keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozóknak

Az egységes mikrotanúsítvány keretrendszer kialakítása, az egész életen át tartó tanulás elősegítése Magyarországon

  1. április 3-án megrendezésre került Az egységes mikrotanúsítvány keretrendszer kialakítása, az egész életen át tartó tanulás elősegítése Magyarországon záró konferenciája.

A 2022. júniusában elfogadott Európai Unió (EU) ajánlást követően, 2023-ban kezdődött el az egységes mikrotanúsítvány keretrendszer, mint az egész életen át tartó tanulást tovább erősítő technikai támogatási projekt megvalósítása. A projekt célja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges mikrotanúsítványok átfogó keretrendszerének finomhangolása Magyarországon, amely három oktatási terület által kiállított szakmai támogatást nyújt az egységes mikrotanúsítványok megvalósítására. Ez a projekt az Európai Bizottság (SG Reform) és az OECD technikai támogatásával valósult meg.

A Magyar Közlöny 2024. évi 121. számában, 2024. december 02-án megjelent a kultúráért és innovációért felelős miniszter 39/2024. (XII. 2.) KIM rendelete a felnőttképzésben használt mikrotanúsítvány tartalmáról és kiállításának feltételeiről. A mikrotanúsítvány kiállítására és tartalmára a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 11. § (2) bekezdés c) pontja, 15. § (2) bekezdése, a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fvhr.) 22. § (1) és (3) bekezdése szerinti, a tanúsítvány kiállítására és tartalmára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a tanúsítvány alatt mikrotanúsítványt kell érteni. A mikrotanúsítványnak a rendelet 1. mellékletében meghatározott adatokat kell tartalmaznia, melyet magyar és angol nyelven kell kiállítani. A mikrotanúsítványt legkésőbb a képzés befejezését követő 60 napon belül kell kiállítani. Az abban szereplő adatokban a javítást, annak pótlását a mikrotanúsítványt adó képzésben részt vevő személy a mikrotanúsítványt kiállító felnőttképzőtől kérheti. A Minisztérium tájékoztatásában közölte, hogy a rendelet lehetőséget biztosít azok számára, akik elhivatottak az egész életen át tartó tanulás mellett. Nekik szólnak a mikrotanúsítványt adó képzések, melyek rövidebb időtartamú, egy-egy kisebb tanegység sikeres elsajátítására szolgálnak, elősegítve a munkaerőpiaci igényekre történő gyorsabb reagálást.

Mikrotanúsítványok bevezetésének magyarországi céljai

  • Az egyének képzésre való ösztönzése, kis tanulási egységű képzésekkel.
  • Rugalmasabb és modulárisabb tanulási módozatok biztosítása inkluzívabb tanulási pályákat kínálva, mely segítheti a tanulási lehetőségek kibővítését.
  • Digitális és zöld átállás támogatása
  • A mikrotanúsítványok teljes hazai keretrendszerének kialakítása függetlenül a képző intézmény típusától.

Eddigi eredmények a hazai mikrotanúsítványok rendszerében

  • 2023. Q1-Q2: felnőttképzési jogszabály módosítása (felsőoktatás-szakképzés: felnőttképzésben kialakított mikrotanúsítványok & FAR)
  • 2023. Q3-Q4: felsőoktatási jogszabály módosítása (felsőoktatási részletszabályok) pilot projektek indultak
  • 2024.Q1-Q2: szakképzési jogszabály módosítása (szakképzési keretszabály)
  • 2024.Q3-Q4: felnőttképzési jogszabályok módosítása (felnőttképzési részletszabályok/miniszeri rendeletek és felnőttképzési törvény módosítása) pilot projektek indultak
  • 2025.Q2-Q4: felnőttképzési jogszabályok módosítása (TSI projekt és pilot projekt eredményei), szakképzési jogszabályok módosítása (részletszabályok a 2025 őszi induláshoz)

Magyarországon a mikrotanúsítvány

  • Felsőoktatás: Tárgyleírást és kreditértéket is tartalmazó olyan igazolás, amely a felsőoktatási intézmények valamely kurzusának moduljának, részismereti vagy mikroképzésének elvégzése révén megszerzett tanulási eredményt igazoló okirat. (2023. szeptember 1.)
  • Felnőttképzés: Mikrotanúsítvány kiállítása: szakképzési tankönyv teljes tartalmát átadó képzés igazolására szolgál – 2025.Q2: fejezetekre vonatkozó kidolgozás a terv. (2024. december 4.)
  • Szakképzés: Szakképző intézmény szakmai oktatás keretében megszerzett ismeretekről és készségekről mikrotanúsítványt állítanak ki- közokirat (2025. szeptember)

