keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozóknak

Beruházási döntések a gyakorlatban – kérdőív vezetőknek

Hogyan születnek a magyarországi beruházási döntések? Milyen tényezők segítik vagy nehezítik a beruházások megvalósítását? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Duczon Árpád, a Pécsi Tudományegyetem Gazdálkodástani Doktori Iskolájának PhD-hallgatója.

Doktori kutatásában a hazai barnamezős és zöldmezős beruházások döntéshozatali folyamatait, a beruházásokat befolyásoló tényezőket, valamint a beruházók gyakorlati tapasztalatait vizsgálja. A kutatás lezárásához további válaszokra van szükség olyan vezetőktől, akik közvetlenül részt vettek beruházási döntésekben.

A kérdőív kitöltése körülbelül 15–18 percet vesz igénybe. A válaszadás anonim, az adatokat a kutató kizárólag tudományos célra használja fel.

A kérdőív kitöltése:
Kitöltöm a kérdőívet

Kérjük az érintett vállalkozói vezetőket, hogy részvételükkel segítsék a kutatás elkészültét. A kutató a vizsgálat lezárását követően szívesen megosztja az érdeklődő vállalkozásokkal a vezetői összefoglalót és a legfontosabb eredményeket.

Az MKIK benyújtotta a KATA és a vagyonadó tervezetéhez kapcsolódó módosító javaslatait

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a társadalmi egyeztetés keretében hivatalosan is benyújtotta a Pénzügyminisztériumnak a KATA és a vagyonadó tervezetéhez kapcsolódó módosító javaslatait, miután azokat az MKIK elnöksége megtárgyalta és elfogadta. A Kamara a kisadózók többletbefizetéseihez magasabb társadalombiztosítási jogosultságot, az alacsony bevételű önfoglalkoztatóknak célzott adózási lehetőséget javasol. A működő vállalkozói vagyon számára adómentességet szorgalmaz, ennek hiányában adóbeszámítást kezdeményez.

A magasabb befizetéshez magasabb ellátás kapcsolódjon

Az MKIK elfogadhatónak tartja, hogy a vállalkozásoktól származó bevételeket magasabb közteher terhelje. A tervezet szerinti, 15 százalékos mértékhez igazodó kiegészítő adó megfizetése ugyanakkor nem növelné a kisadózó társadalombiztosítási ellátásainak alapját. Ez a főfoglalkozású kisadózóknál 2027-ben havi 317 ezer forint maradna akkor is, ha a vállalkozó a tételes adón felül jelentős többletadót fizet.

A Kamara ezért azt javasolja, hogy a kiegészítő adó meghatározott része növelje az ellátási alapot, és ezen keresztül a későbbi nyugdíj, valamint a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások alapját is. A részletszabályok kidolgozása további számításokat igényel, de az MKIK szerint a magasabb közteher és az érte járó többletjogosultság között egyértelmű kapcsolatot kell teremteni.

Célzott segítség az alacsony bevételű önfoglalkoztatóknak

A Kamara egy szűk jogosulti kör számára elérhető „szociális KATA” bevezetésének megvizsgálását is kezdeményezi. Ez azoknak jelenthetne segítséget, akik élethelyzetük, lakóhelyük vagy munkaképességük miatt csak korlátozottan tudnak munkaviszonyban dolgozni, vállalkozóként pedig alacsony bevételt érnek el. Ide tartozhatnak például kistelepülési lakossági szolgáltatók, más jogcímen nem biztosított, gyermeküket nevelő szülők, hozzátartozójukat ápolók és megváltozott munkaképességűek.

Az MKIK nyári vitaanyagában szereplő lehetséges modell évi legfeljebb 6 millió forintos bevételig lenne alkalmazható. Évi 3 millió forintig havi 50 ezer forintos tételes adóval, a 3 és 6 millió forint közötti bevételi részre további 15 százalékos közteherrel számolna. A cél a legális önfoglalkoztatás és a minimális társadalombiztosítási jogosultság biztosítása. A feltételeket úgy szükséges meghatározni, hogy a lehetőség valóban a rászoruló csoportot segítse, és ne válhasson adóoptimalizálási eszközzé.

A vagyonadó ne vonjon el forrást a működő vállalkozásoktól

A vagyonadóról szóló törvényjavaslat kapcsán az MKIK érti azt a kormányzati célt, hogy a kiemelkedő vagyonnal rendelkezők nagyobb részt vállaljanak a közös kiadások finanszírozásából. A szabályozásnak ugyanakkor különbséget kell tennie a magáncélú, illetve befektetési vagyon és a gazdaságban ténylegesen működő vállalkozói tőke között.

