1. Szakképzési munkaszerződés megkötése
1.1. Csak 18 éves korig köthetek szakképzési munkaszerződést?
Nem, szakképzési munkaszerződés felnőttképzési jogviszonyban is köthető, korhatár nélkül.
Szakképzési munkaszerződést a Szakmajegyzék szerinti szakmát – tanulói jogviszonyban vagy felnőttképzési jogviszonyban – tanuló köthet a duális képzőhellyel, amely alapján közöttük munkaviszony jön létre.
Tanulói jogviszony tanköteles kiskorúval, továbbá a nappali rendszerű szakmai oktatásban részt vevő tanulóval hozható létre annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyikben a tanuló a huszonötödik életévét betölti. Ezt követően a szakmát tanuló már csak felnőttképzési jogviszonyban vehet részt a szakmai oktatásban.
1.2. Köthetek szakképzési munkaszerződést a saját munkáltatómmal?
Igen, ha a munkáltató szerepel a duális képzőhelyek nyilvántartásában. Saját dolgozó képzésére többféle megoldás van.
A foglalkoztató (munkáltató) a saját munkavállaló szakirányú oktatását 2023. július 1-jétől kétféle módon teljesítheti:
- vagy a meglévő munkaszerződés mellett szakképzési munkaszerződést köt a saját munkavállalójával,
- vagy saját munkavállaló meglévő munkaszerződését (kinevezését) módosítja úgy, hogy abban szerepelnek a szakirányú oktatás teljesítéséhez a munkáltató által biztosított feltételek.
A módosított munkaszerződés (kinevezés) nem minősül szakképzési munkaszerződésnek. Ha a munkáltató a szakirányú oktatást külön szakképzési munkaszerződés kötése nélkül kívánja megoldani, nem kell szerepelnie a duális képzőhelyek nyilvántartásában.
1.3. Hogyan alakul a munkaidőm tanulói jogviszonyban szakképzési munkaszerződéssel?
Teljes munkaidős szakképzési munkaszerződés esetén azokon a napokon, amikor a tanuló nem mentesül a munkavégzés alól, a napi munkaidő 18 éves kor alatt 7 óra, 18 éves kortól pedig napi 8 óra.
- A heti/napi munkaidőt a szakképzési munkaszerződésben szükséges rögzíteni. 18 éves kor alatt az Szkt. értelmében a napi teljes munkaidő legfeljebb 7 óra lehet, így a heti munkaidő 35 óra teljes munkaidős szakképzési munkaszerződés esetén.
- 18 éves kor felett a teljes napi munkaidő 8 óra. (A felek megállapodhatnak rövidebb teljes napi munkaidőben is).
A szakképzési munkabér tanulói jogviszony esetében nem arányosítható a heti munkaidővel.
1.4. Hogyan alakul a munkaidőm szakképzési munkaszerződéssel, ha felnőttképzési jogviszonyban tanulok?
A heti munkaidő a szakirányú oktatás egészét le kell, hogy fedje (iskolai és duális képzőhelyen töltött idő összesen).
A szakképzési munkaszerződés felnőttképzési jogviszonyban is a teljes szakirányú oktatásra kötendő. Abban az esetben tehát, ha a duális képzőhely nem a szakirányú oktatás egészét vállalja, hanem részben a szakképző intézmény végzi a szakirányú oktatást, a heti munkaidőt nem csupán a duális képzőhelyen töltött munkaidőből kell kiszámolni, hanem a szakirányú oktatás teljes képzési idejéből (amelyből a képzési program szerint szakképző intézményben teljesítendő időre mentesül a munkavégzés alól). A szakképzési munkaszerződésben rögzítendő heti kötelező munkaidőt úgy kell kiszámítani, hogy egyrészt a teljes (a szakképzési munkaszerződés hatálybalépésének időpontjában még hátralévő) szakirányú oktatási óraszámmal kell számolni (a képzési program alapján), másrészt lehetővé kell tegye az időarányosan járó szabadság kiadását.
