keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Főoldali hír

VII. GreenTech Zöld Energia és Fenntarthatóság Szakkiállítás, Konferencia

Hetedik alkalommal rendezik meg a GreenTech Zöld Energia és Fenntarthatóság Konferencia és Szakkiállítást Zalaegerszegen, május 28-29-én. A kétnapos szakmai eseménynek idén is a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya ad otthont.

A rendezvény a zöld energia, a fenntarthatóság, az elektromobilitás, a körforgásos gazdaság, az innováció, az okos városok, a hidrogéntechnológia és a mesterséges intelligencia aktuális kérdéseit járja körül. A konferencián és szakkiállításon vállalatvezetők, szakértők, szakmai szervezetek, intézmények, valamint hazai és nemzetközi partnerek találkoznak.

A GreenTech az elmúlt években a hazai zöld szakmai rendezvények egyik meghatározó eseményévé vált. A 2025-ös rendezvényen 70 kiállító, 60 előadó és 800 szakmai látogató vett részt.

A látogatókat szakmai előadások, iparági bemutatók, elektromos és hibrid járművek, díjmentes tesztvezetések, ZalaZONE pályabejárás, VR- és AI-bemutatók, valamint pályaorientációs programok várják. Május 29-én, pénteken 13.30 órakor kerül sor Az Év Autója Díjátadóra is.

A látogatói részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött.

Időpont: 2026. május 28–29.
Helyszín: ZalaZONE Járműipari Tesztpálya, Zalaegerszeg

Díjmentes regisztráció:
https://greentechzalaegerszeg.hu/konferencia-regisztracio/

A szakmai konferencia programja:
https://greentechzalaegerszeg.hu/programok/

ZalaZONE pályabejárás regisztráció:
https://greentechzalaegerszeg.hu/palyabejaras/

Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg. A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.

Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.

Újabb találkozás a Vasmancs–Vitaminbombákkal a RE-ACTION projekt jövőkutatásában

A RE-ACTION projekt újabb állomásához érkezett: a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai ismét felkeresték a Vasmancs–Vitaminbombák családi gazdaságot, amely a projekt pilot programjának egyik első résztvevőjeként kapcsolódott be a szlovén–magyar határtérség rurális turizmusának fejlesztését célzó közös munkába. A látogatás ezúttal a Rurális Turizmus Jövőkép megalapozásához kapcsolódó jövőkutatási folyamat része volt: Pogács András és Pogács-Iván Mónika mélyinterjú keretében osztották meg tapasztalataikat, gondolataikat és jövőre vonatkozó elképzeléseiket.

A RE-ACTION projekt célja, hogy új lendületet adjon a szlovén–magyar határtérség rurális turizmusának, különös tekintettel Vas és Zala vármegye, valamint a szomszédos szlovéniai Muravidék térségeire. A projekt olyan helyi szereplők bevonásával dolgozik, akik saját tevékenységükön keresztül hitelesen képviselik a természetközeli, fenntartható és élményalapú vidéki turizmus értékeit.

A Rurális Turizmus Jövőkép kidolgozásához kapcsolódó mélyinterjúk célja, hogy a projekt ne csupán általános fejlesztési irányokat fogalmazzon meg, hanem valós helyi tapasztalatokra, vállalkozói nézőpontokra és működő gyakorlatokra építsen. A Vasmancs–Vitaminbombák részvétele ebben a folyamatban különösen értékes, hiszen a családi gazdaság egyszerre kapcsolódik az ökológiai szemléletű mezőgazdasághoz, az egészségtudatos termék-előállításhoz, a helyi identitáshoz és a természetközeli vidéki életformához.

A Vasmancs–Vitaminbombák közel 10 hektáron folytat öko-gazdálkodást, és 2013 óta foglalkozik bogyós gyümölcsök termesztésével és feldolgozásával. Termékkínálatukban többek között lekvárok, szörpök, natúr levek, teakeverék, darálékok, üdítők és ecetek is megtalálhatók, amelyek saját termesztésű, vegyszermentes alapanyagokra épülnek. A gazdaság működésében fontos szerepet kap a fenntarthatóság: törekednek arra, hogy a megtermelt gyümölcsöket minél teljesebb körűen hasznosítsák, és olyan termékeket készítsenek, amelyek egyszerre képviselik a helyi értékeket, a természetességet és a tudatos fogyasztói szemléletet.

