A szakképzést érintően több jogszabály módosult az elmúlt időszakban, ami kihat a szakirányú oktatásra. Változik 2023. augusztus 1-től az igénybe vehető adókedvezmény számolási metodikája, új szabályok vonatkoznak a saját munkavállalók szakirányú oktatására.
A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara összegyűjtötte a legfontosabb változásokat.
A módosítás érinti:
- A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Továbbiakban: Szkt.) – módosította (A szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIII. törvény)
- A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (Továbbiakban: Szkr.) – módosította (A Kormány 292/2023. (VII. 6.) Korm. rendelete a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó kormányrendelet-módosításokról)
- A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Továbbiakban: Szocho tv.) – módosította (A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény)
A duális képzőhelyeket közvetlenül érintő változások
Felnőttek részvétele a szakirányú oktatásban
Saját dolgozói munkaszerződések
Saját munkavállaló szakirányú oktatása a módosítás szerint kétféleképpen történhet duális képzés keretében:
a) Ha a foglalkoztató duális képzőhely (nyilvántartásba vette duális képzőhelyként a gazdasági kamara), köthet szakképzési munkaszerződést a saját munkavállalójával, így párhuzamosan kétféle jogviszonyt fenntartva. Ez a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) szerinti adókedvezmény igénybevételére is jogosít.
b) Az eredeti munkaszerződés – duális képzési célú – módosítása továbbra is lehetőség, de a módosított munkaszerződés nem válik szakképzési munkaszerződéssé. Ebben az esetben nincs szükség kamarai nyilvántartásba vételre, viszont a Szocho tv. szerinti adókedvezmény sem vehető igénybe.
Megjelenik a kinevezés kifejezés a szabályozásban, ami azt jelenti, hogy nem csak a Munka törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaviszony, hanem más foglalkoztatásra irányuló jogviszony esetében is lehetőség van az eredeti jogviszony módosítása mellett saját munkavállalót képezni.
Megjegyzések:
A saját dolgozóval kötött, az eredeti munkakörre vonatkozó munkaviszonnyal párhuzamos szakképzési munkaszerződés esetén több lehetséges megoldás van a jogviszonyokra vonatkozó munkaidő megállapítása tekintetében:
„A” eset: Az eredeti munkaszerződést átalakíthatják – a szakirányú oktatás idejére – részmunkaidőssé, és mellé kötnek egy szintén részmunkaidős szakképzési munkaszerződést. Ebben az esetben külön-külön kerül meghatározásra a csökkentett részmunkaidős bér, és a szakképzési munkaszerződés alapján fizetett díjazás, amit a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányos kell meghatározni, utóbbit nem terhel szociális hozzájárulási adó és SZJA kötelezettség. A részmunkaidős bér járulékfizetési kötelezettségei nem térnek el a munkabérre vonatkozó kötelezettségektől.
„B” eset: Megmaradhat az eredeti munkaviszony teljes munkaidős munkaviszonyként is, a szakképzési munkaszerződés pedig ezen felül vállalt részmunkaidős munkaviszonyként kezelendő. A járulék fizetés szabályai az „A” esettel megegyezőek.
Arra is lehetőséget ad az Mt. (88. § (1), 92. § (4)), hogy a felek a teljes munkaidős munkaviszonyban a heti munkaidőt kevesebb, mint 40 órában állapítsák meg, így például a szakképzési munkaszerződés idejére csökkenthető az eredeti munkaviszony heti munkaideje anélkül, hogy részmunkaidőssé alakítanák azt.
Ezzel kapcsolatban szintén fontos, hogy a szakképzési munkaszerződés felnőttképzési jogviszonyban is a teljes szakirányú oktatásra kötendő, azaz – abban az esetben ha a duális képzőhely nem a szakirányú oktatás egészét vállalja, hanem részben a szakképző intézmény végzi a szakirányú oktatást – a heti munkaidőt nem csupán a duális képzőhelyen töltött munkaidőből kell kiszámolni, hanem a szakirányú oktatás képzési idejéből (amelyből a szakképző intézményben teljesítendő időre mentesül a munkavégzés alól).
