Az EU Duna Régió Stratégia Nemzeti Meghallgatás konferencia 2024. március 13-án (szerdán), a European Youth Center Budapest épületében kerül megrendezésre.

A konferencia témája
„A Duna régió és elsősorban Magyarország népességmegtartó ereje (vitális és zsugorodó terek), élhetőbb települések kialakítása a tehetségek elvándorlásának megakadályozása érdekében”

A rendezvény lényeges célkitűzése – a meghívott szakértő előadók útján – egyrészt annak bemutatása, hogy a Duna régió, ezen belül is Magyarország területén, milyen tapasztalatok, lehetőségek és elképzelések vannak az élhetőbb és fenntarthatóbb települések kialakítása kapcsán, valamint, hogy milyen projektek és jó gyakorlatok állnak rendelkezésre a tehetségek megtartása érdekében.

Az eseményen történő részvétel ingyenes, azonban limitált és előzetes regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük a regisztrációs űrlap kitöltésével szíveskedjen jelezni. Regisztrációja a szervezők visszaigazolását követően tekinthető elfogadottnak.

Három járásban  indult el a közös beszélgetés a polgármesterekkel a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara „Szövetségben a Vállalkozókkal” vállalkozásfejlesztési projektje keretében.

2024. február 22-én Zalaszentgróton, február 27-én Lentiben és február 28-án Letenyén megvalósuló programon a résztvevő polgármesterek rövid tájékoztatót kaptak a vállalkozásfejlesztési programba nyújtott szolgáltatásokról. Az első félévben számos szakmai fórum, workshop valósul meg a térségekben, ahol a cél a gondolatébresztés, szemléletformálás és a közösségépítés.
A programba bekapcsolódó vállalkozások ingyenes képzéseken, külföldi tanulmányúton is részt vehetnek, vagy igényelhetnek személyes tanácsadási lehetőségeket a vállalkozásfejlesztés és képzés témakörökben.

A járási települések polgármesterei üdvözölték a lehetőséget és segítik a program népszerűsítését. A megbeszélés alkalmával elindult a közös gondolkodás a  járás vállalkozásainak fejlesztésével kapcsolatban és számos jó gyakorlat is megosztásra került az aktivitásuk ösztönzésre.

A program fő célja, a vállalkozások fejlődésének, versenyképességének elősegítése és felzárkóztatásuk támogatása a gyengébb gazdasági- és adóerejű területeken, ez Zala vármegyében Zalaszentgrót, Lenti és Letenye járások.

A további eseményekről, ingyenes képzésekről, ingyenes tanácsadási lehetőségekről tájékoztató a https://zvkik.hu/vallalkozoknak/vallalkozasfejlesztesi-program/ menüpont alatt érhető el.

Bővebb információ:

Rózsás Renáta vállalkozásfejlesztési referens
Telefon: 92/550513, 30/685-4130

Mazzagné Borsos Andrea képzési tanácsadó
Telefon: 92/550-517, 30/487-0807

E-mail cím: vfp@zvkik.hu

A Tudományos és Innovációs, Technológiai, Ipari és Logisztikai Park Tanács (továbbiakban: a Tanács) 2024. február 20-ai ülésén 18 logisztikai park cím mellett, 3 új vidéki ipari park létrehozásáról és további 4 ipari park területbővítéséről döntött.

A logisztikai szektor a gazdasági növekedés egyik alapja, hiszen közel 2.500 vállalat tevékenykedik ezen a területen, a szektorban 300 ezren dolgoznak ezáltal körülbelül 100 ezer családnak ad ma megélhetést. A jogszabályok alapján további 39 logisztikai központ jogosult a logisztikai park cím viselésére, így a magyarországi hivatalos logisztikai parkok száma 57-re nő.

