keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozóknak

KKV Akadémia a Joint Venture Szövetség keretein belül

Innováció és forrásbevonás

Interaktív workshop vállalkozók számára. Az esemény nem előadássorozat, hanem kiscsoportos, problémaorientált munkaforma, ahol a résztvevők saját vállalkozásuk konkrét kihívásain dolgoznak tapasztalt facilitátor és hasonló helyzetű vállalkozók közreműködésével. Minden workshop egy valós üzleti kérdés köré épül, és egy 30 napon belül elindítható konkrét lépéssel zárul.

Időpont: 2026. október 8. (csütörtök), 9:00–13:00
Hely: Balatonfüred, Katti Zoób Fashion & Museum

KIKNEK SZÓL EZ AZ ALKALOM?

Azoknak, akik egyéni vállalkozóként vagy vállalat tulajdonosaként építkeznek és fejlesztik vállalkozásukat.

Jelentkezés: A részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött.

Részletek és regisztráció: https://jvszakademia.hu/rendezvenyek/kkv-akademia-workshop-innovacio-es-forrasbevonas

Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara rendezvénye a ZalaZone Technológiai Parkban

Szakmai programajánló vállalkozásoknak: látogatás a zalaegerszegi ZalaZONE Technológiai Parkba, ahol a résztvevők megismerhetik a park innovációs ökoszisztémáját, valamint a Flex és a Rheinmetall K+F-tevékenységét. A program bemutatja az egyetemi-ipari együttműködéseket és a K+F-finanszírozási lehetőségeket, továbbá tesztpálya-bejárást és látogatást kínál a MouldTech Systems high-tech üzemében.

K+F és innováció testközelből a ZalaZONE Technológiai Parkban

Időpont: 2026. október 2. (péntek) 11:00-17:30

Helyszín: ZalaZONE Technológiai Park

Program, részletek, és regisztráció itt:

A fejlesztőasztaltól a tesztpályáig

Sajtóközlemény – Az átvilágítás első szakasza vezetési és kontrollhiányosságokat tárt fel az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-nél

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, mint az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. alapítója és a tulajdonosi jogok gyakorlója átvilágítást rendelt el a társaságnál a Demján Sándor Beruházási Magántőkealap kezelésével összefüggésben. A külső ügyvédi iroda által végzett átvilágítás első szakasza lezárult, és a 2025 és 2026 közötti időszakot fogja át.

A Tőkealap-kezelő a magyar vállalkozások fejlesztését szolgáló források kezelésében tölt be fontos szerepet. Az MKIK tulajdonosként kiemelten fontosnak tartja, hogy ezek a források átlátható, szabályozott és ellenőrizhető keretek között jussanak el a vállalkozásokhoz. Az átvilágítás eddigi megállapításai szerint ez a vizsgált időszakban több ponton nem teljesült.

A jelentés a társaság vezetési és döntéshozatali rendjét érintő hiányosságokat állapított meg. A vizsgált időszakban mintegy hatvan megbízási szerződés jött létre igazgatósági jóváhagyás nélkül, ugyanakkor a társaság saját ügyrendje minden ilyen szerződéshez testületi döntést ír elő. A dokumentumokat az esetek döntő többségében a vezérigazgató írta alá.

Az átvilágítás megállapította, hogy nem készült beszerzési szabályzat, a társaság írásos beszerzési rend és versenyeztetés nélkül adott megbízásokat. Ezek között szerepel egy közel félmilliárd forint plusz áfa keretösszegű jogi keretszerződés is, amelynek keretét a megbízott nagyrészt lehívta. A feltártás jelentős értékű kötelezettségvállalásokat azonosított szabályozott beszerzési eljárás nélkül.

A pénzügyi és szerződéses kontrollok áttekintése a tanácsadói megbízások és az azokhoz kapcsolódó díjazási konstrukciók kapcsán is hiányosságokat azonosított. A társaság külső tanácsadó cégeket bízott meg a pályázó vállalkozások üzleti terveinek és értékeléseinek elkészítésével. A jelentés szerint nem tisztázott, miért a Tőkealap-kezelő fizette a pályázó cégek helyett e szolgáltatások díját, és felmerült, hogy ugyanazért a szolgáltatásért kétszer történt kifizetés.