A szabadság meghatározása és kiadása felnőttképzési jogviszonyban kötött részmunkaidős szakképzési munkaszerződések esetén is változik. Az Mt. nem tesz különbséget a szabadság mértékében az alapján, hogy a munkaszerződés rész- vagy teljes munkaidőre szól-e. Ezért ugyanannyi (munkanap) szabadság jár a munkavállalónak napi négy órára szóló munkaszerződés esetén, mintha teljes munkaidőben dolgozna. A különböző jogviszonyok alapján járó szabadságok nem adódnak össze. Az egyik az egyik jogviszony, a másik a másik jogviszony tekintetében érvényes. Aszerint, hogy az egyes jogviszonyok szerinti munkabeosztás megfelel-e az általános munkarendnek, vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint valósul meg, más a szabadságok kiadásának módja.
A képzésben részt vevő személy szakképzési munkaszerződése esetén az Szkr. 253. § (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat – a felek eltérő megállapodása hiányában – a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell alkalmazni.
Más foglalkoztató dolgozójának szakirányú oktatása
Változás, hogy a szabadságot nem, csak a munkabért kell arányosítani a munkaviszony időtartamának megfelelően, ha a szakképzési munkaszerződés megkötésére más foglalkoztatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony (pl. egészségügyi szolgálati jogviszony) mellett kerül sor.
Szakképzési munkaszerződés, szakirányú oktatás
Rövid ciklusú szerződések
A módosítás egyrészt lehetővé teszi, hogy egy naptári éven belül kétszer, akár két tanévben is lehessen rövid ciklusú szakképzési munkaszerződést kötni, továbbá alkalmazkodik a rövidebb idejű, kéthetes egybefüggő szakmai gyakorlatokhoz.
Rövid ciklusú szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel (a kettő együtt a továbbiakban: szakmát tanuló) köthető évente legfeljebb két alkalommal, az eddigi 4-12 hét helyett egyenként 2-12 hét, de éves szinten összesen legfeljebb 12 hét határozott időtartamra.
Közreműködő bevonása
Ha a duális képzőhely a szakmát tanuló szakirányú oktatásához közreműködőt vesz igénybe, akkor a közreműködőnél történő foglalkoztatás tartama a szakképzési munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony időtartamának 49 %-ig terjedhet a korábbi évi legfeljebb 44 munkanap helyett. A duális képzőhely ugyanúgy felelős a közreműködőnél folyó szakirányú oktatásért, mintha azt maga végezné. A módosítás értelmében a gazdasági kamara végzi a szakirányú oktatás ellenőrzését nemcsak a duális képzőhelynél, hanem a duális képzőhely által bevont közreműködőnél is.
Megjegyzések:
Minden feltételnek teljesülni kell -személyi, tárgyi, egyéb – a közreműködő esetén. Amennyiben nem felel meg az SZMSZ-t kötő engedélye kerül törlésre.
Fiatalkorú munkavállalók
Az Mt. fiatalkorú munkavállalókra vonatkozó – 2023. január 1. óta hatályos –, a 16. életévüket be nem töltött munkavállalók napi munkaidejét érintő változása az Szkt. módosítás értelmében a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatottakra nem vonatkozik, így a duális képzésben részt vevő 16 év alatti fiatalok újra napi 7 órában foglalkoztathatók. A 18 év felettiek napi 8, az ennél fiatalabbak napi 7 órában vehetnek részt szakképzési munkaszerződéssel a duális képzésben. A napi munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama is beszámítandó.
Munkaidőkeret, szabadság
A szakmát tanuló számára legfeljebb négyhetes munkaidőkeretet lehet elrendelni, az eddigi kéthetes munkaidőkeret helyett. A nagyobb munkaidőkeret nagyobb szabadságot eredményez a munkaidő-beosztásban.
A végrehajtási rendeletből törvényi szintre emeli a módosítás a szakképzési munkaszerződés esetén a munkaszüneti vagy pihenőnapon, illetve iskolai szünetben igénybe vett idő helyett biztosítandó szabadidőre vonatkozó szabályt. Törvényi szinten szükséges az eltérést megengedni, mivel az Mt. ezt a fiatal munkavállalók esetén általában tiltja.
