keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozóknak

GINOP Plusz félidős felülvizsgálat

A Közös Rendelkezésekről szóló Rendelet (CPR) 18. cikke előírja a tagállamok számára, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, a Kohéziós Alap és az Igazságos Átmenet Alap által támogatott programok tekintetében vizsgálják felül egyes programjaikat 2025. március 31-ig.

A 2021-2027-es programozási időszakban az eredményességi felülvizsgálat 2014-2020-as időszakban ismert formája megszűnt, és a tagállamok az operatív programok esetében a 2026. és 2027. évre eső uniós hozzájárulás korábban elkülönített 50%-át (rugalmassági összeg) kizárólag a 2025-ben esedékes úgynevezett félidős felülvizsgálat eredményétől függően allokálhatják.

Az 1. prioritási tengelyen (Vállalkozásfejlesztés) az indikátorok egy része a tervezettnél magasabb szinten teljesítette a 2024-es mérföldkövet, másik része viszont – az indikátorok értékeihez hozzájáruló felhívások késői indulása miatt – nem teljesült. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy az 1. prioritást érintően a 2029-es OP célérték várhatóan minden indikátor esetén teljesülni fog.

A legnagyobb kockázat egyértelműen a 2. prioritási tengely (Kutatás, fejlesztés, innováció) esetében van, ahol egyik indikátor sem érte el a 2024-es mérföldkövet. Az alulteljesítés oka a legtöbb esetben az, hogy nem jelentek még meg az indikátorok értékéhez hozzájáruló, a célok elérését támogató, (részben) blokkolással érintett felhívások.

A 3. prioritási tengely (Fenntartható munkaerőpiac) a célkitűzés indikátorainak egy része teljesült, ugyanakkor másik része a kapcsolódó felhívás késői indulása miatt nem teljesült, ugyanakkor azonban a 2029-es célértékek várhatóan teljesülni fognak.

A 4. prioritási tengely (Ifjúsági Garancia) kiemelt projekt kapcsán az indikátorok 50-100% közötti szinten teljesültnek tekinthetők, azonban a 2029. évi célérték megfontolandó.

Az 5. prioritási tengelyen (Felsőoktatás, szakképzés) az ESZA+ indikátorok esetében a prioritási tengelyen – hasonlóan a 2. prioritási tengelyhez – az alulteljesítés leginkább annak következménye, hogy még nem jelentek meg az indikátorok elérését biztosító felhívások, melynek oka a feljogosító feltételek miatti blokkolásra vezethető vissza.

A Tanács 2024. évi országspecifikus ajánlása szerint Magyarország kihasználhatná a Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) által kínált lehetőségeket a mély- és digitális technológiákra (például dolgok internete, big data, mesterséges intelligencia), a tiszta és erőforrás-hatékony technológiákra (például megújuló energia, geotermikus energia) és a biotechnológiára (gyógyszerek, egészségügyi termékek) irányuló beruházások fellendítéséhez, miközben az említett ágazatok munkaerő-keresletének kielégítése érdekében beruház a készségekbe és képesítésekbe.

7/2025. (III. 7.) ÉKM rendelet

Lázár János építési és közlekedési miniszter 2025. március 7-én rendeletet adott ki, mely szerint „az állami építési beruházások költséginformációs rendszerének célja az átlátható pénzügyi nyilvántartás biztosítása a teljes beruházási életciklus során. A költséginformációs rendszer lehetővé teszi a költségek pontosabb becslését és a tervezési, pénzügyi döntések megalapozását az összegyűjtött adatok felhasználásával.”

A miniszter ennek értelmében egy költséginformációs rendszert hozna létre

  • 2025. június 30-ig a magasépítési és útépítési beruházásoknak
  • 2025. október 31-ig a vasútépítési beruházásoknak
  • 2026. szeptember 30-ig a közműépítési beruházásoknak

Az építtetőnek az egységes tételrend alkalmazásával megvalósuló beruházások esetében az egyes fázisokban elkészülő költségvetések véglegesítését követő 30 napon belül kell beszolgáltatnia, míg a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény közzétételét követő 60 napon belül és a beruházás megvalósítását követő 3 hónapon belül kell teljesítenie.

Ezeket visszamenőleg, a legalább nettó 1 milliárd forint értékű, használatbavételi engedéllyel rendelkező beruházások esetében is közzé kell tenni 2025. május 7-éig. A jelenleg előkészítési fázisban lévő beruházások esetében 120 napon, a már kivitelezési fázisban lévő beruházások esetében a használatbavételi engedély kiadását követő 6 hónapon belül kell beszolgáltatni.

A rendeletről bővebben az eGov hírlevél cikkében, ide kattintva lehet olvasni.

Workshop – GINOP Plusz pályázati tudnivalók és jogosultságvizsgálat

A BUPA díjmentes, minden csütörtökön 15:00 órától kezdődő workshopjait, amelyeken szakértők ismertetik és válaszolnak felmerülő kérdésekre a GINOP Plusz 2.1.3-24 pályázati lehetőségről, mely a „KKV-k innovációs képességének támogatása” program keretében érhető el.

