A mesterséges intelligencia ma már nem távoli technológiai kérdés, hanem a vállalkozások mindennapi működését is érintő eszköz. Gyorsíthatja a szövegírást, támogathatja az ügyfélszolgálatot, segítheti az adminisztrációt, az adatelemzést vagy akár a belső tudás rendszerezését. Ugyanakkor felelősségteljes használata tudatosságot, ellenőrzést és emberi döntési pontokat igényel.
Ezekről a kérdésekről, valamint a vállalkozói és munkahelyi túlterheltség megelőzéséről szólt a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Szolgáltatói Tagozatának és a Europe Direct Zalának közös rendezvénye, amelyet 2026. június 11-én tartottunk a ZVKIK székházában.
A programot Fatér Balázs István, a ZVKIK térségi elnöke nyitotta meg, majd két aktuális és a vállalkozások működését közvetlenül érintő témában hallhattak előadásokat a résztvevők.
A mesterséges intelligencia nem varázslat, hanem tanulható eszköz
Dr. Kummer Alex, a Pannon Egyetem egyetemi docense „AI-hallucinációk – amikor a mesterséges intelligencia magabiztosan téved” című előadásában gyakorlati oldalról mutatta be, mire érdemes figyelni az AI-eszközök használata során.
Előadásában kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia nem önmagában megoldás minden problémára, hanem egy tanulható és jól alkalmazható eszköz. A vállalkozások számára már az egyszerűbb felhasználási módok is értéket teremthetnek: például hírlevelek, közösségimédia-tartalmak, termékleírások, összefoglalók, e-mail-vázlatok készítésében, számlák vagy szerződések áttekintésében, ügyfélkérdések kezelésében, illetve belső dokumentumokban történő keresésben.
Az előadás arra is felhívta a figyelmet, hogy a KKV-knak nem szükséges rögtön a legösszetettebb AI-rendszerekkel kezdeniük: már a jól megfogalmazott kérdések, a prompt-sablonok, a saját vállalati dokumentumokra épülő megoldások és az emberi jóváhagyási pontok is segíthetik a hatékonyabb, biztonságosabb munkavégzést. Ehhez kapcsolódva kiemelt téma volt az AI-hallucináció jelensége is, amikor a mesterséges intelligencia magabiztosan és meggyőzően, mégis hibás vagy akár kitalált választ ad. Ez különösen üzleti, pénzügyi, jogi vagy ügyfélkommunikációs helyzetekben jelenthet kockázatot, hiszen egy pontatlan adat, hibás hivatkozás vagy félrevezető válasz rossz döntésekhez vezethet.
A kiégés nem egyik napról a másikra alakul ki
A rendezvény második előadását Rigó Dániel egészségfejlesztő tartotta „Hogyan előzhetjük meg a kiégést?” címmel.
A kiégési szindróma nem egyszerű fáradtság, és nem is hirtelen jelentkező állapot. A tartósan fennálló, nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz következményeként, fokozatosan alakulhat ki. Éppen ezért a megelőzésben különösen fontos az időben történő felismerés, az önreflexió és a határok tudatos kezelése. A vállalkozók és munkavállalók mindennapjaiban számos tényező vezethet túlterheltséghez: a szervezetben betöltött szerep, a feladatok mennyisége és jellege, az erőfeszítés és az elismerés egyensúlya, valamint az egyéni élethelyzetek és kihívások. Egy vállalkozás működtetése során ezek gyakran egyszerre vannak jelen, ezért a kiégés megelőzése nemcsak egészségügyi, hanem vállalkozásvezetési kérdés is.
A teljesítmény hosszú távon csak akkor tartható fenn, ha a mentális és fizikai terhelhetőségre is figyelmet fordítunk. A tudatos pihenés, az őszinte kommunikáció, a reális elvárások, a feladatok priorizálása és a segítségkérés képessége mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vállalkozók és munkatársaik ne csak működtessék, hanem fenntartható módon építsék is mindennapi munkájukat.
