keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozóknak

Összefoglaló az őszi adócsomag tervezetéről

A Pénzügyminisztérium 2024. október 16-án társadalmi egyeztetés céljából közzétette az egyes adótörvények módosításáról szóló törvénytervezetét.

Az október 29-én benyújtott végleges tervezet számos egyéb módosítási javaslatot tartalmaz a korábbi verzióhoz képest. Jelen levélben szeretném tájékoztatni a kifejezetten új, a tervezet korábbi verziójától eltérő jelentősebb módosítási javaslatokról:

  1. Személyi jövedelemadó:

Szellemi termék adómentes apportálása: A jövőben nem merül majd fel adófizetési kötelezettség akkor, ha az eredeti jogosult magánszemély szellemi termékét apportálja egy gazdasági társaság részére. Amennyiben az eredeti jogosult magánszemély az értékpapírt értékesíti, úgy az értékpapír megszerzésére fordított értékként elszámolhatóak lesznek a szellemi termék megalkotása érdekében a magánszemély által a hozzájárulás szolgáltatásáig teljesített, igazolt kiadások.

Lakásfelújítási célú SZÉP kártya juttatás bevezetése: A munkavállaló részére utalt munkáltatói támogatás 50 százalékának erejéig a SZÉP Kártya a 2025-ben lakásfelújításra fordított kiadásokra is felhasználható lesz

Sérelemdíj: A magánszemély által sérelemdíj jogcímen realizált kifizetés a jövőben kizárólag akkor kezelhető adómentes kifizetésként, ha a sérelemdíj összege bíróság által peres eljárás keretében kerül megállapításra.

  1. Szociális hozzájárulási adó

Saját munkavállalók szakképzése: Saját munkavállalók képzése esetén a munkáltató által elérhető szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítését ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója vonatkozásában legfeljebb 12 hónap időtartamban maximalizálja.

III. Közvetlen adók:

Globális minimumadó: Jelentős változást hoz a globális minimumadó hatálya alá tartozó cégcsoportok magyarországi tagjai számára. A helyi kiegészítő adó tekintetében adóelőleg-bevallási és -fizetési kötelezettséget ír elő, amelyet a magyarországi csoporttagoknak legkésőbb az érintett adóévet követő 11. hónap 20. napjáig kell teljesíteni.

Helyi adók: A javaslat új építményadó mentességi szabályokat vezet be a műemlékekhez, állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló vagy ahhoz kapcsolódó építmények vonatkozásában. Módosításra kerül továbbá az állandó lakos fogalma.

Kiskereskedelmi adó: A kiskereskedelmi adó törvény részeként bevezetésre kerülnek a platformüzemeltetőkre vonatkozó speciális szabályok. A javaslat értelmében kibővül az adóalanyok köre azon külföldi vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőkkel, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret. 

  1. Általános forgalmi adó:
  • A javaslat két évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5%-os kedvezményes áfakulcs alkalmazhatóságát, így az 2024. december 31. helyett 2026. december 31-ig marad hatályban.
  • A tervezet szigorítja a termék importjához kapcsolódóan az importáló adólevonási jogának közvetett vámjogi képviselőre történő engedményezési feltételeit, valamint a közvetett vámjogi képviselőnek a rá engedményezett adólevonási jog gyakorlásának a feltételeit 2025-től.
  • Az áfa bevallás részét képező M lapon történő adatszolgáltatás esetében az adatokat a jelenleg kötelező ezer Ft-ra kerekített összeg helyett Ft-ban szükséges majd riportálni 2025-től.
  • Az eNyugta koncepció bevezetéséhez kapcsolódóan korábban kihirdetett, eredetileg 2025. január 1-jével hatályba lépő rendelkezések hatályba lépését a jogalkotó fél évvel elhalasztja.
  1. Jövedéki adó:

A tervezet alapján 2025-től emelkedik a jövedéki termékek adómértéke. Az üzemanyagok (beleértve a benzint és a gázolajat) és a különböző alkoholos termékek jövedéki adómértéke 2024. december 15-ig kerül kihirdetésre a fogyasztóiár-indexszel valorizált összegben.

