Megfelelő számú minimum 8 fő érdeklődő esetén szakács szakmában támogatott és önköltséges formában mesterképzés indítását tervezi a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara.

Bővebb tájékoztatás az alábbi linken: https://zvkik.hu/kepzes-oktatas/mesterkepzes-es-vizsga/

Keresse Kollégánkant elérhetőségein:

Kiss-Gyarmati Andrea, mestervizsga referens
Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara
8900 Zalaegerszeg Petőfi u. 24.
Telefon: 06 92 550517 , Mobil: 06 30 6331693
Email:mesterkepzes@zvkik.hu

 

Az ICC-tól érkezett  ingyenes SMExport Week intenzív online képzési programot  szervez.

Időpont: 2025. március 24-28. között, 16:00 órai kezdettel egy órás időtartam minden nap

Nyelv: Angol

 

Tematika:

Monday, 24 March: Understanding the multilateral trading system

Tuesday, 25 March: The AI revolution: From breakthroughs to the age of intelligent agents

Wednesday, 26 March: Certificates of Origin: Your passport to global market

Thursday , 27 March: Increase your sales with Google tools

Friday, 28 March: Navigating sustainability standards with Standards Map, Leveraging ITC Market Analysis Tools & Global Trade Helpdesk for market expansion

 

 

A Choose Paris Region üzletfejlesztési ügynökség a következő TechMeeting eseményt május 12-én szervezi meg „Sustainable Futures” témában. A szervezők a korábbi TechMeeting eseményekhez hasonlóan, továbbra is várják külföldi (magyar) startupok, scaleupok jelentkezését, amelyek számára a program kiváló alkalmat ad az adott területen innovatív megoldásokat kereső francia nagyvállalatoknak, az ágazat kulcsszereplőinek történő bemutatkozásra, előre egyeztetett, célzott B2B-k és pitch-ek keretében.

A TechMeeting-ek „Open Innovation” jellegű, jellemzően egy- vagy félnapos matchmaking események, melyek lehetőséget teremtenek az adott ágazat szereplőinek megismerésére, pitch lehetőséget és B2B tárgyalásokat biztosítva az adott területen innovatív megoldásokat kereső francia/nemzetközi nagyvállalatokkal.

 A jelentkezés közvetlenül történik a cégek részéről, nincsen előszűrés, a jelentkezés mindenki számára nyitott. Az alább megadott jelentkezési linken található nyomtatvány „Step 1” részét kell kitölteniük az érdeklődő cégeknek, és ha ezt követően a szervező bizottság kiválasztja az adott jelentkezőt, akkor e-mailben kapja meg a „Step 2” kitöltendő nyomtatványt.

Az esemény weboldalán minden tudnivaló szerepel a TechMeeting-ről, a részvételi feltételekről, határidőkről és a résztvevő nagyvállalatokról:

https://live.eventtia.com/en/sustainablefutures2025

A Sustainable Futures TechMeeting-re legkésőbb 2025. március 25-ig lehet jelentkezni, a részvétel ingyenes.

A TechMeeting-ekre jelentkező vállalatoknak az alábbi kritériumoknak kell megfelelniük:

– Nemzetközi terjeszkedésre képes vállalat

– Már van forgalma

– Technológiai innováció

– Székhely Franciaországon kívül

– Kizárólag startup/scaleup vállalkozások max. 500 munkavállalóval

– A résztvevő nagyvállalatok igényeinek megfelelő technológiai megoldással rendelkeznek

Az Egyesült Királyságba beutazni kívánó EU tagállamok állampolgárainak 2025. április 2-ától kötelező lesz kiváltaniuk az elektronikus utazási engedélyt (ETA). Ehhez kapcsolódóan szíves tájékoztatásul küldöm a Brit Belügyminisztérium által kiadott és aktualizált információkat tartalmazó hasznos linkeket és a partnerek részére készített tájékoztatót („stakeholder partner pack”, 2. és 3. csatolmány), valamint a partner országok központi kommunikációját elősegítő anyagot („comms instructions”, utolsó csatolmány).

 Az április 2-ától esedékes beutazásokhoz március 5-étől vált elérhetővé az engedély kérelemzése webes felületen vagy a MobilApp használatával.

 Az alábbi kormányzati linkeken megtalálható minden elérhető tájékoztató, továbbá lehetőséget biztosítanak információs webinárokon történő részvételre („webinar open events”, első csatolmány), amelyek bárki számára elérhetők regisztrációt követően.

