A munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés céljából, 2024. április 1-jei hatályba lépéssel módosult a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.)  63/C. §-a (módosította: 2022. évi LXXIV. törvény 32. §-a). Az irányelvi előírásoknak megfelelően bővül a munkáltató bejelentési kötelezettsége a reprodukciót károsító anyagokkal.

Az Mvt. 63/C. §-a szerinti első bejelentést, vagy ha korábban már megtörtént a rákkeltő vagy mutagén anyagokkal végzett tevékenység bejelentése, a reprodukciót károsító anyagokkal kapcsolatos adatokra is kiterjedő bejelentést, változás bejelentésként legkésőbb 2025. január 10-ig kell megküldeni a tevékenység helye szerint területileg illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz, mint munkavédelmi hatósághoz. Ezt követően pedig minden év január 10-ig a munkavédelmi hatóság részére be kell jelenteni a rákkeltővel, mutagén vagy reprodukciót károsító anyaggal végzett tevékenységet.

A GFM rendelet 16. § (1) bekezdése szerinti soron kívüli bejelentést a rákkeltő vagy mutagén anyagokkal végzett tevékenység tekintetében akkor kell megtenni 2024-ben, ha:

• a tárgyévben végzett mérés a határértéket meghaladó szennyezettségre utal,
• a rákkeltő vagy mutagén anyag expozíciójának kitett munkavállalói létszám megnő,
• a munkahely méretében vagy elhelyezésében változás történt,
• az 5. § (11) bekezdése szerinti rendkívüli munkavégzés elrendelésére került sor.

Az NGM Munkavédelmi Irányítási Főosztályának részletes tájékoztatását ide kattintva olvashatja el.

2024. január 1-jén életbe lépett ESG törvénynek megfelelően létrejött a Nemzeti ESG Tanács.

A Kormány álláspontja szerint fontos, hogy az EU-s kötelezettségekkel összhangban a cégek időben alakítsák ki gyakorlataikat, melyben szem előtt tartják a természeti és környezeti értékeket, termékük, szolgáltatásuk társadalomra gyakorolt hatásai – megőrizve ezzel versenyképességüket.

A nemzetgazdasági miniszter által vezetett Tanácsnak fontos szerepe lesz az ESG beszámoló minimumkövetelményeinek meghatározásában. A tanácsot a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, az Energiaügyi Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által, valamint a vállalati és civil oldal képviseletében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által delegált tagjai alkotják. Emellett tanácskozási joggal részt vehet a tanács ülésein az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása alapján a vállalkozásoknak újabb 15 milliárd forintra lesz lehetőségük pályázni a munkahelyi képzéseik megvalósításához.

Az uniós forrásokból megvalósuló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz 3.2.1 kiemelt projektjének célja, hogy a vállalatoknak nyújtott – feltételesen visszatérítendő – támogatásokon keresztül segítse a munkavállalóik képzését. Ezzel javítanák a vállalkozások termelékenységét és a dolgozók kompetenciáinak fejlesztését.

A GINOP Plusz Program munkahelyi képzésekre fordítható 70 milliárd forintos pályázatának keretében a munkáltatók többek között szakmai ismeretekre irányuló tréningekhez, valamint IKT- és nyelvi tanfolyamokhoz kaphatnak támogatást.

A tanfolyamokat támogató program most meghirdetett, 15 milliárd forintos kerete számos könnyítést is tartalmaz a vállalkozások részére. Az energiaintenzív ágazatokban működők – amennyiben a képzési tervükben zöldátálláshoz kapcsolódó is megjelenik – 100 százalékos támogatási intenzitással igényelhetik azt. 

 A pályázatról a részletes információk elérhetők a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaügyi portálján. 

A HOLD Alapkezelő Zrt. „A német autóipar és az innovációs lemaradás problémája” c. cikkében az autógyártásnak, valamint az innovációs lemaradás, a „tudásdeficit” jelenségének vizsgálata kerül bemutatásra.