Egy társasági részesedés értéke mögött termelőeszközök, ingatlanok, készletek, technológia és a működéshez szükséges forgótőke állhat. Ezek munkahelyeket és beruházásokat szolgálnak, értékük nem feltétlenül jelent a tulajdonos számára rendelkezésre álló pénzt. A vagyonadó megfizetése ezért osztalékkivételre, hitelfelvételre vagy akár tulajdonrész értékesítésére kényszerítheti az érintetteket, gyengítve a vállalkozások tőkeerejét.

A Kamara elsődlegesen a tényleges magyarországi gazdasági tevékenységet szolgáló vállalkozói vagyon mentesítését javasolja a vagyonadó alól. Ez a közvetlenül vállalkozási célra használt vagyonra és a működő gazdasági társaságokban fennálló tulajdoni részesedésekre egyaránt kiterjedne. A mentesség feltételeinek ki kell zárniuk, hogy passzív magánvagyon társaságba helyezésével lehessen elkerülni az adófizetést.

Amennyiben a jogalkotó a mentességet nem tartja megvalósíthatónak, az MKIK alternatív megoldásként adóbeszámítási rendszer kialakítását javasolja. Ebben a társasági részesedésre jutó vagyonadót csökkenthetné a vállalkozás által megfizetett társasági adó vagy KIVA, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó meghatározott adók és járulékok tulajdoni hányaddal arányos része, legfeljebb az adott részesedésre jutó vagyonadó összegéig. Ez elismerné a működő, foglalkoztató vállalkozások folyamatos költségvetési hozzájárulását.

Az MKIK kész szakmai elemzéseivel és a vállalkozói tapasztalatok összegzésével részt venni a javaslatok részletes kidolgozásában. A Kamara olyan szabályozást szorgalmaz, amely az arányos közteherviselés mellett ösztönzi a legális munkavégzést, és megőrzi a hazai vállalkozások működéséhez, foglalkoztatásához és fejlődéséhez szükséges forrásokat.

Négy városban várja az érdeklődőket a kamarai Design Hét

Országos Design Hét kezdődik október 8-án csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére. A Pécsett több mint egy évtizede működő DesignPécs tapasztalataira építő programsorozathoz a baranyai megyeszékhely mellett Debrecen, Eger és Kecskemét is csatlakozott.

Az október 18-ig tartó rendezvénysorozat célja, hogy a kreatívipari vállalkozások szélesebb körben kapjanak bemutatkozási lehetőséget, új üzleti és szakmai kapcsolatokat építsenek, és erősödjön piaci jelenlétük.

A kezdeményezés a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által kialakított és az elmúlt években folyamatosan fejlesztett DesignPécs modell országos kiterjesztése. A rendezvénysorozat sajátossága, hogy a helyi kreatívipari szereplőket aktívan bevonva, tudásukra és kompetenciáikra építve szervezi közös platformra a programokat. Pécsett 2026-ban már 12. alkalommal rendezik meg a DesignPécset, amely idén a Vasarely évhez is kapcsolódik és több mint 50 eseményt kínál.

A pécsi tapasztalatokra építve idén három további területi kamara kapcsolódik a programhoz. A Debrecen Design Week kézműves workshopokkal, filmklubbal és szakmai előadással, az első alkalommal megrendezett Design Eger több mint 17 helyi kreatív vállalkozás és intézmény részvételével, 39 programmal várja az érdeklődőket. A DesignKecskemét 2026 programjai között inspirációs workshop, kirakatverseny és kiállítás is szerepel.

A sokféle program közös üzenete, hogy a design nem csupán esztétikai kérdés: innováció, problémamegoldás, értékteremtés és olyan gondolkodásmód, amely gazdasági és közösségi szempontból is formálja környezetünket.

