A Magyar Innovációs Szövetség által 1991-ben alapított Magyar Innovációs Nagydíj a hazai gazdaság és innovációs szféra egyik legrangosabb kitüntetése. A fődíj mellett kilenc szakterületi innovációs díj is átadásra kerül, amelyek komoly presztízzsel járnak, és jelentős szakmai elismerést biztosítanak a díjazott vállalkozások számára. A pályázaton való részvétel nem csupán elismerést, hanem számos kézzelfogható lehetőséget is kínál — többek között kommunikációs, exportfejlesztési, tőkebevonási, iparjogvédelmi és innovációs mentorálási támogatásokat, amelyeket a díjakat támogató országos szervezetek ajánlanak fel.

A Magyar Innovációs Szövetség idén 34. alkalommal hirdeti meg kis-, közép- és nagyvállalatok számára a Magyar Innovációs Nagydíjat és további 9 ágazatai innovációs díjat, amelyre a cégek a gyakorlatban is megvalósult, 2025. évben mérhető üzleti, illetve társadalmi hasznot hozó innovációs projektekkel nevezhetnek.

A pályázat célja az, hogy megtalálja és elismerésben részesítse a hazai innováció legkiemelkedőbb eredményeit, és megmutassa a legjobb gyakorlatokat a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontoknak is megfelelő, innovatív termékek és technológiák létrehozása terén.

A korábbi években már megszokott pályázási folyamat mellett idén újdonság, hogy a hazai innovációra rálátással rendelkező szervezetek ajánlásával is bekerülhetnek cégek a pályázók körébe.

A jelölő szervezetek november 30-ig nominálhatnak kiemelkedő innovációs eredményt elért hazai vállalkozásokat.

A pályázati kiírás részletei elérhetők az alábbi oldalon:
https://innovacio.hu/magyar-innovacios-nagydij/xxxiv-innovacios-nagydij
A díjak és felajánlások összefoglalója letölthető a következő dokumentumból:
„XXXIV. Innovációs Nagydíj – díjak, nyeremények”

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megkezdte karácsonyi ellenőrzéssorozatát, amely az év végéig tart. Az adventi vásárokon, a piacokon, a fenyőfa árusító helyeken, a nagyobb bevásárlóközpontokban, illetve a vendéglátóknál és az ünnepi szolgáltatások nyújtóinál a revizorok kiemelten vizsgálják az adókötelezettségek teljesítését. Főként a számla- és nyugtaadást, az áruk eredetét, a foglalkoztatás szabályszerűségét ellenőrzik.

Sokat kockáztat az a vállalkozás, amelyik nem tartja be a szabályokat. Ha valaki bevételét eltitkolva nem ad nyugtát vagy nem jelenti be alkalmazottját, a hivatal akár kétmillió forintos mulasztási bírságot is kiszabhat. Lényeges, hogy a bírság mértéke ugyanennyi lehet abban az esetben is, ha egy-egy napra segíti valaki – úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatás keretében – a kereskedő vagy a vendéglátó munkáját, ilyenkor fontos, hogy nem valamikor a munkanap folyamán, hanem még a munkavégzés megkezdése előtt kell megtenni a bejelentést. Arról, hogy szabályszerűen bejelentették-e, a munkavállaló maga is meggyőződhet: a NAV-Mobil applikációban a foglalkoztatási adatok egy-két kattintással ellenőrizhetők.

Az a vállalkozó, akinél igazolatlan eredetű árut találnak az ellenőrök, az áru forgalmi értékének 40 százalékáig terjedő bírságra számíthat. Ennél a típusú jogsértésnél van bírságminimum is: a magánszemélyek, egyéni vállalkozók esetében legalább 200 ezer forint, cégeknél pedig legalább félmillió forint.

A revizorok mellett a hivatal végrehajtási szakemberei is részt vesznek a karácsonyi akcióban. Súlyos jogsértés esetén, és ha a várható mulasztási bírság összegének megfizetése a NAV rendelkezésére álló adatok alapján kétséges, ideiglenes biztosítási intézkedés keretében a hivatal – a költségvetést megillető bevétel biztosítása érdekében – akár az árukészletet is lefoglalhatja.

A NAV ellenőrzéseivel nemcsak a költségvetési bevételek védelmét szolgálja, hanem támogatja a jogkövető vállalkozásokat is: fellép azokkal szemben, akik adóelkerüléssel, bevételeltitkolással tisztességtelen versenyelőnyre törekszenek.

Érdemes követni a NAV Adótraffipax-rovatát, ahol előre jelzi a hivatal, hol és milyen típusú ellenőrzések várhatóak a közeljövőben.

Hivatalosan is megállapodtak a munkaadói és munkavállalói szervezetek a 2026-os minimálbérről és garantált bérminimumról Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkárnál.

A döntés értelmében 2026. január 1-től:

• A minimálbér 11%-kal, 322 800 Ft-ra emelkedik.
• A garantált bérminimum 7%-kal, 373 200 Ft-ra nő.

