A fenntarthatósági stratégia olyan átfogó és célorientált terv, amelynek kidolgozása során a vállalkozás a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szempontokat egyaránt beépíti a működésébe, a döntéshozatalába és a vállalati kultúrájába. A vállalatok számára egyre fontosabbá válik, hogy ne csak pénzügyi eredményeikkel tűnjenek ki, hanem fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási teljesítményükkel is. Az ESG (Environmental, Social, and Governance) egy olyan keretrendszer, amely segít a vállalatoknak e célok elérésében és nyomon követésében. Nemcsak egy jelentéstételi kötelezettséget jelent, hanem egy szemléletváltás is a vállalatok számára. A versenyelőny megszerzése, a költségek csökkentése, a finanszírozási lehetőségek javítása és a pozitív vállalati imázs kialakítása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a KKV-k sikeresen alkalmazkodjanak a változó üzleti környezethez.A fenntarthatósági célok elérése és az ESG szempontok integrálása az üzleti működésbe hosszú távú előnyöket hozhat a vállalatok számára, növelve versenyképességüket és javítva piaci megítélésüket.

Miért fontos az ESG?

A világ előtt számos kihívás áll, mint például a klímaváltozás, a lineáris gazdaságról a körkörös gazdaságra való átállás, a növekvő egyenlőtlenség és a gazdasági és társadalmi igények közötti egyensúly megtalálása. A befektetők, szabályozók, fogyasztók és dolgozók részéről egyre nagyobb az elvárás a vállalatok felé, hogy ne csak a pénzügyi, hanem a természeti és társadalmi tőkének is jó gondozói legyenek.Egyre több befektető veszi figyelembe befektetési döntési folyamataiban az ESG szempontokat, ezáltal e szempontok egyre fontosabbá válnak a tőkebevonás során, részvény- és kölcsöntőke esetében egyaránt.

Az ESG jelentéstétel fontossága

Az ESG jelentési kötelezettségek kapcsán nehezedik a nyomás a vállalatokra. Azonban a fenntarthatóság nem csupán a jogszabályi megfelelőség és a jelentéstétel szintjén érvényesül, hanem be kell épülnie az üzleti gondolkodásba és a mindennapi működési gyakorlatba is. A vonatkozó uniós és hazai szabályozások megjelenésével prioritássá vált a cégek számára, hogy üzleti tevékenységüket a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak megfelelően végezzék és erről évente jelentést tegyenek.

A beszállítói körben dolgozó kis- és középvállalkozásoknak sincs idejük halogatni a felkészülést, bár csak 2026-tól lesz kötelező számukra ESG-beszámoló készítése, viszont a gyakorlatban már most minősíti őket az a nagyvállalat, amelyiknek dolgoznak és ugyanez igaz a hitelezés területére is.

Hogyan készüljünk fel az ESG-re?

A vállalatvezetők számára elengedhetetlen, hogy alaposan ismerjék cégüket és annak működését. Az ESG bevezetéséhez szükség lehet tréningekre, workshopokra és külső tanácsadói segítségre is. A folyamatokat a cég sajátosságainak megfelelően kell kialakítani és folyamatosan alakítani a változó körülmények figyelembevételével, majd az eredményeket transzparens módon kell kommunikálni. Az ESG-beszámolókat minden nagyvállalatnak közzé kell majd tennie. A vállalkozásoknak már most érdemes felkészülniük arra, hogy szerződéseikben módosítások várhatóak, amelyek neuralgikus pontokat jelenthetnek a beszállítói piacon. Az ESG-vel kapcsolatos kérdések komolyan vétele mindenképp versenyelőnyt jelenthet a piacon.

2024. augusztus 1-jén hatályba lépett az Európai Unió mesterséges intelligenciát szabályozó rendelete, az AI Act.  A jogszabály 2026 közepétől válik kötelezővé. A rendelet célja, hogy érthetőbbé és transzparensebbé tegyék az üzemeltetők a mesterséges intelligencia működését.

A jogszabály több kategóriát határoz meg az MI-rendszerekre vonatkozóan, a minimálistól a magas kockázatig bezáróan. Az ennek megfelelő besorolások kötelezik majd a fejlesztő-, gyártó-, illetve üzemeltető cégeket a szabályozási keret megfelelő alkalmazására, és az előírt biztonsági intézkedések megtételére.

