keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozóknak

A fémfeldolgozási tevékenységek munkavédelmi célvizsgálata

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya által kidolgozott szempontrendszer szerint lefolytatásra került a Fővárosi és Vármegyei Kormányhivatalok munkavédelmi hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó kormánytisztviselői által „a fémfeldolgozási tevékenységek munkavédelmi célvizsgálata”.

A célvizsgálat a 2024. szeptember 01. és október 31. közötti ellenőrzési időszakban valósult meg.

A vizsgálatról szóló összefoglaló jelentést és példatárat mellékletben csatolva továbbítom szíves megismerés céljából.

Femfeldolg_celvizsg_Osszefoglalo_ jelentes

Példatár__Fémipari_celvizsg

Meghirdetésre került 2025-ben is a Magyar Üzleti Felelősség Díja, a CSR Hungary Díj

2025-ben ismét lehet pályázni a Magyar Üzleti Felelősség Díjra, a CSR Hungary Díjra.
18. alkalommal kerül meghirdetésre a Díj.  Évről évre lehetőséget kínál a Magyarországon működő cégek, vállalkozások, szervezetek számára, hogy bizalmat és tudatosságot teremtsenek az érdekeltek körében. Felelős és fenntarthatósági elkötelezettségüket a mindennapi üzleti működésükhöz kapcsolódóan tudják bemutatni. Regisztrációs határidő: 2025. május 30.

Az utóbbi évek alatt Magyarországon vezető, presztízsértékűvé vált Vállalati Felelősség és Fenntarthatóság Díj (Lásd a korábbi nyerteseket!), a CSR Hungary Díj 2025-ben is a legkiemelkedőbb felelős és fenntartható kezdeményezéseket, termékeket, szolgáltatásokat, projekteket, vállalatirányítási rendszereket értékeli. Azokat a szervezeteket, melyek mérhető hatást gyakorolnak az üzleti életre, társadalomra/ érintettekre, környezetre.

Az előző évek nyertes pályázói között kis- és középvállalkozás és nagyvállalat, magyar tulajdonossal vagy külföldi tulajdonossal rendelkező, Budapesti és nem budapesti központú szervezet is található.
Jelezve azt, hogy a vállalkozás saját eszközeivel hozzáadott értéket adhat a társadalomnak és a helyi közösségnek is. S ha ki-ki saját magához és lehetőségeihez mérten ad, az minden esetben tiszteletre méltó. Ez a felelősség elkötelezettséget jelent az adott közösség felé is, melyben a mindennapjainkat éljük, munkánkat végezzük. A valódi elkötelezettség pozitívan hat a közösségre is, s a közösség elismerése – nevezhetjük társadalmi teljesítménynek vagy ahogy most nevezik ESG-nek (Environment-Social-Government) is – jótékonyan visszahathat a cég pénzügyi teljesítményére.

További információ és részletek:

https://www.csrhungarydij.eu

+361-352-0957

 

Gazdasági Havi Tájékoztató 2025. március

TARTALOM:

Áremelési tervek és nyereségesség

6 százaléka tervez 10 százalékot meghaladó áremelést.

Csődkockázat

Országos szinten optimizmus látható, de jelentős eltérések tapasztalhatóak földrajzi és iparági bontásban.

Nemzetközi tendenciák

Továbbra is vegyes a gazdasági hangulat a világ vezető gazdaságaiban.

GHT_2025_mar_hu

Elindult az eNYUGTA-aloldal

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján elindult az eNYUGTA-aloldal, ahol a hivatal minden fontos információt közzétesz a július 1-jén induló e-pénztárgép-rendszerről.

Az adóhivatal a jogszabályoknak megfelelő működés mellett szigorúan ellenőrzi az e-nyugta kiállításának és nyugtatárba küldésének folyamatát, illetve azt is, hogy semmiképp ne lehessen kijátszani vele az adóügyi előírásokat.

A hivatal – segítve a kisvállalkozókat – egy ingyenes, bárki által könnyen és egyszerűen használható e-pénztárgépet is biztosít. Ehhez a gyakorlatban mindössze egy okostelefonra van szükség, amelyre a vállalkozó letölti az ingyenes e-pénztárgép-alkalmazást, és egy egyszerű nyugtanyomtatóra, arra az esetre, ha valaki mégis papíron kérné a nyugtát. A kisvállalkozásoknak azért is érdemes megfontolni az átállást a nyugtatömbről, mert az e-pénztárgép a papírmentes nyugtaadás mellett kisebb adminisztrációt, egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az eladóknak és a vásárlóknak egyaránt.

