keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozóknak

A GVH újabb gyorsított ágazati vizsgálatot indít

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sajtóközleményét, melyben egy újabb gyorsított ágazati vizsgálat indításáról számolnak be az egyajánlatos közbeszerzési eljárások okainak feltárása érdekében.

A GVH kiemelten foglalkozik a közbeszerzési eljárások kérdéskörével, egyik legfontosabb feladatai közé tartozik a közbeszerzési kartellek feltárása és felszámolása. A kartelleken túl nagy problémát okoznak az egyajánlatos közbeszerzések, hiszen versenytársak hiányában az ajánlattevő szabadon meghatározhatja a beszerzési árakat, ez pedig rontja a költségvetési források felhasználásának hatékonyságát hosszú távon.

2023-ban Magyarország Kormánya elfogadta azt a cselekvési tervet, mely tartalmazza a verseny szintjének növelését célzó intézkedéseket. A Kormány a cselekvési terv felülvizsgálatáról szóló 1082/2024. (III. 28.) Kormányhatározatban felkérte a GVH elnökét, hogy gondoskodjon három ágazati vizsgálat lefolytatásáról az egyajánlatos közbeszerzések okainak feltárására.

Az első ágazati vizsgálat 2024. december 19-én került lezárásra, ahol az orvosi felszerelések piacát vizsgálta a nemzeti versenyhatóság.

A jelenleg is futó második vizsgálatnak a személygépjárművek és haszongépjárművek beszerzése a tárgya, a GVH az eljárás megkezdésével egyetemben előzetes értesítés nélkül helyszíni kutatásokat is végzett több helyszínen. Az információgyűjtés lezárását és az adatelemzést követően a GVH nyilvános jelentésben fog beszámolni az eredményekről, melynek elkészítésére 30 nap áll a rendelkezésre.

A vizsgálatokhoz kapcsolódóan az Európai Számvevőszék megjelentette az „Az RRF-kiadások közbeszerzési és állami támogatási szabályoknak való megfelelőségét biztosító rendszerek: javulnak, de még mindig nem elég eredményesek” című, 09/2025. sz. számvevőszéki különjelentés, amelynek elkészítését Jorg Kristijan Petrovič számvevőszéki tag irányította.

A fő tényekről és megállapításokról szóló sajtóközlemény ide kattintva megtalálható.

Az Európai Unió Tanácsa adóügyi egyszerűsítési és felülvizsgálati menetrendje

A Tanács 2025. március 11-én következtetéseket hagyott jóvá, amelyekben az EU versenyképességéhez hozzájáruló adóügyi egyszerűsítési és felülvizsgálati menetrendet határozott meg. Az Európai Tanács a 2024. áprilisi következtetéseiben hangsúlyozta, hogy új európai versenyképességi megállapodásra van szükség, amely egy teljes mértékben integrált egységes piacra épül.

A jóváhagyott következtetések amellett, hogy tükrözik a Tanács álláspontját, iránymutatást nyújtanak az adózás területén küszöbön álló esetleges kezdeményezésekre vonatkozóan. E kezdeményezések az EU versenyképességének javítására, valamint az adminisztratív, a szabályozásból eredő és a jelentéstételi terhek csökkentésére irányulnak.

A következtetésekben a Tanács egyebek mellett felszólít az adózás területére vonatkozó hatályos uniós jogi keret felülvizsgálatára, amelynek négy, a jelenlegi és jövőbeli adóügyi kezdeményezésekre is alkalmazandó elven kell alapulnia:

  1. csökkenteni kell a tagállami közigazgatásokra és adófizetőkre háruló jelentéstételi, adminisztratív és megfelelési terheket
  2. fel kell számolni az elavult és egymást átfedő adószabályokat, valamint adott esetben
  3. egyértelműbbé kell tenni az adójogszabályokat
  4. egyszerűbbé kell tenni és javítani kell az adószabályok, eljárások és jelentéstételi követelmények alkalmazását

A Tanács továbbá felkérte a Bizottságot, hogy konzultáljon az érintett érdekelt felekkel, és vezessen be egy olyan operatív, pragmatikus és ambiciózus cselekvési tervet, amely megvalósítható ütemtervet is tartalmaz, továbbá 2025 őszének vége előtt nyújtsa be az adóügyi egyszerűsítési és felülvizsgálati menetrenddel kapcsolatos tervezett munka ütemtervét.

