keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozóknak

Közelgő határidő: globális minimumadóval érintett vállalatcsoportok bejelentési kötelezettsége

Azon vállalatcsoportok belföldi csoporttagjainak, melyek csoportszintű konszolidált pénzügyi beszámolója szerinti bevétele meghaladja a 750 millió eurót a vizsgált adóévet megelőző négy adóév közül legalább kettőben, 2024. december 31-ig bejelentési kötelezettséget ír elő a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény.

A bejelentést a Nemzeti Adó és Vámhivatal által rendszeresített nyomtatványon a szokásos elektronikus úton kell megtenni, jelenleg ez még nem elérhető.

Az október 17-én megjelent őszi adócsomag tervezet alapján a bejelentésben a Minimumadó tv. hatálya alatti vállalkozásoknak be kell mutatniuk:

  • A vállalatcsoport tagjainak azonosító adatait (pl. cégnév, adószám).
  • A Minimumadó tv. szerinti minősítésüket, ennek azonosítása már egy globális minimumadó szempontú megfontolást igényel. Várhatóan ezen minősítés alatt értendő a csoporttagok esetleges közös vállalkozási minősítése, úgymint áteresztő szervezet, állandó telephely, vagy kizárt szervezet jellege.
  • Továbbá a bejelentésben be kell mutatni a csoporttagok közötti részesedési viszonyokat is.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a szabály szövegszerű olvasatából, valamint a szabályozás logikájából az következik, hogy a bejelentési kötelezettség alól azon vállalatcsoportok sem mentesülnek, melyek Magyarországra tekintettel alkalmazzák az átmeneti országonkénti jelentés („CbCR”) alapú mentességet.

A bejelentési kötelezettségről a PwC sajtóhíréből is tájékozódhat.

Adózást érintő aktualitások – 2024. november 29.

A PwC 2024. november 29.-én (péntek) 9:00-kor  „Adózást érintő aktualitások” című személyes konferenciát szervez, ahol első kézből értesülhet a jövő évi adóváltozásokról. A konferencia munkanyelve magyar.

Az eseményen a PwC adószakértői, valamint a Pénzügyminisztérium részéről Besesek Botond, adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vámigazgatóságának adószakmai elnökhelyettese, Tamásné Czinege Csilla ismertetik a januártól életbe lépő jogszabályváltozásokat.

A rendezvény helyszíne: Eiffel Palace konferenciatermek, 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

A konferencia tervezett programja:

8:30 – 9:00 Érkezés és regisztráció

9:00 – 9:10 PwC megnyitó és köszöntő

9:10 – 10:40

  • Őszi adócsomag
  • Az Adóhatóság 2024-es ellenőrzési tapasztalatai
  • Kerekasztal beszélgetés: Az adózási és számviteli politika általános irányai 2025-ben
  • A kód és a kódex találkozása – Mesterséges intelligencia a jog és adózás területén

10:40 – 11:00 Kávészünet

11:00 – 12:30

  • Az adóváltozások gyakorlati kérdései
  • Kerekasztal beszélgetés: Digitalizáció az adózásban, eÁfa, VIDA és elektronikus számlázás adószakmai és technológia szemmel
  • 2025 Gazdasági kilátásai: Trendek, kihívások és lehetőségek

12:30 – 13:30 Könnyű ebéd és networking

A rendezvényen való részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött, melyet az alábbi kérdőív kitöltésével tehet meg:

REGISZTRÁCIÓ

 

További tájékoztatás az őszi adócsomag tervezetéről

A Pénzügyminisztérium 2024. október 29-én benyújtott végleges adócsomag tervezete számos egyéb módosítási javaslatot tartalmaz a társadalmi egyeztetésre bocsátott verzióhoz képest.

A kifejezetten új, a tervezet korábbi verziójától eltérő jelentősebb módosítási javaslatok:

  1. Társasági adót (TAO) érintő változások:
  • Új lehetőség: értékcsökkenési leírás a veszélyes hulladéktárolás céljára használt ingatlanok után. A törvényjavaslat bővíti azon eszközök körét, melyek esetén a számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti és/vagy egyösszegben elszámolt értékcsökkenési leírás érvényesíthető. Ezen kedvező szabály, a társaságok választása szerint, első alkalommal már a 2024. adóévre is alkalmazható.
  • Bővül a vállalkozás érdekében felmerült költségek és ráfordítások köre: 2025. január 1-től kedvezően új ponttal bővül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások köre, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
  • a támogatott fél az adóévi gazdasági vagy gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó árbevételének legalább 75%-át sporttevékenységből szerző látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezetnek minősül;
  • a juttatás összege a juttató fél adóévi árbevételének 1 százalékát nem haladja meg;
  • a juttatás nem a korábban már ismert társasági adóalap- és adókedvezmény keretében történik;
  • a juttató rendelkezik a sportszervezet által kiállított, a jogszabályban előírt tartalommal bíró igazolással.
  1. K+F adókedvezmény – pontosítás:

Az adókedvezményt első alkalommal a 2024. január 1-jén vagy azt követően megkezdett kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségére lehet alkalmazni.

