Az Európai Bizottság január végén bemutatta a Versenyképességi Iránytűt, amely az EU globális versenyképességét három fő területre fókuszálva kívánja erősíteni: innováció, dekarbonizáció és biztonság.

A Versenyképességi Iránytű öt kulcsfontosságú intézkedést határoz meg:

• az adminisztratív terhek csökkentése, különösen a kis- és középvállalkozások számára;
• az egységes piac akadályainak lebontása egy egységes szabályrendszer kialakításával;
• egy Európai Megtakarítási és Befektetési Unió létrehozása a versenyképesség finanszírozására;
• a készségek és minőségi munkahelyek előmozdítása;
• valamint jobb koordináció az uniós és nemzeti szintű politikák összehangolása érdekében.

A február végén bemutatott Tiszta Ipari Megállapodás célja pedig a nehézipar fenntartható átalakulásának elősegítése, az energiaárak egységesítése, valamint az „Európában készült” technológiák előtérbe helyezése a közbeszerzések során. (A Tiszta Ipari megállapodás részletei korábbi levelünkben már bemutatásra kerültek.)

A korábbi időszak kiemelt környezetvédelmi figyelme mellett a gazdaság is ismét kiemelt fókuszt kaphat az európai jogalkotásban az elkövetkező időszakban. A magyar kormány által készíttetett elemzések (például a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv, vagy a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia) is arra a következtetésre jutnak, hogy a magasabb klímaambíciójú pálya összességében magasabb foglalkoztatással, állami bevétellel és GDP-vel jár.

A fenntartható megoldások hosszú távon versenyképesebbek, mert kevésbé függenek a kiszámíthatatlan és dráguló erőforrásoktól. Azok a vállalatok, amelyek megújuló energiaforrásokra és energiahatékonyságra építenek, csökkentik az energiaár ingadozásának hatásait és az ellátási kockázatokat. A fenntartható alapanyaghasználat pedig kevesebb hulladékot termel, ezzel a vállalatok csökkenthetik beszerzési- és hulladékköltségeiket is. A fogyasztók és a befektetők egyre inkább a környezettudatos vállalatokat részesítik előnyben, így ezek a cégek jobb piaci pozíciót érhetnek el. Emellett a szabályozási környezet is egyre inkább a fenntarthatóságot ösztönzi, így a fenntartható vállalatok kevésbé vannak kitéve jövőbeli szigorításoknak vagy extra adóknak.

2025. április 28-29-én Varsóban kerül megrendezésre a Három Tenger Kezdeményezés (HTK) Üzleti Fóruma. A jubileumi 10. HTK államfői csúcstalálkozó margóján megrendezésre kerülő Üzleti Fórumra hozzávetőlegesen 1000 üzleti vezetőt, szakértőt, vállalati képviselőt várnak résztvevőként. Az idei év kiemelt témái a közép-európai közlekedési folyosók, a fenntartható energia, a digitalizáció, az ellenálló képesség és a védelmi kapacitások, a monetáris politika és a pénzügyi szektor; valamint az űripar.

A regisztrációra a következő oldalon van lehetőség: https://forum.3seasbc.com/

 

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, mint a Right Skills 4U projekt partnere, szeretettel meghívja az általános iskola 7. osztályos osztályfőnökeit, pályaválasztást segítő kollégáit az Értsük meg Egymást! – Kommunikációs kihívások a generációk között elnevezésű rendezvényére, amely 2025. április 8-án 9.00 órakor kezdődik.

Helyszín: Kamarai székház, 8900 Zalaegerszeg, Petőfi S. u. 24.

PROGRAM

09.00-09.05      Köszöntő

09.05-10.35      Boomerek, Zoomerek és a Köztes Világ – Kommunikációs Akadályok – Forró Tamás, kommunikációs szakember

10.35-11.35      Sajátos nevelési igényű gyermekekkel való kommunikáció, Gángó Zsuzsanna Zala Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat

11.35-11.50      Kávészünet

11.50-12.50      A pályaorientáció új típusú kommunikációs formái – Bangó-Rodek Viktória, Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

12.50-13.50     Zalában is „négyzetre emeljük a tehetséget”! – Tehetséggondozás felső(s) fokon – dr. Sali Zsófia, Mathias Corvinus Collegium

13.50-               Ebédszünet

 A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött a korlátozott férőhelyek miatt.

