A zsugorfláció lényege, hogy a gyártók a termék árának változatlan feltüntetése mellett csökkentik a termék mennyiségét, így a fogyasztók ugyanazt az árat fizetve kevesebb terméket kapnak. Ez a megoldás az inflációs nyomásra adott válasz, melynek során a költségek növekedése (például az alapanyagok, csomagolás, munkaerő és szállítás terén) miatt a közvetlen áremelés helyett a termék mennyiségi csökkentése válik preferált módszerré.
Az elmúlt időszakban tovább bővült azon termékek köre, amelyek a zsugorfláció áldozatává váltak, és amelyeket a boltoknak kötelező feltüntetniük a méretcsökkenés miatt. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) honlapján elérhető a termékek méretcsökkenését bejelentő űrlap. A hivatal közzéteszi a kisebb kiszereléssel forgalmazott árucikkek listáját, melyre szeptember óta először kerültek fel újabb termékek.
Magyarországon 2024 elején bevezetett (1/2024. (I. 9.) kormányrendelet keretében előírásra került, hogy a legalább 1 milliárd forintos árbevétellel rendelkező üzleteknek az előre csomagolt termékek esetében tájékoztatniuk kell a vásárlókat a méretcsökkenésről. Ezt a bejáratnál és a termék mellett legalább két hónapig ki kell írni, kivéve, ha a bolt fél éven át továbbra is forgalmazza a korábbi nagyobb kiszerelést. A tájékoztató tábla elhelyezése kötelező azoknál a termékeknél, ahol a mennyiség csökkent. Hasonló szabályozási törekvések figyelhetők meg Franciaországban, Németországban, illetve az Egyesült Államokban is, ahol jogi lépéseket tettek a megtévesztő gyakorlatok ellen.
Fontosabb tudnivalók:
Jellemzők: A zsugorfláció elsősorban az élelmiszeriparban terjedt el, de egyéb termékkategóriákban is megfigyelhető. A gyártók az árak emelése helyett a csomagolt mennyiség csökkentésével próbálják megőrizni versenyképességüket és a fogyasztói bázist.
Fogyasztói hatás: A fogyasztók számára gyakran kevésbé észrevehető ez a változás, mivel az árcédulán az ár nem változik. Ugyanakkor a termékek tényleges mennyiségének csökkenése megtévesztő lehet, és hosszú távon bizalmi válságot idézhet elő a fogyasztói piacon.
Etikai és környezeti kérdések: A zsugorfláció nem csupán gazdasági, hanem etikai kérdéseket is felvet, mivel a fogyasztók nem kapják meg a pénzükért járó mennyiséget. Emellett az új csomagolások gyakran nem felelnek meg a termék tartalmának, ami környezeti problémákhoz is vezethet, például a felesleges csomagolási hulladék növekedéséhez.
A zsugorfláció megítélésével kapcsolatban kétféle megközelítés áll szemben egymással:
A megengedő szemlélet szerint az eljárás sem jogilag, sem erkölcsileg nem kifogásolható, amennyiben a gyártó vagy forgalmazó az árat és a mennyiséget is feltünteti a csomagoláson, mert így már a fogyasztó felelőssége, hogy vásárlás előtt ellenőrizze a csomagolást. A piacgazdaság keretei között természetes, hogy a piaci szereplők a költséghatékonyságot tartják szem előtt, s ha már árat kell emelniük, ezt a vásárlók számára szinte észrevétlenül teszik meg. Így a vevőkörüket is megtartják, s ez segíti a gyártókat a piacon való túlélésben. Nagy István agrárminiszter is úgy válaszolt egy írásbeli képviselői kérdésre, hogy egy termék mennyisége, kiszerelése a gyártó döntése, ha erről a szükséges információt a csomagoláson megadta (K/817/1).
A kritikus szemlélet azonban az eljárás megtévesztő jellegére helyezi a hangsúlyt, mert a fogyasztók gyakran nem veszik észre, hogy a pénzükért kevesebb vagy kisebb terméket kaptak. Mindezt a kritikusok erkölcsileg aggályosnak tartják, mert elmarad a zsugorításról a szükséges felvilágosítás. Bár a vállalkozásokat semmi sem kötelezi arra, hogy termékeiket azonos méretben vagy mennyiségben forgalmazzák, a változtatásnak a fogyasztóvédelmi szakma szerint átláthatóbbnak kellene lennie, hogy a fogyasztók ennek tudatában dönthessenek a vásárlásaik során.
