, ezáltal a jogfolytonosság beáll.

Ha tehát a duális képző és maga a tanuló el szeretne térni az Szkt. 87. § (1) bekezdés b) pontjától (azaz nem szeretnék, hogy a munkaszerződés a tanítási év utolsó napján megszűnjön), és ehelyett az Szkt. 87. § (3) bekezdése alapján szeretnének eljárni (továbbfoglalkoztatás és jogfolytonosság biztosítása), szükség van arra, hogy a duális képzőhely és a tanuló, hivatkozva a köztük meglévő szakképzési munkaszerződésre, a Ptk. szabályozásának megfelelő megállapodásban egyértelműen kinyilvánítsák, hogy a munkáltató legkésőbb július 1-jével határozatlan idejű munkaviszonyt létesít, a tanuló pedig kijelenti, hogy neki is szándékában áll a munkáltatóval határozatlan idejű munkaviszonyt létesíteni.

9. A nyári időszak sajátosságai

9.1. Mit kell tudni a (nyári) egybefüggő gyakorlatról a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt?

A szakképzési munkaszerződés hatálya alatt nem különítünk el egybefüggő gyakorlatnak nevezett szakirányú oktatási részt. A szakképzési munkaszerződéssel, szakirányú oktatásban részt vevő szakmát tanuló – a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – folyamatos munkavégzésre köteles a nyár folyamán is, hiszen munkaviszonyban van.

A jogszabály különbséget tesz a szakirányú oktatás szakképző intézményben, illetve szakképzési munkaszerződéssel történő megszervezése között. Előbbinél tanítási évben teljesítendő oktatásra és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatra, utóbbinál csak oktatásra és gyakorlatra osztja fel. Tehát a duális képzőhelyen megvalósuló szakirányú oktatás esetében a szakmát tanuló a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt folyamatosan sajátítja el az ismereteket. Az adott szakma egybefüggő gyakorlatára vonatkozóan a képzési és kimeneti követelmény csak óraszámot határoz meg, kötelező tartalmat nem. Az egybefüggő szakmai gyakorlat célja a tanult ismeretek, készségek, 32 jártasságok alkalmazását, megszilárdítását szolgáló tevékenység, amelyet lehetőleg munkahelyi körülmények között a szorgalmi időszakot követően, egybefüggően kell lebonyolítani. A szakképzési munkaszerződés hatálya alatt a nyári időszakban történő munkavégzéskor is tekintettel kell azonban lenni a képzési és kimeneti követelményben meghatározott egybefüggő szakmai gyakorlat időtartamára, amelyet a (folyamatos, nem rövid ciklusú) szakképzési munkaszerződéssel rendelkező szakmát tanulónak is minimálisan teljesítenie kell.

9.2. Hogyan kell kiadni a szabadságot a nyári időszakban a szakképzési munkaszerződés alapján?

Az éves összes szabadság mértéke

• tanulói jogviszonyban évi 45 munkanap,
• felnőttképzési jogviszonyban évi 30 munkanap.

A tanuló szabadságának kiadásánál figyelemmel kell lenni a tanév rendjében meghatározott őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. A nyári szünetben legalább húsz munkanap szabadságot kell egybefüggően kiadni a tanuló számára, a tanulóval történt megbeszélést követően.

Mivel a szakmát tanuló munkavégzésre köteles a nyár folyamán is, ezért érdemes figyelemmel lenni arra is, hogy augusztus 31-ig (illetve december 31-ig) mennyi az időarányos szabadsága, amivel gazdálkodhat. Természetesen a szabadságot a munkáltató adja ki, de mindkét fél érdeke, hogy a szakmát tanuló megfelelő időpontban vegye ki azt. Például a tanulónak – teljes naptári évben fennálló szakképzési munkaszerződés esetén – tárgyév augusztus 31-ig időarányosan 30 munkanap szabadság áll a rendelkezésére. Ebből adja ki a munkáltató a tavaszi szünet napjait, illetve ebből kell kötelezően biztosítania a 20 nap egybefüggően kiadandó nyári szabadságnapot a tanuló véleményének kikérésével megállapított időpontban. Ezeket figyelembe véve időarányosan még van kivehető szabadnap augusztus 31-ig – természetesen ez már csak abban az esetben, amennyiben ehhez a munkáltató hozzájárul, figyelembe véve a szakirányú oktatásra vonatkozóan a képzési programban erre az időszakra lefektetett oktatási célokat és elsajátítandó tananyagegységeket.

Mivel szeptember 1-jétől az év végéig így időarányosan 15 kivehető munkanap marad, azt kell megfontolni, hogy ez lefedi-e a szabadságok kiadására elsődlegesen megjelölt őszi és téli szünetet. Amennyiben igen, javasolt a nyár végéig időarányosan számolt szabadságok kiadása, hiszen az Mt. alapján a hatályos szakképzési munkaszerződés után járó szabadságokat csak a munkaszerződés megszűnésekor lehet megváltani, azokat az esedékesség évében kötelező kiadni vagy esetleg – a törvényi szabályok figyelembevételével – a következő évre átvinni.

