keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozóknak

Nyári diákmunka, 25 év alatt szja-mentesen

Nem mindegy, hogy milyen formában dolgoznak nyáron a diákok. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra.  A legfontosabb, hogy minden 25 év alatti diáknak jár az szja-mentesség.

Nyáron rengeteg diák vállal munkát, ezért nem árt tisztában lenni a szabályokkal. A diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát. A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, ezért ha a diák még nem rendelkezik vele, vagy elvesztette az adókártyáját, akkor azt a NAV-nál tudja igényelni a 25T34-es nyomtatványon. A nyomtatvány legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA) tölthető ki és küldhető be a NAV-hoz elektronikusan, akár okoseszközről is.

Számos foglalkoztatási forma közül választhatnak a diákok. A korábbi évek tapasztalatai alapján a legnépszerűbb az iskolaszövetkezet. A 25 év alatti diákoknak semmilyen közterhet (sem szja-t, sem járulékot) nem kell fizetni, ha iskolaszövetkezet tagjaként végeznek munkát, és a bérük nem haladja meg a havi 656 785 forintot.

A diákmunkával szerzett jövedelemre is érvényes a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, amely havi 656 785 forintos bruttó bérig biztosítja az szja-mentességet. A kedvezmény érvényesítése havonta akár 98 518 forint adómegtakarítást is jelenthet. A kedvezmény érvényesítését a diáknak nem kell kérnie, azt a munkáltató a jogosultsági hónapokban automatikusan figyelembe veszi, kivéve, ha a fiatal nyilatkozatban kéri a kedvezmény részleges vagy teljes mellőzését.

A munkavégzésről szóló megállapodás előtt célszerű a leendő munkáltatót ellenőrizni a NAV honlapján, az „Adatbázisok” rovatban, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ugyanis kockázatos munkába állni.

Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – alapbért, munkakört tartalmazó – munkaszerződéshez, mely 18 éves kor alatt csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes. A munkaviszony tartama, jellege és a munkavégzés helye nem kötelező tartalmi eleme a munkaszerződésnek, de jó, ha szerepel benne. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben vagy teljesítménybérben is, a diáknak azonban meg kell kapnia a minimálbért, ami napi 8 órás foglalkoztatásnál havonta bruttó 290 800 forint.

Az iskolaszövetkezet és a munkaviszony mellett a diákok egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi- vagy idénymunka) keretében is dolgozhatnak. Ebben az esetben nem kötelező a szerződést írásba foglalni, a közterhet a munkáltató fizeti.

A tanulók a nyári szünetben vállalhatnak úgynevezett háztartási munkát (korrepetálás, nyelvtanítás, gyermekfelügyelet, takarítás, kertgondozás, stb) is. A diáknak az így szerzett jövedelme köztehermentes, vagyis sem adót, sem járulékot nem kell levonni belőle. A háztartási munkánál egyetlen adókötelezettség van, a bejelentési kötelezettség, ami a diákot alkalmazó természetes személyt terheli.

A diákok foglalkoztatásáról bővebb információ olvasható a 72. számú Információs füzetben.

 A foglalkoztatónak az adóévi összes jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania 2026. január 31-éig, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez.

Zöld marketing – a GVH tanácsai vállalkozásoknak

Az elmúlt években készült piackutatások szerint növekvő elvárás a fogyasztók részéről a gyártók környezetbarát működése, ezzel egyidejűleg pedig növekszik azon vásárlók aránya, akik figyelembe veszik fogyasztásuk környezetre gyakorolt hatását.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több piacon is észlelte, hogy egyre elterjedtebb gyakorlat a termékek, szolgáltatások vagy a vállalkozás működésének környezetbarát, fenntartható jellegére utaló állításokkal történő népszerűsítése.

