keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozóknak

Gazdasági Havi Tájékoztató 2024. szeptember

TARTALOM:

Bérváltozások és a minimálbér emelésre adott válaszok
A cégvezetők 73%-a növelte vagy tervezi növelni az átlagbért.

Késedelmes fizetés és lánctartozás a hazai vállalkozások körében
A hazai vállalkozások 71 %-ának tartozik legalább egy partnere és 16% lánctartozás miatt nem tud fizetni.

Nemzetközi tendenciák
Németországban és az USA-ban romló bizalmat jeleznek, Franciaországban és Kínában növekedés látható.

Gazdasági Havi Tájékoztató 2024 szeptember

A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

A Magyar Közlöny 101. számában megjelent a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014. (III. 25.) VM rendelet módosításáról szóló 18/2024. (X. 4.) EM rendelete.

A rendelettervezetet 2023. novemberében Lantos Csaba energiaügyi miniszter megkeresésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarákkal, illetve az MKIK Fenntarthatósági és Környezetvédelmi Kollégiumával együttműködve véleményezte. A társadalmi egyeztetés lezárulta után az Energiaügyi Minisztérium további konzultációra hívta az MKIK-t a bevezetés előtti hatásvizsgálat elvégzése érdekében.

A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet módosítása kimondja:

  • „9.  § (1) E rendeletnek a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011.  (I. 14.) VM rendelet, valamint az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014.  (III. 25.) VM rendelet módosításáról szóló 18/2024. (X. 4.) EM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 6. mellékletét a Módr. hatálybalépése előtt indult engedélyezési eljárások esetében, továbbá azon létesítmények esetében, amelyek a Módr. hatálybalépésekor környezetvédelmi engedéllyel rendelkeznek, de nem rendelkeznek használatbavételi engedéllyel, 2027. január 1.  napjától kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálya alá tartozó, a Módr. hatálybalépésekor végleges környezetvédelmi engedéllyel és használatbavételi engedéllyel is rendelkező létesítmények esetében a Módr. által módosított határértékeket 2028.  január 1.  napjától kell alkalmazni. Ezen létesítmények üzemeltetői 2027. december 31-ig gondoskodnak a vonatkozó környezetvédelmi engedélyek módosításáról.

Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014. (III. 25.) VM rendelet módosítása kimondja:

  • 15.  § (1) E rendeletnek a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011.  (I. 14.) VM rendelet, valamint az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014.  (III. 25.) VM rendelet módosításáról szóló 18/2024. (X. 4.) EM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 4.  mellékletét a Módr. hatálybalépése előtt indult engedélyezési eljárások esetében, továbbá azon létesítmények esetében, amelyek a Módr. hatálybalépésekor környezetvédelmi engedéllyel rendelkeznek, de nem rendelkeznek használatbavételi engedéllyel, 2027. január 1. napjától kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálya alá tartozó, a Módr. hatálybalépésekor végleges környezetvédelmi engedéllyel és használatbavételi engedéllyel is rendelkező létesítmények esetében a Módr. által módosított határértékeket 2028.  január 1.  napjától kell alkalmazni. Ezen létesítmények üzemeltetői 2027. december 31-ig gondoskodnak a vonatkozó környezetvédelmi engedélyek módosításáról.”

Önerő-támogatás közvetlen uniós pályázatokhoz

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkársága 2024. szeptember 27-én meghirdette a 2024. évben egyes közvetlen irányítású uniós programok keretében megvalósuló projektek önerőköltségének hazai forrásból történő támogatásához c. felhívását.

Az új konstrukció célja a magyar pályázók támogatása már benyújtott, közvetlen uniós projektjük megvalósításában. A Felhívás lehetőséget nyújt az Európai Bizottság felé már benyújtott pályázatok önerő támogatására, többek között költségvetési szervek, helyi önkormányzatok, egyesületek, egyházi jogi személyek, alapítványok és többségi állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok számára. 

