keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozóknak

Az Év Felelős Foglalkoztatója

Az OFA Nonprofit Kft. meghirdette  „Az Év Felelős Foglalkoztatója” pályázatát. A nagy sikerű pályázat elősegíti a felelős foglalkoztatói szemléletmód hazai fejlődését, valamint támogatja a munkahelyek megőrzését is.

A díj az alábbi 5 kategóriában kerül kiosztásra:

  • kategória: Kisvállalkozások
  • kategória: Középvállalkozások
  • kategória: Nagyvállalatok I.
  • kategória: Nagyvállalatok II.
  • kategória: Egyéb gazdálkodó szervezetek

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2025. évben is különdíjban részesíti a képzés, szakképzés területén leginkább kiemelkedő pályázatot. Idén első alkalommal kerül meghirdetésre a „Megújulás és innováció” különdíj, azon kis- és középvállalkozások számára, akik a digitális technológiákat és innovatív megoldásokat bátran alkalmazzák a jövőbeni növekedés és fenntarthatóság érdekében. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2025. évben is „A Főváros Felelős Foglalkoztatója” különdíjat ajánlja fel a legjobb, budapesti székhellyel rendelkező pályázónak.

A pályázat beadási határideje 2025. június 30. 16:00 óra

A pályázati oldal ide kattintva érhető el.

 

Magyarország Kiberbiztonsági Stratégiája

A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025.05.07-én közzétette a Magyarország Kiberbiztonsági Stratégiáját.

A stratégiában leírják, hogy Magyarország célja – a változó világ kihívásának kezelése a fenyegetésekkel és kihívásokkal szemben ellenálló kiberbiztonság elérésén, az emberek kiberbiztonsági tudatosságának folyamatos fejlesztésén, az állami szervek és a gazdaság egyéb szereplői hatékony digitalizációján és az ezzel összefüggő biztonsági célú együttműködésén, valamint a védelmi és biztonsági célú állami-társadalmi együttműködés fokozásán keresztül – a digitális jólét és a nemzeti kiberbiztonsági ellenálló képesség erősítése és fenntartása.

A Stratégia ide kattintva letölthető, de szíves megismerés céljából csatoltan is megküldöm.

A Kormány újabb árréskorlátozást vezet be a háztartási cikkeket árusító boltokban

A Kormány újabb árréskorlátozást vezet be a háztartási cikkeket árusító boltokban május közepétől szeptember elejéig – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter kedden a Facebook-oldalára feltöltött videóban. Miniszter úr elmondta: az intézkedés kizárólag a drogérialáncokra, így például a DM-re, a Rossmann-ra és a Müllerre vonatkozna, amelyek a háztartási termékek piacának több mint 40 százalékát adják.

A szabályozás nem vonatkozik a vegyes kereskedelmi egységekre, ahol élelmiszer és nem élelmiszer is kapható. Az árréskorlátozás 30 különböző termékkategóriában több ezer terméket érintene, úgy mint a mosogatószerek, a mosóporok, a papírzsebkendők, valamint a tusfürdők – fűzte hozzá. Nagy Márton szerint ezeknél a termékeknél eddig 30 százalékot meghaladó árrés volt a jellemző, az intézkedés átlagosan 16-18 százalékos árcsökkenést eredményezhet. Az index birtokába jutott most egy kormányzati irat, amely tételesen felsorolja a termékkategóriákat. A 2025.05.08-án 10:00 órakor tartott Kormányinfón Gulyás Gergely az árrésstop bővítéséről elmondta, azzal számolnak, hogy a döntés 10 százalék feletti árcsökkenéssel járhat az érintett termékeknél, 15 százalékos csökkenést várnak. Mindez pedig tovább csökkenthetik az inflációt. Az árréstop május 19-től lép életbe és augusztus 31-ig vagy 90 napig lesz érvényben, de lehetőség van a meghosszabbításra.