Zöldre mosásnak (greenwashing) nevezzük a vállalkozás olyan marketing- vagy PR- stratégiáját, amely az adott vállalkozást környezetbarátnak, a környezetvédelemért felelősséget vállalónak tünteti fel, miközben a tényleges működésében nem mutathatók ki érdemi lépések e célok elérése érdekében. Amennyiben a zöldre mosás a vállalkozás konkrét marketing kommunikációjában jelenik meg, a kifejezés a nem igazolható környezeti állításokra utal.

A környezetbarát jellegre utaló állításokat, jelzéseket kiterjedt európai uniós és magyar szabályozás övezi. Ezeknek a jogszabályoknak és előírásoknak való megfelelés felügyelete különböző hatóságok hatáskörébe tartozhat.

A GVH iránymutató tájékoztatója, mely INNEN letölthető, ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy a kereskedelmi kommunikációk tervezése és közzététele során milyen szempontokat érdemes szem előtt tartania a vállalkozásoknak a jogsértés elkerülése érdekében. A GVH célja ezzel a vállalkozások tisztességes piaci versenyének minél hatékonyabb támogatása a fogyasztók tudatosságának növelése mellett.

CSR Hungary Díj 2025

Ismét lehet pályázni a Magyar Üzleti Felelősség Díjra, a CSR Hungary Díj pályázatára.  Idén már 18. alkalommal kerül meghirdetésre a díj, mely évről évre lehetőséget kínál a Magyarországon működő cégek, vállalkozások, szervezetek számára, hogy bizalmat és tudatosságot teremtsenek az érdekeltek körében.

Felelős és fenntarthatósági elkötelezettségüket a mindennapi üzleti működésükhöz kapcsolódóan tudják bemutatni. Meghosszabbított regisztrációs határidő: 2025. június 20.

A CSR Hungary Díj 2025-ben is a legkiemelkedőbb felelős és fenntartható kezdeményezéseket, termékeket, szolgáltatásokat, projekteket, vállalatirányítási rendszereket értékeli, melyek mérhető hatást gyakorolnak az üzleti életre, társadalomra/ érintettekre, környezetre. A pályázati struktúra önkéntes védjegyhasználati rendszerrel támogatja a Magyarországon működő vállalkozások hiteles vállalati felelősség menedzsment rendszerét.

Regisztrációs határidő: 2025. június 20.

A pályázati anyagok leadási határideje: 2025. július 1.

Pályázható kategóriák:

a) Környezet:

  • Legjobb ‘Nettó nulla’ megoldásért
  • Legjobb fenntartható mezőgazdaságért program
  • Legjobb kkv a környezeti fenntarthatóságért
  • Legjobb környezeti felelősségvállalásért

b) Érintettek/érdekeltek:

  • A „CSR lelke” – Legjobb belső CSR megoldásokért
  • Legjobb CSR Programért – Közös ügyek – közös felelősség
  • Legjobb fenntarthatósági kommunikációért

c) Vállalatirányítás:

  • Legjobb fenntartható és felelős vállalatért
  • Legjobb felelős befektetés a fenntarthatóságért
  • Legjobb AI a fenntarthatóságért
  • Legjobb innováció a körforgásos gazdaságért
  • Junior
  • Legjobb fenntarthatóság/ESG/CSR vezető

Különdíjak:

  • Europa Design Well Done Különdíj
  • Trade Magazin Különdíj
  • BKIK Különdíj – nem budapesti székhelyű vállalatnak

A pályázat részletes leírása és további információ ITT található.

Meghosszabbított határidő -június végéig lehet támogatást igényelni a vidéki töltőtelepítésekhez

Az eredetileg május végi határidő meghosszabbításával egy hónappal tovább nyújthatnak be pályázatot a korszerű elektromos töltőállomások telepítésében gondolkodó üzemeltetők.

