keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozóknak

Fából készült bútorok EPR-kötelezettségei – gyakorlati útmutató vállalkozásoknak (2026)

Fából készült bútorok EPR-kötelezettsége – Gyakorlati útmutató vállalkozásoknak (2026)

Jelen dokumentum a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EPR rendelet) – a többször módosított, különösen a 203/2025. (VII. 17.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben alkalmazandó szöveg – alapján mutatja be az EPR-köteles termékek körébe tartozó fából készült bútorokra, valamint azok csomagolására vonatkozó legfontosabb szabályokat.

A tájékoztató célja, hogy a fa bútorok gyártásával, forgalmazásával foglalkozó, illetve ilyen termékeket Magyarországra behozó vállalkozások számára gyakorlati segítséget adjon az EPR-kötelezettségek teljesítéséhez.

Uniós háttér
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetése az Európai Unió hulladék- keretirányelvére (2008/98/EK) vezethető vissza, amely előírja, hogy a gyártók viseljék termékeik hulladékká válása utáni kezelésének pénzügyi felelősségét. Ennek hazai átültetése a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben, valamint az EPR rendeletben történt meg.

A magyar szabályozás ennek megfelelően rendszerezi a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket több termékáramra – így a csomagolásra és a fából készült bútorokra – is, amelyekre egységes elvek alapján állapítja meg a díjfizetési és adminisztrációs kötelezettségeket.

Hatály, forgalomba hozatal
Az EPR rendelet hatálya egyrészt az abban nevesített, tizenegy termékáram szerinti EPR- köteles termékekre – ezen belül az EPR-köteles fából készült bútorokra –, másrészt ezen termékek hulladékaira és az ezekkel kapcsolatos tevékenységekre terjed ki.

Elsőként azt kell vizsgálni, hogy az adott gazdasági szereplő az érintett termék vonatkozásában gyártónak minősül-e. A „gyártó” fogalmát a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 16. pontja határozza meg: gyártónak minősül a termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza. Ez röviden azt jelenti, hogy az EPR alanyi hatálya az ellátási lánc első olyan szereplőjére terjed ki, aki a terméket belföldön először hozza forgalomba.

Az EPR-rendelet szerinti díjfizetési kötelezettség a fából készült bútor és annak csomagolása szerinti gyártó általi első forgalomba hozatalával keletkezik. Forgalomba hozatal alatt kell érteni a fából készült bútor tulajdonjogának első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházását – ideértve azt az esetet is, amikor a bútorasztalos által elkészített konyhabútort a helyszínen beépítve értékesítik, illetve az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás keretében történő értékesítést.

Forgalomba hozatalnak minősül továbbá a fából készült bútor saját célú felhasználása, például az alkalmazottnak történő átadás, illetve minden olyan használat, felhasználás vagy használatba adás, amely nem a számviteli törvény szerinti saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.
Külföldről behozott fából készült bútor esetében saját célú felhasználásnak tekintendő a külföldi csomagolás (kartondoboz, fólia, címke stb.) végleges elválasztása is, például lapraszerelt konyhabútor helyszíni kicsomagolása az összeszerelés érdekében.

Termék megnevezése, előírásai, lehatárolása
Az EPR-köteles termékek és anyagok köre az EPR rendelet 1. számú mellékletében található, ahol a termékáramokhoz – illetve egyes esetekben az ágazati jogszabályok szerinti termékekhez – áru-megnevezés és vámtarifaszám (KN-kód) is kapcsolódik.
A csomagolás termékkörére vonatkozóan a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet ad részletes definíciót: csomagolásnak minősül minden olyan, bármilyen anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására vagy bemutatására használnak.

A fából készült bútor EPR-szempontú lehatárolása áruismeretet és áruosztályozást igényel. Az adott gazdasági esemény szerinti terméket az érintett személynek kell besorolnia, elsősorban a termék anyaga, rendeltetése, kialakítása és a szerződéses feltételek alapján, majd ezt követően állapítható meg az EPR-rendeleten belüli jogi státusza.