Letölthető tartalom:

• Meghívó

 A Right Skills 4U projekt a Szlovénia-Magyarország Interreg Program 2021-2027 társfinanszírozásával valósul meg.

„A kutatás-fejlesztés és az alapkutatás finanszírozásának különbségei Magyarország vármegyéi esetében” c. tanulmány elérhető.

A publikáció izgalmas betekintést nyújt a magyarországi kutatás-fejlesztés (K+F) és alapkutatás finanszírozásának területi különbségeibe 2005 és 2023 között. Különösen érdekes a kutató-fejlesztő helyek számának, a kutatói állomány létszámának és a K+F-ráfordítás GDP-hez viszonyított arányának változásai.

A legkiemelkedőbb eredmények közé tartozik, hogy Budapest dominanciája a tudományos életben továbbra is megkérdőjelezhetetlen, hiszen 2023-ban a kutatóhelyek 45,8%-a és a kutatók 59,8%-a a fővárosban koncentrálódott. Ezt követi Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád vármegye, ahol a vidéki egyetemi központok húzóereje egyértelműen megmutatkozik. Érdekes módon, míg Pest vármegye a kutatóhelyek számában és kutatói létszámban második helyre küzdötte fel magát, az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) támogatásokban csupán az ötödik helyen végzett, jelezve Budapest tudományos túlsúlyát.

A kutatás továbbá kiemeli, hogy 2005 és 2023 között országosan 22,9%-kal nőtt a kutatóhelyek száma. A kutatói létszám legnagyobb növekedése Veszprém (84%), Pest (82%) és Győr-Moson-Sopron (76%) vármegyékben figyelhető meg.

A tanulmány rámutat arra, hogy bár Budapest vezető szerepe vitathatatlan, több vármegye — különösen a vidéki egyetemi központokkal rendelkező régiók — egyre aktívabban vesznek részt a K+F és alapkutatás világában, miközben más térségek (pl. Nógrád, Tolna) még mindig küzdenek a tudományos életbe való bekapcsolódással.

Comitatus_2024_turcsan_zsolt

A Magyar Közlöny 18. számában megjelent a nemzetgazdasági miniszter 3/2025. (II. 25.) NGM rendelete a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról és egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről.

A rendelet célja a jogi versenyképesség növelése érdekében a munkavédelemre vonatkozó rendelkezések deregulációs szempontból való észszerűsítése, valamint a szükségtelen normák hatályon kívül helyezése.

A rendelet értelmében hatályát veszti

• a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000.  (IX. 30.) EüM rendelet, valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról szóló 1/2005. (I. 7.) EüM rendelet,
• az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésével és az egyszerű nyomástartó edények és a gázüzemű berendezések kialakításával és megfelelőség tanúsításával összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 11/2011. (III. 21.) NGM rendelet,
• a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003.  (XI. 27.) GKM rendelet módosításáról szóló 7/2012. (IV. 18.) NGM rendelet,
• a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet módosításáról szóló 20/2012. (VII. 23.) NGM rendelet.

2025. március 11-én került megrendezésre a Női Vezetői Liga találkozója a zalaegerszegi Platán Magánklinikán, ahol a női egészség és feminitás állt a középpontban. A rendezvényen közel harminc fő vett részt, hogy szakértő előadóktól kapjanak hasznos és hiteles információkat a női prevenció fontosságáról.

Az esemény meghívott előadói Gaál Tímea pszichológus és dr. Husz Viktória nőgyógyász szakorvos voltak, akik különböző aspektusokból közelítették meg a női egészség megőrzésének kérdését. Gaál Tímea a pszichológiai tényezőkről, a mentális jóllét szerepéről és annak hatásairól beszélt, míg dr. Husz Viktória a nőgyógyászati szűrések és a prevenció fontosságát hangsúlyozta.

A résztvevők interaktív előadásokon keresztül mélyedhettek el a témában, és személyes kérdéseikre is választ kaphattak. A rendezvény célja nem csupán az ismeretterjesztés volt, hanem az is, hogy a női vezetők számára olyan eszközöket és szemléletmódot biztosítson, amely segíti őket az egészségtudatos életvitel kialakításában.

A Női Vezetői Liga folytatja küldetését, és a jövőben is hasonlóan inspiráló és értékes programokkal készül, hogy támogassa a női vezetőtársakat szakmai és személyes fejlődésükben.

A Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisa (MUSZA) regisztrált szakemberei részére, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztály továbbképzést szervez.

