keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozóknak

Gazdaság- és Vállalkozáskutatási Intézet – 2024 április havi tájékoztató

A Gazdaság- és Vállalkozáskutatási Intézet áprilisi elemzésében a foglalkoztatottság alakulása tekinthető át a KSH népszámlálási adatai alapján. A 2022-es népszámlálás gazdasági aktivitásra vonatkozó eredményeit különböző demográfiai jellemzők – nem, kor, iskolai végzettség és településtípus – mentén vizsgálja és mutatja be.

Az elemzés fókuszában a  GDP alakulása áll a 2008-as és a 2020-as válsá­gokhoz viszonyítva, régiós összevetésben.

A kutatás a 2008-ban kitört villággazdasági válság, valamint a 2020-ban kezdődő koronavírus-járvány okozta válság Magyarország, illetve a régióba tartozó országok gazdaságára gyakorolt hatását hasonlítja össze. Ennek indikátoraként a GDP negyedéves változását vizsgálva a válságok kezdetétől eltelt időszakokban.

A tájékoztató magyar GHT_2024_április_240515 és angol nyelven MBET_2024_april_240515 is elérhető.

Az EU napirendjén az orosz gázszállítással szembeni szankció

Első alkalommal került az orosz gázszállítással szembeni szankció az EU napirendjére, így megtartották az első tanácskozásukat az EU nagykövetei az Oroszországgal szembeni 14. szankciócsomagról-számol be róla az EuroNews. Az Európai Unión belül jelentősen korlátoznák az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát és reexportját, ezzel csökkentve Moszkva költségvetési bevételeit. Az EU stratégiájában nagy változást jelentene az LNG-szankciók bevezetése, mivel a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételek visszaszorítására tett erőfeszítések csak korlátozott eredményt értek el ezidáig.

Giovanni Sgaravatti, a Bruegel Intézet elemzője így nyilatkozott a szankciókról:

„Oroszország évente 8-9 milliárd euró értékű LNG-t exportál az EU-ba. Azt hiszem, 2023-ban ez 8 milliárd euró volt. A tovább-exportálás ennek még mindig igen jelentős részét teszi ki, például a legnagyobb orosz LNG-terminál, a Jamal Terminál teljes exportjának 10-15%-át jelenti. Tehát az intézkedésnek potenciális hatása van ezekre a cégekre”

A Portfólió cikkében olvasható, hogy Magyarország elhatárolódott a szankció bevezetésétől, mivel a szakértők szerint a változások destabilizálhatják a piacokat, így áremelkedést és ellátási kockázatot jelenthetnek. Magyarország uniós nagykövete kijelentette azt is, hogy minden olyan szankció blokkolásra kerül, amely növeli Európában az energiaköltségeket.

Európai Kőfaragó Fesztivál Budapesten

 

A fesztivál helyszíne a 120 éves Országház előtti Duna-parti sétány id. Antall József rakpart., ahol elődeink az építkezés során faragták a Parlament köveit.

Fővédnök: Lázár János miniszter (Építési és Közlekedési Minisztérium)

A rendezvény főtámogatója: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.

A fesztiválra 15 nemzet 135 versenyzője nevezett. Versenyzőknek tanuló, segéd és mester kategóriában kell elkészíteni az alkotásokat saját hozott kézi szerszámokkal, egy 40 x 40 x 20 cm-es Fertőrákosi homokkőbe. Megadott kötelező téma: a Parlament épületének díszítőkő elemei, szobrai, ornamentikái. Az elkészült műveket egy nemzetközi zsűri értékeli.

A fesztivál frekventált helyen történő megrendezésével elsődleges cél, hogy felhívják a figyelmet a kőfaragó szakma jelentőségére, a szakmai utánpótlás fontosságára. Egyik legfontosabb feladatként tekintik, hogy rendezvényen is népszerűsítsék a szakmát a fiatalok körében. Ezért egy külön erre a célra biztosított sátorban folyamatosan lehetőséget biztosítanak a látogatók számára, hogy kipróbálhassák a kőfaragást.

 

Fesztivál program levezetője: Kucsera László – ügyvezető (Gránit Depo Hungary Kft.)

Időpont: 2024. 05. 25-26.

Helyszín: az Országház előtti sétány id. Antall József rakpart

A fesztiválon az Országház kőfaragó munkáinak ihletésére készült alkotások árverésre kerülnek. Bővebb információ a programról és fesztiválról itt elérhető.

A rendezvényen történő részvétel ingyenes.