Az újabb találkozás során a mélyinterjú mellett lehetőség nyílt a gazdaság személyes megismerésére is. A Vasmancs–Vitaminbombák képviselői bemutatták a gazdaság működését, a termesztés és feldolgozás hátterét, valamint azt a szemléletet, amely mindennapi munkájukat meghatározza. A gazdaságbejárás különösen fontos tapasztalatot jelentett, hiszen a rurális turizmus fejlesztése szempontjából nemcsak a kész termékek, hanem a mögöttük álló történetek, folyamatok és emberi elköteleződések is meghatározóak.

A látogatás rávilágított arra, hogy egy helyi termelői gazdaság a turizmus szempontjából is sokkal többet jelenthet, mint termékek előállítását és értékesítését. A Vasmancs–Vitaminbombák esetében a gazdaság maga is élményforrássá válhat: a bogyós gyümölcsök termesztése, a feldolgozás folyamata, a természetközeli környezet, a fenntartható gazdálkodási gyakorlat és a családi vállalkozás története együtt olyan autentikus vidéki tapasztalatot kínál, amely jól illeszkedik a RE-ACTION projekt által vizsgált turisztikai irányokhoz.

A slow turizmus szemléletéhez a Vasmancs–Vitaminbombák gazdasága a lelassulás, a természetes ritmusok és a helyi értékek megbecsülése révén kapcsolódik. Az aktív turizmus irányához a gazdaság megismerése, a termőterület bejárása és a helyi előállítás folyamatainak megtapasztalása jelenthet kapcsolódási pontot. A digitális detox szempontjából pedig különösen fontos, hogy a látogatók egy olyan közegbe kerülhetnek, ahol a figyelem a képernyők helyett a természetre, az ízekre, az illatokra, a tájra és a személyes találkozásokra irányul.

A mélyinterjú során megfogalmazott tapasztalatok és gondolatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a készülő Rurális Turizmus Jövőkép valóban a térség szereplőinek valós helyzetére, lehetőségeire és kihívásaira épüljön. A Vasmancs–Vitaminbombák példája jól mutatja, hogy a helyi termelők fontos szereplői lehetnek a rurális turizmus megújulásának: termékeiken, gazdálkodási gyakorlatukon és személyes történetükön keresztül egyszerre közvetítenek minőséget, hitelességet és térségi értéket.

A RE-ACTION projekt számára az ilyen találkozások kiemelt jelentőséggel bírnak. A jövőkutatás nem elvont tervezési folyamatként, hanem párbeszédként valósul meg, amelyben a helyi vállalkozók tapasztalatai, ötletei és mindennapi működése is helyet kap. A Vasmancs–Vitaminbombáknál tett újabb látogatás megerősítette, hogy a szlovén–magyar határtérségben számos olyan elkötelezett szereplő működik, akikre hosszú távon is építhető a fenntartható, élményalapú és versenyképes rurális turizmus jövője.

KKVBARÁT AI 2026. – online konferencia

A magyar vállalkozói szektor történelmi pillanathoz érkezett: a mesterséges intelligencia már nem jövő, hanem a jelen legfontosabb versenyképességi tényezője. A BKIK és a KKVHÁZ közös, országos jelentőségű online konferenciája azt mutatja meg, hogyan válhat az AI valódi üzleti erőforrássá a hazai KKV-k számára.

KKVBARÁT Mesterséges Intelligencia Konferencia
2026. május 26. (kedd) 10:00–12:00 | ONLINE

Az esemény fővédnökének kérjük fel a Tudományos és Technológiai Minisztériumot, kiemelt vendégeink pedig a Balassagyarmati, Gyomaendrődi és Karcagi járások, amelyek példát mutatnak abban, hogyan lehet vidéki térségekben is gyorsan, felelősen és eredményesen AI-t alkalmazni.

Nyitó szakmai előadás:
Az AI használat nulladik pontja: AI Jártasság MIndenek felett
Dr. Pokó Diána, AI szakjogász, a KKVHÁZ alelnöke

Három panel – három nézőpont

✔️AI a jogban: szabályozás, felelősség, vállalati kockázatok új korszaka
Az AI megjelenésével a jogi felelősség és vállalati kockázatkezelés új korszakba lépett, ahol a „nem tudtam” többé nem mentség, hanem kockázati tényező.
✔️AI a marketingben: kreativitás, automatizáció, adatvezérelt növekedés
Az AI nem egyszerűen új eszköz, hanem egy olyan erő, amely alapjaiban írja át a kreativitás, az automatizáció és az adatvezérelt növekedés szabályait — és felteszi a kellemetlen kérdést: vajon a márkák képesek lesznek lépést tartani.
✔️AI a HR-ben: toborzás, teljesítmény, jövőálló munkahelyek
Az AI nemcsak felgyorsítja a toborzást és átformálja a teljesítménymenedzsmentet, hanem kíméletlenül rávilágít arra is, hogy mely szervezetek képesek valóban alkalmazkodni — és melyek ragadnak bele a régi működési mintáikba.

