A BUPA díjmentes, minden csütörtökön 15:00 órától kezdődő workshopjait, amelyeken szakértők ismertetik és válaszolnak felmerülő kérdésekre a GINOP Plusz 2.1.3-24 pályázati lehetőségről, mely a „KKV-k innovációs képességének támogatása” program keretében érhető el.

A BUPA az MBH Csoport mikro-, kis- és középvállalatok tevékenységét segítő digitális szolgáltatásplatformja, melyen egyre több olyan szolgáltatást érnek el a cégek, amelyekre életciklusuk bármely szakaszában szükségük lehet, a vállalkozóvá válástól a mindennapi üzletmenetig.

A BUPA workshopok olyan online, interaktív előadások gyűjtőhelye, ahol megtalálható a vállalkozás elindításával vagy épp fejlesztésével kapcsolatos tájékoztatás.

Továbbá érdemes figyelemmel kísérni a GINOP 1.4.3-24 pályázatot is, amely az MBH Banknál érhető el, és lehetőséget biztosít eszközbeszerzésre és ingatlan korszerűsítésre fordítható kamatmentes kölcsön igénybevételére.

A workshopokon történő részvétel díjmentes, azonban a BUPA platformon történő regisztráció szükséges, amely az alábbi hivatkozásra kattintva érhető el:

BUPA REGISZTRÁCIÓ

A regisztrációt követően a bupa.hu oldalán szükséges belépni a BUPA-platforma, majd a Workshop fülön a témát kiválasztva jelentkezni a workshopra.  A jelentkezésről visszaigazoló emailt küldenek, és legkésőbb a workshop napjának reggelén e-mailben megküldik a workshop csatlakozó linkjét is.

A workshopokról a BUPA Facebook oldalán is tájékozódhat az alábbi hivatkozásokra kattintva:

• GINOP Plusz pályázati tudnivalók és jogosultságvizsgálat: 2025. március 20. 15:00 órától
• GINOP Plusz pályázati tudnivalók és jogosultságvizsgálat: 2025. március 27. 15:00 órától

 

Az Agrárminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Magyar Élelmiszerkönyv tejtermékekről szóló előírásának módosítását.

A szabályozás változtatásának elsődleges célja, hogy a fogyasztói tájékoztatás a megnevezésen keresztül a termék jellegére és összetételére vonatkozóan egyértelmű és egzakt legyen. Másrészt a „kecskesajt” termékkategória jelölésének szigorítása elősegítheti a hazai termelők versenyképességének növelését a kiskéredző-ágazatban az export termékkel szemben és emelheti az ágazat társadalmi elfogadottságát.

Az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@am.gov.hu email címen várják 2025. március 20-ig.

A jogszabálytervezet ide kattintva érhető el.

A Magyar Közlöny 25. számában megjelent a Kormány 40/2025. (III. 11.) Korm. rendelete a szálláshely-minősítési eljárásról és a minősítés követelményrendszereiről és a Kormány 41/2025. (III. 11.) Korm. rendelete a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról.

A 40/2025. (III. 11.) Korm. rendelet a következő szálláshelytípusokat szabályozza: szálloda, panzió, kemping, üdülőháztelep, közösségi szálláshely, magánszálláshely és egyéb szálláshely. A különböző szálláshelytípusokra a szálláshely-minősítési eljárásban különböző követelmények vonatkoznak. Az első minősítést a már működő szálláshelyeknek 2025. december 31-ig kell megszerezni, a minősítés pedig 3 évig érvényes.

A szállodák esetében 2028. január 1-ig különleges szabályok vonatkoznak a felújítás alatt álló létesítményekre.

A 41/2025. (III. 11.) Korm. rendelet kimondja:

• Amennyiben a szálláshely-szolgáltató a szálláshely-minősítési eljárásról és a minősítés követelményrendszereiről szóló 40/2025. (III. 11.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés b) pontja szerint az új szálláshelyminősítési eljárást megindította, de a szálláshely-minősítő szervezet azt a szálláshely-minősítés érvényességi idején belül nem zárta le, a szálláshely az eljárás lezárásáig érvényes minősítés hiányában is működhet.

A rendeletek 2025. március 16. napján lép hatályba.

Palkovics László a Világgazdaságnak nyilatkozott a mesterséges intelligencia területének kihívásairól, a terület prioritásairól, és az eddig elért eredményeiről. Szó esett külföldi tőke bevonásáról, illetve egy mesterséges intelligenciával foglalkozó magyarországi kutatóközpont létrehozásáról is.

A kormánybiztos az interjú során bejelentette, hogy egy hónapon belül érkezhet Magyarország átdolgozott mesterséges intelligencia stratégiája.

A következő időszak munkájának a két legfontosabb eleme:

• az AI-ban rejlő lehetőségek meghatározása, elérése, támogatása
• az AI-jal kapcsolatos félelem kezelése

A 2020-as stratégiát konszolidálni szükséges, melynek négy fő pillére lesz:

• az AI alkalmazásának társadalmi ügyei
• a technológiai kérdések
• az üzleti kérdések – a technológia mellett itt lehet gyorsan haladni
• a jogi, etikai kérdések területe

Az interjún elhangzottak, illetve azok összefoglalója elolvasható az eGov hírlevelének cikkében is ide kattintva.