III. KIVA változások:

A 2023. december 1-től életbe lépett jogszabály módosítással, amennyiben könyv szerinti értéken valósul meg az egyesülés, vagy szétválás, tehát nem történik vagyonátértékelés, akkor az átalakulással érintett adóalany az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül ismételten választhatja a kisvállalati adóalanyiságot, mely esetben az adóalanyiság az egyesülés, szétválás napját követő nappal jön létre.  Ez a lehetőség azonban a Tao törvény szerinti kedvezményezett átalakulásokra nem vonatkozott eddig, a most benyújtott törvényjavaslat ezt a korlátozás szűntetné meg, így a kivaalanyiság ismételt választása lehetővé válik minden esetben, ha az adóalanyiság olyan egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, amely során nem valósul meg az eszközök átértékelése. 

  •  Regisztrációs adó – inflációhoz igazodva:

A gépjármű regisztrációs adó mértéke a 2024-es évet követően évente az előző évi regisztrációs adóhoz lenne igazítva, figyelembe véve az előző év júliusára vonatkozó, KSH által meghatározott inflációs változást. Az így meghatározott adómértéket a NAV teszi majd közzé a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig (első alkalommal 2024. december 15-éig).

  • Gépjármű adó és cégautóadó – inflációhoz igazodva:

Gépjárműadó esetén a 2024. évet követően, míg cégautóadó esetén 2025. évet követően az adó mértéke a tárgyévet megelőző év július havi KSH által közzétett fogyasztói árindex előző év azonos időszakához viszonyított valorizált összege lesz, azaz az adó mértéke követi az infláció változását.  Az így megállapított adómértéket a NAV teszi majd közzé a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig (első alkalommal 2024. december 15-éig).

Az 5P és az 5N környezetvédelmi osztályjelzésű gépjárművek esetén a gépjárműadó és cégautóadó mentesség 2026. december 31-ig érvényesíthető, feltéve, hogy 2025. előtt már fennállt az adóalanyiság.

Az RSM összefoglalójából tájékozódhat a további módosításokról és jogszabályváltozásokról.

 

Frissített nyilvántartás az Ipari, Technológiai és Logisztikai Parkokról

2024. november 5-én a Tudományos és Innovációs, Technológiai, Ipari és Logisztikai Park Tanács (a továbbiakban: Tanács) ülésén újabb címek kerültek átadásra a Technológiai és az Ipari Parkok tekintetében.

Ezek a parkok kulcsszerepet játszanak a gazdasági fejlődésben, mivel lehetőséget biztosítanak a vállalkozásoknak a modern infrastruktúra, innováció és logisztikai szolgáltatások kihasználására.

Csatoltan elérhető az Ipari, Technológiai és Logisztikai Parkokról készült frissített nyilvántartást. 

2024_nov_Ipari_technológiai_logisztikai_parkok_

 

„VAT in the Digital Age” (ViDA) jogalkotási csomag

2024. november 5-én az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) miniszterei elfogadták a „VAT in the Digital Age” (ViDA) jogalkotási csomagot. A három pillérből felépülő ViDA javaslat alapjaiban véve változtatja meg az elektronikus számlázásról eddigiekben kialakított képet.

Az e-számlázás és riportálás szempontjából legrelevánsabb változások:

  • 2030. július 1-jétől az e-számlázás lesz az alapértelmezett számlakibocsátási forma az Európai Unióban, ugyanakkor a tagállamoknak lehetőségük lesz alternatív megoldásokat engedélyezni a belföldi számlakiállítók részére.
  • A határon átnyúló, közösségi ügyletek riportálását szolgáló összesítő nyilatkozatot felváltja a valós idejű számlaadat-jelentést megkövetelő „Digital Reporting Requirement” (DRR).
  • A már bevezetett tagállami e-számlázási és riportálási rendszereket január 1-jéig hozzá kell igazítani az uniós modellhez, az egyes tagállamok által bevezetett rendszerek harmonizálása érdekében.

