Az Azonosításra Visszavezetett Dokumentum Hitelesítés (AVDH) szolgáltatás 2025. október 31-én véglegesen megszűnt, így 2025. november 1-jétől minden gazdálkodó szervezet képviselőjének minősített elektronikus aláírással kell rendelkeznie az elektronikus ügyintézéshez és nyilatkozattételhez. Mivel elektronikus ügyintézés során elektronikusan kell hitelesíteni az iratokat, így ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezetek eleget tudjanak tenni az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó kötelezettségüknek, a gazdálkodó szervezet képviselői kötelesek minősített elektronikus aláírással rendelkezni.

A minősített elektronikus aláírás azt jelenti, hogy ahhoz személyi azonosító okmánnyal (személyi igazolvány, vagy útlevél) történő, a személyes jelenléttel egyenértékű személyazonosítás szükséges, ez alapján a szolgáltató egy névre szóló elektronikus igazolványt ad, ez a tanúsítvány. Ezen túlmenően kapunk egy úgynevezett titkos kulcsot, amit egy bevizsgált (hardver)eszközön tárol a szolgáltató. Ez biztosítja a biztonság legmagasabb szintjét.

A minősített elektronikus aláírást az egész Európai Unióban mindenki köteles elfogadni, és az a kézi aláírással egyenértékű. A minősített elektronikus aláírás ún. teljes bizonyító erejű magánokiratot hoz létre, ami azt jelenti, hogy a bíróság azt köteles valódinak elfogadni, és annak kell bizonyítani az okirat valótlanságát, aki vitatja az aláírást (és nem annak kell az irat valódiságát, aki az okiratot bemutatja). A minősített elektronikus aláírás hiteles, ami azt jelenti, hogy minden hatóság köteles elfogadni, hogy az aláírás attól származik, akinek a neve a tanúsítványon szerepel.

Ezzel szemben a (jelző nélküli) fokozott biztonságú elektronikus aláírás nem hoz létre teljes bizonyító erejű magánokiratot. Minősített tanúsítvány nélküli fokozott biztonságú elektronikus aláírás írásbeli lehet, de teljes bizonyító erejű nem, és hiteles sem lesz (321/2024. korm. Rendelet 31. §), így nem használható fel sem cégeljárásban, sem ingatlan-nyilvántartási eljárásban, sem sehol, ahol a jogszabály teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy hiteles iratot követel meg (a 321/2024. Korm. Rendelet 44. § főszabályként mindenhol hiteles másolatot követel meg, ha az irat papír alapú). Amennyiben egy cég képviseletében vásárolunk magunknak minősített elektronikus aláírást, akkor javasolt a minősített aláírói tanúsítványt a cégjegyzékbe bejegyeztetni.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tájékoztató anyaga szerint 2025. november 1. napjától az elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfeleknek az elektronikus úton történő ügyintézéshez megfelelő – minősített – elektronikus aláírás tanúsítvánnyal és időbélyegző szolgáltatással szükséges rendelkezni a foglalkoztatási fő/osztálynál történő ügyintézéskor.

A bizalmi szolgáltatóktól és a beszerezhető tanúsítványokról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Hatósági nyilvántartást vezet, ami ITT érhető el. A bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvántartások (Minősített szolgáltatások) IDE kattintva érhetők el.

A nyilvántartásban a már korábban általunk is ajánlott szolgáltatók szerepelnek:

• NetLock Kft.
• MICROSEC zrt.

 Azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, amelyeknek jelenleg nincs halaszthatatlanul szükségük elektronikus aláírásra, nem feltétlenül indokolt az azonnali beszerzés, ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy bármikor előállhat olyan helyzet, amikor elengedhetetlenné válik az elektronikus aláírás használata. Előfordulhat, hogy egyes vállalkozások működésük során soha nem igénylik ezt a szolgáltatást, ugyanakkor bármikor — akár a közeljövőben, akár későbbi időpontban — keletkezhet olyan jogi vagy adminisztratív kötelezettség, amelyhez elektronikus aláírás szükséges.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) április óta három etapban kezdeményezett adategyeztetést olyan a cégeknél, amelyek ugyan bejelentették az egyszerűsített foglalkoztatást, ám járulékbevallásukban nem szerepeltették a munkavállalót. Az eljárások mérlege pozitív: a vállalkozások 80 százaléka együttműködött.

