keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozóknak

Ismét lehet pályázni a Magyar Innovációs Nagydíjra

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) 33. alkalommal hirdette meg kis-, közép- és nagyvállalatok számára a Magyar Innovációs Nagydíjat, amelyre a cégek a gyakorlatban is megvalósult, 2024-ben mérhető üzleti hasznot hozó innovációs projektekkel nevezhetnek.

A nagydíj mellett ezúttal is kiosztják a Nemzetgazdasági Minisztérium Ipari Innovációs, valamint Informatikai Innovációs Díját, az NKFIH „Alapkutatástól a piacig” Innovációs Díját, az Agrárminisztérium Agrár Innovációs Díját, az Energiaügyi Minisztérium Környezetvédelmi és Energiaügyi Innovációs Díját, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs Díját, illetve a MISZ Startup Innovációs Díját is. Jelentkezni 2025. február 10-ig lehet a www.innovacio.hu/innonagydij weboldalon.

Az immár három évtizede minden évben meghirdetett pályázat célja, hogy elismerésben részesítse a hazai innováció legkiemelkedőbb eredményeit és egyben teret és lehetőséget biztosítson a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontoknak is megfelelő, innovatív termékek és technológiák megismerésére, és ezáltal hozzájáruljon az innovációra épülő üzleti szemlélet erősítéséhez.

Az elmúlt harminckét pályázati felhívásra összesen közel 1500 pályamű érkezett, 248 kapott különböző díjat.

A Magyar Innovációs Nagydíj, és az ezzel együtt kiosztott további innovációs díjak kiemelkedő marketing értéket képviselnek és jelentős publicitást biztosítanak a díjazottak számára, növelve a termékeik, szolgáltatásaik iránti bizalmat, innovatív megoldásaik szakmai rangját.

Januártól még több mikrovállalkozás kaphatja olcsóbban az áramot

A Magyar Közlöny 115. számában megjelent a Kormány 345/2024. (XI. 19.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet módosításáról.

A kormány úgy döntött, hogy a villamos energiáról szóló törvénytől eltérően egyetemes szolgáltatásra a lakossági fogyasztók mellett néhány feltétel mellett a mikrovállalkozások is jogosultak, ha összes felhasználási helyükön együttesen 3×63 A-nál nem nagyobb a csatlakozási teljesítményük.

Az egyetemes szolgáltatótól 4606 kWh/év fogyasztásig az áramot a miniszter rendeletében meghatározott kedvezményes áron, felette versenypiaci áron kapják. Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba, tehát a már megkötött szerződések érvényességét nem érinti.

A kormany.hu kapcsolódó közleménye ide kattintva olvasható el.

Digitális és innovációs szolgáltatások vállalkozások részére

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamormérnöki és Informatikai Kara (BME VIK) részt vesz az Európai Unió és a Magyar Kormány által támogatott Mesterséges Intelligencia Európai Digitális és Innovációs Központ (MI-EDIH) projekt megvalósításában (https://www.linkedin.com/showcase/mi-edih/posts/?feedView=all). A projekt célja vállalkozások (startup, kkv, small mid-cap) és közintézmények digitális transzformációjának elősegítése, mesterséges intelligencia fókusszal.

Az MI-EDIH projekt keretében a BME VIK a következő szolgáltatásokat nyújtja ügyfeleinek:

  • széleskörű szakmai oktatás és képzés, célzott tanfolyamok (digitális transzformáció, bevezetés a mesterséges intelligenciába, fejlett mesterséges intelligencia módszerek)
  • szakmai rendezvények (tematikus és vállalati igények szerint workshop-ok)
  • ügyfélorientált technológiai, innovációs és üzletfejlesztési tanácsadás, konzultáció
  • MI projektek generálása és fejlesztésének szakmai támogatása
  • MI technológiai és üzleti lehetőségek feltárása
  • MI jogi és etikai képzés, tanácsadás
  • finanszírozási és tőkebevonási lehetőségek feltárása, pályázati tanácsadás (hazai, EU)
  • hozzáférés digitális laboratóriumokhoz (tesztelés, prototípus fejlesztés)
  • technológia-transzfer támogatás

