A Magyar Formatervezési Tanácsot 2023. szeptember 1-jétől a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, Irodáját a Nemzeti Innovációs Ügynökség működteti.

Magyar Formatervezési Tanács figyelemmel kíséri és értékeli a hazai design helyzetének, illetve gazdasági jelentőségének alakulását, és javaslatokat dolgoz ki a hazai kreatívipar fejlesztésére irányuló kormányzati stratégiára. Célja a hazai formatervezési kultúra fejlesztése, a magyar nemzetgazdaság versenyképességének erősítése a designvezérelt innovációval.

A Magyar Formatervezési Tanács központi email címei az alábbiak szerint változnak 2023. november 30-át követően:

• mfti@niu.hu
• mfd@niu.hu
• moholyosztondij@niu.hu

A NAV által közzétett tájékoztatóban leírják, hogy melyek azok az adókötelezettségek, amelyek a minimálbér és a garantált bérminimum december 1-jei emelkedésével változni fognak.

 Röviden az adókötelezettségek változásairól:

Szociális hozzájárulási adó:

• A Szocho tv. minimálbérként az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét állapítja meg.
• Az egyes külön adózó jövedelmek után fizetendő szocho alapjára vonatkozó éves adófizetési felső határ nem emelkedik.
• Az egyéni és társas vállalkozók kötelezettségeinek megállapítására vonatkozó rendelkezésekben említett minimálbér esetében a 2023. decemberre vonatkozó kötelezettséget a 266 800 forint, és a 326 000 forint alapulvételével kell meghatározni.
  • pl. annak az egyéni vállalkozónak, aki a vállalkozói szja szabályai szerint fizet szochót, az adóalapja a vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Társadalombiztosítási járulék

• A 2023. decemberi tb-járulék megállapításakor minimálbért, vagy szakképzettséget igénylő főtevékenységnél a garantált bérminimum havi összegét, kell alapul venni.

Egyszerűsített foglalkoztatás

• A magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételéből és nem kell szja-bevallást benyújtania, ha ez a bevétele nem haladja meg a mentesített keretösszeget
•  Ha a magánszemélynek alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, akkor a mentesített keretösszeg meghatározásakor az emelt összegű garantált bérminimumot kell alapul venni.

Rehabilitációs hozzájárulás

• A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles kifizetőnek a 2023. január 1-jén hatályos minimálbért, a 232 000 forintot kell alapul vennie

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

• Az ekho alkalmazására 60 millió forint összeghatárig van lehetőség, feltéve, hogy a magánszemély, az Ekho tv. 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogviszonyokból származó jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes minimálbér – 232 000 forint – tizenkétszeresét.

A Magyar Közlöny 2023. évi 171. számában megjelent 2023. évi LXXXIII. törvény az egyes adótörvények módosításáról.

Az Országgyűlés 2023. november 21-ei ülésén 116 igen, 47 nem szavazat és 7 tartózkodás mellett elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló, T/5893. számú törvényjavaslatot és a Törvényalkotási Bizottság összegző módosító javaslatát.

A legfontosabb változásokat adónemenként:

Személyi jövedelemadó (szja)

• Az amerikai-magyar kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése: 2024-től a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (tőkejövedelem, különösen osztalék) esetében a törvény megengedi a külföldön megfizetett adó beszámítását, a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó külön adózó jövedelem estében pedig nem.
• Egyéni vállalkozóvá válás ösztönzése: Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként szerez az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen tagsági jogot megtestesítő részesedést, amennyiben a jog gyakorlásának megnyíltát követő legalább három évig nem értékesíti azt.

Általános forgalmi adó (áfa)

• A közösségen belüli értékesítés – alanyi mentesség: Magyar adóalany is választhatja az adott tagállamban az alanyi adómentességet, ha megfelel az ottani feltételeknek, és az uniós (tehát az egész közösségen belüli) árbevétele nem haladja meg a 100 ezer eurót. Az intézkedés jelentőségét adja, hogy ezentúl a kisebb, de Európai Uniós piacra betörni készülő vállalkozások nem kerülnek hátrányba a helyi, alanyi adómentes vállalkozásokkal szemben.
• Áfa bevallás: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az szja-bevallások mellett már az áfabevallások tervezetét is elkészíti, és kiajánlja a rendelkezésére álló adatok felhasználásával. Azok az adózók, akik elfogadják majd a kiajánlott bevallást, nem lesznek kötelesek belföldi összesítő jelentés készítésére sem.
• Változik a kedvezményes áfakulcsú és az adómentes termékek és szolgáltatások köre.