 

Az Európai Bizottság javaslata a kritikus fontosságú gyógyszerekről

A Bizottság 2025. március 11-én rendeletjavaslatot terjesztett elő, hogy javuljon a kritikus fontosságú gyógyszerekkel való ellátottság az Unióban. A javaslat célja, hogy az emberi egészség védelme érdekében ösztönzőkkel segítse az ellátási lánc diverzifikálását, és fellendítse az uniós gyógyszergyártást. A rendelet célja továbbá, hogy javítsa az egyéb közös érdekű gyógyszerekhez való hozzáférést, amelyek bizonyos piacokon nem érhetők el.

Kritikus fontosságú gyógyszereknek azok minősülnek, amelyek esetében korlátozottan vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésre alternatívák, és amelyek ellátási hiánya súlyos károkat okozna a betegeknek. Olyan gyógyszerekről van szó, amelyek rendelkezésre állását minden esetben biztosítani kell az Unióban, hogy Unió-szerte garantálva legyen az ellátás folyamatossága, a minőségi egészségügyi ellátás és a közegészség védelme. A kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabály olyan egyéb, közös érdekű gyógyszerekre is kiterjed, melyek esetében a piaci működés nem megfelelő. Ezek közé tartoznak például a ritka betegségek gyógyszerei.

A kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabály fő elemei a következők:

  • Stratégiai projektek fogják biztosítani a kritikus fontosságú gyógyszerek és hatóanyagaik uniós gyártási kapacitásainak megteremtését, növelését és korszerűsítését. E gyógyszeripari projektek könnyebben kaphatnak majd finanszírozást, és gyorsított adminisztratív, szabályozási és tudományos támogatásban részesülhetnek.
  • Az Unió iránymutatást tett közzé az állami támogatásra vonatkozóan, hogy segítse a tagállamokat az ilyen stratégiai projektek pénzügyi támogatásában.
  • A tagállamok közbeszerzési eszközökkel biztosíthatják az ellátási láncok diverzifikálását és növelhetik azok rezilienciáját. Egyetlen vagy kisszámú országtól való jelentős függés esetén a beszerzőknek olyan közbeszerzési követelményeket is alkalmazniuk kell, amelyek a kritikus gyógyszerek uniós gyártását részesítik előnyben. Indokolt esetben ez az opció az egyéb közös érdekű gyógyszerek esetében is fenn fog állni.
  • A Bizottság a tagállamok kérésére támogatni fogja a különböző tagállamok közötti együttműködésen alapuló beszerzést, amelynek célja, hogy Unió-szerte kezelni lehessen a kritikus fontosságú és más közös érdekű gyógyszerek rendelkezésre állásában és az azokhoz való hozzáférésben mutatkozó egyenlőtlenségeket.
  • Végezetül meg kell vizsgálni a hasonlóan gondolkodó országokkal és régiókkal kialakítandó nemzetközi partnerségek lehetőségét az ellátási lánc bővítése és az egyetlen vagy kisszámú beszállítótól való függőség csökkentése érdekében.

 

A rendelet várhatóan elő fogja segíteni azon vállalatok beruházásait, amelyek növelik a kritikus gyógyszerek Unión belüli gyártását, és ösztönözni fogja az ellátási láncokat ellenállóbbá tevő intézkedések meghozatalát.

Megjelent a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló új EU rendelet

Az EY hírlevele arra arról tájékoztat, hogy kihirdetésre került a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, az (EU) 2019/1020 rendelet és az (EU) 2019/904 irányelv módosításáról, valamint a 94/62/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet.

Az új rendelet alapvető változásokat hoz. Előírásokat tartalmaz a csomagolás teljes életciklusára vonatkozóan a környezeti fenntarthatóság és a címkézés tekintetében. Követelményeket állapít meg a kiterjesztett gyártói felelősségre, a csomagolásihulladék-megelőzésre – így például a szükségtelen csomagolás csökkentésére és a csomagolás újrahasználatára vagy újratöltésére – valamint a csomagolási hulladék gyűjtésére és kezelésére, újrafeldolgozására is.

A Csomagolási Rendeletet 2026. augusztus 12-től kell alkalmazni, az abban foglalt előírásokat pedig felmenő rendszerben, 2030-ig kell teljesíteni. A vállalkozásoknak tehát 18 hónapjuk van felkészülni, így már most proaktívan kell cselekedni a szabályoknak való megfelelés érdekében.

