keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozóknak

Tájékoztató a minimálbér kérdésben indított országos konzultáció gyorsjelentéséről

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2024. november 11-én a minimálbér kérdéskörében országos konzultációt indított, amely november 25-én hétfőn zárult, és több mint négyezer vállalkozás gondolta úgy, hogy véleményt alkot a témában.

A konzultáció célja, hogy a 2024. november 21-én kötött bérmegállapodás és a 2025-ös béremeléssel kapcsolatos további döntéshozatali folyamatba a kamara megismertesse a vállalkozások, ágazati szakértők, érdekképviseletek szélesebb körének véleménye alapján kialakított összkamarai véleményt.

A reprezentatív kutatás gyorsjelentése ide kattintva érhető el.

Létrejött a hároméves bérmegállapodás

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a kormány teljesítette az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv első pontját, létrejött a hároméves bérmegállapodás a minimálbér és garantált bérminimum emeléséről a munkavállalói és munkáltatói szervezetekkel.

A minimálbér 2025-ben 9%-kal 290 800 forintra,

2026-ban 13%-kal 328 600 forintra,

2027-ben pedig 14%-kal 374 600 forintra emelkedik.

A garantált bérminimum 2025-ben 7%-kal 348 800 forintra nő.

A minisztérium szerint az intézkedések célja a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a gazdasági bővülés elősegítése, miközben a munkáltatók terheinek kezelésére átmeneti kedvezmények biztosítottak. A kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti azon munkáltatókat, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat. Nekik „csúsztatva” kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót, tehát 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-öst, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetniük. A bérnövekedési pálya sikeres megvalósításához a munkáltatók termelékenységének és hatékonyságának további növelésére van szükség. Ezért a kormány az Akcióterv részeként megvalósuló Demján Sándor Program keretében mintegy 1.410 milliárd forinttal támogatja a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését, növekedését.

 

2025-ös költségvetést megalapozó adócsomag elfogadása

  1. november 26-án kedden elfogadta az Országgyűlés a 2025-ös költségvetést megalapozó adócsomagot.

2025-től a két lépcsőben emelkedik a gyermeket nevelő családok adókedvezménye, 2025. július 1-jétől 50 százalékkal, 2026. január 1-jétől pedig további 50 százalékkal nő majd a gyermekenként érvényesíthető kedvezmény mértéke.

Az adótörvény módosítása alapján a SZÉP-kártyára utalt pénz egy részét lakásfelújításra is lehet majd használni, illetve új zsebbel bővül a SZÉP-kártya aktív magyarok néven. Itt a munkáltató az aktív életmód elősegítésére adhat havi 10 ezer forintot, éves szinten pedig 120 ezer forintot.

Elfogadásra került az a javaslat is, miszerint január elsejétől a munkáltató albérletidíj-támogatást adhat havi maximum 150 ezer forintig a 35 év alatti munkavállalók számára.

Fontos döntés volt az e-nyugtaadás kezdő időpontjának elhalasztása 2025. január 1-jéről 2025. július 1-jére a felkészüléshez szükséges megfelelő idő biztosítása érdekében.

 Ezentúl számos adónem minden évben az előző éves átlagos infláció mértékével növekszik.  2025-től kb. 20 százalékkal emelkedik a cégautóadó, és a törvénymódosítással mind a gépjárműadóban, mind a cégautóadóban inflációkövető valorizációs szabály lép életbe. A regisztrációs adó is ezekhez a szabályokhoz igazodik, így megszűnik 2025. január 1-jétől a plug-in hibrid és hibrid gépjárművekre korábban alkalmazott adómentesség és adókedvezmény.

Módosulnak a fizető vendéglátó tevékenységre választható tételes átalányadózás szabályai is, a fizetendő adó mértékét a jövőben az fogja meghatározni, hogy az adott településen hány vendégéjszakát töltenek el a turisták a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.

Az adócsomag-változásokról bővebben a Világgazdaság cikkében olvashatnak.

Nemzeti Adókonzultáció 2024

2024. november 19-én teltházas érdeklődés mellett zajlott le a Nemzeti Adókonzultáció, ahol a Pénzügyminisztérium, a NAV, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint más vállalkozókat képviselő szakmai szervezetek és a legjelentősebb tanácsadó társaságok szakemberei, adószakértők, számviteli szakemberek vitatták meg a magyarországi adórendszer és adóztatás helyzetét és aktuális kérdéseit.

Az MKIK-t Pintér-Péntek Imre általános alelnök úr képviselte, és az „Adózási eredmények és digitalizációs kihívások” c. panelbeszélgetésben vett részt.

