Elérhető a 2024. október 18-án az OECD által közzétett „A digitális innováció lehetővé tétele a kormányzatban – Az OECD GovTech-politikai keretrendszer” című kiadvány.

Mivel a kormányok egyre inkább arra összpontosítanak, hogy miként lehet a legjobban kísérletezni a digitális technológiákkal, például a mesterséges intelligenciával, és hogyan lehet a legjobban alkalmazni azokat, a GovTech egy olyan mechanizmust kínál, amely ezt agilis, innovatív és költséghatékony módon teszi lehetővé. Ez nemcsak a közszféra hatékonyságának és eredményességének javítását segíti elő, hanem elősegítheti a startupok és az újabb szolgáltatók részvételét is a kormányzati piacon.

A kiadvány bemutatja az OECD GovTech definícióját, és meghatározza GovTech szakpolitikai keretrendszerét – útmutatást adva az országoknak, hogyan teremtsék meg a GovTech együttműködések ideális feltételeit, és hogyan határozzák meg a megfelelő forgatókönyveket, amelyekben a GovTech-et a maximális hatás elérése érdekében használják. Az OECD GovTech-politikai keretrendszerének útmutatóként való felhasználásával a kormányok magabiztosabban használhatják a GovTech-partnerségeket a hatékonyabb és innovatívabb digitális átalakulás lehetővé tétele érdekében.

A 2023-as OECD Digitális Kormányzat Index (DGI) eredményei azt mutatják, hogy a GovTech egyre elterjedtebb gyakorlat, amely elősegíti a digitális átalakulást és értékes eszközként szolgál a politikai kihívások megoldásában. Az OECD 33 tagállama közül, amelyek részt vettek a DGI-ben:

• 70%-uk már megvalósította a digitális stratégiákat a GovTech ökoszisztémával való együttműködésre.
• 55%-uk a GovTech-et használja az innováció, a kísérletezés kultúrájának és az együttműködés előmozdítására.

• 42%-uk a GovTech-et alkalmazza a technológiák, például a mesterséges intelligencia (AI) tesztelésére és alkalmazására.

Az OECD GovTech-politikai keretrendszerének útmutatóként való felhasználásával a kormányok magabiztosabban használhatják a GovTech-partnerségeket digitális kormányzati stratégiáik részeként, és maximalizálhatják az együttműködések hatását. Bár nem szükséges azonnal bevezetni az összes elemet, a kormányok rövid távon a keretrendszer egyes elemeire összpontosíthatnak, hogy nagyobb innovációt és agilitást vezessenek be a közszférába.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energiahatékonysági honlapja új külsővel és bővebb tartalommal érhető el.

A 2018 óta működő energiahatékonysági honlap célja, hogy tájékoztatást adjon az energiafogyasztók és a piaci szereplők számára az energiahatékonysági, illetve energiamegtakarítási módszerekről, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos pénzügyi és jogi keretekről.

A honlap új külsővel és bővebb tartalommal, külön menüpontban foglalja össze az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerrel (EKR) kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, tartalmazza az auditorok, az auditáló szervezetek és az energiahatékonysági szakreferensek névjegyzékét. A felületen keresztül továbbra is elérhető az energiahatékonyság-javító intézkedések standard módon történő elszámolását előíró EKR-katalógus is.

Az újdonságok között található az energiahatékonysági példatár, amelyből mindenki közérthető információkhoz juthat a tudatos energiafelhasználásról, a mindennapjainkban könnyen megvalósítható energiahatékonysági lehetőségekről, ezek költségeiről és az elérhető energiamegtakarítás nagyságáról, illetve a honlap része egy hőtérkép is, amelynek segítségével a távhőszektor szereplői kapnak támogatást az energiahatékony távfűtési-távhűtési hálózatok kialakításához és fejlesztéséhez.

Az új honlap ide kattintva érhető el.

A parlamentnek 2024. október 29-én benyújtott egyes adótörvényeket módosító javaslata egyfajta automatizmust vezetne be egyes adók értékállóságának megőrzésére. 2025-től ugyanis a tervezet alapján több adó és illeték is az infláció mértékével emelkedhet majd anélkül, hogy a törvényeket módosítani kellene ehhez.