A 28 milliárd forintos keretösszegű programban egy cég akár 4 milliárd forint állami hozzájárulást is elnyerhet új hálózati elemek létesítéséhez. A töltősivatagok fokozatos felszámolása közelebb visz az országos lefedettséghez, kényelmesebbé, vonzóbbá teszi a tiszta és csendes zöldautók használatát.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb adatai szerint 2024 nyarán több mint 2800 nyilvános töltőállomás állt az elektromos autósok rendelkezésére Magyarországon. A teljes állomány közel fele Budapesten és Pest megyében működik. A középső országrésztől távolabbi berendezések is jellemzően a hazai autópályák mentén és a népesebb nagyvárosokban üzemelnek.

A tavaly novemberben indult pályázat a kibocsátásmentes közlekedéshez szükséges infrastruktúra kiépítésének ösztönzését hivatott szolgálni. Az elektromos töltőállomás üzemeltetői engedéllyel rendelkező vállalkozások minimum 100 millió és legfeljebb 4 milliárd forintot kaphatnak fejlesztéseik megvalósításához. Az alapesetben maximum 15 éves futamidejű, kedvezményes hitelhez a projekt költségvetésének legalább 10 százalékát kitevő önrész is szükséges. A nagyvállalatok az elszámolható költségek 35, a középvállalkozások 55, a mikro- és kisvállalkozások pedig 65 százalékát kaphatják meg állami hozzájárulásként. Vissza nem térítendő támogatás például az energiatárolóval és/vagy megújuló áramtermelő egységgel felszerelt töltőállomások létesítésére adható.

A program kiemelt célja a vidéki töltőhálózat fehér foltjainak felszámolása. A támogatást igénylőknek legalább egy e-töltőállomás létesítését kell vállalniuk a ma még kevésbé ellátott járásokban. Az őszi indulást megelőzően egy kétkörös technikai felhívásban választhattak településeket az érdeklődők e kötelezettségük teljesítéséhez. Az újabb csatlakozók bekapcsolódása érdekében 2025. május 12. és 20. között, azonos céllal egy harmadik kört is lebonyolítanak.

Az új feltételeket is tartalmazó felhívás a pályázati honlapon érhető el. A módosítások részeként adminisztrációs könnyítések teszik egyszerűbbé a programban való részvételt. A kölcsönkérelmeket 2025. június 30-ig lehet benyújtani személyesen az MFB Zrt. ügyfélszolgálatán (1051 Budapest, Nádor utca 31.). A kölcsönszerződések megkötésének végső határideje is egy hónappal kitolódik, 2026 január végéig.

A kormány egy másik programban is támogatja a környezetkímélő közúti közlekedés hazai térnyerését. A vállalkozások 30 milliárd forintos keretösszegből igényelhetnek járművenként akár 4 millió forint állami hozzájárulást tisztán elektromos személygépkocsi, teherautó vagy kisbusz megvásárlásához. A népszerű kiírásban eddig 24,8 milliárd forintot kötöttek le támogatási szerződésekben, 13,6 milliárd forintot ki is fizettek a nyerteseknek. A december elsejéig elérhető lehetőség nagyban hozzájárult ahhoz, hogy idén februárban és márciusban is rekordszámú e-autó állt forgalomba Magyarországon. A klímabarát flotta 2020 eleje óta a tízszeresére nőtt, mostanáig több mint 77 ezer kizárólag elektromos hajtású gépkocsi kapott zöld rendszámot hazánkban.

Kreatívipari felmérést indít a Magyar Divat & Design Ügynökség

A Magyar Divat & Design Ügynökség legújabb kérdőívének célja, hogy naprakész képet adjon a kreatívipari vállalkozásokat érintő kihívásokról és lehetőségekről, valamint megalapozza a célzott fejlesztési stratégiákat. A beérkező válaszok hozzájárulnak ahhoz, hogy az Ügynökség hatékonyan támogathassa a szektor hosszú távú növekedését.

A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ), mint a hazai divat- és kreatívipar integratív szervezete, kiemelt céljának tekinti az iparág folyamatos monitorozását és fejlesztését. Ennek jegyében átfogó felmérést indít a szektor szereplőinek aktuális helyzetéről, a gazdasági változások és az iparági trendek hatásainak vizsgálatára. A kérdőív célja, hogy megalapozott szakpolitikai párbeszédek, célzott támogatási intézkedések és hosszú távú fejlesztési irányok születhessenek – a szektor valódi igényei mentén.