Az idei konzultáció egyik központi kérdése volt az adóztatás digitalizációja, aminek szakmai körökben alapvetően kedvező a fogadtatása, ugyanis az egyszerűbb ügyintézés, az adóhivatal által gyűjtött adatok hozzáférhetősége jelentősen megkönnyíti az adózási teendőket, támogatja a magánszemélyek adózását, a gazdálkodók ügyvitelét és a könyvelők, tanácsadók munkáját is.

Az esemény fővédnöke, Varga Mihály nyitóelőadásában az adórendszert az egyik meghatározó versenyképességi tényezőként jellemezte, hozzátéve, hogy Európában Magyarország az élmezőnyben, hetedik helyen áll a nemzeti adórendszerek versenyképességi rangsorában, az amerikai Tax Foundation nemrégiben publikált adatai szerint. A Pénzügyminiszter a 2025-ben várható adóváltozások közül kiemelte, hogy a tervek szerint a kormány megduplázza a családi adókedvezményt, folytatja az otthonteremtés támogatását, továbbá még egyszerűbbé válhat az adminisztráció, és több adónem is megszűnhet.

Az esemény résztvevői kétségtelenül előnyösnek minősítették azt az adóhivatali szemléletet és hozzáállást, aminek fókuszában már nem a hatóság, hanem az ügyfelek – beleértve a magánszemélyeket és a gazdálkodókat – állnak.

A rendezvényről szóló sajtóhír IDE kattintva olvasható.

NAV-ONYA felület ügyintézési körének bővülése

a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) sajtóközleményben értesítette a felhasználókat, hogy több nyomtatványt tesz elérhetővé az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (továbbiakban: ONYA) felületén, ezzel fokozatosan kiváltva az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) feladatait.

Az ONYA felületén 2024. november 7-től tovább bővült az ügyintézési kör, hiszen ekkortól kizárólag az ONYA-n érhetők el a következő jövedéki nyomtatványok:

 

Nyomtatvány száma Nyomtatvány megnevezése Utolsó verziószám
NAV_J10 Zárjegy igénylő lap v.2.16
NAV_J33 Jövedéki kiskereskedő bejelentése jövedéki termék mozgóbolt útján történő forgalmazásáról

 

v.1.29
NAV_J41 Üzemanyagtöltő állomás adatszolgáltatása, bevallása v.3.2

A nyomtatványkitöltő használata webes alapú, felhőben tárolja az adatokat, így nem szükséges keretprogram a használatához. A fentebb említett nyomtatványok esetében az ügyintézés elektronikus azonosítással indítható, a felület pedig elérhető mind mobiltelefonon, mind tableten, ezzel is megkönnyítve az ügyintézést.

A NAV- honlapon a Nyomtatványkereső oldalán a lekérdezést követően a keresett nyomtatvány oldalán lévő csempe az új felületre, az ONYA-ra irányítja át a felhasználót. Akik az ÁNYK-nyomtatványok utolsó verzióját letöltötték, még be tudják nyújtani az ÁNYK-n keresztül is a nyomtatványokat mindaddig, amíg a nyomtatvány verziószáma nem változik.

Az Európai Unió 2025. december 30-ig elhalasztja az Erdőirtásról szóló uniós törvény alkalmazását

Az Európai Bizottság javasolta az erdőirtás globális leküzdése érdekében megalkotott Erdőirtási Rendelet (EUDR) alkalmazásának 12 hónappal történő meghosszabbítását. A javaslat megvitatását követően az Európai Parlament novemberi sajtóközleményében bejelentette, hogy jóváhagyásra került az EUDR alkalmazásának elhalasztása, mely határidő így a nagyvállalatok esetében 2025. december 30-ra, a mikro- és kisvállalkozások esetében 2026. június 30-ra kitolódik. Ez a többletidő segítené a gazdasági szereplőket világszerte abban, hogy a szabályokat a kezdetektől zökkenőmentesen hajtsák végre anélkül, hogy a jogszabály céljait aláásnák.

A Parlament más, a képviselőcsoportok által javasolt módosításokat is elfogadott, többek között az erdőirtás szempontjából „kockázatmentes” országok új kategóriájának létrehozását a meglévő három kategória – „alacsony”, „normál” és „magas” kockázat – mellett.

A döntés értelmében a vállalatoknak további 12 hónap áll rendelkezésre az EUDR megfelelés előkészítésére és megvalósítására, amely remélhetőleg elegendő idő lesz arra, hogy az új és rendkívül komplex feladatra felkészüljenek, illetve kialakítsák megfelelő kockázatkezelési és átvilágítási folyamataikat.

Társadalmi egyeztetés – kamatmentes munkáshitel

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kamatmentes munkáshitel részleteit, mely 2025. január 1-jétől lesz elérhető a 17-26 év közötti dolgozó fiatalok számára.

A véleményeket 2024. november 21-ig várják a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail címre.

