keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozóknak

A hadiipar lehet a kitörési pont a hazai KKV-k számára?

Az európai védelmi kiadások növekedése

Az orosz–ukrán konfliktus lezárása körüli ellentmondások, Donald Trump aktív szereplése és a NATO GDP arányos hadikiadások kötelező emelése miatt az európai országok eddig elképzelhetetlen összegeket készülnek a védelemre fordítani.

Németország 500 milliárd eurós államkötvény-kibocsátást tervez a haderő fejlesztésére, míg az Európai Bizottság akár 800 milliárd eurót is mozgósíthatna, beleértve egy 150 milliárd eurós hitelprogramot a tagállamok számára.

A nemzetközi piacokon már most pozitív reakciók tapasztalhatók: a haditechnikai vállalatok, mint a Rheinmetall, Thales vagy Saab részvényárfolyamai 10–15 százalékkal emelkedtek.

 Mit jelent mindez a magyar ipar számára?

A magyar kormány már 2014 óta törekszik a Honvédség képességeinek megerősítésére és a hagyományos, de tetszhalott állapotban lévő hadiipar felélesztésére. Ennek egyik kiemelkedő eredménye a Rheinmetall jelenléte, amely mind gyártási, mind fejlesztési kapacitást hozott hazánkba.

Az európai autóipar átalakulásával párhuzamosan a magyar beszállítók számára új lehetőségek nyílnak a hadiipari szektorban. Bár ehhez jelentős beruházások és szigorú tanúsítványok beszerzése szükséges, számos hazai vállalat technológiai és termelésirányítási szempontból már most megfelel az elvárásoknak – csak a megfelelő engedélyek hiányoznak.

 A jövő lehetőségei

A „NATO beszállító” státusz megszerzése komoly versenyelőnyt jelenthet, hiszen ez új piaci lehetőségeket nyithat meg nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is.

A megfelelő partnerek – például nemzetközi hadiipari vállalatok és technológiai fejlesztők – bevonása kulcsfontosságú lehet a versenyképesség növelésében.

A Portfolio kapcsolódó cikkét ide kattintva olvashatja el.

Ismertető a NATO Beszállítói Rendszerről, a cégminősítés feltételei.

A NATO Beszállításra Alkalmas cím eljárásának menete

  1. Pályázati felhívás:
    • Minden év január 1. utáni első munkanapján a HM Védelemgazdasági Hivatal közzéteszi a pályázati felhívást, amely tartalmazza a szakmai, pénzügyi és gazdasági feltételeket (pl. érvényes MSZ EN ISO 9001:2015 tanúsítvány, megfelelő TEÁOR kód, legalább három éves szakmai referenciák).
    • A felhívás a NATO Beszállítói Információs Honlap nyílt részén érhető el.
  2. Pályázat benyújtása:
    • A hazai székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek a tárgyév november 30-ig nyújthatják be pályázatukat.
  3. Értékelés és döntéshozatal:
    • A pályázatokat a gazdálkodó tevékenységük szerinti szakminisztérium által kijelölt szakértők értékelik.
    • A Biztonsági Beruházási Bizottság (BBB) javaslatot tesz a határozat kiállítására, melyet végül Magyarország honvédelmi minisztere ad ki.
  4. Cím használata és adatszolgáltatás:
    • Az elnyert cím a megpályázott tevékenységekre vonatkozik, melyet a szervezet hivatalos dokumentumaiban és kommunikációjában megjeleníthet a „NATO Beszállításra Alkalmas” embléma formájában.
    • A cím birtokosainak éves adatszolgáltatási kötelezettségük van, melyet június 30-ig teljesíteniük kell; elmulasztása esetén a határozat visszavonásra kerül.

Ez a folyamat biztosítja, hogy csak azok a gazdálkodó szervezetek kapják meg a NATO Beszállításra Alkalmas címet, akik megfelelnek a szigorú szakmai és pénzügyi előírásoknak, valamint folyamatosan frissítik adataikat

A vizek visszatartása, a tájba történő visszajuttatása a legszélesebb közügy

Németh Zsolt vízgazdálkodásért felelős államtitkár tájékoztatása szerint számos intézkedést indítottak el a vizek visszatartása, a „tájba” történő visszajuttatása érdekében. A következő fontos lépés az Agrárminisztériummal közös, mintegy tízmilliárd forint értékű rekonstrukciós program elindítása lesz, amelynek keretében több száz kilométer csatorna újul meg.

