A Magyar Közlöny 2023. évi 171. számában megjelent 2023. évi LXXXIII. törvény az egyes adótörvények módosításáról.

Az Országgyűlés 2023. november 21-ei ülésén 116 igen, 47 nem szavazat és 7 tartózkodás mellett elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló, T/5893. számú törvényjavaslatot és a Törvényalkotási Bizottság összegző módosító javaslatát.

A legfontosabb változásokat adónemenként:

Személyi jövedelemadó (szja)

• Az amerikai-magyar kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése: 2024-től a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (tőkejövedelem, különösen osztalék) esetében a törvény megengedi a külföldön megfizetett adó beszámítását, a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó külön adózó jövedelem estében pedig nem.
• Egyéni vállalkozóvá válás ösztönzése: Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként szerez az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen tagsági jogot megtestesítő részesedést, amennyiben a jog gyakorlásának megnyíltát követő legalább három évig nem értékesíti azt.

Általános forgalmi adó (áfa)

• A közösségen belüli értékesítés – alanyi mentesség: Magyar adóalany is választhatja az adott tagállamban az alanyi adómentességet, ha megfelel az ottani feltételeknek, és az uniós (tehát az egész közösségen belüli) árbevétele nem haladja meg a 100 ezer eurót. Az intézkedés jelentőségét adja, hogy ezentúl a kisebb, de Európai Uniós piacra betörni készülő vállalkozások nem kerülnek hátrányba a helyi, alanyi adómentes vállalkozásokkal szemben.
• Áfa bevallás: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az szja-bevallások mellett már az áfabevallások tervezetét is elkészíti, és kiajánlja a rendelkezésére álló adatok felhasználásával. Azok az adózók, akik elfogadják majd a kiajánlott bevallást, nem lesznek kötelesek belföldi összesítő jelentés készítésére sem.
• Változik a kedvezményes áfakulcsú és az adómentes termékek és szolgáltatások köre.

 Társasági adó (tao)

• K+F adókedvezmény: a globális minimumadó jogszabállyal együtt fogadtak el egy társasági adótörvényt érintő új kedvezményt, a kutatás-fejlesztési (K+F) adókedvezményt, mely a globális minimumadó számítása során elismert kedvezmény lesz. Az elfogadott jogszabály a K+F adóalap-csökkentő tétel helyett 5 évre szóló adózói választás alapján kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybevételét teszi lehetővé.

Kisvállalati adó (kiva)

• Egyesülés, szétválás: A kisvállalati adó (KIVA) jelenlegi szabályai alapján a KIVA szerint adózó cégek nem egyesülhetnek más céggel, nem válhatnak szét, különben elveszítik a KIVA szerinti adózás lehetőségét, és két évig nem is választhatják újra ezt a kedvező adózási módot. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslata alapján a törvénytervezet tartalmaz egy új kivételszabály, mely ugyan szűk körben, de lehetővé teszi a KIVA-val adózó cégek egyesülését, szétválását.

 

Az MKIK Közgazdasági Igazgatóságának 2023/III. negyedéves Gazdasági Tájékoztatója csatolva elérhető.

Gazdasagi-tajekoztato-iii-negyedev

 

A Deposit Return System (DRS), vagyis a kötelező visszaváltási rendszer 2024. január 1-től teljes hatállyal életbe lépő szabályozás, amely a gazdaság számos tagját érintő kötelezettséget jelent.

Uniós irányelvet átültetve a szabályozás célja, hogy Magyarország 90%-os visszaváltási arányt érjen el a PET palackok, ALU dobozok és üveg italcsomagolások területén. A visszaváltási rendszer bevezetése mérföldkő a hulladékgazdálkodásban, azonban az érintetti körnek újabb kötelezettséget jelent.

A fenti feladat ellátásának segítése céljából a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös tájékoztató anyagot készített az érintetti kör legfontosabb feladatait kiemelve.

MNKSZ MKIK DRS tájékoztató_11.29

2023. december 15-től az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos ügyintézés több részében változás következik be.
A változásokról a Magyar Államkincstár honlapján, ide kattintva talál részletes tájékoztatót.

A bekövetkező változásokról röviden:

• a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személy (ún. „önfoglalkoztató”) kizárólag a SZÜF felületen közzétett űrlap alkalmazásával elektronikusan nyújthat be kérelmeket.
• 2023. december 14. napját követően az ÁNYK-ból beküldött Foglalkoztatói igazolás, Igénybejelentés és Adatlap folyamatos keresőképtelenség igazolásához elnevezésű nyomtatványokat az egészségbiztosító nem fogja befogadni.
• Az „Igénybejelentés az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre, valamint a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokra (EB_IGBEJ_01)” közzétételére 2023. december 15-én kerül sor.
• 2023. december 14-ig a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató (foglalkoztató), illetve az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő stb. kérelmeket az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és állíthatja elő, melyekhez tartozó elektronikus nyomtatványok kizárólag Cégkapun, vagy a kormányhivatalnál történő előzetes regisztrációt követően Ügyfélkapun keresztül küldhetők meg.