 Weboldal linkek:

•  Exemption from immigration control: https://www.gov.uk/government/publications/exempt-exm/exempt-exm#bookmark41
• Ireland resident exemptions: https://www.gov.uk/government/publications/electronic-travel-authorisation-irish-resident-exemption-caseworker-guidance/electronic-travel-authorisation-irish-resident-exemption-accessible
• Get an exempt vignette: https://www.gov.uk/exempt-vignette
• Immigration rules: https://www.gov.uk/guidance/immigration-rules/immigration-rules-part-9-grounds-for-refusal
• ETA factsheet: Electronic Travel Authorisation (ETA) factsheet – January 2025 – Home Office in the media

 A londoni magyar nagykövetség által közzétett információ:

•  M1 híradóban leadott nagyköveti interjú: https://www.facebook.com/share/v/14ykFS81sb/?mibextid=wwXIfr
• ETA kisfilm: https://www.facebook.com/share/v/19o44VA97u/?mibextid=wwXIfr

 

2025. február 26-án az Európai Bizottság új javaslatokat fogadott el, mely tervezett intézkedések csökkentik a bürokráciát, és egyszerűsítik az uniós szabályokat a polgárok és a vállalkozások számára. Az új javaslat szerint azok a vállalatok, amelyek évente kevesebb mint 50 tonna CBAM-köteles árut importálnak az Európai Unióba, mentesülhetnek a CBAM-kötelezettségek alól.

A javasolt változtatások érintik az engedélyezett CBAM nyilatkozattevői státusz megszerzésének feltételeit, a beágyazott kibocsátások számítását, a jelentéstételi követelményeket, illetve a CBAM-tanúsítványok vásárlásának szabályait is.

A javaslatcsomag több határidő-módosítást is tartalmaz, többek közt az alábbiakat: 

• javasolják, hogy a CBAM-tanúsítványok értékesítése 2026 helyett 2027 februárjában kezdődjön,

• javasolják, hogy az éves CBAM-bevallások benyújtásának határideje május 31-ről augusztus 31-re módosuljon,

• javasolják, hogy a CBAM tanúsítványok visszaadásának határideje május 31-ről augusztus 31-re módosuljon,

• javasolják, hogy a CBAM-tanúsítványok visszavásárlási kérelmének benyújtási határideje június 30-ról november 30-ra módosuljon.

Fontosnak kiemelni, hogy bár az Európai Bizottság a hivatalos honlapján publikálta az említett módosítási javaslatokat, azok jelenleg még nem tekinthetők irányadónak a CBAM-rendeletek alkalmazására nézve. A gazdálkodóknak a hatályos jogszabályok által meghatározott kötelezettségeket kell teljesíteniük. Az Omnibus javaslatcsomagban szereplő új szabályok akkor válnak alkalmazhatóvá, ha az EU hivatalos jogalkotási folyamatának eredményeként megtörténik a CBAM-rendeletek módosítása.

2025. március 7-én megjelent a „PilotInnCitites– Pilot-alapú innovációs ökoszisztémák okos városok számára” projekt kísérletiinnovációs felhívása. A Smart City kísérleti innovációs verseny párhuzamosan hat országban, az úgynevezett Duna régióban zajlik: Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia és Szerbia.A felhívás célja nagy innovációs potenciállal rendelkező új Smart City megoldások beazonosítása, valamint piacra lépésük és terjesztésük elősegítése az agilis pilot-módszertan alkalmazásával.

A felhívás elsősorban start-upoknak, illetve kis- és közepes vállalkozásoknak szól.

A pályázatra a potenciális városi innovációk széles skáláját várják. A felhívásra a nemzetközileg elismert okos város modelleknek megfelelően hat fő területen nyújtható be jelentkezés:

1. Digitális szolgáltatások, adatok és kommunikáció,
2. Energiahatékonyság,
3. Megosztott és zöld mobilitás,
4. Körforgásos gazdaság,
5. Kék-zöld infrastruktúra,

6. Egészség és jólét.

 A PilotInnCities projekt Magyarországon 4-5 kísérleti projekt megvalósítását finanszírozza, a benyújtott költségvetési tervben ismertetett támogatható költségek fedezésére. A finanszírozható kísérleti projektek száma a rendelkezésre álló teljes keret és a beérkező pályázatok által igényelt összegek függvényében alakul. Az egyes agilis kísérleti projektek 3-6 hónapig tartanak, és legfeljebb bruttó 10 000 EUR (áfával együtt) finanszírozásban részesülhetnek

A pályázatok benyújtásának határideje 2025. április 21., 23:59 (CET).

A kísérleti projektek várhatóan 2025 júniusában vagy júliusában indulnak, a megvalósítás időtartama legfeljebb 6 hónap. Valamennyi kísérleti projektnek 2025. december végéig kell lezárulnia, beleértve záróbeszámolót, a teljesítések igazolását és a számlázást is. A 2026 elejére történő halasztás csak kivételes esetben és a szervezők előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges.

