A két éve tőzsdére lépett VERTIKAL Group Nyrt., azon kevés hazai vállalkozás táborát erősíti, amely képes megvalósítani a körforgásos gazdálkodást. Több régióban látnak el komplex hulladékgazdálkodási feladatokat, gyűjtenek, szortíroznak, komposztálnak, hasznosítanak, ártalmatlanítanak. Mindezek mellett továbbra is növekszik a gyártói, ipari tevékenységük. A hulladék jelentős részét feldolgozzák és saját fejlesztésű, magas hozzáadott értékű terméket gyártanak.

A cég úgy véli, hogy egyre jobban felértékelődik az, hogy a vállalat a körforgásos gazdálkodás keretében, végig követhető, transzparens módon tud újrahasznosított műanyagból termékeket előállítani. Ez a nyugat-európai megrendelők számára is nagy jelentőséggel bír, hiszen hiába nagyobb bizonyos nyugat-európai országokban a hulladék-újrahasznosítás aránya, a teljes értékláncot lefedő vállalat elég kevés van.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) sajtóközleményét, melyben a 2025. évi ellenőrzési stratégiát ismertetik.

Az ellenőrzés az adatvagyon hatékony felhasználására, az ellenőrzési adatok beépítésére és az adózói életutak nyomon követésére alapoz. A jogkövető adózókat támogatják, ahol viszont csalást észlelnek, teljes szigorral fognak fellépni.

Az adatvagyon tisztítás miatt kiemelt helyet kap az egyes adateltérések kiszűrése, melyhez egy új jogintézmény, az adategyeztetési eljárás is a NAV rendelkezésére áll. Az eddig kiemelt figyelmet kapó, kockázatos ágazatok (pl. építőipar, személy-és vagyonvédelem stb.) mellett a NAV fókuszában a rendszeresen importálók, a webhelyeken értékesítők és a platformok üzemeltetői állnak.

Kiemelt figyelmet fordítanak az ellenőrzéskor az áfacsalások feltárására, megszüntetésére, valamint az új csalási mechanizmusok kiszűrésére is, fókuszba kerül az online adatbeszolgáltatás és áfabevallás is.

A csempészáruk illegális forgalmának visszaszorítása is folytatódik, illetve a hazai és nemzetközi jogszabályokban meghatározott korlátozások, tilalmak következetes érvényesítése, szankciós rendelkezések betartatása.

A NAV honlapján elérhetőek a jogkövetési vizsgálatok az Adótraffipax rovatban.

A 2025-ös ellenőrzési tervet mellékletben csatolva továbbítom szíves megismerés céljából.

A NAV és a Pénzügyminisztérium közösen dolgozott ki újításokat, melyek célja az adatminőség javítása, az adminisztráció egyszerűsítése, az adóhivatali adatbázis elemzések javítása a vállalkozások időben értesítése az adateltérésekről és azok korrigálásáról.

Az adategyeztetési eljárás során a NAV az érintett vállalkozásoknak az általuk és a szerződéses partnereik által szolgáltatott adatokban talált eltérésekről az ügyfélkapus tárhelyükre értesítést küld, mely értesítést követően a cégeknek 15 nap áll rendelkezésükre az eltérések tisztázására.

Két eredménnyel zárulhat az eljárás:

1. Adatkorrekcióval rendezhető eltérések, mely esetben az eltérések hátterének tisztázása után a problémát adatszolgáltatási korrekcióval rendezni szükséges.
2. Reakció elmulasztása vagy korrekció hiánya, mely esetben a vállalkozás nem reagál időben a NAV értesítésére, automatikusan 300 ezer forintos mulasztási bírság kerül megküldésre.

A cégek az alábbi módon készülhetnek az eljárásra:

1. Adatszolgáltatás rendszeres áttekintése
2. Partnerek adatainak ellenőrzése
3. Gyors reagálás

Az adategyeztetési eljárás 2025-től kihívás és lehetőség is egyben a vállalkozások számára, hiszen a pontos adatok és az átláthatóság növeli a cégek hitelességét, illetve hozzájárul a NAV hatékonyabb működéséhez is.

Részletes beszámolót az adategyeztetési eljárásról ide kattintva olvasható.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) sajtóközleményében olvasható, hogy a 2025. márciusától folyamatosan megküldésre kerülnek az adószámla-értesítők a magánszemélyeknek, illetve a gazdálkodóknak.