A kereskedelem szerint nem indokolt a háztartási szerek árrésstopja, válaszolta a Telex kérdésére az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Az OKSZ megismételte korábbi álláspontját, miszerint az árrésstop csak rövid távon fojtja le az inflációt, közben visszafordíthatatlan károkat okoz a nemzetgazdaságnak. Kozák Tamás főtitkár szerint az infláció csökkent, az árrésstop elérte a hatását, így a káros hatások elkerülése érdekében a kormány érveivel összhangban az árrésstop kivezetését javasolják.

A Kormány reagált az OKSZ közleményére, véleményük szerint az OKSZ félrevezető módon vont párhuzamot a kiskereskedelmi forgalom márciusi mérséklődése és az árréscsökkentés bevezetése és annak hatásai között.

Fokozott fogyasztóvédelmi ellenőrzések a turisztikai szektorban

Fokozott ellenőrzésekre számíthatnak a tavaszi-nyári szezonban a fesztiválok, taxik, szórakozóhelyek. A cél az egyes idegenforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályi előírások betartásának vizsgálata, a vásárlói magatartást tisztességtelenül befolyásoló kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése.

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) munkatársai fokozott ellenőrzéseket végeznek a vendéglátóhelyeken, különös figyelmet fordítva többek között az ártájékoztatásra, a nyugtaadási kötelezettség betartására, a mérlegek hitelesítésére, valamint a vásárlók könyvének meglétére. A taxis szolgáltatók esetében pedig az engedélyek ellenőrzése mellett vizsgálják a díjtáblázat kihelyezését, az árak megfelelő feltüntetését és a jogszerű tarifák alkalmazását is.

A hatósági ellenőrzések már májusban megkezdődnek annak érdekében, hogy a nyári főszezonban a fogyasztók jogszabályoknak megfelelően működő vendéglátóhelyeken vásárolhassanak, illetve szabályosan működő taxiszolgáltatásokat vehessenek igénybe.

Az NKFH weboldalán megjelent hírt ide kattintva olvashatja el.

NAV e-SZJA bevallási tervezet

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) legújabb sajtóközleményéről, melyben felhívják a figyelmet arra, hogy 2025. május 20. éjfélig lehet átnézni, elfogadni, módosítani és kiegészíteni az szja-bevallási tervezetet.

A NAV által összeállított dokumentum legnagyobb többségben minden szükséges adattal rendelkezik, ám nem érdemes ennek ellenére sem az utolsó pillanatra hagyni annak áttekintését. Ellenőrizni szükséges, hogy a tervezet minden kedvezményt, illetve minden 2024-ben megszerzett jövedelmet tartalmaz-e.

Legegyszerűbben a NAV eSZJA-felületén lehet átnézni a tervezeteket. Az 1+1%-ról is itt lehet legegyszerűbben rendelkezni, eddig már több mint 680 ezren küldték be így az 1%-os nyilatkozatukat.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az egyéni vállalkozók és az őstermelők esetében az elfogadás folyamata nem automatikus, ezért számukra további teendők elvégzése szükséges.

Elektromos autók, drónok, akkumulátorok

Az IT business az Elektromos autók, drónok, akkumulátorok című hírében leírtak szerint az elektromos és önvezető járművek az akkumulátortechnológiával kombinálva, a következő másfél évtized egyik legkomolyabb növekedése elé néző iparági szegmensei leszek, még ha most nehézségekkel is küzdenek a szereplők.

2023-ban a világon eladott személyautók 18 százaléka már elektromos volt. 2010-től 2019-ig a tisztán elektromos autók átlagos hatótávja 130 kilométerről 340 kilométerre nőtt, áruk pedig 55 ezer dollárról 37 ezer dollárra csökkent.

A mostani, az inflációhoz és az állami támogatások csökkenéséhez köthető piaci lassulás ellenére a szakértők bíznak abban, hogy a korábbi becsléseik helytállók maradnak. Miközben a személyautók globális eladásai várhatóan csak kismértékben nőnek (a 2023-as 74 millióról 79 millióra 2030-ig), ugyanezen időszak alatt az elektromos járművek értékesítése a 3-4-szeresére emelkedhet.