Megszűnik a szakmát tanulót a szakmai vizsgát megelőzően kötelezően és egységesen megillető 15 munkanapos egybefüggő felkészülési idő, ennek kereteiről a szakképző intézmények a szakmai programjukban önállóan rendelkezhetnek majd. Az Szkr. módosítás szerint a szakképző intézmény a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel részt vevő tanuló kérésére a szakmai vizsga előtt – a szakmai vizsgára való felkészülés céljából – egy alkalommal legalább öt munkanap egybefüggő felkészítést szervez.
A nyári szünetben kötelezően, egybefüggően kiadandó szabadság mértéke 15 munkanapról 20 munkanapra változik. Az egybefüggően kiadandó szabadság nem vonatkozik a képzésben részt vevőre. Az éves összes szabadság mértéke a módosítás értelmében többé nem életkorhoz kötött, hanem a jogviszony típusától függ. A tanulói jogviszonyban évi 45 munkanap, felnőttképzési jogviszonyban évi 30 munkanap.
A módosítás rögzíti, hogy távolléti díjat kell fizetni, ha a szakmát tanuló a szakképzési törvény végrehajtási rendeletében meghatározott esetben mentesült a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.
Megjegyzések:
A már meglévő SZMSZ módosítása szükséges arányosítva a jogviszonytól függően szeptember 1-től. Tehát a 18. életévét betöltött tanulónak augusztus végéig 20, majd 10+5 nap jár összesen.
Megszűnés, meghosszabbítás
Megváltozott a szakképzési munkaszerződés megszűnésének időpontja. A módosítás értelmében a szakképzési munkaszerződés megszűnik:
- a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napján (eddig a megszűnés utáni 30. napon szűnt meg), ha a szakmát tanuló tanulmányait más szakképző intézményben nem folytatja, illetőleg
- a tanítási év utolsó tanítási napján, amelyben a tanuló a szakirányú oktatást közvetlenül követő első szakmai vizsgáját megkezdi. (Eddig ez a sikeres szakmai vizsgához volt kötve.)
A szakképzési munkaszerződést kötő felek megállapodhatnak abban, hogy a szakképzési munkaszerződés határozatlan idejű munkaviszonnyá alakul. Ebben az esetben a munkaviszony a szakképzési munkaszerződés megkötésétől kezdve folyamatosan fennáll.
A szakképzési munkaszerződés megszűnése esetében a szakképző intézmény haladéktalanul értesíti a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnésének napjáról a duális képzőhelyet. Az értesítés elmulasztásából fakadó károkért a szakképző intézmény felel.
Megjegyzések:
Végzős tanuló esetében kevesebb normatíva jár a duális képzőhelyeknek, hiszen nincs kötelezettsége a szorgalmi időszakot követően egyik félnek sem, így a tanuló sem kap bért.
Egyéb változás
Felnőtteket érintő változások
Felnőttképzési jogviszonyban az ágazati alapoktatás és a közismereti oktatás – a módosítást követően – folyhat részben a tanulói jogviszonyra megállapított kötelező óraszám feléig távoktatásban. A szakirányú oktatásban nincs távoktatás csak jelenléti!
A felnőttképzési jogviszonyban szervezett szakmai oktatás esetén kibővül, pontosításra kerül a jogviszonyra vonatkozó szabályozás.
Nem kell ágazati alapvizsgát tennie és az ágazati alapvizsga eredményét sikeresnek kell tekinteni annak a tanulónak, illetve képzésben részt vevő személynek, aki:
a) részszakmát szerzett, ha az adott részszakmát magában foglaló szakma szakmai oktatásában vesz részt, vagy
b) korábbi tanulmányai, előzetesen megszerzett tudása, illetve gyakorlata beszámításával vesz részt a szakmai oktatásban, ha a beszámított előzetes tudása magában foglalja az ágazati alapvizsga követelményeit.
Igazolás, pótlás
A Szkr. módosítás tisztázza, hogy a tanuló mulasztását annál a szakirányú oktatást folytató szervezetnél igazolja, amelynél a szakirányú oktatását teljesíti. A szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel való részvétel esetén a mulasztást a keresőképtelenségről jogszabályban meghatározottak szerint kiállított igazolással kell a duális képzőhely felé igazolni (Táppénzes papír) és a szakképző intézménynek – a 252/B. § a)–c) pontja szerinti esetben – amikor szakirányú oktatás nem szervezhető – a duális képzőhely által a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerben a 224. § c) pontja szerint rögzített adatok alapján figyelembe kell vennie.
