keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozó vagyok

Amennyiben ön vállalkozó, és duális képzéssel foglalkozik vagy érdeklődik a duális képzés iránt, akkor a főcímekre bontva talál meg minden információt.

Bekapcsolódás az új típusú duális képzésbe

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Kormányrendelet szerint meghatározott személyi, tárgyi és egyéb feltételek biztosításával lehet a duális képzésbe bekapcsolódni. A feltételek meglétét és folyamatos fenntartását a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamara ellenőrzi. A duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételhez a vállalkozásnak kérelmet kell benyújtania a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarához.

Duális képzőhelyként az a képzőközpont vagy más olyan gazdálkodó szervezet vehető nyilvántartásba:

  • amelynél a szakirányú oktatás megszervezésének és folytatásának feltételei biztosítottak,
  • amely a jogszabályokban meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel vagy szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyt foglalkoztat,
  • amelynél az általa vállalt szakma ágazatához kapcsolódó tevékenységet végeznek, és amely az ahhoz szükséges eszközzel és felszereléssel rendelkezik és
  • az új szakképzési rendszer tekintetében minőségirányítási rendszert működtet vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel.

Minden szakma esetében a Szakmajegyzék szakmáihoz tartozó képzési és kimeneti követelmények (az ún. KKK-k) tartalmazzák azon tárgyi feltételek, eszközök és berendezések listáját, amelyekkel feltétlenül rendelkeznie kell a képzőhelynek. A nyilvántartásba-vételi eljárás során a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamara ellenőrzi ezeknek az eszközöknek a meglétét, az állapotát és a biztonságos használat körülményeit, dokumentációját.

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Kormányrendelet 242. §-a tartalmazza azon előírásokat, amelyeknek meg kell felelnie a szakirányú oktatással foglalkozó oktatóra vonatkozóan, amelyek a következők:

  • cselekvőképes,
  • nem áll a szakirányú oktatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
  • a duális képzőhely által vállalt szakmának megfelelő, államilag elismert, legalább középfokú szakirányú szakképzettséggel és legalább ötéves, az érintett szakképzettségnek megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik és
  •  kamarai gyakorlati oktatói vizsgával rendelkezik.

Mentesül a kamarai gyakorlati oktatói vizsga letétel alól az, aki

  • szakirányú mestervizsgával rendelkezik,
  • a duális képzőhely által vállalt szakmának megfelelő
  • szakirányú felsőfokú szakképzettséggel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal,
  • felsőfokú végzettséggel, szakirányú középfokú szakképzettséggel és legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal vagy
  • az egészségügyi ágazat tekintetében – egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítéssel rendelkezik, vagy
  • a hatvanadik életévét betöltötte.

Kötelezettségek duális képzőhelyként

  • A tanuló számára egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyet biztosít.
  • Vállalja a szakirányú oktatáson való foglalkozást és oktatást, biztosítja a törvényben meghatározott juttatásokat.
  • A tanulóval, ill. képzésben részt vevő személlyel szakképzési munkaszerződést (SZMSZ) köt.
  • Rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálatot biztosít.
  • A munka-,baleset-és tűzvédelmi oktatást megtartja, naplóban rögzíti.
  • A szakmai tevékenység jellegének megfelelően előírt egyéni védőeszközöket ellátja.
  • A gyakorlati képzésben részt vevő számára felelősségbiztosítást köt.
  • A szakirányú oktatással összefüggésben a regisztrációs-és tanulmányi alaprendszerben rögzíti a szakmai tevékenységet.(KRÉTA)
  • Minőségirányítási rendszert működtet, vagy legalább a területileg illetékes gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel. (KAMSZER)

A szakképzési munkaszerződés

A szakképzési munkaszerződés tartalmát a munka törvénykönyve, a szakképzési törvény és annak végrehajtási rendelete szabályozza. A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés megkötését megelőzően kiválasztási eljárást folytathat le.

SZMSZ csak azzal a tanulóval/képzésben résztvevővel köthető, aki a szakmára előírt foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatnak és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, illetve sikeres ágazati alapvizsgát tett. A szerződést írásba kell foglalni, mely a szakirányú oktatás kezdő napjától a szakirányú oktatás időtartamára szól. A tanuló és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre. A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés aláírásával egyidejűleg írásban tájékoztatja a tanulót a munkabér és az egyéb juttatások kifizetésének időpontjáról, az azt terhelő fizetési kötelezettségek levonásáról, a tanuló számára nyújtható egyéb juttatások és kedvezményekről, azok mértékének és nyújtásának feltételeiről, a szakirányú oktatásért felelős személy családi -és utónevéről, elérhetőségéről.

Azon képzések esetében, melyeknél nem nyílik lehetőség teljes képzési időre szerződést kötni, lehetőség van ún. Rövidített Szakképzési munkaszerződést kötni évente legfeljebb két alkalommal, legalább 2 és legfeljebb 12 hét egybefüggő időszakra, de éves szinten legfeljebb 12 hét egybefüggő, határozott időszakra.