Cél: minél több ember vehessen részt a képzésben, és a készségek fejlesztésével megszüntesse a munkaerőhiányt. Fontos, hogy egységes szabályok kerüljenek létrehozásra, ami egyszerre megfelel a munkaerőpiaci és a munkavállalói igényeinek. Visszajelzéseken keresztül gyűjtik a tanulói, a munkavállalói és a munkáltatói véleményeket. Fontos, hogy a munkaerőpiacon és a felsőoktatásokban is elismerjék a tanúsítványokat, mivel sokan dolgoznak az unió tagállamaiban ezekkel. Javaslat, hogy legyen látható, hogy milyen készségekre tettek szert az egyének. Továbbá rendkívül fontos a mikrotanúsítványok tárolására szolgáló rendszerek kialakítása, amelyek lehetőséget biztosítanak a digitális tárolásra. Jelenleg nincs dedikált infrastruktúra a tárolására, azonban támogatják egy olyan rendszer kialakítását, amelyben nyilvántartják a tanúsítványokat.

Egységes Oktatási Nyilvántartási Rendszer (EONYR)

Kapcsolódás a DIMOP_PLUSZ 4.1.1-23-2023-00001 kiemelt projekthez. Célja: az ágazatokon átívelő oktatási nyilvántartások egységes szolgáltatási képességének fejlesztése, valamint a mikrotanúsítványok nyilvántartási rendszer bevezetésének előkészítése, különös tekintettel a tanulmányi életút nyomon követhetőségére, a hátránykompenzáció erősítésére, és a diákok, illetve szüleik egyéni igényeihez igazodó, a tanulás közvetlenül vagy közvetetten támogató szolgáltatások biztosítására.

Az EONYR gyors hozzáférhetőséget biztosít, hiteles igazolást ad a tanúsítvány megszerzéséről, azonban a meglévő rendszerek egymáshoz alakítása szükséges (Neptun, Far, Kréta). A rendszer tervek szerint az egész életutat le fogja fedni, így visszamenőleg is ábrázolja majd, hogy milyen képzettségeket kapott már az egyén.

Pilot Projekt

Magyarországon a Gábor Dénes Egyetem 2023-ban vezette be a mikrotanúsítványt adó képzéseit. A pilot projekt során egy zárt rendszerben, online oktatás keretében kezdték el megvalósítani a képzéseket. A projekt indításakor cégeket kerestek meg, hogy meghatározzák a munkavállalók számára szükséges képességeket, amelyek alapján kialakították a tananyagokat és azok témáit. A cégek biztosítják, hogy a tananyag megfelel a munkaerőpiaci elvárásoknak. A képzések tartalmát és szerkesztési folyamatot pedig már az egyetem dolgozta ki, így közös értékteremtés történt.

Egy kurzus kialakítása 3-4 hónapot vesz igénybe, és ma már magyar és angol nyelven is elérhetők. Az oktatás rendkívül strukturált, és a videóközpontú tananyagok révén a témák 5-8 perces videókra vannak bontva. Minden videó mellett érhető el prezentáció, oktató személy által készített videó, és egy roadmap-et is bemutatnak. A videókhoz írott összefoglaló anyagokat is biztosítanak, amelyek letölthetők pdf formátumban. A távoktatásos módszertannal feldolgozott kurzusokhoz havi egy online konzultációt is kínálnak, ahol a hallgatók kérdéseket tehetnek fel a tananyaggal kapcsolatosan. A hallgatókat osztályzattal értékelik, és krediteket kapnak a sikeres teljesítéskor. Az önellenőrzéseken kívül online teszteket és projektmunkákat is végeznek.

A beruházás-ösztönzési célelőirányzat módosításáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet

A Kormány 2025. március 13-án társadalmi egyeztetés céljából közzétette a beruházás-ösztönzési célelőirányzat módosításáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet (EKD rendelet) módosítását célzó jogszabálytervezetet.

A jogszabálytervezet több helyen módosítaná a rendeletet, ezért a legfontosabb módosítások az alábbiakban olvashatóak:

  1. Eszközalapú EKD-támogatás:

A módosítással az elszámolható költségek minimumára változó feltétel változik, bizonyos helyszíneken csökken a minimális beruházási költség, emellett bevezetésre kerül egy új, 2 millió eurós kategória is.