1.5. Mikor szűnik meg a szakképzési munkaszerződésem a törvény erejénél fogva?
Tanulói jogviszonyban a szakképzési munkaszerződés főszabály szerint az Szkt. 87. § (1) bekezdés b) pontja szerint annak a tanítási évnek a tanév szakképzésben alkalmazandó rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott utolsó tanítási napján szűnik meg, amelyben a tanuló a szakirányú oktatást közvetlenül követő első szakmai vizsgáját megkezdi.
Felnőttképzési jogviszonyban főszabály szerint a Szkt. 87. § (1) bekezdés a) pontja szerint a szakképzési munkaszerződés a felnőttképzési jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napján szűnik meg. A felnőttképzési jogviszony megszűnik a képzés tényleges végén (legkésőbb azon a napon, amikor a képzésben részt vevők bizonyítványát és törzslapját kiállítják).
Amennyiben a felnőttképzési jogviszonyban szervezett szakmai oktatást tanéves keretben, a tanév rendjét figyelembe véve szervezték meg (klasszikus esti oktatás), és május elején állítják ki a képzésben részt vevők bizonyítványát és törzslapját, úgy esetükben a szakképzési munkaszerződés május 31-én szűnik meg, azonban az utolsó tanítási nappal megszűnik a felnőttképzési jogviszonyuk, ezt követően a munkáltató nem tud szochokedvezményt elszámolni.
2. Szakmatanulás egyéni életkörülmények között
2.1. Ha CSED-et, GYED-et, GYES-t kapok, ezen időszakban tanulhatok szakmát szakképzési munkaszerződéssel?
CSED mellett nem, GYED és GYES (a gyermek féléves korától) mellett igen.
Az egyes ellátásformákban részesülők esetében a szakképzési szabályozás nem tiltja a szakképzési munkaszerződés megkötését, ugyanakkor az ezekre vonatkozó jogszabályok a keresőtevékenységet illetően feltételhez köthetik az ellátásra való jogosultságot:
- CSED (csecsemőgondozási díj) időszaka alatt a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) alapján keresőtevékenységet nem lehet folytatni.
- GYED (gyermekgondozási díj) folyósítása mellett a szülő korlátlan időtartamban végezhet munkát.
- GYES (gyermekgondozást segítő ellátás) időszakában a szülő csak akkor folytathat keresőtevékenységet, ha a gyermek betöltötte a féléves kort.
A szakképzési munkaszerződés alapján a szakmát tanuló munkaviszonyban van és keresőtevékenységet folytat, tehát a megkötéskor a fentieket kell figyelembe venni.
2.2. Főállású anyaként (GYET) tanulhatok szakmát szakképzési munkaszerződéssel?
Igen, maximum heti 30 órában.
A főállású anyaság formailag a GYET igénybevétele, amely családtámogatási ellátás. A GYET mellett lehet dolgozni, de csak maximum heti 30 órában (kivételt képez a teljes mértékben otthonról végzett munka). Ennek figyelembevételével köthető meg a szakképzési munkaszerződés részmunkaidőre (felnőttképzési jogviszonyban).
2.3. Ha GYOD-ban vagy ápolási díjban részesülök, tanulhatok szakmát szakképzési munkaszerződéssel?
Igen, de maximum heti 20 órában.
A gyermekek otthongondozási díja (GYOD) tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései az irányadóak. Az ellátásra a jogszabály alapján nem jogosult az, aki keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.
Az ápolási díjban részesülő hozzátartozó folytathat keresőtevékenységet, de a napi munkaideje legfeljebb 4 óra lehet, amennyiben ezt meghaladja, a jogosultságát elveszíti.
Ezen ellátások igénybevétele mellett tehát lehetséges a munkavégzés (akár szakképzési munkaszerződés alapján is), de a jogszabályban foglalt keretek figyelembevételével.