Az EPR-rendelet értelmező rendelkezése szerint vámtarifaszám alatt a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a közös vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet szerinti, a Kombinált Nómenklatúrában (KN) használt áruazonosító számot kell érteni. Bútorok esetében
ezért az EPR tárgyi hatályát a KN 44. és 94. Árucsoport megfelelő rendelkezéseivel összhangban kell vizsgálni.

Gyakorlati szempontból az áruval kapcsolatos adminisztrációt végző személynek célszerű ismernie a gyártó által előállított valamennyi asztalosipari/bútoripari terméket, azok csomagolását, és a beszállítókkal, vevőkkel fennálló szerződéses viszonyokat is. Az egyszerű
áruvizsgálat (anyag, méret, beszállítói paraméterek) sok esetben elegendő, de vitás esetben külső szakértő bevonása is indokolt lehet.

EPR-köteles fabútorok vámtarifaszámai
Az EPR rendelet szerint EPR-köteles terméknek minősülnek többek között az alábbi fából készült bútorok:
• 9401 41 00 vámtarifaszám: ággyá átalakítható ülőbútor (a kerti ülőbútor vagy kempingfelszerelés kivételével)
• 9401 61 vámtarifaszám: más favázas ülőbútor
• 9401 69 vámtarifaszám: más kárpitozatlan favázas ülőbútor
• 9403 30 vámtarifaszám: hivatali fabútor
• 9403 40 vámtarifaszám: fa konyhabútor
• 9403 50 vámtarifaszám: fa hálószobabútor
• 9403 60 vámtarifaszám: más fabútor.

Megjegyzés: a fából készült bútoroknál figyelembe kell venni a KN 44. és 94. Árucsoport vonatkozó rendelkezéseit. A „fa anyag” fogalma nemcsak a felületmegmunkált tömörfa, hanem a rétegelt lemezből, rostlemezből, forgácslapból (pozdorjalapból) stb. összeállított termékeket
is magában foglalja.

EPR adminisztráció
A fából készült EPR-köteles bútor gyártójának első teendője, hogy a tevékenység megkezdésével egyidejűleg, de legkésőbb 15 napon belül kérelmezze nyilvántartásba vételét az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál (Pest Vármegyei Kormányhivatal) az OKIRkapu
online felületén. Ezt megelőzően a koncessziós társaság (MOHU) által működtetett elektronikus felületen történő regisztráció szükséges.

Főszabály, hogy a gyártónak az EPR-köteles fából készült bútor forgalomba hozataláról – a kiskereskedelmi értékesítés kivételével – kiállított számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt igazoló okiraton a következő szöveget kell feltüntetnie: „A kiterjesztett
gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”

A gyártó köteles nyilvántartást vezetni a forgalomba hozott bútorokról (megnevezés, mennyiség kilogrammban, KF-kód), és negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig adatot szolgáltatni az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére. Az adatszolgáltatás alapján a MOHU állítja ki a számlát, amely alapján az EPR-díjat negyedévente, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetni.

Az általános forgalmi adó szabályai szerint az EPR-díj az áfa alapjába beletartozik, vagyis az EPR-díjjal növelt ellenérték után kell az áfát megfizetni.

EPR kód, díjkód, EPR-díj
Az EPR-köteles fából készült bútorok nyolc számjegyű azonosító számmal, úgynevezett KF-
kóddal kerülnek azonosításra. A KF-kód öt kódösszetevőből áll, felépítése a következő:
✓ 1–2. karakter: termékáramot vagy az abból képződött hulladékot jelölő kód
✓ 3–4. karakter: anyagáram kód
✓ 5–6. karakter: csoportkód
✓ 7. karakter: kötelezettséget jelölő kód
✓ 8. karakter: származáskód

Nem tömörfából készült konyhabútor példája (új bútor, kollektív teljesítés, belföldi előállítás):
✓ Termékáram kód (1–2. karakter): 21
✓ Anyagáram kód (3–4. karakter): 20
✓ Csoportkód (5–6. karakter, új bútor): 10
✓ Kötelezettséget jelölő kód (7. karakter, kollektív teljesítés): 1
✓ Származáskód (8. karakter, belföldi előállítás, önálló forgalomba hozatal): 1

Fából készült bútor díjkódja: B01. Az EPR-kódnak kiemelt jelentősége van a díjmegállapítás, a nyilatkozatadás, a nyilvántartás, az adatszolgáltatás és az EPR-díj fizetés szempontjából.

