NOVEMBER 13. szerda 18:00

Megoldatlan ügyek felderítése

Dr. Kovács Lajos nyugalmazott  rendőr ezredes előadása

Dr. Kovács Lajos, a „döglött ügyek”, az életellenes bűncselekmények emblematikus nyomozója, szakmája egyik legjobbja. Hosszú időn keresztül vezette az Országos Rendőr-főkapitányságon az úgynevezett „döglött ügyek” osztályát, melynek feladata régi, eredménytelenül lezárult életellenes nyomozások felelevenítése, még az ügyek elévülése előtti időszakban, az elkövetők lehetőség szerinti felderítése érdekében.

Fiatalon elhunyt édesapja is rendőr nyomozó volt, ő maga 18 éves volt az apa halálakor. Őt követve ő is a rendőri pályát választotta, húsz évesen szerelt fel a rendőrségen. Olyan súlyú ügyekben nyomozott, mint 1977-ben a Hungária körúti OTP-fiókban elkövetett rablógyilkosság, később, az 1990-es évek elején Magda Marinko gyilkosságsorozata, Pándy András gyilkosságai, 2002-ben pedig a móri mészárlás nyomozásában közreműködő parancsnokok egyike volt.

Belépő: 5500 Ft, Egerszeg Kártyával 4400 Ft

Jegyek a Keresztury Dezső VMK, az Art Mozi és a Városi Hangverseny-és Kiállítóterem jegypénztáraiban, illetve  online a www.kereszturyvmk.hu weboldalon válthatók.

Az Energiaügyi Minisztérium széles körű egyeztetéseket követően dolgozta át, frissítette a 2030-ig tartó időszakra szóló magyar energia- és klímatervet. Az aktualizált szakpolitikai dokumentum legfontosabb célkitűzései az energiaszuverenitás és az ellátásbiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, a zöld átállás sikeres végrehajtása, a zöldgazdaság élénkítése.

A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tervezete 2023 nyarán készült el. Az Európai Bizottság visszajelzését követően a végleges magyar dokumentumot az uniós Energia Tanács héten lezajlott üléséhez időzítve adta le az energiaügyi tárca.

Az energiaválság tapasztalata, hogy az ellátásbiztonság nem építhető kizárólag egyetlen domináns energiaforrásra vagy technológiára. Magyarország így a következő időszakban sokszínű eszközrendszert mozgósítva igyekszik fedezni a hazai szükségleteket. Kiemelt szándék az elektrifikáció ösztönzése, a lakossági, közintézményi, ipari és közlekedési energiafelhasználás csökkentése. A saját célú zöldenergia-termelés hasznos térnyeréséhez a különböző energiatárolási megoldások tömeges alkalmazásával kell alkalmazkodni.

A Nemzeti Energia- és Klímatervben foglalt új intézkedések éves szinten nagyságrendileg 600 milliárd forint, a megtakarításokban döntő részben már rövid távon megtérülő fejlesztést jelentenek a magyar energetika és a lakossági energiahatékonysági piac javára.

az eGov hírlevélben megjelent „Magyarország benyújtotta felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervét” című cikk.

Az eGov hírlevélben megjelent a „Levegőminőség: az EU Tanácsa véglegesen jóváhagyta az uniós előírások szigorítását” című cikk.

A módosított irányelv az uniós polgárok egészségét helyezi előtérbe: olyan új levegőminőségi előírásokat határoz meg a szennyező anyagokra vonatkozóan, amelyeket 2030-ig kell megvalósítani, és amelyek szorosabban igazodnak a WHO levegőminőségi iránymutatásaihoz.

A módosított irányelv biztosítani fogja a korai fellépést is. Ennek keretében levegőminőségi ütemterveket kell kidolgozni 2030 előtt, amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy az új előírásoknak az említett időpontig nem sikerül megfelelni.

A szöveg kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, a kihirdetést követő 20. napon pedig hatályba lép. A tagállamoknak a hatálybalépést követően két év áll majd a rendelkezésére az irányelvnek a nemzeti jogba való átültetésére.