 A Pénzügyminisztérium az inflációkövető adóemelés bevezetésével kívánja megoldani, hogy törvénymódosítás nélkül lehessen majd ellensúlyozni az infláció hatását a költségvetési bevételekben.

A 2024-es évet követően az érintett adók mértéke a tárgyévet megelőző évi adó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált (azaz emelt) összege.

A konkrét új adómértéket a NAV-nak a tárgyévet megelőző év október 31-ig kell közzétennie. Mivel ez a határidő az idén már elmúlt, 2025-re december 15-ig kell kihirdetni az érintett adók jövő évi mértékét. Idén júliusban 4,1 százalék volt a KSH által mért éves infláció, így a tervezett törvénymódosítás szerint az első évben ennyivel emelkedhetnek az inflációkövetővé váló adók.

Az automatikus inflációkövető adóemelést az alábbiaknál vezetik be először:

• regisztrációs adó (személygépkocsikra és motorkerékpárokra fizetendő)
• gépjárműadó
• cégautóadó (2026-tól)

• gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke (átírási illeték)

Ugyanez az inflációkövető adóemelés lesz érvényes jövő évtől a szeszes italok (sör, bor, égetett szesz) és a dohánytermékek tételes jövedéki adójára is.

 

2024. november 1-jén a Magyarországon működő európai országok kereskedelmi kamaráinak „EU-Chambers 2024” nevű rendezvényen Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter beszélt Magyarország előrelépéséről a járások felzárkóztatása terén. Kiemelte, hogy az Európai Unióba való belépés óta Budapest fejlettségi szintje javult, és már az uniós átlag fölött helyezkedik el, Magyarország többi régiója azonban az átlag alatt teljesít, ezért az ország többi részét szükséges felzárkóztatni.

Navracsics Tibor a 2025. január 1-jétől induló Versenyképes járások programmal kapcsolatban kifejtette, hogy minden járásnak minimum 625 ezer eurós pályázati összeg kerül biztosításra, mely összegre a járások polgármesterei közösen pályázhatnak. Azon megyeszékhelyek számára, amelyek járásszékhelyek is egyben, 1,25 millió eurót biztosítanak az alapszintű fejlesztésekre. 

A programban az iparűzési adó 2025-ös növekményének egy részét forgatják vissza a járások pályázati alapjára. A programnak köszönhetően 174 járásból 141 jut nagyobb fejlesztési forráshoz, a fejlesztésekről pedig a járási polgármesterek dönthetnek, amihez a kormány támogatást és koordinációt biztosít.

A Pénzügyminisztérium 2024. október 16-án társadalmi egyeztetés céljából közzétette az egyes adótörvények módosításáról szóló törvénytervezetét.

Az október 29-én benyújtott végleges tervezet számos egyéb módosítási javaslatot tartalmaz a korábbi verzióhoz képest. Jelen levélben szeretném tájékoztatni a kifejezetten új, a tervezet korábbi verziójától eltérő jelentősebb módosítási javaslatokról:

1. Személyi jövedelemadó:

Szellemi termék adómentes apportálása: A jövőben nem merül majd fel adófizetési kötelezettség akkor, ha az eredeti jogosult magánszemély szellemi termékét apportálja egy gazdasági társaság részére. Amennyiben az eredeti jogosult magánszemély az értékpapírt értékesíti, úgy az értékpapír megszerzésére fordított értékként elszámolhatóak lesznek a szellemi termék megalkotása érdekében a magánszemély által a hozzájárulás szolgáltatásáig teljesített, igazolt kiadások.

Lakásfelújítási célú SZÉP kártya juttatás bevezetése: A munkavállaló részére utalt munkáltatói támogatás 50 százalékának erejéig a SZÉP Kártya a 2025-ben lakásfelújításra fordított kiadásokra is felhasználható lesz

Sérelemdíj: A magánszemély által sérelemdíj jogcímen realizált kifizetés a jövőben kizárólag akkor kezelhető adómentes kifizetésként, ha a sérelemdíj összege bíróság által peres eljárás keretében kerül megállapításra.