A Gazdasági Versenyhivatal sajtóközleményében arról számolnak be, hogy vizsgálatot indítottak a bankautomatákat (ATM) üzemeltető Euronettel szemben.

A feltételezés szerint az Euronet Banktechnikai Kft. valószínűleg megtéveszti a fogyasztókat, mert az általa üzemeltetett ATM-ek felhasználói felületén félreérthetően tünteti fel a fogyasztók számára az egyes elérhető szolgáltatásokkal összefüggő lényeges információkat. A GVH észlelte ugyanis, hogy 2023 júliusa óta a bankautomaták kezdőképernyőjén csupán a „készpénz és egyenleg”, illetve az „egyéb” lehetőségek kerülnek felajánlásra, ezzel azt a benyomást keltve, mintha a készpénzfelvételre és az egyenleg-lekérdezésre csak együtt, mindkét szolgáltatás díjának megfizetésével lenne lehetőség, holott az „egyéb” kategórián belül külön is igénybevehetők az egyes szolgáltatások.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti azt, hogy a vállalkozás jogsértést követett el, csupán a tények tisztázására és a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárásra biztosított időtartam három hónap, mely indokolt esetben kétszer, egyenként maximum két hónappal meghosszabbítható.

A NIS360 célja, hogy segítse a NIS2 végrehajtásával megbízott tagállamok nemzeti hatóságait és kiberbiztonsági ügynökségeit az összkép megértésében, segítse őket a prioritások meghatározásában, kiemelje a fejlesztendő területeket, és megkönnyítse az ágazatok előrehaladásának nyomon követését.

A NIS360 jelentés fő prioritásai:

1. Ágazatokon belüli és az ágazatok közötti együttműködés megerősítése közösségépítő rendezvények és ágazati, nemzeti és uniós szintű együttműködés révén.
2. Ágazatspecifikus útmutatás kidolgozása a kulcsfontosságú NIS2-követelmények megvalósításához az egyes szektorokban.
3. Követelmények határokon átnyúló összehangolás szükségességének az egyes NIS-szektorokban, valamint a határokon átnyúló együttműködés hangsúlyozása.

Az EU Kiberbiztonsági Ügynöksége ügyvezető igazgatója, Juhan Lepassaar kiemelte: „Az ENISA szakértelem és útmutatás nyújtásával szorosan együttműködik az EU-tagállamokkal a NIS2 irányelv végrehajtása érdekében. Az ENISA NIS360 értékes betekintést nyújt a NIS-szektorok általános érettségébe és az egyes szektorok kihívásaiba.”

A jelentés főbb megállapításai az eGov hírleveléből ide kattintva ismerhetőek meg.

A VIKI Defence Innovation Podcast legújabb epizódját, melyben a kiberbiztonság egyre összetettebb kihívásait vizsgálják. Szokolay Zoltán, a VIKI Mérnöki Szolgáltatások Osztályának helyettes vezetője, és prof. dr. Kovács László vezérőrnagy, a Kibervédelmi Kutatóintézet vezetője osztják meg gondolataikat a legújabb fenyegetésekről, az innovatív védelmi megoldásokról és azokról a stratégiákról, amelyekkel a szervezetek lépést tarthatnak a folyamatosan fejlődő digitális veszélyekkel.

A podcast legújabb epizódja a YouTube felületén, ide kattintva tekinthető meg.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a KKVHÁZ közös, havi eseménysorozata a Knowledge Monday, minden alkalommal olyan témákat kíván megtárgyalni, melyek hozzájárulnak a kis- és középvállalkozások
versenyelőnyének növeléséhez, valamint ismereteik bővítéséhez.

Márciusi online rendezvényünk címe, a Digitális jelenlét: A kkv-k sikerének kulcsa
Időpont: 2025. március 31. (hétfő) 14:00 – 16:00

RÉSZLETEK ÉS REGISZTRÁCIÓ: https://kkvhaz.hu/digitalis-jelenlet-a-kkv-k-sikerenek-kulcsa/

Az esemény célja annak a bemutatása, hogy a digitális jelenlét milyen kézzelfogható versenyelőnyt ad a vállalatoknak, kik segíthetnek a megvalósításban, melyek a legjobb gyakorlatok, valamint mik a leggyakoribb hibák, melyet elkövetnek a kkv-k. Az esemény kapcsolódik a Demján Sándor Program „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” támogató csomagjához.

A nyitóbeszélgetés résztvevői:
Szolnoki Szabolcs – Nemzetgazdasági Minisztérium, technológiáért felelős helyettes államtitkár
Szentgyörgyi Balázs – Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgató
Bodor Csaba – ISZT Internet Szolgáltatók Tanácsa Nonprofit Kft. ügyvezető igazgató

Az európai védelmi kiadások növekedése

Az orosz–ukrán konfliktus lezárása körüli ellentmondások, Donald Trump aktív szereplése és a NATO GDP arányos hadikiadások kötelező emelése miatt az európai országok eddig elképzelhetetlen összegeket készülnek a védelemre fordítani.