2.4. Nevelőszülőként tanulhatok szakmát szakképzési munkaszerződéssel?
Igen, ha az az Önnél elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony a nevelőszülői hálózatot működtető állami, egyházi és nem állami szerv, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a nevelőszülő között írásbeli keretmegállapodással jön létre. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezései alapján nevelőszülő időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet, feltéve, hogy az a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti.
Ennek megfelelően lehetősége van szakképzési munkaszerződéssel szakmát tanulni.
2.5. Közfoglalkoztatottként milyen keretek között tanulhatok szakmát? Lehetséges szakképzési munkaszerződéssel?
Közfoglalkoztatási jogviszony mellett nincs lehetőség szakképzési munkaszerződés megkötésére.
Ha a szakmatanulás a közfoglalkoztatási jogviszony keretében valósul meg, azaz értelmezhető a munkavégzéshez kapcsolódóan biztosított képzésnek, arra szakképzési munkaszerződés nem köthető.
A közfoglalkoztatott közfoglalkoztatási jogviszonya mellett adórendszeren kívüli háztartási munkán, vagy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkát vagy alkalmi munkán, illetve rövid időtartamú – maximum 120 napig tartó – munkaviszonyon kívüli egyéb kereső tevékenységet nem folytathat. Az ún. rövid ciklusú szakképzési munkaszerződés megkötésére sincs azonban az Szkt. szerint más foglalkoztatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony mellett lehetőség.
3. Szabadság, távollét
3.1. Hány nap szabadság jár nekem a szakképzési munkaszerződés alapján?
Az éves összes szabadság mértéke
- tanulói jogviszonyban évi 45 munkanap,
- felnőttképzési jogviszonyban évi 30 munkanap.
Az Mt. alapszabadságot és pótszabadságot határoz meg, az Szkt. szövegezése csak „szabadságot” tartalmaz. Mivel utóbbi törvény egységesen kezeli az alap- és pótszabadságot, ezért az Mt. pótszabadságait már nem lehet alkalmazni.
3.2. Az éves szabadságom naptári évre vagy tanévre értendő?
Naptári évre. A naptári év során kötött és megszűnt szakképzési munkaszerződés, valamint az ún. rövid ciklusú szakképzési munkaszerződés [Szkt. 83. § (2) bekezdés b) pont] esetén a teljes naptári évre járó szabadság időarányos része jár (a munkában töltött idő arányában [Mt. 115. § (1)]).
3.3. Mikor vehetem ki a szakképzési munkaszerződés alapján járó szabadságomat?
A szabadságot a munkáltató adja ki, az általános munkaügyi szabályok szerint annak csak kis részével rendelkezik a munkavállaló.
Szabadság kiadható: a duális képzési napokra (korlátozottan, hiszen ez hiányzás a szakirányú oktatásról), továbbá a tanév rendjében meghatározott (őszi, téli, tavaszi) iskolai szünetre, valamint a szakképző intézmény által meghatározott nevelés nélküli munkanapokra, amennyiben nincs kötelező iskolai rendezvény.
A tanítási szünetek rendjére csak a tanulói jogviszonyban kötött szakképzési munkaszerződések esetén kell figyelemmel lenni.
Tanulók esetén a szabadság kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. A nyári szünetben legalább 20 munkanap szabadságot kell egybefüggően kiadni a tanuló számára, véleményének kikérését követően.
Ugyanakkor tanulói jogviszony esetén az Szkt. értelmében bár a szabadságot elsősorban a tanítási szünetekben kell kiadni, de a duális képzőhelynek lehetősége van az Szkt. 84. § (2) bekezdésében foglaltak betartásával tanítási szünetre is beosztani a tanulókat. A duális képzőhely a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint 40 az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt szakirányú oktatásra csak a rendeltetése folytán e napon is működő szakirányú oktatási helyen veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett – lehetőleg a következő szakirányú oktatási napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.
