A falusi kiskocsmák számára meghirdetett 3 millió forintos támogatás iránt nagy volt az érdeklődés a pályázat korábbi szakaszában is. A pályázatra jogosult italüzletek mintegy 80%-a élt a lehetőséggel. A programot lebonyolító Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. április 10-től újabb italboltok számára nyitja meg az igénylés lehetőségét.

A vissza nem térítendő támogatás olyan célokra fordítható, mint az energiahatékonyság növelése, marketingtevékenység, eszközbeszerzés, működési költségek – például rezsi – fedezése, illetve munkabér kifizetése.

A program fő célja, hogy segítse a legkisebb hazai településeken működő italüzletek fejlődését. Ennek érdekében a Kisfaludy2030 Zrt. új pályázati kört hirdet meg olyan, 1000 fő alatti településeken működő italboltok számára, amelyek ugyan regisztráltak a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK), de még nem rendelkeznek lezárt üzleti évvel.

Kérelmet 2025. április 10-30. között, az 1000 fő lélekszám alatti magyarországi településen található, NTAK regisztrációval rendelkező italüzletek fejlesztésére lehet benyújtani.  A pályázaton az üzlet üzemeltetését végző KKV indulhat, amennyiben üzlete a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletben meghatározott Alkoholos italokra specializálódott vendéglátóhely (bár, kocsma, borozó) vendéglátó üzlet kategóriába tartozik és a pályázati felhívás közzétételét megelőző napon erről szóló nyilvántartásba vételi dokumentummal rendelkezik.

A pályázati felhívás ide kattintva tekinthető meg.

A turizmus.com kapcsolód cikkét ide kattintva olvashatja el.

 

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) sajtóközleményében arról tájékoztatnak, hogy a NAV az éves elszámolásról havi könyvelésre váltott, így azonnal jelez, amint a pótlékösszeg eléri az 5000 forintot.

A pótlékszámításban így új időszámítás kezdődött, amelynek megfelelően 88 ezer cég, illetve csaknem 300 ezer magánszemély és egyéni vállalkozó kaphat értesítést a NAV-tól.

A 2025-ös év átmeneti év a késedelmi pótlék számítása szempontjából, hiszen eddig minden év október 31-ig közölte a NAV az előző évi pótléktartozást. 2025-től azonban könnyebb lesz a késedelmi pótlék nyomon követése, hiszen a hivatal havonta számolja fel azt. A napokban kapnak azok értesítést, akiknél ez az összeg eléri az 5000 forintot, melyet 2025. április 22-ig kell befizetni.

Az új pótlékrendszer 2025. április 1-jétől indult, és további változás, hogy 2025. január 1-jétől a havi pótlékot már nemcsak a magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak, hanem a cégeknek is kerekítés nélkül írja elő a NAV.

Az új rendszernek köszönhetően könnyebben lehet nyomon követni a pótlékot, mert amint eléri az 5000 forintot, a NAV azonnali értesítést küld a tárhelyre vagy postai úton. A pótlék rendezése történhet utalással vagy bankkártyás fizetéssel a NAV Ügyfélportálján keresztül. Akinek gondot okoz a tartozás egyösszegű megfizetése, kérelmezhet halasztást vagy mérséklést. A késedelmi pótlék szabályaiban nem történt változás, a késedelmi pótlékot továbbra is a fizetési határidő utáni naptól a megfizetés napjáig számolja fel a hivatal.

A  Képviselői Információs Szolgálat tájékoztató anyaga a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló 2024. évi LXXXV. törvényhez kapcsolódóan mutatja be a jogrendszer versenyképességre gyakorolt hatását, a jogi versenyképesség javításának uniós és hazai intézkedéseit:

Egy ország versenyképessége szempontjából alapvető fontosságú a megfelelő jogi környezet. A jól megtervezett, stabil, ugyanakkor a változásokra rugalmasan reagáló szabályozás hozzájárulhat a fejlődéshez és a gazdasági növekedéshez. A változásokra reagáló jogalkotás azonban a fejlődés egyik gátjává válhat, ha túl sok, nehezen értelmezhető, az adminisztratív terheket növelő szabályt eredményez, emellett túl sok új jogszabálynak való megfelelés önmagában is nagy terhet róhat a jogalanyokra.