Az eseményen három meghatározó nézőpontból vizsgáljuk meg, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a vállalkozások működését, lehetőségeit és kockázatait. A panelbeszélgetésekben a legjobb hazai szakemberek őszintén beszélnek arról:

  • mit hozott már most az AI a saját területükön,
  • hol tartanak a gyakorlati alkalmazásban,
  • és hol vannak még lemaradások, amelyekre a vállalkozóknak figyelniük kell.

A kutatások szerint a vállalati dolgozók többsége már kipróbálta az AI-t, de a napi profittermelésben még mindig kevesen használják.

A konferencia célja: megmutatni, hogyan érdemes elkezdeni, kivel érdemes együttműködni, és milyen hibákat kell elkerülni.

Vezető moderátor: Dr. Pokó Diána, AI szakjogász

A panelek moderátorai:

  • Galambos Tamás, a GTTSZ főtitkára
  • Gulyás József, a KKVHÁZ elnöke
  • Házy Attila, a KKVBARÁT Kommunikációs Bizottság elnöke

Online szakmai kiállítások

A konferencia lehetőséget biztosít olyan szolgáltatóknak és fejlesztőknek, akik szeretnék megmutatni, hogyan segítik a vállalkozásokat az AI világában.
Jelentkezés: kkvhaz@kkvhaz.hu

Digitális közigazgatás egyszerűbben – online előadás vállalkozóknak

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara tisztelettel meghívja Önt országos online előadására, melynek középpontjában a digitális közigazgatási ügyintézési rendszerek hatékony használata áll.

Gyakorlati tudás, hasznos felületek, vállalkozói tapasztalatok egy helyen

Időpont: 2026. május 28. (csütörtök) 13.00 – 14.30
Helyszín: online (MS Teams felületen)
Részvétel: A rendezvény ingyenes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött.

A vállalkozások mindennapi működésében egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális közigazgatási ügyintézési rendszerek. Az online felületek gyorsabbá és kényelmesebbé tehetik az ügyintézést, ugyanakkor sok esetben nehéz eligazodni a különböző rendszerek, szolgáltatások és nyilvántartások között.

Online szakmai előadásunk célja, hogy közérthető, gyakorlatorientált módon mutassa be a vállalkozások számára legfontosabb digitális ügyintézési lehetőségeket. A program segítséget nyújt abban, hogy a résztvevők hatékonyabban használják a

  • NAV,
  • Magyarország.hu,
  • Ügyfélkapu/Cégkapu,
  • ÜPO,
  • ONYA,
  • e-Papír,
  • e-Önkormányzat,
  • valamint más online ügyintézéshez kapcsolódó felületeket.

Az esemény további célja, hogy a résztvevői visszajelzések alapján feltárja azokat a vállalkozói tapasztalatokat, problémákat és javaslatokat, amelyek hozzájárulhatnak az adminisztráció egyszerűsítéséhez és a digitális ügyintézés továbbfejlesztéséhez.

Az online előadást követően személyes tanácsadásra is lehetőség nyílik a régióközpontok területi kamaráinál is, ahol a vállalkozók egyéni kérdéseiket, észrevételeiket és igényeiket is megoszthatják. A tanácsadások pontos időpontjait figyelje a területi kamarák honlapjain!

Kinek szól az esemény?

Az előadás vállalkozóknak, cégvezetőknek, adminisztrációval foglalkozó munkatársaknak és mindazoknak ajánlott, akik szeretnék magabiztosabban, gyorsabban és tudatosabban intézni vállalkozásuk digitális közigazgatási ügyeit.

Előadó: Németh Zsuzsanna, aki több évtizedes pénzügyi és vállalkozási tapasztalattal támogatja a vállalkozókat és magánszemélyeket bérszámfejtési, könyvelési és pénzügyi területen.

Vegyen részt, és tegye hatékonyabbá vállalkozása online ügyintézését!

A rendezvény térítésmentes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött!