A támogatási kérelmek befogadására a Felhívás közzétételétől folyamatosan, a forrás kimerüléséig van lehetőség.

Az igényelhető támogatás:

  • minimális összege:  1.000.000 Ft,
  • maximális összege: 100.000.000 Ft.

A támogatási igénnyel, a támogatással és az elszámolással kapcsolatos részletes tájékoztatást a www.palyazat.gov.hu és a www.kormany.hu oldalon elérhető Támogatási és elszámolási útmutató tartalmazza.

További információ a lebonyolitoEU@szechenyiprogramiroda.hu e-mail címen kérhető.

 

Alvállalkozói teljesítések helyi iparűzési adóból történő levonhatóságának kérdésköre

A Kúria a Kfv. 35.076/2024/5. számú döntésében fontos megállapításokat tett a vállalkozási szerződések minősítésével és a szükséges nyilvántartások vezetésével kapcsolatban.

A Kúria döntése számos olyan társaság számára nyitja meg a helyi iparűzési és innovációs járulékfizetési kötelezettségük csökkentésének lehetőségét, melyek az eddigi joggyakorlat alapján nem élhettek ezzel.

A Kúria a tényállás kapcsán a következő szempontokat nézte:

  • a bejövő és kimenő szerződések vállalkozási jellegét, valamint
  • az alvállalkozói teljesítések megfelelő nyilvántartását.

Ezeknek a kérdéseknek komoly jelentősége van, hiszen a helyi iparűzési adó szempontjából való levonhatóságnak alapvető feltétele, hogy mind az igénybe vett, mind a nyújtott szolgáltatás vállalkozási szerződésnek minősüljön, valamint e kettő összekapcsolható legyen.

Az ítéletet követően számos vállalkozás számára megnyílhat a lehetőség az általa igénybe vett alvállalkozói teljesítés értékének levonhatóságára, azonban érdemes ennek a feltételeit megfelelően értékelni és a szerződések tartalmát, illetve a nyilvántartások felülvizsgálatát elvégezni.

A magyarországi gyártócégek számára fontos áttekinteni mind az alapanyag- és szolgáltatás-beszerzéseket, mind az értékesítéseket, egyúttal szükséges validálni azt, hogy helyi iparűzési (és innovációs járulék) adóalap szempontból megfelelően sorolták-e be az egyes tételeket, ezáltal optimalizálva a helyi iparűzési adó és innovációs járulékfizetési kötelezettségeket.

A fenti kérdéskör témájában további információkat a Pwc hírlevele tartalmaz.

Gyárakra vonatkozó környezetvédelmi előírások szigorítása

Az Energiaügyi Minisztérium közleményt adott ki, melyben közölték, hogy hazánkban mostantól az ipari létesítmények levegőbe történő kibocsátására szigorúbb szabályok fognak vonatkozni.

Az új szabályozás egyes légszennyező anyagokra vonatkozóan az Európai Unióban a legszigorúbb határértékeket állapítja meg, különös tekintettel a rákkeltő, mutagén, magzatkárosító (CMR) és a levegőben levő porhoz kötött, az egészségre különösen veszélyes nikkel, kobalt, mangán (NCM) anyagokra.

A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, illetve az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló rendeletek módosítását a tárca az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is egyeztetett.

Ennek eredményeképpen:

  • a számottevően szigorúbb rendelkezéseket az új beruházások esetében – azaz amelyek környezetvédelmi engedélyezési eljárása még nem indult el – a jogszabály hatályba lépésétől kell alkalmazni, a folyamatban lévő engedélyezéseknél pedig 2027. január 1-jétől.
  • A már működő gyárak esetében az új, eddiginél jóval szigorúbb kibocsátási határértékeket 2028. január 1-jétől kell alkalmazni.
  • A kapcsolódó engedélyek módosítását minden esetben az üzemeltetőknek kell kezdeményezni.