Időbeli hatály, díjváltozás
A fából készült bútorokra vonatkozó EPR-díj mértéke 2023–2025 között 17 Ft/kg volt, majd az energiaügyi miniszter rendelete alapján 2025. október 1-jétől 51 Ft/kg-ra emelkedett. A gyártó által fizetendő EPR-díj – a 2025. október 1-jétől hatályos miniszteri rendelet szerint – 51 Ft/kg a fából készült bútorokra.
Fontos, hogy a vállalkozások a díjtételt mindig az adott időszakra hatályos miniszteri rendelet alapján alkalmazzák, és ezt belső nyilvántartásukban is egyértelműen elkülönítsék.

Gyakorlati javaslat a KF-kódokra
A gyártó – különösen a kis- és középvállalkozások – számára célszerű, hogy a használt KF- kódokat (például B01), illetve a hozzájuk tartozó KN-számokat (9401, 9403) belső nyilvántartásban rögzítsék. Ez megkönnyíti az adatszolgáltatást, a számlázást, valamint hatósági ellenőrzés esetén az EPR-kötelezettség igazolását. Több terméktípus gyártása esetén ajánlott termékcsoportonként külön listát vezetni a KF-kódokról és a mindenkori díjtételekről.

Gyakorlati teendők fabútort gyártó vagy forgalmazó vállalkozásoknak
A fából készült bútorokat gyártó vagy Magyarországon elsőként forgalomba hozó vállalkozások számára az alábbi lépések elvégzése ajánlott:
➢ Megvizsgálni, hogy a gyártott/forgalmazott termékek (KN 9401, 9403) EPR-köteles fabútornak minősülnek-e, és milyen KF-kód (például B01) tartozik hozzájuk.
➢ Regisztrálni a MOHU elektronikus rendszerében, majd az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál (OKIRkapu) a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül.
➢ Belső nyilvántartási rendszert kialakítani, amelyben termékenként rögzítik a mennyiséget (kg), a KN-számot, a KF-kódot, a díjkódot és a vevő/partner adatait.
➢ Negyedévente – a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig – benyújtani az EPR- adatszolgáltatást, majd a MOHU által kiállított számla alapján az EPR-díjat határidőben megfizetni.
➢ A vevők felé kiállított számlán (a kiskereskedelmi értékesítés kivételével) feltüntetni:
„A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”

Készült: 2026.02.12-i hatályos jogszabályok alapján!

„Női példaképek a digitális gazdaságban” díj – 2026

Az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary (WiTH) Egyesület 2026-ban is díjazza a digitális gazdaság területén példaértékű munkát végző hölgyeket. A „Női példaképek a digitális gazdaságban” pályázat célja, hogy bemutassa és elismerje azokat a digitális gazdaságban dolgozó női szakembereket, akik munkájukkal közvetlenül hozzájárulnak a technológiai és informatikai területek fejlődéséhez.  

A díjjal szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a digitális gazdaság minden nő számára nyitott és valós szakmai lehetőségeket kínál. A technológiai szektor több területén továbbra is alacsony a női munkavállalók jelenléte, a példaképek láthatóvá tétele erősíti a bátorító mintákat és hozzájárul egy sokszínűbb, inspiráló digitális közeg kialakulásához. 

További részletek és a jelölési űrlap ITT található.

NKFIH – országos felmérés az S3 prioritásokról és a kutatási infrastruktúrák használatáról

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) megbízásából a Clarity Consulting Kft. országos felmérést készít az Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) prioritásainak érvényesüléséről, valamint a hazai kutatási infrastruktúrák (KI) használatáról és hozzáférhetőségéről.