Értesítőt csak az kap, akinek több, mint 5000 forint tartozása van, vagy 1000 forintnál több túlfizetése. Akik tavaly elmulasztották, vagy késve fizették meg a kötelezettségüket, 5000 forint késedelmi pótlékkal kell számoljanak, amelyről szintén kapnak tájékoztatást.

A NAV késedelmi pótlék rendszere a banki mintát követi, vagyis a késedelmi pótlék felszámítása és előírása havonta történik.

A késedelmipótlék-tartozást 2025. március 31-ig kell rendezni, a NAV új elszámolási módja pedig áprilisban fog elindulni.

Az aktuális adószámla-állapot megtekinthető a NAV Ügyfélportálján (ÜPO), vagy a NAV-Mobil alkalmazás Adószámla funkciójában.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sajtóközleményét, melyben egy újabb gyorsított ágazati vizsgálat indításáról számolnak be az egyajánlatos közbeszerzési eljárások okainak feltárása érdekében.

A GVH kiemelten foglalkozik a közbeszerzési eljárások kérdéskörével, egyik legfontosabb feladatai közé tartozik a közbeszerzési kartellek feltárása és felszámolása. A kartelleken túl nagy problémát okoznak az egyajánlatos közbeszerzések, hiszen versenytársak hiányában az ajánlattevő szabadon meghatározhatja a beszerzési árakat, ez pedig rontja a költségvetési források felhasználásának hatékonyságát hosszú távon.

2023-ban Magyarország Kormánya elfogadta azt a cselekvési tervet, mely tartalmazza a verseny szintjének növelését célzó intézkedéseket. A Kormány a cselekvési terv felülvizsgálatáról szóló 1082/2024. (III. 28.) Kormányhatározatban felkérte a GVH elnökét, hogy gondoskodjon három ágazati vizsgálat lefolytatásáról az egyajánlatos közbeszerzések okainak feltárására.

Az első ágazati vizsgálat 2024. december 19-én került lezárásra, ahol az orvosi felszerelések piacát vizsgálta a nemzeti versenyhatóság.

A jelenleg is futó második vizsgálatnak a személygépjárművek és haszongépjárművek beszerzése a tárgya, a GVH az eljárás megkezdésével egyetemben előzetes értesítés nélkül helyszíni kutatásokat is végzett több helyszínen. Az információgyűjtés lezárását és az adatelemzést követően a GVH nyilvános jelentésben fog beszámolni az eredményekről, melynek elkészítésére 30 nap áll a rendelkezésre.

A vizsgálatokhoz kapcsolódóan az Európai Számvevőszék megjelentette az „Az RRF-kiadások közbeszerzési és állami támogatási szabályoknak való megfelelőségét biztosító rendszerek: javulnak, de még mindig nem elég eredményesek” című, 09/2025. sz. számvevőszéki különjelentés, amelynek elkészítését Jorg Kristijan Petrovič számvevőszéki tag irányította.

A fő tényekről és megállapításokról szóló sajtóközlemény ide kattintva megtalálható.

A Tanács 2025. március 11-én következtetéseket hagyott jóvá, amelyekben az EU versenyképességéhez hozzájáruló adóügyi egyszerűsítési és felülvizsgálati menetrendet határozott meg. Az Európai Tanács a 2024. áprilisi következtetéseiben hangsúlyozta, hogy új európai versenyképességi megállapodásra van szükség, amely egy teljes mértékben integrált egységes piacra épül.

A jóváhagyott következtetések amellett, hogy tükrözik a Tanács álláspontját, iránymutatást nyújtanak az adózás területén küszöbön álló esetleges kezdeményezésekre vonatkozóan. E kezdeményezések az EU versenyképességének javítására, valamint az adminisztratív, a szabályozásból eredő és a jelentéstételi terhek csökkentésére irányulnak.

A következtetésekben a Tanács egyebek mellett felszólít az adózás területére vonatkozó hatályos uniós jogi keret felülvizsgálatára, amelynek négy, a jelenlegi és jövőbeli adóügyi kezdeményezésekre is alkalmazandó elven kell alapulnia:

1. csökkenteni kell a tagállami közigazgatásokra és adófizetőkre háruló jelentéstételi, adminisztratív és megfelelési terheket
2. fel kell számolni az elavult és egymást átfedő adószabályokat, valamint adott esetben
3. egyértelműbbé kell tenni az adójogszabályokat
4. egyszerűbbé kell tenni és javítani kell az adószabályok, eljárások és jelentéstételi követelmények alkalmazását

A Tanács továbbá felkérte a Bizottságot, hogy konzultáljon az érintett érdekelt felekkel, és vezessen be egy olyan operatív, pragmatikus és ambiciózus cselekvési tervet, amely megvalósítható ütemtervet is tartalmaz, továbbá 2025 őszének vége előtt nyújtsa be az adóügyi egyszerűsítési és felülvizsgálati menetrenddel kapcsolatos tervezett munka ütemtervét.