Az EY hírlevelét ide kattintva olvashatja el.

Az építési és közlekedési miniszter rendelete az útügyi hatósági eljárások díjairól és az M3 járműkategóriába tartozó buszok közbeszerzéseihez kapcsolódó forrás biztosításáról

A Magyar Közlöny 2025. évi 26. számában, 2025. március 13-án megjelent az építési és közlekedési miniszter 9/2025. (III. 13.) ÉKM rendelete az útügyi hatósági eljárások díjairól.

A díjakat a kérelem benyújtásával egyidejűleg

  1. az Építési és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: ÉKM), a közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal vagy – a b) pontban foglalt kivétellel – a közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal útügyi közlekedési feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala által lefolytatott hatósági eljárás esetében az ÉKM Magyar Államkincstárnál vezetett, 10032000-00003582-06020015 számú számlájára,
  2. a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által lefolytatott, a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerinti hatósági eljárás esetében a fővárosi és vármegyei kormányhivatal 2. mellékletben meghatározott, a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára,
  3. az útügyi hatósági eljárásban az ÉKM, illetve a közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal szakhatósági közreműködése esetén az ÉKM Magyar Államkincstárnál vezetett, 10032000-00003582-06020015 számú számlájára kell befizetni.

Az útügyi hatósági eljárásokért az 1. mellékletben megállapított díjakat kell fizetni. A rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba, mellyel egyidőben hatályát veszti az útügyi hatósági eljárások díjairól szóló 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet.

Továbbá megjelent a Kormány 1065/2025. (III. 13.) Korm. határozata az M3 járműkategóriába tartozó buszok közbeszerzéseihez kapcsolódó koordináló szervi közfeladatok ellátásához szükséges forrás biztosításáról.

A Kormány az alacsony kibocsátású mobilitás támogatásának előmozdítása érdekében központi költségvetési forrással támogatja a közfeladatok ellátását. 2025. évben legfeljebb 146 087 908 forintot biztosít a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezetében. A nemzetgazdasági miniszter 2026-tól évente – legfeljebb az infláció és a piaci viszonyok esetleges módosító hatásának figyelembevételével korrigált – összegének biztosításáért felel.

 

5. Magyar Ipari Célgép Nagydíj

Megkezdődött a nevezés az ötödik Magyar Ipari Célgép Nagydíjra, amely nemcsak győzteseket keres, hanem bemutatkozási lehetőséget kínál a célgépgyártók számára, hozzájárulva ezzel a szélesebb piac eléréséhez. A verseny célja, hogy láthatóvá tegye a gépgyártók tudását, és friss, aktuális gépgyártó adatbázist biztosítson az ipari termelők számára.

A célgépek olyan egyedi feladatra vagy speciális termelési fázisra tervezett ipari gépek, amelyek alkalmazásával az ipari termelők gyorsan reagálhatnak a kihívásokra. A változó gazdasági környezetben a fejlesztések adnak választ az ipar igényeire és segítenek megőrizni a versenyképességet.

A nevezési folyamat egyszerű, a pályázók kérdések mentén haladva készítenek egy online bemutatót a gépükről, amelynek egy része a közönség számára elérhető, a másik része rejtve marad és csak a zsűri fér hozzá.

A bemutatkozó anyag tartalmazza a pályázó elérhetőséget, a gép rövid bemutatását, a rejtett felületen bemutathatók az alkalmazott műszaki megoldások, az ipari alkalmazhatóság és a gép innovációs értéke. Egy pályázó, egy fiókból több célgéppel is nevezhet.

A 2025. június 19-én átadásra kerülő „Az Év Célgépe 2025” díjakra 2025. április 3-ig lehet nevezni, az alábbi hivatkozásra kattintva: NEVEZÉS.

 A Nagydíj támogatóinak felajánlásai segítik a nyerteseket a következő projektjük kivitelezésében.  Kiemelt támogató a Schneider Electric, valamint a közönségtől legtöbb szavazatot elnyerő pályamű tulajdonosa(i) számára 1.000.000 Ft értékű hajtástechnikai beszerzési keret nyílik meg a CHEMPLEX Kft. jóvoltából.

További információk a Magyar Ipari Célgép Nagydíj hivatalos honlapján érhetők el.