Az autógyártásban mutatkozó nehézségek és az innovációs lemaradás megértéséhez fontos figyelembe venni a német gazdaság és az autóipar szoros kapcsolatát, valamint a globális verseny kihívásait.

2018-ban az Európai Unió célul tűzte ki a karbonsemlegességet, Aminek fontos eleme a hagyományos tüzelőanyagok tiltása 2035-től. Ettől kezdve a gépjárművek nem bocsáthatnak széndioxidot a levegőbe, ami a belsőégésű motorok számára halálos ítélet. Ezt a német iparstratégia ismét üzemanyag oldalról próbálta megfogni, így fókuszálni kezdtek az alternatívát jelenthető elektroüzemanyagra. Ez olyan alternatív üzemanyag, amely előállítása során megújuló erőforrásokat használtak fel. 2023-ban az uniós tárgyalásokon a német fél vetette fel, hogy mégsem kellene teljesen tiltani a belső égésű motorokat, ha azokba elektroüzemanyag kerül. Hivatalosan a 2035-ben bekövetkező uniós tiltás csak a széndioxid kibocsátást tiltaná, tehát alternatív üzemanyaggal a jelenlegi technológia megtartható lenne.

Németország gazdasági súlya és külkereskedelmi jelentősége szorosan összefügg az autóiparral, mely a német gazdaság egyik alapköve, és hosszú ideig jelentős gazdasági növekedést hozott. A német autóipar a GDP jelentős részét adja, és kulcsszereplője az európai és globális autóiparnak egyaránt, azonban az idők folyamán ez a szektor számos kihívással nézett szembe, mint például az energiaköltségek növekedése, a munkaerőköltségek emelkedése, és a bürokrácia. A fokozódó globalizáció és az új technológiák térnyerése további nyomást gyakorolt a szektorra.

A technológiai változások nemcsak új kihívásokat jelentenek a gyártók számára, hanem komoly befektetéseket is igényelnek kutatás-fejlesztési területen. Olyan átalakuláson megy most keresztül az autóipar, amelyhez elengedhetetlen a magasfokú innovációs képesség.

• Az innovációs lemaradás egyik oka a szoftverfejlesztés területén mutatkozó hiányosságokban rejlik. A német autógyártók hosszú ideig kiszervezték az IT-munkafolyamatokat, és most nehézségeik vannak az autókba beépített szoftverek fejlesztésében és kezelésében. A digitalizáció elengedhetetlen az autóipar jövőjének alakításában, és a német vállalatoknak erre való alkalmazkodásra van szükségük.

• A munkaerőhiány szintén jelentős probléma, különösen a szoftverfejlesztők területén. Az autógyártásban egyre növekvő szükség van olyan szakemberekre, akik a digitális átállás és az autonóm járművek területén jártasak.

• Az innovációs lemaradásnak gazdaságszerkezeti okai is vannak. A kis- és középvállalkozások (Mittelstand) adják a német ipar gerincét, ám az ipari szereplőkre alkalmazott Gini-index (egyenlőtlenséget mérő index) szélsőségesen nagy egyenlőtlenséget mér a nagyvállalkozók javára, azaz a teljes ipar csak kis része fordít nagy összeget a kutatásra és fejlesztésre, miközben az export 60 százalékát ezek a kisebb vállalatok állítják elő. Ezek a vállalatok a nemzetközi versenyképesség megőrzése érdekében járulékos innovációra (a meglévőt tökéletesíteni) fókuszálnak, ami javítja az adott termék minőségét, ám új ipar kialakulásához vezető, áttörést hozó találmányok nem jönnek létre.
• Gondot jelent még a cégek defenzív innovációs stratégiája, ami alapján az új versenytársak becsatlakozását akadályozzák a már leuralt piacokra ahelyett, hogy új piacokat keresnének és hódítanának meg. A német lakosság csak fele gondolja, hogy a vállalkozás egy jó karrierút, ellentétben a hollandok 80 és az amerikaiak 70 százalékával. A lakosok nem látják útját annak, hogyan lehetne feljebb lépni és betörni a nagyvállalatok világába, és a kisvállalkozási szint nem feltétlenül kielégítő. A legértékesebb német vállalatokat tömörítő DAX 30 indexben csak két olyan vállalat található, amit a hetvenes évek után alapítottak. A hagyományosan pozitívumként értékelt Mittlestand bizonyos értelemben gátja is az ország előrelépésének.

