Az EU Duna Régió Stratégia Nemzeti Meghallgatás konferencia 2024. március 13-án (szerdán), a European Youth Center Budapest épületében kerül megrendezésre.

A konferencia témája
„A Duna régió és elsősorban Magyarország népességmegtartó ereje (vitális és zsugorodó terek), élhetőbb települések kialakítása a tehetségek elvándorlásának megakadályozása érdekében”

A rendezvény lényeges célkitűzése – a meghívott szakértő előadók útján – egyrészt annak bemutatása, hogy a Duna régió, ezen belül is Magyarország területén, milyen tapasztalatok, lehetőségek és elképzelések vannak az élhetőbb és fenntarthatóbb települések kialakítása kapcsán, valamint, hogy milyen projektek és jó gyakorlatok állnak rendelkezésre a tehetségek megtartása érdekében.

Az eseményen történő részvétel ingyenes, azonban limitált és előzetes regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük a regisztrációs űrlap kitöltésével szíveskedjen jelezni. Regisztrációja a szervezők visszaigazolását követően tekinthető elfogadottnak.

A Belga Nagykövetség Vallon és Brüsszel Fővárosi Régió Kereskedelmi és Befektetési Képviselete CROSSMARKET eseményt szervez környezetvédelem, újrahasznosítás, víztechnológia területén működő azon magyar és belga cégek, szövetségek, kormány intézmények részére, akik az IFAT kiállításon, Münchenben 2024. május 13-17. között kiállítanak vagy látogatóként megjelennek.

Megoldásokat keres a jövő kihívásaira? A világ vezető környezetvédelmi technológiai szakvására az IFAT https://ifat.de/de/választ ad erre. A víz-, szennyvíz-, hulladék- és nyersanyaggazdálkodás legnagyobb platformjaként az IFAT München az iparág nemzetközi találkozóhelye – olyan innovatív ajánlatokkal, amelyek mércét állítanak fel a jövő számára. Az ivóvízellátástól a szennyvízelvezetésig, a hulladék- és nyersanyag-kezelésig, valamint a szennyezőanyag-kezeléssel kapcsolatos innovációktól, a fenntartható útépítéstől és ásványi anyagoktól a teljes termékpaletta áll az Ön rendelkezésére.

Kereskedelmi Képviseletünk szervezésében lehetőség nyílik belga cégekkel, klaszterekkel való B2B találkozókra, win-win együttműködések kialakítására, valamint kötetlen személyes találkozásra egy belga sörkóstoló keretében május 14-én, kedden 16 órai kezdettel.

A vallon-magyar crossmarket találkozókat Vallónia standján a B2 és B4 Pavilonban rendezzük többek között az alábbi belga résztvevőkkel:

 Hall B4.414 stand – újrafeldolgozás : Haemers www.haemers-tech.com , Reprocover/Simonis www.reprocover.eu , Ecostéryl www.ecosteryl.com, Green Frix www.greenfix.be , Eco-Dec www.eco-dec.com , Greenzy https://greenzy.eu , Menart www.menart.eu , Separtech www.separtech.com

Hall B2.540 stand – víz-, szennyvízkezelés : Cluster H2O www.clusterh2o.be,  Greenwin www.greenwin.be, Société publique de Gestion de l’Eau (SPGE) www.spge.be , Sotrad Water www.sotradwater.be , John Cockerill www.johncockerill.com , Tec Concept https://tecconcept.com , Eloy Water www.eloywater.com

Bővebb információ az alábbi elérhetőségeken:

Ránky Edit, Kereskedelmi és Befektetési Tanácsos
budapest@awex-wallonia.hu
+36 209429262
www.wallonia.hu
https://exhibitors.ifat.de

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Projektmenedzsment Szövetség 2024.02.27-én előadást tartott „Gyakorlatias BIM szemléletformáló nap kivitelezési szempontból” címmel.