Az Európai Unió Tanácsa olyan új szabályokat fogadott el, melyeknek célja, hogy javítsa azon munkavállalók munkakörülményeit, akik digitális munkaplatformokon keresztül vállalnak munkát az EU-ban. Az irányelv biztosítani fogja, hogy az automatizált rendszereket képzett személyzet ellenőrizze, valamint, hogy a munkavállalóknak joguk legyen megtámadni az automatizált döntéseket. Segíteni fogja továbbá a platformalapú munkát végző személyek foglalkoztatotti jogviszonyának helyes meghatározását. Ez lehetővé teszi majd számukra, hogy élhessenek az őket megillető munkavállalói jogokkal.

A tagállamoknak két év áll majd rendelkezésükre, hogy az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogukba átültessék.

 

A Gazdasági Versenyhivatal sajtóközleményében a mesterséges intelligencia (MI) technológiák alkalmazása kerül kiemelésre a január elején indított piacelemzés alapján.

A GVH vizsgálatának célja az volt, hogy az MI alapú technológiák terjedése torzíthatja-e a piaci versenyt a különböző ágazatokban, illetve a fogyasztók kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek-e. A Gazdasági Versenyhivatal piacelemzése rámutat, hogy a mesterséges intelligencia (MI) alapú modellek fejlesztéséhez és hatékony alkalmazásához kritikus erőforrások szükségesek, mint a nagy és változatos adatmennyiség, megfelelő számítási kapacitás, magasan képzett munkaerő, valamint pénzügyi források. Az előtanított modellek hozzáférhetősége szintén kulcsfontosságú mind a fejlesztők, mind a vállalkozások számára.

Az elemzésben kiemelték, hogy a mesterséges intelligencia alapú megoldások elterjedése növeli a vállalati hatékonyságot, ez pedig jelentős GDP növekedést is eredményezhet, így az MI a versenyképesség egyik kulcstényezőjévé válhat.

A GVH piackutatása azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a hazai vállalkozások körében nagyon alacsony az MI elterjedtsége, különösen a kis-és középvállalkozások esetében. A hazai kkv-k még nincsenek a nagyvállalatoktól lemaradva ilyen téren, de ha az MI alapú technológiák tovább fejlődnek, és csak a nagyvállalatok kezdik el egyre több területen alkalmazni azokat, a kkv-k lemaradnak a versenyben.

A GVH szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy az úgynevezett kis nyelvek – köztük a magyar nyelv – érvényesülését is befolyásolhatja a későbbiekben, hogy a különböző öntanuló rendszereket jellemzően világnyelveken írt szövegeken tanítják be. A globális technológiai cégek üzletpolitikájának nem része a specifikusan magyar piacra szánt termékek bevezetése és fejlesztése, ugyanakkor a magyar nyelvre is alapozott öntanuló rendszerek célzott fejlesztése egy ország adatszuverenitása, adatbiztonsága és kulturális identitásának megőrzése miatt kiemelten fontos tényező.

A GVH szakértői javaslatokat is megfogalmaztak a most lezárult piacelemzésben.

1. A hazai vállalati szektor MI használatának előmozdítása, elsősorban a kkv-kra fókuszálva. Ehhez szükséges a technológiai infrastruktúra rendelkezésre állása mellett a kkv-k technológiai ismereteinek kialakítása, illetve folyamatosan naprakészen tartása, a megfelelő tőkeellátottság, valamint a hozzáértő munkaerő, lehetőleg felsőoktatási képzések útján történő biztosítása.
2. A fogyasztók naprakész és átlátható tájékoztatása. Az MI-megoldásokon alapuló szolgáltatásokat végfogyasztók felé nyújtó vállalkozások számára javasolt már a szolgáltatás bemutatása során, de még a fogyasztói felhasználást megelőzően jól érthetően és jól észlelhetően tájékoztatni a fogyasztókat.
3. Az MI nemzeti stratégia felülvizsgálata, amelynek során érdemes kiemelt figyelmet fordítani a szakirányú képzések fejlesztésére és támogatására; az MI-vel kapcsolatos kutatási irányok és a kormányzati MI-stratégia észszerű összefogására és koordinálására; a megfelelő informatikai infrastruktúra folyamatos fejlesztésére, beleértve a már rendelkezésre álló, de korlátozott szuperszámítástechnikai kapacitásokat is; valamint az MI-fejlesztés ökoszisztémájának (adatgazdaság, technológiai alkalmazási képzés, benchmark kiértékelési rendszer stb.) kialakítására.
4. A magyar nyelvi modellek fejlesztésének célzott támogatása. Az állami szereplők pénzügyi és stratégiai erőforrásainak hatékony koordinálása szükséges a magyar nyelvű nagy nyelvi modellek kifejlesztése, alkalmazása és széleskörű elérhetővé tétele érdekében.