Az Európai Unió által kitűzött karbonsemlegességi cél és a szigorú kibocsátási normák szintén befolyásolják a német autóipart. Az alternatív üzemanyagok iránti növekvő kereslet és az elektromobilitás terjedése további változásokat hozhat az iparágban, az autógyártóknak gyorsan kell alkalmazkodniuk az új követelményekhez, és befektetéseket kell eszközölniük az alternatív technológiákba.

Az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság megbízásából 2008 óta zajlik a KKV-k pénzügyi hozzáféréséről szóló felmérés (Survey on the Access to Finance of Enterprises – SAFE), mivel a KKV-k kulcsfontosságú szereplői az európai gazdaságnak. A KKV-knak sajátos finanszírozási igényeik vannak, és különböző kihívásokkal szembesülnek a finanszírozáshoz való hozzáférés terén. Ezért a SAFE felmérésben résztvevő vállatokat véletlenszerűen választották ki. A felmérés mintavétele három szempont alapján történt: országméret, vállalatméret és iparág. A kutatási munkát telefonon és/vagy online végezték egy dedikált kérdőív alapján. A felmérés az 2023 áprilisától októberéig terjedő időszakot ölelte fel. A minta 11 523 vállalatot fogott magában az euróövezetben, amelyek közül 10 499-nek (91%) kevesebb volt 250 alkalmazottja.

A SAFE tanulmány a KKV-k pénzügyi és operatív környezetét vizsgálja az Európai Unióban. A tanulmány rámutat a KKV-k hitelezésre való támaszkodására, az gazdasági kihívásokra, a növekedési kilátásokra és az operatív problémákra. A KKV-k jelentős többsége továbbra is a hagyományos hitel finanszírozási módszerekre támaszkodik, mint például a lízing, hitelkeretek és banki hitelek, sokan az új finanszírozás helyett belső forrásokat választanak.

A gazdasági klímát romló kilátások, emelkedő kamatlábak és szigorúbb fedezeti követelmények jellemzik, ami fokozott keresletet eredményez a pénzügyi erőforrások iránt, alacsonyabb bizalom mellett, ami a finanszírozási lehetőségek iránti bizalom csökkenéséhez vezet.

A KKV-k forgalmi várakozásainak helyreállása tapasztalható, de továbbra is korlátozott az optimizmus a jelentős növekedés iránt. Az előrejelzésben a finanszírozási típusok többségének rendelkezésre állása jelentősen romlik, némi javulással a saját tőke terén. Az operatív kihívások jelentősök, a KKV-k szembesülnek a munkaerő- és anyagköltségek emelkedésével, növekvő kamatköltségekkel és csökkenő jövedelmezőséggel. A tapasztalt munkaerő hiánya, valamint az új ügyfelek megszerzésével kapcsolatos nehézségek és a késedelmes fizetések okozta problémák elterjedtek.

A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a KKV-k jelentős kihívásokkal néznek szembe a növekedés és az ellenálló képesség fenntartása terén a pénzügyi korlátok és az operatív akadályok miatt.

