Együtt a vállalkozásokért
Együttműködési megállapodást írt alá a Széchenyi István Egyetem a Nyugat-Dunántúli régióban található területi kereskedelmi és iparkamarákkal. (tovább…)
Együttműködési megállapodást írt alá a Széchenyi István Egyetem a Nyugat-Dunántúli régióban található területi kereskedelmi és iparkamarákkal. (tovább…)
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt feladatának tekinti, hogy megismerje és folyamatosan nyomon kövesse a magyar vállalati szektor gazdasági helyzetét és kilátásait. (tovább…)
Jelentősen javult a vállalkozások helyzetértékelése januárban a negyedévvel korábbihoz képest: az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves konjunktúramutatója 2022 októberéhez képest plusz 10 pontról plusz 21 pontra nőtt . A felmérésében 351 cégvezető véleményét kérdezték meg cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól.
A negyedéves konjunktúramutató értéke a szolgáltató vállalkozások esetében a legmagasabb, plusz 27 pont. Az építőipari cégek körében plusz 24 pont, a feldolgozóiparban plusz 19 pont, míg a kereskedelemben tevékenykedő cégek körében a legalacsonyabb, plusz 14 pont. Az előző negyedévhez képest az építőipari cégek esetében 32, a szolgáltató cégek körében 16, a feldolgozóipari cégek esetében 7, a kereskedelmi cégek körében pedig 4 ponttal nőtt a mutató értéke.
A konjunktúramutató értéke a döntően exportáló vállalkozások körében a legmagasabb, plusz 25 pont, a nem exportáló vállalatok körében plusz 17 pont, a részben exportáló cégek körében pedig plusz 14 pont. Az előző negyedévhez képest a döntően exportáló cégek között 12, a részben exportáló vállalatok esetében 9, a nem exportáló cégek körében pedig 7 ponttal emelkedett a mutató értéke.
A felmérés szerint az almutatók azt jelzik, hogy a vállalkozások vezetői a jelenlegi rendelésállomány és a beruházások várható szintje kivételével optimistábban ítélik meg a vizsgált szempontokat a 2022. októberi szinthez viszonyítva. Az előző negyedévhez képest a legnagyobb mértékű, 27 pontos javulás a várható termelési szint megítélésében tapasztalható. Szintén jelentős mértékű volt az emelkedés a várható jövedelmezőség, az elmúlt féléves termelési szint és a várható kapacitáskihasználtság megítélése szempontjából is.
Az előző év azonos időszakához képest ugyanakkor az összes mutató esetén negatívabb a vállalatok jelenlegi helyzetértékelése.
A zalaegerszegi Mathias Corvinus Collegium 2023. március 7-én (kedd) 17.00 órai kezdettel Mi fér a kosárba? – árfolyam-változások és inflációs tendenciák címmel előadást tart. (tovább…)
A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2023. február 24.–én Doszpothné dr. Hodosi Eszter Zalaegerszegi Törvényszék bírójának előadásában „MUNKAJOGI VÁLTOZÁSOK 2023” címmel konzultációval egybekötött ingyenes rendezvényt szervezett a munkáltatóknak, és a téma iránt érdeklődők számára.
Helyszínként a Zala Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara Deák terme szolgált.
Az előadás közönsége leginkább gyakorlati szakemberekből állt, akik kíváncsiak voltak a törvényi változásokra, és azok gyakorlati jogértelmezésére.
Újdonságként jelent meg az idei évtől az apasági és a szülői szabadság, ami eddig nem szerepelt a munka törvénykönyvében. A bírónő kifejtette, hogy a munka törvénykönyve eddig nem tartalmazta a joggal való visszaélés bizonyítási szabályait.
Előadásában megemlítette a legfontosabb változásokat az alábbi témákban:
– joggal való visszaélés,
– határidőszámítás,
– időtartatam számítás,
– munkaszerződések tartalmi változásai,
– munkáltató tájékoztatás,
– utasítás teljesítésének megtagadása,
– mentesség a munkavégzési kötelezettség alól,
– munkavállalói kérelmek,
– felmondási tilalmak,
– munkaidő, szabadság és pihenőidő,
– fiatal munkavállalókkal kapcsolatos szabályozás,
– bérfizetés módja,
– köztulajdonban álló munkáltatók szabályozása.