A rendezvényen megjelentek Kovács Ádámtól, a Brick + Data alapítójától először megtudhatták, hogy mit is jelent a BIM az építőipar szereplői számára, majd közösen feltérképezték a kivitelezés legnagyobb problémáit. Ezt követően bemutatásra kerültek azok a digitális eszközök és módszerek, amikkel a hibák mennyisége és a költségek csökkentése érhető el.

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara konzultációval egybekötött előadást tartott a 2024. januárjában hatályba lépett új fogyasztóvédelmi törvény változásairól. (tovább…)

Három járásban  indult el a közös beszélgetés a polgármesterekkel a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara „Szövetségben a Vállalkozókkal” vállalkozásfejlesztési projektje keretében.

2024. február 22-én Zalaszentgróton, február 27-én Lentiben és február 28-án Letenyén megvalósuló programon a résztvevő polgármesterek rövid tájékoztatót kaptak a vállalkozásfejlesztési programba nyújtott szolgáltatásokról. Az első félévben számos szakmai fórum, workshop valósul meg a térségekben, ahol a cél a gondolatébresztés, szemléletformálás és a közösségépítés.
A programba bekapcsolódó vállalkozások ingyenes képzéseken, külföldi tanulmányúton is részt vehetnek, vagy igényelhetnek személyes tanácsadási lehetőségeket a vállalkozásfejlesztés és képzés témakörökben.

A járási települések polgármesterei üdvözölték a lehetőséget és segítik a program népszerűsítését. A megbeszélés alkalmával elindult a közös gondolkodás a  járás vállalkozásainak fejlesztésével kapcsolatban és számos jó gyakorlat is megosztásra került az aktivitásuk ösztönzésre.

A program fő célja, a vállalkozások fejlődésének, versenyképességének elősegítése és felzárkóztatásuk támogatása a gyengébb gazdasági- és adóerejű területeken, ez Zala vármegyében Zalaszentgrót, Lenti és Letenye járások.

A további eseményekről, ingyenes képzésekről, ingyenes tanácsadási lehetőségekről tájékoztató a https://zvkik.hu/vallalkozoknak/vallalkozasfejlesztesi-program/ menüpont alatt érhető el.

Bővebb információ:

Rózsás Renáta vállalkozásfejlesztési referens
Telefon: 92/550513, 30/685-4130

Mazzagné Borsos Andrea képzési tanácsadó
Telefon: 92/550-517, 30/487-0807

E-mail cím: vfp@zvkik.hu

A zalaegerszegi Mathias Corvinus Collegium 2024. március 13-án (szerdán) 17:00 órai kezdettel „Mentális Teljesítményfokozás a sportban” címmel előadást tart. (tovább…)

A Tudományos és Innovációs, Technológiai, Ipari és Logisztikai Park Tanács (továbbiakban: a Tanács) 2024. február 20-ai ülésén 18 logisztikai park cím mellett, 3 új vidéki ipari park létrehozásáról és további 4 ipari park területbővítéséről döntött.

A logisztikai szektor a gazdasági növekedés egyik alapja, hiszen közel 2.500 vállalat tevékenykedik ezen a területen, a szektorban 300 ezren dolgoznak ezáltal körülbelül 100 ezer családnak ad ma megélhetést. A jogszabályok alapján további 39 logisztikai központ jogosult a logisztikai park cím viselésére, így a magyarországi hivatalos logisztikai parkok száma 57-re nő.

A 161/2023. (IV. 28.) Korm. rendelet értelmében az Ipari Park, a Technológiai Park és a Logisztikai Park cím elnyerésére pályázhat az ipari parkot, technológiai parkot, logisztikai parkot megvalósítani, fejleszteni és üzemeltetni szándékozó, e célból megfelelő stratégiát kidolgozó gazdasági társaság, helyi önkormányzat vagy helyi önkormányzatok társulása. A cím elnyerésének feltétele, hogy a pályázó rendelkezik a tervezett parkra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmánnyal, valamint a Tudományos és Innovációs Park esetében tudományos és üzleti tervvel is.

