Az OECD Második Pillérének megfelelő globális minimumadó szabályai 2023. december 31-től hatályba léptek. Különösen fontos időszak 2025 első fele, ugyanis az előzetes bejelentés után több időigényes lépéssel is kell számolni az elkövetkező hónapokban. Engedje meg, hogy az alábbi összefoglaló útmutatóval bemutassam azokat a szükséges teendőket, amelyek teljesítésével csökkenthetők a hibalehetőségek:

(Forrás: https://www.rsm.hu/blog/adotanacsadas/globalis-minimumado-fontos-hataridok-teendok )

1. Globális minimumadó-alanyiság vizsgálata és előzetes bejelentés:

A naptári évhez igazodó pénzügyi évvel rendelkező adózóknak 2024. december 31-ig kellett benyújtaniuk az előzetes globális minimumadó bejelentési nyomtatványaikat a NAV felé.

A nem naptári év szerint működő adózók számára a GloBE bejelentést az adott adóév kezdő napjától számított 12. hó végéig kell benyújtani.

2. Globális minimumadó mentességi szabályok vizsgálata:

Miután az adózók benyújtották az előzetes adatszolgáltatási bejelentéseket, következő lépésként javasolt a különféle mentességi rendelkezések vizsgálata. Az átmeneti időszakban (2024–2026, amennyiben a naptári és a pénzügyi év megegyezik) az MNE magyar csoporttagjai az átmeneti CbCR Safe Harbour szabályok előnyeit élvezhetik, ha együttesen teljesítik az alábbi három teszt egyikét az adóévi országonkénti jelentés (CbCR) adatai alapján:

•  De Minimis Teszt: az adóévi összes bevétel kisebb, mint 10 millió euró, és az adóévi adózás előtti eredmény kisebb, mint 1 millió euró Magyarországon; vagy
• Egyszerűsített tényleges adómérték (ETR) Teszt: az üzleti évben az egyszerűsített magyar ETR eléri az átmeneti rátát (a 2024-es üzleti évben a 15%-ot) Magyarországon; vagy

• Rutin profit teszt:az adóévi adózás előtti eredmény nem nagyobb, mint a csoporttagokra számított gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel (SBIE) összege Magyarországon.

Amennyiben egy vállalatcsoportnak több magyarországi tagja is van, ezeket a kritériumokat kollektíven szükséges értékelni.  Amennyiben a csoporttagok nem alkalmazzák az átmeneti CbCR Safe Harbour mentességi szabályokat egy olyan pénzügyi évben, amelyben a vállalatcsoport a GloBE szabályok hatálya alá tartozik, akkor az azt követő években sem lesz jogosult ezen Safe Harbour mentességi szabályok alkalmazására. Ezért kiemelten fontos, hogy a mentesülési lehetőségek elemzését már a 2024-es pénzügyi évre vonatkozóan megtegyék az adózók.

3. A GloBE adókötelezettség kiszámítása és könyvelése:

Amennyiben az MNE csoport magyarországi csoporttagja nem jogosult semmilyen mentesség alkalmazására, gondoskodni kell a kiegészítő adókötelezettség kiszámításáról az OECD modell szabályok, az EU-s és a magyarországi globális minimumadó szabályozás előírásai szerint.

A kiegészítő adó megfizetése és bevallása csak 2026-ban esedékes, illetve a kapcsolódó adóelőleg bevallására és megfizetésére 2025 novemberéig kerül sor, a 2024-es pénzügyi év kiegészítő adókötelezettségének számszerűsítésével nem érünk rá novemberig várni!

A 2024-es pénzügyi évre vonatkozó kiegészítő adókötelezettséget a 2024-es pénzügyi év könyvelésében kell rögzíteni, és az ahhoz kapcsolódó adóráfordítást is szerepeltetni kell a 2024-es pénzügyi beszámolóban.

A megfizethető élelmiszerárak biztosítása érdekében 100 termékkörre bővülhet az online árfigyelő, ismerhető meg a Magyar Kormány által közzétett sajtóhírből.

A családok védelme, az infláció alacsony szinten tartása és a kiskereskedelmi verseny erősítése érdekében a társadalmi egyeztetés indul az online árfigyelő rendszer 100 termékkategóriára történő bővítéséről. Az újonnan bevonni tervezett termékek között szerepelnek többek között: halak (pl. pontyszelet, harcsafilé), kávé, tea, rizs, marhahús, szalonna, zsemle, kakaópor, gluténmentes liszt, valamint további tejtermékek (pl. főző- és habtejszín, gyümölcsjoghurt).

A társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetre a véleményeket a Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. március 1-ig várja, a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail címen.

A kormány 2023. július 1-jén indította az online árfigyelő rendszert, amely az infláció letörésében az egyik legsikeresebb eszköznek bizonyult. Az árfigyelő bevezetése jelentős versenyt eredményezett a kiskereskedelemi szektorban, amely hozzájárult az élelmiszerárak csökkenéséhez. Az árfigyelő indulását követő első három hónapban a kezdeti 62 termékkategória közül 56 esetében csökkentek az árak, átlagosan 6,7 százalékkal. Az elmúlt időszakban az online árfigyelő mellet az olyan célzott és hatékony kormányzati intézkedések, mint az élelmiszerár-stop és a kötelező akciózás jelentősen hozzájárultak az infláció mérsékléséhez. Ennek eredményeként 2024 első negyedévére az élelmiszerinfláció gyakorlatilag 0 százalékra csökkent.

KSH január 14-én közzétett élelmiszerinflációra vonatkozó gyorstájékoztatójában 5,4%-kal nőtt az élelmiszerek ára 12 hónap alatt 2023 decemberhez viszonyítva. A legfrissebb adatok szerint az élelmiszerinfláció 5,7 százalék.

A Pénzcentrum „Fényévekre vagyunk az osztrákoktól: Bécs egy évszázaddal előzi meg Budapestet” című cikkét, melyben Kovács Balázs turisztikai szakember mutatja be Bécs példáján keresztül, hogyan lehet fenntartható látogatógazdaságot felépíteni. Ezen kívül a szakember beszél még az osztrák sípályák problémáiról és magyar turisztikai szektor fejlesztési lehetőségeiről.

Az újturizmus logikájának a fókuszában – amely egyben egy paradigmaváltást is jelent – már nem turista vagy látogató van, hanem a helyiek életminősége. Bécsnek 2019 óta nincs is turizmusstratégiája, hanem látogatógazdaságról beszélnek. Cél, hogy a helyben élők, az ágazatban dolgozók, tehát a szállásadók, vendéglátók, kulturális szolgáltatók és a látogatók, megtalálják számításaikat, mindannyian gazdagodjanak. Ezen felül pedig Bécs célul tűzte ki, hogy olyan hellyé váljon, amelyet Európán belül a legkönnyebb elérni vonattal, hangsúlyt helyezve ezzel is a fenntarthatósági szempontokra.

Az osztrák turisztikai szervezet fontos feladata, hogy a stratégiák mentén a síterületek négyévszakos hasznosítására felkészítse a vállalkozókat, és hogy ehhez a speciális beruházási igényekhez legyen olyan kockázatvállaló bank, aki ebben partner. De a szemléletformálás itt is kulcsfontosságú, része a közoktatásnak: tudatosan viszik az iskolás korú gyerekeket tavasszal, nyáron a sípályákra, hogy lássák, hogyan lehet hasznostani ezeket, amikor nincs hó.

A szakember szerint Magyarországon hiányzik a tudatosan végigvitt stratégiai szemléletmód. Az osztrákok rájöttek, hogy a kiszámíthatóság, az ismétlés hozza az eredményeket. Továbbá úgy véli, hogy az összköltések arányát nézve (Ausztria a második helyen áll), így érdemes odafigyelni a magyaroknak erre a küldőpiacra és megteremteni azokat a lehetőségek, melyek növelhetik az osztrák utazók tartózkodási idejét.

A cikk ide kattintva olvasható el.

Orbán Viktor miniszterelnök 2025. február 22-én tartotta meg 26. évértékelő beszédét, melyben több, a gazdaságot érintő intézkedés is bejelentésre került.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: „A magyar gazdaságban áttörést kell elérnünk”.  Ehhez kapcsolódóan a következő bejelentések történtek:

1. 100 új gyárprogram: munkalehetőség biztosítása mindazok számára, akik dolgozni szeretnének. Bővebb információ a Világgazdaság cikkében olvasható ide kattintva.
2. Két lépésben megduplázzák a gyerekek után járó adókedvezményt (2025. július 1., majd 2026. január 1.) Bevezetésre kerül a csed és a gyed, valamint a két- és háromgyermekes édesanyák teljes, életük végéig tartó jövedelemadó-mentessége. Az intézkedésekről ide kattintva olvasható részletes tájékoztatás.
3. Otthonteremtés: 5%-os lakáshitel kamatplafon, mely nagy mértékben segítheti az ingatlanhoz jutás, önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, és a Diákváros projekt, melynek célja 18 ezer kollégiumi férőhely biztosítása. Részletes tájékoztatás ide kattintva olvasható az intézkedésekről
4. Infláció megfékező program: a kereskedők és az áruházláncok profitja megemelkedik, ezért megállapodásra kell velük törekedni, vagy újra hatósági árakat kell bevezetni. Bővebb információ ide kattintva érhető el.
5. A nyugdíjasok számára olyan alapvető élelmiszerek, mint a zöldségek, a gyümölcsök és a tejtermékek esetében, az áfa tartalmat vissza fogják adni. A Nemzetgazdasági Minisztérium oldalán megjelent cikkben, ide kattintva bővebb információ olvasható.

A teljes évértékelő beszéd és annak leirata ide kattintva elérhető.

A Világgazdaság írása alapján az amerikai kereskedelmi kamara szerint az Európai Unióban is működő tagjainak többsége a kereskedelem legfőbb akadályának az ESG-szabályokat tekinti, valamint károsnak tartja azokat a vállalatok versenyképességére nézve. A Portfolión megjelent cikk szerint pedig Howard Lutnick, Donald Trump kereskedelmi miniszter-jelöltje kijelentette, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi eszközökkel reagálhat az amerikai cégeket érintő európai ESG szabályozásokra.

Az AmCham javasolja az Európai Bizottságnak, hogy

• egységesítse az éghajlatváltozási tervekre vonatkozó követelményeket,
• legalább két évvel a végrehajtás előtt adjon iránymutatást a CSRD-rendelkezésekről,
• tegyen többet azért, hogy az ellátási láncokat megvédje a megfelelés káros következményeitől,
• foglalkozzon a CSDDD unión kívüli hatásával és „mérsékelje a túlzott polgári jogi felelősségi kockázatokat”.

Az EU belső és külső nyomás alatt áll az ESG szabályozások újragondolása kapcsán. Németország és Franciaország hivatalosan is arra kérte az uniós tisztviselőket, hogy csökkentsék a szabályok hatókörét, mivel aggodalmakat fogalmaztak meg azok versenyképességre gyakorolt visszahúzó hatása miatt.

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) visszavonja a társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetét, amely a szálláshely-minősítési tevékenységhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak szabályozását célozta.

Magyarország Kormánya elkötelezett a turizmus fejlesztése és az ágazat versenyképességének erősítése mellett, hiszen a szektor kiemelt szerepet játszik a gazdasági növekedés előmozdításában és a munkahelyteremtésben.

Az NGM közleménye szerint a turisztikai szakmai szervezetek és vállalkozások javaslatait, valamint a jogszabály társadalmasítása során beérkezett észrevételeket figyelembe véve döntöttek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) legfrissebb sajtóközleményében olvasható, hogy néhány kattintással elérhető a NAV Ügyfélportál foglalkoztatási szolgáltatása.

A NAV Ügyfélportálon (ÜPO) könnyen és gyorsan elérhetőek a foglalkoztatási adatok, ellenőrizhetőek az aktuális jogviszonyadatok, illetve listázhatóak a már lezárt foglalkoztatások is. Ez a szolgáltatás hasznos lehet a könyvelők számára is, hiszen az ÜPO-n azonnal le lehet kérdezni az ügyfelek foglalkoztatási paramétereit.

A lekérdezési eredmények a NAV szervezeti aláírásával ellátott fájlként, XLSX., PDF formátumban letölthetők, ez pedig lehetővé teszi a jogviszony-igazoláshoz kötött elektronikus ügyintézést.

A felület használatához segítő kisfilmeket is készített a NAV, amelyek ide kattintva elérhetők.

Az ÜPO-ról közvetlenül elérhetőek a NAV egyéb ügyintézési portáljai, például az eSZJA, az ONYA, és közvetlen irányítással bankkártyás befizetés is indítható.

Bővebb tájékoztatás az ÜPO-ról a NAV oldalán, ide kattintva olvasható.

A DÁP keretein belül több olyan szolgáltatás is elérhetővé válik, amely megkönnyíti az elektronikus ügyintézést.