Az államtitkár kifejtette, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) honlapján elérhetővé teszik a gazdák számára azt a lehetőséget, hogy helyrajzi számok megadásával megjelöljék azokat a területeket, ahol vízvisszatartást szeretnének. Jelenleg több mint száz gazda jelölt meg már ilyen helyet az országban, az OVF pedig az eljárásrend kidolgozásával, valamint a környezetvédelemi hatóságokkal és az agrárkamarákkal egyeztetve dönt az eljárás lehetőségéről.

A cél az egészséges és jó minőségű ivóvíz biztosítása a lakosság számára, de az élelmiszerellátás szempontjából is kiemelt jelentősége van annak, hogy a gazdák megkapják az ivó- és az öntözővizet, ezért biztosítani kell számukra az ehhez történő hozzájutás feltételeit.

A Kormány sajtóközleményét ide kattintva olvashatja el.

Megfér-e egymással a versenyképesség és a fenntarthatóság?

Az Európai Bizottság január végén bemutatta a Versenyképességi Iránytűt, amely az EU globális versenyképességét három fő területre fókuszálva kívánja erősíteni: innováció, dekarbonizáció és biztonság.

A Versenyképességi Iránytű öt kulcsfontosságú intézkedést határoz meg:

  • az adminisztratív terhek csökkentése, különösen a kis- és középvállalkozások számára;
  • az egységes piac akadályainak lebontása egy egységes szabályrendszer kialakításával;
  • egy Európai Megtakarítási és Befektetési Unió létrehozása a versenyképesség finanszírozására;
  • a készségek és minőségi munkahelyek előmozdítása;
  • valamint jobb koordináció az uniós és nemzeti szintű politikák összehangolása érdekében.

A február végén bemutatott Tiszta Ipari Megállapodás célja pedig a nehézipar fenntartható átalakulásának elősegítése, az energiaárak egységesítése, valamint az „Európában készült” technológiák előtérbe helyezése a közbeszerzések során. (A Tiszta Ipari megállapodás részletei korábbi levelünkben már bemutatásra kerültek.)

A korábbi időszak kiemelt környezetvédelmi figyelme mellett a gazdaság is ismét kiemelt fókuszt kaphat az európai jogalkotásban az elkövetkező időszakban. A magyar kormány által készíttetett elemzések (például a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv, vagy a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia) is arra a következtetésre jutnak, hogy a magasabb klímaambíciójú pálya összességében magasabb foglalkoztatással, állami bevétellel és GDP-vel jár.

A fenntartható megoldások hosszú távon versenyképesebbek, mert kevésbé függenek a kiszámíthatatlan és dráguló erőforrásoktól. Azok a vállalatok, amelyek megújuló energiaforrásokra és energiahatékonyságra építenek, csökkentik az energiaár ingadozásának hatásait és az ellátási kockázatokat. A fenntartható alapanyaghasználat pedig kevesebb hulladékot termel, ezzel a vállalatok csökkenthetik beszerzési- és hulladékköltségeiket is. A fogyasztók és a befektetők egyre inkább a környezettudatos vállalatokat részesítik előnyben, így ezek a cégek jobb piaci pozíciót érhetnek el. Emellett a szabályozási környezet is egyre inkább a fenntarthatóságot ösztönzi, így a fenntartható vállalatok kevésbé vannak kitéve jövőbeli szigorításoknak vagy extra adóknak.

Tanulmány – A kutatás-fejlesztés és az alapkutatás finanszírozásának különbségei Magyarország vármegyéi esetében

„A kutatás-fejlesztés és az alapkutatás finanszírozásának különbségei Magyarország vármegyéi esetében” c. tanulmány elérhető.

A publikáció izgalmas betekintést nyújt a magyarországi kutatás-fejlesztés (K+F) és alapkutatás finanszírozásának területi különbségeibe 2005 és 2023 között. Különösen érdekes a kutató-fejlesztő helyek számának, a kutatói állomány létszámának és a K+F-ráfordítás GDP-hez viszonyított arányának változásai.