3.4. Mi történik, ha megbetegszem a duális képzés alatt?
A munkáltató a szakmát tanuló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára – a munkajogi és társadalombiztosítási szabályok értelmében – naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot biztosít. A betegszabadság lejáratát követően jogosult táppénzre. Betegszabadság valamennyi munkanapra, táppénz valamennyi naptári napra jár, függetlenül attól, hogy az duális képzőhelyi vagy szakképző intézményi oktatási nap (esetleg szünet).
A tanuló mulasztását annál a szakirányú oktatást folytató szervezetnél igazolja, amelynél a szakirányú oktatását teljesíti. Szakképzési munkaszerződéssel a mulasztást a keresőképtelenségről jogszabályban meghatározottak szerint kiállított igazolással (táppénzes papírral) kell a duális képzőhely felé igazolni. A szakképzési munkaszerződéssel rendelkezők keresőképtelenségüket tehát minden esetben a háziorvos által kiállított, keresőképtelenségről szóló dokumentummal tudják igazolni (nem a közvetlenül a KRÉTAba feltöltött orvosi igazolással). Ez vonatkozik a szakképző intézményben oktatással töltendő napokon fennálló keresőképtelenség igazolására is.
Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. Ebben az esetben a tanuló táppénzre jogosult.
3.5. Mennyit hiányozhatok, és milyen következményei lehetnek a hiányzásnak?
Tanuló esetén, ha az összes mulasztás a tanítási évben a 250 órát meghaladja, vagy az egy tantárgyat érintő mulasztás a 30%-ot meghaladja, osztályozóvizsgát kell tennie. (Tantárgy: ami a tanuló év végi bizonyítványában külön osztályzattal szerepel.) Ha 20 óránál több az igazolatlan hiányzása, az osztályozóvizsgát az oktatói testület megtagadhatja [Szkr. 164. §]. Egybefüggő gyakorlatról legfeljebb 20% hiányzás megengedett, ennél nagyobb mértékű hiányzás évfolyamismétlést eredményez [Szkr. 226. § (2) bekezdése]. Rövid ciklusú szakképzési munkaszerződés esetén pótlási lehetőséget a jogszabály nem említ, ugyanakkor – a rövid ciklusú szakképzési munkaszerződésre vonatkozó szabályok betartása mellett – nincs akadálya annak, hogy kritikus mértékű hiányzás (betegszabadság illetve táppénz) esetén a rövid ciklusú szakképzési munkaszerződést a felek meghosszabbítsák, vagy akár még ugyanazon nyáron kössenek másikat (természetesen csak a képzési programban rögzített óraszám illetve elsajátítandó tananyagelemek erejéig).
Folyamatos – azaz a képzés végéig megkötött – szakképzési munkaszerződés esetén nincs külön egybefüggő gyakorlat, de az egybefüggő gyakorlatra előírt óraszám ebben az esetben is irányadó, azaz minimum ennek 80%-át teljesíteni kell a következő évfolyamra lépéshez.
(Tanköteles, illetve kiskorú tanulóra vonatkozóan az Szkr. 163. §-a további szabályokat is tartalmaz a mulasztás következményeivel kapcsolatban.)
Képzésben részt vevő személy esetén, felnőttképzési jogviszonyban a hiányzás következményeit, a megengedett hiányzást a felnőttképzési szerződésben kell rögzíteni.
3.6. Mi történik azokon a napokon a szakképzési munkaszerződésemmel, amikor nem vagyok a duális képzőhelyen?
A szakképzési munkaszerződés akkor is hatályban van, amikor a szakmát tanuló nem a duális képzőhelyen dolgozik. Mentesül az Szkr. 252/B. §-a alapján a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól
- iskolai oktatási napokon, azaz a közismereti oktatási napokon és azon napokon, amikor a képzési program szerint a szakképző intézmény oktatja a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó tananyagelemet;
- ha tanulmányi versenyre történő, a szakképző intézmény által szervezett felkészítésen vagy magán a versenyen vesz részt;
- iskolai (a szakképző intézmény által szervezett) kötelező rendezvény napján;
- a szakmát tanuló vizsgája napján, és az azt közvetlenül megelőző 3 munkanapon;
- érettségi vizsgatárgyanként az érettségi vizsga napját is beleszámítva 4 munkanapra;
- továbbá azokban az esetekben, amikor a szakmát tanuló az általános munkajogi szabályok szerint mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
A tanuló számára a szakmai vizsga előtt a szakmai vizsgára való felkészülés céljából – a tanuló kérésére – a szakképző intézmény legalább 5 munkanapos egybefüggő felkészítést szervez.