Az integritási területen a jelentés családi és üzleti összefonódásokat tárt fel a Tőkealapkezelő vezetése és az egyik megbízott tanácsadó cég között. A szerződést az MKIK tulajdonos beavatkozására megszüntették, ez azonban az összeférhetetlenségi helyzetet nem rendezte megfelelően. A tanácsadó díjazása ugyanis ahhoz kapcsolódott, hogy az általa képviselt pályázó részesül-e az alap forrásából, így a szerződés megszűnését követően is anyagilag érdekelt maradt a befektetési döntések kimenetelében úgy, hogy közben a tanácsadó cég alakította ki az Alapkezelő kockázati minősítés szempontrendszerét.

A complaince és adatkezelési területen az átvilágítás megállapította, hogy az Alapkezelő a befektésre váró ügyfelek teljes adatbázisát átadta egy külső megbízottnak. Volt olyan pályázó vállalkozás, aki jelezte, hogy adatai a hozzájárulása nélkül jutottak el a tanácsadóhoz, amely ezt követően közvetlenül megkereste. A jelentés megállapítása szerint ezzel sérült az ügyfelek értékpapírtitka és üzleti titka.

Az első szakasz megállapításai összességében azt mutatják, hogy a társaság vezetési és döntéshozatali rendjének több alapvető eleme nem működött megfelelően. A döntések dokumentált nyomvonala hiányzott, a testületi kontroll nem érvényesült megfelelően, miközben a kötelezettségvállalások mögött több esetben nem állt dokumentált jóváhagyás. Egy magyar vállalkozások fejlesztési forrásairól döntő tőkealap-kezelő esetében ez a működési rend nem megengedhető.

A felelősség elsősorban a társaság napi operatív irányítását terheli, tekintettel arra, hogy a kifogásolt szerződések túlnyomó részét a vezérigazgató írta alá. Az MKIK tulajdonosként a feltárt folyamatokra tekintettel döntött az alapkezelő működést érintő intézkedésekről.

A kamara az azóta megjelent nyilvános közléseket nem kívánja minősíteni, és nem kíván személyeskedő vitába bocsátkozni. Rögzíti ugyanakkor, hogy az átvilágítás eddigi megállapításai dokumentumokon alapulnak, a vezetőváltástól függetlenül fennállnak, és azokat a nyilvánosságban elhangzottak nem érintik.

Az átvilágítás első szakaszának lezárása nem jelenti a folyamat végét. Az MKIK a munkát a prioritások kijelölésével és a szükséges szakértők bevonásával folytatja.

A kamara tulajdonosként kezdeményezi, hogy az Alapkezelő igazgatósága és felügyelőbizottsága haladéktalanul tűzze napirendre a jelentést, állítsa helyre a szabályszerű testületi működést, rendezze az összeférhetetlenségi helyzetet, alakítsa ki a jövőbeni megbízások átlátható és szabályozott beszerzési kereteit és szükség esetén tegye meg a megfelelő jogi lépéseket. Az MKIK e követelmények érvényesülését és a szükséges intézkedések végrehajtását tulajdonosként következetesen számon fogja kérni.

Városok Vászna – közösségi alkotás jótékony céllal

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara ezúton hívja fel a zalaegerszegi vállalkozások figyelmét egy különleges közösségi és jótékonysági kezdeményezésre.

A Városok Vászna 2026. szeptember 12-én, szombaton indul útjára Zalaegerszegről. A program keretében a Dísz téren egy nagyméretű vászon várja a város lakóit, amelyhez bárki hozzáteheti a saját ecsetvonását. A közös alkotás később jótékonysági célt is szolgál: az elkészült festményt árverésre bocsátják, a bevételt pedig teljes egészében a Magyar Vöröskereszt zalaegerszegi Családok Átmeneti Otthona javára ajánlják fel.

A rendezvény 10:00 és 17:00 óra között várja az érdeklődőket. A közösen megfestett vásznat Weide Ancsa festőművész gondolja tovább és fejezi be úgy, hogy a résztvevők ecsetvonásai az alkotás részei maradjanak.

A szervezők arra kérik a helyi vállalkozásokat, hogy segítsék a kezdeményezés hírének terjesztését:

Időpont: 2026. szeptember 12., 10:00–17:00
Helyszín: Dísz tér, Zalaegerszeg

Egy vászon. Egy város. Több száz ecsetvonás. Együtt alkotunk. Együtt segítünk.

Egyetemi tudás, könnyedén – találd meg a hozzád illő képzést!

Új szakmai irányt keresel, bővítenéd a meglévő tudásodat, vagy olyan naprakész ismeretekre van szükséged, amelyeket a vállalkozásodban, a munkádban is azonnal hasznosíthatsz?