A 161/2023. (IV. 28.) Korm. rendelet értelmében az Ipari Park, a Technológiai Park és a Logisztikai Park cím elnyerésére pályázhat az ipari parkot, technológiai parkot, logisztikai parkot megvalósítani, fejleszteni és üzemeltetni szándékozó, e célból megfelelő stratégiát kidolgozó gazdasági társaság, helyi önkormányzat vagy helyi önkormányzatok társulása. A cím elnyerésének feltétele, hogy a pályázó rendelkezik a tervezett parkra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmánnyal, valamint a Tudományos és Innovációs Park esetében tudományos és üzleti tervvel is.

A pályázónak a pályázat benyújtásakor rendelkeznie kell a helyi önkormányzat támogató nyilatkozatával az ipari park, a technológiai park és a logisztikai park létrehozásának vonatkozásában, továbbá a területfejlesztés térségi feladatait ellátó, területileg illetékes szervek ipari park, technológiai park, logisztikai park vagy tudományos és innovációs park létrehozását támogató nyilatkozatával. A címek elnyerésére irányuló pályázatot az iparügyekért felelős miniszterhez, a Tudományos és Innovációs Park cím elnyerésére irányuló pályázatot a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszterhez kell benyújtani. A pályázatok értékelése alapján − a Tanács javaslatának figyelembevételével − az Ipari Parkok, a Technológiai Parkok és a Logisztikai Parkok esetében az iparügyekért felelős miniszter, a Tudományos és Innovációs Parkok esetében a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter dönt az Ipari Park, a Technológiai Park, a Logisztikai Park, valamint a Tudományos és Innovációs Park cím odaítéléséről.

A Tanács döntéséről szóló sajtóhír IDE kattintva elérhető.

2025-től bevezetésre kerül a kötelező elektronikus számlázás, mely a villamosenergia és a földgáz szektort fogja érinteni.  Az általános bevezetéséről jelenleg még az Európai Bizottság ViDA (VAT in digital age) javaslatcsomagja kapcsán aktív vita folyik, azonban Magyarországon a kötelező elektronikus számlázást elsőként két kormányrendelet fogja szektorspecifikusan bevezetni. A 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról 2025. január 1-jén hatályba lépő módosítása írja elő a kötelező elektronikus számlázási kötelezettséget a szolgáltatók oldalán.

Az új szabályozás kizárólag a villamosenergia-kereskedő, -elosztó, valamint a földgázkereskedő és elosztó társaságok által nem lakossági ügyfelek részére kibocsátott számlák esetén írja elő ezt az új kötelezettséget.

Azon túl, hogy a rendelet egy bizonyos értékesítői kör számára kötelező elektronikus számlázást ír elő, a változásnak beszerzői oldalon is számottevő hatása lesz az adóalanyok számára.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azon vállalkozások, amelyek jelenleg villamosenergia- vagy földgázszámlákat fogadnak be, 2025. január 1-től ezt kizárólag elektronikus formájában tudják megtenni. A szolgáltatók az elektronikus számlázásért külön díjat nem számolhatnak fel, ugyanakkor a vállalkozások oldalán ez plusz költségeket okozhat vagy a belső folyamatok megváltozását idézheti elő.

 A PwC Magyarország cikkét a bevezetésre kerülő elektronikus számlázásról ide kattintva olvashatja.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány „Európai gáz- és áramkörkép: Továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági gáz és áramár” című cikkét.

Az európai gáz- és áramkörkép az utóbbi években jelentős változásokon ment keresztül, amelyek komoly kihívások elé állították a kontinenst az energiaellátás és a gazdasági stabilitás tekintetében. Az elmúlt évek eseményei alapján a viszonylag alacsony energiaárak korszaka lezárult, az energiapiac átalakulóban van. Az Oroszországtól való függőséget pedig az amerikai cseppfolyósított földgáz, valamint a természeti függőség veszi át.

Az európai országokban jelenlévő energiaárak különbözőségét többek között befolyásolja az országonként eltérő mértékű adók, az energiamixek sajátosságai, illetve a kormányzati intézkedések is. Az Európai Unióban az utóbbi hónapokban a nagykereskedelmi áram és gáz árai csökkenő tendenciát mutattak az energiaválság időszakában tapasztalt árakhoz képest.