A jogrendszer folyamatos felülvizsgálatát a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jatv.) a Kormány tagjainak kötelezettségévé teszi. A jogalkotási törvény szintén a Kormány tagjainak feladatául szabja a jogszabályok tartalmi felülvizsgálatát, ehhez meghatározza a felülvizsgálat legfontosabb szempontjait. Hatályon kívül kell helyezni az elavult, szükségtelen, a jogrendszer egységébe nem illő vagy tartalmilag kiüresedett jogszabályokat. A dereguláció célja a jogrendszer megtisztítása a beazonosított, feleslegessé vált jogszabályoktól a hatékony jogi szabályozás biztosítása érdekében. A Jatv. az esetleges jogalkotói hibák elkerülése érdekében bevezette az automatikus technikai deregulációt is. Ennek során a módosító, illetve a hatályon kívül helyező rendelkezések a hatálybalépéssel automatikusan végrehajtottá válnak és a következő napon hatályukat vesztik.

Az Európai Bizottság szintén rámutatott a jogi versenyképesség és a gazdasági versenyképesség összefüggéseire. A szabályozás egyszerűsítése, az indokolatlan költségek kiiktatása érdekében felállt a Bizottságot támogató magas szintű szakértői csoport, a Jövőállósági Platform, amely folyamatosan vizsgálja a hatályos jogszabályok célszerűségét, hatékonyságát. A platform egy kormányzati és egy érdekvédelmi csoportból áll.

Megjelent a Képviselői Információs Szolgálat tájékoztató anyaga, mely a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló 2024. évi LXXXV. törvényhez kapcsolódóan mutatja be a jogrendszer versenyképességre gyakorolt hatását, a jogi versenyképesség javításának uniós és hazai intézkedéseit:

A tájékoztató fontosabb elemei:

Egy ország versenyképessége szempontjából alapvető fontosságú a megfelelő jogi környezet. A jól megtervezett, stabil, ugyanakkor a változásokra rugalmasan reagáló szabályozás hozzájárulhat a fejlődéshez és a gazdasági növekedéshez. A változásokra reagáló jogalkotás azonban a fejlődés egyik gátjává válhat, ha túl sok, nehezen értelmezhető, az adminisztratív terheket növelő szabályt eredményez, emellett túl sok új jogszabálynak való megfelelés önmagában is nagy terhet róhat a jogalanyokra.

A jogrendszer folyamatos felülvizsgálatát a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jatv.) a Kormány tagjainak kötelezettségévé teszi. A jogalkotási törvény szintén a Kormány tagjainak feladatául szabja a jogszabályok tartalmi felülvizsgálatát, ehhez meghatározza a felülvizsgálat legfontosabb szempontjait. Hatályon kívül kell helyezni az elavult, szükségtelen, a jogrendszer egységébe nem illő vagy tartalmilag kiüresedett jogszabályokat. A dereguláció célja a jogrendszer megtisztítása a beazonosított, feleslegessé vált jogszabályoktól a hatékony jogi szabályozás biztosítása érdekében. A Jatv. az esetleges jogalkotói hibák elkerülése érdekében bevezette az automatikus technikai deregulációt is. Ennek során a módosító, illetve a hatályon kívül helyező rendelkezések a hatálybalépéssel automatikusan végrehajtottá válnak és a következő napon hatályukat vesztik.

Az Európai Bizottság szintén rámutatott a jogi versenyképesség és a gazdasági versenyképesség összefüggéseire. A szabályozás egyszerűsítése, az indokolatlan költségek kiiktatása érdekében felállt a Bizottságot támogató magas szintű szakértői csoport, a Jövőállósági Platform, amely folyamatosan vizsgálja a hatályos jogszabályok célszerűségét, hatékonyságát. A platform egy kormányzati és egy érdekvédelmi csoportból áll.

2025. április 3-án megrendezésre került Az egységes mikrotanúsítvány keretrendszer kialakítása, az egész életen át tartó tanulás elősegítése Magyarországon záró konferenciája.

A 2022. júniusában elfogadott Európai Unió (EU) ajánlást követően, 2023-ban kezdődött el az egységes mikrotanúsítvány keretrendszer, mint az egész életen át tartó tanulást tovább erősítő technikai támogatási projekt megvalósítása. A projekt célja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges mikrotanúsítványok átfogó keretrendszerének finomhangolása Magyarországon, amely három oktatási terület által kiállított szakmai támogatást nyújt az egységes mikrotanúsítványok megvalósítására. Ez a projekt az Európai Bizottság (SG Reform) és az OECD technikai támogatásával valósult meg.