A mesterséges intelligencia terjedése két fő problémakört eredményezett, a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálói ezekre fókuszálnak a jelenleg is folyamatban lévő vizsgálat során. A két fő problémakör a következő:

1. Az MI alapú technológia veszélyt jelenthet a tisztességes piaci versenyre
2. Az MI alapú technológia kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a fogyasztókat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt feladatának tekinti, hogy megismerje és folyamatosan nyomon kövesse a magyar vállalati szektor gazdasági helyzetét és kilátásait.

Ennek kapcsán az MNB rendszeres konjunktúra felmérést végez a hazai vállalatok körében azzal a céllal, hogy a jegybank hiteles képet kapjon a gazdasági folyamatok aktuális és várható alakulásáról.

A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény adta keretek között néhány olyan kérdés megválaszolásában szeretnék együttműködésüket kérni, amelyek segítenek pontosabb képet alkotni a magyar vállalati szektor gazdasági helyzetéről, illetve az általános üzleti hangulat aktuális és jövőbeli várakozásairól. Kérjük, segítsék munkájukat azzal, hogy kitöltik az MNB honlapján az alábbi hivatkozáson elérhető rövid kérdőívet 2024. augusztus 16-ig. A kitöltés mintegy 10 percet vesz igénybe.

https://mnbpoll.mnb.hu/Survey.aspx?surveyid=155045204&lng=hu-HU

Eddigi felméréseik eredményei megtalálhatók az MNB honlapján az alábbi hivatkozásra kattintva:

https://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/vallalati-konjunktura-felmeres

Az adatszolgáltatás nem kötelező, a felmérésben való részvétel önkéntes. A válaszadás név nélkül történik (anonim). A kérdőív nem tartalmaz a vállalat azonosítására alkalmas kérdéseket. Az adatgyűjtés statisztikai célból történik. A válaszokat összesítve dolgozzák fel, amelyekből egyedi adatokat nem tartalmazó elemzéseket kívánnak készíteni. Amennyiben a felmérés kapcsán kérdésük merülne fel, az MNB illetékes munkatársai készséggel állnak rendelkezésre a vallalatifelmeres@mnb.hu e-mail címen keresztül.

2024. december 30-ától a vállalatok jelentős részére is fontos átvilágítási kötelezettségeket ró a rendelet.

2023. június 29-én hatályba lépett az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről szóló 2023/1115/EU rendelet (EUDR), amely 2024. december 30-ától a vállalatok jelentős részére is fontos átvilágítási kötelezettségeket ró.

A rendelet szabályokat állapít meg az I. mellékletben felsorolt olyan releváns termékek uniós piacon történő forgalomba hozatalára és forgalmazására, valamint az Unióból történő kivitelére vonatkozóan, amelyek releváns árukat, nevezetesen szarvasmarhát, kakaót, kávét, olajpálmát, gumit, szóját, illetve fát tartalmaznak, amelyeket azokkal etettek, vagy amelyek azok felhasználásával készültek. A szigorítás célja, hogy csökkentse az erdőirtást és erdőpusztulást, az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A releváns áruk és a releváns termékek csak akkor hozhatók forgalomba vagy forgalmazhatók, illetve csak akkor vihetők ki, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

• erdőirtásmentesek;
• előállításuk az előállító ország vonatkozó jogszabályaival összhangban történt; és
• kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozattal vannak ellátva.

A piaci szereplők a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozat előzetes benyújtása nélkül a releváns termékeket nem hozhatják forgalomba és azokat nem vihetik ki. A kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozattal a piaci szereplő felelősséget vállal azért, hogy a releváns termék megfelel a feltételeknek.

A rendelet érintheti például az autóipart (gumiabroncs, bőrhuzatok), nyomdaipart (nyomtatott kiadványok), elektronikai ipart (gumitömítés, gumidugó), kozmetikai ipart (sztearinsav és palmitinsav), a gyógyszeripart (glicerin, kávé tartalmú gyógyszerek és vitaminok) vagy a bútoripart (faalapanyagok, bútorok). Emellett szinte az összes iparág és azon belül a teljes ellátási lánc érintett lehet a kötelezettségekben egyes gumiból készített alkatrészekre, illetve a csomagolóanyagokra (kartonpapír, raklap stb.) tekintettel.

