A Gazdasági Versenyhivatal sajtóközleményében arról számolnak be, hogy vizsgálatot indítottak a bankautomatákat (ATM) üzemeltető Euronettel szemben.

A feltételezés szerint az Euronet Banktechnikai Kft. valószínűleg megtéveszti a fogyasztókat, mert az általa üzemeltetett ATM-ek felhasználói felületén félreérthetően tünteti fel a fogyasztók számára az egyes elérhető szolgáltatásokkal összefüggő lényeges információkat. A GVH észlelte ugyanis, hogy 2023 júliusa óta a bankautomaták kezdőképernyőjén csupán a „készpénz és egyenleg”, illetve az „egyéb” lehetőségek kerülnek felajánlásra, ezzel azt a benyomást keltve, mintha a készpénzfelvételre és az egyenleg-lekérdezésre csak együtt, mindkét szolgáltatás díjának megfizetésével lenne lehetőség, holott az „egyéb” kategórián belül külön is igénybevehetők az egyes szolgáltatások.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti azt, hogy a vállalkozás jogsértést követett el, csupán a tények tisztázására és a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárásra biztosított időtartam három hónap, mely indokolt esetben kétszer, egyenként maximum két hónappal meghosszabbítható.

A NIS360 célja, hogy segítse a NIS2 végrehajtásával megbízott tagállamok nemzeti hatóságait és kiberbiztonsági ügynökségeit az összkép megértésében, segítse őket a prioritások meghatározásában, kiemelje a fejlesztendő területeket, és megkönnyítse az ágazatok előrehaladásának nyomon követését.

A NIS360 jelentés fő prioritásai:

1. Ágazatokon belüli és az ágazatok közötti együttműködés megerősítése közösségépítő rendezvények és ágazati, nemzeti és uniós szintű együttműködés révén.
2. Ágazatspecifikus útmutatás kidolgozása a kulcsfontosságú NIS2-követelmények megvalósításához az egyes szektorokban.
3. Követelmények határokon átnyúló összehangolás szükségességének az egyes NIS-szektorokban, valamint a határokon átnyúló együttműködés hangsúlyozása.

Az EU Kiberbiztonsági Ügynöksége ügyvezető igazgatója, Juhan Lepassaar kiemelte: „Az ENISA szakértelem és útmutatás nyújtásával szorosan együttműködik az EU-tagállamokkal a NIS2 irányelv végrehajtása érdekében. Az ENISA NIS360 értékes betekintést nyújt a NIS-szektorok általános érettségébe és az egyes szektorok kihívásaiba.”

A jelentés főbb megállapításai az eGov hírleveléből ide kattintva ismerhetőek meg.

A VIKI Defence Innovation Podcast legújabb epizódját, melyben a kiberbiztonság egyre összetettebb kihívásait vizsgálják. Szokolay Zoltán, a VIKI Mérnöki Szolgáltatások Osztályának helyettes vezetője, és prof. dr. Kovács László vezérőrnagy, a Kibervédelmi Kutatóintézet vezetője osztják meg gondolataikat a legújabb fenyegetésekről, az innovatív védelmi megoldásokról és azokról a stratégiákról, amelyekkel a szervezetek lépést tarthatnak a folyamatosan fejlődő digitális veszélyekkel.

A podcast legújabb epizódja a YouTube felületén, ide kattintva tekinthető meg.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a KKVHÁZ közös, havi eseménysorozata a Knowledge Monday, minden alkalommal olyan témákat kíván megtárgyalni, melyek hozzájárulnak a kis- és középvállalkozások
versenyelőnyének növeléséhez, valamint ismereteik bővítéséhez.

Márciusi online rendezvényünk címe, a Digitális jelenlét: A kkv-k sikerének kulcsa
Időpont: 2025. március 31. (hétfő) 14:00 – 16:00

RÉSZLETEK ÉS REGISZTRÁCIÓ: https://kkvhaz.hu/digitalis-jelenlet-a-kkv-k-sikerenek-kulcsa/

Az esemény célja annak a bemutatása, hogy a digitális jelenlét milyen kézzelfogható versenyelőnyt ad a vállalatoknak, kik segíthetnek a megvalósításban, melyek a legjobb gyakorlatok, valamint mik a leggyakoribb hibák, melyet elkövetnek a kkv-k. Az esemény kapcsolódik a Demján Sándor Program „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” támogató csomagjához.

A nyitóbeszélgetés résztvevői:
Szolnoki Szabolcs – Nemzetgazdasági Minisztérium, technológiáért felelős helyettes államtitkár
Szentgyörgyi Balázs – Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgató
Bodor Csaba – ISZT Internet Szolgáltatók Tanácsa Nonprofit Kft. ügyvezető igazgató

Az európai védelmi kiadások növekedése

Az orosz–ukrán konfliktus lezárása körüli ellentmondások, Donald Trump aktív szereplése és a NATO GDP arányos hadikiadások kötelező emelése miatt az európai országok eddig elképzelhetetlen összegeket készülnek a védelemre fordítani.

Németország 500 milliárd eurós államkötvény-kibocsátást tervez a haderő fejlesztésére, míg az Európai Bizottság akár 800 milliárd eurót is mozgósíthatna, beleértve egy 150 milliárd eurós hitelprogramot a tagállamok számára.

A nemzetközi piacokon már most pozitív reakciók tapasztalhatók: a haditechnikai vállalatok, mint a Rheinmetall, Thales vagy Saab részvényárfolyamai 10–15 százalékkal emelkedtek.

 Mit jelent mindez a magyar ipar számára?

A magyar kormány már 2014 óta törekszik a Honvédség képességeinek megerősítésére és a hagyományos, de tetszhalott állapotban lévő hadiipar felélesztésére. Ennek egyik kiemelkedő eredménye a Rheinmetall jelenléte, amely mind gyártási, mind fejlesztési kapacitást hozott hazánkba.

Az európai autóipar átalakulásával párhuzamosan a magyar beszállítók számára új lehetőségek nyílnak a hadiipari szektorban. Bár ehhez jelentős beruházások és szigorú tanúsítványok beszerzése szükséges, számos hazai vállalat technológiai és termelésirányítási szempontból már most megfelel az elvárásoknak – csak a megfelelő engedélyek hiányoznak.

 A jövő lehetőségei

A „NATO beszállító” státusz megszerzése komoly versenyelőnyt jelenthet, hiszen ez új piaci lehetőségeket nyithat meg nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is.

A megfelelő partnerek – például nemzetközi hadiipari vállalatok és technológiai fejlesztők – bevonása kulcsfontosságú lehet a versenyképesség növelésében.

A Portfolio kapcsolódó cikkét ide kattintva olvashatja el.

Ismertető a NATO Beszállítói Rendszerről, a cégminősítés feltételei.

A NATO Beszállításra Alkalmas cím eljárásának menete

1. Pályázati felhívás:
   • Minden év január 1. utáni első munkanapján a HM Védelemgazdasági Hivatal közzéteszi a pályázati felhívást, amely tartalmazza a szakmai, pénzügyi és gazdasági feltételeket (pl. érvényes MSZ EN ISO 9001:2015 tanúsítvány, megfelelő TEÁOR kód, legalább három éves szakmai referenciák).
   • A felhívás a NATO Beszállítói Információs Honlap nyílt részén érhető el.
2. Pályázat benyújtása:
   • A hazai székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek a tárgyév november 30-ig nyújthatják be pályázatukat.
3. Értékelés és döntéshozatal:
   • A pályázatokat a gazdálkodó tevékenységük szerinti szakminisztérium által kijelölt szakértők értékelik.
   • A Biztonsági Beruházási Bizottság (BBB) javaslatot tesz a határozat kiállítására, melyet végül Magyarország honvédelmi minisztere ad ki.
4. Cím használata és adatszolgáltatás:
   • Az elnyert cím a megpályázott tevékenységekre vonatkozik, melyet a szervezet hivatalos dokumentumaiban és kommunikációjában megjeleníthet a „NATO Beszállításra Alkalmas” embléma formájában.
   • A cím birtokosainak éves adatszolgáltatási kötelezettségük van, melyet június 30-ig teljesíteniük kell; elmulasztása esetén a határozat visszavonásra kerül.

Ez a folyamat biztosítja, hogy csak azok a gazdálkodó szervezetek kapják meg a NATO Beszállításra Alkalmas címet, akik megfelelnek a szigorú szakmai és pénzügyi előírásoknak, valamint folyamatosan frissítik adataikat

Németh Zsolt vízgazdálkodásért felelős államtitkár tájékoztatása szerint számos intézkedést indítottak el a vizek visszatartása, a „tájba” történő visszajuttatása érdekében. A következő fontos lépés az Agrárminisztériummal közös, mintegy tízmilliárd forint értékű rekonstrukciós program elindítása lesz, amelynek keretében több száz kilométer csatorna újul meg.

Az államtitkár kifejtette, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) honlapján elérhetővé teszik a gazdák számára azt a lehetőséget, hogy helyrajzi számok megadásával megjelöljék azokat a területeket, ahol vízvisszatartást szeretnének. Jelenleg több mint száz gazda jelölt meg már ilyen helyet az országban, az OVF pedig az eljárásrend kidolgozásával, valamint a környezetvédelemi hatóságokkal és az agrárkamarákkal egyeztetve dönt az eljárás lehetőségéről.

A cél az egészséges és jó minőségű ivóvíz biztosítása a lakosság számára, de az élelmiszerellátás szempontjából is kiemelt jelentősége van annak, hogy a gazdák megkapják az ivó- és az öntözővizet, ezért biztosítani kell számukra az ehhez történő hozzájutás feltételeit.

A Kormány sajtóközleményét ide kattintva olvashatja el.

Az Európai Bizottság január végén bemutatta a Versenyképességi Iránytűt, amely az EU globális versenyképességét három fő területre fókuszálva kívánja erősíteni: innováció, dekarbonizáció és biztonság.

A Versenyképességi Iránytű öt kulcsfontosságú intézkedést határoz meg:

• az adminisztratív terhek csökkentése, különösen a kis- és középvállalkozások számára;
• az egységes piac akadályainak lebontása egy egységes szabályrendszer kialakításával;
• egy Európai Megtakarítási és Befektetési Unió létrehozása a versenyképesség finanszírozására;
• a készségek és minőségi munkahelyek előmozdítása;
• valamint jobb koordináció az uniós és nemzeti szintű politikák összehangolása érdekében.

A február végén bemutatott Tiszta Ipari Megállapodás célja pedig a nehézipar fenntartható átalakulásának elősegítése, az energiaárak egységesítése, valamint az „Európában készült” technológiák előtérbe helyezése a közbeszerzések során. (A Tiszta Ipari megállapodás részletei korábbi levelünkben már bemutatásra kerültek.)

A korábbi időszak kiemelt környezetvédelmi figyelme mellett a gazdaság is ismét kiemelt fókuszt kaphat az európai jogalkotásban az elkövetkező időszakban. A magyar kormány által készíttetett elemzések (például a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv, vagy a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia) is arra a következtetésre jutnak, hogy a magasabb klímaambíciójú pálya összességében magasabb foglalkoztatással, állami bevétellel és GDP-vel jár.

A fenntartható megoldások hosszú távon versenyképesebbek, mert kevésbé függenek a kiszámíthatatlan és dráguló erőforrásoktól. Azok a vállalatok, amelyek megújuló energiaforrásokra és energiahatékonyságra építenek, csökkentik az energiaár ingadozásának hatásait és az ellátási kockázatokat. A fenntartható alapanyaghasználat pedig kevesebb hulladékot termel, ezzel a vállalatok csökkenthetik beszerzési- és hulladékköltségeiket is. A fogyasztók és a befektetők egyre inkább a környezettudatos vállalatokat részesítik előnyben, így ezek a cégek jobb piaci pozíciót érhetnek el. Emellett a szabályozási környezet is egyre inkább a fenntarthatóságot ösztönzi, így a fenntartható vállalatok kevésbé vannak kitéve jövőbeli szigorításoknak vagy extra adóknak.

„A kutatás-fejlesztés és az alapkutatás finanszírozásának különbségei Magyarország vármegyéi esetében” c. tanulmány elérhető.

A publikáció izgalmas betekintést nyújt a magyarországi kutatás-fejlesztés (K+F) és alapkutatás finanszírozásának területi különbségeibe 2005 és 2023 között. Különösen érdekes a kutató-fejlesztő helyek számának, a kutatói állomány létszámának és a K+F-ráfordítás GDP-hez viszonyított arányának változásai.

A legkiemelkedőbb eredmények közé tartozik, hogy Budapest dominanciája a tudományos életben továbbra is megkérdőjelezhetetlen, hiszen 2023-ban a kutatóhelyek 45,8%-a és a kutatók 59,8%-a a fővárosban koncentrálódott. Ezt követi Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád vármegye, ahol a vidéki egyetemi központok húzóereje egyértelműen megmutatkozik. Érdekes módon, míg Pest vármegye a kutatóhelyek számában és kutatói létszámban második helyre küzdötte fel magát, az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) támogatásokban csupán az ötödik helyen végzett, jelezve Budapest tudományos túlsúlyát.

A kutatás továbbá kiemeli, hogy 2005 és 2023 között országosan 22,9%-kal nőtt a kutatóhelyek száma. A kutatói létszám legnagyobb növekedése Veszprém (84%), Pest (82%) és Győr-Moson-Sopron (76%) vármegyékben figyelhető meg.

A tanulmány rámutat arra, hogy bár Budapest vezető szerepe vitathatatlan, több vármegye — különösen a vidéki egyetemi központokkal rendelkező régiók — egyre aktívabban vesznek részt a K+F és alapkutatás világában, miközben más térségek (pl. Nógrád, Tolna) még mindig küzdenek a tudományos életbe való bekapcsolódással.

Comitatus_2024_turcsan_zsolt

A Magyar Közlöny 18. számában megjelent a nemzetgazdasági miniszter 3/2025. (II. 25.) NGM rendelete a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról és egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről.

A rendelet célja a jogi versenyképesség növelése érdekében a munkavédelemre vonatkozó rendelkezések deregulációs szempontból való észszerűsítése, valamint a szükségtelen normák hatályon kívül helyezése.

A rendelet értelmében hatályát veszti

• a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000.  (IX. 30.) EüM rendelet, valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról szóló 1/2005. (I. 7.) EüM rendelet,
• az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésével és az egyszerű nyomástartó edények és a gázüzemű berendezések kialakításával és megfelelőség tanúsításával összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 11/2011. (III. 21.) NGM rendelet,
• a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003.  (XI. 27.) GKM rendelet módosításáról szóló 7/2012. (IV. 18.) NGM rendelet,
• a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet módosításáról szóló 20/2012. (VII. 23.) NGM rendelet.

A Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisa (MUSZA) regisztrált szakemberei részére, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztály továbbképzést szervez.

A munkavédelmi bírság mértékéről és a kiszabására vonatkozó részletes szabályokról, valamint a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól szóló 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet alapján a munkavédelmi szakemberek évente önkéntes továbbképzésen vehetnek részt.

A továbbképzés elősegíti a munkavédelmi szakemberek tudásának folyamatos fejlesztését és hozzájárul a jogszabályi környezet változásainak megismeréséhez, annak érdekében, hogy a munkavédelmi szakmai feladataikat még magasabb színvonalon el tudják látni. A Nemzetgazdasági Minisztérium, továbbá a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, mint munkavédelmi hatóságok évente legalább egy alkalommal ingyenes továbbképzést hirdetnek meg a munkavédelmi szakemberek részére, így az idei évben minden vármegyében lesz ingyenes továbbképzési lehetőség, melyek időpontjai később kerülnek kihirdetésre.