A Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal (MEKH) és az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, Steiner Attila bejelentette, hogy csökkentésre kerülnek a rendszerhasználati díjak, melynek köszönhetően az áramárak terén is jelentős mérséklődés várható. Az MKIK már 2022. szeptemberében jelezte Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszternek, hogy a magas rendszerhasználati díjak jelentős terhet rónak a vállalkozásokra, majd a GVI-vel és PwC-vel közösen készített kutatásban ismételten felhívtuk erre a figyelmet, javasolva az elosztói díj és az átviteli díj mérséklését. A területi kamarai jelzések nyomán pedig ismételten megküldtük ezen javaslatunkat Lantos Csaba, energiaügyi miniszternek 2023. március elején.

A bejelentés több tízezer cégnek jelent könnyebbséget. A MEKH bejelentése szerint 2024. január 1-jétől a rendszerhasználati díj részét képező átviteli díj átlagosan 30%-kal kerül kevesebbe, míg az átlagosan fizetendő elosztási díjak csökkenése – feszültségszinttől függően – 7-68% közötti mértéket tesz ki. További költségcsökkenést eredményezhet, hogy az energiaárak is mérséklődtek a tavaly őszi-téli időszakhoz képest – így az új áramévre már kedvezőbb áron köthetnek áramvásárlási szerződést a vállalkozások.

A közleményhez kapcsolódóan Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a változás nyomán 2024-től 4 forinttal csökkennek kilowattóránként a rendszerhasználati díjak több tízezer közepes és nagyfogyasztó vállalat számára.

A rendszerhasználati díjak mérséklése mellett pedig az új villamosenergia tárolók 100%-os átvitelidíj kedvezményt kapnak, ösztönözve ezzel a cégeket a rendszerkiegyenlítésben egyre nagyobb szükségű tárolók telepítésére. Ehhez január közepén megnyílik a 62 milliárdos tárolótelepítési pályázat is.

A Portfolio kapcsolódó cikkét ide kattintva olvashatja el.

A 2024. február 1-jei Turizmus Évadnyitó Gálán kerül átadásra a Fenntarthatósági Díj. A pályázatot a Turizmus.com szerkesztősége a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvánnyal közösen hirdeti meg.

A díj célja, hogy elismerje és a szélesebb közönséggel is megismertesse azokat a személyeket, akik vezető szellemiségükkel a fenntarthatóságot a cégük/szervezetük elemi üzleti stratégiájába tudták építeni, és hiteles és példamutató fellépésükkel, innovatív intézkedéseikkel rendszerszintű változásokat tudtak elindítani a fenntarthatósági folyamatok felgyorsítására a turisztikai szektorban.

A díj egy szakmai és egy közönségdíj keretében ismeri el azon személyek munkáját, akik vezető szerepet vállaltak a legkiemelkedőbb fenntartható turisztikai projektekben.

A díj pályázat útján nyerhető el. Egy rövid adatlap kitöltésével kell bemutatni a projekt vezetőjét, a projekt konkrét célkitűzéseit és megvalósulását, kiemelve azon törekvéseket, amelyek segítették az adott vállalkozás fenntartható stratégiáját.

A díjra a turisztikai szektor bármely szegmenséből lehet pályázni magánszemélyként vagy vállalati projektvezetőként, meglévő vagy fejlesztés alatt álló, hosszú távú fenntarthatóságot szem előtt tartó épített projekttel vagy szolgáltatási koncepcióval.

A pályázatokat szakmai zsűri értékeli, rangsorolja, és dönt a szakmai díj odaítéléséről. A szakmai zsűri által az első három legjobbnak ítélt pályaművet közönségszavazásra lesz bocsátva, így a szakmai díj mellett egy közönségdíj is elnyerhető.

Pályázni 2024. január 10-ig az alábbi linken lehetséges.

Bővebb információ az esemény weboldalán olvasható.