A Széchenyi István Egyetem szakirányú továbbképzései olyan vállalkozóknak szólnak, akik adott szakterületen szeretnének további, célzott tudást és új kompetenciákat szerezni.

A képzések között számos terület megtalálható: gazdasági, menedzsment, HR, műszaki, informatikai és egyéb speciális szakmai képzések segítenek a szakmai fejlődésben, új feladatkörök betöltésében vagy akár vezetői kompetenciák fejlesztésében is. A szakirányú képzésekre vonatkozó jelentkezési határidő szeptember 15-ig meghosszabbításra került.

Kamaránk ajánlásával, a Széchenyi István Egyetem aktuális szakirányú továbbképzéseiről a felveteli.sze.hu oldalon találsz részletes információt.

Kérdésed van? Segíthetünk? Keress bennünket bizalommal, vedd fel velünk a kapcsolatot az info@unichamb.sze.hu e-mail címen!

Gazdasági Versenyhivatal – tájékoztató a viszonteladási ármegkötés szabályairól

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) új tájékoztató kiadvánnyal segíti a vállalkozásokat a versenyjogi szabályok betartásában, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra.

A kiadvány a viszonteladási ármegkötés (RPM) gyakorlatát mutatja be. Erről akkor beszélhetünk, amikor egy gyártó vagy forgalmazó közvetlenül vagy közvetve meghatározza, illetve korlátozza azt az árat, amelyen a viszonteladó továbbértékesítheti a terméket. Ez a gyakorlat bizonyos esetekben versenykorlátozónak, így jogsértőnek minősülhet.

A GVH tájékoztatója abban kíván segítséget nyújtani, hogy a gyártók, forgalmazók és viszonteladók könnyebben felismerjék és elkerüljék a jogsértő gyakorlatokat. Az anyag az elméleti háttér mellett konkrét példákkal és gyakorlati tanácsokkal mutatja be a legfontosabb tudnivalókat.

A kiadvány különösen hasznos lehet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek gyártóként, beszállítóként, nagykereskedőként vagy viszonteladóként értékesítési láncban működnek.

A GVH tájékoztató kiadványa online is elérhető:
https://heyzine.com/flip-book/733163dd9c.html

A kiadvány az alábbiakban letölthető:
Tájékoztató a viszonteladási ár megkötéséről

Felmérés a zalai munkáltatók helyzetéről és jövőbeni igényeiről

A Berép Consult Kft. a Zala Vármegyei Önkormányzat megbízásából felmérést végez a zalai munkáltatók körében. A kutatás célja, hogy pontosabb kép készüljön a vállalkozások jelenlegi helyzetéről, foglalkoztatási kihívásairól, valamint a következő évek várható munkaerő- és fejlesztési igényeiről.

A felmérés a TOP_PLUSZ-3.1.1-21-ZA1-2022-00001 azonosítószámú, „Zalai foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködés” című projekt keretében valósul meg.

A Berép Consult Kft. által készített kérdőívben a zalai munkáltatók többek között megoszthatják tapasztalataikat:

  • a jelenlegi foglalkoztatási helyzetről,
  • a munkaerő megtalálásával és megtartásával kapcsolatos kihívásokról,
  • a várható munkaerőigényekről,
  • valamint a következő évek fejlesztési terveiről és szükségleteiről.

A válaszok hozzájárulnak a vármegyei és járási szintű foglalkoztatáspolitikai egyeztetések megalapozásához, a munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolását segítő döntések előkészítéséhez, valamint olyan fejlesztési javaslatok kidolgozásához, amelyek hosszabb távon is támogathatják Zala vármegye gazdasági és foglalkoztatási helyzetének erősítését.

A kérdőív kitöltése körülbelül 10–15 percet vesz igénybe.

A kérdőív itt érhető el:
https://survey.alchemer.com/s3/8895641/Zala-paktum-k-rd-v

A Berép Consult Kft. arra kéri a zalai vállalkozásokat és munkáltatókat, hogy részvételükkel segítsék a felmérést annak érdekében, hogy annak eredményei minél pontosabban tükrözzék a vármegye gazdasági szereplőinek tapasztalatait és jövőbeni igényeit.

Módosult a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló kormányrendelet

A Kormány módosította a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletet.

A módosítás célja, hogy a fogyasztók megalapozottabb vásárlási döntéseket hozhassanak, továbbá ösztönözze a tartósabb és könnyebben javítható termékek iránti keresletet.