A kreatívipar az európai gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő és legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ágazata. Magyarországon is több tízezer embert foglalkoztat közvetlenül és közvetve, hozzájárul a gazdaság dinamizmusához, valamint az országimázs formálásához. A szektor szereplőinek erősítése gazdasági és kulturális szempontból is fontos.

A most induló kérdőív egy újabb mérföldkő az MDDÜ szakmai munkájában. A 2021-ben, a vírushelyzet hatásait vizsgáló felmérés alapján többek között stratégiai egyeztetések indultak az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, valamint szakpolitikai javaslatok formálódtak az iparág hosszú távú fejlődését szolgálva. A mostani kérdéssor célja, hogy e folyamatokat friss, naprakész információkkal támogassa, és még pontosabb képet adjon a divat-, a design-, a szépség-, valamint a játékipari szektorról.

A kérdések többek között kitérnek a vállalkozások működési modelljeire és gazdasági helyzetére, a gyártási kapacitásokra és beszállítói kapcsolatokra, a nemzetközi jelenlét és exportlehetőségek lehetőségeire, valamint az oktatáshoz, utánpótlásképzéshez és szakmai közösségekhez fűződő viszonyokra is. A helyzetfelmérés a kreatívipari szereplők széles körének szól a kisebb vállalkozásoktól, kozmetikai cégeken át, egészen a tervezőkig, bútorgyártókig.

A kérdőív az alábbi linken érhető el: Kreatívipari Helyzetfelmérés
A kitöltés legfeljebb 30 percet vesz igénybe, és anonim módon történik.

Már magyarul is elérhető az ESG-szabvány a kkv-knak

Már magyarul is olvasható a tőzsdén nem jegyzett mikro-, kis- és középvállalkozások számára készült önkéntes fenntarthatósági beszámolási szabvány (VSME) az EFRAG (European Financial Reporting Advisory Group) honlapján- megkönnyítve a fenntarthatósági beszámolók elkészítését.

A magyar nyelvű fordítás jelentősen megkönnyíti a dokumentum értelmezését és gyakorlati alkalmazását a vállalatok számára, elősegítve a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási ESG-elvek beépülését a mindennapi döntéshozatalba. – közölte a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) Közhasznú Nonprofit Kft.

A tájékoztató szerint a fordítás kiemelt célja volt, hogy az érintettek számára is könnyen hozzáférhetővé váljon a fenntarthatósági beszámolás és vállalatirányítás szempontjából releváns, nemzetközi jelentőségű dokumentum. Bár a közzétett változat jelenleg nem minősül hivatalos fordításnak, szakmai gondossággal készült, és hűen tükrözi az eredeti szöveg tartalmát. A szabvány számos gyakorlati útmutatót tartalmaz az ESG-jelentést önkéntesen készítő magyar kkv-k számára, kiegészítve hasznos példákkal és számítási módszerekkel. A dokumentumban szereplő információk értékes segítséget nyújtanak az ESG beszámolók összeállításához. Ezen adatok révén a cégek könnyebben teljesíthetik a nagyvállalatok által előírt fenntarthatósági információs igényeket, megfelelhetnek a bankok, valamint a befektetők adatszükségleteinek, és hozzáférhetnek a fenntartható finanszírozási lehetőségekhez. Mindez támogatja hosszú távú növekedésüket és versenyképességüket.

Stratégia önvizsgálat cégvezetők számára a külpiacra lépés érdekében

A HEPA – Exportakadémia kétnapos képzése felkészíti a hazai vállalkozásokat arra, hogy sikerrel vegyék fel a versenyt nemzetközi piaci környezetben.