Az EUDR rendelet alapján a rendeletben foglalt kötelezettségek ellenőrzését a kijelölésre kerülő illetékes hatóság – feltehetően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal („NÉBIH”) – fogja végezni.
Hátrányos jogkövetkezményként a pénzbírság kiszabása mellett akár az áru vagy az abból származó bevétel elkobzására, a forgalmazás megtiltására is sor kerülhet.

A rendelet 2024. december 30-ától alkalmazandó, ezen időpontot követően releváns termékek már csak a rendeletben meghatározott követelmények teljesítését követően hozhatók forgalomba, importálhatók vagy exportálhatók.

Egyre népszerűbb az eÁFA-rendszer, amelyet január óta eddig már több mint 70 ezer adózó használt. A webes felületre pedig több mint 248 ezer alkalommal léptek be.

A fél éve működő eÁFA-rendszer a könyvelők munkáját is megkönnyíti, hiszen több, eddig manuális folyamatot képes kiváltani, így jelentős idő spórolható meg az áfabevallási időszakban. Fontos változás, hogy július 1-jétől már elérhető az önellenőrzési funkció is. A NAV folyamatosan bővíti az áfabevallással kapcsolatos szolgáltatási repertoárját, így például további hibavizsgálatok bevezetésével, illetve azzal, hogy 2025. január 1-jétől a jogutódlással, soron kívüli bevallási kötelezettséggel érintett adózók is elkészíthetik áfabevallásukat az eÁFA-rendszerben. A jövőbeni tervek között szerepel továbbá a közösségi összesítő nyilatkozatnak a rendszerben elkészíthetősége is.

Az eÁFA webes felületén az adóhivatal visszamutatja az Online Számla rendszerből érkező számlák, az Online Pénztárgép-rendszerből származó nyugták és egyszerűsített számlák, illetve a harmadik országból importált áruk vámkezelése során készített vámáru dokumentumok (határozatok) adatait. Ezek szerkesztésével, a különböző adózói döntések meghozatalával, és a NAV rendszereiben nem megtalálható, de az adózók rendelkezésére álló adatok pótlólagos bevitelével, összeállítható a bevallás. A webes felület alkalmazása a kevés bizonylattal rendelkező adóalanyok számára nyújt jelentős segítséget. A nagyobb bizonylatszámmal és bonyolultabb adózási döntésekkel érintett vállalkozások számára azonban a gép-gép kapcsolat alkalmazása célszerűbb.

Az áfa az egyik legösszetettebb adófajta, amellyel kapcsolatos bevallási kötelezettség teljesítéséhez jelentős segítséget nyújt a NAV eÁFA-szolgáltatása, amit minden vállalkozásnak érdemes megismerni, és használni. A NAV az eÁFA webes felületének használatához a működést bemutató kézikönyvön kívül videókkal nyújt gyakorlati segítséget, amelyek száma folyamatosan bővül.

A NAV videói az alábbi linkeken érhetők el:

Adókód megtekintés, szerkesztés vámhatározat esetében:

https://www.youtube.com/watch?v=dQqNAWg3MaI

Adókód megtekintés, szerkesztés számla esetében:

https://youtu.be/JqYpu2ffEoQ

Adókód megtekintése, szerkesztése OPG-nyugták esetében:

https://youtu.be/X1-qAXl456o

Az aktuális munkaerőpiaci trendek folyamatosan formálják a vállalatok munkaerő-gazdálkodási stratégiáit. A munkavállalói igény paletta bővült, átalakult,új elemként megjelent a remote munkavégzés, a home office lehetőség, és sokkal fontosabbszerepe van annak, hogy egy munkahely családbarát legyen. A pandémia hatására felgyorsult a digitális átalakulás is, ami jelentős változásokat hozott a munkaerőpiacon.

Fő trendek:

• Digitalizáció: a technológiai fejlődés egyre inkább átalakítja a munkakörnyezetet és a munkaerő iránti igényt.
• Távmunka: a távmunka elterjedése új munkavégzési formákat és rugalmasságot hozott.
• Szaktudás iránti kereslet: megnövekvő kereslet a speciális szaktudással rendelkező munkavállalók iránt, különösen az IT és a mérnöki területeken.

A munkaerő-kölcsönzés olyan foglalkoztatási forma mely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy gyorsan alkalmazzanak ideiglenes munkaerőt, és azonnal csökkentsék a létszámot, amikor már nincs szükségük rá. Ez az időszakos megoldás lehetőséget ad a vállalatoknak, hogy rugalmasabban reagáljanak az időszakos vagy szezonális munkaerőigényekre, vagy akár a projektalapú munkákra is. A kiterjedt jelöltadatbázis gyorsabb betöltési folyamatokat biztosít, csökkentve az adminisztrációs és toborzás-kiválasztással kapcsolatos terheket.