Több milliárd forinttal nő az idei önkéntes pénztári befizetések után visszajáró személyijövedelemadó-összeg, mivel nőtt az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetések nagysága is. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) pedig egyszerűen használható, a szükséges lépéseket közérthető módon felsoroló kisokost állított össze az adóvisszatérítéshez szükséges tennivalókról, hogy minél többen kapják meg a visszajáró pénzt.

Hangsúlyozták, hogy az év végén újra aktuális az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetésekre összesen járó, legfeljebb 150 ezer forintos adóvisszatérítés igénybevétele, és ismertették, a 2021-es 123,4 milliárd forint után tavaly csaknem 133 milliárd forintra nőtt az egyéni befizetések, és 43-ról mintegy 47 milliárd forintra a munkáltatói befizetések összege. Tavaly már 24 milliárd forint szja-t utalt vissza az állam az öngondoskodást szolgáló befizetések után.

Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke kiemelte, azért állították össze a tudnivalókat az ÖPOSZ honlapján – https://www.penztar-szovetseg.hu/penztari-adovisszateritesi-kisokos/ – , hogy minél több pénztártag értesüljön az adóvisszatérítés lehetőségéről, így minél többen vegyék igénybe ezt az állami ösztönzőt.

Ahhoz, hogy az adóvisszatérítés elérje a maximális összeget, az idei önkéntes pénztári befizetések – a munkáltatói hozzájárulást is beleértve – el kell érjék a 750 ezer forintot. Ennek a 20 százaléka ugyanis az a 150 ezer forintos összeg, amelyet visszakaphatnak az adózók.

Ennél alacsonyabb éves befizetésnél az adóvisszatérítés összege is csökken, és azok, akik valamilyen okból nem fizetnek szja-t – például a 25 éven aluliak vagy a családi adókedvezményben részesülők -, értelemszerűen nem részesülhetnek szja-visszatérítésből sem. Akik viszont a pénztári tagság mellett nyugdíjbiztosítással, illetve nyugdíj-előtakarékossági számlával is rendelkeznek, akár 280 ezer forintot is visszakaphatnak.

Felhívták a figyelmet arra, hogy az önkéntes nyugdíj- vagy egészségpénztári tagoknak célszerű ellenőrizniük egyenlegüket, és ha van rá módjuk, minél inkább feltölteni. Azoknak pedig, akik még nem tagok, de tudnak 750 ezer forintot mozgósítani, érdemes belépniük valamelyik pénztárba, ami már online is megtehető. Az utalásoknak az idei utolsó banki munkanapig, azaz december 29-ig kell beérkezniük a számlákra ahhoz, hogy adóvisszatérítésre jogosítsanak – írták.

(Forrás: MTI)

Februárban rajtolhat el a vállalkozások elektromosjármű-beszerzéseit támogató program. Támogatásra magyarországi gazdasági társaságok, továbbá a taxi szolgáltatást nyújtó vagy legalább két főt foglalkoztató egyéni vállalkozások pályázhatnak a jövőre élesedő kiíráson.

A tervek szerint 30 milliárd forintos keretösszegből igényelhetnek vissza nem térítendő állami hozzájárulást a hazai gazdasági társaságok tisztán elektromos személygépkocsi, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához.

A tervek szerint egy jármű beszerzéséhez az akkumulátor kapacitásának függvényében 2,8-4 millió forint támogatás nyerhető el. A zöldenergia hasznosítást ösztönző felhívás tervezete most véleményezhető, a végleges kiírás a jövő év elejéig megjelenhet. A pályázatokat várhatóan 2024. február elsejétől tizenhárom hónapon át lehet majd benyújtani.

A magyar gazdaság jövője a zöldenergia. A károsanyag-kibocsátás mintegy ötödéért a közlekedés, szállítás felel, e környezetterhelés túlnyomó részét a közúti forgalom okozza. A szektor zöldítésében meghatározó eszköz az elektromos autózás térnyerésének ösztönzése. A korszerű járművek levegőszennyezés nélkül használhatók, csendesebbek a belső égésű motorral hajtottaknál, üzemeltetőiknek működési-karbantartási költségeket takaríthatnak meg.