9.3. Ha nyáron kötik a szakképzési munkaszerződést, akkor hogyan kell eljárnia a munkáltatónak a szabadságok kiadásával kapcsolatban?

Az Szkt. 84. § (5) bekezdése szerint „A nyári szünetben legalább húsz munkanap szabadságot egybefüggően kell kiadni az érintett tanuló véleményének kikérését követően.”

Minden szakképzési munkaszerződés esetén kötelező a 20 munkanap egybefüggő szabadság kiadása, függetlenül a megkötés időpontjától. Ez alapján a következő megoldások javasolhatók a duális képzőhelyek számára:

– A szakképzési munkaszerződést, ha a tanítási év végén a tanuló nem rendelkezik vele, szeptembertől, a következő tanév elejétől javasolt kötni, a nyári képzési kötelezettség teljesítésére pedig a rövid ciklusú szakképzési munkaszerződés ajánlható. Ez az elsődlegesen tanácsolható megoldás.

– Lehetőség van arra is, hogy ne szeptembertől kössék a szakképzési munkaszerződést a felek, de ekkor bele kell számítani a 20 munkanap egybefüggő szabadságra vonatkozó kötelezettséget a képzési program és a naptári év tervezésébe. Emiatt egyértelműen nem javasolt például augusztus 1-jétől kötni a szakképzési munkaszerződést, mivel ez esetben a naptári év hátralévő részére időarányosan járó szabadság 19 nap, miközben szinte a teljes augusztust (20 egybefüggő munkanapot) ki kell adni a tanulónak. Azaz az időarányos szabadság nem elég a nyári kötelezően kiadandó szabadságra sem, és nem jut szabadnap a további iskolai szünetekre sem, miközben nem tudják szakirányú oktatásra kihasználni, hogy már nyáron megkötötték a szakképzési munkaszerződést.

Az ún. rövid ciklusú szakképzési munkaszerződésekre a rendelkezés nem értelmezhető, így nem is kell figyelembe venni.

9.4. Hogyan kell a rövid ciklusú szakképzési munkaszerződést összehangolni a nyári szünettel?

Mindenképp úgy kell a nyári szünetre vonatkozóan rövid ciklusú szakképzési munkaszerződést kötni és az időarányos szabadság kiadását tervezni, hogy – akár az egybefüggően kiadott időarányos szabadsággal együtt – a tanulónak biztosított legyen a 30 nap egybefüggő iskolai és munkaszünet. Az Szkt. 34. § (3) bekezdése szerint ugyanis a tanulók számára „a tanítási év utolsó napját követően a tanév végéig terjedő időszakban pedig legalább harminc egybefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani”.

Például: 4 hetes (20 munkanapos) egybefüggő gyakorlat esetén legalább 24 munkanapra kell kötni a szakképzési munkaszerződést, ekkor ugyanis lefelé kerekítve 4 munkanap szabadság jár időarányosan. Ekkor július 5. és augusztus 6. közötti szakképzési szerződés esetén belefér, ha az összes időarányos szabadságot a szerződéses időszak végén adják ki. Azonban, ha már egyetlen napot kiadnak más időpontban, nem tud teljesülni az egybefüggő 30 nap szünetre vonatkozó előírás, azért jobb nem ennyire „kicentizni”.

A leginkább javasolható megoldás a nyárra kötött rövid ciklusú szakképzési munkaszerződések esetén az, hogy vagy a nyári szünet elején vagy a végén, a szakképzési munkaszerződés hatályán kívül legyen a tanulóknak 30 nap egybefüggő nyári szünetük, így az időarányos szabadság kiadásánál ne kelljen ezt figyelembe venni.

9.5. Az egybefüggő szakmai gyakorlatra milyen időtartamú szakképzési munkaszerződést lehet kötni?

Rövid ciklusú szakképzési munkaszerződés évente legfeljebb két alkalommal, legalább 2 és legfeljebb 12 hét egybefüggő időszakra, összesen legfeljebb 12 hét időtartamra köthető [Szkt. 83. § (2) bekezdés b) pont].

A rövid ciklusú szakképzési munkaszerződés lehetőséget biztosít a kifejezetten csak az egybefüggő („nyári”) szakmai gyakorlatok vállalatoknál történő megszervezésére, illetve a kevésbé gyakorlatigényes szakmák esetén, vagy a technikumok 11-12. évfolyamain az alacsonyabb óraszámú gyakorlati jellegű szakmai tartalom tömbösített, külső helyszínen történő oktatására.

A rövid ciklusú szakképzési munkaszerződések esetén is úgy kell meghatározni a szakképzési munkaszerződések időbeli hatályát, hogy az időarányosan járó szabadságot ki lehessen adni annak időtartama alatt (ellenkező esetben az időarányos szabadságot a szakképzési munkaszerződés lejártakor meg kell váltani, de erre szocho-kedvezmény nem jár).

Rövid ciklusú szakképzési munkaszerződés nem köthető az ún. „többes jogviszonyban” (azaz felnőttképzési jogviszony esetén, ha a szakmát tanulónak más munkáltatóval fennálló, munkavégzésre irányuló jogviszonya van [Szkt. 90/B. §]).

Forrás:dualis.mkik.hu