A BME a szolgáltatásai keretében ingyenes támogatás nyújt azoknak a vállakozásoknak is, amelyek a közelmúltban megjelent GINOP PLusz és DIMOP Plusz pályázatokon szeretnének támogatásokagt elnyerni. Ezen pályázatokhoz a BME VIK a fenti szolgáltatásokon túl az alábbi együttműködési lehetőségeket ajánlja – szintén térítésmentesen – a DIMOP Plusz és GIONOP Plusz Programok pályázói részére (3. sz. melléklet):

  • szakmai tanácsadás digitalizációs, innovációs és infrastruktúra fejlesztési pályázatok kidolgozásához
  • projektjavaslatok szakmai véleményezése, értékelése
  • ügyfélorientált technológiai, innovációs és üzletfejlesztési tanácsadás pályázati ötletek megfogalmazásához
  • digitalizációs és mesterséges intelligencia (MI) fejlesztési projektek generálása
  • tanácsadás és tesztelési lehetőségek digitalizációs és innovációs beruházások előtt (Test-before-Invest)
  • együttműködés K+F és innovációs projektek megvalósításában (ahol a konstrukció megengedi a konzorciumi pályázást)

 

Megvásárolta az IM a Microsec céginformációs üzletágát

Az Igazságügyi Minisztérium az állam nevében eljárva, megfelelő szakmai előkészítést követően, több hónapos tárgyalás eredményeként megvásárolta a Microsec Zrt. teljes céginformációs üzletágát.

A magyar magánszemélyek tulajdonában lévő Microsec harminc éve működtette és fejlesztette a cégnyilvántartás informatikai rendszerét, amely több millió adat tárolását, továbbítását, kezelését teszi lehetővé. A cégadatok állami tulajdont képeznek, ezért minden közhiteles cégnyilvántartással kapcsolatos informatikai rendszer állami tulajdonba kerül.

Az Igazságügyi Minisztérium a forráskód birtokában az informatikai rendszer szolgáltatásainak továbbfejlesztését tervezi úgy, hogy figyelembe veszi az Európai Unió felé történő adatszolgáltatási kötelezettségeket, valamint a hazai szakmai és magánszemély felhasználók igényeit is.

Nem érinti a tranzakció a Microsec e-aláírás üzletágát, ezt a szolgáltatás a jövőben is a társaság fogja nyújtani.

Igazgatási szolgáltatások díjnövekedése

  1. november 25-én a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott egy rendelettervezetet, amelyben számos igazgatási szolgáltatási díj emeléséről szó esik.  

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium előterjesztésének célja, hogy a 2025-ös költségvetéshez igazodva a közszolgáltatásokból származó bevételeket növelje úgy, hogy a díjszabások átláthatóbbak legyenek. Ezek az emelések az egészségügyi, szabadalmi, oktatási és jogi területeket is érinti.

Az eGov hírlevelének cikkéből kiderül, hogy emelkedne többek között:

  • a térítéses egészségügyi szolgáltatások (például a közfoglalkoztatási jogviszonyhoz vagy a közérdekű munkához szükséges szakvélemény) ára, 6 ezer forintra, költségnövekedés miatt,
  • a szabadalmi eljárásoknál a biológiai anyagok letétbe helyezési díja (150 ezer forintról 202.500 forintra),
  • az árva művek (pl. könyv, folyóirat, hírlap, magazin vagy egyéb írásmű) felhasználási engedélyének díja (jövedelemszerzési céllal 124.800 forintra, anélkül 40.500 forintra),
  • a határátkelők működtetésének díja (több mint duplájára),
  • a vámtanácsadók, vámügynökök továbbképzési díja (8-ról 11 ezer forintra),
  • a szakképzési tankönyvek engedélyeztetési díjai

GINOP Plusz -2.1.1-24 Fókuszterületi innovációs projektek támogatása

Elérhetővé vált a GINOP Plusz -2.1.1-24 „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás kitöltőprogramja az EPTK felületen. A felhívás célja a hazai kis- és közép- és nagyvállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének ösztönzése, valamint a megújult társadalomgazdasági innovációs ökoszisztéma megerősítését, és a társadalmi és gazdasági hasznosítási szempontokat a megújítási elvek szellemében fókuszba helyező kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása piacképes termék, technológia, szolgáltatás fejlesztése révén.

A Fókuszterületi innovációs projekteket támogató pályázat esetén 300 milliótól 800 millió forintig lehet támogatást igényelni, tipikusan 30–50 százalékos önrész biztosítása mellett. A támogatási kérelem 2024. november 26. 9 óra 00 perctől 2025. június 26. 12. óra 00 percig nyújtható be az elektronikus kitöltő program segítségével.