Fontos, hogy ezek a mentességek teljes munkanapokra értendők. A mentesülés időtartamára a szakmát tanuló távolléti díjra jogosult, vagyis leegyszerűsítve ezen munkanapokra is jár fizetés.
3.7. Kapok szabadnapokat, amikor előrehozott érettségi vizsgát teszek?
Az érettségi vizsgatárgyak esetén vizsgatárgyanként jár négy nap mentesülés a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettség alól (nem vizsganaponként). Azaz a szóbeli és írásbeli vizsgákra összesen jár három vizsgatárgy esetén 12 munkanap mentesülés (ebbe beleértendők a vizsgák napjai és a felkészülés is). Ez megoldható úgy, hogy pl. 3 egymást követő írásbeli vizsga előtt 3 munkanap, majd az 1 szóbeli vizsganap előtt további 5 munkanap (de megosztható másképp is az írásbeli és a szóbeli vizsgák között).
3.8. Mennyi szabadság jár nekem, ha a szakképzési munkaszerződés mellett van másik munkaviszonyom is?
Felnőttképzési jogviszonyban a szakképzési munkaszerződés alapján egységesen 30 munkanap szabadság jár évente. A különböző jogviszonyok alapján járó szabadságok nem adódnak össze. Az egyikre az egyik jogviszony, a másikra a másik jogviszony alapján jogosult a munkavállaló.
Ugyanannyi munkanap szabadság jár a munkavállalónak napi pl. 4 órára szóló munkaszerződés esetén is, mintha teljes munkaidőben dolgozna, de egy nap szabadság 4 óra munkaidőre mentesíti a munkavégzés alól. 42 Részmunkaidős szakképzési munkaszerződés esetén a szabadság pontos meghatározása és kiadása nem speciálisan szakképzési munkaszerződéshez kötődik, hanem az Mt. általános szabályai szabályozzák.
3.9. Hogy alakul a szabadságom, ha a saját munkáltatóm vállalja a képzésemet?
Saját munkavállaló esetében a munkavégzésre irányuló munkaszerződés és az amellett létrejövő szakképzési munkaszerződés két párhuzamos jogviszonyt eredményez. A szabadság mértékének megállapítása ebben az esetben az alábbiak szerint történik:
- A munkavégzésre irányuló munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszonyra/kiadandó szabadságra az Mt. rendelkezései az irányadók.
- A szakképzési munkaszerződéshez kötődő szabadság napjainak számát pedig az Szkt. alapján kell megállapítani.
Részmunkaidős szakképzési munkaszerződés esetén a szabadság pontos meghatározása és kiadása nem speciálisan a szakképzési munkaszerződéshez kötődik, hanem az Mt. általános szabályai szabályozzák.
Az Mt. nem tesz különbséget a szabadság munkanapban meghatározott mértékében az alapján, hogy a munkaszerződés rész- vagy teljes munkaidőre szól-e. Ezért ugyanannyi munkanapnyi szabadság jár a munkavállalónak napi pl. négy órára szóló munkaszerződés esetén, mintha teljes munkaidőben dolgozna.
A különböző jogviszonyok alapján járó szabadságok nem adódnak össze. Az egyikre az egyik jogviszony, a másikra a másik jogviszony alapján jogosult a munkavállaló. A szabadságok kiadásának módja függ attól, hogy az egyes jogviszonyok szerinti munkabeosztás megfelel-e az általános munkarendnek, vagy egyenlőtlen munkaidőbeosztás szerint valósul meg.