A piacelemzés eredményeit bemutató tanulmány ide kattintva érhető el.

Szeretném szíves figyelmébe ajánlani az Európai Számvevőszék oldalán megjelent különjelentést, mely az „Állami támogatás válság idején: Gyorsan sor került válaszintézkedésekre, de hiányosságok vannak a bizottsági nyomon követésben, és az Unió iparpolitikai célkitűzéseit nem támogatja egységes keretrendszer” címet viseli.

A Bizottság kiigazította az állami támogatásokra vonatkozó keretrendszerét a Covid19-világjárvány és az Oroszország Ukrajna elleni inváziója által okozott gazdasági zavarokat követően, és a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatás jelentős növelését hagyta jóvá 2020 óta. A különjelentés felmérte a Bizottság eredményességét az Unió állami támogatásokra vonatkozó keretrendszerének kiigazításában, a válsággal kapcsolatos állami támogatások nyomon követésében és értékelésében. Megvizsgálásra került az európai zöld megállapodás és más iparpolitikai célkitűzések támogatása tekintetében az, hogy egységes volt-e az állami támogatásokra vonatkozó keretrendszer.

A különjelentés alapján a következőket javasolják a Bizottság számára:

• erősítse meg az állami támogatási programok értékelését és nyomon követését;
• értékelje, hogy a válsággal összefüggésben nyújtott segélyek milyen hatást gyakorolnak a versenyre;
• fokozza az állami támogatások átláthatóságát és javítsa az állami támogatásokra vonatkozó beszámolást;
• elemezze alaposabban, hogy szükséges-e állami támogatással ösztönözni az uniós iparpolitikai célkitűzések teljesítését, és ennek megfelelően egyszerűsítse az állami támogatásra vonatkozó szabályozást.

A Számvevőszék weboldalán 24 uniós nyelven elérhető a különjelentés és a sajtóközlemény.

A PwC hírlevélben megjelent a harmadik negyedéves CBAM jelentésről és az azzal kapcsolatos tudnivalókról szóló cikk.

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, amely karbonvám vagy CBAM néven ismert, 2023. október elsején lépett hatályba, és az egész EU-ra kiterjedő bizonyos harmadik országban gyártott áruk behozatalára vonatkozó, az áruk gyártásához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás alapján határoz meg fizetési kötelezettséget. Az érintetteknek negyedévente jelentéstételi kötelezettségük van, nem kell engedéllyel rendelkezniük, a regisztráció azonban szükséges a CBAM átmeneti nyilvántartásba, ahol a jelentések benyújtására is lehetőség van. 2025. december 31-ig a jelentésben foglalt adatok hitelesítése sem szükséges és a CBAM-tanúsítványt vásárolni és visszaadni sem kell.

Az átmeneti szakaszról annyit lehet tudni, hogy a negyedévente benyújtandó CBAM-jelentés olyan komplex adatok összegyűjtését és ellenőrzését igényli, amelyek sok esetben nem elérhetőek, illetve a beszállítók nem reagálnak a megkeresésekre, emiatt pedig nagyon kevés adat érkezik be feldolgozásra. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (NKH) munkatársai eddig 1239 regisztrációs kérelmet dolgoztak fel, 1655 jelentést nyújtottak be az importőrök, ám 3309 érintett, regisztrációköteles ügyfél még nem regisztrált.

Az Európai Bizottság a jelentéstételi kötelezettségnek való megfelelés könnyítése érdekében közzétett egy kérdések és válaszok (Q&A) dokumentumot, amely azt részletezi, hogy mit kell tenniük a gazdálkodóknak, ha nem állnak rendelkezésre a jelentéstételhez szükséges adatok.

2024. szeptember 30-ig lehetőség volt alapértelmezett értékeket jelenteni, ez azonban 2024. október 1-től kivezetésre került az átmeneti nyilvántartásból, tehát az októberi CBAM jelentést technikailag a tényleges kibocsátási adatokkal kell kitölteni. Külön menüpontban lehet jelölni, ha az adatok nem állnak rendelkezésre, ekkor azonban a jelentés hiányos lesz. Azoknak, akik eddig nem teljesítették a CBAM-kötelezettségeiket, lehetőségük van a pótlására.

