2025. február 27-én a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) Tudományos Tanácsa (TT) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (továbbiakban: NKE) közös workshopot tartott mindazon kollégáik részére, akik szaktudásukat magasabb szinten, tudományos kereteken belül is meg szeretnék mutatni.

A szakmai fórum 2023-ban jött létre a NAV-nál azzal a céllal, hogy tudományos közeget teremtsen a munkavégzés mellett. Az idei workshop célja a tudományos tevékenység ösztönzése, a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásának, illetve az adatvagyon-gazdálkodás aktuális kérdéseiről szóló kutatások ismertetése volt.

A Tudományos tanács segíti a kollégákat a tudományos pályázatokon való induláson, a doktori fokozatok megszerzésén, ezáltal pedig a tudomány is a NAV részévé válik. Mindezekhez kutatáselméleti háttér is biztosítva van.

A workshopról készült sajtóközlemény ide kattintva megtekinthető.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal sajtóközleményében a felszámolás előtti megállapodási lehetőség kerül bemutatásra.

A NAV megállapodási lehetőséget kínál a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő cégek számára, melynek értelmében a felszámolási eljárás kezdeményezése után, de a felszámolás bírósági elrendelése előtt megállapodás köthető a hivatallal, mely nemcsak a gazdálkodó szervezetek, hanem azok vezetői számára is kedvező megoldást nyújthat.

A cégek ezen megállapodással rendezhetik az adótartozásukat, elkerülve a végleges felszámolást, és tovább folytathatják működésüket. A megállapodás minden olyan cég számára lehetséges, amelynél a NAV eredménytelen végrehajtást folytatott le, és ami a felszámolás helyett egyezségre törekszik.

A teljes sajtóközlemény ide kattintva olvasható el.

A Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban: GVH) 2025. február 28-án közzétett sajtóközleményben számolt be a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)-vel közös budapesti versenyügyi oktatási központjának két évtizedes működésének megünnepléséről.

A Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központot (ROK) 2005 februárjában hozták létre, az elmúlt 20 évben pedig a versenypolitikai tudásmegosztás központjává vált a kelet-európai és nyugat-ázsiai régiók számára.

Az oktatási központ működése alatt közel 160 rendezvény szervezője volt, ezeken mintegy 6700 szakértő vett részt. A jubileum alkalmából „ROK 20” címmel szervezett szakmai konferenciát a GVH elnöke, Rigó Csaba Balázs és a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára, Gerlaki Bence nyitotta meg. Az esemény célja volt visszatekinteni a ROK elmúlt 20 évének szakmai tevékenységére és eredményeire, illetve előre mutatni a következő évek együttműködéseire. A szakmai rendezvény során a résztvevők több fontos kérdést is megvitattak, ilyenek voltak például az európai régió piacliberalizációs trendjei, vagy a kaukázusi és közép-ázsiai régiók versenypolitikai fejleményei.

Az esemény kiemelt vendégei voltak Benoît Cœuré, a francia versenyhatóság elnöke és egyben az OECD Versenybizottságának elnöke is, illetve Carmine Di Noia, az OECD pénzügyi és vállalati ügyekért felelős igazgatója.

A GVH teljes sajtóközleménye ide kattintva érhető el.

Az eGov hírlevél cikkét, melyben a Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portál (KIKAP) alkalmazás vizsgálata került bemutatásra.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (továbbiakban: a Hatóság) információszabadságvizsgálatot indított, mely rávilágított arra, hogy a KIKAP-ot Magyarország Kormánya a közérdekű adatmegismeréshez való jogbiztosítás céljából hozta létre.

A KIKAP technikai megvalósításáról nem született normatív szabály, jelenlegi működése és tartalma szabályozás nélkül történik. A Hatóság kiemelte, hogy a KIKAP-ra történő adatfeltöltés nem minősül közzétételnek, mert az adatok elérhetőségére mutató URL kizárólag az adatigénylőnek – az adatigénylő e-mail címére – kerül megküldésre.