Az első innovatív megoldás a Hozzájárulás alapú adatszolgáltatás (röviden: HAASZ), melynek célja, hogy a közhiteles nyilvántartásokból származó adatokat tegyen elérhetővé a piaci szereplők számára a digitális állampolgárok hozzájárulásával. A HAASZ-szal kapcsolatban részletes ismertető ide kattintva olvasható.

A DÁP keretében megvalósuló kiemelt fejlesztés az eAzonosítás szolgáltatás, amely megbízható, biztonságos és jogilag is helytálló online azonosítási lehetőséget biztosít a magyar állampolgárok részére. Az eAzonosítás szakmai hátteréről, működéséről, általános tudnivalóiról az IdomSoft Zrt. cikke ad tájékoztatást, mely ide kattintva elérhető.

A DÁP egyik célja a fizikai okmányok kiváltása, és a legújabb fejlesztések ehhez nyújtanak hatalmas segítséget. A DÁP alkalmazáson keresztül ugyanis hiteles PDF-dokumentum formájában lehet igazolni a lakcímet, az adóazonosító jelet, illetve a TAJ-számot. A fejlesztésről és a további tudnivalókról ide kattintva lehet olvasni.

Új korszak kezdődik Európában a digitális személyazonosítás és adatátadás területén, hiszen az eIDAS 2 szabályozás a lehetőségeken túl kötelezettségeket is előír a hiteles digitális azonosítás érdekében. A DÁP fejlesztései között szerepel egy, az uniós normáknak is megfelelő digitális adattárca (digitális személyi igazolvány) megvalósítása, melyről bővebben ide kattintva lehet további információkat olvasni.

A Digitális Állampolgárság Programról általánosságban ide kattintva lehet olvasni.

2025. január 1-jétől a felszolgálási díj maximalizálásra került 44/2024. (XII. 9.) NGM rendeletben foglaltaknak megfelelően.

A cikkben meghatározásra kerül a borravaló, illetve a felszolgálási díj fogalma, valamint az is, hogy melyik után keletkezik ÁFA fizetési kötelezettség. A borravaló esetében nem született olyan jogszabályi rendelkezés, amely egyértelműen meghatározná, hogy áfa köteles-e vagy sem. Azonban az Áfa törvény rendelkezései, valamint az Európai Bíróság (EUB) vonatkozó ítéletei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a borravaló nem tartozik az áfa hatálya alá.

A személyi jövedelemadó törvény 2025. január 1-től kiterjesztette az adómentességet a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravalóról a vendéglátó üzlet üzemeltetője által vezetett nyilvántartással igazolható módon a vendéglátó üzlet munkavállalója számára juttatott borravalóra is.

A „Felszolgálási díj és borravaló 2025-ben: új szabályok és adómentességi lehetőségek!” című cikk ide kattintva olvasható

 

2025. február 14-én tartották a Hungarian Business Leaders Forum – Pénzügyi Csúcstalálkozót, melyen Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, illetve Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár is előadást tartott.

Navracsics Tibor miniszter úr előadásában a területfejlesztés és versenyképesség közötti kapcsolatról beszélt, és kitért arra, hogy jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes hazai régiók fejlettségi szintje között. Az EU-hoz való 2004-es csatlakozás óta lassú fejlődés figyelhető meg a különböző régiókban, a legnagyobb változások pedig a fővárosban, Budapesten és környékén mentek végbe. A járások fejlettsége sok esetben a nemzetgazdasági átlag 75%-át sem érik el, ezért a kormány ezekre a területekre több nagy beruházást is tervezett. A versenyképességbeli különbségek okairól és következményeiről is szó esett, melyet az oktatás fontosságával kötött össze miniszter úr. Szerinte egy kiegyensúlyozottabb iskolarendszerre van szükség, mely biztosíthatná a versenyképesség javulását. Az előadás zárásaként beszélt a területfejlesztés két, tervezett csapásirányáról, a városi térségek fejlesztéséről és a periféria térségek fejlesztéséről.

Szabados Richárd államtitkár úr a prezentációjában a kkv-k fejlesztését emelte ki, és kitért arra, hogy a jelenleg is futó Demján Sándor Programmal azt keresik, hogy az állam milyen lehetőségeket tud nyújtani a kkv-knak a fejlődésük segítéséhez. Kiemelte, hogy a program nagyon kedvező fogadtatásban részesült, és a korábbi megítéléssel ellentétben nagyon sok vállalkozás adta be a jelentkezését.

A találkozóról és az előadásokról bővebb információt az eGov hírlevelének cikkében, ide kattintva lehet olvasni.