Közösség, csend és jövőkép Göcsejben
A „Szegekben” járt a ZVKIK a RE-ACTION projekt jövőkutatásának keretében
A RE-ACTION projekt Rurális Turizmus Jövőképének megalapozásához kapcsolódó jövőkutatási folyamat részeként a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Becsvölgyén látogatta meg Cselényi Krisztinát. A találkozó célja az volt, hogy a projekt szakmai munkájába olyan helyi szereplők tapasztalatai is beépüljenek, akik a rurális turizmust a mindennapi gyakorlatban, személyes vendégfogadáson, közösségépítésen és térségi együttműködéseken keresztül formálják.
A RE-ACTION projekt célja, hogy a szlovén–magyar határtérségben erősítse a rurális turizmus versenyképességét és fenntarthatóságát, különös figyelmet fordítva a természet- és kultúraközpontú turisztikai kínálatra. A projekt egyik kiemelt feladata a Rurális Turizmus Jövőkép megalkotása, amely a térség turisztikai és vendéglátó szereplőinek bevonásával keresi a fenntartható fejlődési irányokat. A jövőkutatás a slow turizmus, az aktív turizmus és a digitális detox szemléletéhez kapcsolódva vizsgálja, hogyan válhatnak a vidéki térségek hosszú távon is vonzó, élhető és fenntartható turisztikai célpontokká.
Cselényi Krisztina becsvölgyei vendégházai a göcseji táj csendjére, természetközeli karakterére, a személyes vendégfogadásra és a vidéki életforma sajátos értékeire építenek. A Vörösszegi Vendégházak és a Barabásszegi Bán Ház olyan környezetben fogadják a látogatókat, ahol a pihenés, a lelassulás, a természet közelsége és a helyi közösségekhez való kapcsolódás egyszerre jelenhet meg. A szálláshelyek nem tömegturisztikai logikára épülnek, hanem azoknak kínálnak élményt, akik a nyugalmat, a tájat, az erdők és dombok közelségét, valamint az emberléptékű vidéki környezetet keresik.
A látogatás során hangsúlyosan megjelent, hogy a rurális turizmusban a szállás önmagában csak az élmény egyik eleme. A vendégek számára a göcseji környezet, a túrázási lehetőségek, a helyi gasztronómia, a termelőkkel és szolgáltatókkal való találkozás, a közösségi programok és a lassabb ritmusú vidéki jelenlét együtt adhatnak teljesebb élményt. Ebben a megközelítésben a vendégházak nem csupán pihenőhelyként, hanem térségi kapcsolódási pontként is értelmezhetők.
Cselényi Krisztina tapasztalatai szerint a vidéki szállásadás egyik legfontosabb kihívása a szezonalitás. A vendégek jellemzően nyáron, ünnepi időszakokban, hétvégéken vagy hosszú hétvégéken érkeznek, míg a hétköznapok, az elő- és utószezon kihasználása nehezebb feladat. A jövő szempontjából ezért kiemelt jelentőségű lehet olyan célcsoportok megszólítása, akik rugalmasabban rendelkeznek az idejükkel: például nyugdíjasok, home office-ban dolgozók, kisebb céges csapatok, alkotóközösségek vagy rekreációs céllal utazók.
A vidéki térségek számára komoly lehetőséget jelenthet az egészségmegőrzéshez, feltöltődéshez, elvonuláshoz és digitális detoxhoz kapcsolódó szolgáltatások erősítése. A csend, a tiszta levegő, a természet közelsége és a képernyőktől való eltávolodás olyan adottságok, amelyek Göcsejben természetes módon jelen vannak. Ezekre építve a vendégházak a pihenés mellett kisebb szakmai elvonulások, csapatépítések, alkotótáborok, közösségi programok vagy vidéki munkavégzés helyszíneiként is fontos szerepet kaphatnak.
A becsvölgyei működés külön értéke, hogy a vendégházakhoz közösségi és kulturális kezdeményezések is kapcsolódhatnak. A Szegvidéki Pajta olyan térségi találkozási pontként értelmezhető, amely kulturális, gasztronómiai, szakmai és közösségi eseményeknek adhat helyet. A szálláshelyekkel együtt olyan komplex vidéki kínálat alapját jelentheti, amely egyszerre szól az idelátogatókhoz, a helyben élőkhöz, a családokhoz, a fiatalokhoz és a szakmai közösségekhez.
A beszélgetés során az is kirajzolódott, hogy a rurális turizmus hosszú távú fejlődése nem képzelhető el térségi együttműködések nélkül. Fontos szerepe lehet a helyi szolgáltatók, termelők, programszervezők és közösségi szereplők összekapcsolásának, valamint azoknak a tudásmegosztó és mentoráló folyamatoknak, amelyek Zalába visszacsatornázzák a máshol megszerzett tapasztalatokat, kapcsolatokat és szakmai tudást.
A ZVKIK látogatása és a Cselényi Krisztinával folytatott szakmai beszélgetés fontos adalékot jelent a RE-ACTION projekt jövőkutatási folyamatához. A becsvölgyei példa jól mutatja, hogy a rurális turizmus jövője a helyi értékek, a természetközeli élmények, a személyes vendéglátás, a közösségi terek és a térségi együttműködések összekapcsolásában rejlik. A vendégházak és a hozzájuk kapcsolódó közösségi kezdeményezések arra is rámutatnak, hogy a vidéki turizmus fejlesztése nemcsak gazdasági, hanem közösségi és életminőségi kérdés is.