A BUPA az MBH Csoport mikro-, kis- és középvállalatok tevékenységét segítő digitális szolgáltatásplatformja, melyen egyre több olyan szolgáltatást érnek el a cégek, amelyekre életciklusuk bármely szakaszában szükségük lehet, a vállalkozóvá válástól a mindennapi üzletmenetig.

A BUPA workshopok olyan online, interaktív előadások gyűjtőhelye, ahol megtalálható a vállalkozás elindításával vagy épp fejlesztésével kapcsolatos tájékoztatás.

Továbbá érdemes figyelemmel kísérni a GINOP 1.4.3-24 pályázatot is, amely az MBH Banknál érhető el, és lehetőséget biztosít eszközbeszerzésre és ingatlan korszerűsítésre fordítható kamatmentes kölcsön igénybevételére.

A workshopokon történő részvétel díjmentes, azonban a BUPA platformon történő regisztráció szükséges, amely az alábbi hivatkozásra kattintva érhető el:

BUPA REGISZTRÁCIÓ

A regisztrációt követően a bupa.hu oldalán szükséges belépni a BUPA-platforma, majd a Workshop fülön a témát kiválasztva jelentkezni a workshopra.  A jelentkezésről visszaigazoló emailt küldenek, és legkésőbb a workshop napjának reggelén e-mailben megküldik a workshop csatlakozó linkjét is.

A workshopokról a BUPA Facebook oldalán is tájékozódhat az alábbi hivatkozásokra kattintva:

 

Társadalmi egyeztetésen a Magyar Élelmiszerkönyv tejtermékekről szóló előírásának módosítása

Az Agrárminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Magyar Élelmiszerkönyv tejtermékekről szóló előírásának módosítását.

A szabályozás változtatásának elsődleges célja, hogy a fogyasztói tájékoztatás a megnevezésen keresztül a termék jellegére és összetételére vonatkozóan egyértelmű és egzakt legyen. Másrészt a „kecskesajt” termékkategória jelölésének szigorítása elősegítheti a hazai termelők versenyképességének növelését a kiskéredző-ágazatban az export termékkel szemben és emelheti az ágazat társadalmi elfogadottságát.

Az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@am.gov.hu email címen várják 2025. március 20-ig.

A jogszabálytervezet ide kattintva érhető el.

Szálláshelyeket érintő rendelet módosítások

A Magyar Közlöny 25. számában megjelent a Kormány 40/2025. (III. 11.) Korm. rendelete a szálláshely-minősítési eljárásról és a minősítés követelményrendszereiről és a Kormány 41/2025. (III. 11.) Korm. rendelete a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról.

A 40/2025. (III. 11.) Korm. rendelet a következő szálláshelytípusokat szabályozza: szálloda, panzió, kemping, üdülőháztelep, közösségi szálláshely, magánszálláshely és egyéb szálláshely. A különböző szálláshelytípusokra a szálláshely-minősítési eljárásban különböző követelmények vonatkoznak. Az első minősítést a már működő szálláshelyeknek 2025. december 31-ig kell megszerezni, a minősítés pedig 3 évig érvényes.

A szállodák esetében 2028. január 1-ig különleges szabályok vonatkoznak a felújítás alatt álló létesítményekre.

A 41/2025. (III. 11.) Korm. rendelet kimondja:

  • Amennyiben a szálláshely-szolgáltató a szálláshely-minősítési eljárásról és a minősítés követelményrendszereiről szóló 40/2025. (III. 11.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés b) pontja szerint az új szálláshelyminősítési eljárást megindította, de a szálláshely-minősítő szervezet azt a szálláshely-minősítés érvényességi idején belül nem zárta le, a szálláshely az eljárás lezárásáig érvényes minősítés hiányában is működhet.

A rendeletek 2025. március 16. napján lép hatályba.

A mesterséges intelligencia (MI) területének fejlesztése

Palkovics László a Világgazdaságnak nyilatkozott a mesterséges intelligencia területének kihívásairól, a terület prioritásairól, és az eddig elért eredményeiről. Szó esett külföldi tőke bevonásáról, illetve egy mesterséges intelligenciával foglalkozó magyarországi kutatóközpont létrehozásáról is.

A kormánybiztos az interjú során bejelentette, hogy egy hónapon belül érkezhet Magyarország átdolgozott mesterséges intelligencia stratégiája.

A következő időszak munkájának a két legfontosabb eleme:

  • az AI-ban rejlő lehetőségek meghatározása, elérése, támogatása
  • az AI-jal kapcsolatos félelem kezelése

A 2020-as stratégiát konszolidálni szükséges, melynek négy fő pillére lesz:

  • az AI alkalmazásának társadalmi ügyei
  • a technológiai kérdések
  • az üzleti kérdések – a technológia mellett itt lehet gyorsan haladni
  • a jogi, etikai kérdések területe

Az interjún elhangzottak, illetve azok összefoglalója elolvasható az eGov hírlevelének cikkében is ide kattintva.