2026-tól alapesetben minden jövedéki termék adómértéke a fogyasztóiár-indexszel valorizálva fog emelkedni minden évben.

  1. Környezetvédelmi termékdíj:

A tervezet alapján 2025-től megszűnik a környezetvédelmi termékdíj kötelezettség az egyaránt a termékdíj szabályozás és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek vonatkozásában. Ennek megfelelően megszűnik az adminisztrációs kötelezettség (így a bevallási és nyilvántartási kötelezettség) a csomagolás / csomagolószerek, az elektromos és elektronikai berendezések, gumiabroncsok, akkumulátorok, reklámhordozó papír és irodai papír vonatkozásában. Ezen termékkörök vonatkozásában a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben előírt kötelezettségeket, beleértve az adatszolgáltatást és a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetését továbbra is teljesíteni kell.

 A tervezetben megjelent további részletekről a PwC hírleveléből is tájékozódhat.

Újabb szolgáltatással bővül a munkavédelmi szakemberek országos adatbázisa

Újabb szolgáltatással bővül a Munkavédelmi Szakemberek Országos Adatbázisa a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint.

A szolgáltatást kereső funkció is segíti, emellett automatikus hírlevelet kapnak a regisztrált szakemberek az aktualitásokról, továbbá 2025-től a munkavédelmi szakemberek ingyenes továbbképzésére is lehetőség nyílik, ami hozzájárul a munkabiztonság javulásához a magyar munkahelyeken. Az adatbázis lehetőséget biztosít munkavédelmi végzettség, szakterület és vállalt tevékenységi terület alapú szűrésre.

A Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisa ide kattintva érhető el.

 Az eGov hírlevele ide kattintva érhető el.

1311/2024. (X. 21.) Korm. határozat az Új Gazdaságpolitikai Akciótervről

  1. október 21-én a Magyar Közlöny 104. számában megjelent a 1311/2024. (X. 21.) Korm. határozat az Új Gazdaságpolitikai Akciótervről.

Magyarország Kormányának új gazdaságpolitikai akcióterve három alapvető pilléren nyugszik: a jövedelmek vásárlóerejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán, valamint a vállalkozások méretének megduplázását célzó Demján Sándor Programon.

Az alábbiakban összegyűjtöttük az intézkedéseket és a hozzájuk tartozó határidőket, hogy megfelelő áttekintést nyújtsunk a tervezett lépésekről, amelyek elősegítik a gazdaság újbóli lendületbe hozását és a társadalmi konjunktúra helyreállítását.

 

Határidő Intézkedés
Azonnali Exportösztönző hitelprogramok újraindítása

Kifektetési hitelprogram meghirdetése

2024. október 31. Széchenyi Kártya hitelkamatszint csökkentése
2024. november 30. Munkáshitel Program kidolgozása

Lakáspiac szabályozása: magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás feltételeinek szigorítása, lakásbérlet bérleti díjainak és szerződései feltételeinek vizsgálata

Kollégiumi férőhelyek megfelelő számú biztosítása

Otthonteremtési program kiegészítése: új támogatási formák bevezetése

Vidéki Otthonfelújítási Program meghirdetése

Önkéntes nyugdíjpénztári tagi egyenleg lakáscélú felhasználása

Munkáltatói lakhatási támogatáshoz kapcsolódó adókedvezmény kidolgozása

Újépítésű lakóingatlanok áfájának 5%-os fenntartása

Egyeztetés a bankszektorral évi 5 százalékos önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetéséről

1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program meghirdetése

„Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program meghirdetése

EU-s programok felgyorsítása

KKV-szektor adminisztrációs terheinek csökkentése

2024. december 31. Hároméves bérmegállapodás megkötése

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény összegének megduplázásáról szóló javaslat kidolgozása

Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként jóváírt pénzeszköz legfeljebb 50 százalékának erejéig lakásfelújítás célra történő átmeneti felhasználásának lehetővé tételéről szóló javaslat kidolgozása

A tervezett intézkedések megvalósítása révén Magyarország képes lehet a megváltozott globális környezetben is stabil és fenntartható növekedést elérni, így biztosítva a vállalkozások számára a kedvezőbb jövőt.