SZMSZ_MINTA_2023 módosított


Saját munkáltatónál töltött szakirányú oktatás (Ha a képzésben résztvevő a saját munkáltatójánál tölti a gyakorlatát)

Saját munkavállaló szakirányú oktatása a módosítás szerint kétféleképpen történhet duális képzés keretében:

a) Ha a foglalkoztató duális képzőhely (nyilvántartásba vette duális képzőhelyként a gazdasági kamara), köthet szakképzési munkaszerződést a saját munkavállalójával, így párhuzamosan kétféle jogviszonyt fenntartva. Ez a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho törvény) szerinti adókedvezmény igénybevételére is jogosít.

b) Az eredeti munkaszerződés – duális képzési célú – módosítása továbbra is lehetőség, de a módosított munkaszerződés nem válik szakképzési munkaszerződéssé. Ebben az esetben nincs szükség kamarai nyilvántartásba vételre, viszont a Szocho törvény szerinti adókedvezmény sem vehető igénybe.

Megjegyzések:

A saját dolgozóval kötött, az eredeti munkakörre vonatkozó munkaviszonnyal párhuzamos szakképzési munkaszerződés esetén több lehetséges megoldás van a jogviszonyokra vonatkozó munkaidő megállapítása tekintetében:

„A” eset: Az eredeti munkaszerződést átalakíthatják – a szakirányú oktatás idejérerészmunkaidőssé, és mellé kötnek egy szintén részmunkaidős szakképzési munkaszerződést. Ebben az esetben külön-külön kerül meghatározásra a csökkentett részmunkaidős bér, és a szakképzési munkaszerződés alapján fizetett díjazás. Utóbbit nem terheli szociális hozzájárulási adó és SZJA kötelezettség. A részmunkaidős bér járulékfizetési kötelezettségei nem térnek el a munkabérre vonatkozó kötelezettségektől.

B” eset: Megmaradhat az eredeti munkaviszony teljes munkaidős munkaviszonyként is, a szakképzési munkaszerződés pedig ezen felül vállalt részmunkaidős munkaviszonyként kezelendő. A járulék fizetés szabályai az „A” esettel megegyezőek.

Arra is lehetőséget ad az Mt. (88. § (1), 92. § (4)), hogy a felek a teljes munkaidős munkaviszonyban a heti munkaidőt kevesebb, mint 40 órában állapítsák meg, így például a szakképzési munkaszerződés idejére csökkenthető az eredeti munkaviszony heti munkaideje anélkül, hogy részmunkaidőssé alakítanák azt.

Ezzel kapcsolatban szintén fontos, hogy a szakképzési munkaszerződés felnőttképzési jogviszonyban is a teljes szakirányú oktatásra kötendő, azaz – abban az esetben ha a duális képzőhely nem a szakirányú oktatás egészét vállalja, hanem részben a szakképző intézmény végzi a szakirányú oktatást – a heti munkaidőt nem csupán a duális képzőhelyen töltött munkaidőből kell kiszámolni, hanem a szakirányú oktatás képzési idejéből (amelyből a szakképző intézményben teljesítendő időre mentesül a munkavégzés alól).

A szabadság meghatározása és kiadása felnőttképzési jogviszonyban kötött részmunkaidős szakképzési munkaszerződések esetén is változik. Az Mt. nem tesz különbséget a szabadság mértékében az alapján, hogy a munkaszerződés rész- vagy teljes munkaidőre szól-e. Ezért ugyanannyi (munkanap) szabadság jár a munkavállalónak napi négy órára szóló munkaszerződés esetén, mintha teljes munkaidőben dolgozna. A különböző jogviszonyok alapján járó szabadságok nem adódnak össze. Az egyik az egyik jogviszony, a másik a másik jogviszony tekintetében érvényes. Aszerint, hogy az egyes jogviszonyok szerinti munkabeosztás megfelel-e az általános munkarendnek, vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint valósul meg, más a szabadságok kiadásának módja


A szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér és egyéb juttatások

A szakképzési munkaszerződés alapján fizetendő munkabér minimum a szakirányú oktatás központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott önköltségének egyhavi össze, azaz 1.200.000 Ft/12=100.000 Ft, felső határa pedig ennek százhatvannyolc százaléka, azaz 168.000 Ft.

A munkabért a duális képzőhely a tárgyhót követő hónap 10. napjáig átutalással köteles teljesíteni. Az így megállapított munkabér személyi jövedelemadó mentes, de 18,5% társadalombiztosítási járulék köteles. Amennyiben a képzésben részt vevő személy foglalkoztatására irányuló más jogviszony mellett párhuzamosan vesz részt az oktatásban, és a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, a szakképzési munkaszerződéses bér-és egyéb juttatás az Szkt. 83.§. (7) bekezdése értelmében a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányos.

Amennyiben az azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók részére biztosított egyéb juttatás a duális képzőhelyen, abban az esetben a tanulót/képzésben résztvevőt is megilleti a más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás. Ennek mértéke legfeljebb évente az önköltség mértékének 168%-a, azaz maximum 168.000 Ft.