(Jelentkezési határidő: 2026. május 27.)

A rendezvény a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Programjának megbízásából, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával jön létre.

Klímaváltozás, vízgazdálkodás és élhető Zala – Lentiben folytatódott a Jövő Zalája műhelysorozat

Lentiben folytatódott a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara „Jövő Zalája – Vállalkozások a jövő sodrában” című programsorozata. A rendezvény középpontjában ezúttal a klímaváltozás, a klímastratégiák, a vízgazdálkodás és a zalai vállalkozások alkalmazkodási lehetőségei álltak.

A témát dr. Kovács Lajos, az Image 007 Kft. ügyvezetője mutatta be a jelenlévőknek. Előadásában arra kereste a választ, mit jelent a klímaváltozás a mindennapokban, hogyan érinti a gazdaságot és a helyi közösségeket, valamint milyen szerepe lehet a tudatos felkészülésnek a vállalkozások jövőjében.

A műhelybeszélgetés rámutatott: a klímaváltozás ma már nem távoli, elméleti kérdés. A hőmérsékleti kilengések, a szélsőséges időjárási jelenségek, a vízmegtartás problémái és az erőforrásokkal való tudatos gazdálkodás mind olyan területek, amelyek közvetlenül érinthetik a zalai vállalkozások működését is.

Kiemelt téma volt a „Kék Zala” gondolatköre, amely a víz stratégiai szerepére hívta fel a figyelmet. Szó esett többek között a termálvízre épülő gyógy-idegenforgalomról, a folyók és tavak kínálta aktív turisztikai lehetőségekről, a vízmegtartás és az árvízi védekezés összhangjáról, a vizes élőhelyek megőrzéséről, valamint a Balaton és a Kis-Balaton ökoszisztémájának védelméről.

A rendezvény egyik központi üzenete az volt: mindennek alapja a víz. A tudatos vízgazdálkodás nemcsak természeti értékeink megőrzése miatt fontos, hanem a térség gazdasági jövője, a turizmus, a mezőgazdaság és az ipari működés szempontjából is meghatározó tényező. A műhelybeszélgetés az élhető Zala jövőképét állította középpontba. A résztvevők olyan, egymással összefüggő tényezőkről hallhattak, mint az éghajlatváltozás, a demográfiai folyamatok, a társadalmi változások, a gazdasági hatékonyság, valamint a külső európai és globális hatások.

A ZVKIK Jövőműhely-sorozatának célja, hogy olyan szakmai találkozási pontot teremtsen, ahol a zalai vállalkozások közösen gondolkodhatnak a jövőt meghatározó gazdasági, környezeti és társadalmi kérdésekről.

Az esemény a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, a Vállalkozásfejlesztési Program keretében valósult meg.
(NGM_SZERZ/430-3/2025_465/ZVKIK/1)

Jövő Zalája – Vállalkozások a jövő sodrában NAGYKANIZSA

Folytatódik a „Jövő Zalája – Vállalkozások a jövő sodrában” című

workshop-sorozatunk-Nagykanizsán!

A soron következő téma, mellyel már korábban is foglalkoztunk:
Tudásszektor – tudásátadás, tudásmegtartás a zalai vidéken

Célunk az együtt-gondolkodás, a gyakorlati megoldáskeresés és a jövőorientált vállalkozói párbeszéd támogatása – a tudásszektor: tudásátadás és tudásmegtartás lehetőségeinek tekintetében a zalai vidéken. Avagy, mit tehetünk azért, hogy a (helyi) tudás átadható és megtartható legyen, hozzájárulva ahhoz, hogy aki most fiatalként itt nő fel és él, ne elvándorlásban gondolkodjon, hanem tudásának helyben való kamatoztatásán.

Időpont: 2026. május 20. (szerda), 13:30 – 15.30 óra
Helyszín: ZVKIK Nagykanizsai ügyfélszolgálat – Nagykanizsa, Zrínyi u. 21.

Az esemény részeként ismét megtekinthető a „Zalai Jövőkapu VR-élmény, egy különleges immerzív virtuális utazás, mely az aktuális témát érinti vizuális élmények formájában.

Szeretettel várjuk azokat, akik már a korábbi workshopok alkalmával is bekapcsolódtak a közös gondolkodásba és hívjuk azokat, akik szívesen csatlakoznának újonnan a megoldások kereséséhez.

Fontos tudnivalók:

  • A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
  • A részvétel feltétele a rendezett ZVKIK kamarai regisztráció megléte.