Főbb megállapítások

A felmérés eredményei szerint az euróövezet vállalatai növekvő forgalmat jelentettek, bár a nettó arány csökkent az előző felmérési körhöz képest. A vállalatok nettó 20%-a jelentett növekedést, ami jelentősen alacsonyabb arány, mint az előző felmérési körben. A forgalomnövekedést jelző nettó arány mind a nagyvállalatoknál, mind a KKV-knál csökkent. Azonban a csökkenés erősebb volt a nagyvállalatok esetében. Több vállalat tapasztalt profitromlást, mivel a munkaerő- és más nem munkaerő-költségek tovább növekedtek. Ebben a felmérési körben a KKV-k 18%-a és a nagyvállalatok 7%-a jelentett profitromlást nettó értelemben. A jövedelmezőség romlása tükrözi a munkaerőköltségek emelkedését, amit a vállalatok nettó 75%-a jelentett. Hasonló nettó arányban jelentették a vállalatok anyag- és energia-költségek emelkedését, bár az arány alacsonyabb volt, mint az előző felmérési körben.

A növekvő kamatköltségek további terhet jelentenek a jövedelmezőségre, a vállalatok jelentették, hogy a magasabb kamatköltségek történelmi csúcsra emelkedtek a felmérésben (47%). A nagyvállalatokat (58%) szélesebb körben érintette a kamatköltségek emelkedése, mint a KKV-kat (40%).

A múlt évhez képest összességében nőtt a pénzügyileg sebezhető vállalatok aránya, majdnem elérve a COVID-19 járvány alatti szintet. A pénzügyi sebezhetőségi mutató, ami a vállalatok pénzügyi helyzetének átfogó mutatója, arra utal, hogy az euróövezet vállalatainak 9%-a jelentős nehézségekkel szembesült az elmúlt hat hónapban vállalkozásuk vezetése és adósságaik törlesztése terén.

A hitel, mint finanszírozási eszköz releváns az EU27 KKV-knak (82%), ami az előző, 2022 decemberi felmérés óta nem változott. A legfontosabb hitel finanszírozási formák a KKV-k számára a lízing vagy bérlet (48%), a hitelkeret, banki folyószámlahitel keret vagy hitelkártya (47%), banki hitelek (46%). A támogatott vagy kedvezményes banki hiteleket említők aránya (38%) csökkent az előző felméréshez képest, míg a kereskedelmi hitel (32%) továbbra is növekszik.

Kevesebb KKV említ más hitel finanszírozási formákat (19%), részvények (10%) és faktoring (9%). Az EU tagállamainak nagy többségében a KKV-k azt állítják, hogy vállalkozásuk számára legalább egy hitel finanszírozási forma releváns.

Azok közül, akik számára a hitelkeret, banki folyószámlahitel keret vagy hitelkártya releváns, a KKV-k több mint négy tizede (42%) az elmúlt hat hónapban nem használta, mert elegendő saját forrással rendelkezett. A KKV-k ez irányú hitelkérelmeinek csupán 6%-át utasítottak el. AKKV-k ötöde (20%) jelentkezett banki hitelért, közülük majdnem kétharmad (64%) megkapta a kért összeget, és 7%-nak elutasították a kérelmét.

A tájékoztatók (angol) ezen a linken érhetők el.

A teljes jelentés (angol) ezen a linken tekinthető meg.

Összefoglaló tájékoztató (angol) ezen a linken érhető el

Űriparfejlesztés és versenyképesség – finanszírozási és külpiaci körkép címmel szervezett szakmai egyeztetést a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Fábián Gergely, az iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár nyitotta meg a szakmai egyeztetést. Az eseményen a hazai űripari szektor szereplői, köztük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Űripari és védelmi Ipari Kollégiumának elnökei, valamint az ágazat potenciális beszállítói részletesen megismerhették a külpiacra lépés támogatását és a projektfinanszírozási lehetőségeket.

Az államtitkár kiemelte, hogy az űripar a világ egyik legdinamikusabban növekvő iparága, és stratégiai fontosságú Magyarország számára a nemzetközi jelenlét erősítése. Szolnoki Szabolcs, a technológiáért felelős helyettes államtitkár, hangsúlyozta az űripari szektorba való hazai vállalkozások bekapcsolódásának jelentőségét.

Elérhető a munkavédelmi szakemberek önkéntes adatbázisa (MUSZA).