A legkedvezőbb áramár 2021-ben és 2023-ban is Magyarországon volt a rezsicsökkentési programnak köszönhetően. A cikk szerint nem csupán az energiaárak alakultak kedvezően hazánkban, de az adózás szintje is a legalacsonyabbnak bizonyult a környező országokkal összehasonlítva. A gázárak szintén jutányosan alakultak itthon. Ezzel szemben például az olasz városokban a gázért hétszer, a francia városokban hatszor, míg Németországban ötször többet kell fizetniük a lakosoknak, mint Magyarországon.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idén is megrendezi a Fókuszban a külpiacok külgazdasági évnyitó konferenciáját.

A rendezvény célja, hogy tájékoztatást nyújtson a külpiacok nyújtotta lehetőségekről mind a kezdő exportőrök, mind a már tapasztalt, de új piacokat kereső vállalatok számára. A konferencia egyrészt kiemelten kezeli Magyarország aktuális külgazdasági prioritásait, másrészt a kamarai tagozatok exportfejlesztésben betöltött szerepére fókuszál két panelbeszélgetés keretében. A panelek szakértői a magyar KKV-k külpiaci tevékenysége szempontjából fontos országok és régiók üzleti környezetét és együttműködési lehetőségeit mutatják be.

Időpont: 2024. március 12., kedd, 10:00

Helyszín: Novotel Budapest Centrum Hotel, Zsolnay terem
1088 Budapest, Rákóczi út 43-45.

Program

Levezető elnök: Dunai Péter, főtitkár, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

9:30 – 10:00    Regisztráció 

10:00 – 10:10    Köszöntő
                         Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

10:10 – 10:40    Magyarország külgazdasági eredményei és célkitűzései
                         Szijjártó Péter, miniszter, Külgazdasági és Külügyminisztérium

10:40 – 12.00    Üzleti lehetőségek a külpiacokon – panelbeszélgetések
                        Keleti nyitás és Nyugat-Balkán – résztvevők:
                            Moderátor: Rév András, a Magyar-Török Tagozat elnöke
                            Miklóssy Ferenc, a Közel-Kelet és Észak-Afrika Tagozat elnöke
                            Bácsi-Nagy András, a Közép-ázsiai Tagozat elnöke (felkérés alatt)
                            Galambos Attila, a Nyugat-balkáni tagozat elnöke
                            Nádasi Tamás, a Magyar-Kínai Tagozat elnöke
                            Szekeres István, a Magyar-Orosz Tagozat elnöke

                        Céges tapasztalatok az ASEAN országokban – résztvevők:
                           Moderátor: Dr. Ascsillán Endre, az ASEAN Tagozat elnöke
                            Az ASEAN Tagozat alelnökei:
                            Forintos Róbert, a Magyar-Vietnámi Üzleti Tanács elnöke
                            Kiss-Forgács Éva, a metALCOM Zrt. vezérigazgatója
                            Miklós Márton, az ACPM IT Kft. alapító vezérigazgatója

12:00 – 12:15    Kérdések és válaszok

A részvétel feltételei

Jelentkezési határidő: 2024. március 5., kedd

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes online regisztrációhoz kötött.

A férőhelyek száma korlátozott, ezért a jelentkezéseket azok beérkezésének sorrendjében fogadjuk el. Egy vállalkozás képviseletében maximum 2 fő vehet részt az eseményen.

Csak az állami szervezetek képviselőinek, illetve azoknak a vállalkozásoknak a jelentkezését tudjuk elfogadni, amelyek a kamarai regisztrációs kötelezettségüknek eleget tettek, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, vagy a Magyar Ügyvédi Kamara tagjai.

Adatkezelési és adatvédelmi tájékoztató

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tájékoztatja a résztvevőket, hogy a rendezvényen kép- és/vagy hangfelvétel készül(het). A résztvevő a rendezvényen való regisztrációjával, részvételével előzetes és kifejezett hozzájárulását adja ahhoz, hogy az MKIK a megadott személyes adatait kezelje, így ahhoz is, hogy a rendezvényen róla kép- és/vagy hangfelvétel készüljön, s ezeket az MKIK a rendezvényről szóló tájékoztatásaiban, valamint egyéb kiadványaiban és online felületein felhasználja.