4. Munkabér és egyéb juttatások
4.1. Milyen juttatásokra vagyok jogosult a szakképzési munkaszerződés alapján?
Szakképzési munkabérre jogosult, amelyet tanulói jogviszonyban havi bruttó 100 és 168 ezer Ft között kell megállapítani, felnőttképzési jogviszonyban ennek az arányos része jár (a heti munkaidő arányában).
A szakképzési munkaszerződés alapján a szakmát tanulónak munkabér jár, ezen felül egyéb juttatások. A kifizetett munkabér havi mértékének minimumát és maximumát az Szkr. határozza meg, értéke a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségéhez (2024-ben is 1.200.000 Ft) viszonyítva, annak egyhavi összege, de legfeljebb 168%-a (ez 2024-ben is a 100 és 168 ezer Ft közötti összeget jelenti).
Felnőttképzési jogviszony esetén a képzésben részt vevő személynek a szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér és egyéb juttatások a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan (azaz a részmunkaidő arányában) járnak. Az arányosítástól a felek megállapodásuk szerint eltérhetnek, de a szakképzési munkabér havi mértéke ekkor is legfeljebb 168 ezer Ft lehet.
A szakmát tanulót egyéb juttatásként megilletik a duális képzőhelyen a választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére 43 biztosított juttatások (munkaruha, kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, egyéni védőfelszerelés, cafeteria).
4.2. Függ-e a szakképzési munkabérem összege a napi munkaidőmtől?
Kizárólag felnőttképzési jogviszony esetén.
A szakképzési munkabér tanulói jogviszony esetében ugyanis nem arányosítható a heti munkaidővel, mindenképp az Szkr. szerinti – havi 100 és 168 ezer Ft közötti – munkabért kell a tanuló részére megállapítani, figyelembe véve a tanuló szakmai felkészültségét és a tanulmányi eredményeit.
Felnőttképzési jogviszony esetén a képzésben részt vevő személynek a szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér és egyéb juttatások a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan (azaz a részmunkaidő arányában) járnak.
Az arányosítástól a hivatkozott jogszabályi szakaszok értelmében a felek megállapodásuk szerint eltérhetnek, azaz a munkáltató megállapíthat magasabb szakképzési munkabért, de a szakképzési munkabér havi mértéke legfeljebb 168 ezer Ft lehet.
A szakképzési munkaszerződés felnőttképzési jogviszonyban is a teljes szakirányú oktatásra kötendő, azaz – abban az esetben, ha a duális képzőhely nem a szakirányú oktatás egészét vállalja, hanem részben a szakképző intézmény végzi a szakirányú oktatást – a heti munkaidőt nem csupán a duális képzőhelyen töltött munkaidőből, hanem a szakirányú oktatás teljes képzési idejéből kell kiszámolni (amelyből a képzési program szerint szakképző intézményben teljesítendő időre mentesül a munkavégzés alól).
4.3. Hogy alakul a szakképzési munkabérem, ha a saját munkáltatóm vállalja a képzésemet?
Külön kell megállapítani a munkabérét az eredeti jogviszonyában és a szakképzési munkaszerződéses jogviszonyában.
Felnőttképzési jogviszony esetén a képzésben részt vevő személynek a szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér (teljes munkaidő esetén 100 és 168 ezer Ft közötti összeg) és egyéb juttatások a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan (azaz a részmunkaidő arányában) járnak.
A szakképzési munkaszerződés felnőttképzési jogviszonyban is a teljes szakirányú oktatásra kötendő, azaz – abban az esetben, ha a duális képzőhely nem a szakirányú oktatás egészét vállalja, hanem részben a szakképző intézmény végzi a szakirányú oktatást – a heti munkaidőt nem csupán a duális képzőhelyen töltött munkaidőből, hanem a szakirányú oktatás teljes képzési idejéből kell kiszámolni (amelyből a képzési program szerint szakképző intézményben teljesítendő időre mentesül a munkavégzés alól).
