A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) az új egyéni vállalkozók és adószámos magánszemélyek 9-essel kezdődő adószámot kapnak.

Az új, 9-es kezdetű adószámok kiadása nem változtat az adószám képzésének szabályain és az adószám ellenőrizhetőségén.

A 9-essel kezdődő adószámok érvényességéről bárki meggyőződhet

• az egyéni vállalkozók esetében a nyilvános lekérdező felületen, a https://www.nyilvantarto.hu/evny-lekerdezo/ weboldalon,
• az adószámos magánszemélyek esetén pedig a NAV honlapjának Adatbázisai között, az Adóalanyok lekérdezése – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu) felületen,

vagy a NAV-Mobil alkalmazás Adózók lekérdezése menüpontjában.

Az adószámok kiváltásáról szól a NAV honlapjának egyszerű tájékoztatója:
https://nav.gov.hu/adozas-mindenkinek/kezdetek/Adoszam

 

A 2023. III. és IV. negyedévi kiterjesztett gyártói felelőségi (KGYF) adatszolgáltatásokat 2024. március 31-ig  módosíthatják a kötelezettek. Azon vállalkozok, akik ez idáig nem adták be (elmaradt) adatkötelezettségüket, azok is kizárólag 2024.március 31.-ig tehetik ezt meg. Fontos a fenti dátumra fokozottan figyelni, mert a nem teljesített vagy hibásan be adott adatszolgáltatás szankciót von maga után, hulladékgazdálkodási bírsággal járhat.

A számlák áfa kezelése kapcsán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint a MOHU az áfa tv. szerint, mint koncessziós társaság feladatai ellátása során szolgáltatást nyújt a kötelezettek részére. Ezáltal a KGYF-díj szolgáltatás ellenértékének minősül a MOHU által a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatás, ami az Áfa tv. hatálya alá tartozik ezáltal a adóköteles és ily módon a MOHU-nak 27%-os adómértéket kell felszámítania a jogszabályban meghatározott KGYF-díjra mind a MOHU-t, mind az önkormányzatot megillető díjelem vonatkozásában.

TARTALOM:

Negyedéves Konjunktúrakutatás 2024. január

A 2024. januári adatfelvétel eredményei szerint 2023 októberéhez képest a Negyedéves Konjunktúramutató +21-ről +13 pontra csökkent.

2023 folyamán javuló és romló időszakok felváltva követték egymást, ennek eredményeként a Konjunktúramutató jelenlegi értéke mindössze 3 ponttal áll magasabb szinten a 2022. októberi mélypontjához viszonyítva.

A belföldi értékesítési árak várható alakulása

A versenyszférához sorolt hazai cégek háromnegyede (75%) azzal számolt 2023 októberében, hogy a belföldi árai emelkedni fognak a következő félévben.

Az áremeléssel számoló válaszadók valamivel több mint fele (52%) 10 százalék alatti áremelést tartott valószínűnek, mintegy harmaduk (35%) 10–15 százalékos emelést vetített előre, minden tizedik cég (9%) pedig ennél is nagyobb, 16–20 százalékos árnövekedést jelzett.

Nemzetközi tendenciák

Gazdasági Havi Tájékoztató_2024_februar

 

A  Mercedes Kecskeméten elkezdte tesztelni humanoid robotmunkásait. Mercédesz logóval és a már jól ismert Mercédesz dizájnnal került legyártásra a texasi egyetem robotlaborjának csapata által létrehozott új humanoid robot munkaerő. Az Apollo modell 180 cm magas és közel 73 kg,   és akár 25 kiló emelésére is képes. Jelenleg a Kecskeméti Mercedes gyárban a minőség-ellenőrzésben nyújtanak segítséget, illetve az alkatrészeket szállítanak az összeszerelő sorok között.

A robotok bevonásával a cél az, hogy a fizikailag megterhelő, ismétlődő, unalmas feladatok ellátását kiváltsák robotokkal.

Jörg Burzer, a Mercedes termelési vezetője továbbá azt is hangsúlyozta, hogy ez nem vonja maga után azt, hogy nem lenne szükség az autóiparban humán erőforrásra, hiszen nem vesznek át az autószerelésben minden lépést, az autóik összeszerelésében, összetettebb feladatokban továbbra is szükség lesz és számítanak a megfelelően képzett munkaerőre.