Az online pénztárgépekkel szemben az e-pénztárgépeknél nincs például éves kötelező szerviz, a vállalkozások ezzel évente átlagosan 25 ezer forintot spórolhatnak meg. Az e-pénztárgépet használó vállalkozásoknak további könnyebbség, hogy mentesülnek a bizonylatmegőrzési kötelezettség alól, hiszen a rendszer része a nyugtatár, amely tíz évig tárolja a beérkezett adatokat.

Az e-pénztárgépeknek két típusa van: a felhő-, illetve a hardveralapú. A hardveralapú e-pénztárgépekben egy adóügyi egység biztosítja a folyamatos adatkapcsolatot a NAV-val, a felhőalapú pedig gyakorlatilag egy okostelefonra letölthető alkalmazás.

A jelenleg online pénztárgép használatára kötelezett vállalkozások – például kiskereskedelmi üzletek, éttermek, szálláshelyek, taxisok, plasztikai sebészek, gyógyszertárak, masszőrök, konditermek, akik összességében több mint 200 ezer online pénztárgépet működtetnek – továbbra is használhatnak online pénztárgépet, vagy választhatják a hardveralapú e-pénztárgépet. Az online pénztárgépek – biztosítva a zökkenőmentes átállást – egészen 2028. július 1-ig használhatók.

 Az e-pénztárgépek fejlesztéséhez és engedélyeztetéséhez című tájékoztató anyagot szíves tájékoztatásul csatoltan megküldöm.

 

Nemzetközi árajánlati rendszer bevezetését javasolja a MaReSz

A Magyarországi Rendezvényszervezők és Szolgáltatók Szövetsége (MaReSz) által nemzetközi standardok alapján kidolgozott árajánlatirendszer-javaslatot, melynek célja növelni a rendezvényszervezési szolgáltatások átláthatóságát és piaci kiszámíthatóságát.

A MaReSz álláspontja szerint az átlátható árajánlati rendszer bevezetése minden érintett fél számára előnyös. A megrendelők egységesebb, összehasonlíthatóbb ajánlatokat kapnak, ami segíti munkájukat a döntéshozatal során. Ezen kívül az egyértelmű árazás hozzájárul a fenntartható piaci működéshez is.

A MaReSz egy átfogó kutatást végzett a rendezvényügynökségek munkaóradíjairól is. Az eredmények alapján pedig közzétette az egyes szakmai szerepkörök piaci medián óradíjait, amelyek hiteles benchmarkként szolgálnak mind az ügynökségek, mind az ügyfelek számára.

A frissített árajánlati szerkezet és munkaóradíj kutatás eredménye itt érhető el.

A turizmus.com kapcsolódó cikkét ide kattintva érheti el.

A közvetített szolgáltatás és alvállalkozói teljesítmény elszámolhatósága (HIPA)

A helyi iparűzési adó (HIPA) adóalapjának csökkentési lehetőségei még a gyakorlott vállalkozások számára is komoly kihívást jelenthetnek, különösen sok bizonytalanság övezi a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítmények elszámolhatóságát.

A NAV egyre szigorúbban vizsgálja, hogy a levonások megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályoknak. Egy félreérthető szerződés vagy hiányos nyilvántartás jelentős adókockázatot hordozhat magában.

A közeledő bevallási határidőre tekintettel az alábbiakban összefoglaltuk a HIPA adóalap csökkentésének legfontosabb szempontjait:

Közvetített szolgáltatások:

A közvetített szolgáltatások HIPA adóalapból való levonásához három szigorú formai feltételnek egyszerre kell teljesülnie:

  1. A számlából egyértelműen ki kell derülnie a közvetítés tényének: amennyiben egy számlán belül számlázunk ki saját és idegen teljesítményt is, akkor azt mindenképpen elkülönítve, külön soron kell feltüntetni, hiszen másképp nem lehetne egyértelműen beazonosítani a közvetített szolgáltatást. Nem elegendő annyit feltüntetni a számlában, hogy „Közvetített szolgáltatások”.
  1. Az írásos megrendelői szerződésnek lehetőséget kell adnia a közvetítésre: Nem elegendő annyit szerepeltetni a megrendelői szerződésben, hogy a teljesítéshez a cég igénybe vehet alvállalkozókat. Világos adóhatósági elvárás, hogy a szolgáltatások közvetítését is kifejezetten engedélyezni kell a megrendelői szerződésben.  
  2. A bejövő és kimenő számláknak, a költségeknek és bevételeknek összerendelhetőknek kell lenniük egymással: A szolgáltatás-analitika elkészítését sokszor elhanyagolják a cégek, pedig enélkül az adóhatóság nem fogadja el a közvetített szolgáltatások levonását az iparűzési adóalapból.