Integritás Hatóság 2023-as éves beszámoló

Megjelent az Integritás Hatóság 2023-as évről szóló éves beszámolója. A 30 oldalas tájékoztató bevezető évértékelőjében Biró Ferenc, a Hatóság elnöke így nyilatkozik: “Az Integritás Hatóság létrehozása jelentős mérföldkő, amely tükrözi Magyarország és az Európai Bizottság elkötelezettségét a korrupció elleni küzdelemben. A Hatóság autonóm intézményként egyszerre erősíti a hatalmi ágak szétválasztását és áll a gazdaság tisztítására irányuló erőfeszítések élére.”

A beszámolóból kiderül többek között az is, hogy a 2023-as évben a Hatóság 5 lezárt és 16 folyamatban lévő vizsgálata kb. 120 milliárd forint EU-támogatást érintett.

A Hatóság a törvényi előírásoknak megfelelően megküldi a beszámolót tájékoztatásul az Európai Bizottság számára is.

 

A teljes tájékoztató az Integritás Hatóság honlapján érhető el.

DÁP-Digitális Állampolgárság Program

A Deregulációs Kerekasztal a tavalyi évben napirendjére tűzte a Digitális Állampolgárság Programot és támogatta annak megvalósítását. Ennek köszönhetően elérhetővé vált a Digitális Állampolgárság Programot (DÁP) közérthető formában bemutató weboldal, mely ismerteti a DÁP mobilapplikáció induló funkcióit, a várható fejlesztéseket, továbbá tájékoztatást nyújt arról is, hogyan és milyen feltételekkel működik majd a regisztráció.

A DÁP mobilalkalmazás a Digitális Állampolgárság Program kulcsa, mely 2024. május 18-tól letölthető az App Store-ból, valamint a Google Play áruházból.

2024. május 21-től indul a Digitális Állampolgárság regisztráció: 

  • online, a mobiltelefonnal; vagy
  • személyesen, bármelyik kormányablakban. (Az első időszakban csak a kormányablakokban lehet regisztrálni.)

A tervezett szolgáltatások az alábbiak szerint válnak elérhetővé:

2024. szeptember Személyazonosság igazolása, QR-kódos bejelentkezés állami weboldalakra és alkalmazásokra,      Digitális aláírás, Erkölcsi bizonyítvány igénylése, Időpont foglalás kormányablakba
2025. III. negyedév QR-kódos bejelentkezés piaci szolgáltatóknál, Elektronikus aláírás piaci szolgáltatóknál
2025. IV. negyedév Gépjármű adás-vétel, Fizikai okmányok kiváltása (pilot), Jogosultság igazolása piaci szolgáltatóknál
2026. ePosta, eFizetés, Közigazgatást érintő legfontosabb ügyek digitalizálása

 

Az állami weboldalak – a magyarorszag.hu vagy az eeszt.gov.hu – és alkalmazások továbbra is megmaradnak a megszokott személyes vagy online ügyintézési lehetőségekkel együtt. A digitális erkölcsi bizonyítvány lesz Magyarország első digitális okmánya, melyet az állampolgárok egy gombnyomással igényelhetnek.

Bővebb információ a programról és az online ügyintézés lehetőségeiről az állami weboldalakon és az alkalmazásokban érhető el.

Hulladékgazdálkodási tevékenységek feltételei

2024. január 1-jétől életbe lépett a pénzügyi biztosíték, a céltartalék, valamint a környezetvédelmi biztosítás hulladékgazdálkodással összefüggő részletes szabályairól szóló 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet. A környezetvédelmi felelősségbiztosítással kapcsolatban számos kérdés érkezett, ezért az MKIK levélben fordult az Energiaügyi Minisztériumhoz, kérve a környezetvédelmi biztosításra kötelezettek körének pontosítását.

A Korm. rendelet a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.) 70-72. §-ban foglaltak végrehajtását szolgálja.

A Ht. a hulladékgazdálkodási tevékenység fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: a hulladékgazdálkodás körébe tartozó tevékenységek összessége, amely az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásán túl magában foglalja a települési önkormányzatok által végzett hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátását, valamint az egyéb gazdálkodó szervezetek által végzett hulladékgazdálkodási műveletek biztosítását is.

A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben szabályozva van a hulladékgazdálkodási tevékenységes végzéseinek feltételei, melynek alapja a nyilvántartásba vétel, illetve – bizonyos esetekben – a hulladékgazdálkodási engedély megszerzése.

Azon gazdálkodó szervezet, amely hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet nem végez, környezetvédelmi biztosítás megkötésére a Korm. rendelet alapján nem kötelezett.