Varga Mihály, Magyarország pénzügyminisztere kiemelte, hogy az új szabályok hivatottak aktualizálni az Uniós általános forgalmi adórendszert annak érdekében, hogy előmozdítsák a gazdaság digitalizációját, segítsék az áfacsalás elleni küzdelmet, valamint tehermentesítsék a kisvállalatokat bizonyos adminisztratív kötelezettségek alól.

Az elfogadott javaslatcsomagról a PwC hírlevélből is tud bővebben tájékozódni.

Ötletből érték – IP Iránytű KKV-knak

Elérhető a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának „Ötletből érték – IP Iránytű KKV-knak” című kiadványa.

A magyarországi kis- és középvállalkozások csupán 3 százaléka rendelkezik valamilyen szellemi tulajdon védelmével. Ennek elősegítését tűzi ki célul a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) legújabb kiadványa, az Ötletből érték – IP Iránytű KKV-knak. Az SZTNH egy olyan útmutatót készített, amely segít a kis- és középvállalkozásoknak átfogó képet alkotni a szellemi tulajdon védelmének folyamatáról és előnyeiről.

A szellemitulajdon-jogok terén olyan kérdéseket szükséges tisztázni, mint hogy melyik régióban kívánjuk hasznosítani a terméket, vagy hogy milyen oltalomtípusra lesz szükségünk: védjegyoltalom, formatervezésiminta-oltalom, földrajzi árujelzés? Bár első hallásra bonyolultnak tűnnek, de számos lehetőség kínálkozik a terület olykor útvesztőnek ható labirintusának feltérképezésére. Az iparjogvédelem kulcsfontosságú szerepet játszik egy vállalkozás életében: a tudatos oltalmi portfólió és jól megtervezett IP-stratégia jelentős versenyelőnyt biztosíthat a piacon.

A kiadvány praktikus példákon keresztül mutatja be, milyen előnyökkel jár a szellemi tulajdon védelme, és ismerteti sikeres magyar vállalkozások tapasztalatait, amelyek példaként szolgálhatnak a többi cég számára.

A kormányzati digitális innováció (GovTech)

Elérhető a 2024. október 18-án az OECD által közzétett „A digitális innováció lehetővé tétele a kormányzatban – Az OECD GovTech-politikai keretrendszer” című kiadvány.

Mivel a kormányok egyre inkább arra összpontosítanak, hogy miként lehet a legjobban kísérletezni a digitális technológiákkal, például a mesterséges intelligenciával, és hogyan lehet a legjobban alkalmazni azokat, a GovTech egy olyan mechanizmust kínál, amely ezt agilis, innovatív és költséghatékony módon teszi lehetővé. Ez nemcsak a közszféra hatékonyságának és eredményességének javítását segíti elő, hanem elősegítheti a startupok és az újabb szolgáltatók részvételét is a kormányzati piacon.

A kiadvány bemutatja az OECD GovTech definícióját, és meghatározza GovTech szakpolitikai keretrendszerét – útmutatást adva az országoknak, hogyan teremtsék meg a GovTech együttműködések ideális feltételeit, és hogyan határozzák meg a megfelelő forgatókönyveket, amelyekben a GovTech-et a maximális hatás elérése érdekében használják. Az OECD GovTech-politikai keretrendszerének útmutatóként való felhasználásával a kormányok magabiztosabban használhatják a GovTech-partnerségeket a hatékonyabb és innovatívabb digitális átalakulás lehetővé tétele érdekében.

A 2023-as OECD Digitális Kormányzat Index (DGI) eredményei azt mutatják, hogy a GovTech egyre elterjedtebb gyakorlat, amely elősegíti a digitális átalakulást és értékes eszközként szolgál a politikai kihívások megoldásában. Az OECD 33 tagállama közül, amelyek részt vettek a DGI-ben:

  • 70%-uk már megvalósította a digitális stratégiákat a GovTech ökoszisztémával való együttműködésre.
  • 55%-uk a GovTech-et használja az innováció, a kísérletezés kultúrájának és az együttműködés előmozdítására.
  • 42%-uk a GovTech-et alkalmazza a technológiák, például a mesterséges intelligencia (AI) tesztelésére és alkalmazására.

Az OECD GovTech-politikai keretrendszerének útmutatóként való felhasználásával a kormányok magabiztosabban használhatják a GovTech-partnerségeket digitális kormányzati stratégiáik részeként, és maximalizálhatják az együttműködések hatását. Bár nem szükséges azonnal bevezetni az összes elemet, a kormányok rövid távon a keretrendszer egyes elemeire összpontosíthatnak, hogy nagyobb innovációt és agilitást vezessenek be a közszférába.

