keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozóknak

Társadalmi egyeztetés – kamatmentes munkáshitel

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kamatmentes munkáshitel részleteit, mely 2025. január 1-jétől lesz elérhető a 17-26 év közötti dolgozó fiatalok számára.

A véleményeket 2024. november 21-ig várják a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail címre.

A munkáshitelről az alábbi tudnivalók kerültek pontosításra:

  • kik jogosultak a hitelre
  • mik a munkára vonatkozó feltételek
  • hány alkalommal lehet felvenni a hitelt
  • a hitel jellemzői
  • milyen szankciók lépnek életbe, ha nem teljesülnek a feltételek
  • van-e törlesztési szünet, illetve tartozáselengedés

A munkáshitel kölcsönkérelmét a hitelintézetnél kell benyújtani a hiteligényléshez szükséges iratokkal együtt. Amennyiben valaki hiányosan adja le az igénylést, a hitelintézet 10 munkanapos határidőt szabott meg a hiánypótlásra, illetve a benyújtott dokumentumok kiegészítésére.

A kölcsönkérelem elbírálása a benyújtást követő 10 munkanapon belül történik, amelybe nem számít bele a hiánypótlás és a kiegészítés határideje. A kölcsönkérelem folyósításáért, illetve elbírálásáért a hitelintézet nem számíthat fel költséget, díjat, illetve egyéb ellenszolgáltatást az igénylő felé.

 A Magyar Államkincstár és az Oktatási Hivatal a kölcsön igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát a támogatott személyeknél – a kölcsönszerződés megkötésétől a futamidő végéig – hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja.

A hitelintézetet az e rendelet szerinti feladatok ellátásáért az általa jogszerűen folyósított kölcsön összege után 25 000 forint egyszeri költségtérítés illeti meg, amelyet a kölcsön vagy annak első részlete folyósítását követően számol el a központi költségvetéssel.

A munkáshitel részleteiről bővebben a Portfolio cikkében olvashat.

Az EU Tanácsa megállapodásra jutott a „Héa (ÁFA) a digitális korban” csomagról

Az EU Tanács megállapodásra jutott azokról az új intézkedésekről, amelyek célja, hogy a digitális korhoz igazítsák a hozzáadottérték-adóra (héa) vonatkozó uniós szabályokat. Az új jogszabálycsomag célja – az elektronikus számlákra és a valós idejű digitális adatszolgáltatásra, valamint a digitális platformokon keresztül lebonyolított ügyletekre vonatkozó új szabályok révén – az adócsalás elleni küzdelem, a vállalkozások támogatása és a digitalizáció előmozdítása.

A megállapodás három jogi aktust – egy irányelvet, egy rendeletet és egy végrehajtási rendeletet – foglal magában; e három jogszabály együtt a héarendszer három különböző aspektusát módosítja:

  • a határokon átnyúló ügyletekre vonatkozó héabevallás 2030-ra teljes mértékben digitálissá válik;
  • az online platformoknak hozzáadottérték-adót kell fizetniük a rövid távú szálláshely-szolgáltatások és a személyszállítási szolgáltatások után a legtöbb olyan esetben, amikor az egyéni szolgáltatók nem számítanak fel héát;
  • javul és bővül az online egyablakos héaügyintézési rendszer annak érdekében, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen héaalanyként nyilvántartásba vetetniük magukat – és viselniük ennek költségeit – minden olyan tagállamban, ahol üzleti tevékenységet folytatnak.

Az irányelv és a rendelet különleges jogalkotási eljárás hatálya alá tartozik. A Tanácsban mindhárom jogi aktus esetében egyhangúságra van szükség. Az Európai Parlament a vele folytatott konzultációt követően 2023. november 22-én nyilvánított véleményt, mivel azonban a Tanács lényegesen módosította az irányelvet, az Európai Parlamenttel ismét konzultálni fog a jóváhagyott normaszövegről. A Tanácsnak ezután hivatalosan el kell fogadnia a szöveget, hogy az kihirdetésre kerülhessen az EU Hivatalos Lapjában és hatályba léphessen.

Az irányelvről és a rendeletek tartalmáról az eGov hírleveléből tájékozódhat.