Az Európai Parlament képviselői kedden hivatalosan is elfogadták az EU Tanácsával már egyeztetett javaslatokat az épületek energiafogyasztásának és kibocsátásának további csökkentését elősegítő szabályokat, miszerint az Európai Unió megszavazta a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok használatának tilalmára vonatkozó törvényjavaslatot.  A cél az, hogy 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán se legyen üzemben. 2025-től kezdődően a tagállamok nem nyújthatnak támogatást fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez. Az Unió ezen törekvése arra is irányul, hogy az EU-ban az újonnan épült és felújított épületek szigorúbb energiahatékonysági előírásoknak feleljenek meg. Tehát a cél, hogy a tagállamokban még több meglévő régi épületeket újítsanak, korszerűsítsenek fel, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet ezen épületek se.

Ez a követelmény már a középületekre az állami tulajdonában álló, illetve az általuk használt vagy fenntartott új épületekre már 2028-tól érvényes lesz.

A lakóépületek esetében olyan intézkedéseket kell életbe léptetniük a tagállamoknak, amelyekkel 2030-ra legalább 16 százalékkal, 2035-re pedig legalább 20–22 százalékkal tudják csökkenteni a természetben közvetlenül előforduló primer energiaforrások átlagos fogyasztását. Ami a legrosszabb energiahatékonyságú, nem lakáscélú épületállományt illeti, minimumkövetelmények révén kell gondoskodni arról, hogy 2030-ra 16 százalékuk, 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva. Az EP közleménye arra is kitér, hogy a napelemeket kell folyamatos telepíteni a meglévő középületekre és nem lakás célú épületekre amennyiben ez gazdaságilag, műszakilag, valamint funkcionálisan is kivitelezhető.

Az EP közleményben olvasható továbbá a pénzügyi ösztönzők tilalma nem vonatkozik a hibrid fűtési rendszerekre, amelyek a kazánt például naphőenergia-berendezéssel vagy hőszivattyúval kombinálják. Az új szabályok hatálya jellenleg nem terjed ki a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületekre.

2025. január 1-jével nagy változás áll be a hazai vállalkozások életében: a földgáz, illetve villamos energia számlájukat ettől a naptól kötelezően e-számlaként kapják majd kézhez. Ezzel szinte minden hazai vállalkozás szembekerül majd az elektronikus archiválás komplex kötelezettségével. A kötelező elektronikus számlázás általános bevezetéséről az Európai Bizottság ViDA (VAT in digital age) javaslatcsomagja kapcsán aktív vita folyik. Magyarországon a kötelező elektronikus számlázást azonban nem a ViDA csomag, hanem elsőként két kormányrendelet fogja szektorspecifikusan bevezetni 2025. január 1-től. A két érintett szektor a villamosenergia és a földgáz. Azon túl, hogy a rendelet egy bizonyos értékesítői kör számára kötelező elektronikus számlázást ír elő, a változásnak beszerzői oldalon is számottevő hatása lesz az adóalanyok számára.

Összességében elmondható, hogy a 2025-től alkalmazandó kötelező elektronikus számlázás támogatja a jelenkor digitalizációs törekvéseit, ugyanakkor gyakorlati szempontból kihívást is jelent, hiszen minden adóalanynak fel kell készülnie arra, hogy a befogadott elektronikus számláit fel tudja dolgozni és a jogszabályoknak megfelelve elektronikusan megőrizze. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azon vállalkozások, amelyek jelenleg villamosenergia- vagy földgázszámlákat fogadnak be, 2025. január 1-től ezt kizárólag elektronikus formájában tudják megtenni. A szolgáltatók az elektronikus számlázásért külön díjat nem számolhatnak fel, ugyanakkor a vállalkozások oldalán ez plusz költségeket okozhat vagy a belső folyamatok megváltozását idézheti elő.

A 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról 2025. január 1-jén hatályba lépő módosítása írja elő a kötelező elektronikus számlázási kötelezettséget a szolgáltatók oldalán. Az új szabályozás kizárólag a villamosenergia-kereskedő, -elosztó, valamint a földgázkereskedő és elosztó társaságok által nem lakossági ügyfelek részére kibocsátott számlák esetén írja elő ezt az új kötelezettséget.

A PwC Magyarország cikkét a bevezetésre kerülő elektronikus számlázásról ide kattintva olvashatja.

A Magyar Közlöny 2024. évi 19. számában megjelent a nemzetgazdasági miniszter 7/2024. (II. 22.) NGM rendelete az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1/2024. (I. 9.) Korm. rendelet végrehajtásáról.