„Jelentés a magyar vállalkozásról”-MCC Vállalkozáskutatási Műhely

„Jelentés a magyar vállalkozásról” címmel új kutatási projekt keretében monitorizálja a Mathias Corvinus Collegium a vállalkozások helyzetét.

Az MCC Vállalkozáskutatási Műhelyének kutatási célja a magyar vállalkozások nehézségeinek és lehetőségeinek vizsgálata. Egyrészt a vállalkozások kihívásait a jövőre vonatkozó elképzeléseiknek feltérképezésével szeretnék mélyebben megérteni, másrészt lehetőséget szeretnénenk kínálni, hogy a vállalkozók összevethessék helyzetüket más cégekével. Ennek keretében jött létre az online kérdőíves adatfelvétel.

A kérdőv ide kattintva elérhető.

A kérdőív kitöltése anonim, ugyanakkor a kitöltőknek lehetősége van önkéntes módon megadni elérhetőségüket – ebben az esetben a kutatók az adatok kiértékelése után személyre szabott elemzést küldenek a résztvevők számára.

Felkérés a térségi kérdőív kitöltésére

Tisztelt Vállalkozók!

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési programot indított (erről részletesen olvashat itt: https://zvkik.hu/vallalkozasfejlesztesi-program/) előadásokkal, fórumokkal, képzésekkel, tréningekkel.

A program célja, hogy a kamara közvetlen, eredményes segítséget tudjon nyújtani többek között a letenyei, lenti, zalaszentgróti járás vállalkozásainak.

A jövőbeni irányok meghatározásához egy, a térségekben működő vállalkozások helyzetét, igényei feltáró kérdőív kitöltésében kérjük a közreműködését.

A kitöltés pár percet vesz csak igénybe.

A kérdőívet ide kattintva lehet elérni: https://forms.gle/HRCyMUe8E2aVUNK7A 2024. május 17-ig.

 

Köszönjük aktivitását!

Kamatmentes kkv-hitel igénylési lehetőség

2024. április 30-tól indul a GINOP Plusz program 1. prioritásához tartozó KKV Technológia Plusz Hitelprogramot, amely európai uniós forrásokból valósul meg. A program keretein belül a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások kedvező feltételek mellett, 0%-os fix kamattal igényelhetik a hitelt új fejlesztések, illetve értéknövelő beruházások megvalósításához.

A program keretösszege 155,54 milliárd forint, amely a Magyar Fejlesztési Bank Pont Plusz hálózatán keresztül, az MBH Bank és a Gránit Bank megjelölt fiókjaiban lesz elérhető.

A hitelprogram céljai között szerepel:

  • a hazai kkv-k termelékenységének növelése
  • a technológiai és szervezeti megújítás támogatása
  • a vállalkozások korszerű termék-és szolgáltatásfejlesztési képességének megteremtése, bővítése
  • energiahatékony beruházások támogatása

A pályázók 10 millió és 100 millió forint közötti hitelösszeget igényelhetnek. A hitel az ország egész területén felhasználható, kivéve Budapesten. A keretösszeg legalább 65%-a a négy leghátrányosabb helyzetű régióban – Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon – kerül kiosztásra.

Az igényléshez szükséges további információ az alábbi linken érhető el.

2024 júliusától módosul az ESG törvény

A 2024. január 1-jén hatályba lépett „ESG-törvény” Országgyűlés által pontosított változata 2024. július 1-től lép érvénybe.

A PwC hírlevele alapján a módosult ESG-törvény az alábbi változásokat tartalmazza:

  • kitér az úgynevezett „ESG-kérdőívre”, amely minden olyan lényegi elemet fog tartalmazni, amelyekkel kapcsolatban ESG-szempontú adatgyűjtés- és kezelés kötelezővé válik
  • meghatározza, hogy nem csupán maga a tanúsító, de annak kapcsolódó személye sem végezhet ESG tanúsítási vagy minősítési munkát azon jelentések tekintetében, amelyek kapcsán a megelőző 2 évben tanácsot adott
  • lehetővé teszi a konszolidációs mentességet
  • a törvénymódosítás tartalmazza az eljárási bírság összegét, amelyet esetleges eljárási hiba esetén szab ki a hatóság. A tétel eredetileg 500.000 és 1.000.000 Ft között kiszabható összeget jelentett, a módosítást követően az alsó határ azonban már nincs meghatározva, csak a (továbbra is) 1.000.000 Ft-os maximális összeg.