Alvállalkozói teljesítmények:

Az alvállalkozói teljesítmények levonhatósága tartalmi vizsgálatot igényel:

  1.  A szolgáltatásnak be kell épülnie a saját teljesítésbe: Ezen feltétel vizsgálatakor az szokott gondot okozni, hogy a vásárolt szolgáltatást a cég a saját vállalásához veszi igénybe, vagy valóban beépíti abba a szolgáltatásba, amit továbbad.
  2. Mind a megrendelővel, mind pedig az alvállalkozóval írásos vállalkozási szerződést kötöttek a szolgáltatásra vonatkozóan: Alapos jogi elemzésre van szükség ahhoz, hogy a vállalkozási szerződést elkülönítsük a megbízási, vagy akár az adásvételi szerződéstől.
  3. Rendelkezésre áll egy olyan alvállalkozói analitika, melyből egyértelműen kiderül, hogy egy vásárolt szolgáltatás a cég mely teljesítményébe épül be: Már nem csupán a közvetített szolgáltatás tekintetében elvárás az analitika, hanem az alvállalkozói teljesítmények beépülését is nyomon kívánja követni az adóhatóság.

 

Kibővítésre került a vidéki italüzletek versenyképességének támogatási köre

A falusi kiskocsmák számára meghirdetett 3 millió forintos támogatás iránt nagy volt az érdeklődés a pályázat korábbi szakaszában is. A pályázatra jogosult italüzletek mintegy 80%-a élt a lehetőséggel. A programot lebonyolító Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. április 10-től újabb italboltok számára nyitja meg az igénylés lehetőségét.

A vissza nem térítendő támogatás olyan célokra fordítható, mint az energiahatékonyság növelése, marketingtevékenység, eszközbeszerzés, működési költségek – például rezsi – fedezése, illetve munkabér kifizetése.

A program fő célja, hogy segítse a legkisebb hazai településeken működő italüzletek fejlődését. Ennek érdekében a Kisfaludy2030 Zrt. új pályázati kört hirdet meg olyan, 1000 fő alatti településeken működő italboltok számára, amelyek ugyan regisztráltak a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK), de még nem rendelkeznek lezárt üzleti évvel.

Kérelmet 2025. április 10-30. között, az 1000 fő lélekszám alatti magyarországi településen található, NTAK regisztrációval rendelkező italüzletek fejlesztésére lehet benyújtani.  A pályázaton az üzlet üzemeltetését végző KKV indulhat, amennyiben üzlete a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletben meghatározott Alkoholos italokra specializálódott vendéglátóhely (bár, kocsma, borozó) vendéglátó üzlet kategóriába tartozik és a pályázati felhívás közzétételét megelőző napon erről szóló nyilvántartásba vételi dokumentummal rendelkezik.

A pályázati felhívás ide kattintva tekinthető meg.

A turizmus.com kapcsolód cikkét ide kattintva olvashatja el.

 

NAV pótlékértesítés

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) sajtóközleményében arról tájékoztatnak, hogy a NAV az éves elszámolásról havi könyvelésre váltott, így azonnal jelez, amint a pótlékösszeg eléri az 5000 forintot.

A pótlékszámításban így új időszámítás kezdődött, amelynek megfelelően 88 ezer cég, illetve csaknem 300 ezer magánszemély és egyéni vállalkozó kaphat értesítést a NAV-tól.

A 2025-ös év átmeneti év a késedelmi pótlék számítása szempontjából, hiszen eddig minden év október 31-ig közölte a NAV az előző évi pótléktartozást. 2025-től azonban könnyebb lesz a késedelmi pótlék nyomon követése, hiszen a hivatal havonta számolja fel azt. A napokban kapnak azok értesítést, akiknél ez az összeg eléri az 5000 forintot, melyet 2025. április 22-ig kell befizetni.

Az új pótlékrendszer 2025. április 1-jétől indult, és további változás, hogy 2025. január 1-jétől a havi pótlékot már nemcsak a magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak, hanem a cégeknek is kerekítés nélkül írja elő a NAV.

Az új rendszernek köszönhetően könnyebben lehet nyomon követni a pótlékot, mert amint eléri az 5000 forintot, a NAV azonnali értesítést küld a tárhelyre vagy postai úton. A pótlék rendezése történhet utalással vagy bankkártyás fizetéssel a NAV Ügyfélportálján keresztül. Akinek gondot okoz a tartozás egyösszegű megfizetése, kérelmezhet halasztást vagy mérséklést. A késedelmi pótlék szabályaiban nem történt változás, a késedelmi pótlékot továbbra is a fizetési határidő utáni naptól a megfizetés napjáig számolja fel a hivatal.