  • 2 millió euró kategória: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Baranya, Somogy, Tolna és Zala vármegyék vármegyeszékhelynek nem minősülő településein;

Az eddigiektől eltérően lehetőség lenne támogatási előleg nyújtására a kis- és középvállalkozások részére a támogatás összegének legfeljebb 25%-áig.

  1. Képzési támogatás:

Nagymértékű könnyítés, hogy ezentúl nem lenne szükség kapcsolódó termelőberuházás megvalósítására vagy SSC esetében új munkahelyteremtésre a képzési támogatás igényléséhez. A továbbiakban várhatóan csak legalább 100 főt elérő középvállalkozás (közvetlen anyavállalat létszámát is beszámítva) vagy nagyvállalat részére nyújtható képzési támogatás egyedi minisztériumi döntés alapján.

Új belépési feltétel lenne, hogy a képzési programban résztvevők számának el kell érnie a 25 főt, az elszámolható költségeknek pedig a 250 ezer eurót. A képzési projekt maximális hossza az eddigi 24 hónapról 36 hónapra nőne.

  1. K+F EKD támogatás:

Jelentős könnyítés a kisebb vállalkozások számára, hogy a korábbi 100 helyett már az 50 fős létszámot elérő vállalkozások is igényelhetik (a közvetlen anyavállalat létszámát is beszámítva).

  1. Egyéb változások:

A kkv-k számára a módosítás lehetővé teszi az előleg igénybevételét a támogatási összeg 25%-ig, bizonyos feltételek teljesítése mellett, emellett bizonyos fogalmak pontosításra, új fogalmak bevezetésre kerülnek, valamint a kiegészítő energetikai beruházások esetén pontosodnak a támogatható beruházási típusok ill. egyéb technikai módosítások jelennek meg.

A rendelkezések egy része csak új támogatási eljárásokra fog vonatkozni, míg bizonyos esetekben már a folyamatban lévő pályázatokra is hatással lehet. Ezért is kiemelten fontos, hogy mind a tervezési, mind a végrehajtási fázisban lévő projektek esetén a pályázók gondosan körbejárják az új rendelkezések hatását.

A GVH javaslatai az új MI stratégia irányáról

Megjelent a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sajtóközleménye, melyben az új MI stratégia irányáról és a GVH javaslatairól számolnak be.

2024-ben a GVH egy átfogó piacelemzést végzett a mesterséges intelligencia piaci versenyre, illetve a fogyasztókra gyakorolt hatásának feltérképezése érdekében. A piacelemzés eredményei alapján a mesterséges intelligencia alapú megoldások elterjedésétől a vállalati hatékonyság növekedése várható, ami jelentős GDP növekedést is eredményezhet. A hazai kis-és középvállalkozások számára az MI használata kitörési pontot jelenthet, amihez konkrét támogatásokra van szükség.

Ennek érdekében számos versenypártolási javaslatot fogalmazott meg a GVH, amelyek a jelenleg is kidolgozás alatt álló, frissített MI stratégiában is hasznosak lehetnek. Ezek a következőek:

  • A hazai vállalati szektor MI használatának előmozdítása, elsősorban a kkv-kra fókuszálva. Ehhez szükséges többek között a kkv-k technológiai ismereteinek kialakítása és naprakészen tartása, valamint a hozzáértő munkaerő, lehetőleg felsőoktatási képzések útján történő biztosítása.
  • Az MI nemzeti stratégia felülvizsgálata, kiemelt figyelemmel többek között a szakirányú képzések fejlesztésére és támogatására; az MI-vel kapcsolatos kutatási irányok és a kormányzati MI-stratégia észszerű összefogására és koordinálására; valamint a megfelelő informatikai infrastruktúra folyamatos fejlesztésére beleértve a már rendelkezésre álló, de korlátozott szuperszámítástechnikai kapacitásokat is.
  • A magyar nyelvi modellek fejlesztésének célzott támogatása. 

Dr. Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos elmondása alapján a megújult stratégiában kihangsúlyozásra kerül többek között:

  • a már meglévő hazai szuperszámítógép-kapacitás további bővítése,
  • a kis- és középvállalkozások MI használatának elősegítése, és a megfelelő MI alapú startup környezet megteremtése,
  • a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudásbázis kialakítása egyetemi képzéseken és oktatási anyagokon keresztül.

A GVH üdvözli, hogy a megújuló MI nemzeti stratégia több ponton is összhangban van a GVH szakértői által megfogalmazott javaslatokkal.

A GVH piacelemzését bemutató tanulmány ide kattintva tekinthető meg.