Ahogyan a felhívás neve is hangsúlyozza, támogatást különböző fókuszterületek mentén lehet szerezni: a pályázatok az egészséges élet vagy a gazdasági zöld átmenet és körforgásos gazdaság témaköréhez kapcsolódóak, esetleg a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) céljaival és prioritásaival összhangban megvalósuló kiválósági projektek lehetnek.

Fontos kiemelni továbbá, hogy K+F minősítés igénybevétele minden projekt esetén kötelező a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál. A Nemzeti Innovációs Ügynökség Zrt. projektfejlesztési szolgáltatás sikeres végrehajtása pedig 10 többletpontot eredményez a pályázatok értékelése során.

Az Európai Tanács magyar elnökségének keretében tartott Versenyképességi Tanács ülése

2024. november 28-án Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részt vett és vezette Brüsszelben az Európai Tanács magyar elnökségének keretében tartott Versenyképességi Tanács ülését. A Versenyképességi Tanács az EU tagországok gazdasági minisztereinek részvételével ülésező szerve, amely az Unió számára legfontosabb gazdasági szakpolitikai kérdéseket vitatja meg.

A magyar elnökség elnökségi következtetéseket adott ki az európai versenyképesség jövőjéről. Az elnökségi következtetések elismerik a termelékenység és a fenntartható növekedés fokozásának sürgősségét, az EU szociális és gazdasági modelljének fenntartása mellett és e cél elérése érdekében az elnökségi következtetések a következőkre szólítanak fel:

  • az egységes piac elmélyítése
  • az innováció előmozdítása
  • a szabályozási terhek csökkentése
  • az üzleti környezet javítása, különösen a kis- és középvállalkozások számára

Az elnökségi következtetések kiemelik, hogy sürgősen mozgósítani kell a beruházásokat a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokban, beleértve a tiszta technológiákat és az energiainfrastruktúrát, valamint javítani kell az innováció finanszírozását.

Nagy Márton miniszter úr a Versenyképességi Tanács ülése kapcsán megállapította, hogy Európában versenyképességi fordulatra van szükség. Az Amerikai Egyesült Államok és Kína jelentős költségvetési forrásokat áldoz a digitális és zöld átállásra, ehhez az Európai Uniónak is fel kell zárkóznia, különben tovább nő a versenyhátránya és elveszíti a versenyképességi háborút. A nemzetgazdasági miniszter meglátása szerint ebben jelentős lépést képvisel a „Budapesti Deklaráció”.

 

Megjelentek a Magyar Közlönyben az adótörvényeket érintő módosítások

2024. november 28-án megjelent a Magyar Közlöny 119. számában a 2024. évi LV. törvény az „Egyes adótörvények módosításáról”, mely az Országgyűlés elé benyújtott javaslathoz képest is tartalmaz néhány újdonságot. Engedje meg, hogy jelen levélben a kifejezetten az új, a tervezet legutóbbi verziójától eltérő, jelentősebb módosításokat összefoglaljam:

  1. Személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó:
  2. A kedvezmények korlátozása: A családi kedvezményt, az első házasok, valamint a 25 év alattiak kedvezményét a jövőben csak magyar állampolgárok, az EGT-államok állampolgárai és az ukrán, illetve szerb állampolgárok vehetik igénybe.
  3. Fiatalok lakhatási támogatása: A munkáltatók a 35. életévét be nem töltött munkavállalójuknak évi 1,8 millió forintig adhatnak támogatást lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez. E juttatás részletszabályait egy új kormányrendelet fogja tartalmazni.
  4. A SZÉP Kártya új felhasználási módjai: A SZÉP Kártya két új felhasználási móddal is kiegészül. A SZÉP Kártyán található összeg 50%-a lakásfelújításra is felhasználható lesz, továbbá az aktív életmód elősegítésére az Aktív Magyarok alszámla keretösszeg erejéig – azaz évi 120 000 forintig lehet – lehet kedvező adózás mellett juttatást adni. E juttatás részletszabályait a SZÉP Kártya kormányrendelet fogja tartalmazni.
  5. Borravaló adómentességének kiterjesztése: Ha a borravalót a vendéglátó üzlet üzemeltetője szedi be (például bankkártyás fizetés esetén), akkor azt az üzemeltető kiadhatja a felszolgálóknak adómentes jövedelemként akkor, ha a borravaló összegét külön nyilvántartással lehet igazolni.
  6. A TBSZ számlák feltörésekor fizetendő szociális hozzájárulási adó: Az újonnan, 2025. január 1-jétől kötött tartós befektetési számlák öt éven belüli feltörésekor megállapított lekötési hozamot a jövőben szociális hozzájárulási adó is terhelni fogja.
  7. Általános forgalmi adó:
  8. Termékimporthoz kapcsolódó adólevonási jog engedményezése: 2025. március 1-től szigorodnak a termék importjához kapcsolódóan az importáló adólevonási jogának közvetett vámjogi képviselőre történő engedményezési feltételei. Az importáló – az eddigi feltételek teljesítése mellett – csak akkor engedményezheti az adólevonási jogát a közvetett vámjogi képviselőre, ha havi bevallásra kötelezett adóalany, valamint, ha az Art. rendelkezései szerint nem minősül kockázatos adózónak.

