Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (NGM) és Fábián Gerely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár bemutatták a kormány az új versenyképességi startégiáját.

A stratégia részleteit a 2024. április 9-10.-i kétnapos konferencia keretében fogják ismertetni.  Azonban tárcavezető kiemelte, hogy cél a továbbiakban is az uniós fejlettség 90 százalékának elérése 2030-ig. Hangsúlyozta továbbá, hogy jelentős szerepe van a vállaltoknak abban, hogy javaslataikkal elősegítség a gazdaság fejlődédét és a célok elérését. Ezáltal konkrét intézkedésre van szükség, ami kapcsán 1243 piaci szereplő véleményét kérte ki a Nemzetgazdasági Minisztérium 6 ágazatban: járműipar, élelmiszeripar, egészségipar, vegyi, acél- és műanyagipar, információs és kommunikációs technológia, kreatívipar. Ezen szektorok segítségével összesen 41 összefogó szakmai javaslat fogalmazódott meg. Ebből kiindulva elmondható, hogy az új versenyképességi stratégia az egyben a vállalatok stratégiája, amelyet az ő javaslataik alapján fogadott el a Kormány.

A stratégia négy pillérből áll:

1. patriotizmus (hazai beszállítók fejlesztése, továbbá a nemzeti bajnokok kinevelése),
2. technológiai átállás,
3. fenntarthatóság, ami makrokörnyezetet is jelent,
4. ellátásbiztonság nemcsak az energetikában, hanem a beszállítói láncban is.

Pillérek fontossága kapcsán kiemelt cél a hazai beszállítók fejlesztése, a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység erősítése és szorosabb kapcsolat kialakítása a vállalatokkal, végezetül pedig a nemzeti bajnokok kinevelése. Mindezeket figyelembe véve Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy cél a továbbiakban is a foglalkoztatási ráta növekedése, hogy elérje a 85 százalékot, a GDP arányos beruházási ráta pedig a 30 százalékot, amelyből a vállalati beruházások adnak 20 százalékpontot. Az exportpiacaink növekedése, lendületbe hozása is kiemelkedő szerepet játszik olvasható az alábbi anyagban is.  https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240325/nagy-marton-finomhangolasra-van-szukseg-a-magyar-gazdasagban-676695

A versenyképességi stratégiát bemutató sajtótájékoztató prezentációja pedig az NGM Linkedin oldalán található.

„Szövetségben a Vállalkozókkal” című – Vállalkozásfejlesztési Program keretében online kiadványt – „Munkaerőpiaci Kisokost” – készítünk a vállalkozásokat érintő legfontosabb gazdasági/ üzleti információkról, többek között: a munkaerőpiaci trendekre, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, a munkaerőkölcsönzésre és a diákmunkára vonatkozóan.

Az első online formában elérhető kiadványunkban a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatban Őri Dórát a Trenkwalder Rehabilitációs operatív vezetőjét kérdeztük.

A vállalkozásfejlesztés humán oldalának egyik szegmense a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása. Kiadványunkban rövid háttérinformációkkal szolgálunk a megváltozott munkaképesség fogalmáról, beazonosítva mit is jelent ez a kifejezés, kikre vonatkozik ez a definíció. Emellett arról is olvashatnak az érdeklődő vállalkozók, hogy mikor érdemes egy vállalatnak/vállalkozásnak megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásban gondolkodnia és milyen kedvezményekkel jár ez a döntés.

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara nem csak a vármegye székhelyen, hanem a vármegye számos pontján várja ügyfélszolgálati irodáiban, így Nagykanizsán, Lentiben, Keszthelyen, Zalaszentgróton a vállalkozókat és segít felmerülő problémáik megoldásában. (Elérhetőségek)

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Klubja keretében ‘MI a gyakorlatban’ címmel szervezett interaktív workshopot, melynek témája a mesterséges intelligencia által kínált lehetőségek gyakorlati felhasználása.