 Társasági adó (tao)

• K+F adókedvezmény: a globális minimumadó jogszabállyal együtt fogadtak el egy társasági adótörvényt érintő új kedvezményt, a kutatás-fejlesztési (K+F) adókedvezményt, mely a globális minimumadó számítása során elismert kedvezmény lesz. Az elfogadott jogszabály a K+F adóalap-csökkentő tétel helyett 5 évre szóló adózói választás alapján kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybevételét teszi lehetővé.

Kisvállalati adó (kiva)

• Egyesülés, szétválás: A kisvállalati adó (KIVA) jelenlegi szabályai alapján a KIVA szerint adózó cégek nem egyesülhetnek más céggel, nem válhatnak szét, különben elveszítik a KIVA szerinti adózás lehetőségét, és két évig nem is választhatják újra ezt a kedvező adózási módot. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslata alapján a törvénytervezet tartalmaz egy új kivételszabály, mely ugyan szűk körben, de lehetővé teszi a KIVA-val adózó cégek egyesülését, szétválását.

 

Az MKIK Közgazdasági Igazgatóságának 2023/III. negyedéves Gazdasági Tájékoztatója csatolva elérhető.

Gazdasagi-tajekoztato-iii-negyedev

 

A Deposit Return System (DRS), vagyis a kötelező visszaváltási rendszer 2024. január 1-től teljes hatállyal életbe lépő szabályozás, amely a gazdaság számos tagját érintő kötelezettséget jelent.

Uniós irányelvet átültetve a szabályozás célja, hogy Magyarország 90%-os visszaváltási arányt érjen el a PET palackok, ALU dobozok és üveg italcsomagolások területén. A visszaváltási rendszer bevezetése mérföldkő a hulladékgazdálkodásban, azonban az érintetti körnek újabb kötelezettséget jelent.

A fenti feladat ellátásának segítése céljából a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös tájékoztató anyagot készített az érintetti kör legfontosabb feladatait kiemelve.

MNKSZ MKIK DRS tájékoztató_11.29

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt feladatának tekinti, hogy megismerje és folyamatosan nyomon kövesse a magyar vállalati szektor gazdasági helyzetét és kilátásait.

Ennek kapcsán az MNB rendszeres konjunktúra felmérést végez a hazai vállalatok körében azzal a céllal, hogy a jegybank hiteles képet kapjon a gazdasági folyamatok aktuális és várható alakulásáról.

A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény adta keretek között néhány olyan kérdés megválaszolásában szeretnék együttműködésüket kérni, amelyek segítenek pontosabb képet alkotni a magyar vállalati szektor gazdasági helyzetéről, illetve az általános üzleti hangulat aktuális és jövőbeli várakozásairól. Kérjük, segítsék munkájukat azzal, hogy kitöltik az MNB honlapján az alábbi hivatkozáson elérhető rövid kérdőívet 2023. december 17-ig. A kitöltés mintegy 10 percet vesz igénybe.

https://mnbpoll.mnb.hu/Survey.aspx?surveyid=155045204&lng=hu-HU

Eddigi felméréseik eredményei megtalálhatók az MNB honlapján az alábbi hivatkozásra kattintva:

https://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/vallalati-konjunktura-felmeres

Az adatszolgáltatás nem kötelező, a felmérésben való részvétel önkéntes. A válaszadás név nélkül történik (anonim). A kérdőív nem tartalmaz a vállalat azonosítására alkalmas kérdéseket. Az adatgyűjtés statisztikai célból történik. A válaszokat összesítve dolgozzák fel, amelyekből egyedi adatokat nem tartalmazó elemzéseket kívánnak készíteni. Amennyiben a felmérés kapcsán kérdésük merülne fel, az MNB illetékes munkatársai készséggel állnak rendelkezésre a vallalatifelmeres@mnb.hu e-mail címen keresztül.

2023. december 15-től az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos ügyintézés több részében változás következik be.
A változásokról a Magyar Államkincstár honlapján, ide kattintva talál részletes tájékoztatót.