Könnyítések várhatók a CBAM-szabályozásban

2025. február 26-án az Európai Bizottság új javaslatokat fogadott el, mely tervezett intézkedések csökkentik a bürokráciát, és egyszerűsítik az uniós szabályokat a polgárok és a vállalkozások számára. Az új javaslat szerint azok a vállalatok, amelyek évente kevesebb mint 50 tonna CBAM-köteles árut importálnak az Európai Unióba, mentesülhetnek a CBAM-kötelezettségek alól.

A javasolt változtatások érintik az engedélyezett CBAM nyilatkozattevői státusz megszerzésének feltételeit, a beágyazott kibocsátások számítását, a jelentéstételi követelményeket, illetve a CBAM-tanúsítványok vásárlásának szabályait is.

A javaslatcsomag több határidő-módosítást is tartalmaz, többek közt az alábbiakat: 

  • javasolják, hogy a CBAM-tanúsítványok értékesítése 2026 helyett 2027 februárjában kezdődjön,
  • javasolják, hogy az éves CBAM-bevallások benyújtásának határideje május 31-ről augusztus 31-re módosuljon,
  • javasolják, hogy a CBAM tanúsítványok visszaadásának határideje május 31-ről augusztus 31-re módosuljon,
  • javasolják, hogy a CBAM-tanúsítványok visszavásárlási kérelmének benyújtási határideje június 30-ról november 30-ra módosuljon.

Fontosnak kiemelni, hogy bár az Európai Bizottság a hivatalos honlapján publikálta az említett módosítási javaslatokat, azok jelenleg még nem tekinthetők irányadónak a CBAM-rendeletek alkalmazására nézve. A gazdálkodóknak a hatályos jogszabályok által meghatározott kötelezettségeket kell teljesíteniük. Az Omnibus javaslatcsomagban szereplő új szabályok akkor válnak alkalmazhatóvá, ha az EU hivatalos jogalkotási folyamatának eredményeként megtörténik a CBAM-rendeletek módosítása.

Nyílt felhívás: Smart City innovációs kísérleti projektek verseny

2025. március 7-én megjelent a „PilotInnCitites– Pilot-alapú innovációs ökoszisztémák okos városok számára” projekt kísérletiinnovációs felhívása. A Smart City kísérleti innovációs verseny párhuzamosan hat országban, az úgynevezett Duna régióban zajlik: Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia és Szerbia.A felhívás célja nagy innovációs potenciállal rendelkező új Smart City megoldások beazonosítása, valamint piacra lépésük és terjesztésük elősegítése az agilis pilot-módszertan alkalmazásával.

A felhívás elsősorban start-upoknak, illetve kis- és közepes vállalkozásoknak szól.

A pályázatra a potenciális városi innovációk széles skáláját várják. A felhívásra a nemzetközileg elismert okos város modelleknek megfelelően hat fő területen nyújtható be jelentkezés:

  1. Digitális szolgáltatások, adatok és kommunikáció,
  2. Energiahatékonyság,
  3. Megosztott és zöld mobilitás,
  4. Körforgásos gazdaság,
  5. Kék-zöld infrastruktúra,
  1. Egészség és jólét.

 A PilotInnCities projekt Magyarországon 4-5 kísérleti projekt megvalósítását finanszírozza, a benyújtott költségvetési tervben ismertetett támogatható költségek fedezésére. A finanszírozható kísérleti projektek száma a rendelkezésre álló teljes keret és a beérkező pályázatok által igényelt összegek függvényében alakul. Az egyes agilis kísérleti projektek 3-6 hónapig tartanak, és legfeljebb bruttó 10 000 EUR (áfával együtt) finanszírozásban részesülhetnek

A pályázatok benyújtásának határideje 2025. április 21., 23:59 (CET).

A kísérleti projektek várhatóan 2025 júniusában vagy júliusában indulnak, a megvalósítás időtartama legfeljebb 6 hónap. Valamennyi kísérleti projektnek 2025. december végéig kell lezárulnia, beleértve záróbeszámolót, a teljesítések igazolását és a számlázást is. A 2026 elejére történő halasztás csak kivételes esetben és a szervezők előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges.

A pályázat részletes felhívása és a benyújtással kapcsolatos tudnivalók bővebben ide kattintva olvashatók el, továbbá szíves tájékoztatásul csatoltan megküldöm.