Németország 500 milliárd eurós államkötvény-kibocsátást tervez a haderő fejlesztésére, míg az Európai Bizottság akár 800 milliárd eurót is mozgósíthatna, beleértve egy 150 milliárd eurós hitelprogramot a tagállamok számára.

A nemzetközi piacokon már most pozitív reakciók tapasztalhatók: a haditechnikai vállalatok, mint a Rheinmetall, Thales vagy Saab részvényárfolyamai 10–15 százalékkal emelkedtek.

 Mit jelent mindez a magyar ipar számára?

A magyar kormány már 2014 óta törekszik a Honvédség képességeinek megerősítésére és a hagyományos, de tetszhalott állapotban lévő hadiipar felélesztésére. Ennek egyik kiemelkedő eredménye a Rheinmetall jelenléte, amely mind gyártási, mind fejlesztési kapacitást hozott hazánkba.

Az európai autóipar átalakulásával párhuzamosan a magyar beszállítók számára új lehetőségek nyílnak a hadiipari szektorban. Bár ehhez jelentős beruházások és szigorú tanúsítványok beszerzése szükséges, számos hazai vállalat technológiai és termelésirányítási szempontból már most megfelel az elvárásoknak – csak a megfelelő engedélyek hiányoznak.

 A jövő lehetőségei

A „NATO beszállító” státusz megszerzése komoly versenyelőnyt jelenthet, hiszen ez új piaci lehetőségeket nyithat meg nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is.

A megfelelő partnerek – például nemzetközi hadiipari vállalatok és technológiai fejlesztők – bevonása kulcsfontosságú lehet a versenyképesség növelésében.

A Portfolio kapcsolódó cikkét ide kattintva olvashatja el.

Ismertető a NATO Beszállítói Rendszerről, a cégminősítés feltételei.

A NATO Beszállításra Alkalmas cím eljárásának menete

1. Pályázati felhívás:
   • Minden év január 1. utáni első munkanapján a HM Védelemgazdasági Hivatal közzéteszi a pályázati felhívást, amely tartalmazza a szakmai, pénzügyi és gazdasági feltételeket (pl. érvényes MSZ EN ISO 9001:2015 tanúsítvány, megfelelő TEÁOR kód, legalább három éves szakmai referenciák).
   • A felhívás a NATO Beszállítói Információs Honlap nyílt részén érhető el.
2. Pályázat benyújtása:
   • A hazai székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek a tárgyév november 30-ig nyújthatják be pályázatukat.
3. Értékelés és döntéshozatal:
   • A pályázatokat a gazdálkodó tevékenységük szerinti szakminisztérium által kijelölt szakértők értékelik.
   • A Biztonsági Beruházási Bizottság (BBB) javaslatot tesz a határozat kiállítására, melyet végül Magyarország honvédelmi minisztere ad ki.
4. Cím használata és adatszolgáltatás:
   • Az elnyert cím a megpályázott tevékenységekre vonatkozik, melyet a szervezet hivatalos dokumentumaiban és kommunikációjában megjeleníthet a „NATO Beszállításra Alkalmas” embléma formájában.
   • A cím birtokosainak éves adatszolgáltatási kötelezettségük van, melyet június 30-ig teljesíteniük kell; elmulasztása esetén a határozat visszavonásra kerül.

Ez a folyamat biztosítja, hogy csak azok a gazdálkodó szervezetek kapják meg a NATO Beszállításra Alkalmas címet, akik megfelelnek a szigorú szakmai és pénzügyi előírásoknak, valamint folyamatosan frissítik adataikat

Németh Zsolt vízgazdálkodásért felelős államtitkár tájékoztatása szerint számos intézkedést indítottak el a vizek visszatartása, a „tájba” történő visszajuttatása érdekében. A következő fontos lépés az Agrárminisztériummal közös, mintegy tízmilliárd forint értékű rekonstrukciós program elindítása lesz, amelynek keretében több száz kilométer csatorna újul meg.

Az államtitkár kifejtette, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) honlapján elérhetővé teszik a gazdák számára azt a lehetőséget, hogy helyrajzi számok megadásával megjelöljék azokat a területeket, ahol vízvisszatartást szeretnének. Jelenleg több mint száz gazda jelölt meg már ilyen helyet az országban, az OVF pedig az eljárásrend kidolgozásával, valamint a környezetvédelemi hatóságokkal és az agrárkamarákkal egyeztetve dönt az eljárás lehetőségéről.

A cél az egészséges és jó minőségű ivóvíz biztosítása a lakosság számára, de az élelmiszerellátás szempontjából is kiemelt jelentősége van annak, hogy a gazdák megkapják az ivó- és az öntözővizet, ezért biztosítani kell számukra az ehhez történő hozzájutás feltételeit.

A Kormány sajtóközleményét ide kattintva olvashatja el.