A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának összefoglaló jelentéseit az alábbiakban olvashatók:

• a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati nemzetgazdasági ágban, valamint a feldolgozóiparon belül az élelmiszergyártási és italgyártási ágazatok területén működő munkáltatók foglalkoztatási gyakorlatának célvizsgálatáról
• a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 2023. III. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól
• bekövetkezett munkabalesetek újabb esetleírásainak közzétételéről

A Magyar Közlöny 2023. évi 192. számában megjelent a Kormány 1612/2023. (XII. 28.) Korm. határozata a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030 felülvizsgálatáról és annak keretében megvalósítandó 2024–2025. évi kiemelt vállalkozásfejlesztési intézkedésekről.

A Kormány kiemelten fontosnak tartja a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését, amelynek érdekében elfogadja a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030 felülvizsgált dokumentumát (a továbbiakban: KKV Stratégia).
A nemzetgazdasági miniszter gondoskodik a KKV Stratégia kormányzati honlapon történő közzétételéről. Továbbá a 2021–2027 közötti tervezési időszak európai uniós támogatásai, valamint a korábbi évek operatív programjaiból visszaforgó pénzeszközök felhasználásának tervezésekor figyelembe kell venni a KKV Stratégia céljait és intézkedéseit.

A KKV Stratégia kiemelten kezelendő 2024–2025. évi feladatainak intézkedési tervének mellékletét a hivatkozott közlönyben tekinthetik meg.

A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramjának keretösszege, 2024. évben történő folytatással 1 200 000 000 000 forintra kerül megállapításra.

A karbonvám mechanizmus (CBAM- Carbon Border Adjustment Mechanism) egy klímavédelmi intézkedés, melynek célja, hogy a jelenleg is érvényben lévő kibocsátáskereskedelmi rendszert („EU ETS”) kiterjessze a harmadik országokból importált, magas károsanyag-kibocsátással járó termékekre, amelyekre így a jövőben karbonvámot kell majd fizetni. A 2021. júliusban kihirdetett javaslatáról a végső egyeztetések folynak.

2022. december 13-án lezárult az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament háromoldalú egyeztetése az importtermékek CBAM módosítási javaslatai kapcsán.

Az egyeztetés eredményeképp az alábbi legfontosabb döntések születtek:

• Az átmeneti (adminisztrációs kötelezettségekkel járó) időszak 2023. október 1-től 2025 végéig tart, ebben a szakaszban a kereskedőknek csak be kell számolniuk a mechanizmus hatálya alá tartozó behozatalukba beágyazott kibocsátásokról, ezért az importőröket arra kérik, hogy 2023. október 1-jétől gyűjtsék a negyedik negyedévi adatokat, első jelentésüket csak 2024. január 31-ig kell benyújtani.

• A CBAM eredeti termékköre (vas- és acéltermékek, elektromos áram, műtrágya, alumíniumtermékek) kibővül a hidrogénekkel és egyes downstream termékekkel. Az importáló gazdálkodók a felsorolt árukra vonatkozó részletes szabályokat a CBAM-rendeletben találják, amely magyar nyelven is letölthető az EU hivatalos oldaláról.
• A korábbi módosítási javaslatokkal szemben, jelen álláspont szerint, a 39. árucsoportba tartozó műanyagtermékek (polimerek) nem esnének bele az érintett termékkörbe.

Következő lépésként a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek külön-külön is el kell fogadnia a módosított rendeletjavaslatot, hogy ezzel megszülethessen a rendelet végleges szövege.

Szíves figyelmükbe ajánljuk a PwC Magyarország szakértőinek a karbonvámról készített tájékoztató anyagát.

Az Európai Unió Tanácsa az Ukrajna elleni folytatódó orosz háborúra tekintettel elfogadta az egyedi korlátozó intézkedéseket is tartalmazó tizenkettedik szankciós csomagját – közölte az uniós tanács hétfőn az MTI szerint.

 Az újabb szankciós csomagban az uniós tagállamokban megtiltják az Oroszországból származó nyers gyémántok behozatalát, mely alól az ipari felhasználásra szánt drágakövek jelentenek majd kivételt. Szintén része a csomagnak az, hogy lezárja a trükközést az orosz nyersolaj kereskedelmével. A most közzétett döntésben szankciós listára helyeztek több olyan céget, amelyek korábban segítettek Moszkvának a kereskedelmi korlátozás alatt lévő termékek behozatalában. Továbbá a csomagban szerepelnek orosz alumíniumipari termékek és megtiltják egyes szoftverek exportját Oroszországba.

 Az újabb szankciókról már az Európai Tanács előző heti ülésén elvi döntés született, de a hétvégén Ausztria a Raiffeisen Bank feketelistázása miatt vétózta annak megvalósulását. Az ukránok végül vasárnap engedtek, és levették a Raiffeisent a listáról, amelyet követően Ausztria is jelezte, hogy elállnak a vétótól.

A hétfői közleményben így már arról számolhatott be a tanács, hogy elfogadták az intézkedéseket. Megfogalmazásuk szerint ezek a szankciók „újabb csapást mérnek” Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús képességére azáltal, hogy az orosz gazdaság legfontosabb ágazatait célozzák, és megnehezítik az uniós szankciók megkerülését.

A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke, Dr. Herich György a legrangosabb szakmai szervezetekkel együttműködve levélben fordult a Pénzügyminisztériumhoz, melyben javasolták, hogy minden év november 10-re kerüljön kijelölésre a pénzügyi-számviteli szakemberek napja.