Az érdeklődők egy egyszerű online jelentkezési űrlap kitöltésével és benyújtásával jelentkezhetnek, amely itt elérhető, a jelentkezési lap teljes, nyomtatható verziója innen tölthető le. Az űrlappal együtt a résztvevőknek egy 1 perces videót (pitch) is be kell küldeniük, amelyben röviden bemutatják magukat és projektjüket

 Bármilyen további kérdésekkel kapcsolatban a pic.pilot@hrod.eu email címen állnak rendelkezésre.

PIC_Pilot_verseny_utmutato_20250307

Közös európai vizsgálatban vett részt a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sajtóközleményben jelentette be, hogy részt vett az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózatának (CPC) közös vizsgálatában.

A 25 uniós tagállam, illetve Norvégia és Izland nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságai közös akciója során 356 használt termékeket online értékesítő kereskedő került megvizsgálásra. A munkát az Európai Bizottság koordinálta, és március első felében tette közzé az eredményről készült összefoglalót.

A közös vizsgálat a használt termékeket online árusító vállalkozások gyakorlataira fókuszált, és az eredmények alapján megállapítható, hogy míg európai szinten a kereskedők közel fele nem nyújt megfelelő tájékoztatást a fogyasztók számára a jogaikról, addig a hazai vállalkozások nagy többsége szabályszerűen jár el.

A Gazdasági Versenyhivatal 12 vállalkozás gyakorlatait vizsgálta meg egy gyorselemzés keretében, amelyek ruhákat, kiegészítőket elektronikai termékeket és bútorokat értékesítenek. A vizsgálat alapján elmondható, hogy a hazai kereskedők többsége szabályszerű tájékoztatást adott a fogyasztók jogait illetően, de a GVH a vizsgálat során így is feltárt néhány hiányosságot.  

  • az esetek 25%-ában tapasztalták, hogy elmaradt a 14 napos elállási jogról való tájékoztatás a honlapon.
  • A honlapok 16%-án a törvényben előírt legalább egyéves időtartamnál rövidebb időszakban jelölték meg azt a határidőt, amíg a fogyasztó a termék (vásárláskor nem ismert) hibája miatt szavatossági igényt érvényesíthet.
  • A vállalkozások egyértelműen jelezték a termékek használt jellegét, ugyanakkor az esetek harmadában nem adtak egyértelmű tájékoztatást a termék „használtsági” állapotáról.
  • A vállalkozások egyharmada tett arra vonatkozó utalást, hogy a használt termék vásárlása „környezettudatos”, „fenntartható”, avagy „zöld”, azonban nem támasztotta alá ezen állítását.

Művek felhasználása MI tanításhoz

Konzultációt indított a brit kormány arról, hogy a szerzői jogi szabályozás miként tenné lehetővé az alkotók és a jogtulajdonosok számára, hogy műveik mesterséges intelligencia tanításához történő felhasználása felett ellenőrzést gyakoroljanak, és ezért díjazást kérjenek, miközben azt is biztosítaná, hogy az MI-fejlesztők könnyen hozzájuthassanak a magas minőségű kreatív tartalmakhoz.

A javaslat magában foglalja azt is, hogy a művészek élhetnek az ún. „opt-out”, vagyis fenntartási jogukkal, ez lehetővé teszi az alkotók számára, hogy megakadályozzák a műveik ilyen jellegű felhasználását – viszont a szakma és a kritikusok szerint ez igazságtalan és működésképtelen alternatíva, sőt az egész tervezet egyet jelent a kreatív ipar kizsákmányolásával.

Az EU mesterséges intelligenciát elsőként szabályozó rendelete is hasonló sémát követ. Az AI Act kimondja ugyanis, hogy főszabály szerint az MI-modellek tanítása a szöveg-és adatbányászat kivételébe esik, emiatt nincs szükség engedélyre a tanításhoz való felhasználásért. A jogosultak viszont fenntarthatják a műveikre vagy más védelem alatt álló teljesítményeikre vonatkozó jogaikat a szöveg- és adatbányászat megakadályozása érdekében. A mesterséges intelligenciáról (MI) szóló uniós rendeletről bővebben ide kattintva olvashat.

A konzultáció lezárultakor számos zenész tiltakozásul néma albumot adott ki, ugyanis attól tartanak, hogy a változtatások elfogadása megnehezítené a művészek számára a munkájuk feletti ellenőrzés megtartását.

A szerző jogvédelemről bővebben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának oldalán olvashat.