2030-ra az elektromos személyautók aránya az újonnan eladott autók között 40-59 százalékra emelkedhet, 2040-re pedig 82-96 százalék lehet az arány.

Felmérések szerint a fogyasztók mintegy fele környezetvédelmi megfontolásokból vásárol elektromos autót, a világ számos országában pedig több ezer dollárra rúgó kedvezményekkel ösztönzik a vásárlásokat.

Mostanra az elektromos autók teljes élettartamra jutó tulajdonlási költsége nagyjából egy szinten van egy hagyományos autóéval (bár ez nagymértékben függ a járműtől, az országtól és a vásárlási kedvezményektől), a vevők többsége mégis inkább a vételárat nézi, abban pedig az elektromos járművek kimondottan rosszabbul teljesítenek.

A mobilitás fejlődésének egyik érdekes leágazása lehet a robottaxik, robotbuszok terjedése: ezek olyan önvezető járművek, amelyek a közösségi közlekedést szolgálják, akár fix útvonalon közlekedve, akár szabadon mozogva.

GINOP Plusz -1.2.4-25 – Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban

2025. május 7-én 17:00 órától megnyílik a lehetőség támogatási kérelmek benyújtására a GINOP Plusz -1.2.4-25 – Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban c. felhívásra.

A támogatást új eszközök és technológiák beszerzésére, informatikai fejlesztések megvalósítására (hardver eszközök, szoftverek beszerzése, felhőszolgáltatás igénybevétele) és ingatlan beruházásra (korszerűsítés, bővítés) fordíthatják a vállalkozások. Emellett a támogatás felhasználható a projektmenedzsment és általános (rezsi) költségek fedezésére, tanácsadás igénybevételére, valamint készletek beszerzésére is.

A felhívásra támogatási kérelmet azon mikro- és kisvállalkozások nyújthatnak be:

  • amelyek rendelkeznek legalább 1 lezárt (beszámoló/SZJA bevallás), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel (az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem, viszont a jogelőd működési tartama beleszámít),
  • amelynek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelem benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes (365 napot jelentő) üzleti évben legalább 1 fő volt,
  • amelyek Magyarország területén székhellyel rendelkező egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodók, egyéni vállalkozók, vagy kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, egyéni cégek, ügyvédi irodák
  • amelyek nem tartoznak a KATA hatálya alá,
  • amelyek a 4 leghátrányosabb régió (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország) és/vagy a Szabad Vállalkozási Zónák (SZVZ) településein valósítják meg fejlesztéseiket.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára kiemelte, hogy a magyarországi kkv-k számára 2025-ben a GINOP Plusz 1. prioritása keretében 450 milliárd forintnyi uniós forrást tesznek elérhetővé vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő pénzügyi támogatások, valamint ezek kombinációja révén.

A 2024. évre vonatkozó foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések tapasztalatairól szóló országos összefoglaló jelentés

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság elkészítette a hatósági ellenőrzést végző kormányhivatalok beszámolói alapján a 2024. évre vonatkozó foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések tapasztalatairól szóló országos összefoglaló jelentését.

A vizsgálatok során az ellenőrzött foglalkoztatók több, mint 60%-ánál találtak munkaügyi jogsértést, amely az ellenőrzött munkavállalók 58%-át érintette.

 

A beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet

A Magyar Közlöny 2025. évi 45. számában megjelent a Kormány 81/2025. (IV. 17.) Korm. rendelete a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról.