A NAV kockázatelemzése előzetesen 568 eltérést azonosított, amelyek összesen 352 foglalkoztatottat és 3105 munkanapot érintettek. A hivatal ezen eltérések miatt kereste meg a kiválasztott adózókat. Az adategyeztetés ezúttal is az Ügyfélportálon zajlott, egy egyszerű, néhány kérdéses online kérdőív kitöltésével.

A folyamat során az adózók és könyvelőik együttműködők voltak, a megkeresettek csaknem fele már az első napon átvette az értesítést az elektronikus tárhelyén. A tapasztalatok azt mutatják, az új eljárás egyre inkább beépül a gyakorlatba, amit az is jelez, hogy az előző kampányokhoz képest a felére csökkent a telefonos adózói megkeresések száma.

Az előzetes elemzés és az adózók válaszai egyaránt arra világítottak rá, hogy a hibák elsöprő többsége az M-lapok hiányából fakadt: a foglalkoztatást ugyan bejelentették, de a járulékbevallás részletező adatai elmaradtak. A rendezetlen közterhek csaknem 64 százalékára vonatkozóan érkezett pótlólagos bevallás az adategyeztetés alapján. Ugyanakkor ezeknek csak mintegy 45 százalékához kapcsolódott tényleges befizetés. Ez arra utal, hogy míg a könyvelők többnyire elvégzik az adminisztratív korrekciókat, az adózók konkrét fizetési hajlandósága jóval visszafogottabb.

Az adategyeztetési eljárás mérlege azt mutatja, hogy a megkeresett adózók 78 százaléka kitöltötte a kérdőívet, és az azonosított eltérések 56 százalékát rendezték is. Mindössze 11 esetben volt szükség bírság alkalmazására a kérdőív be nem küldése miatt. Azoknál, akik ugyan kitöltötték a kérdőívet, de kötelezettségeiket nem rendezték, a NAV ellenőrzést indított, míg a részben teljesítőket támogató eljárással segítette.

A tapasztalatok alapján az eljárás nemcsak a véletlen adminisztratív hibák gyors javítását teszi lehetővé szankciók nélkül, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy az adózók hosszú távon tudatosabban és fegyelmezettebben teljesítsék bejelentési és bevallási kötelezettségeiket. A NAV továbbra is folytatja az adatelemzésen alapuló megkereséseket, hogy az ellenőrzési kapacitásokat a tényleges mulasztásokra összpontosíthassa, miközben támogatja azokat az adózókat, akik készek a gyors és együttműködő korrekcióra.

Első, egész EU-ra kiterjedő felmérés a témában friss adatokat ad a munkahelyi digitális eszközhasználatról, a digitális megfigyelésről és az algoritmikus munka-irányítás gyakorlatáról valamennyi uniós tagállamban.

Ma már a munkavállalók kilencven százaléka számítógépekre, mobil eszközökre és irodai szoftverekre támaszkodik a munkája ellátásához, miközben a dolgozók 30%-a használ mesterséges intelligencia eszközöket, különösen nagy nyelvi modelleken (LLM-ek) alapuló chatbotokat. Az EU-ban közel négy dolgozóból egy (37%) esetében figyelik a munkaidejüket.

Ezek az eredmények egy 2024–2025-ben végzett, a Bizottság Foglalkoztatásért, Szociális Ügyekért és Befogadásért felelős Főigazgatóságával együttműködésben készült új felmérésből származnak. A vizsgálatban az EU mind a 27 tagállamából összesen 70 316 munkavállaló vett részt, és az eredményeket a JRC tanulmánya publikálja: Digital monitoring, algorithmic management and the platformisation of work in Europe (Digitális megfigyelés, algoritmikus irányítás és a munka platformizálódása Európában).