Forrás: PBKIKKép forrása: PBKIK

Az Országos Design Hét részletes programjai és a részvételhez kapcsolódó információk az egyes városok programoldalain érhetők el:

Pécs – DesignPécs: www.designpecs.hu ; www.facebook.com/designpecs

Debrecen – DesignDebrecen: https://hbkik.hu/gazdasagfejlesztes/designdebrecen/

Eger – Design Eger: https://www.facebook.com/designeger

Kecskemét – DesignKecskemét 2026: https://www.bkmkik.hu/hu/legsikeresebb-szolgaltatasaink/designkecskemet2026

Vállalkozna Lengyelországban? – Magyar Inkubátorház Gliwicében

A Hidrofilt Kft. gliwice-i telephelyén magyar vállalkozások számára is elérhető iroda, céges képviselet és helyi üzleti háttér a lengyel piacra lépés megkönnyítésére.

Mérnöki, környezetvédelmi, IT-, ipari és exportáló KKV-k számára különösen érdekes lehetőség.

A részleteket a tájékoztatóban találja.

 

Tajvani üzleti delegáció érkezik Budapestre – 14 gyártó keres magyar partnereket

Magyar vállalkozások számára kínál közvetlen üzleti kapcsolatépítési lehetőséget a Tajvani Kereskedelmi Külképviselet (TAITRA Budapest) október 20-i B2B üzletember-találkozója. A Budapestre érkező delegáció 14 tajvani gyártó vállalat képviselőiből áll, amelyek magyarországi disztribúciós partnereket, üzleti együttműködési lehetőségeket és hosszú távú partnerkapcsolatokat keresnek.

A rendezvény lehetőséget biztosít arra, hogy az érdeklődő hazai cégek előre egyeztetett, személyes B2B tárgyalások keretében ismerjék meg a tajvani vállalkozások termékeit, technológiáit és együttműködési elképzeléseit.

A delegáció vállalatai többek között a dróntechnológia, a mesterséges intelligencia és digitális technológiák, az IoT, az intelligens energetikai megoldások, az ipari számítástechnika, az elektronika és csatlakozástechnika, a gépészet és fémmegmunkálás, a kéziszerszámok, valamint az autóipari és ipari alkatrészek, kötőelemek területén kínálnak termékeket és szolgáltatásokat. A kínálatban többek között drónokhoz kapcsolódó navigációs és optikai rendszerek, IoT-átjárók, energiahatékony világítási megoldások, okosmérő-kommunikációs modulok, szünetmentes tápegységek, ipari számítógépek, csatlakozók, kábelrendszerek, fémipari gépek és szerszámok is megtalálhatók.

Az üzleti találkozót 2026. október 20-án, kedden 9:00 és 16:00 óra között rendezik meg a Radisson Blu Béke Hotelben (1067 Budapest, Teréz krt. 43.). A tárgyalások előre egyeztetett időpontokban zajlanak. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Meghívó:
Október 20. delegáció meghívó

Regisztráció:
https://forms.gle/gPbCxRHkgbTWoSnT6

A rendezvény résztvevői között egy különleges nyereményt is kisorsolnak: az EVA AIR felajánlásának köszönhetően egy Bécs–Tajpej oda-vissza repülőjegy talál gazdára.

A program elsősorban azoknak a magyar vállalkozásoknak jelenthet értékes lehetőséget, amelyek új nemzetközi beszállítói vagy gyártói kapcsolatokat keresnek, bővítenék termékportfóliójukat, illetve disztribútorként vagy üzleti partnerként érdeklődnek a tajvani piac és technológiai megoldások iránt.

További információ:
Molnár Péter: +36 70 401 0184
Orosz Krisztina: +36 70 401 0189
E-mail: info@taitra.hu

Kérdőív a projektfinanszírozásról

Hajdó-Mencigár Dóra, a Pannon Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg pénzügy mesterszakos végzős hallgatója fordult a Kamarához kutatási megkereséssel. Szakdolgozatában a projektfinanszírozást vizsgálja. Kérjük, támogassa kutatását az anonim kérdőív kitöltésével, amely körülbelül 5 percet vesz igénybe.

Kérdőív kitöltése

Új korszak a világkereskedelemben: mire érdemes felkészülniük a vállalkozásoknak?

A világkereskedelem működési logikája lényegesen átalakul: a korábbi, elsősorban költséghatékonyságra építő globalizációt egy töredezettebb, geopolitikai kockázatokkal erősebben átszőtt rendszer váltja fel. A változás a magyar vállalkozások számára is közvetlen üzleti feladatokat jelent – különösen a beszállítói kapcsolatok, exportpiacok, logisztika, digitalizáció és fejlesztési döntések területén.