 

A Bizottság 2025. március 11-én rendeletjavaslatot terjesztett elő, hogy javuljon a kritikus fontosságú gyógyszerekkel való ellátottság az Unióban. A javaslat célja, hogy az emberi egészség védelme érdekében ösztönzőkkel segítse az ellátási lánc diverzifikálását, és fellendítse az uniós gyógyszergyártást. A rendelet célja továbbá, hogy javítsa az egyéb közös érdekű gyógyszerekhez való hozzáférést, amelyek bizonyos piacokon nem érhetők el.

Kritikus fontosságú gyógyszereknek azok minősülnek, amelyek esetében korlátozottan vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésre alternatívák, és amelyek ellátási hiánya súlyos károkat okozna a betegeknek. Olyan gyógyszerekről van szó, amelyek rendelkezésre állását minden esetben biztosítani kell az Unióban, hogy Unió-szerte garantálva legyen az ellátás folyamatossága, a minőségi egészségügyi ellátás és a közegészség védelme. A kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabály olyan egyéb, közös érdekű gyógyszerekre is kiterjed, melyek esetében a piaci működés nem megfelelő. Ezek közé tartoznak például a ritka betegségek gyógyszerei.

A kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabály fő elemei a következők:

• Stratégiai projektek fogják biztosítani a kritikus fontosságú gyógyszerek és hatóanyagaik uniós gyártási kapacitásainak megteremtését, növelését és korszerűsítését. E gyógyszeripari projektek könnyebben kaphatnak majd finanszírozást, és gyorsított adminisztratív, szabályozási és tudományos támogatásban részesülhetnek.
• Az Unió iránymutatást tett közzé az állami támogatásra vonatkozóan, hogy segítse a tagállamokat az ilyen stratégiai projektek pénzügyi támogatásában.
• A tagállamok közbeszerzési eszközökkel biztosíthatják az ellátási láncok diverzifikálását és növelhetik azok rezilienciáját. Egyetlen vagy kisszámú országtól való jelentős függés esetén a beszerzőknek olyan közbeszerzési követelményeket is alkalmazniuk kell, amelyek a kritikus gyógyszerek uniós gyártását részesítik előnyben. Indokolt esetben ez az opció az egyéb közös érdekű gyógyszerek esetében is fenn fog állni.
• A Bizottság a tagállamok kérésére támogatni fogja a különböző tagállamok közötti együttműködésen alapuló beszerzést, amelynek célja, hogy Unió-szerte kezelni lehessen a kritikus fontosságú és más közös érdekű gyógyszerek rendelkezésre állásában és az azokhoz való hozzáférésben mutatkozó egyenlőtlenségeket.

• Végezetül meg kell vizsgálni a hasonlóan gondolkodó országokkal és régiókkal kialakítandó nemzetközi partnerségek lehetőségét az ellátási lánc bővítése és az egyetlen vagy kisszámú beszállítótól való függőség csökkentése érdekében.

 

A rendelet várhatóan elő fogja segíteni azon vállalatok beruházásait, amelyek növelik a kritikus gyógyszerek Unión belüli gyártását, és ösztönözni fogja az ellátási láncokat ellenállóbbá tevő intézkedések meghozatalát.

Az EY hírlevele arra arról tájékoztat, hogy kihirdetésre került a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, az (EU) 2019/1020 rendelet és az (EU) 2019/904 irányelv módosításáról, valamint a 94/62/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet.

Az új rendelet alapvető változásokat hoz. Előírásokat tartalmaz a csomagolás teljes életciklusára vonatkozóan a környezeti fenntarthatóság és a címkézés tekintetében. Követelményeket állapít meg a kiterjesztett gyártói felelősségre, a csomagolásihulladék-megelőzésre – így például a szükségtelen csomagolás csökkentésére és a csomagolás újrahasználatára vagy újratöltésére – valamint a csomagolási hulladék gyűjtésére és kezelésére, újrafeldolgozására is.