A felek a napokban körvonalazódó kompromisszumot fogadták el, miután a vártnál gyengébb gazdasági adatok és a szocho-csökkentés elmaradása miatt újra kellett nyitni a tavalyi hároméves bérmegállapodást. Bár az emelések kisebbek a korábbi várakozásoknál, a megállapodás így is biztosítja a bérek további felzárkózását.

TARTALOM:

A munkaerőköltségek alakulása
A béremelés terhe nő, a mozgástér csökken

A képzés és technológiai fejlesztések szerepe
A munkaerőköltségek gyors emelkedése tartós alkalmazkodási kényszert gyakorol a magyar vállalkozások működésére

Nemzetközi tendenciák
Óvatos stabilizáció, miközben a feldolgozóipar továbbra is gyenge maradt

Gazdasági Havi Tájékoztató 2025. október

A vállalkozásoknak szóló uniós pályázati kínálat megtalálható az EU Funding & Tenders portálon, azonban a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) időről időre összegyűjti a legfrissebb, legrelevánsabb közvetlen uniós pályázati felhívásokat, amelyek ide kattintva elérhetők.

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 76/2018 (IV. 30.) Kormányrendelet módosításáról szóló Kormányrendeletet (Szép Kártya felhasználás). A rendelet alapján, a Széchenyi Pihenő Kártya átmeneti időre hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható lesz.

Az 5. § (1) bekezdésében foglaltak mellett az Szja tv. 71. § (1) bekezdése szerinti felhasználásnak minősül a kereskedő által értékesített élelmiszer vásárlásra 2026. április 30-ig történő felhasználás is. A kereskedő – a Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetés elfogadása esetén – az alábbi főtevékenysége körében élelmiszer belföldi értékesítését végezheti a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére.

A Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetést elfogadó, a 21/A. § (2) bekezdése szerinti kereskedő gazdasági tevékenysége

TEÁOR kód                                                 Gazdasági tevékenység

4711                                                   Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem

4721                                                   Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme

4722                                                   Hús-, húskészítmény kiskereskedelme

4723                                                   Hal kiskereskedelme

4724                                                   Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem

4727                                                   Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem

A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2025. november 19-ig várják a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail címen.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) levelet küld azoknak az adózóknak, akik havi vagy negyedéves áfabevallásukat a törvényi határidő után nyújtották be. A hivatal célja, hogy tisztázza a késedelem okát, és segítsen az adózóknak a határidő-csúszások elkerülésében, az adó pontos bevallásában és befizetésében.

A hivatal azokat az ügyfeleket keresi meg, akik 2025-ben késve adták be áfabevallásukat. A NAV egészen pontosan arra kíváncsi, miért nem sikerült tartani a határidőt. A választ a hatóság ePapíron várja.

A késedelem okának ismertetésével a válaszadók hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a NAV pontosabban megértse az ügyfelek viselkedését, az ügyintézés esetleges akadályait, nehezítő körülményeit.

A bevallási és befizetési határidők betartása nemcsak a vállalkozások átlátható és megbízható működését segíti, hanem a gazdasági adatok naprakészen tartását is garantálja, mindemellett támogatja a NAV adatfeldolgozási feladatait is. Nem beszélve arról, hogy a késedelem minden napjára, ha van fizetendő adó, akkor automatikusan számítódik a pótlék. A vállalkozás a késedelem miatt nemcsak a mulasztási bírságot kockáztatja, hanem a nullás igazolást is. Addig ugyanis, amíg nem érkezik be a bevallás, nem adható ki a nemleges igazolás.

Az Európai Bizottság elfogadta az Európai Innovációs Tanács 2026-os munkaprogramját. Ez több mint 1,4 milliárd euró értékű finanszírozási lehetőséget nyit meg stratégiai technológiák és bővülő vállalatok számára.

Az EIC 2026-os munkaprogramja öt fő program keretében részletezi a finanszírozást:

• EIC Pathfinder (262 millió euró) multidiszciplináris kutatócsoportok számára, hogy olyan jövőbe mutató kutatásokat végezzenek, amelyek technológiai áttörésekhez vezethetnek (legfeljebb 4 millió euró összegű támogatások).
• EIC Transition (100 millió euró) a kutatási eredmények innovációs lehetőségekké alakítására, az EIC Pathfinder, az Európai Kutatási Tanács Proof of Concept, a Horizon Europe 2. pillér (társadalmi kihívások) együttműködési projektjei és a kutatási infrastruktúra projektek eredményeinek nyomon követésére (legfeljebb 2,5 millió euró összegű támogatások).
• Advanced Innovation Challenges (6 millió euró) a magas kockázatú, keresletvezérelt, mélyreható technológiai innovációk támogatására, amelyek átalakító potenciállal rendelkeznek, különösen azokon a területeken, ahol kiterjedt kutatás folyik, de hiányzik a kereskedelmi hasznosítás (300 000 euró átalányösszeg).
• EIC Accelerator (634 millió euró) start-upok és kkv-k számára, hogy olyan innovációkat fejlesszenek és terjesszenek, amelyek új piacokat hozhatnak létre vagy megzavarhatják a meglévőket (2,5 millió euró alatti támogatások, 0,5–10 millió euró közötti befektetések).
• Az EIC Strategic Technologies for Europe Platform (STEP) Scale Up (300 millió euró), amely további tőkefinanszírozást biztosít ígéretes vállalatok (kkv-k, induló vállalkozások, spin-offok és kis- és közepes kapitalizációjú vállalatok) számára, amelyek kritikus területeken ösztönzik az innovációt, hogy segítsen nekik 50 millió euró vagy annál nagyobb magánbefektetési köröket biztosítani üzleti tevékenységük további bővítéséhez (10–30 millió euró közötti befektetések).