A 64. Közgazdász-vándorgyűlés uniós szekciójának szakértői beszélgetése szerint a kereskedelem bővülése 2026-ban várhatóan mérsékeltebb lesz, de továbbra is pozitív marad. A piacokat egyszerre alakítják a geopolitikai feszültségek, az egyoldalú vámintézkedések, az ellátási láncok átszervezése és a mesterséges intelligencia gyors terjedése.

Nem kivonulás, hanem több lábon állás

A vállalatok többsége nem a termelés tömeges hazatelepítésével reagál a bizonytalanságokra. Inkább az úgynevezett „China plus one” vagy „China plus two” megközelítés válik gyakoribbá: a cégek a meglévő kínai beszállítóik és üzleti kapcsolataik megtartása mellett új, földrajzilag közelebbi vagy politikailag kisebb kockázatú beszerzési forrásokat építenek ki.

Ez a magyar vállalkozások számára kétféle lehetőséget is jelenthet:

  • A nagyvállalatok és nemzetközi cégek nagyobb figyelmet fordíthatnak a regionális, megbízható beszállítókra.
  • A hazai kkv-knak érdemes felmérniük, hol tudnak versenyképesen bekapcsolódni rövidebb, európai vagy regionális ellátási láncokba.
  • Felértékelődhet a szállítási kiszámíthatóság, a minőségbiztosítás, a gyors reagálás és a stabil szerződéses teljesítési képesség – nem kizárólag az ár.
  • Indokolt lehet csökkenteni az egyetlen beszállítótól, országtól vagy exportpiactól való túlzott függést.

A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy egy importanyagokra építő magyar gyártó nemcsak az árakat hasonlítja össze, hanem feltérképezi az alternatív európai és régiós forrásokat, a szállítási útvonalak sérülékenységét, valamint a vám- és megfelelési költségeket is.

A szolgáltatásexport új növekedési tér

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem különösen gyorsan bővül. A digitálisan nyújtható üzleti és pénzügyi szolgáltatások aránya már megközelíti a világkereskedelem 30 százalékát, miközben a tényleges súlyuk a statisztikákban valószínűleg ennél is nagyobb.

Ez kedvező lehet azoknak a magyar cégeknek, amelyek exportképes szolgáltatást kínálnak, így például:

  • üzleti, pénzügyi, jogi, mérnöki vagy tanácsadási szolgáltatást;
  • szoftver- és digitális megoldást;
  • e-kereskedelmi, marketing- vagy ügyfélszolgálati tevékenységet;
  • logisztikai, szerviz- és értékesítés utáni szolgáltatást;
  • ipari termékhez kapcsolódó adat-, szoftver-, karbantartási vagy finanszírozási megoldást.

Az áruk és szolgáltatások egyre kevésbé választhatók szét: egy exportált termék értékének növekvő része lehet szoftver, logisztika, finanszírozás, távfelügyelet, ügyféltámogatás vagy más értékesítés utáni szolgáltatás. Ezért a termelő vállalkozások számára is versenyelőnyt jelenthet, ha termékük mellé magasabb hozzáadott értékű szolgáltatási csomagot tudnak kapcsolni.

Erősebb európai iparpolitika jöhet

A beszélgetés egyik központi tanulsága, hogy a külkereskedelem ma már nem pusztán gazdasági, hanem stratégiai kérdés is. A vámok, technológiai korlátozások, támogatások, közbeszerzési szabályok és pénzügyi eszközök egyre inkább a gazdasági verseny és az érdekérvényesítés részei.

Az Európai Unió előtt így egyszerre áll három feladat:

  • a nyitott kereskedelem előnyeinek megőrzése;
  • az európai vállalatok versenyképességének javítása;
  • a stratégiai ágazatok és kritikus ellátási láncok ellenállóbbá tétele.

A szakértők szerint ehhez összehangoltabb kereskedelmi, ipar- és gazdaságpolitikára lehet szükség. Az autóipar példája jól mutatja a kihívást: Ázsia, azon belül Kína súlya jelentősen megnőtt, ezért az európai versenyképességet a vámok önmagukban nem tudják helyreállítani. Hosszabb távon technológiai fejlesztésre, beruházásokra, kapacitásépítésre és egységesebb európai fellépésre van szükség.

Mit tehetnek a magyar cégek?

