keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozóknak

Gazdasági Havi Tájékoztató 2025. február

TARTALOM:

Negyedéves konjunktúrakutatás eredményei

A mutató értéke enyhe csökkenést mutat 2025 első negyedévében

Akadályozó tényezők

A vállalatok 93%-a tapasztalt működését akadályozó tényezőt

Nemzetközi tendenciák

Enyhe javulás látható az adatokban

Gazdasági Havi Tájékoztató 2025 február

Szakmai összefogás indul az űr és a védelmi szektorban folyó innováció felpörgetésére

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnökségi ülésén hozott egyik kiemelt döntésről, amely az űr-, védelmi- és légiipari innováció fejlesztésére irányul.

A MISZ 30 hazai alapító tagszervezet közreműködésével létrehozta az Űr-, Védelmi- és Légiinnovációs Munkacsoportot. A kezdeményezés célja egy hatékony innovációs ökoszisztéma létrehozása, amely elősegíti a technológiai fejlődést és erősíti Magyarország nemzetközi versenyképességét e területeken. A munkacsoport támogatja a szektor szereplői közötti együttműködést, valamint a tudásmegosztás és a kutatás-fejlesztési tevékenységek előmozdítását.

A globális trendek azt mutatják, hogy az űripar árbevétele a jelenlegi 350 milliárd dollárról 2040-re várhatóan több mint 1100 milliárd dollárra növekszik, így ez az iparág világszinten az egyik leggyorsabban növekvő szektorrá válik. Magyarország számára is kiemelt lehetőséget jelent ez a bővülő piac, hiszen az elmúlt hat évben ötszörösére nőtt az Európai Űrügynökség felé teljesített befizetésünk, amelynek jelentős része hazai vállalatok számára visszapályázható.

A Munkacsoport fő feladatai közé tartozik:

  • Az űr-, védelmi- és légiipari kutatás-fejlesztési projektek ösztönzése,
  • Az innovációk megjelenítése a Magyar Innovációs Nagydíjon,
  • A fiatal generációk bevonása a STEM területeken keresztül,
  • Az Országos Tudományos és Innovációs Olimpián való részvétel elősegítése,
  • Befektetések és nemzetközi együttműködések ösztönzése,
  • Érdekképviselet biztosítása a szabályozási és támogatáspolitikai környezetben.

A munkacsoport alapító szervezetei:

4iG Nyrt., Airbus DS SLC Magyarországi Fióktelepe, Bay Zoltán Kutatóközpont, BHE Bonn Hungary Kft., BTS Space Kft., Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Büttner Kft., DataSenseLabs Kft., Eötvös Loránd Tudományegyetem, HungaroFlow Tanácsadó Kft., HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont, HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, Innobay Hungary Kft., Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft., Magnus Aircraft Zrt., Magyar Űrkutatás Nkft. (CanSatLab), Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Óbudai Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Sigma Technology Magyarország Kft., Space Industry Development Zrt., Surviot Monitoring Kft., Szimikron Kft., Széchenyi István Egyetem, Test Innovation Technology Zrt., TOGA Training Group Kft., Védelmi Innovációs Kutatóintézet Zrt.

Társult szervezetek: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület

A Munkacsoport célja, hogy az innovatív magyar vállalatok minél nagyobb arányban kapcsolódjanak be a globális értékláncokba, ezáltal javítva hazánk gazdasági pozícióját az űr-, védelmi- és légiipar területén.

További információk és részletek a Magyar Innovációs Szövetség hivatalos honlapján érhetők el.

Megszűnik az EU-s ODR platform a fogyasztói jogviták rendezése kapcsán

Az európai online vitarendezési platform (ODR) 2025. július 20-án megszűnik, az EU – 2024/3228 – HU – EUR-Lex rendelet elfogadását követően. A felületet 2025. július 19-ig lehet használni, de új panasz már nem nyújtható be. A  fogyasztói jogviták rendezésének egyéb módjairól ide kattintva lehet tájékozódni.

Az Európai Bizottság 2016 óta működteti az ODR platformot azon fogyasztók számára, akik panasszal kívánnak élni az általuk határon átnyúlóan online vásárolt termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban, és fel szeretnének kérni egy semleges harmadik felet, azaz egy alternatív vitarendezési testületet a panasz kezelésére.

Megszüntetés oka azonban, hogy csak a látogatók kis része használta az ODR-platformot panasz benyújtására, és az említett panaszoknak csak 2 %-a kapott pozitív választ a kereskedőktől, ami azt jelentette, hogy a kérelmüket továbbítani lehet valamely, az ODR-platformon jegyzékbe vett alternatív vitarendezési fórumhoz. Összességében ez mintegy évi 200 ügyet jelentett az Unió egészére nézve.

Az (EU) 2024/3228 rendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében a felhasználókra vonatkozó valamennyi információ, beleértve a személyes adatokat is, legkésőbb 2025. július 20-án törlésre kerül. Ezért javasolják, hogy 2025. július 19. előtt kerüljenek exportálásra az ügyek szempontjából releváns adatok.

Bármilyen segítségért 2025. július 19-ig a nemzeti kapcsolattartó pontjához lehetséges fordulni.

Az EU-s online vitarendezési platform megszűnése révén a továbbiakban az online fogyasztói jogviták esetén alternatív megoldásként a fogyasztó fordulhat segítségért, ha a fogyasztó lakóhelye és a vállalkozás székhelye különböző országokban (határon átnyúló ügylet), az EU valamely tagállamában, az Egyesült Királyságban, Izlandon vagy Norvégiában található, akkor az Európai Fogyasztói Központhoz fordulhat: https://www.magyarefk.hu/hu/. Valamint a békéltető testületek közbenjárását is kérhetik a fogyasztók. A békéltetési eljárásról bővebben itt olvasható: www.bekeltetes.hu, https://bekeltet.bkik.hu/rolunk/testuletrol. A békéltető testületi eljárást a fogyasztó főszabályként közvetlenül a lakóhelye szerint illetékes testületnél kezdeményezheti.

 

Turisztikai Bank

A 32. Turizmus Évadnyitó Gálán 1200 meghívott szakember előtt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előadásában kiemelte, hogy 2025-ben is jelentős fejlesztésekre kerül sor a turizmus iparágban, így ősztől létrehozásra kerül egy turisztikai bank.

A bank létrehozása azért is üdvözlendő, mert a szektor sajátosságai gyakran nem összeegyeztethetők a banki kockázatkezelés elvárásaival. A szállodaiparban alapvető jelenség, hogy a beruházások hosszabb idő alatt térülnek csak meg, miközben a gyorsabb amortizáció miatt még a projekt kifutása előtt újabb, többszöri felújításokra is szükség van.

A szállodaiparban alapvető jelenség, hogy a beruházások hosszabb idő alatt térülnek csak meg, miközben a gyorsabb amortizáció miatt még a projekt kifutása előtt újabb, többszöri felújításokra is szükség van. A bankok általában 10-12 évre hiteleznek, azonban a szektorban nagyobb szükség lenne akár 20 éves futamidejű, fejlesztési hitelekre is. A kamatszintek kérdése is kulcsfontosságú, hiszen 10 éves kamatperiódussal más a beruházás kockázata, mint 20 évessel, főleg, ha fix kamatozással kaphatnak hitelt a turisztikai vállalkozások.

A szektor saját bankja a Tourinform irodákon keresztül is nyújt tájékoztatást az érdeklődő vállalkozásoknak. Az első hitelprogramok pedig ősszel jelennek meg.

Ugyancsak tervezik Budapesten a 3 és 4 csillagos hotelek támogatási programjának elindítását.

A turizmus.com kapcsolódó cikkeit ide és ide kattintva olvashatja el.

Közúti rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló kormányrendelet

A  Magyar Közlöny 2025. évi 33. számában megjelent a Kormány 51/2025. (III. 24.) Korm. rendelete a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról.

A rendelet célja az uniós jogalkotásból fakadó jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése.

A 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 16. § (9) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

„h) a közúti szállítási tevékenységekre vonatkozó szociális jogszabályok tekintetében az 561/2006/EK és a 165/2014/EU rendelet, valamint a 2002/15/EK irányelv végrehajtásának minimumfeltételeiről szóló 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2024. március 14-i (EU) 2024/846 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek” (való megfelelést szolgálja.)

A kormányrendelet módosítja a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 3. mellékletében foglalt táblázat eltérés a 12 napos szabálytól (Nemzetközi, nem menetrend szerinti autóbuszjárat) 88–91. sorának tartalmát, mely szerint módosul a 12 egymást követő 24 órás időszak után igénybe vett heti pihenőidő, súlyossági foka, felelőse. Továbbá módosul a kormányrendelet 4. mellékletében szereplő menetíró készülék, járművezetői kártya vagy adatrögzítő lap adatok kitöltésének 40-45. sora, ahol a mulasztásának súlyossági foka és bírság mennyisége változik.

Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság együttes következtetései a 2025–2029-es időszak szakpolitikai célkitűzései és prioritásai

  1. március 18-án a Tanács jóváhagyta az EU 2025. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatot és a 2025–2029-es időszak szakpolitikai célkitűzéseiről és prioritásairól szóló együttes következtetéseket.

Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság prioritásként fogja kezelni a következő célkitűzéseket annak érdekében, hogy erősebb Európát teremtsen valamennyi polgáruk számára:

  • Növelni a védelmi iparba és védelembe történő beruházásokat. Az EU egységesen lép fel Ukrajna támogatásában, erősíti védelmi képességeit, és stratégiai partnerségeket alakít ki, miközben elkötelezett a dezinformációval, hibrid hadviseléssel, terrorizmussal és szervezett bűnözéssel szembeni fellépés mellett.
  • Megkönnyíteni és felgyorsítani az üzleti tevékenységek folytatását az EU-ban – a kkv-k számára is –, minőségi munkahelyeket teremteni, és gyorsan tehermentesíteni a vállalkozásokat az adminisztratív terhek sürgős csökkentése révén, valamint az európai jogszabályok jelentős egyszerűsítésével, prioritásként kezelve a kapcsolódó javaslatokat.
  • A minőségi munkahelyek és hosszú távú versenyképesség fenntartásához elengedhetetlen, hogy a jövőben szükséges megfelelő készségek előmozdítása céljából a jövő kihívásaira felkészült képzést és oktatást kell biztosítani.
  • Erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy meghozzák a szükségszerű intézkedéseket az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a természet és a biológiai sokféleség védelme terén.
  • Világszerte tovább fogja erősíteni kereskedelmi kapcsolatait is, egyenlő versenyfeltételeket és hatékony multilaterális kereskedelmi rendszert biztosítva. A kereskedelmen túlmenően védelmezni kívánja a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, arra törekedve, hogy fokozza annak inkluzivitását és hatékonyságát.

Ezek a prioritások körvonalazzák a polgári jólét mellett elkötelezett, egységesebb, dinamikusabb és befogadóbb Európáról alkotott jövőképet. Az Általános Ügyek Tanácsának üléséről szóló közleményt IDE kattintva érheti el.

 

Az Európai Tanács 2025. március 20-ai ülése

Az uniós vezetők 2025. március 20-án megbeszélést folytattak Ukrajnáról, a versenyképességről, az európai védelemről, a következő többéves pénzügyi keretről, a multilateralizmusról, valamint a Nyugat-Balkánról.

Az EU számos összetett kihívással néz szembe és ahhoz, hogy fenntartsa jólétét és globális vezető szerepét, meg kell erősítenie versenyképességét, továbbá növelnie kell Európa nyitott stratégiai autonómiáját és rezilienciáját.

Kihangsúlyozták, hogy 2025-nek ugrásszerű változást kell hoznia a versenyképesség fokozása, az egységes piac megerősítése, a minőségi munkahelyek előmozdítása, valamint a sikeres zöld és digitális átállás biztosítása terén, az elfogadott éghajlat-politikai célkitűzésekkel összhangban. E tekintetben megállapodtak abban, hogy elsőbbséget kell biztosítani az egyszerűsítésnek, az energiaárak mérséklésének, valamint a szükséges beruházások felszabadítása érdekében a magánmegtakarítások mobilizálásának.

Egyetértettek abban, hogy az egyszerűsítést minden szinten meg kell valósítani – a kiszámíthatóság, a szakpolitikai célkitűzések, illetve az egységes piac veszélyeztetése nélkül –, hogy világos és innovációbarát szabályozási keret jöjjön létre.

E tekintetben a vezetők felszólították a Bizottságot, a Tanácsot és a Parlamentet, hogy:

  • dolgozzanak azon, hogy megvalósuljon az adminisztratív terhek legalább 25%-kal, a kis- és középvállalkozások esetében pedig legalább 35%-kal történő csökkentésére irányuló célkitűzés
  • vigyék előbbre az egyszerűsítésről szóló, 2025. február 26-án előterjesztett csomagokkal kapcsolatos munkát
  • 2025. júniusig fogadják el a fenntarthatósági beszámolásra és átvilágításra vonatkozó „stop-the-clock” mechanizmust
  • a teljes jogalkotási folyamat során tartsák magukat a minőségi jogalkotásra vonatkozó elvekhez

Felkérték továbbá a Bizottságot, hogy terjesszen elő további egyszerűsítési csomagokat, többek között az ipar dekarbonizációjára, valamint a biztonságra és védelemre vonatkozóan, továbbá folytassa az uniós joganyag felülvizsgálatát annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a meglévő jogszabályok egyszerűsítésének és konszolidálásának módjait.

Az egységes piac elmélyítésének kapcsán a vezetők felszólították a Bizottságot, hogy terjesszen elő releváns javaslatokat, többek között a személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátási teljesítményéről szóló rendelet szerinti további rugalmassági mechanizmusok, valamint az említett rendeletben előírt felülvizsgálat tekintetében.

Az Európai Unió hosszútávú költségvetéséről IDE kattintva tájékozódhat.

 

Érték és Minőség Nagydíj Pályázat

A gazdaság és a kultúra területét érintő 45 főcsoport több, mint 100 témakörében hirdették meg az idei Érték és Minőség Nagydíj Pályázatot. A legkiválóbb termékek és szolgáltatások versenyére május 29-éig lehet jelentkezni a Kárpát-régió egész területéről – jelentette be az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kiírói Tanácsa.

 Az Érték és Minőség Nagydíj kitüntető cím azon termékek, szolgáltatások, gazdasági szervezetek elismerése és díjazása, amelyek tevékenységük során bizonyíthatóan elkötelezettek a minőség ügye iránt.

Tavaly 32 pályázó 38 munkája érdemelte ki az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy használatát, és akkor is a mezőgazdasághoz kötődő termékek alkották a legnépesebb díjazott csoportot, az ágazatot érintő ismert nehézségek ellenére.

Az idei pályázatra május 29-éig jelentkezhet minden magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, egyéni vállalkozó, alkotóközösség.

A meghirdetett 45 pályázati főcsoport a nehézipar több üzletágát érinti, ilyenek: a gépipar, vegyipar, építőanyag-ipar, járműipar; a könnyűipar számos ágazatát: a fa-, papír-, textil-, bőripar, nyomdaipar, kézmű- és háziipar; továbbá az élelmiszeripar szinte valamennyi területét.

A 2025. évi Érték és Minőség Nagydíj Pályázati Felhívás a pályázatok benyújtásához szükséges megfelelőségi dokumentumokra vonatkozó iránymutatást csatoltan megküldöm szíves tájékoztatásul.

Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat kitüntetéseit – a „tanúsított minőség jelképét” – 2025. szeptember 11-én az Országház Főrendiházi Üléstermében adják át.

 Pályázattal kapcsolatos további információk ezen az oldalon szereplő kapcsolattartóktól kérhetőek. 

Századvég vállalati konjunktúrát érintő felmérése

A Századvég legújabb felmérése szerint a kis- és középvállalkozások 60%-a tervez beruházásokat, és érzékelik a kereslet növekedését. A nemzetgazdasági miniszter közölte, a cégek a beruházásaikat nem hitelből, hanem saját tőkéből fedeznék, a bankoknak éppen ezért fordulatot kell elérniük a vállalati hitelezésben.

A beruházások forrásaként a cégek 68 százaléka még mindig saját forrásból tervezi megvalósítani a fejlesztéseit – ez két éve még 78 százalék volt. A fennmaradó 22 százalék fele-fele arányban támogatásokból, valamint támogatott és piaci hitelből tervezi finanszírozni a beruházásait.  Az alacsony hitelkereslet egyik oka a miniszter szerint valóban a visszafogott kereslet, de a piaci kkv-hitelek 8 százalék körüli mértéke egyébként is korlátot jelent. A Széchenyi-kártya beruházási hitelkamatának csökkentését követő hitelkereslet-élénkülés ugyanakkor azt jelzi a miniszter szerint, hogy igenis árazási kérdés is a hitelkereslet.

A legmagasabb mértékben a mezőgazdasági, az egészségiparban és a telekommunikációban dolgozó vállalkozások nyilatkoztak úgy, hogy bővítenék beruházásaikat. A feldolgozóipari és a logisztikai szektorban dolgozók kissé pesszimistábbnak tűntek, de a miniszter szerint hamar változhatnak a kilátások. Az idei évben a vállalatok beruházásait már kevésbé hátráltatják a munkaerőhiány és a gazdaság jövője iránti kedvezőtlen kilátások. Az ugyanakkor óvatosságra int, hogy a kkv-szektor leginkább az inflációtól tart. A kereslettel kapcsolatos aggodalmak csak ezután következnek, majd az adminisztrációs terheket jelölték meg problémaként.

Nagy Márton a felmérés eredményeinek ismertetése során hangsúlyozta: a Demján Sándor Program támogatásai jó helyre irányulnak, központi kérdés, hogy a hazai vállalatok versenyképessége dinamikusan fejlődjön. Emellett vizsgálják további adóegyszerűsítések, adócsökkentések lehetőségét. A Demján Sándor Program elemei az értékelések szerint hatékonyak lehetnek a vállalati beruházások élénkítésére.

Fontos látni, hogy a fejlesztések zöme nem új, hanem hatékonyság- és termelékenységnövelő beruházás.

 A felmérés ismertetéséről szóló hanganyagot IDE kattintva tudja meghallgatni.

Balaton MICE Guide

A VisitBalaton365 angol nyelvű MICE Guide kiadvánnyal népszerűsíti a négy évszakos Balatont, ezért összegyűjtötte a tó környékén található rendezvényhelyszíneket és -szolgáltatókat azzal a céllal, hogy bemutassa a térség hivatásturisztikai lehetőségeit a potenciális buyerek számára és támogassa a nemzetközi MICE-kommunikációt.

A desztináció földrajzi elhelyezkedése miatt is ideális, hiszen Budapestről, Bécsből, Grazból vagy akár Zágrábból is gyorsan elérhető. Ahhoz, hogy a Balaton ne csak egy szabadidős turisztikai célpontként jelenjen meg, hanem valódi MICE-desztinációvá váljon, szükség van egyedi, kreatív programokra és ezek hatékony bemutatására is. Ezeket a programokat, programgazdákat szolgáltatókat szintén szeretnék a kiadványba gyűjteni.

A Balaton MICE Guide lapozható formában ITT érhető el. A Balaton MICE Guide elérhető lesz a VisitBalaton365 honlap B2B aloldalán is, amely hamarosan elindul.

A Balaton MICE Guide továbbra is nyitott a balatoni rendezvényhelyszínek és incentive programokat kínáló szolgáltatók jelentkezésére. Akik szeretnének bekerülni, azok Kaszás Fanninál (kaszas.fanni@turizmus.com) tudnak jelentkezni. Azokkal, akik érdeklődnek a kiadvány iránt és szívesen részt vennének a Balaton, mint MICE desztináció pozicionálásában, a VisitBalaton365 szívesen megosztja a kiadványt, ezzel kapcsolatban Sztojanovits Kristófot, a VisitBalaton365 nemzetközi marketingvezetőjét (sztojanovits.kristof@visitbalaton365.hu) kell keresni.

A turizmus.com kapcsolódó cikkét ide kattintva olvashatja el.