A rendezvény egy négy állomásos workshop-sorozat harmadik eseménye volt, melyen a mesterséges intelligencia segítségével való prezentációkészítés és marketinganyag-gyártás került fókuszba. Kiss Attila, a Qamcom Kft. munkatársa tartott gyakorlati bemutatót résztvevőinknek, és osztott meg hasznos és hasznosítható információkat az érdeklődőkkel.

A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) az új egyéni vállalkozók és adószámos magánszemélyek 9-essel kezdődő adószámot kapnak.

Az új, 9-es kezdetű adószámok kiadása nem változtat az adószám képzésének szabályain és az adószám ellenőrizhetőségén.

A 9-essel kezdődő adószámok érvényességéről bárki meggyőződhet

• az egyéni vállalkozók esetében a nyilvános lekérdező felületen, a https://www.nyilvantarto.hu/evny-lekerdezo/ weboldalon,
• az adószámos magánszemélyek esetén pedig a NAV honlapjának Adatbázisai között, az Adóalanyok lekérdezése – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu) felületen,

vagy a NAV-Mobil alkalmazás Adózók lekérdezése menüpontjában.

Az adószámok kiváltásáról szól a NAV honlapjának egyszerű tájékoztatója:
https://nav.gov.hu/adozas-mindenkinek/kezdetek/Adoszam

TARTALOM:

Negyedéves Konjunktúrakutatás 2024. január

A 2024. januári adatfelvétel eredményei szerint 2023 októberéhez képest a Negyedéves Konjunktúramutató +21-ről +13 pontra csökkent.

2023 folyamán javuló és romló időszakok felváltva követték egymást, ennek eredményeként a Konjunktúramutató jelenlegi értéke mindössze 3 ponttal áll magasabb szinten a 2022. októberi mélypontjához viszonyítva.

A belföldi értékesítési árak várható alakulása

A versenyszférához sorolt hazai cégek háromnegyede (75%) azzal számolt 2023 októberében, hogy a belföldi árai emelkedni fognak a következő félévben.

Az áremeléssel számoló válaszadók valamivel több mint fele (52%) 10 százalék alatti áremelést tartott valószínűnek, mintegy harmaduk (35%) 10–15 százalékos emelést vetített előre, minden tizedik cég (9%) pedig ennél is nagyobb, 16–20 százalékos árnövekedést jelzett.

Nemzetközi tendenciák

Gazdasági Havi Tájékoztató_2024_februar

(tovább…)

2024. március 13-án Vállalkozói Fórum keretében találkoztak Lentiben a járás vállalkozói, a rendezvények a Thermal Hotel Balance adott otthont. Molnár Ágota Kamara általános alelnöke nyitotta meg a Fórumot, majd Horváth László Lenti Város Önkormányzat Polgármestere, valamint Héra József térségi elnök köszöntötte a megjelent vállalkozások képviselőit. A köszöntőben hangsúlyozták, hogy mennyire fontos az ilyen jellegű program ami segíti a helyi vállalkozások fejlődését. Kiemelték, hogy a sikerhez, fejlődéshez nyitottságra van szükség  és a kapcsolatok erősítésére és a vállalati közösségek építésére.

A délután során Mazzagné Borsos Andrea képzési tanácsadó által bemutatásra kerültek a „Szövetségben a vállalkozókkal” című Vállalkozásfejlesztési Program részletei. Andrea előadásában elmondta, hogy a programba bekapcsolódó vállalkozók szakmai támogatást kaphatnak vállalkozásuk további fejlesztéséhez. Neves előadók kaptak meghívást a térségekben zajló fórumokra, online tájékoztató kiadványok  készülnek és piaci képzések keretében ingyenes oktatáson vehetnek részt az érdeklődők, ahol a téma az online marketing. A kapott  ismereteket elsajátítva, a hétköznapi munkafolyamatokba adaptálva sikeresebbé tehetik vállalkozásukat azok, akik élnek a felkínált szakmai lehetőségekkel.