A változó környezetben különösen hasznos lehet, ha a vállalkozások napirenden tartják az alábbi kérdéseket:

  1. Beszállítói kockázatok
  2. Piaci diverzifikáció: milyen új uniós, régiós vagy digitálisan elérhető külpiacok csökkenthetik az egyetlen exportpiacnak való kitettséget?
  3. Szolgáltatástartalom: hogyan lehet a termékhez kapcsolódó szolgáltatásokkal, szoftverrel, karbantartással vagy adatmegoldásokkal nagyobb hozzáadott értéket teremteni?
  4. Digitalizáció és MI: mely folyamatokban javíthatja a mesterséges intelligencia a kereslet-előrejelzést, készletgazdálkodást, ügyfélkiszolgálást vagy exportértékesítést?
  5. Beszállítói pozíció: milyen minőségi, kapacitás-, tanúsítási és innovációs fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy a vállalkozás nemzetközi vagy Magyarországra érkező beruházások beszállítójává váljon?
  6. Szabályozási felkészültség: a vámok, kereskedelmi korlátozások, fenntarthatósági és termékmegfelelési követelmények folyamatos követése egyre inkább üzleti szükséglet.

Hazai hozzáadott érték a fókuszban

A Magyarországra érkező külföldi – például autóipari és akkumulátorgyártó – beruházások akkor teremthetnek szélesebb gazdasági hasznot, ha a hazai vállalkozások érdemben be tudnak kapcsolódni a beszállítói hálózatokba. A kerekasztal résztvevői szerint ezért kiemelt kérdés a magyar kkv-k és beszállítók bevonása, valamint a hazai hozzáadott érték növelése.

A világkereskedelem új korszaka tehát nem csupán kockázatot jelent. Azok a vállalkozások, amelyek tudatosan diverzifikálják kapcsolataikat, fejlesztik digitális és szolgáltatási képességeiket, valamint megfelelnek a nagyvállalati beszállítói elvárásoknak, új piaci lehetőségeket is találhatnak a változó nemzetközi környezetben.

 

 

NAV M2M XML egyszerűbben – új NAV-alkalmazás segíti az XML-ek ellenőrzését

Új, ingyenes, saját fejlesztésű, nyílt forráskódú szoftvercsomag-kollekciót publikált a NAV, amelynek célja hosszú távon támogatni a NAV M2M részére előállított gépi adatszolgáltatás XML-ek megtekintését, módosítását és ellenőrzését. A nyílt forráskódú szoftvercsomag elsősorban azoknak a cégeknek és fejlesztőknek segít, akik könyvviteli programokból, bérszámfejtő rendszerekből vagy más üzleti alkalmazásokból állítanak elő és küldenek a NAV-nak XML-állományokat.

A NAV gép-gép kapcsolaton keresztüli, vagyis M2M-szolgáltatásai lehetővé teszik, hogy a vállalkozások által használt szoftverek közvetlenül kapcsolódjanak a NAV rendszereihez, így az adatszolgáltatások és bevallások gépi úton készüljenek el és érkezzenek be az adóhatósághoz.

Az ilyen rendszerek által előállított XML-fájlok tartalmának ellenőrzése azonban fejlesztői eszközök nélkül nehézkes lehet. Ezt könnyíti meg a NAV új M2M XML Editor alkalmazása: a program felhasználóbarát böngészős felületen jeleníti meg az XML-állományokat, így az adatok a beküldés előtt egyszerűbben áttekinthetők és ellenőrizhetők, szükség esetén pedig módosíthatók vagy kiegészíthetők. A program használatával a hibák már azelőtt kiderülhetnek, hogy az állomány eljutna a NAV-hoz.

A fejlesztés elsősorban a könyvviteli, bérszámfejtő és más üzleti szoftverek fejlesztőinek, valamint az ezeket használó cégeknek jelent segítséget. A pontosabb ellenőrzés kevesebb hibás beküldést és javítást, ezáltal gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést eredményezhet.

Az M2M XML Editor nyílt forráskódú, így szabadon felhasználható, működése megismerhető és továbbfejleszthető, egyes funkciói pedig más rendszerekbe is beépíthetők. A NAV ezzel a fejlesztéssel is a gépi adatkapcsolatok szélesebb körű használatát, az adatszolgáltatások minőségének javítását és a digitális adózási folyamatok egyszerűsítését támogatja.

A forráskódból a fejlesztők, integrátorok könnyedén futtatható, akár telepíthető példányt készíthetnek, így kipróbálása egyszerűen megoldható a NAV M2M GitHub oldalán található leírások alapján. A forráskód funkcionalitása folyamatosan bővül annak érdekében, hogy a NAV M2M interfészével folytatott gépi kommunikáció, az ahhoz szükséges állományok kezelése, folyamatok integrálása könnyebbé váljon.