A bekövetkező változásokról röviden:

• a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személy (ún. „önfoglalkoztató”) kizárólag a SZÜF felületen közzétett űrlap alkalmazásával elektronikusan nyújthat be kérelmeket.
• 2023. december 14. napját követően az ÁNYK-ból beküldött Foglalkoztatói igazolás, Igénybejelentés és Adatlap folyamatos keresőképtelenség igazolásához elnevezésű nyomtatványokat az egészségbiztosító nem fogja befogadni.
• Az „Igénybejelentés az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre, valamint a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokra (EB_IGBEJ_01)” közzétételére 2023. december 15-én kerül sor.
• 2023. december 14-ig a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató (foglalkoztató), illetve az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő stb. kérelmeket az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és állíthatja elő, melyekhez tartozó elektronikus nyomtatványok kizárólag Cégkapun, vagy a kormányhivatalnál történő előzetes regisztrációt követően Ügyfélkapun keresztül küldhetők meg.

Az ÁNYK-s nyomtatványok kivezetésével egyidejűleg megújításra kerülnek a Magyar Államkincstár által rendszeresített, a biztosítottak által kitöltendő különböző nyomtatványok is (például CSED, GYED, örökbefogadói díj igénylésére szolgáló kérelmek)

A Magyar Államkincstár részletes tájékoztatást nyújt arról, hogy az egyes tárhelyek használata esetén hogyan lehet sikeresen beküldeni az űrlapot, illetve, hogy mikor szükséges az RNY-ben ügyintézési rendelkezést tenni és hogyan. Az Elektronikus ügyintézési és RNY tájékoztató a Letölthető dokumentumok alatt érhető el.

2023-ban hatályba lépett a magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelv (NIS2 irányelv), mely megköveteli a nagyobb szereplőktől, hogy vegyék komolyan a kiberbiztonsági kockázatokat és ültessék gyakorlatba azokat az eljárásokat, amelyekkel megelőzhetők és kezelhetők az efféle támadások.

2024. december 31-ig Magyarországon is teljesíteni kell a kibervédelmi követelményeket, így a meghatározott cégeknek 2024. június 30-ig kötelezően be kell jelentkezniük a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál, valamint 2025 végéig ki kell jelölniük egy auditort, aki elvégzi a szervezet kiberbiztonsági átvilágítását.

 A NIS2 meghatározta, hogy melyek azok a cégek, melyeknek kötelezően vállalniuk kell az előírtakat, továbbá az abban írtak a meghatározott cégeken túl érinti azokat is, akik legalább 50 főt foglalkoztatnak, vagy meghaladja a 10 millió eurót az éves nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük.

Az e-kereskedelem területén érintettek lehetnek azok a cégek, akik vegyszerek (pl. kozmetikumok) és élelmiszerek értékesítésével foglalkoznak és megfelelnek a középvállalkozás európai uniós kritériumainak.

 Az uniós előírás elvárja, hogy az érintett szervezetek

• ellenőrizzék, hogy a beszállítóik is megfelelő kibervédelmi gyakorlatokat alkalmaznak,
• belső képzésekkel és szimulációkkal ismertessék a munkatársakkal a kibervédelmi fogalmakat, veszélyeket és kiberhigiéniai gyakorlatokat,
• azonosítsák és orvosolják az IT rendszereik biztonsági kockázatait, illetve
• bejelentsék az esetleges incidenseket.

Az uniós előírás megköveteli továbbá, hogy az érintett vállalatok alkalmazzanak bizonyos alapbiztonsági intézkedéseket a kibertámadások megelőzése érdekében.

 A kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések részletei az irányelv 21. cikkében olvashatóak.

Az irányelv teljes magyar nyelvű szövege itt olvasható.

A tételes költségelszámoló egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok 2025-től léphetnek érvénybe.

A 2023 őszén benyújtott az egyes adótörvények módosításáról szóló, T/5893. számú törvényjavaslatban a tételes költségelszámoló egyéni vállalkozókra (és részben az átalányadózó egyéni vállalkozókra) vonatkozó szabályok az érdekképviseletek kérésére, további egyeztetések lefolytatása érdekében, végül kikerült az elfogadott törvényből, ugyanakkor a Pénzügyminisztérium a 2024-es törvénykezés keretében meg kívánja valósítani a módosításokat.

Az újítások eredetileg is csak 2025-től léptek volna hatályba, a halasztással a kormány további egyeztetési lehetőséget biztosít minden érintettnek, annak érdekében, hogy minden egyéni vállalkozó megtalálja a számára legkedvezőbb adózási módot.