Az ÁNYK-s nyomtatványok kivezetésével egyidejűleg megújításra kerülnek a Magyar Államkincstár által rendszeresített, a biztosítottak által kitöltendő különböző nyomtatványok is (például CSED, GYED, örökbefogadói díj igénylésére szolgáló kérelmek)

A Magyar Államkincstár részletes tájékoztatást nyújt arról, hogy az egyes tárhelyek használata esetén hogyan lehet sikeresen beküldeni az űrlapot, illetve, hogy mikor szükséges az RNY-ben ügyintézési rendelkezést tenni és hogyan. Az Elektronikus ügyintézési és RNY tájékoztató a Letölthető dokumentumok alatt érhető el.

2023-ban hatályba lépett a magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelv (NIS2 irányelv), mely megköveteli a nagyobb szereplőktől, hogy vegyék komolyan a kiberbiztonsági kockázatokat és ültessék gyakorlatba azokat az eljárásokat, amelyekkel megelőzhetők és kezelhetők az efféle támadások.

2024. december 31-ig Magyarországon is teljesíteni kell a kibervédelmi követelményeket, így a meghatározott cégeknek 2024. június 30-ig kötelezően be kell jelentkezniük a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál, valamint 2025 végéig ki kell jelölniük egy auditort, aki elvégzi a szervezet kiberbiztonsági átvilágítását.

 A NIS2 meghatározta, hogy melyek azok a cégek, melyeknek kötelezően vállalniuk kell az előírtakat, továbbá az abban írtak a meghatározott cégeken túl érinti azokat is, akik legalább 50 főt foglalkoztatnak, vagy meghaladja a 10 millió eurót az éves nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük.

Az e-kereskedelem területén érintettek lehetnek azok a cégek, akik vegyszerek (pl. kozmetikumok) és élelmiszerek értékesítésével foglalkoznak és megfelelnek a középvállalkozás európai uniós kritériumainak.

 Az uniós előírás elvárja, hogy az érintett szervezetek

• ellenőrizzék, hogy a beszállítóik is megfelelő kibervédelmi gyakorlatokat alkalmaznak,
• belső képzésekkel és szimulációkkal ismertessék a munkatársakkal a kibervédelmi fogalmakat, veszélyeket és kiberhigiéniai gyakorlatokat,
• azonosítsák és orvosolják az IT rendszereik biztonsági kockázatait, illetve
• bejelentsék az esetleges incidenseket.

Az uniós előírás megköveteli továbbá, hogy az érintett vállalatok alkalmazzanak bizonyos alapbiztonsági intézkedéseket a kibertámadások megelőzése érdekében.

 A kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések részletei az irányelv 21. cikkében olvashatóak.

Az irányelv teljes magyar nyelvű szövege itt olvasható.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) idén is tárgyalásokat folytatott a minimálbér és a garantál bérminimum mértékéről.

A tárgyalások eredményeként megjelent a Magyar Közlöny 2023. évi 164. számában a Kormány 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról, mely szerint a legkisebb bérek már idén decembertől emelkednek.

• A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. december 1-jétől havibér alkalmazása esetén 266 800 forint.
• A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. december 1-jétől havibér alkalmazása esetén 326 000 forint.

 A rendelet 2023. december 1-jén lép hatályba, mely kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.

A rendelet rendelkezéseit első alkalommal a minimálbér vagy a garantált bérminimum összege alapján meghatározott, 2024. január hónapjára járó juttatások, támogatások (ide nem értve a jogszabály alapján nyújtott, intézmények működéséhez, szolgáltatások nyújtásához adott költségvetési támogatást), ellátások megállapításánál, valamint a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság 2024. évi szüneteltetése tekintetében kell alkalmazni. Ebben az esetben 2024. január 1. napjáig a 2023. november 30-án hatályos, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 573/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet alkalmazandó.

A minimálbér tárgyalások folyamatát a Portfólió cikkjében összefoglalva találja.

Az Országgyűlés elfogadta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének kezdeményezését, december első péntekét a Magyar Vállalkozók Napjává nyilvánították, jelent meg a Magyar Közlöny 2023. évi 165. számában.

Fónagy János kiemelte, hogy a vállalkozások adják a magyar gazdaság tartópillérét, több millió család egzisztenciáját biztosítják, ráadásul az elmúlt évtizedben látott példa nélküli fejlődés – az 1 millió új munkahely létrehozása, a keresetek háromszorosára növelése, valamint a regisztrált álláskeresők számának történelmi mélypontra szorítása – nélkülük nem valósulhatott volna meg. írja a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.