Az esemény a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, a Vállalkozásfejlesztési Program keretében valósul meg.
(NGM_SZERZ/430-3/2025_465/ZVKIK/1)

Elnökségi ülés a zalai vállalkozások ügyei mentén

2026. május 12-én a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában tartotta ülését az Elnökség.

A tanácskozáson a Kamara aktuális szakmai feladatai, fejlesztési irányai és a következő időszak programjai kerültek előtérbe. Az Elnökség áttekintette és elfogadta a 2025. évi szakmai és gazdálkodási beszámolókat, valamint foglalkozott a 2026. évi tervezéshez kapcsolódó feladatokkal is.

Kiemelt téma volt a Küldöttgyűlés előkészítése, a tagozati szakmai programok áttekintése, valamint a kamarai szolgáltatásokhoz kapcsolódó éves tevékenységek értékelése.

Az ülésen szó esett Zala vármegye gazdaságának aktuális kérdéseiről, valamint a „TOP100 Zala vármegye gazdasága 2026” kiadvány előkészítéséről is.

A kamarai munka célja változatlan: olyan szakmai közösséget, információs hátteret és kapcsolódási lehetőséget biztosítani, amely a zalai vállalkozások mindennapi működését és fejlődését is támogatja.

Hatósági szakemberek segítették a vállalkozások felkészülését a 2026-os ellenőrzésekre

2026. május 12-én a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában került sor a „Hatósági ellenőrzések vállalkozásoknak 2. felkészülés a 2026. évi ellenőrzésekre” című szakmai tájékoztató rendezvényre.

A program célja az volt, hogy a zalai vállalkozások közérthető és naprakész információkat kapjanak azokról a hatósági ellenőrzésekről, amelyek a mindennapi működésüket érinthetik. Egy ellenőrzés sok esetben nemcsak adminisztratív feladatot jelent, hanem komoly felkészültséget is igényel a vállalkozások részéről. A rendezvény ehhez adott kézzelfogható segítséget.

A résztvevők hasznos tudnivalókat hallhattak a munkavédelmi, munkaügyi, tűzvédelmi, iparbiztonsági, valamint a veszélyes anyagok szállításához kapcsolódó előírásokról. A szakmai tájékoztatók során szó esett a legfontosabb szabályokról, a gyakran előforduló hiányosságokról, valamint azokról a területekről is, amelyekre a vállalkozásoknak érdemes kiemelt figyelmet fordítaniuk a 2026. évi ellenőrzésekre való felkészülés során.

A munkavédelmi kérdésekről Dávidné Gergál Rozália, a Zala Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztályának munkavédelmi szakügyintézője adott tájékoztatást. A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait és legfontosabb szempontjait Molnár László, a főosztály foglalkoztatás-felügyeleti szakügyintézője ismertette.

A tűzvédelem és az iparbiztonság aktuális kérdéseiről Tüske Ferenc, a Zala Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi és Iparbiztonsági Hatósági Főosztályának főosztályvezetője tartott előadást. A veszélyes anyagok szállítására vonatkozó előírásokat pedig Szita Zsolt, a Zala Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltó alezredese, iparbiztonsági főfelügyelője mutatta be a résztvevőknek.

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara fontos feladatának tekinti, hogy a térség vállalkozásai ne utólag, egy ellenőrzési helyzetben szembesüljenek a követelményekkel, hanem előre tájékozódhassanak, kérdezhessenek, és segítséget kapjanak a felkészüléshez.

Jövőkutatás kezdődik a RE-ACTION projektben

Élményalapú rurális turizmus – bemutatjuk a RE-ACTION projekt jövőkutatásának egyik résztvevőjét

A RE-ACTION projekt fontos állomásához érkezett: a Rurális Turizmus Jövőkép megalapozásához kapcsolódó jövőkutatásba Kónya Zsuzsi, a zalaegerszegi Táncoslapi Füves Porta és Meztéllábas Kert (https://www.facebook.com/profile.php?id=100092383291577) megalkotója is csatlakozott. Kezdeményezése különleges módon kapcsolódik a rurális turizmus fejlesztéséhez: a természet közelségére, az érzékszervi tapasztalásra, a lelassulásra és a testi-lelki feltöltődésre épít.