A tanulmány a munkahelyi digitális eszközhasználatra — így az MI-re is — fókuszál, vizsgálja a digitális megfigyelés elterjedtségét és jellegzetességeit, valamint az algoritmikus irányítás mértékét és országonkénti eltéréseit az EU-ban.

A szerzők bemutatják, hogyan alakítja át a digitalizáció a munkadinamikait, felvetve kérdéseket az adatvédelemről, az autonómiáról és a munkaterhelésről.

A digitális eszközök általános elterjedtsége és az MI terjedése

A munkavállalók túlnyomó többsége (90%) ma már digitális eszközökre támaszkodik a munkája elvégzésében, ami minden ágazatban átalakítja a munkakörnyezetet. Az MI használata a munkahelyen egyre gyakoribbá válik: az EU munkavállalóinak 30%-a használja azt, különösen szöveggel kapcsolatos feladatoknál, mint az írás és fordítás.

Az írás az összes felhasználás 65%-át teszi ki, ezt követi a fordítás (59%), az adatok feldolgozása és ötletek megvitatása (38%), átiratkészítés (28%), képalkotás/generálás (27%), tervezés és ütemezés (24%) és ügyféltanácsadás (19%).

Az MI-használat különösen magas az északi és közép-európai országokban. Az MI alkalmazása jelentősen eltér a különböző foglalkozási ágazatok között, az irodai jellegű munkakörök vezetnek az elterjedésben.

Digitális megfigyelés: nő az adatgyűjtés képessége

A digitális megfigyelés ma már jelentős felügyeleti eszköz a munkahelyeken: a munkavállalók 37%-át figyelik munkaidejükre vonatkozóan, és 36%-át belépési/kilépési időkre. A munkavállalók fizikai helyzetének nyomon követése és a munkavállalói tevékenységek digitális eszközökkel történő monitorozása általában ritkább.

Az előbbi típusú megfigyelés gyakoribb olyan ágazatokban, mint a közlekedés, az építőipar vagy a gyártás, míg az utóbbi jellemzően a pénzügyi szektorban, a közigazgatásban és az ICT szektorban fordul elő.

A két leggyakoribb digitális megfigyelési módon — munkaidő és belépési/kilépési mozgások kártyás nyomon követésén — túl léteznek még más megoldások is. Az internet-használat monitorozása, CCTV alkalmazása, valamint a hívások, az internet-használat és a járművek helyzetének követése meglehetősen elterjedt a közép- és kelet-európai országokban.

Algoritmikus irányítás: automatizáció a munkaerő-koordinationban

Az algoritmikus irányítás, bár kevésbé elterjedt, mint a digitális megfigyelés, teret nyer, és Európa országaiban és munkahelyein meglehetősen változatos mintázatot mutat.

A felmérés azt mutatja, hogy az EU munkavállalóinak 24%-ának automatikusan osztják be a munkaidejét. Ezt a megközelítést gyakran kísérik olyan algoritmusok, amelyek a feladatok prioritását határozzák meg.

Egy másik, jelenlévő, de kevésbé elterjedt algoritmikus irányítási forma az, hogy az EU munkavállalóinak 13%-a esetében a teljesítményt automatikusan értékelik és jutalmazzák.

Platformizáció: az új munkaparadigma

A platformizáció fokát — azaz a digitális eszközhasználat és a digitális megfigyelés/algoritmikus irányításnak való kitettség kombinációját — figyelembe véve a tanulmány hat munkavállalói kategóriát különít el, és megadja arányukat az uniós munkaerőn belül:

• 6% nem használ digitális eszközöket és nem érinti őket semmilyen platformizáció.
• 33% használ digitális eszközöket platformizáció nélkül: nincsenek kitéve digitális megfigyelésnek
  vagy algoritmikus irányításnak.
• 42% részleges platformizációnak van kitéve: legalább egyfajta digitális megfigyelésnek és egyfajta algoritmikus irányításnak.
• 9% információs platformizációnak van kitéve, azaz tevékenységfigyelésnek és algoritmikus értékelésnek — ez leggyakrabban a pénzügyi és biztosítási szektorokban fordul elő.
• 7% fizikai platformizációnak van kitéve, főként olyan ágazatokban, mint a bányászat, a közlekedés és a logisztika.
• 2% az EU munkavállalóinak teljes mértékben platformizált.