A publikált forráskód a GitHubon itt érhető el: https://github.com/nav-gov-hu/m2m-xml-editor

Az új forráskóddal és a belőle előállítható szoftverrel kapcsolatos dokumentációkat és oktatóanyagokat a NAV folyamatosan bővíti, az M2M XML EDITOR mintaalkalmazás felhasználói kézikönyve már elérhető: https://github.com/nav-gov-hu/m2m-xml-editor/tree/main/documentation

A szoftvercsomaggal kapcsolatos észrevételeket, kérdéseket a NAV a GitHub „repozitórium discussion” szekciójában várja: https://github.com/nav-gov-hu/m2m-xml-editor/discussions

KOBAK-ból Pénztárgép Portál – új néven a NAV pénztárgépes felülete

Új, beszédesebb nevet kapott, így mától Pénztárgép Portál néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek, és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

A KOBAK – vagyis a Külső Online Bejelentő- és Adatszolgáltató Keretrendszer – régóta része a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus ügyintézési portfóliójának. A portál funkciói az elmúlt időszakban folyamatosan bővültek, és mára egyre több, közvetlenül a pénztárgépekhez és a nyugtaadáshoz kapcsolódó ügy intézhető rajta. Az új Pénztárgép Portál elnevezés ezt a profilt egyértelműsíti.

A portálon intézhetők az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek, például az üzembehelyezési és átszemélyesítési kód igénylése, valamint az e-pénztárgép üzembe helyezése. Emellett az online pénztárgépekhez kapcsolódó adatok és forgalmi információk is megtekinthetők, és egyes üzemeltetési események is bejelenthetők a felületen.

Szeptember 1-jétől új funkcióval is bővült az oldal. Azok a vállalkozások, amelyek kézi vagy számítógéppel előállított nyugtát használnak, a Pénztárgép Portálon kézzel is rögzíthetik és beküldhetik nyugtaadataikat. Az adatokat a nyugta kibocsátását követő három naptári napon belül, napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban kell megadni.

A NAV a portál és az új szolgáltatások használatához gyakorlati segítséget is biztosít. Oktatóvideók mutatják be lépésről lépésre az ePénztárgép üzembe helyezését, valamint a webes nyugtaadat-rögzítés teljes folyamatát a belépéstől az adatok beküldéséig.

Az átnevezéssel kapcsolatosan három lényeges, gyakorlati kérdés merülhet fel, ezeket érdemes már most tisztázni.

  • • Egyrészt az átnevezés a portál használatát nem érinti: a korábban létrehozott felhasználók, beállított jogosultságok, hozzáférések és a portálon elérhető adatok változatlanul megmaradnak, azokkal kapcsolatban a felhasználóknak nincs teendőjük.
  • Másrészt a Pénztárgép Portál új webcímen is elérhető, de a korábban használt KOBAK-webcím is változatlanul használható, a rendszer automatikusan a megfelelő oldalra irányítja a felhasználókat, vagyis a Pénztárgép Portál az alábbi címeken érhető el: https://penztargepportal.nav.gov.hu és https://kobakonline.nav.gov.hu.
  • Harmadrészt a névváltozást követően egyes felületeken, dokumentumokban és korábban közzétett tájékoztatókban átmenetileg még találkozhatnak a felhasználók a KOBAK elnevezéssel. A KOBAK és a Pénztárgép Portál elnevezés ezekben az esetekben ugyanarra a felületre utal.

A nyugtaadat-szolgáltatásról, az e-pénztárgépekről, a Pénztárgép Portál használatáról, valamint az elérhető útmutatókról és oktatóvideókról minden fontos és friss információ megtalálható a NAV honlapján, az eNYUGTA-oldalon.

Gazdasági Havi Tájékoztató – 2026. augusztus

Megjelent az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) legfrissebb Gazdasági Havi Tájékoztatója a magyar gazdaság szereplői számára.

TARTALOM:

Bizonytalan termelési kilátások: Csökkenő megrendelések, kihasználatlan kapacitások.

Árfolyamkitettség és vállalati alkalmazkodás: Árfolyamkockázat fedezet nélkül.

Nemzetközi tendenciák: Javuló, de törékeny kilátások.

A tanulmány mellékletben olvasható:
GHT_2026_aug_HU