A Csomagolási Rendeletet 2026. augusztus 12-től kell alkalmazni, az abban foglalt előírásokat pedig felmenő rendszerben, 2030-ig kell teljesíteni. A vállalkozásoknak tehát 18 hónapjuk van felkészülni, így már most proaktívan kell cselekedni a szabályoknak való megfelelés érdekében.

Az EY hírlevelét ide kattintva olvashatja el.

A Magyar Közlöny 2025. évi 26. számában, 2025. március 13-án megjelent az építési és közlekedési miniszter 9/2025. (III. 13.) ÉKM rendelete az útügyi hatósági eljárások díjairól.

A díjakat a kérelem benyújtásával egyidejűleg

1. az Építési és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: ÉKM), a közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal vagy – a b) pontban foglalt kivétellel – a közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal útügyi közlekedési feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala által lefolytatott hatósági eljárás esetében az ÉKM Magyar Államkincstárnál vezetett, 10032000-00003582-06020015 számú számlájára,
2. a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által lefolytatott, a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerinti hatósági eljárás esetében a fővárosi és vármegyei kormányhivatal 2. mellékletben meghatározott, a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára,
3. az útügyi hatósági eljárásban az ÉKM, illetve a közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal szakhatósági közreműködése esetén az ÉKM Magyar Államkincstárnál vezetett, 10032000-00003582-06020015 számú számlájára kell befizetni.

Az útügyi hatósági eljárásokért az 1. mellékletben megállapított díjakat kell fizetni. A rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba, mellyel egyidőben hatályát veszti az útügyi hatósági eljárások díjairól szóló 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet.

Továbbá megjelent a Kormány 1065/2025. (III. 13.) Korm. határozata az M3 járműkategóriába tartozó buszok közbeszerzéseihez kapcsolódó koordináló szervi közfeladatok ellátásához szükséges forrás biztosításáról.

A Kormány az alacsony kibocsátású mobilitás támogatásának előmozdítása érdekében központi költségvetési forrással támogatja a közfeladatok ellátását. 2025. évben legfeljebb 146 087 908 forintot biztosít a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezetében. A nemzetgazdasági miniszter 2026-tól évente – legfeljebb az infláció és a piaci viszonyok esetleges módosító hatásának figyelembevételével korrigált – összegének biztosításáért felel.

 

Megkezdődött a nevezés az ötödik Magyar Ipari Célgép Nagydíjra, amely nemcsak győzteseket keres, hanem bemutatkozási lehetőséget kínál a célgépgyártók számára, hozzájárulva ezzel a szélesebb piac eléréséhez. A verseny célja, hogy láthatóvá tegye a gépgyártók tudását, és friss, aktuális gépgyártó adatbázist biztosítson az ipari termelők számára.

A célgépek olyan egyedi feladatra vagy speciális termelési fázisra tervezett ipari gépek, amelyek alkalmazásával az ipari termelők gyorsan reagálhatnak a kihívásokra. A változó gazdasági környezetben a fejlesztések adnak választ az ipar igényeire és segítenek megőrizni a versenyképességet.

A nevezési folyamat egyszerű, a pályázók kérdések mentén haladva készítenek egy online bemutatót a gépükről, amelynek egy része a közönség számára elérhető, a másik része rejtve marad és csak a zsűri fér hozzá.

A bemutatkozó anyag tartalmazza a pályázó elérhetőséget, a gép rövid bemutatását, a rejtett felületen bemutathatók az alkalmazott műszaki megoldások, az ipari alkalmazhatóság és a gép innovációs értéke. Egy pályázó, egy fiókból több célgéppel is nevezhet.

A 2025. június 19-én átadásra kerülő „Az Év Célgépe 2025” díjakra 2025. április 3-ig lehet nevezni, az alábbi hivatkozásra kattintva: NEVEZÉS.

 A Nagydíj támogatóinak felajánlásai segítik a nyerteseket a következő projektjük kivitelezésében.  Kiemelt támogató a Schneider Electric, valamint a közönségtől legtöbb szavazatot elnyerő pályamű tulajdonosa(i) számára 1.000.000 Ft értékű hajtástechnikai beszerzési keret nyílik meg a CHEMPLEX Kft. jóvoltából.

További információk a Magyar Ipari Célgép Nagydíj hivatalos honlapján érhetők el.