Hatás a munkakörülményekre

Az eredmények azt sugallják, hogy a teljes és a fizikai platformizáció gyakran negatív munkakörülményekkel korrelál, ideértve a megnövekedett stresszt és a csökkent autonómiát. Ezzel szemben az információs platformizációnak — amelyet tevékenységfigyelés és algoritmikus értékelés jellemez — kevesebb negatív következménye látszik; ez a típus jellemzően otthoni munkavégzéshez kötődik.

Következmények a politikák számára és további kutatási irányok

Egyes, digitális megfigyelés és algoritmikus irányítás kombinációi esetén gondosan mérlegelni kell a potenciálisan negatív munkakörülmény-befolyásokat. Ez az új tanulmány egyedi adatokat kínál a munka digitalizációjának hatásáról, és értékes forrást jelent a Bizottság erre irányuló erőfeszítéseihez, többek között a Minőségi Munka Útvonalhoz (Quality Jobs Roadmap) és az algoritmikus irányításra vonatkozó kezdeményezéséhez.

A jelentés hangsúlyozza a társadalmi partnerek és a döntéshozók összehangolt fellépésének szükségességét annak biztosítására, hogy a munka folyamatban lévő digitalizációja egyszerre legyen gazdaságilag előnyös és társadalmilag felelős.

Háttér

A munka digitalizációja gyors technológiai előrelépések és olyan uniós politikák közepette zajlik, amelyek célja az innováció előmozdítása miközben védik a munkavállalói jogokat. A JRC Algorithmic Management and Platform Work (AIM-WORK) felmérés és átfogó elemzése alapos, friss pillanatképet ad arról, hogyan alakítja át a digitális forradalom az európai munkavilágot mély és egyenetlen módon.

A tanulmány korábbi JRC-felmérésekre épít, és szélesebb perspektívát nyújt a munka digitalizációjáról az EU-ban. Kiemeli a folyamatos kutatás fontosságát annak megértéséhez, hogyan hatnak a különböző digitális eszközök, a megfigyelés és az MI az egyes ágazatokra és régiókra.

Forrás: Európai Bizottság

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Heti Monitor október havi gyűjteménye, valamint annak grafikonkészlete Excel formátumban alább csatolva letölthető:

KSH_Monitor_2025_10_15

KSH_Monitor_2025_10_15

KSH_Monitor_2025_10_22

KSH_Monitor_2025_10_22

KSH_Monitor_2025_10_29

KSH_Monitor_2025_10_29

2026. február 19–22. között a HUNGEXPO ad otthont a turisztikai szektor legnagyobb seregszemléjének, ahol a Budapest Boat Show és a Karaván Szalon újdonságai, a népszerű e-bike-ok széles kínálata, valamint a legfrissebb turisztikai trendek egyaránt helyet kapnak.

Ez a rendezvény egyszerre felejthetetlen élmény az utazni vágyóknak és kiemelt üzleti lehetőség az iparág szereplőinek. Az Utazás kiállítás az a hely, ahol a turizmus jövője formálódik és ahol ott lenni kötelező!

Csatlakozzon kiállítóként, és mutassa meg kínálatát közvetlenül azoknak a szakmai partnereknek és utazóknak, akik aktívan keresik az új úti célokat, élményeket és nyitottak az újdonságokra. Ne hagyja ki a lehetőséget, a kedvezményes early bird jelentkezés már csak október 31-ig él!

Forrás: turizmus.com

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) minden hónapban elkészíti Gazdasági Havi Tájékoztatóját a magyar gazdaság szereplői számára.