Tévhit azonban, hogy a munkaerő-kölcsönzés csak rövidtávú megoldást jelent. A technológiai fejlődés és a robotizáció nem fogja tudni kiváltani az emberi erőforrást, ugyanakkor hatékonyabbá fogja tudni tenni a munkavállalók teljesítményét.  Az emberi erőforrás továbbra is pótolhatatlan, amelyek a modern munkaerőpiacon is relevánsak maradnak.

Előnyök:

• Rugalmas munkaerő-szervezés
• Gyorsabb betöltési idő
• Adminisztrációs terhek csökkentése
• Statisztikai létszám optimalizálása
• Head count gazdálkodás

A munkaerőpiac folyamatos változásban van, és a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez. A rugalmas foglalkoztatási formák, mint a munkaerő-kölcsönzés, és a digitális technológiák integrálása kulcsfontosságú lesz a jövő munkahelyein.A munkaerő-kölcsönzés és az aktuális munkaerőpiaci trendek ismerete elengedhetetlen a vállalatok számára, hogy sikeresen navigáljanak a változó gazdasági környezetben. A rugalmasság, a digitalizáció és a speciális szaktudás iránti kereslet olyan tényezők, amelyek meghatározzák a jövő munkahelyeit.

A témában megjelent kiadványaink részletesen, teljes terjedelmükben elérhetők az alábbi képre kattintva és lapozható formában olvashatók a honlapunkon és a VFP Médiatárban.

Kapcsolódó tartalmak:

• Munkaerő-kölcsönzés
• Munkerőpiaci trendek
• A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása
• Diákfoglalkoztatás

A hazai vállalkozások adatszolgáltatói terheinek csökkentése, a szakmai párbeszéd, valamint a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében a rendelkezésre álló információk hatékony megosztása érdekében együttműködési megállapodást írt alá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).

A KSH elkötelezett a gazdasági adatok pontos és megbízható gyűjtése, elemzése és közvetítése iránt, annak érdekében, hogy hozzájáruljon a gazdasági stabilitáshoz, fejlődéshez, valamint a versenyképesség növeléséhez – szögezték le közleményben.

A megállapodó felek az együttműködéssel a hazai vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettségeinek összehangolására, egyszerűsítésére, az adatszolgáltatási folyamat racionalizálására törekszenek, miközben kiemelt hangsúlyt kap a rendelkezésre álló adatok terjesztése a vállalkozások felé, annak érdekében, hogy jobban megismerjék és megértsék a körülöttük lévő gazdasági környezetet. A cél a kétirányú kommunikáció kialakítása a vállalkozások mint adatszolgáltatók és a KSH mint adatkérő között.

Az MKIK a területi kamarákkal szoros szövetségben segíti, hogy a vállalkozások megismerjék és hatékonyan felhasználják a KSH által aggregált gazdasági adatokat – fűzték hozzá.

A KSH stratégiai célkitűzése a vállalkozások, intézmények válaszadói terheinek csökkentése, amit elsősorban a hagyományos statisztikai adatgyűjtések alternatív és adminisztratív adatforrásokkal történő folyamatos kiváltásával valósít meg. A KSH és a gazdasági szereplők közös érdeke az adatszolgáltatási kötelezettségek pontos teljesítése, illetve az adatok feldolgozása, nyilvánosságra hozatala, ami támogatja az üzleti döntéseket is.

A statisztikai hivatal és az MKIK a jövőben az információ- és tudásmegosztásban, a kamara kutatóműhelyével – az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetével – közös kutatások lefolytatásában, szakértői partnerségben és egymás kölcsönös szakmai támogatásában fog együttműködni – jelentették be a közleményben.

(Forrás: MTI)

Hírek, naprakész információk a külkereskedelem szempontjából meghatározó országok aktuális gazdasági helyzetéről és az országokat érintő legfontosabb intézkedésekről. Emellett az európai uniós szakpolitikai aktualitásokról és az uniós gazdasági, üzleti vonatkozású hírekről is elérhető tudósítás.

Az egyes hírek teljes tartalma a hírek címére kattintva válik elérhetővé.

Nemzetkozi gazdasagi hirlevel 20240725