A RE-ACTION projekt célja, hogy a szlovén-magyar határtérségben erősítse a rurális turizmus versenyképességét és fenntarthatóságát, különös figyelmet fordítva a természet- és kultúraközpontú turisztikai kínálatra. A projekt Vas és Zala vármegyék, valamint a szomszédos szlovéniai Muravidék rurális turisztikai lehetőségeire épít, és olyan térségi együttműködéseket kíván ösztönözni, amelyek hosszú távon is hozzájárulnak a vidéki térségek vonzerejének növeléséhez.

A projekt egyik kiemelt feladata a Rurális Turizmus Jövőkép megalkotása. Ennek célja, hogy a térség rurális turizmusban tevékenykedő szereplők bevonásával fenntartható fejlődési irányokat vázoljon fel. A jövőkutatás a slow turizmus, az aktív turizmus és a digitális detox kulcságazataira fókuszál, és a következő 5, 10 és 20 év lehetséges fejlődési irányait vizsgálja. A folyamatban részt vevő vállalkozások és helyi szereplők tapasztalatai hozzájárulnak ahhoz, hogy a készülő Jövőkép valós vállalkozói igényekre, helyi értékekre és működő gyakorlatokra is épüljön.

Kónya Zsuzsi kezdeményezése, a Táncoslapi Füves Porta és Meztéllábas Kert Zalaegerszeg ebergényi városrészében található. A kertet gyermekek és felnőttek számára egyaránt úgy alakították ki, hogy az ott töltött idő valamennyi érzékszervre hasson: a látásra, hallásra, tapintásra, szaglásra és ízlelésre is. A különböző textúrák, formák, illatok, növénytársítások és természeti hangok együttese sajátos élményt kínál, amely egyszerre kapcsolódik a természethez, a pihenéshez és az önmagunkra figyeléshez.

A Meztéllábas Kert egyik legfontosabb eleme a mezítlábas séta. A látogatók cipő nélkül járhatják végig a különböző természetes anyagokból kialakított ösvényt, ahol eltérő felületek és tapintási élmények váltakozása segíti a tudatos jelenlétet és a természethez való közvetlen kapcsolódást. A mezítlábas járás játékos, felszabadító és egyben lelassító tapasztalat, amely a testérzékelésen keresztül hozza közelebb a látogatókhoz a környezetet.

A kert mögött személyes történet, elhivatottság és tudatos építkezés áll. Kónya Zsuzsi olyan helyet hozott létre, ahol a gyógynövények, az illatok, a természetes anyagok és a pihenést segítő élményelemek együtt teremtenek nyugodt, befogadó közeget. A Táncoslapi Füves Porta nem csupán látványosság, hanem olyan tér, ahol a vendégek kiszakadhatnak a hétköznapok ritmusából, és saját tapasztalataikon keresztül kapcsolódhatnak a természethez.

Zsuzsi részvétele a RE-ACTION projekt jövőkutatásában azért is értékes, mert kezdeményezése több ponton illeszkedik a projekt által vizsgált turisztikai irányokhoz. A Meztéllábas Kert a slow turizmus szemléletét képviseli, hiszen a lelassulásra, a természetes ritmusra és a személyes élményszerzésre épít. A digitális detox irányához is kapcsolódik, mivel a látogatókat arra ösztönzi, hogy figyelmüket a képernyők helyett saját érzékszerveikre, testük jelzéseire és a természeti környezetre irányítsák. Emellett az aktív turizmushoz is köthető, hiszen a kert bejárása, a mezítlábas ösvény kipróbálása és a természetes közegben való mozgás aktív részvételt kíván.

A Táncoslapi Füves Porta és Meztéllábas Kert példája jól mutatja, hogy a rurális turizmus fejlesztése nem kizárólag hagyományos programokban, szálláshelyekben vagy klasszikus attrakciókban gondolkodhat. Egy személyes indíttatásból létrehozott, természetközeli, érzékszervi élményekre építő kert is képes turisztikai vonzerőt teremteni, miközben hozzájárul a vidéki térségek sokszínűségéhez és a fenntarthatóbb turisztikai kínálat kialakításához.

A RE-ACTION projekt jövőkutatása éppen az ilyen helyi példák, tapasztalatok és vállalkozói nézőpontok bevonásával kíván hozzájárulni a térség hosszú távú rurális turisztikai jövőképének megalkotásához. Kónya Zsuzsi és a Táncoslapi Füves Porta részvétele segíti annak feltárását, hogyan válhat a természet, a személyes elhivatottság, az érzékszervi élményszerzés és a közösségi gondolkodás a szlovén-magyar határtérség turisztikai megújulásának egyik fontos alapjává.