A szaktárca adatai szerint jelenleg már közel 85 ezer zöld rendszámos gépjármű közlekedik a hazai utakon. Több mint felük tisztán elektromos személygépkocsi. A kormány a társadalmi egyeztetésen lévő programmal a vállalatokat ösztönzi e-járművek beszerzésére.

A támogatási összegek jelentősen mérséklik a hagyományos hajtású gépkocsik árelőnyét, vonzóbbá és kifizetődőbbé teszik az elektromos személy- és teherautók, kisbuszok megvásárlását.

Támogatásra magyarországi gazdasági társaságok, továbbá a taxi szolgáltatást nyújtó vagy legalább két főt foglalkoztató egyéni vállalkozások pályázhatnak a jövőre élesedő kiíráson. A flottaszolgáltatók külön programban vehetnek majd fel kedvezményes hitelt elektromos gépjárművek beszerzésére.

A tíz fő alatti állományi létszámú vállalkozások legfeljebb egy, a 10-49 fő közöttiek legfeljebb öt, az 50-249 fő közöttiek legfeljebb tíz, míg a nagyobbak legfeljebb 16 járművet szerezhetnek be. Az egy cégre eső minimális támogatási érték tehát 2,8 millió, a maximális elnyerhető forrásmennyiség pedig 64 millió forint lehet.

Az uniós tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament 2023. december 8-án ideiglenes politikai megállapodásra jutott egy olyan rendeletről, amely közös szabályokat határoz meg a megújuló gázok és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozóan. A jogszabály célja az, hogy az energiarendszeren belül megkönnyítse a megújuló és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok – különösen a hidrogén és a biometán – térnyerését.

Az orosz gázmanipulációs lépések és a gázszállítások fegyverként való felhasználása miatt megkapják a tagállamok azt a jogot, hogy átmenetileg korlátozzák az EU területére érkező orosz vezetékes és LNG-alapú gázszállításokat azért, hogy az orosz gázról leválás ne jelentsen számukra biztonsági fenyegetést, azaz ne tudja őket zsarolni az orosz fél a folyamat során. A rendelettervezet konkrét szövege rögzíti a tagállamok azon lehetőségét, hogy arányos intézkedéseket hozhatnak, eszerint az előzetes kapacitásfoglalások átmeneti időre szóló korlátozására minden egyes hálózathasználóra vonatkozóan az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező belépési pontokon vagy az LNG-terminálokon korlátozhatják a rendszerüzemeltetőket, hogy az előzetes kapacitásfoglalásra vonatkozó megbízást teljesítsék.

Azonban a rendelettervezet kiköti: „mielőtt bármilyen döntést hoz az adott tagállam, konzultálnia kell az Európai Bizottsággal, valamint – amennyiben az intézkedés valószínűleg érinti őket – a többi tagállammal”.

Magyarország számára legalább két dolog miatt fontos fejlemény:

• Egyrészt ennek tükrében magabiztosabban is haladhat az orosz gázról leválás, a jelentős függőség enyhítése, útján, hiszen kevésbé kell tartania a Gazprom felőli megtorló lépésektől, például a gázszállítások direkt akadályoztatásától valamilyen cél elérése érdekében,
• Másrészt jobban kell figyelnie azokra a „kapuőr” tagállamokra, főként Bulgáriára és Szlovákiára, amelyeken keresztül hozzájut az orosz importgáz jelentős részéhez, és amely tagállamok a most megkapott jog alapján felléphetnek az orosz gáz ellen, ha azzal nem sodorják veszélybe a magyar ellátásbiztonságot (se).

A Tanács oldalán közzétették annak a 230 oldalas rendeletmódosításnak a szövegét, amely az uniós gázpiaci csomag rendeletalkotási lábát érinti, amire azért kell jobban figyelni, mert ha az előzetes alku szövegét hivatalosan is elfogadja a tagállamokat tömörítő Tanács és az EP, akkor a rendelet közvetlenül hatályosul az összes tagállamban, nem kell hozzá további jogi aktus.