A Képviselői Információs Szolgálat Infojegyzete – Jogi versenyképesség

A  Képviselői Információs Szolgálat tájékoztató anyaga a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló 2024. évi LXXXV. törvényhez kapcsolódóan mutatja be a jogrendszer versenyképességre gyakorolt hatását, a jogi versenyképesség javításának uniós és hazai intézkedéseit:

Egy ország versenyképessége szempontjából alapvető fontosságú a megfelelő jogi környezet. A jól megtervezett, stabil, ugyanakkor a változásokra rugalmasan reagáló szabályozás hozzájárulhat a fejlődéshez és a gazdasági növekedéshez. A változásokra reagáló jogalkotás azonban a fejlődés egyik gátjává válhat, ha túl sok, nehezen értelmezhető, az adminisztratív terheket növelő szabályt eredményez, emellett túl sok új jogszabálynak való megfelelés önmagában is nagy terhet róhat a jogalanyokra.

A jogrendszer folyamatos felülvizsgálatát a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jatv.) a Kormány tagjainak kötelezettségévé teszi. A jogalkotási törvény szintén a Kormány tagjainak feladatául szabja a jogszabályok tartalmi felülvizsgálatát, ehhez meghatározza a felülvizsgálat legfontosabb szempontjait. Hatályon kívül kell helyezni az elavult, szükségtelen, a jogrendszer egységébe nem illő vagy tartalmilag kiüresedett jogszabályokat. A dereguláció célja a jogrendszer megtisztítása a beazonosított, feleslegessé vált jogszabályoktól a hatékony jogi szabályozás biztosítása érdekében. A Jatv. az esetleges jogalkotói hibák elkerülése érdekében bevezette az automatikus technikai deregulációt is. Ennek során a módosító, illetve a hatályon kívül helyező rendelkezések a hatálybalépéssel automatikusan végrehajtottá válnak és a következő napon hatályukat vesztik.

Az Európai Bizottság szintén rámutatott a jogi versenyképesség és a gazdasági versenyképesség összefüggéseire. A szabályozás egyszerűsítése, az indokolatlan költségek kiiktatása érdekében felállt a Bizottságot támogató magas szintű szakértői csoport, a Jövőállósági Platform, amely folyamatosan vizsgálja a hatályos jogszabályok célszerűségét, hatékonyságát. A platform egy kormányzati és egy érdekvédelmi csoportból áll.

A Képviselői Információs Szolgálat Infojegyzete – Jogi versenyképesség

Megjelent a Képviselői Információs Szolgálat tájékoztató anyaga, mely a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló 2024. évi LXXXV. törvényhez kapcsolódóan mutatja be a jogrendszer versenyképességre gyakorolt hatását, a jogi versenyképesség javításának uniós és hazai intézkedéseit:

A tájékoztató fontosabb elemei:

Egy ország versenyképessége szempontjából alapvető fontosságú a megfelelő jogi környezet. A jól megtervezett, stabil, ugyanakkor a változásokra rugalmasan reagáló szabályozás hozzájárulhat a fejlődéshez és a gazdasági növekedéshez. A változásokra reagáló jogalkotás azonban a fejlődés egyik gátjává válhat, ha túl sok, nehezen értelmezhető, az adminisztratív terheket növelő szabályt eredményez, emellett túl sok új jogszabálynak való megfelelés önmagában is nagy terhet róhat a jogalanyokra.

A jogrendszer folyamatos felülvizsgálatát a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jatv.) a Kormány tagjainak kötelezettségévé teszi. A jogalkotási törvény szintén a Kormány tagjainak feladatául szabja a jogszabályok tartalmi felülvizsgálatát, ehhez meghatározza a felülvizsgálat legfontosabb szempontjait. Hatályon kívül kell helyezni az elavult, szükségtelen, a jogrendszer egységébe nem illő vagy tartalmilag kiüresedett jogszabályokat. A dereguláció célja a jogrendszer megtisztítása a beazonosított, feleslegessé vált jogszabályoktól a hatékony jogi szabályozás biztosítása érdekében. A Jatv. az esetleges jogalkotói hibák elkerülése érdekében bevezette az automatikus technikai deregulációt is. Ennek során a módosító, illetve a hatályon kívül helyező rendelkezések a hatálybalépéssel automatikusan végrehajtottá válnak és a következő napon hatályukat vesztik.

Az Európai Bizottság szintén rámutatott a jogi versenyképesség és a gazdasági versenyképesség összefüggéseire. A szabályozás egyszerűsítése, az indokolatlan költségek kiiktatása érdekében felállt a Bizottságot támogató magas szintű szakértői csoport, a Jövőállósági Platform, amely folyamatosan vizsgálja a hatályos jogszabályok célszerűségét, hatékonyságát. A platform egy kormányzati és egy érdekvédelmi csoportból áll.