TARTALOM:

Pályakezdők foglalkoztatása
2025 első felében a hazai vállalkozások 7%-a foglalkoztatott pályakezdőt

A vállalkozások toborzási stratégiái
A vállalkozások 7,7%-a gondolja úgy, hogy az átképzett munkaerő valóban segítséget jelente a számukra

Nemzetközi tendenciák
A világgazdaság óvatosan stabilizálódott, de a feldolgozóipar továbbra is a stagnálás határán maradt

Gazdasági Havi Tájékoztató – 2025. szeptember

A Magyar Nemzeti Bank a bankrendszeri verseny erősítése érdekében indította el a Minősített Vállalati Hitel minősítést, amelynek célja, hogy a kis- és középvállalkozások gyorsan és kedvező feltételekkel juthassanak forint alapú hitelhez a beruházásaikhoz – ismertette Varga Mihály, miután hivatalában fogadta Nagy Eleket, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét.

Varga Mihály elmondta: a jegybank több körben folytatott egyeztetéseket a Magyar Bankszövetséggel a vállalati hitelezési aktivitás piaci alapú élénkítése kapcsán, különös tekintettel a KKV-szektorra. A közös munka eredményeként a Magyar Nemzeti Bank a korábban alkalmazott Minősített Fogyasztóbarát termékek mintájára, 2025. augusztus 1-jétől elérhetővé tette a Minősített Vállalati Hitel (MVH) minősítést. A megjelölést azok a beruházási célú vállalati hiteltermékek nyerhetik el, amelyek a jegybank által meghatározott feltételeknek megfelelő forint alapú hitelt nyújtanak – fejtette ki a jegybankelnök. Varga Mihály hozzátette: a pályázatok elbírálását követően akár már szeptembertől elérhetővé válhatnak a vállalkozások számára a Minősített Vállalati Hitelek, amelyek tartósan a piaci gyakorlat részévé válhatnak, széles körben támogatva beruházási céljaikat. A Magyar Nemzeti Bank és a Kamara elnöke egyetértettek abban, hogy a turbulens világgazdasági környezetben a hazai kisvállalkozások támogatása kulcsfontosságú feladat, amelynek egyik újabb eszköze lehet a Minősített Vállalati Hitel.

2023. július 24-én hatályba lépett a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényt (a továbbiakban: Panasztörvény). Az üzleti szférát érintő legfontosabb változás, hogy ún. belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására kötelezte az érintetteket.

A Panasztörvény értelmében a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások, és a pénzmosási törvény hatálya alá tartozók a foglalkoztatottak számától függetlenül már 2023. július 24-étől kötelesek ún. belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni és működtetni. (Ide tartoznak – többek között – a könyvelőirodák, ingatlanközvetítők). Azok a foglalkoztatók, akik legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak, 2023. december 17. napjáig kötelesek voltak belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni. A Panasztörvény szerint egyébként bármely foglalkoztató létrehozhat belső visszaélés-bejelentési rendszert, akkor is, ha a törvény alapján ilyen kötelezettsége nincs.

A kis-és középvállalkozások (azaz a legfeljebb 249 személyt foglalkoztatók) közösen is üzemeltethetnek belső visszaélés-bejelentő rendszert, a többi vállalkozásnak azonban saját rendszerre, azaz általában erre szolgáló bejelentő felületre, saját eljárási szabályzatra, saját szervezeti egységre vagy a vállalkozásban kijelölt pártatlan személyre, vagy ezek hiányában az ilyen paraméterekkel rendelkező rendszert működtető megbízottra (külső szervezetre vagy bejelentővédelmi ügyvédre) van szüksége.

Röviden összefoglalva a Panasztörvény „A foglalkoztató által létrehozott belső visszaélés-bejelentési rendszer” című alcímének lényege a következő:

1. A törvény szerint az érintett foglalkoztatók belső visszaélés-bejelentési rendszerébe a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. A jogsértésnek a bejelentő munkavégzésével kapcsolatos tevékenységével összefüggésben kell lennie.

2. Kizárólag érintett személy tehet ide bejelentést. Bejelentésre jogosult például a munkavállaló, a volt munkavállaló, az ügyfél, a volt ügyfél és a tulajdonos, a kisebbségi tulajdonos is.