A fent bemutatott korlátozási jog mellett magyar szempontból van még egy fontos témaköre a gázpiaci jogszabályi csomag friss politikai alkujának, amely az unión belüli gázpiaci szolidaritás, kisegítő mechanizmus szabályrendszerét módosítja. Ennek egyik elemeként a Tanács és a Parlament megállapodott abban, hogy alapértelmezett rendelkezéseket állapítanak meg a szolidaritás elvének válság esetén történő alkalmazására, amennyiben kétoldalú megállapodások nem állnak rendelkezésre (ha nem kötöttek előre az ilyen vészhelyzetek rendezésére, elszámolására egymással szolidaritási megállapodásokat a tagállamok).

A megállapodás tartalmazza:

• egy határokon átnyúló egyeztető mechanizmus létrehozását a kártalanítás utólagos felülvizsgálatára,
• a nem létfontosságú fogyasztás önkéntes csökkentését a védett fogyasztók részéről, valamint
• a határokon átnyúló áramlásokra vonatkozó biztosítékokat.

Az ideiglenes megállapodás emellett egy önkéntes mechanizmust is tartalmaz, amelynek keretében egy tagállam szolidaritási kérelme alapján egy másik, közvetlenül nem kapcsolódó tagállam is biztosíthat gázmennyiséget piaci alapú intézkedések alkalmazásával. Így például, ha valamilyen ok miatt Magyarország bajba kerülne a gázellátás terén, akkor többek között Németország, vagy Lengyelország is kisegíthetné a szorult helyzetből önkéntes felajánlás segítségével.

A Magyar Közlöny 2023. évi 173. számában megjelent a Kormány 531/2023. (XII. 5.) Korm. rendelete a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet módosításáról. A csütörtökön (2023.12.07.) hatályba lépő jogszabály alapján a jövőben három stratégiai kabinet köré szerveződik a kormány munkája, melyek az alábbiak:

• Stratégiai Kabinet (2023. december 7. napjától nevéből kikerül a „családügyi” megnevezés), melyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vezet majd. Ha az EU-t érintő ügyekről tárgyal a testület, üléseit az EU-ügyekért felelős miniszter, Bóka János vezeti.
• Gazdasági Kabinet élére Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kerül. A Gazdasági Kabinet összevonásra kerül a Növekedési és Versenyképességi Kabinettel (önállóan 2023. december 7-ig működik), így ennek megfelelően jogköre 66-ra bővül.
• Nemzetpolitikai Kabinetet Semjén Zsolt, a miniszterelnök általános helyettese fogja vezetni.

A Védelmi Tanács üléseit a miniszterelnök vezeti majd.

A rendelet módosítását követően a Pénzügyminisztérium közleményt adott ki, melyben bejelentik az új kormányzati döntéshozó fórum megalakulását a fegyelmezett költségvetési gazdálkodásért, melynek célja, hogy a válságok leküzdésével a kormány felgyorsítsa az egyensúlyi mutatók javítását, a költségvetési hiány és az államadósság csökkentését. Továbbá a pénzügyminiszter vezetésével költségvetési munkacsoport áll fel. Ennek a feladata a költségvetés egyensúlyának szigorú védelme lesz, amelynek keretében vizsgálja a Kabinetek döntéseit és költségvetési vétóval is élhet azokkal szemben.

Az átalakítás keretében egy másik előkészítő munkacsoport is alakult. Ez az Alkotmányossági Előkészítő Munkacsoport, amely az elé kerülő tervezeteket jogi és alkotmányossági szempontból elemzi majd. A testület élére az igazságügyi miniszter kerül.

2023. december 1-jétől – az uniós vámjogi elvárásoknak megfelelve – a harmadik országokból érkező importszállítmányok vámkezelését egy új, még modernebb és biztonságosabb informatikai rendszer segíti, az eVÁM AIS.