A szabályozás módosítása ezáltal tovább növeli a környezetvédelmi elvárásokat a beruházókkal szemben, ami a környezetünk és a magyar emberek egészségének védelmét egyaránt szolgálja.

Az EU erdőirtás elleni rendelet felkészülési idejének meghosszabbítása

A PwC hírlevelében megjelent cikk a 2023. június 29-én hatályba lépett erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről szóló 2023/1115/EU rendelethez (EUDR) kapcsolódó új Európai Bizottság (továbbiakban: Bizottság) közleményt ismerteti.

Az előkészületek állapotáról szóló globális visszajelzések alapján a Bizottság javasolta a felkészülési idő meghosszabbítását. Amennyiben a Tanács és az Európai Parlament jóváhagyja a javaslatot, a jogszabály 2025. december 30-tól lenne alkalmazandó a nagyvállalatok, 2026. június 30-tól pedig a mikro- és kisvállalkozások tekintetében. Ez a 12 hónapos hosszabbítás tekinthető bevezetési időszaknak, így hozzájárulva a megfelelő és hatékony végrehajtáshoz.

A Bizottság közzétett egy új iránymutatást is, amely még egyértelműbb leírást ad a vállalatok és a végrehajtó hatóságok számára, illetve segíti a szabályok alkalmazását. Az iránymutatás 11 fejezetből áll, amelyek különböző kérdésekkel foglalkoznak, mint például a jogszerűségi követelmények, az alkalmazás időkerete, a mezőgazdasági felhasználás és a termékkör pontosítása.

A Bizottság közzétett a rendelethez kapcsolódó GYIK dokumentumot, amely több mint 40 új választ tartalmaz a különböző érdekelt felek által világszerte feltett kérdéseire.

Ezen felül egy új weboldal is létrehozásra került a makro- és kisvállalkozások számára, mely különböző összefoglalókat tartalmaz a témában.

Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács

2024. szeptember 30-án a Magyar Közlöny 2024. évi 98. számában megjelent a 1301/2024. (IX. 30.) Korm. határozat a mesterséges intelligenciáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről.

A határozat célja, hogy Magyarországon hatékonyan, a magyar emberek és vállalkozások számára áttekinthetően és ügyfélbarát módon, a 2024/1689/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: Rendelet) végrehajtásához létrejöjjön egy olyan szervezet, amely egyúttal működteti a Rendeletben előírt szabályozói tesztkörnyezetet is.

Ezen kívül jogszabály hozza létre a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsot, amely a Rendelet végrehajtásával összefüggő iránymutatások, állásfoglalások kiadására lesz jogosult. A Tanácsba az alább felsorolt szervezetek delegálnak tagot:

  • Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  • Magyar Nemzeti Bank
  • Gazdasági Versenyhivatal
  • Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
  • Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága
  • Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság

A feladatok végrehajtásához szükséges jogszabályokról, kapcsolódó intézkedésekről és a központi költségvetési hatásokról a nemzetgazdasági miniszter készít 2024. november 30-ig előterjesztést.

Elektromos gépjármű töltőállomások telepítése pályázat

Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében 2024. október 4-én megjelent az „Elektromos gépjármű töltőállomások telepítése” című pályázat, melynek célja az energiaátmenet felgyorsítása, a kibocsátásmentes közlekedéshez szükséges infrastruktúra kiépítése.

A támogatást 2024. november 6-tól 2025. május végéig lehet benyújtani.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 27,993 milliárd forint.

A program keretében a következő években több száz helyszínen létesülhetnek országszerte nyilvános e-töltőállomások. A pályázóknak legalább egy e-töltőállomás létesítését vállalniuk kell a töltőpontokkal kevésbé ellátott járások bármelyik településén. Ennek kiválasztására egy technikai felhívás fog indulni, amelyre első körben 2024. október 14. és 21. között lehet jelentkezni. A támogatást igénylőnek rendelkeznie kell a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott érvényes elektromos gépjármű töltőállomás üzemeltetői engedéllyel (MEKH engedély), illetve a Nemzeti Fejlesztési Központ által kiállított jóváhagyó visszaigazolással a projektigényre és településre vonatkozóan.