Elektronikus rendszer váltja a papíralapú tb-kiskönyvet

A Belügyminisztérium 2025. április 5-i közleménye alapján megvalósul a papíralapú TB-kiskönyv elektronikus rendszerre történő cseréje.

A fejlesztésnek köszönhetően elektronikus rendszer váltja fel a papíralapú TB-kiskönyvet, amelybe a munkáltatók rögzítették a munkavállalók társadalombiztosítási jogviszonyára és egészségbiztosítási ellátásaira vonatkozó adatokat. A benne szereplő információk az államigazgatásban – az időközben bevezetett digitális nyilvántartásokban – foglalkoztatói adatszolgáltatás útján rendelkezésre állnak, ezért a nyomtatvány megszüntethető.

Az elektronikus alapú lekérdező rendszer előnyei az alábbiak:

  • Sokkal kevesebb lesz a vállalkozások adminisztrációja, a papírmunka, és nem kell tárolniuk a könyvecskéket.
  • Felgyorsul az ügyintézés: mindig naprakészen és pontosan rendelkezésre állnak az adatok.
  • Pontosabbak lesznek az adatok, hiszen korábban előfordulhatott, hogy a jogviszony és az ellátás (például a táppénz, a csed, a gyed) nem teljeskörűen került a kiskönyvbe.

A minisztérium közleményében hangsúlyozta továbbá, hogy kiemelt kormányzati cél a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, amelynek része, hogy a digitalizáció eredményeként az államigazgatás adatbázisaiban rendelkezésre álló adatok ne kerüljenek újra bekérésre, vagy dokumentálásra. A tb-kiskönyv megszüntetése ezért illeszkedik a bürokrácia csökkentés célrendszerébe.

NAV névvisszaélések

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) sajtóközleményt jelentetett meg a névvisszaélési problémákkal kapcsolatban.

A NAV nevével egyre többen élnek vissza, ám a NAV honlapján a legfontosabb információkon túl arról is beszámolnak, hogy milyen sms-ek, e-mailek küldésével próbálkoznak leggyakrabban a csalók.

A NAV nevében gyakran küldenek a csalók hamis értesítéseket, de ezeket legtöbb esetben már az e-mail cím vagy a feltüntetett honlap megtekintésével ki lehet szűrni. Van, hogy a feladói e-mail cím nem egyezik a hivatalos e-mail címmel, de a felhasználónévhez egy hivatalosnak tűnő NAV-os cím van megadva. Ilyen esetben a @ jelet a © jellel helyettesítik, melyeket könnyű összetéveszteni.

A NAV sms-ben nem szokott értesíteni senkit számlazárolás esetében, így ezeket az üzeneteket törölni kell, illetve a feladó telefonszámát tiltani. Tárhelyre érkező üzenetekkel elektronikusan és postán keresztül kommunikál az ügyfelekkel, az egyszerű e-mail küldés nem hivatalos ügyintézési forma a hivatalnál.

A NAV nevével visszaélő leggyakoribb csaló sms-ek és e-mailek ide kattintva megtekinthetőek.

Kollektív munkaügyi viták és az alternatív vitarendezés lehetőségei a vendéglátás, turizmus területén

A Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat „Kollektív munkaügyi viták és az alternatív vitarendezés lehetőségei a vendéglátás, turizmus területén” kiadványát, mely ide kattintva érhető el.

A GINOP 5.3.3-18 pályázati konstrukció keretében létrehozott Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat elsődleges célja, hogy hozzájáruljon a kollektív munkaügyi kapcsolatok működéséhez hazánkban. Egyik feladata, hogy segítse a kollektív érdekviták szereplőit abban, hogy kölcsönösen előnyös megállapodásokat tudjanak kötni egymással, figyelembe véve és tiszteletben tartva a másik fél érdekeit. Másik célja, hogy még a viták kialakítása előtt támogassa a felek kommunikációját, tanácsokat adjon, és segítse a közös álláspont kialakítását.

A kiadványban röviden bemutatásra kerül a turisztikai ágazat legfontosabb jellemzői, munkaügyi helyzete, illetve jogszabályi háttere. Továbbá kitér az ágazat munkaügyi kapcsolatainak szereplőire, struktúrájára, jellegzetességeire is. Ezen túl pedig bemutatásra kerül a kollektív alku a vendéglátó és turisztikai ágazatban, valamint a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat funkciójának lehetőségei. Külön fejezet foglalkozik a tipikus, illetve potenciális kollektív munkaügyi konfliktusok, viták a vendéglátóipari, turisztikai ágazatban témakörrel, illetve az alternatív vitarendezés lehetőségeinek feltérképezésével.