A pályázónak a pályázat benyújtásakor rendelkeznie kell a helyi önkormányzat támogató nyilatkozatával az ipari park, a technológiai park és a logisztikai park létrehozásának vonatkozásában, továbbá a területfejlesztés térségi feladatait ellátó, területileg illetékes szervek ipari park, technológiai park, logisztikai park vagy tudományos és innovációs park létrehozását támogató nyilatkozatával. A címek elnyerésére irányuló pályázatot az iparügyekért felelős miniszterhez, a Tudományos és Innovációs Park cím elnyerésére irányuló pályázatot a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszterhez kell benyújtani. A pályázatok értékelése alapján − a Tanács javaslatának figyelembevételével − az Ipari Parkok, a Technológiai Parkok és a Logisztikai Parkok esetében az iparügyekért felelős miniszter, a Tudományos és Innovációs Parkok esetében a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter dönt az Ipari Park, a Technológiai Park, a Logisztikai Park, valamint a Tudományos és Innovációs Park cím odaítéléséről.

A Tanács döntéséről szóló sajtóhír IDE kattintva elérhető.

2025-től bevezetésre kerül a kötelező elektronikus számlázás, mely a villamosenergia és a földgáz szektort fogja érinteni.  Az általános bevezetéséről jelenleg még az Európai Bizottság ViDA (VAT in digital age) javaslatcsomagja kapcsán aktív vita folyik, azonban Magyarországon a kötelező elektronikus számlázást elsőként két kormányrendelet fogja szektorspecifikusan bevezetni. A 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról 2025. január 1-jén hatályba lépő módosítása írja elő a kötelező elektronikus számlázási kötelezettséget a szolgáltatók oldalán.

Az új szabályozás kizárólag a villamosenergia-kereskedő, -elosztó, valamint a földgázkereskedő és elosztó társaságok által nem lakossági ügyfelek részére kibocsátott számlák esetén írja elő ezt az új kötelezettséget.

Azon túl, hogy a rendelet egy bizonyos értékesítői kör számára kötelező elektronikus számlázást ír elő, a változásnak beszerzői oldalon is számottevő hatása lesz az adóalanyok számára.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azon vállalkozások, amelyek jelenleg villamosenergia- vagy földgázszámlákat fogadnak be, 2025. január 1-től ezt kizárólag elektronikus formájában tudják megtenni. A szolgáltatók az elektronikus számlázásért külön díjat nem számolhatnak fel, ugyanakkor a vállalkozások oldalán ez plusz költségeket okozhat vagy a belső folyamatok megváltozását idézheti elő.

 A PwC Magyarország cikkét a bevezetésre kerülő elektronikus számlázásról ide kattintva olvashatja.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány „Európai gáz- és áramkörkép: Továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági gáz és áramár” című cikkét.

Az európai gáz- és áramkörkép az utóbbi években jelentős változásokon ment keresztül, amelyek komoly kihívások elé állították a kontinenst az energiaellátás és a gazdasági stabilitás tekintetében. Az elmúlt évek eseményei alapján a viszonylag alacsony energiaárak korszaka lezárult, az energiapiac átalakulóban van. Az Oroszországtól való függőséget pedig az amerikai cseppfolyósított földgáz, valamint a természeti függőség veszi át.

Az európai országokban jelenlévő energiaárak különbözőségét többek között befolyásolja az országonként eltérő mértékű adók, az energiamixek sajátosságai, illetve a kormányzati intézkedések is. Az Európai Unióban az utóbbi hónapokban a nagykereskedelmi áram és gáz árai csökkenő tendenciát mutattak az energiaválság időszakában tapasztalt árakhoz képest.

A legkedvezőbb áramár 2021-ben és 2023-ban is Magyarországon volt a rezsicsökkentési programnak köszönhetően. A cikk szerint nem csupán az energiaárak alakultak kedvezően hazánkban, de az adózás szintje is a legalacsonyabbnak bizonyult a környező országokkal összehasonlítva. A gázárak szintén jutányosan alakultak itthon. Ezzel szemben például az olasz városokban a gázért hétszer, a francia városokban hatszor, míg Németországban ötször többet kell fizetniük a lakosoknak, mint Magyarországon.