A Hatóság vizsgálata során megállapításra került, hogy a KIKAP működése visszásságot okoz.

A vizsgálatról bővebben ide kattintva lehet olvasni.

Összesen 1 milliárd forint keretösszegű vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak az 1000 fő alatti hazai kistelepülések egész évben nyitva tartó italüzletei. A legkisebb vidéki településeken működő sörözők, bárok, borozók üzletenként 3 millió Ft-os forrásra pályázhatnak, amit fejlesztésre, eszközbeszerzésre és működési költségre, például rezsire és munkabérre is fordíthatnak.

A pályázat a kormány által tavaly indított, a vidéki vendéglátóipari kkv-k támogatását célzó program folytatását jelenti és a korábbiakkal megegyezően a jelentkezést az NTAK rendszerből indíthatják a pályázók.

Az ágazati támogatási program most meghirdetett ütemében március 3-tól április 3-ig lehet kérvényezni a támogatást.

A részvétel minimális adminisztrációt igényel, amiben ügyfélszolgálat is segíti a pályázókat. Kérdéseiket a +36 1 550-1855-ös telefonszámon, illetve a turisztika@1818.hu e-mail-címen keresztül tehetik fel. A programról további információk és a részletes pályázati kiírás elérhető a kisfaludyprogram.hu online oldalon.

A turizmus.com kapcsolódó cikkét ide kattintva olvashatja el.

 

Az Igazságügyi Minisztérium közleménye szerint megállapodás született a kormány és a közös jogkezelés alá tartozó szerzők és szerzői jogosultak jogdíjmértékének emeléséről.

A közös jogkezelés az egyes szerzői vagyoni jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó vagyoni jogok több jogosult érdekében és közös javára közös jogkezelő szervezet által történő gyakorlása és érvényesítése függetlenül attól, hogy azt törvény írja elő, vagy a jogosultak elhatározásán alapul.

A felek közötti egyeztetés eredményeként a díjszabások emelésének mértéke szinte kivétel nélkül elérte a 17,6 százalékot, amely jelentősen javítani fogja a magyar szerzők és egyéb szerzői jogi jogosultak helyzetét. Kereskedelmi (és nem kereskedelmi) szálláshelyekre vonatkozó jogdíjközlemény ide kattintva érhető.

Megegyezés született továbbá abban, hogy 2025-ben tematikus munkacsoportokat állítanak fel a kapcsolódó jogi környezet közös felülvizsgálása érdekében, amely a jövőben javíthatja a díjszabás jóváhagyási eljárás hatékonyságát, a díjszabások megalapozottságát.

A közös jogkezelő szervezetekről és a független jogkezelő szervezetekről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) nyilvántartást vezet és ellátja e szervezetek felügyeletét. A nyilvántartásba bárki betekinthet.

A közös jogkezelésről bővebben az SZTNH oldalán olvashat.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) közötti szakmai kapcsolatot együttműködési megállapodással erősítette meg a két intézmény, melyet 2024. március 5-én, ünnepélyes keretek között írt alá Dr. Kincses Áron, a KSH elnöke és Prof. Dr. Kocziszky György, a METU rektora.

Az együttműködésük során a KSH és a METU közös kísérleti statisztikai sorozatot indított, amelynek célja a magyar gazdaság különböző ágazatainak mélyreható elemzése új adatforrások és innovatív módszerek alkalmazásával. A KSH 2024 elején új, online felületet hozott létre, ahol a legújabb, innovatív módszertani eljárásokra, alternatív adatforrásokra, illetve a meglévő adatok eddig nem létező összekapcsolására épülő kísérleti statisztikáit közli.