3. A belső visszaélés-bejelentési rendszert a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti, vagy ezzel a feladattal szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható. A törvény összeférhetetlenségi szabályokat is megállapít, amely alapján például a cég ügyeiben egyébként eljáró jogi képviselő nem lehet egyben a vállalkozás bejelentővédelmi ügyvédje is.

4. A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetőjének kötelezettsége, hogy az érintettek részére információt nyújtson a belső visszaélés-bejelentési rendszer működéséről, elérhetőségéről, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásról. Ezt a törvény így nem mondja ki, de ez az információ-nyújtási kötelezettség praktikusan egy bejelentés-kezelési szabályzat megalkotását jelenti.

5. Ha bejelentés érkezik, azt ki kell vizsgálni, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a bejelentett visszaélések orvoslására. Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről – mondja ki a törvény.

6. A törvény tartalmazza a bejelentővédelmi jogokat. Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, és amelyet a foglalkoztató és a bejelentő közötti jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

7. A törvény szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszerre vonatkozó törvényi kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi.

Mire szolgál a bejelentő rendszer?

Az új törvény lehetővé teszi, hogy a munkavállalók és a vállalkozások, intézmények partnerei bejelentsék az általuk jogellenesnek vélt cselekményeket. A belső rendszerben bejelenthető jogellenes vagy annak feltételezett cselekmény, mulasztás vagy egyéb visszaélésre vonatkozó információ.

Ki tehet bejelentést?

• aktív és korábbi, valamint kiválasztás alatt álló foglalkoztatott;
• egyéni vállalkozó és egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll vagy állt, vagy esetében a szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött;
• a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező vagy korábban azzal rendelkezett személy, illetve az, akivel tulajdonosi részesedés átruházására irányuló szerződés megkötése van folyamatban, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületének aktív, korábbi, illetve kiválasztás alatt álló tagja, ideértve a nem ügyvezető tagot is;
• aktív és korábbi, valamint kiválasztás alatt álló önkéntes és gyakornok;
• aktív és korábbi, valamint kiválasztás alatt álló szerződéses partner (vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy).

A törvény alapján a belső visszaélés-bejelentési rendszert a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti, vagy a rendszer működtetésével bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható. A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője kezeli a bejelentéseket, folytatja le a vizsgálatokat, tartja a kapcsolatot a bejelentőkkel és az érintettekkel.

Milyen módon tehető bejelentés?

Bejelentés szóban (telefonon, más hangüzenetküldő rendszer útján, és személyesen) és írásban is tehető a foglalkoztató által meghatározott módon a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetőjénél. A szóbeli bejelentést rögzíteni kell vagy írásba kell foglalni, amelyet – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban át kell adni.

A bejelentés visszaigazolása

Az írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított 7 napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást kell küldeni a bejelentő számára.

Hogyan történik a bejelentés kivizsgálása?

A bejelentést a beérkezéstől számított legkésőbb 30 napon belül ki kell vizsgálni. A kivizsgálás várható időpontjáról pedig a bejelentőt tájékoztatni szükséges. Ezt a határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani. A bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontja mellett a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól is tájékoztatni kell. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot. A bejelentés kivizsgálása során a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.

A bejelentés kivizsgálása során meg kell vizsgálni annak megalapozottságát, és szükség esetén meg kell tenni a megfelelő lépéseket a visszaélések megszüntetése érdekében. Amennyiben a bejelentés büntetőeljárás indítását indokolja, gondoskodni kell a feljelentés megtételéről.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer üzemeltetője írásban tájékoztatja a bejelentőt a vizsgálat lefolytatásáról, valamint a vizsgálat eredményéről és az elrendelt vagy tervezett intézkedésekről. A belső visszaélés-bejelentési rendszer üzemeltetője a Panasztörvényben meghatározott esetekben mellőzheti a bejelentés kivizsgálását (például nem a jogosult tett bejelentést, a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés), ebben az esetben a vizsgálat mellőzéséről, a mellőzés okairól tájékoztatást kell adnia.