A CBAM-kötelezettségek köre CBAM nyilatkozattevői engedéllyel fog bővülni. Az engedélyt 2025-től lehet kérelmezni, amely 2026-tól kötelező lesz. Az engedély megszerzésének részletei egyelőre nem ismertek, a hatóságok a részletszabályok kidolgozásán jelenleg is dolgoznak. Az viszont biztos, hogy 2026. január 1-jétől az engedéllyel nem rendelkező árukat nem engedik be az Unióba, hanem vámhatósági ellenőrzés alá vonják.

Megjelent Reinics Krisztina, az RSM Hungary számviteli igazgatójának írása a kötelező visszaváltási díjas, DRS termékek legfontosabb számviteli elszámolási szabályairól.

Számviteli igazgató asszony az alábbiakra hívja fel a figyelmet:

A kötelező visszaváltási díjas (DRS) rendszer hatályba lépésével egyidőben a számviteli törvény egyes rendelkezési is módosultak, mely alapján eltérő számviteli elszámolás vonatkozik:

• a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díjára
• a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termékek díjára
• a gyártók által önkéntesen vállalt visszaváltási díjas termékek díjára.

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek számviteli szabálya szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a vállalkozó által – a nem újrahasználható termék után – a koncessziós társaságnak fizetett (fizetendő) kötelező visszaváltási díj összegét. (Sztv. 81. § (2) r bekezdés). Amennyiben a forgalmazó fizeti vissza a koncessziós társaság helyett a visszaváltási díjat, akkor a forgalmazónál az egyéb követelések között kell kimutatni a vállalkozó (forgalmazó) által a koncessziós társaság helyett visszafizetett, visszaváltási díjból származó követeléseket is, mindaddig, amíg valamilyen módon kiegyenlítésre kerül. (Sztv. 29. § (8)). A forgalmazónál a megvásárolt termék után a gyártónak fizetett visszaváltási díj a megvásárolt termék bekerülési értékének a részét képezi. (Sztv. 47. § (1) d bekezdés). Értékesítéskor az eladott áruk beszerzési értékeként jelenik meg a forgalmazó könyvelésében. (Sztv. 78. § (5)). A fogyasztótól megkapott visszaváltási díj a termék ellenértékének a részét képezi, így azt az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a forgalmazónál is.

Az újrahasználható termékek és az önkéntes visszaváltási díjas termékek a számviteli elszámolása alapján, mivel a gyártónak kell a forgalmazó, vagy a fogyasztó részére a visszaváltási díjat visszafizetnie, így annak számviteli elszámolása a betétdíjas göngyölegek visszavételére vonatkozó előírások szerint történik. A gyártónál az újrahasználható termék és az önkéntes visszaváltási díjas termék után a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik) az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni. (Sztv. 73. § (2) f bek.). A forgalmazó a gyártótól visszakapott visszaváltási díjat az eladott áruk beszerzési értékét csökkentő tételként számolja el. (Sztv. 78. § (5))

A fogyasztónak minősülő vállalkozónál a visszakapott visszaváltási díjat anyagköltséget csökkentő tételként kell elszámolni. (Sztv. 78. § (2)).

A vidéki kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozások versenyképességének növelése című program ötödik szakaszában korszerű konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök vagy készletek beszerzésére, energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, illetve nagyobb beruházások megvalósításához igényelhetnek pályázatonként 1 millió forintos forrást a vidéki, egész évben nyitva tartó büfék 2024. október 15-től november 30-ig. A jelentkezést minimális adminisztráció mellett az NTAK rendszeréből indíthatják a pályázók.

A pályázati felhívások elérhetőek a kisfaludyprogram.hu weboldalon. A vidéki kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozások versenyképességének növelése című programmal kapcsolatban az ügyfélszolgálat a +36 1 550-1855-ös telefonszámon hívható, e-mailben pedig elérhető a turisztika@1818.hu e-mail címen keresztül.

A támogatási program további ütemeiben az italüzletek és a bárok adhatják majd be pályázatukat.

 Az igyutazunk.hu kapcsolódó cikke ide kattintva olvasható el. A turizmus.com cikke pedig ide kattintva érhető el.