Megújult a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energiahatékonysági honlapja

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energiahatékonysági honlapja új külsővel és bővebb tartalommal érhető el.

A 2018 óta működő energiahatékonysági honlap célja, hogy tájékoztatást adjon az energiafogyasztók és a piaci szereplők számára az energiahatékonysági, illetve energiamegtakarítási módszerekről, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos pénzügyi és jogi keretekről.

A honlap új külsővel és bővebb tartalommal, külön menüpontban foglalja össze az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerrel (EKR) kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, tartalmazza az auditorok, az auditáló szervezetek és az energiahatékonysági szakreferensek névjegyzékét. A felületen keresztül továbbra is elérhető az energiahatékonyság-javító intézkedések standard módon történő elszámolását előíró EKR-katalógus is.

Az újdonságok között található az energiahatékonysági példatár, amelyből mindenki közérthető információkhoz juthat a tudatos energiafelhasználásról, a mindennapjainkban könnyen megvalósítható energiahatékonysági lehetőségekről, ezek költségeiről és az elérhető energiamegtakarítás nagyságáról, illetve a honlap része egy hőtérkép is, amelynek segítségével a távhőszektor szereplői kapnak támogatást az energiahatékony távfűtési-távhűtési hálózatok kialakításához és fejlesztéséhez.

Az új honlap ide kattintva érhető el.

Inflációt követő adóemelések

A parlamentnek 2024. október 29-én benyújtott egyes adótörvényeket módosító javaslata egyfajta automatizmust vezetne be egyes adók értékállóságának megőrzésére. 2025-től ugyanis a tervezet alapján több adó és illeték is az infláció mértékével emelkedhet majd anélkül, hogy a törvényeket módosítani kellene ehhez.

 A Pénzügyminisztérium az inflációkövető adóemelés bevezetésével kívánja megoldani, hogy törvénymódosítás nélkül lehessen majd ellensúlyozni az infláció hatását a költségvetési bevételekben.

A 2024-es évet követően az érintett adók mértéke a tárgyévet megelőző évi adó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált (azaz emelt) összege.

A konkrét új adómértéket a NAV-nak a tárgyévet megelőző év október 31-ig kell közzétennie. Mivel ez a határidő az idén már elmúlt, 2025-re december 15-ig kell kihirdetni az érintett adók jövő évi mértékét. Idén júliusban 4,1 százalék volt a KSH által mért éves infláció, így a tervezett törvénymódosítás szerint az első évben ennyivel emelkedhetnek az inflációkövetővé váló adók.

Az automatikus inflációkövető adóemelést az alábbiaknál vezetik be először:

  • regisztrációs adó (személygépkocsikra és motorkerékpárokra fizetendő)
  • gépjárműadó
  • cégautóadó (2026-tól)
  • gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke (átírási illeték)

Ugyanez az inflációkövető adóemelés lesz érvényes jövő évtől a szeszes italok (sör, bor, égetett szesz) és a dohánytermékek tételes jövedéki adójára is.

 

Versenyképes járások program

2024. november 1-jén a Magyarországon működő európai országok kereskedelmi kamaráinak „EU-Chambers 2024” nevű rendezvényen Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter beszélt Magyarország előrelépéséről a járások felzárkóztatása terén. Kiemelte, hogy az Európai Unióba való belépés óta Budapest fejlettségi szintje javult, és már az uniós átlag fölött helyezkedik el, Magyarország többi régiója azonban az átlag alatt teljesít, ezért az ország többi részét szükséges felzárkóztatni.

Navracsics Tibor a 2025. január 1-jétől induló Versenyképes járások programmal kapcsolatban kifejtette, hogy minden járásnak minimum 625 ezer eurós pályázati összeg kerül biztosításra, mely összegre a járások polgármesterei közösen pályázhatnak. Azon megyeszékhelyek számára, amelyek járásszékhelyek is egyben, 1,25 millió eurót biztosítanak az alapszintű fejlesztésekre. 

A programban az iparűzési adó 2025-ös növekményének egy részét forgatják vissza a járások pályázati alapjára. A programnak köszönhetően 174 járásból 141 jut nagyobb fejlesztési forráshoz, a fejlesztésekről pedig a járási polgármesterek dönthetnek, amihez a kormány támogatást és koordinációt biztosít.