A Magyar Közlöny 2024. évi 121. számában, 2024. december 02-án megjelent a kultúráért és innovációért felelős miniszter 39/2024. (XII. 2.) KIM rendelete a felnőttképzésben használt mikrotanúsítvány tartalmáról és kiállításának feltételeiről. A mikrotanúsítvány kiállítására és tartalmára a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 11. § (2) bekezdés c) pontja, 15. § (2) bekezdése, a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fvhr.) 22. § (1) és (3) bekezdése szerinti, a tanúsítvány kiállítására és tartalmára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a tanúsítvány alatt mikrotanúsítványt kell érteni. A mikrotanúsítványnak a rendelet 1. mellékletében meghatározott adatokat kell tartalmaznia, melyet magyar és angol nyelven kell kiállítani. A mikrotanúsítványt legkésőbb a képzés befejezését követő 60 napon belül kell kiállítani. Az abban szereplő adatokban a javítást, annak pótlását a mikrotanúsítványt adó képzésben részt vevő személy a mikrotanúsítványt kiállító felnőttképzőtől kérheti. A Minisztérium tájékoztatásában közölte, hogy a rendelet lehetőséget biztosít azok számára, akik elhivatottak az egész életen át tartó tanulás mellett. Nekik szólnak a mikrotanúsítványt adó képzések, melyek rövidebb időtartamú, egy-egy kisebb tanegység sikeres elsajátítására szolgálnak, elősegítve a munkaerőpiaci igényekre történő gyorsabb reagálást.

Mikrotanúsítványok bevezetésének magyarországi céljai

• Az egyének képzésre való ösztönzése, kis tanulási egységű képzésekkel.
• Rugalmasabb és modulárisabb tanulási módozatok biztosítása inkluzívabb tanulási pályákat kínálva, mely segítheti a tanulási lehetőségek kibővítését.
• Digitális és zöld átállás támogatása
• A mikrotanúsítványok teljes hazai keretrendszerének kialakítása függetlenül a képző intézmény típusától.

Eddigi eredmények a hazai mikrotanúsítványok rendszerében

• 2023. Q1-Q2: felnőttképzési jogszabály módosítása (felsőoktatás-szakképzés: felnőttképzésben kialakított mikrotanúsítványok & FAR)
• 2023. Q3-Q4: felsőoktatási jogszabály módosítása (felsőoktatási részletszabályok) pilot projektek indultak
• 2024.Q1-Q2: szakképzési jogszabály módosítása (szakképzési keretszabály)
• 2024.Q3-Q4: felnőttképzési jogszabályok módosítása (felnőttképzési részletszabályok/miniszeri rendeletek és felnőttképzési törvény módosítása) pilot projektek indultak
• 2025.Q2-Q4: felnőttképzési jogszabályok módosítása (TSI projekt és pilot projekt eredményei), szakképzési jogszabályok módosítása (részletszabályok a 2025 őszi induláshoz)

Magyarországon a mikrotanúsítvány

• Felsőoktatás: Tárgyleírást és kreditértéket is tartalmazó olyan igazolás, amely a felsőoktatási intézmények valamely kurzusának moduljának, részismereti vagy mikroképzésének elvégzése révén megszerzett tanulási eredményt igazoló okirat. (2023. szeptember 1.)
• Felnőttképzés: Mikrotanúsítvány kiállítása: szakképzési tankönyv teljes tartalmát átadó képzés igazolására szolgál – 2025.Q2: fejezetekre vonatkozó kidolgozás a terv. (2024. december 4.)
• Szakképzés: Szakképző intézmény szakmai oktatás keretében megszerzett ismeretekről és készségekről mikrotanúsítványt állítanak ki- közokirat (2025. szeptember)