Az első ilyen kísérleti statisztika az ipari értéklánchossz és területi koncentráltság vizsgálatára fókuszált. Az elemzés rámutatott, hogy Magyarországon az ipari termelés volumene az ezredforduló óta több mint kétszeresére nőtt, és az ipar bruttó hozzáadott értékének aránya a nemzetgazdaságban 2023-ban 22% volt, meghaladva az uniós átlagot. Az ipari termelés területileg dekoncentráltabb, mint az EU-átlag, ami azt jelenti, hogy a termelés kevésbé összpontosul egyes régiókban.

A sorozat következő eleme az építőipart vizsgálta új megközelítésben, feltárva az ágazat eddig nem látott jellemzőit. Ez az elemzés hozzájárult az építőipar működésének mélyebb megértéséhez és a szakpolitikai döntéshozatal támogatásához.

A legfrissebb, 2025 februárjában közzétett kísérleti statisztika a magyar járműiparra összpontosít. Az elemzés rávilágít, hogy a járműipar a magyar gazdaság egyik kulcságazata, a feldolgozóipar legnagyobb súlyú alága, amely a feldolgozóipar termelési értékének több mint egynegyedét, bruttó hozzáadott értékének közel ötödét adta 2023-ban. Teljesítménye 2000 és 2023 között 4,3-szeresére nőtt, szemben az Európai Unió 27 százalékos és az ágazat legmeghatározóbb szereplőjének számító Németország 36 százalékos volumenbővülésével. A magyar járműipari termelés túlnyomóan exportorientált, 2023-ban az ágazatcsoport értékesítésének 91 százaléka külföldre irányult.

A fenti kísérleti statisztikák hasznos információkkal szolgálnak a gazdasági és társadalmi folyamatok mélyebb megértéséhez, valamint támogatják a szakpolitikai döntéshozatalt és a tudományos kutatásokat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának cikkét, melyben a 2025. február 12-én megtartott Országos Munkavédelmi Bizottság (OMB) plenáris üléséről számolnak be.

A plenáris ülésen döntés született a háromoldalú együttműködés megerősítéséről és a munkabalesetek csökkentése érdekében tehető intézkedésekről. Megvitatták a munkavédelmi szakmai képesítésekről szóló rendelettervezetet, melynek előkészítését hosszas szakmai egyeztetés előzött meg.

A kormányzati oldal beszámolt a Munkavédelem Nemzeti Politikájának aktuális státuszáról, mely szerint milliárdos projektek indultak a munkavédelem támogatására, illetve vannak már olyan feladatok, amelyek meg is valósultak. Megkezdődött ezen felül a képzések szervezése és a munkavédelmet érintő bejelentések elektronikus támogatása.

Az OMB felkarolta a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjének változásai kérdéskört, és közös állásfoglalást adott ki a munkára való alkalmassági vizsgálat kötelező elrendeléséről szóló ágazati rendeletek gyakori alkalmazásáról.

 

2025. március 3-án indul a 11. PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét, melyen országszerte várhatóan több, mint 1300 iskola fog részt venni.

A tavaly jubiláló PÉNZ7 idei hívószavai és témái között szerepel a befektetés, a kiberbiztonság és a tudatos vállalkozás. A témahét célja, hogy a pénzügyi ismereteken túl helyet kapjon az iskolákban a vállalkozói kompetenciafejlesztés és a vállalkozói ismeret is. Az iskolákban szakmai önkéntesek segítik az adott témákban az órák megtartását, és a diákok versenyeken, pályázatokon is részt vehetnek.

A Belügyminisztérium a témahét projektgazdája, aki szakmai partnereivel, a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Magyar Bankszövetséggel, a Pénziránytű Alapítvánnyal és a Junior Achievement Magyarországgal dolgozik azon, hogy a programsorozat idén is élvezetes, hasznos és sikeres legyen.

A különböző témakörökben számos tananyag és webináriumi anyag is kidolgozásra került, amelyek a www.penz7.hu oldalon érhetőek el.

A témahét megnyitója egy héttel az esemény iskolai indulása előtt történik meg.

Bővebb információ és részletes tájékoztatás a kormany.hu cikkében olvasható ide kattintva.