1. Szociális hozzájárulási adó

Saját munkavállalók szakképzése: Saját munkavállalók képzése esetén a munkáltató által elérhető szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítését ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója vonatkozásában legfeljebb 12 hónap időtartamban maximalizálja.

III. Közvetlen adók:

Globális minimumadó: Jelentős változást hoz a globális minimumadó hatálya alá tartozó cégcsoportok magyarországi tagjai számára. A helyi kiegészítő adó tekintetében adóelőleg-bevallási és -fizetési kötelezettséget ír elő, amelyet a magyarországi csoporttagoknak legkésőbb az érintett adóévet követő 11. hónap 20. napjáig kell teljesíteni.

Helyi adók: A javaslat új építményadó mentességi szabályokat vezet be a műemlékekhez, állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló vagy ahhoz kapcsolódó építmények vonatkozásában. Módosításra kerül továbbá az állandó lakos fogalma.

Kiskereskedelmi adó: A kiskereskedelmi adó törvény részeként bevezetésre kerülnek a platformüzemeltetőkre vonatkozó speciális szabályok. A javaslat értelmében kibővül az adóalanyok köre azon külföldi vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőkkel, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret. 

1. Általános forgalmi adó:

• A javaslat két évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5%-os kedvezményes áfakulcs alkalmazhatóságát, így az 2024. december 31. helyett 2026. december 31-ig marad hatályban.
• A tervezet szigorítja a termék importjához kapcsolódóan az importáló adólevonási jogának közvetett vámjogi képviselőre történő engedményezési feltételeit, valamint a közvetett vámjogi képviselőnek a rá engedményezett adólevonási jog gyakorlásának a feltételeit 2025-től.
• Az áfa bevallás részét képező M lapon történő adatszolgáltatás esetében az adatokat a jelenleg kötelező ezer Ft-ra kerekített összeg helyett Ft-ban szükséges majd riportálni 2025-től.
• Az eNyugta koncepció bevezetéséhez kapcsolódóan korábban kihirdetett, eredetileg 2025. január 1-jével hatályba lépő rendelkezések hatályba lépését a jogalkotó fél évvel elhalasztja.

1. Jövedéki adó:

A tervezet alapján 2025-től emelkedik a jövedéki termékek adómértéke. Az üzemanyagok (beleértve a benzint és a gázolajat) és a különböző alkoholos termékek jövedéki adómértéke 2024. december 15-ig kerül kihirdetésre a fogyasztóiár-indexszel valorizált összegben.

2026-tól alapesetben minden jövedéki termék adómértéke a fogyasztóiár-indexszel valorizálva fog emelkedni minden évben.

1. Környezetvédelmi termékdíj:

A tervezet alapján 2025-től megszűnik a környezetvédelmi termékdíj kötelezettség az egyaránt a termékdíj szabályozás és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek vonatkozásában. Ennek megfelelően megszűnik az adminisztrációs kötelezettség (így a bevallási és nyilvántartási kötelezettség) a csomagolás / csomagolószerek, az elektromos és elektronikai berendezések, gumiabroncsok, akkumulátorok, reklámhordozó papír és irodai papír vonatkozásában. Ezen termékkörök vonatkozásában a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben előírt kötelezettségeket, beleértve az adatszolgáltatást és a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetését továbbra is teljesíteni kell.

 A tervezetben megjelent további részletekről a PwC hírleveléből is tájékozódhat.

Újabb szolgáltatással bővül a Munkavédelmi Szakemberek Országos Adatbázisa a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint.

A szolgáltatást kereső funkció is segíti, emellett automatikus hírlevelet kapnak a regisztrált szakemberek az aktualitásokról, továbbá 2025-től a munkavédelmi szakemberek ingyenes továbbképzésére is lehetőség nyílik, ami hozzájárul a munkabiztonság javulásához a magyar munkahelyeken. Az adatbázis lehetőséget biztosít munkavédelmi végzettség, szakterület és vállalt tevékenységi terület alapú szűrésre.

A Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisa ide kattintva érhető el.

 Az eGov hírlevele ide kattintva érhető el.

2024. október 21-én a Magyar Közlöny 104. számában megjelent a 1311/2024. (X. 21.) Korm. határozat az Új Gazdaságpolitikai Akciótervről.