Cél: minél több ember vehessen részt a képzésben, és a készségek fejlesztésével megszüntesse a munkaerőhiányt. Fontos, hogy egységes szabályok kerüljenek létrehozásra, ami egyszerre megfelel a munkaerőpiaci és a munkavállalói igényeinek. Visszajelzéseken keresztül gyűjtik a tanulói, a munkavállalói és a munkáltatói véleményeket. Fontos, hogy a munkaerőpiacon és a felsőoktatásokban is elismerjék a tanúsítványokat, mivel sokan dolgoznak az unió tagállamaiban ezekkel. Javaslat, hogy legyen látható, hogy milyen készségekre tettek szert az egyének. Továbbá rendkívül fontos a mikrotanúsítványok tárolására szolgáló rendszerek kialakítása, amelyek lehetőséget biztosítanak a digitális tárolásra. Jelenleg nincs dedikált infrastruktúra a tárolására, azonban támogatják egy olyan rendszer kialakítását, amelyben nyilvántartják a tanúsítványokat.

Egységes Oktatási Nyilvántartási Rendszer (EONYR)

Kapcsolódás a DIMOP_PLUSZ 4.1.1-23-2023-00001 kiemelt projekthez. Célja: az ágazatokon átívelő oktatási nyilvántartások egységes szolgáltatási képességének fejlesztése, valamint a mikrotanúsítványok nyilvántartási rendszer bevezetésének előkészítése, különös tekintettel a tanulmányi életút nyomon követhetőségére, a hátránykompenzáció erősítésére, és a diákok, illetve szüleik egyéni igényeihez igazodó, a tanulás közvetlenül vagy közvetetten támogató szolgáltatások biztosítására.

Az EONYR gyors hozzáférhetőséget biztosít, hiteles igazolást ad a tanúsítvány megszerzéséről, azonban a meglévő rendszerek egymáshoz alakítása szükséges (Neptun, Far, Kréta). A rendszer tervek szerint az egész életutat le fogja fedni, így visszamenőleg is ábrázolja majd, hogy milyen képzettségeket kapott már az egyén.

Pilot Projekt

Magyarországon a Gábor Dénes Egyetem 2023-ban vezette be a mikrotanúsítványt adó képzéseit. A pilot projekt során egy zárt rendszerben, online oktatás keretében kezdték el megvalósítani a képzéseket. A projekt indításakor cégeket kerestek meg, hogy meghatározzák a munkavállalók számára szükséges képességeket, amelyek alapján kialakították a tananyagokat és azok témáit. A cégek biztosítják, hogy a tananyag megfelel a munkaerőpiaci elvárásoknak. A képzések tartalmát és szerkesztési folyamatot pedig már az egyetem dolgozta ki, így közös értékteremtés történt.

Egy kurzus kialakítása 3-4 hónapot vesz igénybe, és ma már magyar és angol nyelven is elérhetők. Az oktatás rendkívül strukturált, és a videóközpontú tananyagok révén a témák 5-8 perces videókra vannak bontva. Minden videó mellett érhető el prezentáció, oktató személy által készített videó, és egy roadmap-et is bemutatnak. A videókhoz írott összefoglaló anyagokat is biztosítanak, amelyek letölthetők pdf formátumban. A távoktatásos módszertannal feldolgozott kurzusokhoz havi egy online konzultációt is kínálnak, ahol a hallgatók kérdéseket tehetnek fel a tananyaggal kapcsolatosan. A hallgatókat osztályzattal értékelik, és krediteket kapnak a sikeres teljesítéskor. Az önellenőrzéseken kívül online teszteket és projektmunkákat is végeznek.

A Kormány 2025. március 13-án társadalmi egyeztetés céljából közzétette a beruházás-ösztönzési célelőirányzat módosításáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet (EKD rendelet) módosítását célzó jogszabálytervezetet.

A jogszabálytervezet több helyen módosítaná a rendeletet, ezért a legfontosabb módosítások az alábbiakban olvashatóak:

1. Eszközalapú EKD-támogatás:

A módosítással az elszámolható költségek minimumára változó feltétel változik, bizonyos helyszíneken csökken a minimális beruházási költség, emellett bevezetésre kerül egy új, 2 millió eurós kategória is.

• 2 millió euró kategória: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Baranya, Somogy, Tolna és Zala vármegyék vármegyeszékhelynek nem minősülő településein;

Az eddigiektől eltérően lehetőség lenne támogatási előleg nyújtására a kis- és középvállalkozások részére a támogatás összegének legfeljebb 25%-áig.