Digitális Állampolgárság (DÁP) programmal kapcsolatos kormányrendeletek megjelenése

Az alább felsorolt kormányrendeletek jelentek meg a Digitális Állampolgárság (DÁP) programmal kapcsolatban:

A szeptember elején elindult Digitális Állampolgárság program kényelmesebb és gyorsabb ügyintézési lehetőséget ígér a modern technológia segítségével. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, Hidvéghi Balázs a programról azt nyilatkozta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, hogy a DÁP használata teljesen önkéntes alapon fog működni. Nem lesz kötelező a használata, vagyis megmarad a személyes ügyintézés lehetősége, és a kormányablakok is. Az új program tehát egy kiegészítő lehetőség, amivel az érdeklődők meggyorsíthatják az ügyintézés folyamatát.

Hidvéghi Balázs azt is hozzátette, hogy a program kialakításakor figyelembe vették a mobil eszközök népszerűségét, illetve kiemelte, hogy a fejlesztések során fokozottan figyeltek az adatvédelemre, adatbiztonságra is.

Az eGov hírlevél cikkében olvasható, hogy a digitális ügyintézés hosszú távon számos fizikai igazolvány használatát kiválthatja, így például a jövőben nem lesz szükség a tajkártya, adókártya és a lakcímkártya fizikai példányaira. A Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelésével egy állami applikáció is készülőben van, amely a személyazonosság igazolására, illetve az ügyintézésre is alkalmas lesz.

Magyarország kiberbiztonságának jövője az európai uniós NIS2 irányelv tükrében

Az eGOV hírlevelében bemutatott Nemzetbiztonsági Szemle 12. évfolyam 3. számában közzétett Magyarország kiberbiztonságának jövője az európai uniós NIS2 irányelv tükrében című kutatást.

A tanulmány célul tűzte ki, hogy felhívja a figyelmet Európa kiberbiztonsági helyzetére a legújabb nemzetközi kiberbiztonsági tanulmányok segítségével, továbbá bemutatja azon uniós direktívákat, különös tekintettel a NIS2-re, amelyek az elkövetkezendő években meg fogják határozni a térség kiberbiztonsági politikáját, valamint bemutatja a hazai implementáció eddig megvalósult folyamatait, és rávilágít a megvalósítási nehézségekre.

Számos kiberbiztonsággal foglalkozó szervezet és ügynökség adatai azt mutatják, hogy globálisan a kibertámadások száma évről évre nő, azonban az elmúlt években Európát ért kibertámadások száma a többi régióhoz képest is kiemelkedő.

A NIS2 az első irányelv hatékonyságának értékelése és az új kihívásokra való válaszadás alapján született, célja a digitális fenyegetésekkel szembeni felkészültség további javítása és az EU-s kritikus infrastruktúrák biztonságának megerősítése. Az irányelv elsődleges célja továbbra is az EU tagállamainak kritikus infrastruktúráinak és digitális szolgáltatásainak megerősítése a digitális fenyegetésekkel szemben. Azonban számos új ágazat került az irányelv hatálya alá, aminek köszönhetően az eddig még nem érintett, új ágazatok szereplőinek is meg kell valósítaniuk az elvárt biztonsági követelményeket. Vélhetően az újonnan bekerült szervezetek, amelyekre korábban nem vonatkoztak információbiztonsággal kapcsolatos követelmények, nagyobb energia és erőforrás befektetése révén tudnak elérni egy, az irányelv követelményeit megjelenítő jogszabálynak való megfelelést, mint azon szereplők, akik a NIS1 direktíva szerint érintettek voltak. Az új szabályozás által érintett ágazatok két nagy csoportba sorolódnak, amelyek a kiemelten kritikus ágazatok és az egyéb kritikus ágazatok. Az egyéb kritikus ágazatok közé jellemzően olyan szektorok tartoznak, amelyek nem létfontosságúak, azonban nemzetgazdasági és államigazgatási szempontból kiesésük jelentős negatív hatással járna. Az ágazatok a következők:

  • postai és futárszolgáltatások;
  • hulladékgazdálkodás;
  • vegyszerek gyártása, előállítása és forgalmazása;
  • élelmiszer-termelés, -feldolgozás és -forgalmazás;
  • gyártás;
  • digitális szolgáltatók;
  • kutatás

Fontos felhívni a figyelmet, hogy a „kiemelten kockázatos ágazatok” nem azonos a „kritikus infrastruktúrákkal”, amelyek védelmével külön direktíva, a CER foglalkozik. A direktíva hatálya alá azon ágazatok szervezetei tartoznak, amelyek legalább 50 főt foglalkoztatnak, és/vagy éves nettó árbevételük meghaladja a 10 millió eurót (körülbelül 3,9 milliárd forint). Ennek megfelelően főként közép- és nagyvállalatok érintettek.