A nemzetközi piacokon is helytállni képes vállalkozások mögött korszerű tudás és jövőorientált gondolkodás áll. A HEPA – Exportakadémia képzésének célja, hogy a résztvevők olyan elméleti és módszertani ismeretekkel gazdagodjanak, amelyekkel képesek lesznek összetett elemzési és fejlesztési kihívásokra reagálni – mindezt a globális gazdasági környezet és a hazai KKV-szektor sajátosságainak figyelembevételével.

A képzéshez ajánlott e-learning tananyag (Stratégiai önvizsgálat) biztosítja az egyéni előkészülés és önreflexió lehetőségét, amely révén a résztvevők még hatékonyabban tudják alkalmazni a képzés során elsajátított tudást saját vállalati környezetükben.

Ez a kombinált tudásanyag és készségfejlesztés garantálja, hogy a képzés valóban felkészíti a hazai vállalkozásokat arra, hogy sikerrel vegyék fel a versenyt az egyre intenzívebbé váló nemzetközi piaci környezetben.

Tegye versenyképessé vállalkozását – csatlakozzon az innovációs fókuszú képzéshez!

Stratégiai önvizsgálat cégvezetők számára a külpiacra lépés érdekében

  • Országok közti különbségek – kultúra, gazdaság és politika, nemzetközi vállalati stratégiák áttekintése
  • Nemzetközi vállalatok funkcionális területei: marketing, szervezet és HR, pénzügyek és finanszírozás
  • Átfogó kép a gazdaság mikro- és makroszintű szerveződési folyamatairól

Jelentkezem a képzésre »»»

Ki lesz a képzés oktatója?

Antalík Imre, főiskolai docens
„A képzéseim során arra törekszem, hogy a vállalkozói környezettel és a vállalat funkcionális területeivel kapcsolatosan átfogó képet kapjanak a résztvevők, mindezt oly módon, hogy a legfontosabb elméleti ismereteket gyakorlati esetek/példák bemutatása révén igyekszem érthetőbbé tenni. Jelen kurzus mindazoknak szól, akik a nemzetköziesedő vállalkozások működésének környezeti feltételeivel, ill. az egyes vállalati funkcionális területek sajátosságaival kapcsolatosan ismerkednének.”

Mikor és hol lesz a képzés?

1. nap – 2025. június 5. (csütörtök) 9:00 – 16:30
2. nap – 2025. június 12. (csütörtök) 9:00 – 16:30

Helyszín: Budapest, HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség székháza – Földszinti Rendezvényterem (1027 Budapest, Kacsa utca 15-23.)

Kedvezményes részvételi díj a kétnapos képzésre: 9.900 Ft (ÁFA mentes)

Bővebb információ:
Lőcze Henrietta képzésszervező
+36 30 951 9381
locze.henrietta@hepa.hu

FKTV. engedély nyilvántartási száma: E/2020/000268

Gazdasági Havi Tájékoztató 2025. április

TARTALOM:

A hazai vállalkozások exporttevékenysége
Marketingkommunikációra és piacra lépési támogatásra lenne szükség

Vállalkozások digitális fejlettsége
Nagy potenciált látnak a vállalkozások az AI-ban

Nemzetközi tendenciák
Továbbra is vegyes a gazdasági hangulat a világ vezető gazdaságaiban.

Gazdasági Havi Tájékoztató 2025. április

Sikeres szakmai nap a Szépség Klub keretében!

2025. május 19-én a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében szakmai program valósult meg a kozmetikus szakemberek számára. A rendezvényen közel 30 fő kozmetikus és szépségipari szakember vett részt, akik a nap folyamán betekintést nyerhettek a legújabb iparági fejlesztésekbe és trendekbe.

A program első állomásaként az Alveola Beauty Akadémiáját látogatták meg a résztvevők, ahol egy szakmai előadáson és bemutatón vehettek részt. A bemutató során a Solanie kollégái egy több lépcsős kezelést mutattak be, melynek során az új peptides szérumok alkalmazásával ismerkedhettek meg a résztvevők. A gyakorlatban láthatták a szérumok hatékonyságát, miközben betekintést nyerhettek a legújabb kozmetikai kezelések világába.