2. Képzési támogatás:

Nagymértékű könnyítés, hogy ezentúl nem lenne szükség kapcsolódó termelőberuházás megvalósítására vagy SSC esetében új munkahelyteremtésre a képzési támogatás igényléséhez. A továbbiakban várhatóan csak legalább 100 főt elérő középvállalkozás (közvetlen anyavállalat létszámát is beszámítva) vagy nagyvállalat részére nyújtható képzési támogatás egyedi minisztériumi döntés alapján.

Új belépési feltétel lenne, hogy a képzési programban résztvevők számának el kell érnie a 25 főt, az elszámolható költségeknek pedig a 250 ezer eurót. A képzési projekt maximális hossza az eddigi 24 hónapról 36 hónapra nőne.

3. K+F EKD támogatás:

Jelentős könnyítés a kisebb vállalkozások számára, hogy a korábbi 100 helyett már az 50 fős létszámot elérő vállalkozások is igényelhetik (a közvetlen anyavállalat létszámát is beszámítva).

4. Egyéb változások:

A kkv-k számára a módosítás lehetővé teszi az előleg igénybevételét a támogatási összeg 25%-ig, bizonyos feltételek teljesítése mellett, emellett bizonyos fogalmak pontosításra, új fogalmak bevezetésre kerülnek, valamint a kiegészítő energetikai beruházások esetén pontosodnak a támogatható beruházási típusok ill. egyéb technikai módosítások jelennek meg.

A rendelkezések egy része csak új támogatási eljárásokra fog vonatkozni, míg bizonyos esetekben már a folyamatban lévő pályázatokra is hatással lehet. Ezért is kiemelten fontos, hogy mind a tervezési, mind a végrehajtási fázisban lévő projektek esetén a pályázók gondosan körbejárják az új rendelkezések hatását.

Megjelent a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sajtóközleménye, melyben az új MI stratégia irányáról és a GVH javaslatairól számolnak be.

2024-ben a GVH egy átfogó piacelemzést végzett a mesterséges intelligencia piaci versenyre, illetve a fogyasztókra gyakorolt hatásának feltérképezése érdekében. A piacelemzés eredményei alapján a mesterséges intelligencia alapú megoldások elterjedésétől a vállalati hatékonyság növekedése várható, ami jelentős GDP növekedést is eredményezhet. A hazai kis-és középvállalkozások számára az MI használata kitörési pontot jelenthet, amihez konkrét támogatásokra van szükség.

Ennek érdekében számos versenypártolási javaslatot fogalmazott meg a GVH, amelyek a jelenleg is kidolgozás alatt álló, frissített MI stratégiában is hasznosak lehetnek. Ezek a következőek:

• A hazai vállalati szektor MI használatának előmozdítása, elsősorban a kkv-kra fókuszálva. Ehhez szükséges többek között a kkv-k technológiai ismereteinek kialakítása és naprakészen tartása, valamint a hozzáértő munkaerő, lehetőleg felsőoktatási képzések útján történő biztosítása.
• Az MI nemzeti stratégia felülvizsgálata, kiemelt figyelemmel többek között a szakirányú képzések fejlesztésére és támogatására; az MI-vel kapcsolatos kutatási irányok és a kormányzati MI-stratégia észszerű összefogására és koordinálására; valamint a megfelelő informatikai infrastruktúra folyamatos fejlesztésére beleértve a már rendelkezésre álló, de korlátozott szuperszámítástechnikai kapacitásokat is.
• A magyar nyelvi modellek fejlesztésének célzott támogatása. 

Dr. Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos elmondása alapján a megújult stratégiában kihangsúlyozásra kerül többek között:

• a már meglévő hazai szuperszámítógép-kapacitás további bővítése,
• a kis- és középvállalkozások MI használatának elősegítése, és a megfelelő MI alapú startup környezet megteremtése,
• a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudásbázis kialakítása egyetemi képzéseken és oktatási anyagokon keresztül.

A GVH üdvözli, hogy a megújuló MI nemzeti stratégia több ponton is összhangban van a GVH szakértői által megfogalmazott javaslatokkal.

A GVH piacelemzését bemutató tanulmány ide kattintva tekinthető meg.

A Belügyminisztérium 2025. április 5-i közleménye alapján megvalósul a papíralapú TB-kiskönyv elektronikus rendszerre történő cseréje.