Az arányosítástól a hivatkozott jogszabályi szakaszok értelmében a felek megállapodásuk szerint eltérhetnek, azaz a munkáltató megállapíthat magasabb szakképzési munkabért, de a szakképzési munkabér havi mértéke legfeljebb 168 ezer Ft lehet. Az eredeti munkaviszony alapján járó munkabér tekintetében a felek – a jogszabályok betartása mellett – szabadon állapodhatnak meg.
4.4. Milyen szakképzési munkabérre és egyéb juttatásra vagyok jogosult, ha a szakképzési munkaszerződés mellett van másik munkaviszonyom is?
Felnőttképzési jogviszony esetén főszabály szerint arányos szakképzési munkabér és juttatások fizetendők.
Felnőttképzési jogviszony esetén a képzésben részt vevő személynek a szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér (teljes munkaidő esetén 100.000 és 168.000 Ft közötti összeg) és egyéb juttatások a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan (azaz a részmunkaidő arányában) járnak.
A szakképzési munkaszerződés felnőttképzési jogviszonyban is a teljes szakirányú oktatásra kötendő, azaz – abban az esetben, ha a duális képzőhely nem a szakirányú oktatás egészét vállalja, hanem részben a szakképző intézmény végzi a szakirányú oktatást – a heti munkaidőt nem csupán a duális képzőhelyen töltött munkaidőből, hanem a szakirányú oktatás teljes képzési idejéből kell kiszámolni (amelyből a képzési program szerint szakképző intézményben teljesítendő időre mentesül a munkavégzés alól).
Az arányosítástól a hivatkozott jogszabályi szakaszok értelmében a felek megállapodásuk szerint eltérhetnek, azaz a munkáltató megállapíthat magasabb szakképzési munkabért, de a szakképzési munkabér havi mértéke legfeljebb 168 ezer Ft lehet.
5. A nyári időszak sajátosságai
5.1. Mennyi szabadságra vagyok jogosult a nyári időszakban a szakképzési munkaszerződés alapján?
A nyári szünetben legalább húsz munkanap szabadságot kell egybefüggően kiadni a tanuló számára, véleményének kikérését követően.
Az éves összes szabadság mértéke
- tanulói jogviszonyban évi 45 munkanap,
- felnőttképzési jogviszonyban évi 30 munkanap.
A munkáltatónak tanulói jogviszony esetén a szabadság kiadásánál figyelemmel kell lenni a tanév rendjében meghatározott őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére.
Mivel a szakmát tanuló munkavégzésre köteles a nyár folyamán is, ezért érdemes figyelemmel lenni arra is, hogy augusztus 31-ig (illetve december 31-ig) mennyi az időarányos szabadsága, amivel gazdálkodhat. Természetesen a szabadságot a munkáltató adja ki, de mindkét fél érdeke, hogy a szakmát tanuló megfelelő időpontban vegye ki azt. Például a tanulónak – teljes naptári évben fennálló szakképzési munkaszerződés esetén – tárgyév augusztus 31-ig időarányosan 30 munkanap szabadság áll a rendelkezésére. Ebből adja ki a munkáltató a tavaszi szünet napjait, illetve ebből kell kötelezően biztosítania nyáron a 20 nap egybefüggően kiadandó szabadságnapot a tanuló véleményének kikérésével megállapított időpontban. Ezeket figyelembe véve időarányosan még van kivehető szabadnap augusztus 31-ig – természetesen ez már csak abban az esetben, amennyiben ehhez a munkáltató hozzájárul, figyelembe véve a szakirányú oktatásra vonatkozóan a képzési programban erre az időszakra lefektetett oktatási célokat és elsajátítandó tananyagegységeket.
5.2. Nyáron csak az egybefüggő gyakorlat idejét kell ledolgoznom a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt?
Nem. A szakképzési munkaszerződéssel szakirányú oktatásban részt vevő szakmát tanuló – a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – folyamatos munkavégzésre köteles a nyár folyamán is, hiszen munkaviszonyban van.