A munkáshitelről az alábbi tudnivalók kerültek pontosításra:

  • kik jogosultak a hitelre
  • mik a munkára vonatkozó feltételek
  • hány alkalommal lehet felvenni a hitelt
  • a hitel jellemzői
  • milyen szankciók lépnek életbe, ha nem teljesülnek a feltételek
  • van-e törlesztési szünet, illetve tartozáselengedés

A munkáshitel kölcsönkérelmét a hitelintézetnél kell benyújtani a hiteligényléshez szükséges iratokkal együtt. Amennyiben valaki hiányosan adja le az igénylést, a hitelintézet 10 munkanapos határidőt szabott meg a hiánypótlásra, illetve a benyújtott dokumentumok kiegészítésére.

A kölcsönkérelem elbírálása a benyújtást követő 10 munkanapon belül történik, amelybe nem számít bele a hiánypótlás és a kiegészítés határideje. A kölcsönkérelem folyósításáért, illetve elbírálásáért a hitelintézet nem számíthat fel költséget, díjat, illetve egyéb ellenszolgáltatást az igénylő felé.

 A Magyar Államkincstár és az Oktatási Hivatal a kölcsön igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát a támogatott személyeknél – a kölcsönszerződés megkötésétől a futamidő végéig – hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja.

A hitelintézetet az e rendelet szerinti feladatok ellátásáért az általa jogszerűen folyósított kölcsön összege után 25 000 forint egyszeri költségtérítés illeti meg, amelyet a kölcsön vagy annak első részlete folyósítását követően számol el a központi költségvetéssel.

A munkáshitel részleteiről bővebben a Portfolio cikkében olvashat.

Az EU Tanácsa megállapodásra jutott a „Héa (ÁFA) a digitális korban” csomagról

Az EU Tanács megállapodásra jutott azokról az új intézkedésekről, amelyek célja, hogy a digitális korhoz igazítsák a hozzáadottérték-adóra (héa) vonatkozó uniós szabályokat. Az új jogszabálycsomag célja – az elektronikus számlákra és a valós idejű digitális adatszolgáltatásra, valamint a digitális platformokon keresztül lebonyolított ügyletekre vonatkozó új szabályok révén – az adócsalás elleni küzdelem, a vállalkozások támogatása és a digitalizáció előmozdítása.

A megállapodás három jogi aktust – egy irányelvet, egy rendeletet és egy végrehajtási rendeletet – foglal magában; e három jogszabály együtt a héarendszer három különböző aspektusát módosítja:

  • a határokon átnyúló ügyletekre vonatkozó héabevallás 2030-ra teljes mértékben digitálissá válik;
  • az online platformoknak hozzáadottérték-adót kell fizetniük a rövid távú szálláshely-szolgáltatások és a személyszállítási szolgáltatások után a legtöbb olyan esetben, amikor az egyéni szolgáltatók nem számítanak fel héát;
  • javul és bővül az online egyablakos héaügyintézési rendszer annak érdekében, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen héaalanyként nyilvántartásba vetetniük magukat – és viselniük ennek költségeit – minden olyan tagállamban, ahol üzleti tevékenységet folytatnak.

Az irányelv és a rendelet különleges jogalkotási eljárás hatálya alá tartozik. A Tanácsban mindhárom jogi aktus esetében egyhangúságra van szükség. Az Európai Parlament a vele folytatott konzultációt követően 2023. november 22-én nyilvánított véleményt, mivel azonban a Tanács lényegesen módosította az irányelvet, az Európai Parlamenttel ismét konzultálni fog a jóváhagyott normaszövegről. A Tanácsnak ezután hivatalosan el kell fogadnia a szöveget, hogy az kihirdetésre kerülhessen az EU Hivatalos Lapjában és hatályba léphessen.

Az irányelvről és a rendeletek tartalmáról az eGov hírleveléből tájékozódhat.

Digitális Állampolgárság (DÁP) programmal kapcsolatos kormányrendeletek megjelenése

Az alább felsorolt kormányrendeletek jelentek meg a Digitális Állampolgárság (DÁP) programmal kapcsolatban:

A szeptember elején elindult Digitális Állampolgárság program kényelmesebb és gyorsabb ügyintézési lehetőséget ígér a modern technológia segítségével. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, Hidvéghi Balázs a programról azt nyilatkozta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, hogy a DÁP használata teljesen önkéntes alapon fog működni. Nem lesz kötelező a használata, vagyis megmarad a személyes ügyintézés lehetősége, és a kormányablakok is. Az új program tehát egy kiegészítő lehetőség, amivel az érdeklődők meggyorsíthatják az ügyintézés folyamatát.

Hidvéghi Balázs azt is hozzátette, hogy a program kialakításakor figyelembe vették a mobil eszközök népszerűségét, illetve kiemelte, hogy a fejlesztések során fokozottan figyeltek az adatvédelemre, adatbiztonságra is.