A fenti tájékoztatásokat nem kell írásban megtenni, ha a bejelentőt szóban értesítették, és ő azt tudomásul vette.

A bejelentő védelme

A bejelentő védelmére a Panasztv. 8. alcímében foglalt rendelkezések irányadóak.

Adatkezelés

A bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatok körét a belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozó foglalkoztató, mint adatkezelő határozza meg. Az adatkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozó foglalkoztató adatkezelési tájékoztatója tartalmazza.

Ha egy cég, vállalkozás a törvényi kötelezettség ellenére nem hozta volna létre a belső visszaélés-bejelentési rendszerét, még mindig pótolhatja. A vállalkozás jogszerű működése önmagában is érték – ezért a hatályos törvénynek e tekintetben is meg kell felelni.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Kék Bolygó Alapítvánnyal együttműködve fontosnak tartja a fenntarthatóság, valamint a körforgásos gazdaság jelentőségét, melynek érdekében Áder János a kuratórium elnöke és Nagy Elek az MKIK elnöke együttműködési szándékukat fejezték ki a Planet Budapest 2026 rendezvény sikeres lebonyolítása érdekében.

Az Alapítvány szervezésében 2026.02.25-től – a Vasúttörténeti Parkban – megrendezésre kerül a Planet Budapest 2026. rendezvény

A Planet Budapest egy egyedülálló, két-három évente megrendezésre kerülő fenntarthatósági esemény, amely a jövőformálásról, a tudás és az élmény összekapcsolásáról, valamint a közösségi cselekvés ösztönzéséről szól.

A Planet Expo keretében számos ágazat képviselteti magát, amelyek kulcsszerepet játszanak a fenntarthatósági célok elérésében.

Az esemény az alábbi szektorok szereplőit vonja be:

1. Agrárium – a mezőgazdasági termelés fenntarthatóbbá tétele.
2. Élelmiszeripar – élelmiszer-előállítás és -ellátás környezetbarát megoldásokkal.
3. Építőipar – fenntartható építészeti és urbanisztikai megoldások.
4. Energetika – megújuló energiák és energiahatékonyság.
5. Finanszírozás – zöld beruházások és fenntartható finanszírozási formák.
6. Hulladékgazdálkodás – körforgásos gazdaság, újrahasznosítás.
7. Logisztika és közlekedés – környezetbarát szállítási és ellátási rendszerek.
8. Okosvárosok – digitális megoldások és innováció a városfejlesztésben.
9. Oktatás – szemléletformálás és tudásátadás minden korosztálynak.
10. Szemléletformálás – társadalmi attitűdváltás elősegítése.
11. Vízgazdálkodás – fenntartható vízhasználat és vízvédelem.

Kiválasztási alapelvek:

Magyar vállalatok (nagyvállalatok, KKV-k, Start-up-ok) fenntartható megoldásainak, működési módjainak bemutatása

A Planet Expo pavilonjában összesen 100 stand kap helyet, amelyek támogatott, díjmentes részvételi lehetőséget biztosítanak a kiállítók számára. A standok lángmentesített kartonpapírból készülnek, ami környezetbarát és biztonságos megoldásként illeszkedik a fenntarthatósági célkitűzésekhez.

Ezen felül 33 cég kerül kiemelésre a „Your Planet Science” elnevezésű részlegen, ahol külön installációval jelenhetnek meg.

A kiállítók számára 2025. június 19-től kezdődően nyílt meg a jelentkezés lehetősége a Planet Expo rendezvényre, az 1. körös jelentkezés lezárására 2025. július 25-én kerül sor.

Az érdeklődők a részvételhez szükséges információkat és a regisztrációs felületet a planetbudapest.hu oldalon illetve az alábbi linken találják meg:

https://greendex.hu/planet-budapest-ceg-jelentkezes/

A 2023-as PLANET-ről az összefoglalók ide kattintva érhetőek el:

https://greendex.hu/planet-budapest-a-szamok-tukreben/

https://greendex.hu/kiallitok-planet-budapest/