A szakképzési munkaszerződés hatálya alatt nem különül el „egybefüggő gyakorlatnak” nevezett szakirányú oktatási rész. A jogszabály különbséget tesz a szakirányú oktatás szakképző intézményben, illetve szakképzési munkaszerződéssel, duális képzőhelyen történő megszervezése között. Előbbinél a tanítási évben teljesítendő oktatásra és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatra, utóbbinál csak oktatásra és gyakorlatra osztja fel a szakirányú oktatást. Tehát a duális képzőhelyen megvalósuló szakirányú oktatás esetében a szakmát tanuló a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt folyamatosan sajátítja el az ismereteket. Az adott szakma egybefüggő gyakorlatára vonatkozóan csak óraszám van megadva, kötelező tartalom nincs.
5.3. Lehet-e (például nyáron) rövidebb időre szakképzési munkaszerződésem?
Rövid ciklusú szakképzési munkaszerződés évente legfeljebb 2 alkalommal, legalább 2 és legfeljebb 12 hét egybefüggő időszakra, összesen legfeljebb 12 hét időtartamra köthető.
A rövid ciklusú szakképzési munkaszerződés lehetőséget biztosít a kifejezetten csak az egybefüggő („nyári”) szakmai gyakorlatok vállalatoknál történő megszervezésére, illetve a kevésbé gyakorlatigényes szakmák esetén, vagy a technikumok 11-12. évfolyamain az alacsonyabb óraszámú gyakorlati jellegű szakmai tartalom tömbösített, külső helyszínen történő oktatására.
A rövid ciklusú szakképzési munkaszerződések esetén is úgy kell meghatározni a szakképzési munkaszerződések időbeli hatályát, hogy az időarányosan járó szabadságot ki lehessen adni annak időtartama alatt.
Rövid ciklusú szakképzési munkaszerződés nem köthető többes jogviszonyban (felnőttképzési jogviszony esetén, ha a szakmát tanulónak más munkáltatóval fennálló, munkavégzésre irányuló jogviszonya van [Szkt. 90/B. §]).
6. A befejező évfolyam sajátosságai
6.1.Kapok külön felkészülési időt a vizsgára a befejező évfolyamon?
Kizárólag tanulók esetén, a tanuló kérésére a szakképző intézmény a szakmai vizsga előtt – a szakmai vizsgára való felkészülés céljából – egy alkalommal legalább 5 munkanap egybefüggő felkészítést szervez. A szakképző intézmény és a duális képzőhely közösen kialakított képzési programja tartalmazza a szakmai vizsgához kapcsolódóan szervezett egybefüggő felkészítés rendjét is.
Miután az egybefüggő 5 munkanap mentesülési idő a szakmai vizsgára való felkészülést szolgálja, amelynek az írásbeli és a szóbeli alkalom is része, a vizsgafolyamatot megkezdő írásbeli vizsga napja előtt kell kiadni a jogszabályban előírt időtartamot.
Tanulói jogviszony esetén a szakképzési munkaszerződés megszűnik a befejező tanév utolsó napján (pontosan: „annak a tanítási évnek a tanév szakképzésben alkalmazandó rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott utolsó tanítási napján, amelyben a 46 tanuló a szakirányú oktatást közvetlenül követő első szakmai vizsgáját megkezdi”), így a szakmai vizsga idején a tanulók már nem dolgoznak a duális képzőhelyen (kivéve a határozatlan idejűvé alakított szakképzési munkaszerződések esetén).
6.2. Kell dolgoznom a ballagás, illetve a vizsgák napján?
A szakmát tanuló a különböző szakképző intézményi vizsgák napján vagy napjain és az azt közvetlenül megelőző 3 munkanapon, illetve érettségi vizsgatárgyanként az érettségi vizsga napját is beleszámítva 4 munkanapra mentesül a munkavégzés alól.
A ballagás napján a szakmát tanuló szintén mentesül a munkavégzés alól, mert ez a szakképző intézmény által szervezett olyan rendezvény, amelyen minden tanuló részvétele kötelező.
Forrás:dualis.mkik.hu