Az előadás interaktív formában folyt. Egy-egy téma előadása kérdezz-felelekkel végződött, ahol a résztvevők a gyakorlati kérdéseikre kapták meg a választ. Külön ki kell emelni a szakértő hallgatóságot, akik a legkülönfélébb szakmai kérdéseiket vitatták meg a bírónővel. Számos kérdésben egymásnak segítséget nyújtva adták át a saját gyakorlati megoldásaikat. Aki kitartó volt és a végéig maradt, annak lehetősége adódott személyes konzultációra Doszpothné dr. Hodosi Eszterrel.
Akik éltek a lehetőséggel, hogy első kézből kapjanak információt a változásokról, azok sok hasznos tanáccsal és friss tudással gazdagabban távozhattak.
A beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014 (VIII.27.) Korm. rendelet, az ún. „EKD rendelet” módosításával kapcsolatos társadalmi egyeztetés lezárultával, 2023. február 23-án hatályba is lépett módosításokkal a Kormány jelentősen tágította a kapacitásbővítő beruházásokhoz társított megújuló energiatermelés lehetőségeit, valamint kiterjesztette a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatban adható támogatásokat is.
A legfontosabb változások:
A PwC Magyarország által készített közlemény ide kattintva érhető el.
A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2023. február 23. –án Kormos Mónika felnőttképzési szakértő előadásában
„JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK A FELNŐTTKÉPZÉSBEN, ÚJ TEENDŐK A GYAKORLATBAN 2023.01.01-TŐL”címmel konzultációval egybekötött ingyenes rendezvényt szervezett a felnőttképzésben tevékenykedő cégek és a téma iránt érdeklődők számára.
Helyszínként a Zala Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara Deák terme szolgált.
Kormos Mónika elmondta, hogy a felnőttképzést, a felnőttképzőket érintő változások kapcsán a Kulturális és Innovációs Minisztérium Felnőttképzési Főosztálya kiadott egy Jogértelmezési Segédletet, amellyel egyértelművé tették a jogszabály-módosítás mögötti jogalkotói szándékot, segítve a hatékony jogalkalmazást a közös cél, a jogszerű és szakszerű felnőttképzés megvalósításának támogatására.
A felnőttképzési szakértő az egyik legfontosabb változásként említette azt, hogy a parlament által már jóváhagyott, felnőttképzési törvény módosítás 2023 január 1-én életbe lépett, és a FAR adatszolgáltatási kötelezettség 3 munkanapos szabálya miatt meglepetéseket okozhat azoknak a képzőknek akiknek folyamatban lévő képzéseik vannak.
Módosult a felnőttképző adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó azon rendelkezése, mely szerint a felnőttképző a támogatott képzésekre és a képzési hitellel érintett képzésekre kiterjedően a képzés ütemezésére vonatkozó adatok (a képzés képzési csoport szerinti haladásának napokra, időpontokra és helyszínekre bontott, óraszám szerinti ütemezése) szolgáltatására is köteles. Ezen adatszolgáltatási kötelezettség a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzésekre, a belső képzésekre és a jogszabály alapján szervezett képzésekre nem terjed ki. Bár utóbbi kört a szabályozás külön nem nevesíti, ugyanakkor a támogatásokkal összefüggő adatszolgáltatás előírásának jogalkotói célja miatt – mely kifejezetten az engedélyhez kötött, támogatásból megvalósuló képzések nyomon követése – e kötelezettség (a belső képzésekhez hasonlóan) a jogszabály alapján szervezett képzésekre sem vonatkozik. A rendelkezést a folyamatban lévő képzésekre is alkalmazni kell. Azon képzések esetén, amelyek befejezésének időpontja 1 (Fktv. 2. § 6a. pontja) a rendelkezés hatályba lépését megelőző időpontra esik és azt követően már csak a tanúsítvány kiállítása valósul meg, a képzés ütemezését nem szükséges feltölteni.
Az Fktv. módosítás alapján a felnőttképzőnek az előzetesen minősített képzési program mellett az előzetes minősítést elvégző felnőttképzési szakértő nevét, a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő nyilvántartásba vételi számát és az előzetes minősítés időpontját is fel kell töltenie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe (FAR). Az adatok megadásánál a felnőttképzési szakértő nyilvántartásba vételi számának pontos megadása esetén a FAR automatikusan kitölti az előzetes minősítést végző felnőttképzési szakértő nevét. Így a nyilvántartásba vételi szám mellett elegendő az előzetes minősítés időpontját rögzíteni. E rendelkezés beiktatását az összeférhetetlenség kizárása indokolja annak megakadályozása érdekében, hogy a felnőttképzőt érintő ellenőrzési folyamat során az előzetes minősítést végzett felnőttképzési szakértőt – ugyanazon intézményt érintően – a hatóság szakértőként rendelje ki.