Magyarország Kormányának új gazdaságpolitikai akcióterve három alapvető pilléren nyugszik: a jövedelmek vásárlóerejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán, valamint a vállalkozások méretének megduplázását célzó Demján Sándor Programon.

Az alábbiakban összegyűjtöttük az intézkedéseket és a hozzájuk tartozó határidőket, hogy megfelelő áttekintést nyújtsunk a tervezett lépésekről, amelyek elősegítik a gazdaság újbóli lendületbe hozását és a társadalmi konjunktúra helyreállítását.

 

Határidő	Intézkedés
Azonnali	Exportösztönző hitelprogramok újraindítása Kifektetési hitelprogram meghirdetése
2024. október 31.	Széchenyi Kártya hitelkamatszint csökkentése
2024. november 30.	Munkáshitel Program kidolgozása Lakáspiac szabályozása: magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás feltételeinek szigorítása, lakásbérlet bérleti díjainak és szerződései feltételeinek vizsgálata Kollégiumi férőhelyek megfelelő számú biztosítása Otthonteremtési program kiegészítése: új támogatási formák bevezetése Vidéki Otthonfelújítási Program meghirdetése Önkéntes nyugdíjpénztári tagi egyenleg lakáscélú felhasználása Munkáltatói lakhatási támogatáshoz kapcsolódó adókedvezmény kidolgozása Újépítésű lakóingatlanok áfájának 5%-os fenntartása Egyeztetés a bankszektorral évi 5 százalékos önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetéséről 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program meghirdetése „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program meghirdetése EU-s programok felgyorsítása KKV-szektor adminisztrációs terheinek csökkentése
2024. december 31.	Hároméves bérmegállapodás megkötése A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény összegének megduplázásáról szóló javaslat kidolgozása Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként jóváírt pénzeszköz legfeljebb 50 százalékának erejéig lakásfelújítás célra történő átmeneti felhasználásának lehetővé tételéről szóló javaslat kidolgozása

A tervezett intézkedések megvalósítása révén Magyarország képes lehet a megváltozott globális környezetben is stabil és fenntartható növekedést elérni, így biztosítva a vállalkozások számára a kedvezőbb jövőt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette a 2025. évre szóló munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzési irányelveket és a 2025. évi munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzésre vonatkozó országos hatósági ellenőrzési tervet.

Az ellenőrzési irányelvek, valamint az ellenőrzési terv csatoltan elérhető.

241024.NGM.MV-FF.ellenorzesi.iranyelvek.2025

241024.NGM.MV-FF.Orszagos.Ellenorzesi.Terv.2025

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét a környezettudatos emberek számára az egyik legfontosabb hét Európa-szerte -egészen 2009 óta. Ez az a kezdeményezés, amely minden év novemberében kerül megrendezésre és ennek keretén belül lelkes önkéntesek saját akcióötleteiket megvalósítva hívják fel a figyelmet a hulladék-keletkezés megelőzésének, a keletkezett mennyiség csökkentésének, a termékek újrahasználatának, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára.

A 2024-es Európai Hulladékcsökkentési Hétre november 16. és 24. között kerül sor. A 16. akcióhét fókuszában az élelmiszer-pazarlás problémája áll, amelynek kezelése iránt Magyarország is elkötelezett.

Csatlakozz most is az Európai Hulladékcsökkentési Héthez, amelyre regisztrálni 2024. november 6-ig van lehetőség!

Az Energiaügyi Minisztérium megbízásából idén a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. tölti be az akcióhét magyarországi koordinátori szerepét és fogja össze országosan a programhoz csatlakozókat.

A pályázatra magánszemélyek, oktatási intézmények, civil szervezetek, közigazgatási szervek, hatóságok és gazdálkodó szervezetek jelentkezhetnek.

A 16. eseményre elsősorban olyan akciókat várnak, amelyek középpontjában az élelmiszer-fogyasztás ökológiai lábnyomának csökkentése, az élelmiszer-maradványok újrafelhasználása, újrahasznosítása áll, valamint fenntarthatóságra és ismeretszerzésre sarkallnak.