A rendelet leírja, hogy az 1. melléklet szerinti formai követelményeket, arculati elemeket és szöveget tartalmazó tájékoztatót és a 2. melléklet szerinti formai követelményeket, arculati elemeket és szöveget tartalmazó jelzést szükséges használni a vásárlók tájékoztatása érdekében:

(2) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerinti

a) hipermarket, nagyméretű szupermarket, szupermarket, diszkont és a diszkont területi minimumánál kisebb, de bruttó 200 m2-nél nagyobb alapterületű üzletet üzemeltető kereskedő (az üzlet vásárlók által használható összes bejáratánál, az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező méretű, de legalább 297×420 milliméter nagyságú (A3 méret) méretben, jól látható információs táblán köteles kihelyezni abban az esetben, ha a kötelezett forgalmaz olyan terméket, amely kapcsán a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség áll fenn.) vagy

b) a bruttó 200 m2-t nem meghaladó alapterületű üzletet üzemeltető kereskedő (az üzlet vásárlók által használható bejáratánál, az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező méretű, de legalább 210×297 milliméter nagyságú (A4 méret) méretben, jól látható információs táblán köteles kihelyezni abban az esetben, ha a kötelezett forgalmaz olyan terméket, amely kapcsán a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség áll fenn.)

Az 2. melléklet szerinti jelzést a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti kötelezett közvetlenül a termék mellett– egyedi árkiírás alkalmazása esetén az egyedi árkiírás mellett –, jól látható helyen köteles kihelyezni, legalább 80×50 milliméter nagyságú méretben.

Tábla mintája

A Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO) keretében márciusban – ha az érintett ügyfél úgy dönt – egy hónapig soron kívül átköthetővé válnak a lakásbiztosítások.

Az MFO bevezetésével a Magyar Nemzeti Bank célja az volt, hogy egy könnyen átlátható és összehasonlítható termékkel támogassák az ügyfeleket (akár 10 százalékkal kedvezőbb díj lehetőségével). Az MNB szigorú szakmai szempontok, valamint a szerződők érdekei alapján alakította ki az MFO szabályrendszerét, amely gyors, online, és ügyfélbarát ügyintézést tesz lehetővé.

A kampányban a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) is részt vesz. Honlapjukon függetlenül, átláthatóan és egyszerűen hívják fel a figyelmet az MFO termék kiválóságára és a lakásbiztosítási kampány legfontosabb részleteire. Oldalukon összehasonlításra kerül a jelenlegi termék és az MFO, felhívják a figyelmet a határidőkre, illetve a leggyakrabban feltett kérdésekre is választ adnak.

Az Európai Parlament Kutatószolgálata (EPRS) által publikált „Az Uniós finanszírozás gyakorlati útmutató” 2023. évi kiadásnak célja, hogy információforrásként szolgáljon a regionális és helyi hatóságok, a nem kormányzati szervezetek, a vállalkozások, a szakemberek és a polgárok számára azzal kapcsolatban, hogy miként férhetnek hozzá projektjeik finanszírozásához számos uniós forrásból. Jelen útmutató kitér a 2021–2027‑es időszakra szóló uniós költségvetés (többéves pénzügyi keret) keretében nyújtott finanszírozásra, valamint a Next Generation EU ideiglenes eszközére, amelyet az Unió koronavírus- világjárványból való kilábalásának ösztönzésére hoztak létre.

Az útmutatót szíves felhasználás érdekében csatoltan megküldöm, illetve az alábbi felületről szabadon letölthető.

 

Megújult a Nemzetgazdasági Minisztérium munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti honlapja, mely ide kattintva érhető el. A Minisztérium tájékoztatása szerint a régi honlap már nem kerül frissítésre, az új szakmai tartalmak kizárólag az új honlapon kerülnek megjelenítésre. Kérem, hogy amennyiben a területi kamara oldalán megjelenítésre került a régi weblap linkje, frissítse azt.

A megújult honlap támogatja a tableten, okostelefonon történő megjelenítést is, valamint a kor követelményeinek és az aktuális trendeknek megfelelően átlátható, letisztult arculatot kapott, ahol a szakterületek tevékenysége iránt érdeklődők könnyebben megtalálják a rájuk vonatkozó legfrissebb információkat, teendőket és tartalmakat.

A weboldalon a munkáltatók mostantól gyorsabban tehetnek eleget a jogszabály által előírt kötelezettségeiknek. Az oldal gyakran ismételt kérdések részeként funkcionáló „Foglalkoztatás felügyelet Tájékoztatás-felvilágosítást”, „Munkavédelemi Tanácsadás”, valamint „Munkavédelmi Képviselők Fóruma” célja a legfontosabb információk átlátható formában történő megjelenítése.

A honlapról elérhető a Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisa is, melyről az „Elérhető a munkavédelmi szakemberek önkéntes adatbázisa” tárgyú levélben adtunk hírt.

A Minisztérium tájékoztatását az új honlapról ide kattintva olvashatja el.