A Munkavédelem Nemzeti Politikája 2024-2027 célul tűzte ki a munkavédelmi szolgáltatók és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók adatbázisainak létrehozását, ugyanis a vállalkozások számára kulcsfontosságú, hogy milyen szolgáltatókat vesznek igénybe. Az adatbázis létrehozásával és nyilvánossá tételével könnyebbé válik a szolgáltató választás, illetve a piac tisztulása, továbbá az ellenőrzések hatékonyságának javulása várható.

A MUSZA-ba 2024. március 1-től tudnak regisztrálni a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó, munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyek. Az adatbázisba történő regisztráció önkéntes. A munkavédelmi szakember dönt arról, hogy kíván-e a nyilvántartásban szerepelni, hozzájárul-e adatainak a munkavédelmi hatóság honlapján történő megjelenéséhez, illetve, arról, hogy a regisztrációhoz szükséges adatokon kívül, milyen plusz információt rögzít.

Az „Összkép a világ vezető elemző műhelyeinek témáiból – 1.rész: Új világrend” című cikkben a globális elemző intézetek által feldolgozott információk alapján kialakuló új világrendszer alapelvei és kihívásai kerülnek bemutatásra.

Az Intézetek cikkei alapján az új világműködést három fő folyamat alakítja:

• A technológia fejlesztését egyre jobban áthatja a politika. A fogyasztói érdeken és a profiton kívül a politikai szempontok is egyre jobban befolyásolják, milyen algoritmusok és platformok segítségével tájékozódunk, küldünk üzenetet, vásárolunk. A technikai újítások pedig éles nemzetbiztonsági kérdéseket vetnek fel – Kína, az USA vagy EU fog több adatból jobb mesterséges intelligenciát építeni, hasznosabb és veszélyesebb robotokat gyártani?
• A biztonság, a hatalmi szempontok hátrébb sorolják a piaci logikát. A globális üzletek és cégek nem megszűnnek, hanem alkalmazkodnak ehhez a változáshoz – a szóló- helyett a basszusgitár kerül az üzletemberek és a gazdaságpolitikusok kezébe.
• Kína a főszereplő az új világműködésben, minden szektorban és államközi kapcsolatban. A fegyverkezési és a technológiai versenyben, az energiaforrások és a nyersanyagok kontrolljában, a globális pénzügyi rendszer alakulásában, az értékláncok átalakulásában egyaránt Kína érdekeivel, lépéseivel és lehetőségeivel foglalkozik a világ.

Az elemzés első része a koronavírus okozta válság során kibontakozó változásokat vizsgálja, és hangsúlyozza a globális think tankek által felvetett fő témákat. A módszertan során 15 vezető think tank 2023-as elemzéseit dolgozták fel, melyek alapján három fő folyamatot azonosítanak az új világrendszerben: a technológia fejlődése politikai befolyással, a biztonság és hatalom elsődlegessé válása a piaci logika rovására, valamint Kína főszerepe minden területen és államközi kapcsolatban. Az elemzések rávilágítanak a világba beköltöző bizonytalanság rendjére, és számos nyitott kérdést vetnek fel, mint például egy esetleges háborút Kína és az Egyesült Államok között, a kínai gazdasági térnyerését vagy az átalakuló globális intézmények sorsát.

A cikk továbbá kiemeli, hogy a digitális térben az adatvédelem és a technológia kulcsfontosságú területté vált a katonai biztonság terén. A fókuszban Kína és az Egyesült Államok rivalizálása áll, miközben a világ fejlett országainak szereplése és döntései meghatározóak lesznek a jövő alakulásában. Az elemzés azt sugallja, hogy a világ két nagy blokkra szakadhat, és a nagyhatalmak közötti verseny jelentős kihívások elé állítja a világot, melyekre a politikai, gazdasági és katonai szempontoknak egyensúlyban kell válaszolniuk.

A Magyar közlöny 2024. évi 023. számában az alábbi rendeletmódosítások jelentek meg a 2023. évi XC. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokkal összefüggően.