Szigorítások az Online Számla rendszerben

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) sajtóközleményében arról nyilatkoznak, hogy változásokat terveznek a jelenlegi üzleti validációkban az online számlaadatok minőségének további javítása érdekében.

A hivatal célja a számlaadat-szolgáltatások egységesítése és az adattisztítás javítása. A GitHub-on nemcsak az informatikai fejlesztők, hanem a könyvelők, adótanácsadók és a vállalkozások is megismerhetik a koncepciót, illetve véleményezésre, javaslattételre is van lehetőségük.

Az EY hírlevelében bővebben lehet olvasni a különböző lehetséges szigorításokról az Online Számla rendszerben, például, hogy 21 különböző WARNING típusú figyelmeztetés kerülhet átminősítésre ERROR hibakategóriába.

Átsorolásra kerülhetnék még a továbbiak:

  • A megjelölt pénznemhez tartozó árfolyam extrém – Figyelmeztet, ha a pénznemhez tartozó árfolyam kívül esik a megjelölt határokon (pl.: EUR esetén 250-nél kisebb vagy 500-nál nagyobb).
  • Helytelen áfa jelölés. EUFAD37 / EUFADE / KBAET választása esetén a vevő áfa jelölése csak egyéb (OTHER) lehet.
  • Hibás adószám.
  • A hivatkozott alapszámlára korábban már érkezett sztornó okirat.

Az átsorolással érintett adatszolgáltatások emiatt év közepétől hiányozhatnak a NAV Online Számla és eÁFA adatbázisaiból, amely kettős hatást eredményezne:

  • az elutasított adatszolgáltatások eltérést okozhatnak a benyújtott áfabevallások és a NAV által várt áfateljesítmény között, amely rendszeres NAV adategyeztetéshez, és akár adóellenőrzéshez és bírsághoz vezethet;
  • a vevők részéről is aggályokat vethet fel az érintett számlák befogadása, ha az adatszolgáltatások az Online Számla rendszerben nem fellelhetők.

A NAV a tervekkel kapcsolatos véleményeket 2025. május 31-ig várja a GitHub-on.

A vélemények kiértékelését követően a NAV először tesztkörnyezetben vezeti be az újításokat, amelyek vélhetően 2025. július 1-től élesben is bevezetésre kerülnek.

Tájékoztató az ágazati szociális párbeszéd helyzetéről és fejleményeiről

EU-s Ágazati Szociális Párbeszéd Áttekintése
Jelenleg az EU területén 43 ágazati szociális párbeszéd bizottság működik, amelyek az uniós munka-vállalók körülbelül 80%-át fedik le. A legfontosabb ágazatok között szerepelnek a közlekedés, az energiaszektor, a mezőgazdaság, az építőipar, a kereskedelem, a halászat, a közszolgáltatások, a fémipar, a hajógyártás és az oktatás.
Az első ágazati szociális párbeszéd bizottságokat a 98/500/EK határozat hozta létre, melynek jogi keretében meghatározásra kerültek a tagsági feltételek, a képviselet arányossága, illetve az évente legalább egyszer tartandó ülések szabályai.
Az Európai Bizottság aktív szerepet vállal az uniós ágazati szociális párbeszéd struktúrájának korszerűsítésében, többek között annak felülvizsgálatát célozva (COM(2023) 40 final), továbbá támogatja a tagállamokban zajló szociális párbeszéd erősítését a foglalkoztatás, az élet- és munkakörülmények javítása, illetve a megfelelő szociális védelem elősegítése érdekében.

A Minimálbérekről Szóló Irányelv és Kapcsolódó Intézkedések
A 2022/2041/EU irányelv meghatározza a megfelelő minimálbérekről szóló szabályozás lehetséges módszereit, ösztönözve a szociális párbeszédet és a kollektív tárgyalások erősítését a tagállamokban.
A hazai szabályozás keretében a 308/2024 (X.24.) Korm. rendelet keretében a kormány kijelölte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) konzultatív fórumként a legkisebb munkabérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos kérdésekben. A rendelet rögzíti a minimálbér meghatározásának legfontosabb szempontjait, többek között a vásárlóerőt, a bérek általános szintjét, a növekedési rátát, valamint a nemzeti termelékenység hosszú távú alakulását.