Az eGov hírlevél cikkében olvasható, hogy a digitális ügyintézés hosszú távon számos fizikai igazolvány használatát kiválthatja, így például a jövőben nem lesz szükség a tajkártya, adókártya és a lakcímkártya fizikai példányaira. A Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelésével egy állami applikáció is készülőben van, amely a személyazonosság igazolására, illetve az ügyintézésre is alkalmas lesz.

Magyarország kiberbiztonságának jövője az európai uniós NIS2 irányelv tükrében

Az eGOV hírlevelében bemutatott Nemzetbiztonsági Szemle 12. évfolyam 3. számában közzétett Magyarország kiberbiztonságának jövője az európai uniós NIS2 irányelv tükrében című kutatást.

A tanulmány célul tűzte ki, hogy felhívja a figyelmet Európa kiberbiztonsági helyzetére a legújabb nemzetközi kiberbiztonsági tanulmányok segítségével, továbbá bemutatja azon uniós direktívákat, különös tekintettel a NIS2-re, amelyek az elkövetkezendő években meg fogják határozni a térség kiberbiztonsági politikáját, valamint bemutatja a hazai implementáció eddig megvalósult folyamatait, és rávilágít a megvalósítási nehézségekre.

Számos kiberbiztonsággal foglalkozó szervezet és ügynökség adatai azt mutatják, hogy globálisan a kibertámadások száma évről évre nő, azonban az elmúlt években Európát ért kibertámadások száma a többi régióhoz képest is kiemelkedő.

A NIS2 az első irányelv hatékonyságának értékelése és az új kihívásokra való válaszadás alapján született, célja a digitális fenyegetésekkel szembeni felkészültség további javítása és az EU-s kritikus infrastruktúrák biztonságának megerősítése. Az irányelv elsődleges célja továbbra is az EU tagállamainak kritikus infrastruktúráinak és digitális szolgáltatásainak megerősítése a digitális fenyegetésekkel szemben. Azonban számos új ágazat került az irányelv hatálya alá, aminek köszönhetően az eddig még nem érintett, új ágazatok szereplőinek is meg kell valósítaniuk az elvárt biztonsági követelményeket. Vélhetően az újonnan bekerült szervezetek, amelyekre korábban nem vonatkoztak információbiztonsággal kapcsolatos követelmények, nagyobb energia és erőforrás befektetése révén tudnak elérni egy, az irányelv követelményeit megjelenítő jogszabálynak való megfelelést, mint azon szereplők, akik a NIS1 direktíva szerint érintettek voltak. Az új szabályozás által érintett ágazatok két nagy csoportba sorolódnak, amelyek a kiemelten kritikus ágazatok és az egyéb kritikus ágazatok. Az egyéb kritikus ágazatok közé jellemzően olyan szektorok tartoznak, amelyek nem létfontosságúak, azonban nemzetgazdasági és államigazgatási szempontból kiesésük jelentős negatív hatással járna. Az ágazatok a következők:

  • postai és futárszolgáltatások;
  • hulladékgazdálkodás;
  • vegyszerek gyártása, előállítása és forgalmazása;
  • élelmiszer-termelés, -feldolgozás és -forgalmazás;
  • gyártás;
  • digitális szolgáltatók;
  • kutatás

Fontos felhívni a figyelmet, hogy a „kiemelten kockázatos ágazatok” nem azonos a „kritikus infrastruktúrákkal”, amelyek védelmével külön direktíva, a CER foglalkozik. A direktíva hatálya alá azon ágazatok szervezetei tartoznak, amelyek legalább 50 főt foglalkoztatnak, és/vagy éves nettó árbevételük meghaladja a 10 millió eurót (körülbelül 3,9 milliárd forint). Ennek megfelelően főként közép- és nagyvállalatok érintettek.

A zero trust kiberbiztonsági szemléletnek az alkalmazását szorgalmazza a NIS2, ennek köszönhetően az érintett szervezetek, többek között az alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetek kiberrezilienciájukat jelentősen képesek lesznek fokozni. A zero trust megközelítés azt vallja, hogy a fenyegetések mindenütt jelen lehetnek, még a belső hálózaton belül is, így minden kommunikációt és hozzáférést alaposan és rendszeresen ellenőrizni kell.

Az alapvető szervezetek esetén, amennyiben elmulasztják a kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések megtételét, vagy nem tesznek eleget jelentéstételi kötelezettségüknek, legalább 10 millió euró vagy a szervezet előző évi bevételének akár a 2%-a is lehet közigazgatási bírság mértéke. A fontos szervezetek (nem alapvető szervezetnek minősülő szervezetek) esetén ez az összeg némileg alacsonyabb, mint a fenti értékhatárok.

A tudományos munka teljes terjedelemben ide kattintva érhető el.