Az új rendelkezések egy része 2026. szeptember 27-én lép hatályba, ezért indokolt, hogy az érintett vállalkozások időben áttekintsék termék- és beszállítói információikat, valamint fogyasztótájékoztatási gyakorlataikat.

A módosítás főbb elemei:

  1. A gyártói információk rendelkezésre állása

A rendeletmódosítás egyik lényeges eleme, hogy a vállalkozás egyes tájékoztatási kötelezettségei ahhoz kötődnek, hogy a szükséges adatokat a gyártó a vállalkozás rendelkezésére bocsátotta-e.

Ez különösen az alábbi információkat érinti:

  1. a tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállás fennállása és időtartama;
  2. a szoftverfrissítések biztosításának időtartama vagy időpontja;
  3. a javíthatósági pontszám;
  4. a javíthatósággal kapcsolatos egyéb információk.

A vállalkozások számára ezért kiemelt jelentőségűvé válik a gyártóktól és beszállítóktól kapott termékinformációk nyomon követése, rendszerezése és megfelelőségének ellenőrzése.

  1. A tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállás

A rendelet önálló fogalomként határozza meg a „tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállást”. A meghatározás szerint ez a gyártó által a termék tartósságára térítésmentesen vállalt, a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet szerinti jótállás.

Ugyanakkor a módosított rendelet nem tartalmazza teljeskörűen valamennyi kapcsolódó részletszabály, így például a két évet meghaladó időtartamra vonatkozó kifejezett rendelkezést sem.

  1. Javíthatósági információk

A rendelet részletesen szabályozza a javíthatósággal kapcsolatos fogyasztói tájékoztatás tartalmát. Amennyiben a gyártó az ehhez szükséges információkat rendelkezésre bocsátja, a vállalkozásnak tájékoztatást kell adnia többek között:

  1. a javíthatósági pontszámról;
  2. a szükséges pótalkatrészek elérhetőségéről;
  3. pótalkatrészek becsült költségéről;
  4. a pótalkatrészek megrendelés módjáról;
  5. a javítási és karbantartási utasítások rendelkezésre állásáról;
  6. a javítást korlátozó körülményekről.

A távollévők között kötött szerződések – így különösen az online értékesítések – esetében ezen információk közlését a rendelet külön is előírja.

  1. Harmonizált értesítés és harmonizált címke

A módosítás meghatározza a „harmonizált értesítés” és a „harmonizált címke” fogalmát, és előírja azok alkalmazását az érintett fogyasztói tájékoztatási kötelezettségek teljesítése során.

A tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállás fennállásáról a vállalkozásnak harmonizált címke útján, jól látható módon kell tájékoztatni a fogyasztót. A címke egyúttal felhívja a figyelmet arra is, hogy a fogyasztó a jogszabályon alapuló kellékszavatossági jogok előnyeiben részesül.

  1. Online és elektronikus értékesítés

Elektronikus úton kötött, fizetési kötelezettséget keletkeztető szerződések esetén a vállalkozásnak közvetlenül a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megléte előtt kell felhívnia a fogyasztó figyelmét a rendeletben meghatározott információkra,

Ennek keretében arról is tájékoztatást kell adni, ha a gyártó tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállást vállalt és az erről szóló információt a vállalkozás rendelkezésére bocsátotta.

Javasolt felkészülési lépések

A 2026. szeptember 27-én hatályba lépő rendelkezésekre tekintettel az alábbiakra hívjuk fel szíves figyelmüket:

  1. A forgalmazott termékkörök áttekintése és az érintett termékek azonosítása.
  2. A gyártóktól és beszállítóktól rendelkezésre álló termékinformációk felülvizsgálata.
  3. Annak ellenőrzése, hogy rendelkezésre állnak-e a tartóssági jótállásra, a szoftverfrissítésekre és a javíthatóságra vonatkozó adatok.
  4. A webshopok, online piacterek és egyéb elektronikus értékesítési felületek terméktájékoztatóinak felülvizsgálata.
  5. A fogyasztói tájékoztatásban alkalmazott dokumentumminták, sablonok és belső folyamatok aktualizálása.
  6. A beszállítókkal folytatott adatátadási gyakorlat lehetőség szerinti dokumentálása.
  7. A harmonizált értesítésre és harmonizált címkére vonatkozó részletszabályok, alkalmazási követelmények folyamatos figyelemmel kísérése.