GVH vizsgálat a bankautomatákat üzemeltető Euronettel szemben

A Gazdasági Versenyhivatal sajtóközleményében arról számolnak be, hogy vizsgálatot indítottak a bankautomatákat (ATM) üzemeltető Euronettel szemben.

A feltételezés szerint az Euronet Banktechnikai Kft. valószínűleg megtéveszti a fogyasztókat, mert az általa üzemeltetett ATM-ek felhasználói felületén félreérthetően tünteti fel a fogyasztók számára az egyes elérhető szolgáltatásokkal összefüggő lényeges információkat. A GVH észlelte ugyanis, hogy 2023 júliusa óta a bankautomaták kezdőképernyőjén csupán a „készpénz és egyenleg”, illetve az „egyéb” lehetőségek kerülnek felajánlásra, ezzel azt a benyomást keltve, mintha a készpénzfelvételre és az egyenleg-lekérdezésre csak együtt, mindkét szolgáltatás díjának megfizetésével lenne lehetőség, holott az „egyéb” kategórián belül külön is igénybevehetők az egyes szolgáltatások.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti azt, hogy a vállalkozás jogsértést követett el, csupán a tények tisztázására és a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárásra biztosított időtartam három hónap, mely indokolt esetben kétszer, egyenként maximum két hónappal meghosszabbítható.

ENISA NIS360 2024 jelentés: a NIS2-ágazatok kiberbiztonsági érettségének és kritikusságának átfogó áttekintése

A NIS360 célja, hogy segítse a NIS2 végrehajtásával megbízott tagállamok nemzeti hatóságait és kiberbiztonsági ügynökségeit az összkép megértésében, segítse őket a prioritások meghatározásában, kiemelje a fejlesztendő területeket, és megkönnyítse az ágazatok előrehaladásának nyomon követését.

A NIS360 jelentés fő prioritásai:

  1. Ágazatokon belüli és az ágazatok közötti együttműködés megerősítése közösségépítő rendezvények és ágazati, nemzeti és uniós szintű együttműködés révén.
  2. Ágazatspecifikus útmutatás kidolgozása a kulcsfontosságú NIS2-követelmények megvalósításához az egyes szektorokban.
  3. Követelmények határokon átnyúló összehangolás szükségességének az egyes NIS-szektorokban, valamint a határokon átnyúló együttműködés hangsúlyozása.

Az EU Kiberbiztonsági Ügynöksége ügyvezető igazgatója, Juhan Lepassaar kiemelte: „Az ENISA szakértelem és útmutatás nyújtásával szorosan együttműködik az EU-tagállamokkal a NIS2 irányelv végrehajtása érdekében. Az ENISA NIS360 értékes betekintést nyújt a NIS-szektorok általános érettségébe és az egyes szektorok kihívásaiba.”

A jelentés főbb megállapításai az eGov hírleveléből ide kattintva ismerhetőek meg.

Digitális biztonság a védelemben – A kiberhadviselés új kihívásai (VIKI Defence Innovation Podcast)

A VIKI Defence Innovation Podcast legújabb epizódját, melyben a kiberbiztonság egyre összetettebb kihívásait vizsgálják. Szokolay Zoltán, a VIKI Mérnöki Szolgáltatások Osztályának helyettes vezetője, és prof. dr. Kovács László vezérőrnagy, a Kibervédelmi Kutatóintézet vezetője osztják meg gondolataikat a legújabb fenyegetésekről, az innovatív védelmi megoldásokról és azokról a stratégiákról, amelyekkel a szervezetek lépést tarthatnak a folyamatosan fejlődő digitális veszélyekkel.

A podcast legújabb epizódja a YouTube felületén, ide kattintva tekinthető meg.

KKVHÁZ Knowledge Monday – Digitális Jelenlét: A Kkv-k Sikerének Kulcsa

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a KKVHÁZ közös, havi eseménysorozata a Knowledge Monday, minden alkalommal olyan témákat kíván megtárgyalni, melyek hozzájárulnak a kis- és középvállalkozások
versenyelőnyének növeléséhez, valamint ismereteik bővítéséhez.

Márciusi online rendezvényünk címe, a Digitális jelenlét: A kkv-k sikerének kulcsa
Időpont: 2025. március 31. (hétfő) 14:00 – 16:00

RÉSZLETEK ÉS REGISZTRÁCIÓ: https://kkvhaz.hu/digitalis-jelenlet-a-kkv-k-sikerenek-kulcsa/

Az esemény célja annak a bemutatása, hogy a digitális jelenlét milyen kézzelfogható versenyelőnyt ad a vállalatoknak, kik segíthetnek a megvalósításban, melyek a legjobb gyakorlatok, valamint mik a leggyakoribb hibák, melyet elkövetnek a kkv-k. Az esemény kapcsolódik a Demján Sándor Program „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” támogató csomagjához.

A nyitóbeszélgetés résztvevői:
Szolnoki Szabolcs
– Nemzetgazdasági Minisztérium, technológiáért felelős helyettes államtitkár
Szentgyörgyi Balázs – Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgató
Bodor Csaba – ISZT Internet Szolgáltatók Tanácsa Nonprofit Kft. ügyvezető igazgató