A fejlesztésnek köszönhetően elektronikus rendszer váltja fel a papíralapú TB-kiskönyvet, amelybe a munkáltatók rögzítették a munkavállalók társadalombiztosítási jogviszonyára és egészségbiztosítási ellátásaira vonatkozó adatokat. A benne szereplő információk az államigazgatásban – az időközben bevezetett digitális nyilvántartásokban – foglalkoztatói adatszolgáltatás útján rendelkezésre állnak, ezért a nyomtatvány megszüntethető.

Az elektronikus alapú lekérdező rendszer előnyei az alábbiak:

• Sokkal kevesebb lesz a vállalkozások adminisztrációja, a papírmunka, és nem kell tárolniuk a könyvecskéket.
• Felgyorsul az ügyintézés: mindig naprakészen és pontosan rendelkezésre állnak az adatok.

• Pontosabbak lesznek az adatok, hiszen korábban előfordulhatott, hogy a jogviszony és az ellátás (például a táppénz, a csed, a gyed) nem teljeskörűen került a kiskönyvbe.

A minisztérium közleményében hangsúlyozta továbbá, hogy kiemelt kormányzati cél a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, amelynek része, hogy a digitalizáció eredményeként az államigazgatás adatbázisaiban rendelkezésre álló adatok ne kerüljenek újra bekérésre, vagy dokumentálásra. A tb-kiskönyv megszüntetése ezért illeszkedik a bürokrácia csökkentés célrendszerébe.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) sajtóközleményt jelentetett meg a névvisszaélési problémákkal kapcsolatban.

A NAV nevével egyre többen élnek vissza, ám a NAV honlapján a legfontosabb információkon túl arról is beszámolnak, hogy milyen sms-ek, e-mailek küldésével próbálkoznak leggyakrabban a csalók.

A NAV nevében gyakran küldenek a csalók hamis értesítéseket, de ezeket legtöbb esetben már az e-mail cím vagy a feltüntetett honlap megtekintésével ki lehet szűrni. Van, hogy a feladói e-mail cím nem egyezik a hivatalos e-mail címmel, de a felhasználónévhez egy hivatalosnak tűnő NAV-os cím van megadva. Ilyen esetben a @ jelet a © jellel helyettesítik, melyeket könnyű összetéveszteni.

A NAV sms-ben nem szokott értesíteni senkit számlazárolás esetében, így ezeket az üzeneteket törölni kell, illetve a feladó telefonszámát tiltani. Tárhelyre érkező üzenetekkel elektronikusan és postán keresztül kommunikál az ügyfelekkel, az egyszerű e-mail küldés nem hivatalos ügyintézési forma a hivatalnál.

A NAV nevével visszaélő leggyakoribb csaló sms-ek és e-mailek ide kattintva megtekinthetőek.

A Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat „Kollektív munkaügyi viták és az alternatív vitarendezés lehetőségei a vendéglátás, turizmus területén” kiadványát, mely ide kattintva érhető el.

A GINOP 5.3.3-18 pályázati konstrukció keretében létrehozott Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat elsődleges célja, hogy hozzájáruljon a kollektív munkaügyi kapcsolatok működéséhez hazánkban. Egyik feladata, hogy segítse a kollektív érdekviták szereplőit abban, hogy kölcsönösen előnyös megállapodásokat tudjanak kötni egymással, figyelembe véve és tiszteletben tartva a másik fél érdekeit. Másik célja, hogy még a viták kialakítása előtt támogassa a felek kommunikációját, tanácsokat adjon, és segítse a közös álláspont kialakítását.

A kiadványban röviden bemutatásra kerül a turisztikai ágazat legfontosabb jellemzői, munkaügyi helyzete, illetve jogszabályi háttere. Továbbá kitér az ágazat munkaügyi kapcsolatainak szereplőire, struktúrájára, jellegzetességeire is. Ezen túl pedig bemutatásra kerül a kollektív alku a vendéglátó és turisztikai ágazatban, valamint a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat funkciójának lehetőségei. Külön fejezet foglalkozik a tipikus, illetve potenciális kollektív munkaügyi konfliktusok, viták a vendéglátóipari, turisztikai ágazatban témakörrel, illetve az alternatív vitarendezés lehetőségeinek feltérképezésével.