• 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelet A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény végrehajtásáról
• 36/2024. (II. 29.) Korm. rendelet A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvénnyel összefüggésben veszélyhelyzeti kormányrendeletek módosításáról

A jogszabályok módosítása még 2023 júliusára nyúlik vissza, amikor is az Országgyűlés elfogadta a törvényt, ami októberben lépett volna életbe, azonban további szigorítások miatt csak most tudott véglegesen lezárulni, mivel a szabályozáshoz több minisztériumi erőforrásra is szükség volt. Írja az index.hu

A Kormány célja, hogy 2024-ben 15–64 éves korosztályban az aktivitási rátát a jelenlegi 78-ról 85 százalékra növekedjen. Ezzel párhuzamosan folyamatosan jönnek a bejelentések a külföldi tőkebefektetésekről, amelyek jellemzően további munkaerő-kapacitásokat igényelnek.

Az idegenrendészeti törvény és végrehajtási szabályai szerint 65 ezer főben határozza meg az összesen az idei évre kiadható, foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedélyek legmagasabb számát. Azonban amíg rendelkezésre áll magyar munkavállaló, úgy a munkáltatónak kötelező őt foglalkoztatnia. Ennek a menetét Czomba Sándor ismertette:

1. a munkáltató beadja a munkaerőigényét az illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztálya felé,
2. a járási hivatal területileg illetékes képviselete elkezdi a magyar munkavállalók felkeresését, felkutatását, ami a környező területeket is érinti,
3. majd ezt követően a hivatalban elkezdődik a munkaerő leválogatása,
4. ha van magyar munkaerő, akkor ajánlatot tesz a munkáltató felé, és csak akkor adhat be külföldi munkavállalókra igényt, ha a felajánlott magyar munkaerőt alapos indoklással valamiért elutasítja.

Fontos megjegyezni, hogy továbbra is csak regisztrált munkaerő-kölcsönző végezheti a külföldi munkavállalók toborzását.

Az új idegenrendészeti törvény egyértelművé teszi, hogy kit milyen feltételekkel lehet majd foglalkoztatni Magyarországon. A szezonális vendégmunkások 6 hónapra érkezhetnek, és könnyített közvetítési eljárás lefolytatása szükséges az esetükben is. A szezonális munkások fél, illetve maximum egy évig tartózkodnak Magyarországon.

Összesen 485 szakmából közel 300 tiltólistára került a vendégmunkás-tartózkodási engedély tekintetében, ilyenek például a

• törvényhozó, miniszter, államtitkár, egyházi vezető,
• gazdasági, költségvetési szervezet vezetője és pénzintézeti tevékenységet folytató egység vezetője,
• bányamérnök, kohó- és anyagmérnök, fa- és könnyűipari mérnök, építész- és építőmérnök,
• rendszerelemző, valamint szoftverfejlesztő,
• fizikus, csillagász és matematikus,
• mentőtiszt, rendőr és tűzoltó,
• de még állatorvos, sőt újságíró sem lehet vendégmunkás.

 

A Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának immár harmadik éve megjelenő éves összegző kiadványát, amely a szakosztály 2023. évi szakmai rendezvényeinek összefoglalóit tartalmazza. A kiadvány ezen a linken ingyenesen letölthető. A kiadvány tartalmazza az abban szereplő szakmai konferenciák, kerekasztal-beszélgetések YouTube- és podcast-linkjeit is.

A cikkek a munka világának legnagyobb érdeklődésre számot tartó, vitákat generáló kérdéseire hívják fel a figyelmet, gyakran a szereplők, vagy éppen a szerzők további kommentárjaival kiegészítve. A szerzők bíznak abban, a kötetben közzétett összefoglalók nem csupán áttekintést, és nem csak egyfajta helyzet- és kórképet adnak, hanem talán megoldási javaslatokkal is szolgálnak a foglalkoztatás- és a gazdaságpolitika döntéshozóinak.