A zero trust kiberbiztonsági szemléletnek az alkalmazását szorgalmazza a NIS2, ennek köszönhetően az érintett szervezetek, többek között az alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetek kiberrezilienciájukat jelentősen képesek lesznek fokozni. A zero trust megközelítés azt vallja, hogy a fenyegetések mindenütt jelen lehetnek, még a belső hálózaton belül is, így minden kommunikációt és hozzáférést alaposan és rendszeresen ellenőrizni kell.

Az alapvető szervezetek esetén, amennyiben elmulasztják a kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések megtételét, vagy nem tesznek eleget jelentéstételi kötelezettségüknek, legalább 10 millió euró vagy a szervezet előző évi bevételének akár a 2%-a is lehet közigazgatási bírság mértéke. A fontos szervezetek (nem alapvető szervezetnek minősülő szervezetek) esetén ez az összeg némileg alacsonyabb, mint a fenti értékhatárok.

A tudományos munka teljes terjedelemben ide kattintva érhető el.

Közelgő határidő: globális minimumadóval érintett vállalatcsoportok bejelentési kötelezettsége

Azon vállalatcsoportok belföldi csoporttagjainak, melyek csoportszintű konszolidált pénzügyi beszámolója szerinti bevétele meghaladja a 750 millió eurót a vizsgált adóévet megelőző négy adóév közül legalább kettőben, 2024. december 31-ig bejelentési kötelezettséget ír elő a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény.

A bejelentést a Nemzeti Adó és Vámhivatal által rendszeresített nyomtatványon a szokásos elektronikus úton kell megtenni, jelenleg ez még nem elérhető.

Az október 17-én megjelent őszi adócsomag tervezet alapján a bejelentésben a Minimumadó tv. hatálya alatti vállalkozásoknak be kell mutatniuk:

  • A vállalatcsoport tagjainak azonosító adatait (pl. cégnév, adószám).
  • A Minimumadó tv. szerinti minősítésüket, ennek azonosítása már egy globális minimumadó szempontú megfontolást igényel. Várhatóan ezen minősítés alatt értendő a csoporttagok esetleges közös vállalkozási minősítése, úgymint áteresztő szervezet, állandó telephely, vagy kizárt szervezet jellege.
  • Továbbá a bejelentésben be kell mutatni a csoporttagok közötti részesedési viszonyokat is.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a szabály szövegszerű olvasatából, valamint a szabályozás logikájából az következik, hogy a bejelentési kötelezettség alól azon vállalatcsoportok sem mentesülnek, melyek Magyarországra tekintettel alkalmazzák az átmeneti országonkénti jelentés („CbCR”) alapú mentességet.

A bejelentési kötelezettségről a PwC sajtóhíréből is tájékozódhat.

Adózást érintő aktualitások – 2024. november 29.

A PwC 2024. november 29.-én (péntek) 9:00-kor  „Adózást érintő aktualitások” című személyes konferenciát szervez, ahol első kézből értesülhet a jövő évi adóváltozásokról. A konferencia munkanyelve magyar.

Az eseményen a PwC adószakértői, valamint a Pénzügyminisztérium részéről Besesek Botond, adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vámigazgatóságának adószakmai elnökhelyettese, Tamásné Czinege Csilla ismertetik a januártól életbe lépő jogszabályváltozásokat.