A legkiemelkedőbb eredmények közé tartozik, hogy Budapest dominanciája a tudományos életben továbbra is megkérdőjelezhetetlen, hiszen 2023-ban a kutatóhelyek 45,8%-a és a kutatók 59,8%-a a fővárosban koncentrálódott. Ezt követi Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád vármegye, ahol a vidéki egyetemi központok húzóereje egyértelműen megmutatkozik. Érdekes módon, míg Pest vármegye a kutatóhelyek számában és kutatói létszámban második helyre küzdötte fel magát, az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) támogatásokban csupán az ötödik helyen végzett, jelezve Budapest tudományos túlsúlyát.

A kutatás továbbá kiemeli, hogy 2005 és 2023 között országosan 22,9%-kal nőtt a kutatóhelyek száma. A kutatói létszám legnagyobb növekedése Veszprém (84%), Pest (82%) és Győr-Moson-Sopron (76%) vármegyékben figyelhető meg.

A tanulmány rámutat arra, hogy bár Budapest vezető szerepe vitathatatlan, több vármegye — különösen a vidéki egyetemi központokkal rendelkező régiók — egyre aktívabban vesznek részt a K+F és alapkutatás világában, miközben más térségek (pl. Nógrád, Tolna) még mindig küzdenek a tudományos életbe való bekapcsolódással.

Comitatus_2024_turcsan_zsolt

A 3/2025. (II.25.) NGM rendelet megjelenéséről

A Magyar Közlöny 18. számában megjelent a nemzetgazdasági miniszter 3/2025. (II. 25.) NGM rendelete a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról és egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről.

A rendelet célja a jogi versenyképesség növelése érdekében a munkavédelemre vonatkozó rendelkezések deregulációs szempontból való észszerűsítése, valamint a szükségtelen normák hatályon kívül helyezése.

A rendelet értelmében hatályát veszti

  • a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000.  (IX. 30.) EüM rendelet, valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról szóló 1/2005. (I. 7.) EüM rendelet,
  • az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésével és az egyszerű nyomástartó edények és a gázüzemű berendezések kialakításával és megfelelőség tanúsításával összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 11/2011. (III. 21.) NGM rendelet,
  • a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003.  (XI. 27.) GKM rendelet módosításáról szóló 7/2012. (IV. 18.) NGM rendelet,
  • a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet módosításáról szóló 20/2012. (VII. 23.) NGM rendelet.

Jelentkezés a munkavédelmi szakember továbbképzésre

A Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisa (MUSZA) regisztrált szakemberei részére, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztály továbbképzést szervez.

A munkavédelmi bírság mértékéről és a kiszabására vonatkozó részletes szabályokról, valamint a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól szóló 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet alapján a munkavédelmi szakemberek évente önkéntes továbbképzésen vehetnek részt.

A továbbképzés elősegíti a munkavédelmi szakemberek tudásának folyamatos fejlesztését és hozzájárul a jogszabályi környezet változásainak megismeréséhez, annak érdekében, hogy a munkavédelmi szakmai feladataikat még magasabb színvonalon el tudják látni. A Nemzetgazdasági Minisztérium, továbbá a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, mint munkavédelmi hatóságok évente legalább egy alkalommal ingyenes továbbképzést hirdetnek meg a munkavédelmi szakemberek részére, így az idei évben minden vármegyében lesz ingyenes továbbképzési lehetőség, melyek időpontjai később kerülnek kihirdetésre.

 

Erősödő vidéki térségek konferencia: a Nemzeti KAP-hálózat a vidéki térségek fejlődéséért

2025. március 4-én került megrendezésre az Erősödő vidéki térségek, a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység konferencia. A rendezvényen az induló hálózatról, a támogató egység feladatairól, valamint a vidék- és térségfejlesztési forrásokról tájékozódhattak az érdeklődők. A 2023 és 2027 közötti uniós programozási időszakban a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. látja el a Nemzeti KAP-hálózat Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének (VTE) feladatait.

