Ideiglenes megállapodás a megújuló gázok és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozóan
Az uniós tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament 2023. december 8-án ideiglenes politikai megállapodásra jutott egy olyan rendeletről, amely közös szabályokat határoz meg a megújuló gázok és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozóan. A jogszabály célja az, hogy az energiarendszeren belül megkönnyítse a megújuló és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok – különösen a hidrogén és a biometán – térnyerését.
Az orosz gázmanipulációs lépések és a gázszállítások fegyverként való felhasználása miatt megkapják a tagállamok azt a jogot, hogy átmenetileg korlátozzák az EU területére érkező orosz vezetékes és LNG-alapú gázszállításokat azért, hogy az orosz gázról leválás ne jelentsen számukra biztonsági fenyegetést, azaz ne tudja őket zsarolni az orosz fél a folyamat során. A rendelettervezet konkrét szövege rögzíti a tagállamok azon lehetőségét, hogy arányos intézkedéseket hozhatnak, eszerint az előzetes kapacitásfoglalások átmeneti időre szóló korlátozására minden egyes hálózathasználóra vonatkozóan az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező belépési pontokon vagy az LNG-terminálokon korlátozhatják a rendszerüzemeltetőket, hogy az előzetes kapacitásfoglalásra vonatkozó megbízást teljesítsék.
Azonban a rendelettervezet kiköti: „mielőtt bármilyen döntést hoz az adott tagállam, konzultálnia kell az Európai Bizottsággal, valamint – amennyiben az intézkedés valószínűleg érinti őket – a többi tagállammal”.
Magyarország számára legalább két dolog miatt fontos fejlemény:
- Egyrészt ennek tükrében magabiztosabban is haladhat az orosz gázról leválás, a jelentős függőség enyhítése, útján, hiszen kevésbé kell tartania a Gazprom felőli megtorló lépésektől, például a gázszállítások direkt akadályoztatásától valamilyen cél elérése érdekében,
- Másrészt jobban kell figyelnie azokra a „kapuőr” tagállamokra, főként Bulgáriára és Szlovákiára, amelyeken keresztül hozzájut az orosz importgáz jelentős részéhez, és amely tagállamok a most megkapott jog alapján felléphetnek az orosz gáz ellen, ha azzal nem sodorják veszélybe a magyar ellátásbiztonságot (se).
A Tanács oldalán közzétették annak a 230 oldalas rendeletmódosításnak a szövegét, amely az uniós gázpiaci csomag rendeletalkotási lábát érinti, amire azért kell jobban figyelni, mert ha az előzetes alku szövegét hivatalosan is elfogadja a tagállamokat tömörítő Tanács és az EP, akkor a rendelet közvetlenül hatályosul az összes tagállamban, nem kell hozzá további jogi aktus.
A fent bemutatott korlátozási jog mellett magyar szempontból van még egy fontos témaköre a gázpiaci jogszabályi csomag friss politikai alkujának, amely az unión belüli gázpiaci szolidaritás, kisegítő mechanizmus szabályrendszerét módosítja. Ennek egyik elemeként a Tanács és a Parlament megállapodott abban, hogy alapértelmezett rendelkezéseket állapítanak meg a szolidaritás elvének válság esetén történő alkalmazására, amennyiben kétoldalú megállapodások nem állnak rendelkezésre (ha nem kötöttek előre az ilyen vészhelyzetek rendezésére, elszámolására egymással szolidaritási megállapodásokat a tagállamok).
A megállapodás tartalmazza:
- egy határokon átnyúló egyeztető mechanizmus létrehozását a kártalanítás utólagos felülvizsgálatára,
- a nem létfontosságú fogyasztás önkéntes csökkentését a védett fogyasztók részéről, valamint
- a határokon átnyúló áramlásokra vonatkozó biztosítékokat.
Az ideiglenes megállapodás emellett egy önkéntes mechanizmust is tartalmaz, amelynek keretében egy tagállam szolidaritási kérelme alapján egy másik, közvetlenül nem kapcsolódó tagállam is biztosíthat gázmennyiséget piaci alapú intézkedések alkalmazásával. Így például, ha valamilyen ok miatt Magyarország bajba kerülne a gázellátás terén, akkor többek között Németország, vagy Lengyelország is kisegíthetné a szorult helyzetből önkéntes felajánlás segítségével.