A munkavédelmi bírság mértékéről és a kiszabására vonatkozó részletes szabályokról, valamint a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól szóló 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet alapján a munkavédelmi szakemberek évente önkéntes továbbképzésen vehetnek részt.

A továbbképzés elősegíti a munkavédelmi szakemberek tudásának folyamatos fejlesztését és hozzájárul a jogszabályi környezet változásainak megismeréséhez, annak érdekében, hogy a munkavédelmi szakmai feladataikat még magasabb színvonalon el tudják látni. A Nemzetgazdasági Minisztérium, továbbá a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, mint munkavédelmi hatóságok évente legalább egy alkalommal ingyenes továbbképzést hirdetnek meg a munkavédelmi szakemberek részére, így az idei évben minden vármegyében lesz ingyenes továbbképzési lehetőség, melyek időpontjai később kerülnek kihirdetésre.

 

2025. március 4-én került megrendezésre az Erősödő vidéki térségek, a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység konferencia. A rendezvényen az induló hálózatról, a támogató egység feladatairól, valamint a vidék- és térségfejlesztési forrásokról tájékozódhattak az érdeklődők. A 2023 és 2027 közötti uniós programozási időszakban a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. látja el a Nemzeti KAP-hálózat Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének (VTE) feladatait.

A konferencián a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője, Füredi Kornél megnyitójában elmondta, hogy a Társaság újra erősödő pályára lépett, köszönhetően az Agrárminisztérium által delegált új feladatoknak, többek között a VTE-nek is. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Juhász Anikó előadásában elmondta a Nemzeti KAP-hálózat tagjainak kötelező feladatait, amelyek közül kiemelte a tudáscserét és tudásépítést. Polai László, az Agrárminisztérium Fejlesztéspolitikai Főosztályának vezetője gyakorlati előadást tartott a KAP aktuális és közeljövőben kiírandó pályázatairól. Hangsúlyozta, hogy ütemezetten jelennek meg a vidékfejlesztési pályázati felhívások, az idei év végéig több mint 70 tervezett pályázati felhívás készül el, ennek menetrendje elérhető a www.kap.gov.hu honlapon. Molnár Tamás előadásában kiemelte, hogy a VTE célja a lehető legszélesebb körhöz eljuttatni a vidékfejlesztési és agrártámogatások lehetőségét, valamint együttműködni azokkal a szakmai szervezetekkel, amelyek ezen területeken tevékenykednek. A jó gyakorlatok gyűjtése, LEADER szakértői hálózat létrehozása és vidék- és térségfejlesztési szakértők szakmai képzése is a feladata a VTE-nek – mondta Fieszl Csaba, támogató egység vezető.

A konferencián elhangzott előadások az alábbi linkeken tekinthetőek meg:

Juhász Anikó előadása; Polai László előadása; Molnár Tamás előadása; Fieszl Csaba előadása

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal sajtóközleményében felhívják a figyelmet arra, hogy 2025. március 10-től folyamatosan érkeznek a NAV-tól a gépjárműadóval kapcsolatos határozatok.

A határozatokat a hivatal elektronikusan (cégkapura, hivatali és személyes tárhelyre) vagy postán is megküldi, elsőként pedig azok kapják kézhez őket, akik már letöltötték a NAV-Mobilt.

A gépjárműadót egyösszegben, 2025. április 15-ig lehet befizetni.

Azok, akiket egész évre adómentesség illet meg, nem kapnak határozatot, mint például az egyházi jogi személyek, a GJADO-adatlapot benyújtó civil szervezetek, vagy akiknek mindegyik gépjárműve adómentes.

A gépjárműadó befizetése a NAV-Mobil Gépjárműadó-menüpontjában lehetséges Ügyfélkapu+-os vagy DÁP-azonosítást követően. Az applikáció egyaránt letölthető a Google Play és az App Store kínálatából is.

Aki nem rendelkezik sem Ügyfélkapu+-al, sem pedig DÁP-al, csekk helyett befizetheti az adót Ügyfélportálról indítva bankkártyával is a 10032000-01079160 számlaszámra. Az átutaláskor az adószámot vagy az adóazonosító jelet fel kell tüntetni a közlemény rovatban, ha ez elmarad, akkor a NAV nem, vagy csak késedelmesen tudja a befizetett összeget a befizetőhöz kapcsolni.