A felmérés célja, hogy a különböző régiók és szervezettípusok gyakorlati tapasztalatait összegyűjtve megalapozott javaslatok szülessenek arra, hogyan lehet a KFI-forrásokat és fejlesztési irányokat hatékonyabban összehangolni, illetve hogyan lehet a kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférést és hasznosítást javítani.

A kutatás fontos eleme az online kérdőív, mely 2026. március 21. napjáig tölthető ki az alábbi linken:

Kutatási infrastruktúra kérdőív: https://form.jotform.com/260324819851359
S3 kérdőív: https://form.jotform.com/260351619328053

 

 

Pályázat a minimálbér-emelés miatti kompenzációhoz

A vállalkozások 2026. március 1-jétől igényelhetik a minimálbéren foglalkoztatottak után járó kompenzációs támogatást a Magyar Államkincstáron (MÁK) keresztül. Az érintett cégek közel 50 ezer forint kompenzációt kaphatnak, éves szinten munkavállalónként a támogatás összege 49 920 forint, és a minimálbér-emelésből eredő többletkiadások enyhítését, valamint a munkahelyek védelmét szolgálja.​

A 2024 novemberében kötött hároméves bérmegállapodás alapján – a tavalyi évhez hasonlóan – 2026-ban is pályázhatnak a cégek támogatásra. Ez azokra a munkavállalókra vonatkozik, akiknek alapbére 2024. szeptember 1. és november 15. között legfeljebb 290 800 forint volt (részmunkaidősök esetén arányosítva).

A konstrukció lényege, hogy 2025 és 2027 között mindig az előző évi minimálbérhez kötött szociális hozzájárulási adó (szocho) összegét kell megfizetniük.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet minimálbérrel kapcsolatos elemzése a GVI odalán, ide kattintva olvasható.

A program a „Minimálbér emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása” keretében, egyszerűsített elektronikus eljárással érhető el, és a kérelmeket a MÁK-on keresztül lehet benyújtani 2026. március 1-jétől. A teljes pályázati felhívás ide kattintva olvasható el.

További információk a „Letölthető dokumentumok” menüpont alatt találhatók és az alábbi elérhetőségen kérhetők: szocho@allamkincstar.gov.hu.

50% kedvezmény minősített elektronikus aláírásra az önkéntes kamarai tagoknak

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elkezdte az önkéntes kamarai tagok részére kialakítandó kedvezményes konstrukciók kidolgozását. A Kamarai Kedvezményprogram első stratégiai együttműködése a Microsec Zrt.-vel jött létre, amely minősített elektronikus aláírási szolgáltatást nyújt.

A megállapodás értelmében az önkéntes kamarai tagok az első évben 50% kedvezménnyel vehetik igénybe a minősített elektronikus aláírási szolgáltatást (e-Szignó).

A minősített elektronikus aláírás lehetővé teszi, hogy a vállalkozások biztonságosan, teljes joghatással járó módon intézzék elektronikus ügyeiket, szerződéskötéseiket és hivatalos dokumentumaikat.

Az igénylés menete

Az e-Szignó igénylés online történik az alábbi felületen:
https://e-szigno.hu/mkik

Az igényléshez szükséges:

  • az aláírást igénylő személy adatainak megadása,

  • a vállalkozás adatainak rögzítése,

  • érvényes személyazonosító igazolvánnyal történő videóazonosítás.

A kamarai tagsági jogosultság ellenőrzése automatikusan történik.

A Kamarai Kedvezményprogram célja, hogy kézzelfogható, gyakorlati előnyöket biztosítson a vállalkozások számára. A jövőben további kedvezményes konstrukciókkal és együttműködésekkel is segítjük tagjaink versenyképességét.