A jogszabály számos könnyítéssel segíti a vállalkozásokat, és minden korábbinál több lehetőséget biztosít a hagyományos magyar újító szellemnek és az ötletből értéket teremtő kutatás-fejlesztési tevékenység kibontakozásának. A változtatásokkal még inkább a kutatás-fejlesztés (K+F), a lehető legmagasabb szellemi hozzáadott értéket teremtő tevékenységek és a beszállítói együttműködések ösztönzése kerül a középpontba:

  • A feldolgozóipari beruházásokhoz nyújtott támogatás feltételrendszere a vállalatok igényeihez szabottan sokkal rugalmasabbá vált és magában foglalja a magas hozzáadott érték előállítását, a kutatás-fejlesztést, a duális képzést és a helyi beszállítók erősítését.
  • Számos vármegyében már 2 millió euró elszámolható költség esetén igényelhető támogatás.
  • Külön a kkv-k igényeire szabott újítás, hogy bizonyos feltételek teljesítésével előlegként hozzáférhető a támogatási összeg 25 százaléka. 
  • A munkavállalói kompetenciák erősítését szolgáló képzési támogatás igényléséhez nincs szükség üzemfejlesztésre vagy üzleti szolgáltató központ létrehozatalára, ehelyett a támogatásban részesíthető közép- és nagyvállalatoknak legalább 250 ezer eurót kell a képzési programra fordítani 3 év alatt, legalább 25 munkavállalót képezve.
  • A korábbi 100 helyett már az anyavállalatukkal együtt legalább 50 főt foglalkoztató vállalatok is igényelhetnek K+F támogatást, ráadásul extra támogatást kaphatnak azok a cégek, amelyek vállalják, hogy magyar elsőbbségű európai vagy magyar elsőbbségű nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel teljesítik ki fejlesztéseiket.
  • A támogatás feltétele 10 új K+F munkahely létrehozása, valamint a hazai felsőoktatási intézményekkeltörténő K+F célú együttműködés.

Az új szabályokról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy „az elmúlt években folyamatosan dőltek meg a beruházási rekordok: 2014 óta összesen 2200 nagyberuházás megvalósulásához adott a kormány támogatást, amelyek mind-mind modern technológiát hoztak hazánkba 24 ezer milliárd forint értékben, s országszerte 170 ezer új munkahely létesült.”

Nemzeti Vízstratégia végrehajtása

A Nemzeti Vízstratégia végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzés célja az volt, hogy értékelje, a klímaváltozás miatt növekvő mezőgazdasági vízhasználat és az öntözésfejlesztés során mennyire érvényesültek a fenntarthatósági és stratégiai szempontok, valamint a szereplők közötti együttműködés. Az ellenőrzés megállapította, hogy az öntözéses gazdálkodás fejlesztését nem támogatta hosszú távú, hivatalosan elfogadott ágazati stratégia, csak különböző kormányhatározatok és dokumentumok irányozták elő a célokat.

A vízdíjak állami átvállalása, különösen a 2022-es aszály után, nem biztosította a szolgáltatás költségeinek megtérülését, így fenntarthatósági kockázatot okozott. Az árpolitika nem támogatta környezetvédelmi célok érvényesülését, és a vízdíjak nem tükrözték a tényleges költségeket. A mezőgazdasági vízszolgáltatás közfeladatként való pontos meghatározása, valamint finanszírozásának átláthatóbbá tétele szükséges lenne.

A költségvetési források előre tervezése hiányos volt, a hosszú távú fejlesztési célokhoz szükséges keretek nem álltak stabilan rendelkezésre. Az állami infrastrukturális fejlesztéseket a meglévő vízkereslethez igazították, nem a fenntartható vízhasználat ösztönzéséhez, ami nem szolgálta a fenntarthatósági célokat.

Továbbá súlyos problémát jelentett az engedély nélküli, elsősorban felszín alatti vízkészletet használó kutak elterjedtsége, melynek mértékéről nem voltak pontos adatok, így ez akadályozta a hatékony vízkészletgazdálkodást.

 Az Állami Számvevőszék jelentése a Nemzeti Vízstratégia végrehajtásáról ide kattintva érhető el.