A pályázat részletes felhívása és a benyújtással kapcsolatos tudnivalók bővebben ide kattintva olvashatók el, továbbá szíves tájékoztatásul csatoltan megküldöm.

Az érdeklődők egy egyszerű online jelentkezési űrlap kitöltésével és benyújtásával jelentkezhetnek, amely itt elérhető, a jelentkezési lap teljes, nyomtatható verziója innen tölthető le. Az űrlappal együtt a résztvevőknek egy 1 perces videót (pitch) is be kell küldeniük, amelyben röviden bemutatják magukat és projektjüket

 Bármilyen további kérdésekkel kapcsolatban a pic.pilot@hrod.eu email címen állnak rendelkezésre.

PIC_Pilot_verseny_utmutato_20250307

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sajtóközleményben jelentette be, hogy részt vett az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózatának (CPC) közös vizsgálatában.

A 25 uniós tagállam, illetve Norvégia és Izland nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságai közös akciója során 356 használt termékeket online értékesítő kereskedő került megvizsgálásra. A munkát az Európai Bizottság koordinálta, és március első felében tette közzé az eredményről készült összefoglalót.

A közös vizsgálat a használt termékeket online árusító vállalkozások gyakorlataira fókuszált, és az eredmények alapján megállapítható, hogy míg európai szinten a kereskedők közel fele nem nyújt megfelelő tájékoztatást a fogyasztók számára a jogaikról, addig a hazai vállalkozások nagy többsége szabályszerűen jár el.

A Gazdasági Versenyhivatal 12 vállalkozás gyakorlatait vizsgálta meg egy gyorselemzés keretében, amelyek ruhákat, kiegészítőket elektronikai termékeket és bútorokat értékesítenek. A vizsgálat alapján elmondható, hogy a hazai kereskedők többsége szabályszerű tájékoztatást adott a fogyasztók jogait illetően, de a GVH a vizsgálat során így is feltárt néhány hiányosságot.  

• az esetek 25%-ában tapasztalták, hogy elmaradt a 14 napos elállási jogról való tájékoztatás a honlapon.
• A honlapok 16%-án a törvényben előírt legalább egyéves időtartamnál rövidebb időszakban jelölték meg azt a határidőt, amíg a fogyasztó a termék (vásárláskor nem ismert) hibája miatt szavatossági igényt érvényesíthet.
• A vállalkozások egyértelműen jelezték a termékek használt jellegét, ugyanakkor az esetek harmadában nem adtak egyértelmű tájékoztatást a termék „használtsági” állapotáról.
• A vállalkozások egyharmada tett arra vonatkozó utalást, hogy a használt termék vásárlása „környezettudatos”, „fenntartható”, avagy „zöld”, azonban nem támasztotta alá ezen állítását.

Konzultációt indított a brit kormány arról, hogy a szerzői jogi szabályozás miként tenné lehetővé az alkotók és a jogtulajdonosok számára, hogy műveik mesterséges intelligencia tanításához történő felhasználása felett ellenőrzést gyakoroljanak, és ezért díjazást kérjenek, miközben azt is biztosítaná, hogy az MI-fejlesztők könnyen hozzájuthassanak a magas minőségű kreatív tartalmakhoz.

A javaslat magában foglalja azt is, hogy a művészek élhetnek az ún. „opt-out”, vagyis fenntartási jogukkal, ez lehetővé teszi az alkotók számára, hogy megakadályozzák a műveik ilyen jellegű felhasználását – viszont a szakma és a kritikusok szerint ez igazságtalan és működésképtelen alternatíva, sőt az egész tervezet egyet jelent a kreatív ipar kizsákmányolásával.

Az EU mesterséges intelligenciát elsőként szabályozó rendelete is hasonló sémát követ. Az AI Act kimondja ugyanis, hogy főszabály szerint az MI-modellek tanítása a szöveg-és adatbányászat kivételébe esik, emiatt nincs szükség engedélyre a tanításhoz való felhasználásért. A jogosultak viszont fenntarthatják a műveikre vagy más védelem alatt álló teljesítményeikre vonatkozó jogaikat a szöveg- és adatbányászat megakadályozása érdekében. A mesterséges intelligenciáról (MI) szóló uniós rendeletről bővebben ide kattintva olvashat.

A konzultáció lezárultakor számos zenész tiltakozásul néma albumot adott ki, ugyanis attól tartanak, hogy a változtatások elfogadása megnehezítené a művészek számára a munkájuk feletti ellenőrzés megtartását.

A szerző jogvédelemről bővebben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának oldalán olvashat.

A Közös Rendelkezésekről szóló Rendelet (CPR) 18. cikke előírja a tagállamok számára, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, a Kohéziós Alap és az Igazságos Átmenet Alap által támogatott programok tekintetében vizsgálják felül egyes programjaikat 2025. március 31-ig.

A 2021-2027-es programozási időszakban az eredményességi felülvizsgálat 2014-2020-as időszakban ismert formája megszűnt, és a tagállamok az operatív programok esetében a 2026. és 2027. évre eső uniós hozzájárulás korábban elkülönített 50%-át (rugalmassági összeg) kizárólag a 2025-ben esedékes úgynevezett félidős felülvizsgálat eredményétől függően allokálhatják.

Az 1. prioritási tengelyen (Vállalkozásfejlesztés) az indikátorok egy része a tervezettnél magasabb szinten teljesítette a 2024-es mérföldkövet, másik része viszont – az indikátorok értékeihez hozzájáruló felhívások késői indulása miatt – nem teljesült. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy az 1. prioritást érintően a 2029-es OP célérték várhatóan minden indikátor esetén teljesülni fog.

A legnagyobb kockázat egyértelműen a 2. prioritási tengely (Kutatás, fejlesztés, innováció) esetében van, ahol egyik indikátor sem érte el a 2024-es mérföldkövet. Az alulteljesítés oka a legtöbb esetben az, hogy nem jelentek még meg az indikátorok értékéhez hozzájáruló, a célok elérését támogató, (részben) blokkolással érintett felhívások.

A 3. prioritási tengely (Fenntartható munkaerőpiac) a célkitűzés indikátorainak egy része teljesült, ugyanakkor másik része a kapcsolódó felhívás késői indulása miatt nem teljesült, ugyanakkor azonban a 2029-es célértékek várhatóan teljesülni fognak.

A 4. prioritási tengely (Ifjúsági Garancia) kiemelt projekt kapcsán az indikátorok 50-100% közötti szinten teljesültnek tekinthetők, azonban a 2029. évi célérték megfontolandó.

Az 5. prioritási tengelyen (Felsőoktatás, szakképzés) az ESZA+ indikátorok esetében a prioritási tengelyen – hasonlóan a 2. prioritási tengelyhez – az alulteljesítés leginkább annak következménye, hogy még nem jelentek meg az indikátorok elérését biztosító felhívások, melynek oka a feljogosító feltételek miatti blokkolásra vezethető vissza.

A Tanács 2024. évi országspecifikus ajánlása szerint Magyarország kihasználhatná a Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) által kínált lehetőségeket a mély- és digitális technológiákra (például dolgok internete, big data, mesterséges intelligencia), a tiszta és erőforrás-hatékony technológiákra (például megújuló energia, geotermikus energia) és a biotechnológiára (gyógyszerek, egészségügyi termékek) irányuló beruházások fellendítéséhez, miközben az említett ágazatok munkaerő-keresletének kielégítése érdekében beruház a készségekbe és képesítésekbe.

Lázár János építési és közlekedési miniszter 2025. március 7-én rendeletet adott ki, mely szerint „az állami építési beruházások költséginformációs rendszerének célja az átlátható pénzügyi nyilvántartás biztosítása a teljes beruházási életciklus során. A költséginformációs rendszer lehetővé teszi a költségek pontosabb becslését és a tervezési, pénzügyi döntések megalapozását az összegyűjtött adatok felhasználásával.”

A miniszter ennek értelmében egy költséginformációs rendszert hozna létre

• 2025. június 30-ig a magasépítési és útépítési beruházásoknak
• 2025. október 31-ig a vasútépítési beruházásoknak
• 2026. szeptember 30-ig a közműépítési beruházásoknak

Az építtetőnek az egységes tételrend alkalmazásával megvalósuló beruházások esetében az egyes fázisokban elkészülő költségvetések véglegesítését követő 30 napon belül kell beszolgáltatnia, míg a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény közzétételét követő 60 napon belül és a beruházás megvalósítását követő 3 hónapon belül kell teljesítenie.

Ezeket visszamenőleg, a legalább nettó 1 milliárd forint értékű, használatbavételi engedéllyel rendelkező beruházások esetében is közzé kell tenni 2025. május 7-éig. A jelenleg előkészítési fázisban lévő beruházások esetében 120 napon, a már kivitelezési fázisban lévő beruházások esetében a használatbavételi engedély kiadását követő 6 hónapon belül kell beszolgáltatni.

A rendeletről bővebben az eGov hírlevél cikkében, ide kattintva lehet olvasni.