További információ:
https://mkik.hu/hirek/elektronikus-alairas-felaron-az-onkentes-kamarai-tagoknak

A Webes Ügysegédet március 2-től felváltja a Vállalkozói Ügysegéd

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatójában bejelentette, hogy a Webes Ügysegédet március 2-tól felváltja majd a Vállalkozói Ügysegéd. A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján (ÜPO) keresztül érhető el. A felkészülést és a zökkenőmentes átállást segíti a NAV azzal, hogy március 1-ig még a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

A magyarországi egyéni vállalkozók napi szinten használják hivatalos ügyintézésekben a NAV felületeit, ami adatváltozásokkal együtt átlagosan havi 15 ezer egyéni vállalkozói bejelentést fogad és rögzít a hivatal bejelentőfelülete és adatbázisa.
Az új ügysegéd egyszerűbb, gyorsabb, és könnyebben használható lesz, a NAV-honlapról is könnyen elérhető, okostelefonra optimalizált felület. Az új oldalon a vállalkozó képviselője, meghatalmazottja teljeskörűen intézheti a vállalkozással kapcsolatos ügyeket, bejelentéseket, ha rendelkezik Egyéni vállalkozói nyilvántartással kapcsolatos ügyek-re az UJEGYKE-n bejelentett meghatalmazással.

Az intézhető ügykörök, a bejelenthető adatok, valamint a választható és kötelező nyilatkozatok köre nem változik. Az Ügysegéddel továbbra is igényelhető hiteles igazolás az egyéni vállalkozás adatairól. A nyilvántartásba bejegyzett adatok az új felületen is megtekinthetők.

A legfontosabb tudnivalók:

  1. A Vállalkozói ügysegéd beépül a NAV szolgáltatásaiba, így már kezelhetővé váltak a meghatalmazások is. Az UJEGYKE nyomtatványon az Egyéni vállalkozói nyilvántartással kapcsolatos ügyek (kivéve adóügyek) ügytípus jelölésével a könyvelő jogosult a nevében eljárni.
  2. Meghatalmazás egyéni vállalkozói ügyek intézésére (UJEGYKE) az ONYA oldalon készíthető el.
  3. Képviseletválasztó felületen választható, hogy saját ügyben vagy más ügyében jár el.
  4. A „Bejelentéseim, kérelmeim’ képernyőn láthatók a korábban már megtett bejelentések, típusra és időszakokra szűrhetők. Fontos: Ezen a felületen kizárólag azok az ügyek láthatók, melyek a Vállalkozói ügysegéden keresztül kerültek bejelentésre. A régi rendszerben intézett ügyekhez kapcsolódó dokumentumok a Webes ügysegéden érhetők el továbbra is.
  5. A rendszer ismeri az egyéni vállalkozás állapotát és csak olyan ügytípust jelenít meg, amely az adott esetben intézhető.

Egyéni vállalkozói lehetőségek:

  1. Egyéni vállalkozás indítása
  2. Egyéni vállalkozással kapcsolatos adatváltozás bejelentése
  3. Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése
  4. Egyéni vállalkozó tevékenység szüneteltetés utáni folytatásának bejelentése
  5. Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése
  6. Hatósági bizonyítvány igénylése egyéni vállalkozásról

Az Adótanácsadók Egyesületének több tagja is részt vett a felület tesztelésében, észrevételeket tettek a felületen jelenleg fennálló problémákra, melyekre az útmutatóban a felület fejlesztésének megtörténéséig alternatívát kínálnak. Az útmutató ide kattintva érhető el. 

 

 

Új funkciók a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban

A Digitális Állampolgár (DÁP) mobilalkalmazás folyamatosan újabb és újabb funkciókkal bővül, 2026 elején pedig több fontos fejlesztés is élesedett, amelyek növelik az alkalmazás használhatóságát.

A mobilalkalmazás legújabb frissítésével elérhetővé vált a tartós tár funkció, melynek segítségével a korábban csak 30 napig tárolt hivatalos üzenetek hosszú távon is megőrizhetővé váltak az alkalmazásban. A tartós tár bevezetésének köszönhetően egy helyen megőrizhetővé váltak a fontos hivatalos dokumentumok.

A tartós tár megvalósítása mellett az eSzemélyi aktiválása is elvégezhető közvetlenül a digitális állampolgárság regisztrációs folyamatának részeként. Korábban a kormányablakban vagy más eszközök segítségével kellett aktiválni, azonban már a DÁP-on belül is sikeresen elindítható ez a folyamat.