A konferencián a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője, Füredi Kornél megnyitójában elmondta, hogy a Társaság újra erősödő pályára lépett, köszönhetően az Agrárminisztérium által delegált új feladatoknak, többek között a VTE-nek is. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Juhász Anikó előadásában elmondta a Nemzeti KAP-hálózat tagjainak kötelező feladatait, amelyek közül kiemelte a tudáscserét és tudásépítést. Polai László, az Agrárminisztérium Fejlesztéspolitikai Főosztályának vezetője gyakorlati előadást tartott a KAP aktuális és közeljövőben kiírandó pályázatairól. Hangsúlyozta, hogy ütemezetten jelennek meg a vidékfejlesztési pályázati felhívások, az idei év végéig több mint 70 tervezett pályázati felhívás készül el, ennek menetrendje elérhető a www.kap.gov.hu honlapon. Molnár Tamás előadásában kiemelte, hogy a VTE célja a lehető legszélesebb körhöz eljuttatni a vidékfejlesztési és agrártámogatások lehetőségét, valamint együttműködni azokkal a szakmai szervezetekkel, amelyek ezen területeken tevékenykednek. A jó gyakorlatok gyűjtése, LEADER szakértői hálózat létrehozása és vidék- és térségfejlesztési szakértők szakmai képzése is a feladata a VTE-nek – mondta Fieszl Csaba, támogató egység vezető.

A konferencián elhangzott előadások az alábbi linkeken tekinthetőek meg:

Juhász Anikó előadása; Polai László előadása; Molnár Tamás előadása; Fieszl Csaba előadása

NAV gépjárműadóval kapcsolatos határozatok

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal sajtóközleményében felhívják a figyelmet arra, hogy 2025. március 10-től folyamatosan érkeznek a NAV-tól a gépjárműadóval kapcsolatos határozatok.

A határozatokat a hivatal elektronikusan (cégkapura, hivatali és személyes tárhelyre) vagy postán is megküldi, elsőként pedig azok kapják kézhez őket, akik már letöltötték a NAV-Mobilt.

A gépjárműadót egyösszegben, 2025. április 15-ig lehet befizetni.

Azok, akiket egész évre adómentesség illet meg, nem kapnak határozatot, mint például az egyházi jogi személyek, a GJADO-adatlapot benyújtó civil szervezetek, vagy akiknek mindegyik gépjárműve adómentes.

A gépjárműadó befizetése a NAV-Mobil Gépjárműadó-menüpontjában lehetséges Ügyfélkapu+-os vagy DÁP-azonosítást követően. Az applikáció egyaránt letölthető a Google Play és az App Store kínálatából is.

Aki nem rendelkezik sem Ügyfélkapu+-al, sem pedig DÁP-al, csekk helyett befizetheti az adót Ügyfélportálról indítva bankkártyával is a 10032000-01079160 számlaszámra. Az átutaláskor az adószámot vagy az adóazonosító jelet fel kell tüntetni a közlemény rovatban, ha ez elmarad, akkor a NAV nem, vagy csak késedelmesen tudja a befizetett összeget a befizetőhöz kapcsolni.

Aki viszont csekket szeretne igényelni, megteheti ezt telefonon a NAV Infóvonalán (+36 1/461 1819 hívószám, 3-as menüpont) keresztül.

A gépjárműadó számításáról, a befizetés részletes szabályairól és a mentességekről ide kattintva lehet bővebben tájékozódni.

Tájékoztató az Európai Unió legújabb intézkedéseiről

„Az Európai Egészségügyi Adattérről” (EHDS) szóló rendeletet közzétételre került az EU Hivatalos Lapjában. Az EHDS előnyei a következők:

  • a polgárok jogainak megerősítése, a személyes egészségügyi adataik feletti jobb ellenőrzés biztosítása, valamint az egészségügyi dokumentumaikhoz való zökkenőmentes hozzáférés lehetővé tétele az egész EU-ban, bármikor és bárhol, amikor és ahol egészségügyi ellátásra van szükségük.
  • az egészségügyi adatok anonimizált vagy álnevesített formában történő újrafelhasználásának megerősítése kutatás, innováció, közegészségügy és politikaalkotás céljából, az uniós adatvédelmi és kiberbiztonsági normákkal teljes mértékben összhangban lévő biztosítékok mellett.

Az EHDS-rendelet 2025. március 26-án lép hatályba, és az adattípusok és felhasználási esetek szerint különböző szakaszokban lesz alkalmazandó.

A legjelentősebb mérföldkő négy év múlva, 2029. március 26-án lesz, amikor az elsődleges felhasználási kategóriák első csoportjára (beleértve a betegösszefoglalókat) vonatkozó adatcsere életbe lép. Ezzel egyidejűleg a másodlagos felhasználásra vonatkozó szabályokat a legtöbb adatkategóriára alkalmazni kezdik. Két évvel később, 2031. március 26-án az EHDS további adatkategóriákra is kiterjed.