Jelen hír kizárólag általános tájékoztatási célt szolgál, nem minősül jogi, pénzügyi vagy egyéb szakmai tanácsadásnak. A jogszabályok alkalmazása és értelmezése az egyedi ügyek körülményeitől függhet; ezért az itt közölt információk teljességéért, pontosságáért, aktualitásáért, valamint az azok alapján hozott döntésekért vagy elmulasztott intézkedésekért felelősséget nem vállalunk. Egyedi ügyben javasolt megfelelő szakértő vagy jogi tanácsadó bevonása.

KIBERVÉDELEM: NE AKKOR LEGYEN FONTOS, AMIKOR MÁR MEGTÖRTÉNT A BAJ

Kibervédelem: Ne akkor legyen fontos, amikor már megtörtént a baj

A kiberbiztonság ma már nem pusztán informatikai kérdés, hanem üzleti és vezetői felelősség is. A NIS2-megfelelés, az audit, a beszállítói kockázatok és az üzletmenet-folytonosság mind olyan területek, amelyekre a vállalkozásoknak fel kell készülniük. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) közös kiberbiztonsági felkészítő programja ehhez nyújt gyakorlati segítséget: díjmentes workshopokkal, szakértői támogatással, valamint a Hatóság validált iránymutatásokkal és szakmai állásfoglalásokkal segíti a vállalkozásokat a megfelelésben és a biztonságosabb működésben.

ÚJDONSÁG: KIBERBIZTONSÁG MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOKNAK
A programsorozatban két workshop kifejezetten a mikro- és kisvállalkozások kiberbiztonsági felkészülésével foglalkozik. A workshopok gyakorlati ismereteket és egyszerűen alkalmazható intézkedéseket mutatnak be a kiberbiztonsági kockázatok csökkentésére, figyelembe véve a saját informatikai szakemberrel nem rendelkező vállalkozások lehetőségeit is.

ŐSZI KIBERBIZTONSÁGI WORKSHOPOK

A soron következő workshopok:

  • 2026. szeptember 10. – Az IBF feladatai és vezetői felelősség,
  • 2026. szeptember 15. – Kiberbiztonság mikro- és kisvállalkozásoknak I.,
  • 2026. szeptember 22. – NIS2 vs. Cyber Resilience Act + Digital Omnibus, AI Act és egyéb, KKV-k számára releváns „falatok” az uniós jog betűleveséből,
  • 2026. szeptember 30. – Ipari kiberbiztonság: az OT-rendszerek NIS2-megfelelése,
  • 2026. október 7. – Kiberbiztonság mikro- és kisvállalkozásoknak II.,
  • 2026. október 13. – NIS2 felkészítő workshop – a workshop fókusztémájáról a résztvevők szavazhatnak,
  • 2026. október 21. – NIS2 felkészítő workshop: kockázatelemzés és üzletmenet-folytonossági terv elkészítése, ellátásilánc-kockázatelemzés,
  • 2026. október 28. – NIS2-megfelelés szoftverfejlesztőknek – NIS2 vs. PLD vs. AI Act,
  • 2026. november 10. – Záró workshop Budapesten, személyesen – a workshop fókusztémájáról a résztvevők szavazhatnak.

A részvétel díjmentes, regisztrációhoz kötött.

Részletes program és jelentkezés:
https://nis2.mkik.hu/workshopok

A rendezvényeken való részvétellel ISACA CPE (Continuous Professional Education) pontokat lehet szerezni.

MINDEN INFORMÁCIÓ EGY HELYEN

A workshopok, szakmai anyagok és a NIS2-felkészülést segítő további információk egy helyen érhetők el: https://nis2.mkik.hu

Bízunk benne, hogy a program következő szakaszában is köszönthetjük Önt a résztvevők között és együtt tehetünk vállalkozása biztonságosabb működéséért.

A kiberbiztonsági felkészítő program a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által, Magyarország Kormányának támogatásával a Vállalkozásfejlesztési Program (VFP) keretében valósul meg.

Gazdasági Havi Tájékoztató – 2026. július

Megjelent az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) legfrissebb Gazdasági Havi Tájékoztatója a magyar gazdaság szereplői számára.

TARTALOM:

Visszafogott beruházások: A rövid távú tervek sem utalnak széleskörű élénkülésre

Üzleti környezet: Szűkülő üzleti tér. A vállalkozások működését egyszerre korlátozza a kereslet gyengesége és a költségek emelkedése

Nemzetközi tendenciák: Vegyes globális kép, óvatos javulás

A tanulmány mellékletben olvasható:

GHT_2026_júl_HU