A Fórum második felében pódium beszélgetésre került sor dr. Buza Beáta moderálásával. A beszélgető partnerek Molnár Ágota a ZVKIK általános alelnökével, Héra József egyéni vállalkozó és Lantos László Lan-Tel-Ker Kft tulajdonosa voltak. A jó hangulatú diszkurzus érintett olyan témákat, mint például: Gazdasági helyzet vállalatvezetői szemszögből. Mi szükséges a fejlődéshez és mit jelent a vállalkozásfejlesztés vállalatvezetőként? Milyen vállalkozói igények merülnek fel a térségbe? Miben tud segíteni a Kamara a vállalkozásoknak?

A térségben első alkalommal megvalósuló lehetőség célja, hogy becsatornázásra kerüljenek a járás vállalkozóinak igényei, hogy még célzottabb programokkal segíthesse a Kamara.

A Vállalkozásfejlesztési Program számos további aktivitással folytatódik. A részletekről a https://zvkik.hu/vallalkozasfejlesztesi-program/ oldalon a legfrissebb információkról a https://www.facebook.com/zalaivallalkozasfejlesztes facebook oldalon juthatnak az érdeklődők!

A Magyar Közlöny 2024. évi 19. számában megjelent a nemzetgazdasági miniszter 7/2024. (II. 22.) NGM rendelete az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1/2024. (I. 9.) Korm. rendelet végrehajtásáról.

A rendelet leírja, hogy az 1. melléklet szerinti formai követelményeket, arculati elemeket és szöveget tartalmazó tájékoztatót és a 2. melléklet szerinti formai követelményeket, arculati elemeket és szöveget tartalmazó jelzést szükséges használni a vásárlók tájékoztatása érdekében:

(2) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerinti

a) hipermarket, nagyméretű szupermarket, szupermarket, diszkont és a diszkont területi minimumánál kisebb, de bruttó 200 m2-nél nagyobb alapterületű üzletet üzemeltető kereskedő (az üzlet vásárlók által használható összes bejáratánál, az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező méretű, de legalább 297×420 milliméter nagyságú (A3 méret) méretben, jól látható információs táblán köteles kihelyezni abban az esetben, ha a kötelezett forgalmaz olyan terméket, amely kapcsán a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség áll fenn.) vagy

b) a bruttó 200 m2-t nem meghaladó alapterületű üzletet üzemeltető kereskedő (az üzlet vásárlók által használható bejáratánál, az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező méretű, de legalább 210×297 milliméter nagyságú (A4 méret) méretben, jól látható információs táblán köteles kihelyezni abban az esetben, ha a kötelezett forgalmaz olyan terméket, amely kapcsán a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség áll fenn.)

Az 2. melléklet szerinti jelzést a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti kötelezett közvetlenül a termék mellett– egyedi árkiírás alkalmazása esetén az egyedi árkiírás mellett –, jól látható helyen köteles kihelyezni, legalább 80×50 milliméter nagyságú méretben.

Tábla mintája

2024. február 28-án a NAV honlapján a T1041-es nyomtatványhoz új útmutató jelent meg, melynek értelmében a szakképzési munkaszerződés új jogcímkódot kapott, amely visszamenőleg 2023. július 1-jétől használható.

A módosítás visszamenőleg nem kötelező, de a fentiek miatt saját dolgozót foglalkoztató duális képzőhelyeknek feltétlenül javasoljuk a visszamenőleges módosítást a szakképzési munkaszerződéses jogviszony kezdetétől vagy 2023. július 1-jétől (amelyik a későbbi).

A 1131-es jogcímkódnál nem kötelező a munkaidő megjelenítése, de a munkavállalók számára több esetben fontos lehet, hogy a nyilvántartás ezt az adatot is tartalmazza, ezért javasoljuk a heti munkaidő feltüntetését továbbra is.

Az új jogcímkód alkalmazásával kapcsolatban további részletes információkat a NAV honlapon olvashatnak.