Hazai Ágazati Érdekegyeztetés és Kollektív Szerződések Helyzete
Magyarországon a középszintű, ágazati érdekegyeztetés az Ágazati Párbeszéd Bizottságokban zajlik (ÁPB). Jelenleg 21 ÁPB szerepel a nyilvántartásban (2019-es adat). – a középszintű szociális párbeszéd – jelenleg korlátozott mértékben érvényesül, több ágazatban csak részben működnek ágazati kollektív szerződések.

A működésük szabályait az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény határozza meg. Az ÁPB-ban való részvétel nyitott: ha egy ágazatban már működik ÁPB, ahhoz bármely szakszervezet csatlakozhat, ha megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek. Ha adott ágazatban még nem működik, szabadon létre lehet hozni új ÁPB-t is. A jogszabály szerint az ÁPB legfőbb jogosítványa, hogy ágazati kollektív szerződést köthet, illetve kérheti ennek kiterjesztését a teljes ágazatra. Magyarországon gyakorlatilag hiányzik a középszintű érdekegyeztetés. Ágazati kollektív szerződés három ágazatban, a villamos-, az építő- és a vendéglátóiparban létezik.

A kutatók és szakértők több okot sorolnak fel a középszintű érdekegyeztetés hiányosságaira, többek között a vállalati szintű munkajogi szabályozás, a szakszervezeti mozgalom decentralizáltsága, az ágazati érdekképviseleti struktúra hiányosságai és a magyar gazdaság duális jellege miatt.
A 2022/2041/EU irányelv 80 százalékos lefedettségét célozza meg, ezért számos intézkedést és azok nyomon követését javasolják a kollektív szerződéskötési lehetőségek javítása, többek között a vonatkozó törvényi eljárások egyszerűsítése érdekében.

Közelmúltbeli Fejlemények
2024. november 25-én a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői hároméves bérmegállapodást írtak alá, melynek értelmében a minimálbér és a garantált bérminimum mértéke az elkövetkező években fokozatosan emelkedik.
A garantált bérminimum emelését egy évre határozták meg, mivel a jövőbeni ágazati bértarifarendszer bevezetése további bizonytalanságot jelenthet.

A kreatívipar

Az Európai Bizottság 2010-ben jelentette meg Zöld könyvét a kulturális és kreatív iparágak (a továbbiakban KKI) potenciáljának felszabadításáról címmel, melyben a kreatív iparágra a következő definíciót adja: olyan iparág, melynek alapanyaga a kultúra, kulturális dimenzióval bír, az általa előállított termék viszont funkcionális.

Az UNCTAD (United Nations Conference on Trade and Development) 2004-ben hirdette meg a kreatív gazdasággal foglalkozó programját és 2008 óta jelentet meg éves jelentéseket a kulturális és kreatív iparágról.

Magyarország által 2020-ban meghirdetett, 10 évre szóló Kreatívipari stratégia célja a kulturális értékek és szellemi termékek létrehozásában szerepet játszó kreatíviparra, mint önálló gazdasági ágazatra való figyelem felhívása volt. Az értékláncok összefűződése a K+F, a tervezés, a logisztika, a marketing, termelés és szolgáltatás területeken a kreatívipar részvételével egyre magasabb hozzáadott érték teremtéssel jár együtt. A kreatíviparban előállított hozzáadott érték növekedési üteme az egyik legmagasabb az összes gazdasági ágazatot tekintve.

Személyszállítási szolgáltatások tájékoztató

A közlekedésről szóló fehér könyv alapján az uniós üveghatásúgáz-kibocsátás csökkentése érdekében ösztönözni kell a közösségi személyszállítás erősítését és a környezetbarát közlekedési módokra való áttérést. A cél az, hogy a belső égésű motorral működő gépjárművek használatát 2030-ig felére kell csökkenteni, 2050re pedig teljesen el kell hagyni. Emellett a közepes távolságú személyszállítás többségét vasúton kell lebonyolítani, 2050-re pedig a törzshálózat valamennyi repülőterét be kell kapcsolni a vasúti hálózatba is.

A városi mobilitás új uniós keretrendszere a biztonságos, hozzáférhető, inkluzív, intelligens, rugalmas és kibocsátásmentes városi mobilitásra való átállást támogatja. A keretrendszer új beruházásokra hív fel és kiemeltként kezeli a tömegközlekedést és a multimodalitást, vagyis a különböző közlekedési módok kombinációját.

A személyszállítási szolgáltatások infojegyzet, további érdekes tájékoztató anyagokkal együtt ide kattintva érhető el.