A rendezvény helyszíne: Eiffel Palace konferenciatermek, 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

A konferencia tervezett programja:

8:30 – 9:00 Érkezés és regisztráció

9:00 – 9:10 PwC megnyitó és köszöntő

9:10 – 10:40

  • Őszi adócsomag
  • Az Adóhatóság 2024-es ellenőrzési tapasztalatai
  • Kerekasztal beszélgetés: Az adózási és számviteli politika általános irányai 2025-ben
  • A kód és a kódex találkozása – Mesterséges intelligencia a jog és adózás területén

10:40 – 11:00 Kávészünet

11:00 – 12:30

  • Az adóváltozások gyakorlati kérdései
  • Kerekasztal beszélgetés: Digitalizáció az adózásban, eÁfa, VIDA és elektronikus számlázás adószakmai és technológia szemmel
  • 2025 Gazdasági kilátásai: Trendek, kihívások és lehetőségek

12:30 – 13:30 Könnyű ebéd és networking

A rendezvényen való részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött, melyet az alábbi kérdőív kitöltésével tehet meg:

REGISZTRÁCIÓ

 

További tájékoztatás az őszi adócsomag tervezetéről

A Pénzügyminisztérium 2024. október 29-én benyújtott végleges adócsomag tervezete számos egyéb módosítási javaslatot tartalmaz a társadalmi egyeztetésre bocsátott verzióhoz képest.

A kifejezetten új, a tervezet korábbi verziójától eltérő jelentősebb módosítási javaslatok:

  1. Társasági adót (TAO) érintő változások:
  • Új lehetőség: értékcsökkenési leírás a veszélyes hulladéktárolás céljára használt ingatlanok után. A törvényjavaslat bővíti azon eszközök körét, melyek esetén a számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti és/vagy egyösszegben elszámolt értékcsökkenési leírás érvényesíthető. Ezen kedvező szabály, a társaságok választása szerint, első alkalommal már a 2024. adóévre is alkalmazható.
  • Bővül a vállalkozás érdekében felmerült költségek és ráfordítások köre: 2025. január 1-től kedvezően új ponttal bővül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások köre, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
  • támogatott fél az adóévi gazdasági vagy gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó árbevételének legalább 75%-át sporttevékenységből szerző látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezetnek minősül;
  • a juttatás összege a juttató fél adóévi árbevételének 1 százalékát nem haladja meg;
  • a juttatás nem a korábban már ismert társasági adóalap- és adókedvezmény keretében történik;
  • a juttató rendelkezik a sportszervezet által kiállított, a jogszabályban előírt tartalommal bíró igazolással.
  1. K+F adókedvezmény – pontosítás:

Az adókedvezményt első alkalommal a 2024. január 1-jén vagy azt követően megkezdett kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségére lehet alkalmazni.

III. KIVA változások:

A 2023. december 1-től életbe lépett jogszabály módosítással, amennyiben könyv szerinti értéken valósul meg az egyesülés, vagy szétválás, tehát nem történik vagyonátértékelés, akkor az átalakulással érintett adóalany az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül ismételten választhatja a kisvállalati adóalanyiságot, mely esetben az adóalanyiság az egyesülés, szétválás napját követő nappal jön létre.  Ez a lehetőség azonban a Tao törvény szerinti kedvezményezett átalakulásokra nem vonatkozott eddig, a most benyújtott törvényjavaslat ezt a korlátozás szűntetné meg, így a kivaalanyiság ismételt választása lehetővé válik minden esetben, ha az adóalanyiság olyan egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, amely során nem valósul meg az eszközök átértékelése. 

  •  Regisztrációs adó – inflációhoz igazodva:

A gépjármű regisztrációs adó mértéke a 2024-es évet követően évente az előző évi regisztrációs adóhoz lenne igazítva, figyelembe véve az előző év júliusára vonatkozó, KSH által meghatározott inflációs változást. Az így meghatározott adómértéket a NAV teszi majd közzé a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig (első alkalommal 2024. december 15-éig).

  • Gépjármű adó és cégautóadó – inflációhoz igazodva:

Gépjárműadó esetén a 2024. évet követően, míg cégautóadó esetén 2025. évet követően az adó mértéke a tárgyévet megelőző év július havi KSH által közzétett fogyasztói árindex előző év azonos időszakához viszonyított valorizált összege lesz, azaz az adó mértéke követi az infláció változását.  Az így megállapított adómértéket a NAV teszi majd közzé a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig (első alkalommal 2024. december 15-éig).