Az MKIK által végzett, személyes adatokra vonatozó adatkezelés az MKIK Adatkezelési Tájékoztatójában meghatározottak és a hatályos jogszabályok szerint valósul meg. Az MKIK Adatkezelési Tájékoztatója az MKIK honlapján elérhető: www.mkik.hu.

Regisztráció

További információ:

Név: Baki Magdolna
Tel: +36 1 474 5146
E-mail: baki.magdolna@mkik.hu

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network irodája 2024.04.18-án a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara által 18. alkalommal megrendezésre kerülő Pollack Expo – Ipari vásár (egyetem, ipar és mérnöki tudományok találkozóhelye) alkalmából, ehhez szakmailag kapcsolódó német relációjú Open4Business nemzetközi üzletember találkozót (B2B) szervez.

Főbb ágazatok: gépipar, fémmegmunkálás, elektronika, mérnöki tevékenységek, klaszter együttműködés.

Célcsoport: Olyan vállalkozásokat fogadunk nemzetközi szinten, akik baranyai gyártói kapcsolatot építenének ki, ide termelést hoznak, beszállítót, kooperációt keresnek, befektetnének.

2024.04.18. – Program

Open4Business nemzetközi üzletember találkozó (B2B) a Pollack Expo helyszínén

A Networking vacsora helyszíne: Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kar Aula (7624 Pécs, Boszorkány út 2.)

A regisztrált B2B tárgyalók díjmentesen vehetnek részt a Networking vacsorán. Kérjük, részvételi szándékát jelezze az b2match felületen való regisztrációnál.

2024.04.19. – Program

Céglátogatások az alábbi baranyai vállalkozások telephelyén (előzetes regisztráció alapján):

REGISZTRÁCIÓ

További információ:

PBKIK / EEN

international.ccipb@pbkik.hu

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) legfrissebb poscast adásának vendége Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter volt.

Az adásban a következő kérdések kerültek megválaszolásra: „Milyen tényezők okozták a rekordinfláció kialakulását Magyarországon és minek köszönhető a pénzromlás gyors letörése? Milyen okok miatt futott fel, majd zuhant kevesebb, mint a tizedére az élelmiszer-infláció alig egy év alatt?”

A beszélgetésben Horváth Bálint, a GVH kommunikációs vezetője arra is rákérdezett, hogyan járult hozzá a piaci verseny az infláció visszaszorításához, miért volt fontos az online Árfigyelő rendszer elindítása és folyamatos fejlesztése, illetve milyen célzott beavatkozási pontok szükségesek a gazdasági növekedés helyreállításához.

A beszélgetés – a GVH podcast korábbi adásai mellett – az alábbi linkeken hallgatható meg:

• a Gazdasági Versenyhivatal honlapján: https://gvh.hu/sajtoszoba/gvh-podcast,
• a GVH Youtube-csatornáján: https://youtu.be/CqM_HnQVHIA,
• valamint a nemzeti versenyhatóság Spotify csatornáján: https://open.spotify.com/episode/2ekrOnCy65QR1lHRVBsotG

A GVH közleményét ide kattintva olvashatja, ahol a korábban megjelent sajtóanyagokat is megtekintheti.

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 350, legalább 20 főt foglalkoztató cég vezetőjének véleményét kérdeztük cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, szubjektív helyzetértékelésükre támaszkodik.

A 2024. januári adatfelvétel eredményei szerint 2023 októberéhez képest a Negyedéves Konjunktúramutató +21-ről +13 pontra csökkent.

2023 folyamán javuló és romló időszakok felváltva követték egymást, ennek eredményeként a Konjunktúramutató jelenlegi értéke mindössze 3 ponttal áll magasabb szinten a 2022. októberi mélypontjához viszonyítva.

Az elemzést és az eredmények rövid összefoglalója az alábbi linken elérhető:

https://gvi.hu/kutatas/723/