III. Extraprofit adókhoz kapcsolódó változások: Az extraprofit adókról szóló 197/2022 (VI. 4.) Kormányrendelet számos pontban módosult:

  • Energiaellátók jövedelemadója: kikerülnek az adó hatálya alól a feldolgozóipari termelők (bioetanol-, keményítő- és keményítőtermék-, valamint a napraforgóolaj-gyártók); viszont a 41%-os emelt adómérték alkalmazását meghosszabbították 2025-re is;
  • Kiskereskedelmi adó: az emelt 4,5%-os legfelső progresszív adómérték alkalmazását meghosszabbították 2025-re is;
  • Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója: csökkentett adókulcsok alkalmazása 2025-ben (20 milliárd Ft árbevételig 7%, afelett 18%-os kulcs alkalmazása);
  • Biztosítási pótadó: változások a progresszív adókulcsok mértékében és a kapcsolódó adóalap sávokban 2025-től kezdődően;
  • Kőolajtermék-előállítók különadója: meghosszabbították az Oroszországi Föderációból származó nyersolajra kivetett 95%-os extraprofit adót.

A törvényben kihirdetett további részletszabályokról a PwC hírleveléből is tájékozódhat.

Demján Sándor Tőkeprogram 2025.

A Demján Sándor Tőkeprogram iránt rövid idő alatt kiemelkedő számú jelentkezés érkezett be.

A jelentkezések üteme alapján reálisan felmerül, hogy a rendelkezésre álló forrás a tervezettnél gyorsabban kimerülhet.

A források felelős és kiszámítható felhasználása érdekében az új jelentkezések befogadása 2026. január 16-tól átmenetileg szünetel.

A program befektetési időszaka változatlanul 2026. június 30-ig, illetve a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig tart.

 

2025. február közepétől a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások beadhatják jelentkezésüket a Demján Sándor Tőkeprogramra.

A tőkeprogramot a Magyar Kereskedelemi és Iparkamara (MKIK) valósítja meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), és a Nemzeti Tőkeholding (NTH) közreműködésével, ezáltal is biztosítva a vállalkozások megfelelő érdekképviseletét és igényeik megválaszolását.

A program célja, hogy ösztönözze a mikro-, kis-és középvállalkozások beruházásait, javítsa a hitelképességüket és elősegítse a növekedésüket. A Demján Sándor Tőkeprogram olyan, üzleti tervvel alátámasztott beruházásokhoz nyújt tőkeági finanszírozást, mint például a kapacitásbővítési célú gépek vásárlása, korszerű számítógépes és hálózati rendszerek kialakítása vagy a CRM rendszerek fejlesztése.

A 100 milliárd forintnyi keretösszegből egyenként 100-400 millió forint közötti tőkebefektetésben részesülhetnek a cégek 5% kamattal. A tőke esetén kedvezőbbek a biztosítékok, visszafizetés pedig csak a futamidő végén, egy összegben szükséges. Ezt a lehetőséget azok a Magyarországon bejegyzett kkv-k vehetik majd igénybe, amelyek árbevétele az elmúlt két évben átlagosan legalább 300 millió forint volt, és legalább két főt foglalkoztatnak.

A Demján Sándor Tőkeprogram a kormány által meghirdetett Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedésének egyike.