Az 5P és az 5N környezetvédelmi osztályjelzésű gépjárművek esetén a gépjárműadó és cégautóadó mentesség 2026. december 31-ig érvényesíthető, feltéve, hogy 2025. előtt már fennállt az adóalanyiság.

Az RSM összefoglalójából tájékozódhat a további módosításokról és jogszabályváltozásokról.

 

Frissített nyilvántartás az Ipari, Technológiai és Logisztikai Parkokról

2024. november 5-én a Tudományos és Innovációs, Technológiai, Ipari és Logisztikai Park Tanács (a továbbiakban: Tanács) ülésén újabb címek kerültek átadásra a Technológiai és az Ipari Parkok tekintetében.

Ezek a parkok kulcsszerepet játszanak a gazdasági fejlődésben, mivel lehetőséget biztosítanak a vállalkozásoknak a modern infrastruktúra, innováció és logisztikai szolgáltatások kihasználására.

Csatoltan elérhető az Ipari, Technológiai és Logisztikai Parkokról készült frissített nyilvántartást. 

2024_nov_Ipari_technológiai_logisztikai_parkok_

 

„VAT in the Digital Age” (ViDA) jogalkotási csomag

2024. november 5-én az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) miniszterei elfogadták a „VAT in the Digital Age” (ViDA) jogalkotási csomagot. A három pillérből felépülő ViDA javaslat alapjaiban véve változtatja meg az elektronikus számlázásról eddigiekben kialakított képet.

Az e-számlázás és riportálás szempontjából legrelevánsabb változások:

  • 2030. július 1-jétől az e-számlázás lesz az alapértelmezett számlakibocsátási forma az Európai Unióban, ugyanakkor a tagállamoknak lehetőségük lesz alternatív megoldásokat engedélyezni a belföldi számlakiállítók részére.
  • A határon átnyúló, közösségi ügyletek riportálását szolgáló összesítő nyilatkozatot felváltja a valós idejű számlaadat-jelentést megkövetelő „Digital Reporting Requirement” (DRR).
  • A már bevezetett tagállami e-számlázási és riportálási rendszereket január 1-jéig hozzá kell igazítani az uniós modellhez, az egyes tagállamok által bevezetett rendszerek harmonizálása érdekében.

Varga Mihály, Magyarország pénzügyminisztere kiemelte, hogy az új szabályok hivatottak aktualizálni az Uniós általános forgalmi adórendszert annak érdekében, hogy előmozdítsák a gazdaság digitalizációját, segítsék az áfacsalás elleni küzdelmet, valamint tehermentesítsék a kisvállalatokat bizonyos adminisztratív kötelezettségek alól.

Az elfogadott javaslatcsomagról a PwC hírlevélből is tud bővebben tájékozódni.

Ötletből érték – IP Iránytű KKV-knak

Elérhető a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának „Ötletből érték – IP Iránytű KKV-knakcímű kiadványa.

A magyarországi kis- és középvállalkozások csupán 3 százaléka rendelkezik valamilyen szellemi tulajdon védelmével. Ennek elősegítését tűzi ki célul a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) legújabb kiadványa, az Ötletből érték – IP Iránytű KKV-knak. Az SZTNH egy olyan útmutatót készített, amely segít a kis- és középvállalkozásoknak átfogó képet alkotni a szellemi tulajdon védelmének folyamatáról és előnyeiről.

A szellemitulajdon-jogok terén olyan kérdéseket szükséges tisztázni, mint hogy melyik régióban kívánjuk hasznosítani a terméket, vagy hogy milyen oltalomtípusra lesz szükségünk: védjegyoltalom, formatervezésiminta-oltalom, földrajzi árujelzés? Bár első hallásra bonyolultnak tűnnek, de számos lehetőség kínálkozik a terület olykor útvesztőnek ható labirintusának feltérképezésére. Az iparjogvédelem kulcsfontosságú szerepet játszik egy vállalkozás életében: a tudatos oltalmi portfólió és jól megtervezett IP-stratégia jelentős versenyelőnyt biztosíthat a piacon.

A kiadvány praktikus példákon keresztül mutatja be, milyen előnyökkel jár a szellemi tulajdon védelme, és ismerteti sikeres magyar vállalkozások tapasztalatait, amelyek példaként szolgálhatnak a többi cég számára.