Az Európai Bizottság cselekvési tervet mutatott be a gépjárműipar támogatására, válaszul a gyors technológiai változásokra és a növekvő globális versenyre. Ursula von der Leyen elnök stratégiai párbeszédet kezdeményezett az ágazat jövőjéről, amelynek célja a fenntarthatóság, versenyképesség és innováció előmozdítása. A Bizottság 1,8 milliárd eurót biztosít az akkumulátor-nyersanyagok biztonságos ellátási láncának megteremtésére, valamint 1 milliárd eurót az autonóm járművek fejlesztésére. A terv rugalmasságot kínál a CO2-kibocsátási szabályok betartásában, ösztönzi a kibocsátásmentes járművek iránti keresletet, és támogatja a munkaerő átképzését. A cél, hogy az európai autóipar megerősödve, innovatívan és fenntartható módon álljon helyt a globális piacon.

A Készségek Uniója célja, hogy erősítse az EU versenyképességét a humántőke fejlesztésén keresztül. Fókuszában az alapkészségek fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás támogatása, valamint a munkaerő-felvétel megkönnyítése áll, miközben elősegíti a készségek hordozhatóságát és elismerését az egész unióban. Kiemelt figyelmet fordít a digitális és zöld átálláshoz szükséges kompetenciákra, valamint a STEM-területek (a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika) népszerűsítésére, különösen a női munkavállalók körében. A Bizottság 2030-ra ambiciózus célokat tűzött ki, emellett az EU a világ minden tájáról igyekszik tehetségeket vonzani — például a „Choose Europe” kezdeményezéssel —, miközben az oktatási és képzési rendszerek megerősítésével biztosítja a munkaerő felkészítését a jövő kihívásaira.

„Az Európai Bizottság 2025. március 5-én javaslatot tett a jelenlegi gáztárolási rendelet (COM/2025/99) 2027 végéig történő meghosszabbítására. A jelenlegi geopolitikai helyzetben és a globális gázpiacok ingatag helyzetében ez a kétéves meghosszabbítás hozzá fog járulni az energiaellátás folyamatos biztonságának biztosításához az egész EU-ban, valamint az európai gázpiac stabilitásához. A javaslatot most az Európai Parlament és a Tanács vitatja meg. Emellett a Bizottság felül kívánja vizsgálni az EU energiabiztonsági keretét, amelynek során felmérheti, hogy szükség van-e tartósabb tárolással kapcsolatos intézkedésekre. A Bizottság a gázkoordinációs csoportban továbbra is figyelemmel kíséri az EU gázellátásának biztonságát az uniós országokkal, és koordinálja az optimális tárolási újratöltés biztosítása érdekében hozott esetleges intézkedéseket.

eÁFA fejlesztések

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) 2024. január 1-jén élesítette az általános forgalmi adó bevallásainak kiajánlására alkalmas eÁFA rendszert, ami nem csupán a vállalkozóknak, de a könyvelőknek is nagy segítséget nyújt az áfabevallási időszakban.

Az adóhatóság folyamatosan fejleszti a rendszert, új funkciók bevezetése is várható a jövőben, ennek köszönhetően pedig a felhasználói kör is bővülhet.

A legújabb módosítások 2025. januárjától érhetőek el, melynek megfelelően az eÁFA rendszer segítségével teljesíthető bevallási módozatok immár a soron kívüli bevallásra kötelezett adóalanyok számára is elérhetőek, valamint a jogutódok számára is adott a lehetőség arra, hogy önellenőrzést nyújthassanak be a jogelődök eÁFA rendszerben teljesített bevallásaira. 2025 első negyedévében a tervek szerint elérhetővé válnak az adózók számára a közösségi összesítő nyilatkozatok, az úgynevezett A60-as nyomtatványok is.

A jelenlegi szabályok szerint az eÁFA rendszer használata nem kötelező, azonban tény, hogy az adóhatóság törekszik az ÁNYK-alapú nyomtatványok helyett az online és modern digitális megoldások mind szélesebb körben történő bevezetésére.

A NAV idén ünnepli az eKÁER rendszer 10 éves születésnapját is. Az utaztatásos áfacsalások visszaszorítására létrehozott online szisztéma sikerességét a statisztika és a nagyfokú nemzetközi érdeklődés is alátámasztja. Az eKÁER-adatoknak köszönhetően kb. 20 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel az adóhivatal, a mulasztási bírság összege pedig meghaladta a 4,8 milliárd forintot.