A javaslatokkal kapcsolatosan számos tévinformáció is napvilágot látott a sajtóban, ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara összefoglalta a javaslatcsomag kapcsán elterjedt félreértéseket:

Járulék-változások
A jelenlegi százalékos járulékterheket mind a tételes költségelszámolók, mind az átalányadózók esetében egy tételes járulék váltaná fel. Az adó alapja főállású adózók esetében a minimálbér lenne (a minimálbér és a garantált bérminimum közti különbségtétel megszűnésével), a mellékállású adózók esetében pedig a minimálbér 30 százaléka. Utóbbi esetben az adóteher a minimálbér 2023-as szintje mellett havonta 13 ezer forint, mely a sajtóban megjelent téves információkkal ellentétben nem kiegészítené, hanem kiváltaná a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó-alap után fizetendő százalékos járulékterheket.

A vállalkozói kivét megszüntetése
Jelenleg egy tételes költségelszámoló egyéni vállalkozó jövedelme három részre bontható, (vállalkozói kivét, a vállalkozói kivéten felül keletkezett nyeresége, az éves minimálbér kétszeresét meghaladó jövedelemrész) melyek után különböző közterheket kell megfizetni. A módosításra vonatkozó javaslat célja volt, hogy egyszerűsítse ezt a rendszert úgy, hogy megszűnne a kivét, a vállalkozó személyi jövedelemadó-alap és a vállalkozói osztalékalap elkülönült számítása, vagyis a vállalkozó a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó összegét egy egységesen meghatározott jövedelem után fizetné meg.

A szociális hozzájárulási adó
A javaslat szerint a szociális hozzájárulási adó alapját főállású vállalkozók esetében egységesen a minimálbér után határoznák meg, a mellékállású vállalkozók esetében továbbra sem lenne minimum adóalap, vagyis ebben az esetben is megszűnne a minimálbér és a garantált bérminimum közti különbségtétel. Továbbá megszűnne a minimum szociális hozzájárulási adó alap esetében alkalmazott 112,5 százalékos szorzószám, a minimum adóalap a továbbiakban a minimálbér 100 százaléka lenne.

A kedvezményrendszer
A Pénzügyminisztérium szerint a kedvezményrendszer módosítására azért van szükség, mivel a jelenleg elérhető kedvezményeket alapvetően a nagyobb vállalkozásokra kialakított kedvezményeket képezik le, az egyes kedvezményeket az érintettek töredéke – a legjobb esetben néhány ezer, de bizonyos kedvezmények esetében csupán 10-20 (!) fő – veszi igénybe. A javaslatcsomag a jelenlegi kedvezmények helyett azokra a problémákra fókuszálva vezet be új kedvezményes elemeket, melyek valóban jelentősebb hányadát érintik az egyéni vállalkozói körnek:
induló vállalkozások – a minimálbér összegéig 2 évig teljes mértékben, további egy évig pedig az adómérték feléig mentesülnének a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól;
a gyermekgondozási ellátásokban (gyes, gyet) részesülőket és ápolási díj mellett vállalkozókat a tervezet a jövőben a mellékállású vállalkozóknak megfelelően kezelné, így nem kellene a minimálbér teljes összege után megfizetniük a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot.

A Pénzügyminisztérium főosztályvezetőinek témában készült elemzése IDE kattintva megtekinthető.

2023. november 21-től módosultak a  Képzési és kimeneti követelmények minden ágazat tekintetében.

A képzési és kimeneti követelményekben történt módosítások nem érdemi jellegű vagy a tanulókra, képzésben részt vevőkre kedvezőbb változásokat jelentenek, így a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 11.§ (4) bekezdése alapján a folyamatban lévő képzésekre is alkalmazandók.

A pontosítások az ágazati alapvizsga és a szakmai vizsga megszervezésének következetes lebonyolítását szolgálják. A szakma alapadataira vonatkozó rész a szakmai oktatás kötelező foglalkozásai összesített számával egészült ki, továbbá a szakmai követelmények a fenntarthatóságra, „zöldítésre” vonatkozó tartalmakkal bővültek.

A módosítások az IKK oldalán elérhetőek:https://ikk.hu/gyujto/intezmenyek#kepzesi-es-kimeneti-kovetelmenyek-programtantervek