A közös ebéd alatt folytatódott a szakmai eszmecsere, ahol a résztvevők megosztották egymással tapasztalataikat és a legjobb gyakorlatokat. A nap második felében az Alveola gyárába látogattak, ahol a résztvevők megismerkedtek a gyártási folyamatokkal, az alapanyagokkal és a legújabb technológiákkal.

A szakmai nap kiváló hangulatban telt, és a résztvevők számos hasznos információval gazdagodtak. A rendezvény remek lehetőséget biztosított a szakmai kapcsolatok elmélyítésére és új kapcsolatok kialakítására.

A Szépség Klub következő rendezvénye ősszel kerül megrendezésre, és a téma a felnőttképzés, szakképzés és a jogszabályi megfelelés lesz.

Amennyiben Ön is szívesen részt venne hasonló tartalmas szakmai eseményeken kozmetikus szakemberként, kérjük, csatlakozzon szakmai közösségünkhöz!

A rendezvény a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával a Vállalkozásfejlesztési Program (VF/44/5/2023_ZVKIK/2) keretében valósult meg.

2026-os évet érintő várható adójogszabályok módosítása

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. május 14-én sajtótájékoztatót tartott a leendő adójogszabályok módosításáról.

Összefoglaló a sajtótájékoztatón elhangzott legfontosabb információkról:

Szociális hozzájárulási adó:

Kiemelt figyelmet érdemel, hogy a módosítások között szerepelnek a szociális hozzájárulási adó (szocho) szabályainak változtatása is, különös tekintettel a magas keresetű munkavállalók esetére. Az új rendelkezés értelmében a havi 2,5 millió forintot meghaladó, éves szinten pedig 30,5 millió forint feletti bruttó bért kereső munkavállalók esetén a kifizetőt szocho kifizetési kötelezettség terheli. A magas keresetű munkavállalók esetében ez egy olyan „kiskapu” volt, amit be kellett zárni, és a jövőben a 13%-os szocho-t a kifizetőnek kell megfizetnie ezen összeget meghaladó bér után.

Extraprofit adó:

A szabályozás a korábbi kormányrendeleti szintről törvényi szintre emelkedik. Mind a bankoknál, mind a biztosítóknál alkalmazható a felezési kedvezmény, ha megfelelő mértékű állampapír vásárlást hajtanak végre. A biztosítók eddig a növekmény 30%-át tudták leírni az adójukból, most ezt a kormány 60%-ra emeli, vagyis könnyebben tudják érvényesíteni a biztosítók a kedvezményeket.

Egyéb módosítások:

Mikrovállalkozások társasági adókedvezményét is növeli a kormány, duplázza a létszámkeretet. A cél, hogy a mikrocégek létszámban növekedjenek, és ezt kedvezménnyel ösztönzi a kormány.

A K+F kedvezményeket is növeli a kormány: 50 millió forintról 150 millió forintra emeli a kormány a kedvezményt, ez a társasági adóalapban érvényesíthető kedvezmény, azon cégek esetében, amelyek együttműködnek az egyetemekkel technológiai és innovációs fejlesztésekben.

Áfamentesség értékhatárát emelte a kormány januártól, 12 millió forintról 18 millió forintra. Ez most törvényi szintre emelkedik, de vizsgálja az NGM, hogy a 18 millió forintos áfamentességi határt tovább emeljék.

Emeli a kormány a helyi iparűzési adómentesség értékhatárát, a jelenlegi 20 milliós határt 40 millió forintra emeli az egészségügyi szolgáltatók esetében, vagyis a háziorvosi praxisokat érinti a módosítás. Az önkormányzatok élhetnek ezzel, a praxistulajdonosok felé, az orvosok és az ápolónők járhatnak jól a gyakorlatban ezzel a kedvezménnyel.

A benyújtott javaslatok az alábbi hivatkozásokra kattintva érhetőek el a parlament oldaláról: