2025. február 26-án az Európai Bizottság új javaslatokat fogadott el, mely tervezett intézkedések csökkentik a bürokráciát, és egyszerűsítik az uniós szabályokat a polgárok és a vállalkozások számára. Az új javaslat szerint azok a vállalatok, amelyek évente kevesebb mint 50 tonna CBAM-köteles árut importálnak az Európai Unióba, mentesülhetnek a CBAM-kötelezettségek alól.

A javasolt változtatások érintik az engedélyezett CBAM nyilatkozattevői státusz megszerzésének feltételeit, a beágyazott kibocsátások számítását, a jelentéstételi követelményeket, illetve a CBAM-tanúsítványok vásárlásának szabályait is.

A javaslatcsomag több határidő-módosítást is tartalmaz, többek közt az alábbiakat: 

• javasolják, hogy a CBAM-tanúsítványok értékesítése 2026 helyett 2027 februárjában kezdődjön,

• javasolják, hogy az éves CBAM-bevallások benyújtásának határideje május 31-ről augusztus 31-re módosuljon,

• javasolják, hogy a CBAM tanúsítványok visszaadásának határideje május 31-ről augusztus 31-re módosuljon,

• javasolják, hogy a CBAM-tanúsítványok visszavásárlási kérelmének benyújtási határideje június 30-ról november 30-ra módosuljon.

Fontosnak kiemelni, hogy bár az Európai Bizottság a hivatalos honlapján publikálta az említett módosítási javaslatokat, azok jelenleg még nem tekinthetők irányadónak a CBAM-rendeletek alkalmazására nézve. A gazdálkodóknak a hatályos jogszabályok által meghatározott kötelezettségeket kell teljesíteniük. Az Omnibus javaslatcsomagban szereplő új szabályok akkor válnak alkalmazhatóvá, ha az EU hivatalos jogalkotási folyamatának eredményeként megtörténik a CBAM-rendeletek módosítása.

2025. március 7-én megjelent a „PilotInnCitites– Pilot-alapú innovációs ökoszisztémák okos városok számára” projekt kísérletiinnovációs felhívása. A Smart City kísérleti innovációs verseny párhuzamosan hat országban, az úgynevezett Duna régióban zajlik: Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia és Szerbia.A felhívás célja nagy innovációs potenciállal rendelkező új Smart City megoldások beazonosítása, valamint piacra lépésük és terjesztésük elősegítése az agilis pilot-módszertan alkalmazásával.

A felhívás elsősorban start-upoknak, illetve kis- és közepes vállalkozásoknak szól.

A pályázatra a potenciális városi innovációk széles skáláját várják. A felhívásra a nemzetközileg elismert okos város modelleknek megfelelően hat fő területen nyújtható be jelentkezés:

1. Digitális szolgáltatások, adatok és kommunikáció,
2. Energiahatékonyság,
3. Megosztott és zöld mobilitás,
4. Körforgásos gazdaság,
5. Kék-zöld infrastruktúra,

6. Egészség és jólét.

 A PilotInnCities projekt Magyarországon 4-5 kísérleti projekt megvalósítását finanszírozza, a benyújtott költségvetési tervben ismertetett támogatható költségek fedezésére. A finanszírozható kísérleti projektek száma a rendelkezésre álló teljes keret és a beérkező pályázatok által igényelt összegek függvényében alakul. Az egyes agilis kísérleti projektek 3-6 hónapig tartanak, és legfeljebb bruttó 10 000 EUR (áfával együtt) finanszírozásban részesülhetnek

A pályázatok benyújtásának határideje 2025. április 21., 23:59 (CET).

A kísérleti projektek várhatóan 2025 júniusában vagy júliusában indulnak, a megvalósítás időtartama legfeljebb 6 hónap. Valamennyi kísérleti projektnek 2025. december végéig kell lezárulnia, beleértve záróbeszámolót, a teljesítések igazolását és a számlázást is. A 2026 elejére történő halasztás csak kivételes esetben és a szervezők előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges.

A pályázat részletes felhívása és a benyújtással kapcsolatos tudnivalók bővebben ide kattintva olvashatók el, továbbá szíves tájékoztatásul csatoltan megküldöm.

Az érdeklődők egy egyszerű online jelentkezési űrlap kitöltésével és benyújtásával jelentkezhetnek, amely itt elérhető, a jelentkezési lap teljes, nyomtatható verziója innen tölthető le. Az űrlappal együtt a résztvevőknek egy 1 perces videót (pitch) is be kell küldeniük, amelyben röviden bemutatják magukat és projektjüket

 Bármilyen további kérdésekkel kapcsolatban a pic.pilot@hrod.eu email címen állnak rendelkezésre.

PIC_Pilot_verseny_utmutato_20250307

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sajtóközleményben jelentette be, hogy részt vett az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózatának (CPC) közös vizsgálatában.

A 25 uniós tagállam, illetve Norvégia és Izland nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságai közös akciója során 356 használt termékeket online értékesítő kereskedő került megvizsgálásra. A munkát az Európai Bizottság koordinálta, és március első felében tette közzé az eredményről készült összefoglalót.

A közös vizsgálat a használt termékeket online árusító vállalkozások gyakorlataira fókuszált, és az eredmények alapján megállapítható, hogy míg európai szinten a kereskedők közel fele nem nyújt megfelelő tájékoztatást a fogyasztók számára a jogaikról, addig a hazai vállalkozások nagy többsége szabályszerűen jár el.

A Gazdasági Versenyhivatal 12 vállalkozás gyakorlatait vizsgálta meg egy gyorselemzés keretében, amelyek ruhákat, kiegészítőket elektronikai termékeket és bútorokat értékesítenek. A vizsgálat alapján elmondható, hogy a hazai kereskedők többsége szabályszerű tájékoztatást adott a fogyasztók jogait illetően, de a GVH a vizsgálat során így is feltárt néhány hiányosságot.  

• az esetek 25%-ában tapasztalták, hogy elmaradt a 14 napos elállási jogról való tájékoztatás a honlapon.
• A honlapok 16%-án a törvényben előírt legalább egyéves időtartamnál rövidebb időszakban jelölték meg azt a határidőt, amíg a fogyasztó a termék (vásárláskor nem ismert) hibája miatt szavatossági igényt érvényesíthet.
• A vállalkozások egyértelműen jelezték a termékek használt jellegét, ugyanakkor az esetek harmadában nem adtak egyértelmű tájékoztatást a termék „használtsági” állapotáról.
• A vállalkozások egyharmada tett arra vonatkozó utalást, hogy a használt termék vásárlása „környezettudatos”, „fenntartható”, avagy „zöld”, azonban nem támasztotta alá ezen állítását.

Konzultációt indított a brit kormány arról, hogy a szerzői jogi szabályozás miként tenné lehetővé az alkotók és a jogtulajdonosok számára, hogy műveik mesterséges intelligencia tanításához történő felhasználása felett ellenőrzést gyakoroljanak, és ezért díjazást kérjenek, miközben azt is biztosítaná, hogy az MI-fejlesztők könnyen hozzájuthassanak a magas minőségű kreatív tartalmakhoz.

A javaslat magában foglalja azt is, hogy a művészek élhetnek az ún. „opt-out”, vagyis fenntartási jogukkal, ez lehetővé teszi az alkotók számára, hogy megakadályozzák a műveik ilyen jellegű felhasználását – viszont a szakma és a kritikusok szerint ez igazságtalan és működésképtelen alternatíva, sőt az egész tervezet egyet jelent a kreatív ipar kizsákmányolásával.

Az EU mesterséges intelligenciát elsőként szabályozó rendelete is hasonló sémát követ. Az AI Act kimondja ugyanis, hogy főszabály szerint az MI-modellek tanítása a szöveg-és adatbányászat kivételébe esik, emiatt nincs szükség engedélyre a tanításhoz való felhasználásért. A jogosultak viszont fenntarthatják a műveikre vagy más védelem alatt álló teljesítményeikre vonatkozó jogaikat a szöveg- és adatbányászat megakadályozása érdekében. A mesterséges intelligenciáról (MI) szóló uniós rendeletről bővebben ide kattintva olvashat.

A konzultáció lezárultakor számos zenész tiltakozásul néma albumot adott ki, ugyanis attól tartanak, hogy a változtatások elfogadása megnehezítené a művészek számára a munkájuk feletti ellenőrzés megtartását.

A szerző jogvédelemről bővebben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának oldalán olvashat.

A Közös Rendelkezésekről szóló Rendelet (CPR) 18. cikke előírja a tagállamok számára, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, a Kohéziós Alap és az Igazságos Átmenet Alap által támogatott programok tekintetében vizsgálják felül egyes programjaikat 2025. március 31-ig.

A 2021-2027-es programozási időszakban az eredményességi felülvizsgálat 2014-2020-as időszakban ismert formája megszűnt, és a tagállamok az operatív programok esetében a 2026. és 2027. évre eső uniós hozzájárulás korábban elkülönített 50%-át (rugalmassági összeg) kizárólag a 2025-ben esedékes úgynevezett félidős felülvizsgálat eredményétől függően allokálhatják.

Az 1. prioritási tengelyen (Vállalkozásfejlesztés) az indikátorok egy része a tervezettnél magasabb szinten teljesítette a 2024-es mérföldkövet, másik része viszont – az indikátorok értékeihez hozzájáruló felhívások késői indulása miatt – nem teljesült. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy az 1. prioritást érintően a 2029-es OP célérték várhatóan minden indikátor esetén teljesülni fog.

A legnagyobb kockázat egyértelműen a 2. prioritási tengely (Kutatás, fejlesztés, innováció) esetében van, ahol egyik indikátor sem érte el a 2024-es mérföldkövet. Az alulteljesítés oka a legtöbb esetben az, hogy nem jelentek még meg az indikátorok értékéhez hozzájáruló, a célok elérését támogató, (részben) blokkolással érintett felhívások.

A 3. prioritási tengely (Fenntartható munkaerőpiac) a célkitűzés indikátorainak egy része teljesült, ugyanakkor másik része a kapcsolódó felhívás késői indulása miatt nem teljesült, ugyanakkor azonban a 2029-es célértékek várhatóan teljesülni fognak.

A 4. prioritási tengely (Ifjúsági Garancia) kiemelt projekt kapcsán az indikátorok 50-100% közötti szinten teljesültnek tekinthetők, azonban a 2029. évi célérték megfontolandó.

Az 5. prioritási tengelyen (Felsőoktatás, szakképzés) az ESZA+ indikátorok esetében a prioritási tengelyen – hasonlóan a 2. prioritási tengelyhez – az alulteljesítés leginkább annak következménye, hogy még nem jelentek meg az indikátorok elérését biztosító felhívások, melynek oka a feljogosító feltételek miatti blokkolásra vezethető vissza.

A Tanács 2024. évi országspecifikus ajánlása szerint Magyarország kihasználhatná a Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) által kínált lehetőségeket a mély- és digitális technológiákra (például dolgok internete, big data, mesterséges intelligencia), a tiszta és erőforrás-hatékony technológiákra (például megújuló energia, geotermikus energia) és a biotechnológiára (gyógyszerek, egészségügyi termékek) irányuló beruházások fellendítéséhez, miközben az említett ágazatok munkaerő-keresletének kielégítése érdekében beruház a készségekbe és képesítésekbe.

Lázár János építési és közlekedési miniszter 2025. március 7-én rendeletet adott ki, mely szerint „az állami építési beruházások költséginformációs rendszerének célja az átlátható pénzügyi nyilvántartás biztosítása a teljes beruházási életciklus során. A költséginformációs rendszer lehetővé teszi a költségek pontosabb becslését és a tervezési, pénzügyi döntések megalapozását az összegyűjtött adatok felhasználásával.”

A miniszter ennek értelmében egy költséginformációs rendszert hozna létre

• 2025. június 30-ig a magasépítési és útépítési beruházásoknak
• 2025. október 31-ig a vasútépítési beruházásoknak
• 2026. szeptember 30-ig a közműépítési beruházásoknak

Az építtetőnek az egységes tételrend alkalmazásával megvalósuló beruházások esetében az egyes fázisokban elkészülő költségvetések véglegesítését követő 30 napon belül kell beszolgáltatnia, míg a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény közzétételét követő 60 napon belül és a beruházás megvalósítását követő 3 hónapon belül kell teljesítenie.

Ezeket visszamenőleg, a legalább nettó 1 milliárd forint értékű, használatbavételi engedéllyel rendelkező beruházások esetében is közzé kell tenni 2025. május 7-éig. A jelenleg előkészítési fázisban lévő beruházások esetében 120 napon, a már kivitelezési fázisban lévő beruházások esetében a használatbavételi engedély kiadását követő 6 hónapon belül kell beszolgáltatni.

A rendeletről bővebben az eGov hírlevél cikkében, ide kattintva lehet olvasni.

A BUPA díjmentes, minden csütörtökön 15:00 órától kezdődő workshopjait, amelyeken szakértők ismertetik és válaszolnak felmerülő kérdésekre a GINOP Plusz 2.1.3-24 pályázati lehetőségről, mely a „KKV-k innovációs képességének támogatása” program keretében érhető el.

A BUPA az MBH Csoport mikro-, kis- és középvállalatok tevékenységét segítő digitális szolgáltatásplatformja, melyen egyre több olyan szolgáltatást érnek el a cégek, amelyekre életciklusuk bármely szakaszában szükségük lehet, a vállalkozóvá válástól a mindennapi üzletmenetig.

A BUPA workshopok olyan online, interaktív előadások gyűjtőhelye, ahol megtalálható a vállalkozás elindításával vagy épp fejlesztésével kapcsolatos tájékoztatás.

Továbbá érdemes figyelemmel kísérni a GINOP 1.4.3-24 pályázatot is, amely az MBH Banknál érhető el, és lehetőséget biztosít eszközbeszerzésre és ingatlan korszerűsítésre fordítható kamatmentes kölcsön igénybevételére.

A workshopokon történő részvétel díjmentes, azonban a BUPA platformon történő regisztráció szükséges, amely az alábbi hivatkozásra kattintva érhető el:

BUPA REGISZTRÁCIÓ

A regisztrációt követően a bupa.hu oldalán szükséges belépni a BUPA-platforma, majd a Workshop fülön a témát kiválasztva jelentkezni a workshopra.  A jelentkezésről visszaigazoló emailt küldenek, és legkésőbb a workshop napjának reggelén e-mailben megküldik a workshop csatlakozó linkjét is.

A workshopokról a BUPA Facebook oldalán is tájékozódhat az alábbi hivatkozásokra kattintva:

• GINOP Plusz pályázati tudnivalók és jogosultságvizsgálat: 2025. március 20. 15:00 órától
• GINOP Plusz pályázati tudnivalók és jogosultságvizsgálat: 2025. március 27. 15:00 órától

 

Az Agrárminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Magyar Élelmiszerkönyv tejtermékekről szóló előírásának módosítását.

A szabályozás változtatásának elsődleges célja, hogy a fogyasztói tájékoztatás a megnevezésen keresztül a termék jellegére és összetételére vonatkozóan egyértelmű és egzakt legyen. Másrészt a „kecskesajt” termékkategória jelölésének szigorítása elősegítheti a hazai termelők versenyképességének növelését a kiskéredző-ágazatban az export termékkel szemben és emelheti az ágazat társadalmi elfogadottságát.

Az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@am.gov.hu email címen várják 2025. március 20-ig.

A jogszabálytervezet ide kattintva érhető el.

A Magyar Közlöny 25. számában megjelent a Kormány 40/2025. (III. 11.) Korm. rendelete a szálláshely-minősítési eljárásról és a minősítés követelményrendszereiről és a Kormány 41/2025. (III. 11.) Korm. rendelete a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról.

A 40/2025. (III. 11.) Korm. rendelet a következő szálláshelytípusokat szabályozza: szálloda, panzió, kemping, üdülőháztelep, közösségi szálláshely, magánszálláshely és egyéb szálláshely. A különböző szálláshelytípusokra a szálláshely-minősítési eljárásban különböző követelmények vonatkoznak. Az első minősítést a már működő szálláshelyeknek 2025. december 31-ig kell megszerezni, a minősítés pedig 3 évig érvényes.

A szállodák esetében 2028. január 1-ig különleges szabályok vonatkoznak a felújítás alatt álló létesítményekre.

A 41/2025. (III. 11.) Korm. rendelet kimondja:

• Amennyiben a szálláshely-szolgáltató a szálláshely-minősítési eljárásról és a minősítés követelményrendszereiről szóló 40/2025. (III. 11.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés b) pontja szerint az új szálláshelyminősítési eljárást megindította, de a szálláshely-minősítő szervezet azt a szálláshely-minősítés érvényességi idején belül nem zárta le, a szálláshely az eljárás lezárásáig érvényes minősítés hiányában is működhet.

A rendeletek 2025. március 16. napján lép hatályba.

Palkovics László a Világgazdaságnak nyilatkozott a mesterséges intelligencia területének kihívásairól, a terület prioritásairól, és az eddig elért eredményeiről. Szó esett külföldi tőke bevonásáról, illetve egy mesterséges intelligenciával foglalkozó magyarországi kutatóközpont létrehozásáról is.

A kormánybiztos az interjú során bejelentette, hogy egy hónapon belül érkezhet Magyarország átdolgozott mesterséges intelligencia stratégiája.

A következő időszak munkájának a két legfontosabb eleme:

• az AI-ban rejlő lehetőségek meghatározása, elérése, támogatása
• az AI-jal kapcsolatos félelem kezelése

A 2020-as stratégiát konszolidálni szükséges, melynek négy fő pillére lesz:

• az AI alkalmazásának társadalmi ügyei
• a technológiai kérdések
• az üzleti kérdések – a technológia mellett itt lehet gyorsan haladni
• a jogi, etikai kérdések területe

Az interjún elhangzottak, illetve azok összefoglalója elolvasható az eGov hírlevelének cikkében is ide kattintva.