A 2025. évre szóló munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzési irányelvek, hatósági ellenőrzési terv

A Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette a 2025. évre szóló munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzési irányelveket és a 2025. évi munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzésre vonatkozó országos hatósági ellenőrzési tervet.

Az ellenőrzési irányelvek, valamint az ellenőrzési terv csatoltan elérhető.

241024.NGM.MV-FF.ellenorzesi.iranyelvek.2025

241024.NGM.MV-FF.Orszagos.Ellenorzesi.Terv.2025

Európai Hulladékcsökkentési Hét 2024

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét a környezettudatos emberek számára az egyik legfontosabb hét Európa-szerte -egészen 2009 óta. Ez az a kezdeményezés, amely minden év novemberében kerül megrendezésre és ennek keretén belül lelkes önkéntesek saját akcióötleteiket megvalósítva hívják fel a figyelmet a hulladék-keletkezés megelőzésének, a keletkezett mennyiség csökkentésének, a termékek újrahasználatának, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára.

A 2024-es Európai Hulladékcsökkentési Hétre november 16. és 24. között kerül sor. A 16. akcióhét fókuszában az élelmiszer-pazarlás problémája áll, amelynek kezelése iránt Magyarország is elkötelezett.

Csatlakozz most is az Európai Hulladékcsökkentési Héthez, amelyre regisztrálni 2024. november 6-ig van lehetőség!

Az Energiaügyi Minisztérium megbízásából idén a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. tölti be az akcióhét magyarországi koordinátori szerepét és fogja össze országosan a programhoz csatlakozókat.

A pályázatra magánszemélyek, oktatási intézmények, civil szervezetek, közigazgatási szervek, hatóságok és gazdálkodó szervezetek jelentkezhetnek.

A 16. eseményre elsősorban olyan akciókat várnak, amelyek középpontjában az élelmiszer-fogyasztás ökológiai lábnyomának csökkentése, az élelmiszer-maradványok újrafelhasználása, újrahasznosítása áll, valamint fenntarthatóságra és ismeretszerzésre sarkallnak.

Az Európai Unióban évente egy főre vetítve 132 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik, ugyanakkor mintegy 37 millió ember csak minden második nap engedheti meg magának azt, hogy minőségi ételt fogyasszon, ezért került az idei akció fókuszába az élelmiszerpazarlás, amelynek kezelésében Magyarország is elkötelezett.

A 2009-ben indított kezdeményezés során az abban részt vevő országokban egy héten keresztül az önkéntesek saját ötleteikkel hívják fel a figyelmet a tudatos hulladékgazdálkodásra, a hulladék keletkezésének megelőzésére, a keletkezett mennyiség csökkentésére, a termékek újrahasználatára, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára.

Magyarország idén már 11. alkalommal csatlakozik az akcióhoz, amely az Energiaügyi Minisztérium támogatásával valósul meg. Az akcióhét hazai koordinátora idén a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.

A pályázatra öt kategóriában – magánszemélyek, oktatási intézmények, civil szervezetek, közigazgatási szervek, hatóságok és gazdálkodó szervezetek – lehet jelentkezni november 6-ig a szelektalok.hu oldalon.

Folytatódik a Modern Vállakozások Programja

Az elmúlt időszak beavatkozásainak is köszönhetően, jelentős előrelépés tapasztalható Magyarország digitális felzárkózásában az Európai Bizottság legfrissebb, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója (DESI) szerint.

Az eredményekről, illetve az MKIK és a kormányzat által elindított Modern Vállalkozások Programjának szerepéről is beszélt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a 15. jubileumi Infotér Konferencián.