Az Európai Unióban évente egy főre vetítve 132 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik, ugyanakkor mintegy 37 millió ember csak minden második nap engedheti meg magának azt, hogy minőségi ételt fogyasszon, ezért került az idei akció fókuszába az élelmiszerpazarlás, amelynek kezelésében Magyarország is elkötelezett.

A 2009-ben indított kezdeményezés során az abban részt vevő országokban egy héten keresztül az önkéntesek saját ötleteikkel hívják fel a figyelmet a tudatos hulladékgazdálkodásra, a hulladék keletkezésének megelőzésére, a keletkezett mennyiség csökkentésére, a termékek újrahasználatára, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára.

Magyarország idén már 11. alkalommal csatlakozik az akcióhoz, amely az Energiaügyi Minisztérium támogatásával valósul meg. Az akcióhét hazai koordinátora idén a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.

A pályázatra öt kategóriában – magánszemélyek, oktatási intézmények, civil szervezetek, közigazgatási szervek, hatóságok és gazdálkodó szervezetek – lehet jelentkezni november 6-ig a szelektalok.hu oldalon.

Az elmúlt időszak beavatkozásainak is köszönhetően, jelentős előrelépés tapasztalható Magyarország digitális felzárkózásában az Európai Bizottság legfrissebb, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója (DESI) szerint.

Az eredményekről, illetve az MKIK és a kormányzat által elindított Modern Vállalkozások Programjának szerepéről is beszélt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a 15. jubileumi Infotér Konferencián.

Az MKIK elnöke Magyarország egyik legjelentősebb infokommunikációs fórumán mutatta be az Európai Uniós index legutóbbi eredményeit, kiemelve az egyes szegmensekben, mint a vállalat- és termelésirányítási rendszerek vagy a felhő alapú szolgáltatások használatában, illetve az adatelemzés területén elért javuló magyar teljesítményt.

Ehhez a fejlődéshez hozzájárult az MKIK gondozásában megvalósult Modern Vállalkozások Programja is, mely több mint 25 000 KKV digitális előrehaladását segítette az elmúlt években. A program során mintegy 500 információs nap és konferencia keretében tájékozódhattak az érdeklődő vállalkozók a legjobb és legújabb digitális gyakorlatokról, valamint az elérhető innovációs lehetőségekről. A projekt tanácsadói által lebonyolított helyszíni felméréseket és tanácsadást követően több mint 15 000 cég számára készült testreszabott Digitális Fejlesztési Terv, továbbá a projektben aktívan résztvevő közel 8000 cég megszerezte a „Digitálisan Felkészült Vállalkozás” (DFV) minősítést is. Ezek a vállalatok bizonyítottan jobban teljesítettek, ‒ árbevétel és nyereség tekintetében is eredményesebbek ‒, mint azok a cégek, amelyek nem rendelkeznek DFV-minősítéssel.

Parragh László a konferencián bejelentette, hogy folytatni kell a hazai vállalkozások digitalizációjának támogatását, ezért az MKIK elindítja a Modern Vállalkozások Program 2.0-át. Kiemelte, hogy a programban a még lemaradásban lévő területek nagyobb hangsúlyt fognak kapni.

A programról röviden:

Az MKIK a 2 milliárd forint összértékű, 100%-ban európai uniós, vissza nem térítendő támogatásból megvalósuló MVP 2.0 projekttel több mint 10 000 KKV megszólítását célozza, ezen belül pedig 5 000 cég számára készít díjmentesen, személyre szabott Digitális Fejlesztési Koncepciót, elősegítve ezáltal a termelékenység növelését.

Az immáron országos kiterjedésű Modern Vállalkozások Program 2.0 ‒ Budapesten és a 19 vármegyében egyaránt elérhető azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, melyek nem rendelkeznek legalább alapszintű digitális fejlettséggel (azaz például nincs weboldaluk, nem használnak közösségi média felületet, információcserére alkalmas szoftvert vagy e-számlázáshoz szükséges rendszert), vagy az EU-s átlaghoz képest jelentősen elmaradott fejlettségű térségben működik a cégük.

A projekt tervezett befejezési dátuma: 2026.12.31.

Az MVP 2.0-val kapcsolatos további információ: https://mkik.hu/, https://vallalkozzdigitalisan.mkik.hu/