A mulasztás pótlásának lehetősége kikerült az Szkr.-ből is szakképzési munkaszerződés esetén.
Szakirányú oktatás nem szervezhető
A Szkr. módosítás kiegészíti és módosítja 252/B. § a)-t, így szakirányú oktatás nem szervezhető a közismereti és az olyan oktatási napokon, amikor a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó tananyagelemet a szakirányú oktatás 223/A. § (2) bekezdése szerint közösen elfogadott képzési programja szerint a szakképző intézmény végzi, vagy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a tanulmányi versenyre a szakképző intézmény által szervezett felkészítésben, illetve versenyen vesz részt.”
A duális képzés finanszírozását érintő rendelkezések összefoglalva
A Szocho tv. módosítás szerint az adófizetési kötelezettség csökkenthető az „arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónap duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napjai számának szorzataként a szakirányú oktatásnak az általános teljes napi munkaidőhöz, fiatalkorú munkavállaló esetén napi hét órához viszonyított arányában számított összege azzal, hogy nem vehető figyelembe olyan munkanap amire a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy munkabérre vagy távolléti díjra nem jogosult, vagy az Szkt. 84. § (5) bekezdése szerint mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (ide nem értve a betegszabadság olyan munkanapjait, amely a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásra esik).
Tehát a szocho kedvezmény a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napokon a képzőhelyen töltött idő arányában vehető majd igénybe, 8 illetve 7 óra napi munkaidőhöz arányosítva.
Megszűnik a felnőttképzési jogviszonyban (nem saját munkavállaló képzése esetén) az 50%-os szabály, hiszen ott is az óraszám arányában jogosult a képzőhely az adókedvezményre.
Egy munkaórára jutó adókedvezmény = (önköltség * szakmaszorzó * évfolyamszorzó ) : (munkanapok száma naptári évben * napi maximum munkaidő)
Felnőttképzési jogviszonyban az évfolyami szorzó – a szakirányú oktatás időtartamától függetlenül – 1,00 a szakirányú oktatás teljes időtartamára.
Az adókedvezmény igénybe vehető:
- minden munkaórára, amikor a szakmát tanuló ténylegesen a duális képzőhelyen van,
- betegszabadság azon napjain, amikor a duális képzőhelyen lenne, azaz a beosztás szerinti napokon (annyi munkaórára, amennyit ott töltene),
- szabadság idején a szakképzési munkaszerződés szerinti napi munkaidőre.
Az adókedvezmény nem vehető igénybe:
- amikor a szakmát tanuló munkabérre vagy távolléti díjra nem jogosult (igazolatlan hiányzás, esetleg fizetés nélküli szabadság esetei),
- amikor a szakmát tanuló az Szkt. 84. §-ának (6) bekezdése szerint mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól (azok az esetek, amikor távolléti díjra jogosult, Szkt. 84. § (6) és ez alapján az Szkr. 252/B. § szerint: iskolai oktatási napok, tanulmányi verseny, iskolai rendezvény, vizsganapok, valamint a Munka Törvénykönyve 55. §-a szerinti munkajogi mentesülés esetei a keresőképtelenség kivételével).
Az Szkt. törvénymódosítás általános hatálybalépési időpontja 2023. július 1.
Az Szkt. törvénymódosítás azon változásai, amelyek a szakirányú oktatásra és a szakképzési munkaszerződésre vonatkoznak, 2023. szeptember 1-től alkalmazandók.
Saját munkavállaló módosított munkaszerződéssel történő képzése legfeljebb 2023. december 31-ig folytatható, amennyiben a foglalkoztató nem válik duális képzőhellyé, és a szakképzési munkaszerződés 2023. szeptember 1-jén már hatályos. Szeptembertől pedig már csak az új szabályok szerint köthető szakképzési munkaszerződés. A törvénymódosítás kimondja, hogy a módosított munkaszerződés 2023. december 31-ig szakképzési munkaszerződésnek, a foglalkoztató pedig duális képzőhelynek minősül.
Az Szkr. módosításának általános hatálybalépési időpontja 2023. július 7.
A Szocho tv. módosítás hatálybalépésének időpontja 2023. augusztus 1.