A Demján Sándor Tőkeprogrammal kapcsolatos további információk a https://mkik.hu/tokeprogram és a https://www.dsprogram.hu/demjansandorprogram/ honlapokon érhetőek el.

 

A Demján Sándor Program keretében öt finanszírozási konstrukciót indít az EXIM Magyarország.

  1. január 6-tól az EXIM Magyarország megnyitja a vállalkozások előtt a gazdaságélénkítő kezdeményezéseit 350 milliárd forint értékben. A Demján Sándor Program keretében indított kezdeményezés célja az exportképesség növelése, a magyar vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének támogatása, a fenntartható fejlődés, és a külföldi befektetések finanszírozása.

Az EXIM négy fő termékkel biztosítja, hogy a hazai, még nem exportáló cégek sikerrel növeljék a versenyképességüket, illetve, hogy a már exportáló hazai vállalatok a nemzetközi piacon megerősítsék a pozíciójukat. Ez a négy fő termék:

  • Jövő Exportőrei Beruházási Hitel
  • Jövő Exportőrei Zöld Beruházási Hitel
  • Exportélénkítő Beruházási Hitel
  • Exportélénkítő Lízing

Azok a hazai vállalkozások, amelyek kiemelkedő adottságokkal rendelkeznek, a célzott külföldi beruházásaik megvalósításához a Program keretében Kifektetési Hitelt igényelhetnek.

A hiteligényt a vállalkozó számlavezető bankján keresztül lehet benyújtani szektormegkötés nélkül, azonban a Kifektetési Hitelről kizárólag az EXIM Magyarországnál közvetlenül lehet érdeklődni.

A finanszírozási konstrukciókról, feltételeikről és általános tudnivalókról bővebben az exim.hu oldalon ide kattintva olvashat.

ÚJ LEHETŐSÉGEK A DEMJÁN SÁNDOR TŐKEPROGRAMBAN
Több ponton változott a Demján Sándor Tőkeprogram, az életbe lépő módosítások célja, hogy a vállalkozások még szélesebb körben vehessék igénybe a támogatást. A tőkeszegény hazai KKV-szektor megerősítése, valamint 500-600 vállalkozás fejlesztése tőkebefektetéssel – ezzel a céllal hívták életre a Demján Sándor Tőkeprogramot. Több ponton is módosult a felhívás, annak érdekében, hogy a vállalkozások még szélesebb körben vehessék igénybe a támogatást.

 

372/2024. (XI. 29.) kormányrendelet a munkáshitel részletszabályairól

  1. november 29-én megjelent a Magyar Közlöny 120. számában a munkáshitel részletszabályairól szóló 372/2024. (XI. 29.) kormányrendelet.

A 372/2024. kormányrendelet magába foglalja a munkáshitel igénybevételének feltételeit, a kölcsönkérelem elbírálására vonatkozó, a kölcsönszerződéshez, a kamattámogatáshoz kapcsolódó, a törlesztés szüneteltetésének, valamint a gyermekvállalási támogatás szabályain túl a hitelintézet elszámolására és adatszolgáltatásra vonatkozó rendeleti előírásokat is.

A munkáshitel igénylésére az a személy jogosult, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

  • a kölcsönkérelem benyújtásakor betöltötte a 17. életévét, de még nem töltötte be a 26. életévét
  • rendelkezik magyarországi lakcímmel
  • nem rendelkezik érvényes hallgatói, tanulói jogviszonnyal felsőoktatási intézményben
  • nem rendelkezik felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel
  • vállalja, hogy a hitel folyósításától számított legalább öt évig bejelentett magyarországi lakcímmel rendelkezik, életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik és dolgozik

A kamatmentes munkáshitel maximálisan igénybe vehető összege 4 millió forint, melynek futamideje 10 év. A fiatalok nemcsak pályakezdésre, hanem családalapításra, gyermekvállalásra is felhasználhatják a hitelt. A hitelfelvevő nők kedvezményekben részesülhetnek született, illetve örökbefogadott gyermekeik után.

  • Az első gyermek érkezésekor a törlesztési kötelezettség szüneteltetése kérhető 2 évig
  • A második gyermeknél újra igényelhető a moratórium, illetve elengedik a fennálló tartozás felét
  • A harmadik gyermek vállalásakor elengedik a teljes fennálló tartozást.

A munkáshitel igénylésének feltételeiről bővebb információt a Magyar Közlöny 120. számában olvasható.