Az aktiváláshoz szükséges:

  • a telefon NFC-olvasója (ennek segítségével kerül azonosításra a személyi igazolvány chipje)
  • szükség van az ötjegyű aktiváló kódot tartalmazó zöld kódkártyára, amelyet az okmány igénylésekor adnak. Amennyiben ez nem áll a rendelkezésre, az e-Személyi aktiválása csak személyesen, kormányablakban lehetséges.

A Digitális Állampolgárság 2025-2026 program részeként a FinTechZone és a Comnica megtartotta a webináriumának 4. részét is, melyben szó esett az eAzonosításról, az eAláírás, az eFizetés és az ePosta rendszerek jövőben bevezetéséről is.

A webinárium eddig megjelent részei ide kattintva tekinthetők meg.

MÁV-csoport ingatlanok értékesítése

A MÁV-csoport a vasúttársaság tulajdonában lévő ingatlanokról egy nagy, ingatlan-újrahasznosítási projektet indított el, amely keretein belül az érdeklődők áttekinthetik a bérbeadásra vagy értékesítésre kínált ingatlanokat.

A MÁV célja ezzel a projekttel, hogy a listázott ingatlanok ne legyenek kihasználatlanok, hanem helyet adjanak új szolgáltatásoknak, illetve vállalkozásoknak.

Zala vármegyében több ingatlan is listázásra került:

Keszthely belterület 4060/3 8360 Keszthely HRSZ 4060/3
Keszthely belterület 4063 8360 Keszthely, Napsugár u. 6.
Zalaegerszeg belterület 4373/3 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk utca 16.
Zalaegerszeg belterület 4373/2/A/1 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk utca 16/2. fsz. ajtó:1.

A MÁV csoport ingatlanportfóliója ide kattintva megtalálható.

Gyakorlati tudást adó szakmai képzések

Az UniChamb Kft. által közvetített egyetemi mikroképzések korszerű tudással segítik a vállalkozásokat és szakembereket a versenyképesség megőrzésében.

Az UniChamb Kft. a Széchenyi István Egyetem, valamint a Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarák közös kezdeményezéseként jött létre. Küldetése, hogy hidat képezzen az egyetemi tudásbázis és a vállalati szféra gyakorlati képzési igényei között.

Az UniChamb olyan képzéseket kínál, amelyekben az egyetemi háttér biztosította tudományos megalapozottság együtt jelenik az iparági szakértők gyakorlati tapasztalatával.
A programok célja, hogy a résztvevők azonnal hasznosítható, piacképes kompetenciákat szerezzenek, rugalmas oktatási formában, a mindennapi munkavégzés mellett is.
A teljes képzési kínálat és a részletes tájékoztatók elérhetők a Széchenyi István Egyetem oldalán. »»»

Egyedi vállalati igények vagy kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos kérdések esetén az UniChamb Kft. munkatársai készséggel állnak rendelkezésre.
info@unichamb.sze.hu

 

Planet Budapest 2026

A Kék Bolygó Alapítvány szervezésében kerül megrendezésre a Planet Budapest 2026 rendezvény 2026. február 25. és március 1. között Budapesten, a Vasúttörténeti Parkban.

A Planet Budapest egy egyedülálló fenntarthatósági rendezvény, amelynek vállalt küldetése, hogy minél több embert megszólítva, az élményeken keresztül tudást közvetítsen, szemléletet formáljon. Filmes terek, interaktív installációk és inspiráló programok segítenek megérteni, hogyan kellene fenntarthatóbban élnünk, és miként formálhatjuk a jövőt mindennapi – egyedi és közösségi – döntéseinkkel.

A Planet Expo a fenntartható jövő üzleti és szakmai fóruma. Szakkiállítás és konferencia, ahol az innováció és a kreatív megoldások az élhető jövőt szolgálják.
Az Expo standjai az öt nap bármelyikén előzetes foglalás vagy regisztráció nélkül megtekinthetők.
A szakmai programokon előzetes regisztrációval lehet részt venni, a regisztráció elérhető a honlapon.

Főoldal – Planet Budapest

Bízunk benne, hogy minél többen ellátogatnak az eseményre.