Az MKIK elnöke Magyarország egyik legjelentősebb infokommunikációs fórumán mutatta be az Európai Uniós index legutóbbi eredményeit, kiemelve az egyes szegmensekben, mint a vállalat- és termelésirányítási rendszerek vagy a felhő alapú szolgáltatások használatában, illetve az adatelemzés területén elért javuló magyar teljesítményt.

Ehhez a fejlődéshez hozzájárult az MKIK gondozásában megvalósult Modern Vállalkozások Programja is, mely több mint 25 000 KKV digitális előrehaladását segítette az elmúlt években. A program során mintegy 500 információs nap és konferencia keretében tájékozódhattak az érdeklődő vállalkozók a legjobb és legújabb digitális gyakorlatokról, valamint az elérhető innovációs lehetőségekről. A projekt tanácsadói által lebonyolított helyszíni felméréseket és tanácsadást követően több mint 15 000 cég számára készült testreszabott Digitális Fejlesztési Terv, továbbá a projektben aktívan résztvevő közel 8000 cég megszerezte a „Digitálisan Felkészült Vállalkozás” (DFV) minősítést is. Ezek a vállalatok bizonyítottan jobban teljesítettek, ‒ árbevétel és nyereség tekintetében is eredményesebbek ‒, mint azok a cégek, amelyek nem rendelkeznek DFV-minősítéssel.

Parragh László a konferencián bejelentette, hogy folytatni kell a hazai vállalkozások digitalizációjának támogatását, ezért az MKIK elindítja a Modern Vállalkozások Program 2.0-át. Kiemelte, hogy a programban a még lemaradásban lévő területek nagyobb hangsúlyt fognak kapni.

A programról röviden:

Az MKIK a 2 milliárd forint összértékű, 100%-ban európai uniós, vissza nem térítendő támogatásból megvalósuló MVP 2.0 projekttel több mint 10 000 KKV megszólítását célozza, ezen belül pedig 5 000 cég számára készít díjmentesen, személyre szabott Digitális Fejlesztési Koncepciót, elősegítve ezáltal a termelékenység növelését.

Az immáron országos kiterjedésű Modern Vállalkozások Program 2.0 ‒ Budapesten és a 19 vármegyében egyaránt elérhető azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, melyek nem rendelkeznek legalább alapszintű digitális fejlettséggel (azaz például nincs weboldaluk, nem használnak közösségi média felületet, információcserére alkalmas szoftvert vagy e-számlázáshoz szükséges rendszert), vagy az EU-s átlaghoz képest jelentősen elmaradott fejlettségű térségben működik a cégük.

A projekt tervezett befejezési dátuma: 2026.12.31.

Az MVP 2.0-val kapcsolatos további információ: https://mkik.hu/, https://vallalkozzdigitalisan.mkik.hu/

November 18-ig lehet pályázni az Év Fiatal Vállalkozója Díjra

A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége idén is meghirdeti a fiatal vállalkozók legnagyobb presztízsű magyarországi díját.

A jelentkezés feltétele: 18 és 40 év közötti, saját vállalkozással rendelkező természetes személy.

A pályázat beadási határideje: 2024. november 18. 23:59 óra

A pályázatokat PDF formátumban a titkarsag@fivosz.hu e-mail címre lehet beküldeni „Év Fiatal Vállalkozója Díj” megjelöléssel.

A díj ünnepélyes átadására a Fiatal Vállalkozók Hete rendezvény keretein belül november 29-én, a konferenciasorozat ünnepélyes lezárásaként, Budapesten kerül sor.