Kormos Mónika a megtévesztő felnőttképzési hirdetési tartalmak szankcionálásával kapcsolatban kiemelte, hogy Az Fktv. új rendelkezése a képzésben részt vevők érdekeink védelmében megteremti a jogalapját a megtévesztő felnőttképzési hirdetési tartalmakkal szembeni szankció alkalmazásához. A felnőttképző a jövőben nem használhat olyan elnevezéseket a képzéseire, amelyek megegyeznek más képzési rendszerekben (szakképzés, felsőoktatás, jogszabály alapján szervezett képzések) használatos képzések elnevezéseivel, illetőleg a hirdetései, tájékoztatói utalást sem tartalmazhatnak az ezen képzéseken megszerezhető végzettségekre, vagy a képzések elvégzésével betölthető tevékenységekre, munkakörökre. Az ezen rendelkezés megsértése súlyos jogszabálysértésnek minősül, mely az Fktv. 20. § (3a) és (5)-(5a)2 bekezdése, valamint a Vhr. 31. §3 -a szerinti jogkövetkezmények alkalmazását vonja maga után a bejelentés alapján vagy engedély birtokában folytatott felnőttképzési tevékenység esetében egyaránt.
A felnőttképző intézményeket a 2023-as évben Pest vármegyében a Kormányhivatalok Szakképzési és Felnőttképzési Főosztályai az alábbiak alapján ellenőrzi:
„Az ellenőrzés tárgya: Annak ellenőrzése, hogy a felnőttképző felnőttképzési tevékenységét bejelentés alapján, illetve engedély birtokában a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően végzi, valamint a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adatai a valóságnak megfelelnek. Ha a felnőttképző felnőttképzési tevékenységet bejelentés és engedély alapján is folytat, az ellenőrzésre mindkét felnőttképzési tevékenységre egyszerre kiterjedően kell kiválasztani.
Az ellenőrzés eszköze: Hatósági ellenőr, vagy szakértői bizottság közreműködésével végrehajtott helyszíni vizsgálat, amely elsősorban a képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok vizsgálatára, óralátogatásra, nyilvántartásokban szereplő adatok valóságtartalmának vizsgálatára terjed ki.” – forrás: Pest vármegyei Kormányhivatal – HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERV 2023.
TARTALOM:
A vállalatok pénzügyi nehézségei, kapacitáscsökkentéssel és leállásokkal kapcsolatos várakozások az energiaválság időszakában
Elemzésünk a vállalkozások pénzügyi helyzetét vizsgálja a GVI 2022. októberi konjunktúrafelvétele alapján. A legtöbb vállalkozásnak a megelőző hónapokban az energiahordozók kifizetése jelentette a legnagyobb pénzügyi nehézséget. A cégek többsége nem tartja valószínűnek, hogy leállásra kényszerül.
Ár- és bérváltozások (2022–2023)
A GVI 2022. októberi konjunktúrafelvétele alapján a vállalkozások 82 százaléka tervezi a belföldi értékesítési árai emelését a következő fél évben. 2023-ra vonatkozóan a hazai vállalkozások 81 százaléka tervez béremelést. Többségük a jelenlegi inflációnál alacsonyabb mértékű béremeléssel számol.
Nemzetközi tendenciák
2023. évben is kiírásra kerül az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj pályázati felhívása. A vállalkozásfejlesztést támogató projekteket, kezdeményezéseket a pályázati kiírásban leírtaknak megfelelően lehet benyújtani. A Kormány célja, hogy valamennyi vállalkozás számára biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges kereteket és megteremtse a vállalkozói léthez szükséges feltételeket, növelve a vállalkozói létet és életpálya társadalmi megbecsültségét.
A pályázati felhívás dokumentációja ide kattintva érhető el.
Az Európai Vállalkozásfejlesztési Díjra a pályázati anyagokat a kkv@gfm.gov.hu e-mail címre kell benyújtani 2023. május 31-ig.
2023. július 1-jétől kötelező lesz a vendéglátó üzleteknek, illetve a turisztikai attrakcióknak az adatszolgáltatás a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé a 2016. évi CLVI. törvény szerint. (tovább…)