December 1-jétől importeljárás kizárólag az új rendszerben kezdeményezhető.

Az eVÁM AIS-t a kiscsomagos e-kereskedelmi forgalom kezelésére kifejlesztett, nagy adattömeget kezelő eVÁM alapjain alakította ki a NAV. Az eVÁM-ot a 22 euró alatti, kis értékű e-kereskedelmi küldemények áfamentességének megszűnése hívta életre.

Az átállás a piaci szereplők és szövetségek bevonásával 2023. november 1-jén kezdődött meg, és 2023. november 30-án sikeresen zárult. Az új rendszer bevezetése ütemezetten, zökkenőmentesen, a kereskedelmi folyamatok zavartalanságának biztosításával valósult meg. A külkereskedelmi folyamatok felügyeletét és ellenőrzését 19 éven át szolgáló CDPS-t a NAV lekapcsolta, így 2023. december 1-jétől importeljárás kizárólag az eVÁM AIS-rendszerben kezdeményezhető.

A NAV sajtóközleményét ide kattintva olvashatják

Czifrusz Márton az „Akkumulátoripari fellendülés Magyarországon: az értéklánc szereplői, dolgozói és szakszervezeti perspektívák” c. tanulmányáról készített rövid összefoglaló az alábbi mellékletben elérhető.

Összefoglaló_Akkumulátoripari fellendülés Magyarországon

A Magyar Formatervezési Tanácsot 2023. szeptember 1-jétől a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, Irodáját a Nemzeti Innovációs Ügynökség működteti.

Magyar Formatervezési Tanács figyelemmel kíséri és értékeli a hazai design helyzetének, illetve gazdasági jelentőségének alakulását, és javaslatokat dolgoz ki a hazai kreatívipar fejlesztésére irányuló kormányzati stratégiára. Célja a hazai formatervezési kultúra fejlesztése, a magyar nemzetgazdaság versenyképességének erősítése a designvezérelt innovációval.

A Magyar Formatervezési Tanács központi email címei az alábbiak szerint változnak 2023. november 30-át követően:

• mfti@niu.hu
• mfd@niu.hu
• moholyosztondij@niu.hu

A NAV által közzétett tájékoztatóban leírják, hogy melyek azok az adókötelezettségek, amelyek a minimálbér és a garantált bérminimum december 1-jei emelkedésével változni fognak.

 Röviden az adókötelezettségek változásairól:

Szociális hozzájárulási adó:

• A Szocho tv. minimálbérként az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét állapítja meg.
• Az egyes külön adózó jövedelmek után fizetendő szocho alapjára vonatkozó éves adófizetési felső határ nem emelkedik.
• Az egyéni és társas vállalkozók kötelezettségeinek megállapítására vonatkozó rendelkezésekben említett minimálbér esetében a 2023. decemberre vonatkozó kötelezettséget a 266 800 forint, és a 326 000 forint alapulvételével kell meghatározni.
  • pl. annak az egyéni vállalkozónak, aki a vállalkozói szja szabályai szerint fizet szochót, az adóalapja a vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Társadalombiztosítási járulék

• A 2023. decemberi tb-járulék megállapításakor minimálbért, vagy szakképzettséget igénylő főtevékenységnél a garantált bérminimum havi összegét, kell alapul venni.

Egyszerűsített foglalkoztatás

• A magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételéből és nem kell szja-bevallást benyújtania, ha ez a bevétele nem haladja meg a mentesített keretösszeget
•  Ha a magánszemélynek alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, akkor a mentesített keretösszeg meghatározásakor az emelt összegű garantált bérminimumot kell alapul venni.

Rehabilitációs hozzájárulás

• A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles kifizetőnek a 2023. január 1-jén hatályos minimálbért, a 232 000 forintot kell alapul vennie

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

• Az ekho alkalmazására 60 millió forint összeghatárig van lehetőség, feltéve, hogy a magánszemély, az Ekho tv. 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogviszonyokból származó jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes minimálbér – 232 000 forint – tizenkétszeresét.