További részletek: ITT

Tudományos Stand Up Esték – Dr. Kovács Lajos: Megoldatlan ügyek felderítése

NOVEMBER 13. szerda 18:00

Megoldatlan ügyek felderítése

Dr. Kovács Lajos nyugalmazott  rendőr ezredes előadása

Dr. Kovács Lajos, a „döglött ügyek”, az életellenes bűncselekmények emblematikus nyomozója, szakmája egyik legjobbja. Hosszú időn keresztül vezette az Országos Rendőr-főkapitányságon az úgynevezett „döglött ügyek” osztályát, melynek feladata régi, eredménytelenül lezárult életellenes nyomozások felelevenítése, még az ügyek elévülése előtti időszakban, az elkövetők lehetőség szerinti felderítése érdekében.

Fiatalon elhunyt édesapja is rendőr nyomozó volt, ő maga 18 éves volt az apa halálakor. Őt követve ő is a rendőri pályát választotta, húsz évesen szerelt fel a rendőrségen. Olyan súlyú ügyekben nyomozott, mint 1977-ben a Hungária körúti OTP-fiókban elkövetett rablógyilkosság, később, az 1990-es évek elején Magda Marinko gyilkosságsorozata, Pándy András gyilkosságai, 2002-ben pedig a móri mészárlás nyomozásában közreműködő parancsnokok egyike volt.

Belépő: 5500 Ft, Egerszeg Kártyával 4400 Ft

Jegyek a Keresztury Dezső VMK, az Art Mozi és a Városi Hangverseny-és Kiállítóterem jegypénztáraiban, illetve  online a www.kereszturyvmk.hu weboldalon válthatók.

Magyarország benyújtotta felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervét

Az Energiaügyi Minisztérium széles körű egyeztetéseket követően dolgozta át, frissítette a 2030-ig tartó időszakra szóló magyar energia- és klímatervet. Az aktualizált szakpolitikai dokumentum legfontosabb célkitűzései az energiaszuverenitás és az ellátásbiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, a zöld átállás sikeres végrehajtása, a zöldgazdaság élénkítése.

A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tervezete 2023 nyarán készült el. Az Európai Bizottság visszajelzését követően a végleges magyar dokumentumot az uniós Energia Tanács héten lezajlott üléséhez időzítve adta le az energiaügyi tárca.

Az energiaválság tapasztalata, hogy az ellátásbiztonság nem építhető kizárólag egyetlen domináns energiaforrásra vagy technológiára. Magyarország így a következő időszakban sokszínű eszközrendszert mozgósítva igyekszik fedezni a hazai szükségleteket. Kiemelt szándék az elektrifikáció ösztönzése, a lakossági, közintézményi, ipari és közlekedési energiafelhasználás csökkentése. A saját célú zöldenergia-termelés hasznos térnyeréséhez a különböző energiatárolási megoldások tömeges alkalmazásával kell alkalmazkodni.

A Nemzeti Energia- és Klímatervben foglalt új intézkedések éves szinten nagyságrendileg 600 milliárd forint, a megtakarításokban döntő részben már rövid távon megtérülő fejlesztést jelentenek a magyar energetika és a lakossági energiahatékonysági piac javára.

az eGov hírlevélben megjelent „Magyarország benyújtotta felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervét” című cikk.

Levegőminőség: az EU Tanácsa véglegesen jóváhagyta az uniós előírások szigorítását

Az eGov hírlevélben megjelent a „Levegőminőség: az EU Tanácsa véglegesen jóváhagyta az uniós előírások szigorítását” című cikk.

A módosított irányelv az uniós polgárok egészségét helyezi előtérbe: olyan új levegőminőségi előírásokat határoz meg a szennyező anyagokra vonatkozóan, amelyeket 2030-ig kell megvalósítani, és amelyek szorosabban igazodnak a WHO levegőminőségi iránymutatásaihoz.

A módosított irányelv biztosítani fogja a korai fellépést is. Ennek keretében levegőminőségi ütemterveket kell kidolgozni 2030 előtt, amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy az új előírásoknak az említett időpontig nem sikerül megfelelni.

A szöveg kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, a kihirdetést követő 20. napon pedig hatályba lép. A tagállamoknak a hatálybalépést követően két év áll majd a rendelkezésére az irányelvnek a nemzeti jogba való átültetésére.