Aki viszont csekket szeretne igényelni, megteheti ezt telefonon a NAV Infóvonalán (+36 1/461 1819 hívószám, 3-as menüpont) keresztül.

A gépjárműadó számításáról, a befizetés részletes szabályairól és a mentességekről ide kattintva lehet bővebben tájékozódni.

„Az Európai Egészségügyi Adattérről” (EHDS) szóló rendeletet közzétételre került az EU Hivatalos Lapjában. Az EHDS előnyei a következők:

• a polgárok jogainak megerősítése, a személyes egészségügyi adataik feletti jobb ellenőrzés biztosítása, valamint az egészségügyi dokumentumaikhoz való zökkenőmentes hozzáférés lehetővé tétele az egész EU-ban, bármikor és bárhol, amikor és ahol egészségügyi ellátásra van szükségük.
• az egészségügyi adatok anonimizált vagy álnevesített formában történő újrafelhasználásának megerősítése kutatás, innováció, közegészségügy és politikaalkotás céljából, az uniós adatvédelmi és kiberbiztonsági normákkal teljes mértékben összhangban lévő biztosítékok mellett.

Az EHDS-rendelet 2025. március 26-án lép hatályba, és az adattípusok és felhasználási esetek szerint különböző szakaszokban lesz alkalmazandó.

A legjelentősebb mérföldkő négy év múlva, 2029. március 26-án lesz, amikor az elsődleges felhasználási kategóriák első csoportjára (beleértve a betegösszefoglalókat) vonatkozó adatcsere életbe lép. Ezzel egyidejűleg a másodlagos felhasználásra vonatkozó szabályokat a legtöbb adatkategóriára alkalmazni kezdik. Két évvel később, 2031. március 26-án az EHDS további adatkategóriákra is kiterjed.

Az Európai Bizottság cselekvési tervet mutatott be a gépjárműipar támogatására, válaszul a gyors technológiai változásokra és a növekvő globális versenyre. Ursula von der Leyen elnök stratégiai párbeszédet kezdeményezett az ágazat jövőjéről, amelynek célja a fenntarthatóság, versenyképesség és innováció előmozdítása. A Bizottság 1,8 milliárd eurót biztosít az akkumulátor-nyersanyagok biztonságos ellátási láncának megteremtésére, valamint 1 milliárd eurót az autonóm járművek fejlesztésére. A terv rugalmasságot kínál a CO2-kibocsátási szabályok betartásában, ösztönzi a kibocsátásmentes járművek iránti keresletet, és támogatja a munkaerő átképzését. A cél, hogy az európai autóipar megerősödve, innovatívan és fenntartható módon álljon helyt a globális piacon.

A Készségek Uniója célja, hogy erősítse az EU versenyképességét a humántőke fejlesztésén keresztül. Fókuszában az alapkészségek fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás támogatása, valamint a munkaerő-felvétel megkönnyítése áll, miközben elősegíti a készségek hordozhatóságát és elismerését az egész unióban. Kiemelt figyelmet fordít a digitális és zöld átálláshoz szükséges kompetenciákra, valamint a STEM-területek (a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika) népszerűsítésére, különösen a női munkavállalók körében. A Bizottság 2030-ra ambiciózus célokat tűzött ki, emellett az EU a világ minden tájáról igyekszik tehetségeket vonzani — például a „Choose Europe” kezdeményezéssel —, miközben az oktatási és képzési rendszerek megerősítésével biztosítja a munkaerő felkészítését a jövő kihívásaira.

„Az Európai Bizottság 2025. március 5-én javaslatot tett a jelenlegi gáztárolási rendelet (COM/2025/99) 2027 végéig történő meghosszabbítására. A jelenlegi geopolitikai helyzetben és a globális gázpiacok ingatag helyzetében ez a kétéves meghosszabbítás hozzá fog járulni az energiaellátás folyamatos biztonságának biztosításához az egész EU-ban, valamint az európai gázpiac stabilitásához. A javaslatot most az Európai Parlament és a Tanács vitatja meg. Emellett a Bizottság felül kívánja vizsgálni az EU energiabiztonsági keretét, amelynek során felmérheti, hogy szükség van-e tartósabb tárolással kapcsolatos intézkedésekre. A Bizottság a gázkoordinációs csoportban továbbra is figyelemmel kíséri az EU gázellátásának biztonságát az uniós országokkal, és koordinálja az optimális tárolási újratöltés biztosítása érdekében hozott esetleges intézkedéseket.