Vállalkozásonként minimum 100 millió, és legfeljebb 4 milliárd forint forrás nyerhető el 15 éves futamidővel, amelyet legalább 10 százaléknyi önerővel kell kiegészíteni. A nagyvállalatok az elszámolható költségek 35, a középvállalkozások 55, a mikro- és kisvállalkozások pedig 65 százalékát kaphatják meg állami hozzájárulásként. Feltétel, hogy a támogatásból épített vagy bővített töltőállomások minden töltőpontjának képesnek kell lennie intelligens töltésre, illetve kötelező biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét is.

További információk

Kérdőív a hazai KKV-k árvízkárainak felméréséről

A Nemzetgazdasági Minisztérium Kis- és Középvállalkozások Fejlesztéséért és Technológiáért Felelős Államtitkársága kérdőíves felmérést indít annak érdekében, hogy feltérképezze a 2024. szeptemberi árvíz által érintett hazai mikro-, kis- és középvállalkozások kárait, bevételkiesési- és a védekezés megszervezésével kapcsolatban felmerült költségeit.

A kérdőív 2024. október 10. 23:59-ig tölthető ki az alábbi linken keresztül: https://forms.gle/Tzr3Z9CaCcQEYBTV7

Felmerülő kérdésekkel kapcsolatban az NGM Vállalkozásfejlesztési Főosztálya a (1) 795-5860-as telefonszámon ad tájékoztatást.

Év Projektmenedzsere 2024 – Jelölési lehetőség

A Projektmenedzsment Kiválósági Tábla az idei évben is kiválasztja az Év Projektmenedzserét, amely díj a szakma hazai kiemelt elismerése.

A díj célja a projektmenedzsment népszerűsítése, a szakmai kompetencia és kultúra fejlődésének elősegítése a kiemelkedően sikeres projektmenedzserek elismerésével.

Miért érdemes csatlakozni a Projektmenedzsment Kiválóság Táblához?

  • Láthatóságot biztosít a szervezetek, szakmai szövetségek számára.
    • Logó feltüntetése a díjhoz kapcsolódó kommunikációs aktivitásokban.
    • A Tábla tagjaként a tagszervezet neve összekapcsolódik a projektmenedzsmenttel.
    • Díjátadó sajtótájékoztatón való megjelenés.
  • Networkinget, szakmai kapcsolati lehetőséget biztosít.
  • Rangos díjhoz való kapcsolódás (a korábbi magyar díjazottak a nemzetközi IPMA Global Individual Awards-on az 1. és 3. helyezést értek el).

Hogyan lehet csatlakozni a Projektmenedzsment Kiválóság Táblához?

  • A PM Tábla nyitott, a csatlakozást bármely társadalmi szervezet, szerveződés írásos nyilatkozattal, a Tábla által elfogadott dokumentumban rögzített célok, feladatok és kötelezettségek elfogadásával, vállalásával kezdeményezheti.
  • Bármely Tag jogosult a csatlakozásra történő felhívással új, általa a Táblába történő felvételre alkalmasnak és méltónak ítélt Tagot megkeresni. Amennyiben a megkeresett potenciális Tag csatlakozási szándékát az őt felhívó Tábla Tag felé a Csatlakozási szándéknyilatkozat megküldésével jelzi, úgy ezen csatlakozási szándékról a megkereső Tag a többi Tábla Tagot tájékoztatni köteles.

A PM Tábla új tagjává a csatlakozási szándék elfogadása esetén válik a kezdeményező.

További részletek és a pályázati felhívás az alábbi linken található: Pályázati felhívás – Az Év Projektmenedzsere (evprojektmenedzsere.hu)