A szakképzési munkaszerződés megszűnése, megszüntetése

A szakképzési munkaszerződés megszűnik:

  • a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napján, ha a tanuló,ill. a képzésben részt vevő személy tanulmányait más szakképző intézményben nem folytatja,
  • annak a tanítási évnek a tanév szakképzésben alkalmazandó rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott utolsó tanítási napján, melyben a tanuló a szakirányú oktatást közvetlenül követő első szakmai vizsgáját megkezdi,
  • a duális képzőhely jogutód nélküli megszűnése napján,
  • a szakirányú oktatásban való részvételtől eltiltó határozat véglegessé válásának napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének napján,
  • a tanuló, ill. képzésben részt vevő halála napján

A szakképzési munkaszerződés megszüntethető:

  • közös megegyezéssel a közös megegyezésben megjelölt nappal,
  • felmondással a felmondás közlésétől számított 15. nappal,
  • azonnali hatályú felmondással az azonnali hatályú felmondás közlésének napjával. (jogszabályban meghatározott indokkal Szkt. 88. §.)

Regisztrációs és tanulmányi alaprendszer (KRÉTA)

A szakirányú oktatást folytató szervezet a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatásával összefüggésben a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerben rögzíti

  • a szakmai tevékenységeket, annak helyszínét, ha az eltér a duális képzőhely nyilvántartásba vett székhelyétől vagy telephelyétől, a szakmai tevékenységre fordított időt
  • a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy értékelését
  • a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy részvételét és mulasztását a szakirányú oktatás során.

KRÉTA  Duális modul belépési felülete: https://www.e-kreta.hu/

KRÉTA Duális modul használatához információkhoz juthat az alábbi linken: https://tudasbazis.ekreta.hu/pages/viewpage.action?pageId=86770472

Rövid összefoglaló a KRÉTA Duális modulról vállalkozások számára bővebben»


Kamarai Minőségirányítási Rendszer (KAMSZER)

Duális képzőhelyként az a képzőközpont, vagy más olyan gazdálkodó szervezet vehető nyilvántartásba, amely a minőségirányítási feladatok esetében minőségirányítási rendszert működtet, vagy legalább a területileg illetékes gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel. bővebben»


Munka- és pihenőidő

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára legfeljebb négyhetes munkaidő keret rendelhető el, de rendkívüli munkaidőre nem kötelezhető.

  • Az éves összes szabadság mértéke nem életkorhoz kötött, hanem a jogviszony típusától függ: a tanulót évente 45 munkanap, a képzésben részt vevő személyt évente 30 munkanap szabadság illeti meg.
  • A duális képzőhely a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt szakirányú oktatásra csak a rendeltetése folytán e napon is működő szakirányú oktatási helyen veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett – lehetőleg a következő szakirányú oktatási napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.
  • Nyári szünetben legalább 20 munkanap szabadságot a tanuló személy kérésének megfelelő időpontban egybefüggően kell kiadni. (Ha az SZMSZ megkötésére más munkavállalóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony mellett kerül sor, a szüneteket nem kell figyelembe venni).
  • A szakképző intézmény a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel részt vevő tanuló kérésére a szakmai vizsga előtt -a szakmai vizsgára való felkészülés céljából- egy alkalommal legalább 5 munkanap egybefüggő felkészülést szervez.

A szakirányú oktatás időtartama

  • A tanuló teljes napi munkaideje nem haladhatja meg a napi 8 órát, fiatalkorú munkavállaló esetében a napi 7 órát.
  • A napi szakirányú oktatást 6 és 22 óra között kell megszervezni.
  • A szakirányú oktatás befejezése és a következő napi szakirányú oktatás vagy közismereti oktatás megkezdése között legalább 16 óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.
  • A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy részére, ha a napi szakirányú oktatási idő
    • a 4 és ½ órát meghaladja, legalább 30 perc,
    • a 6 órát meghaladja, legalább 45 perc megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a napi szakirányú oktatási időn belül

Mentesülés a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettség alól

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy mentesül a duális képzőhelyen történő rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól:

  • a közismereti és az olyan oktatási napokon, amikor a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó tananyagelemet a szakirányú oktatás – közösen elfogadott képzési programja szerint – a szakképző intézmény végzi, vagy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a tanulmányi versenyre a szakképző intézmény által szervezett felkészítésben, illetve versenyen vesz részt,
  • a szakképző intézmény által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló, illetve képzésben részt vevő személy részvétele kötelező,
  • a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy vizsgája napján és a vizsgát közvetlenül megelőző három munkanapon,
  • minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól: a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, hozzátartozója halálakor két munkanapra stb.,
  • érettségi vizsgatárgyanként – az érettségi vizsga napját is beszámítva – négy munkanapra.

 Szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulók számára – a tanuló kérésére – a szakképző intézmény megszervezi a szakmai vizsga előtt a legalább öt munkanapos egybefüggő felkészítést. A szakirányú oktatásra vonatkozó képzési programba ezért be kell építeni a szakmai vizsgához kapcsolódóan szervezett 5 napos egybefüggő felkészítés rendjét is.


Adókedvezmény érvényesítése szakképzési munkaszerződés alapján

A duális képzéshez kapcsolódó korábbi szakképzési-hozzájárulás csökkentési lehetőségek megmaradtak, 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból vonhatók le. bővebben»