Minden esetben az innovátoroknak nyújtott közvetlen pénzügyi támogatást kiegészíti a vezető szakértelemhez, vállalatokhoz, befektetőkhöz és ökoszisztéma szereplőkhöz való hozzáférést biztosító, széles körű üzleti gyorsító szolgáltatásokhoz való hozzáférés.

Főbb pontok

• Az EIC Advanced Innovation Challenges kísérleti program: híd a következő Horizon Europe programhoz

A 2026-os EIC munkaprogram egy új, az amerikai ARPA-modell ihlette megközelítést fog kipróbálni: merész, kihívásorientált finanszírozás áttörő technológiák számára. Az Advanced Innovation Challenges olyan magas kockázatú, nagy haszonnal járó projekteket fog támogatni, amelyek olyan területeken valósulnak meg, ahol Európa erős a kutatásban, de túl gyakran lassú az ötletek tényleges termékekké és vállalkozásokká alakításában.

• Gyorsabb, egyszerűbb és robusztusabb pályázati eljárás az EIC Accelerator számára

2026-tól a pályázati eljárás egyszerűbb (például a teljes pályázati űrlapok 50 oldalról 20 oldalra csökkennek), gyorsabb (például az értékelések 6 hónap helyett 2 havonta történnek) és robusztusabb (például a technológia mélyreható értékelésével, előre látva a befektetésekhez szükséges átvilágítást) lesz.

• A startupok és a scaleupok stratégiájának támogatása

A 2026-os munkaprogram tartalmazza a startupok és scaleupok stratégiájában meghatározott számos intézkedés végrehajtásának támogatását. Ez magában foglalja az Európai Vállalati Hálózat támogatását, az EIC sikeres vállalati napjainak és a nemzetközi piacokhoz és partnerekhez való hozzáférés támogatását szolgáló megerősített szolgáltatások alapján, valamint egy nemek közötti egyenlőségi indexet, amely nyomon követi a nők részvételét az innovációs ökoszisztémában.

 

Hivatalossá váltak az Omnibus javaslatcsomag részeként bejelentett CBAM-könnyítések, ugyanis az Európai Parlament és a Tanács 2025. október 17-én kihirdette az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (ismertebb nevén CBAM vagy karbonvám) egyszerűsítésére irányuló rendeletet.

A legjelentősebb változás az új tömegalapú küszöbérték bevezetése, amelynek értelmében azok az importőrök, akik egy naptári évben összesen legfeljebb 50 tonna nettó tömegű CBAM-köteles árut hoznak be az Európai Unió területére, mentesülnek valamennyi CBAM-kötelezettség alól. A CBAM éles szakaszának 2026. január 1-i elindulásával karbonvám-köteles terméket kizárólag ún. “engedélyezett nyilatkozattevői” státusz birtokában lehetséges importálni az Európai Unió területére.

A státuszt azelőtt szükséges megszerezni az illetékes tagállami hatóságtól (Magyarországon a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságtól), mielőtt az adott gazdálkodó CBAM-köteles importjai meghaladják az évi 50 tonnás küszöbértéket. A várhatóan nagy mennyiségben beérkező engedélykérelemre tekintettel a módosító jogszabály ugyan tartalmaz egy 3 hónapos halasztást, a tagállami hatóságok ezt egységesen akként értelmezik, hogy az érintett gazdálkodók csak akkor folytathatják CBAM-köteles termékeik importálását 2026-ban, amennyiben 2025. december 31-ig benyújtják az engedélykérelmet.

Az egyszerűsítések kiterjednek a jelentéstételi kötelezettség gyakoriságára is. A negyedéves adatszolgáltatást 2026-tól kezdve felváltja az éves jelentéstétel, amely a tárgyévet követő szeptember 30-án lesz esedékes. A 2026-ban importált CBAM-köteles termékekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségnek tehát legkésőbb 2027. szeptember 30-ig kell eleget tenni.

Az EY kapcsolódó cikkét ide kattintva, még a PwC kapcsolódó hírét ide kattintva olvashatja el.