A szakmai nap kijelölését az alábbi gondolatokkal indokolták:

„A pénzügyi-számviteli szakma kiemelkedően magas szintű és példátlan gyorsasággal változó feltételrendszere, szabályozottsága, bonyolultsága, példátlanul magas ellenőrzöttsége, szankciórendszere, fegyelmezettsége, valamint költségvetési jelentősége jelenleg nincs arányban a kialakult társadalmi elismertségével, presztízsével a szakma és a szakmát gyakorlók megbecsülésével.”

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szakami szervezetek kezdeményezését támogatta és javasolta Varga Mihály pénzügyminiszter úrnak annak megfontolását.

Ennek eredményeként  – az MKIK megerősítésére – Pénzügyminiszter úr a kérést helyénvalónak és támogathatónak titulálta és kezdeményezni fogja, hogy november 10-ét az Országgyűlés hivatalosan a Pénzügyi-Számviteli Szakmai Nappá nyilvánítsa, és ezzel Magyarország is csatlakozzék a Számvitel és a Könyvelők Világnapjához.

Figyelmükbe ajánljuk az Európai Szociális Alapról (ESZA) és az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezésről (YEI) szóló nyilvános konzultációt.

Az online nyilvános konzultációban való részvételre 2024. január 9-ig nyílik lehetőség.

2023-ban a két alap eléri élettartama végét, és a jelenlegi programozási időszakra (2021-2027) beolvadt az ESZA Pluszba.

Az Európai Bizottság jelenleg értékeli az ESZA és az YEI által nyújtott 2014-2020 közötti támogatást.

 Várják mindenki hozzászólását, többek között:

• bárki, aki támogatásban részesült, vagy támogatásra szorul;
• az ESZA és az YEI programok irányításában részt vevő szervezetek;
• kedvezményezettek vagy projektpartnerek;
• a foglalkoztatási, képzési, oktatási és munkapolitikai támogatásban, valamint a társadalmi innovációban részt vevő egyéb szervezetek.

További információ: https://ec.europa.eu/european-social-fund-plus/en/news/take-part-public-consultation-european-social-fund-and-youth-employment-initiative?pk_source=newsletter&pk_medium=email&pk_campaign=eu_social_newsletter_esf

Részvétel: https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/evaluation2014-20ESFandYEI

2024. január 1-jével változik a hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező cégek környezetszennyezési felelősségbiztosításra vonatkozó előírás. A pénzügyi biztosíték, a céltartalék képzésére kötelezettek köréről, a pénzügyi biztosíték, a céltartalék formájáról és mértékéről, felhasználásának feltételeiről, elszámolásának és nyilvántartásának szabályairól, valamint a környezetvédelmi biztosítás részletes szabályairól szóló 271/2023. (VI.29.) Korm. rendelet szerint minimális felelősségbiztosítási limitek kerülnek meghatározásra.

A biztosítást kötelező megkötni, ha a gazdálkodó szervezet a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége:

1. a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot,
2. b) nem veszélyes hulladék esetén – a c) pontban foglaltak kivételével – a 2000 kg-ot vagy
3. c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot meghaladja.

Milyen tevékenységekre terjed ki?

• Nem veszélyes hulladék gyűjtése, szállítása, kereskedelme, közvetítése
• Nem veszélyes hulladék hasznosítása, előkezelése
• Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítása (a hulladéklerakók kivételével)
• Nem veszélyes hulladék termelése
• Veszélyes és nem veszélyes hulladék gyűjtése, szállítása, kereskedelme, közvetítése
• Veszélyes és nem veszélyes hulladék hasznosítása, előkezelése
• Veszélyes és nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítása (a hulladéklerakók kivételével)
• Veszélyes és nem veszélyes hulladék termelése

A környezeti biztosítás a szerződő a cég tevékenységével okozott, előre nem látható környezeti károk felszámolásának finanszírozására szolgál. A jogszabály szerinti minimális limit 10 000 000 Ft/ telephely, mely a veszélyességi besorolás szerint még növekedhet. A környezetvédelmi biztosítás meglétét az üzleti év végét követő május 31-éig szükséges igazolni a hulladékgazdálkodási hatóság részére.

A jelenleg elterjedt környezetvédelmi felelősségbiztosítások többsége nem felel meg a kormányrendelet követelményeinek, ugyanis ezek nem minden esetben fedezik a környezeti elemekben okozott károkat.

A témával kapcsolatban érdemes elolvasni a Hungarorisk cikkét, mely ide kattintva érhető el.

Megszületett a megállapodás az Európai Parlament és a Tanács között a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos törvényjavaslatról, amelynek célja, az MI Európában biztonságos legyen, ne sértse az emberek alapvető jogait, ugyanakkor a technológia fejlődését is segítse.

A megállapodás teljes részleteit csak a végleges szöveg összeállítása és nyilvánosságra hozatala után lehet teljes mértékben megerősíteni, ami néhány hetet vehet igénybe. Az Európai Parlament által kiadott sajtóközlemény azonban megerősíti, hogy a Tanáccsal kötött megállapodás tartalmazza a mesterséges intelligencia alkalmazásának teljes tilalmát:

• olyan biometrikus kategorizálási rendszerek, amelyek érzékeny jellemzőket használnak (pl. politikai, vallási, filozófiai meggyőződés, szexuális irányultság, faji hovatartozás);
• az internetről vagy a térfigyelő kamerák felvételeiből származó arcképek nem célzott lekérdezése arcfelismerő adatbázisok létrehozása céljából;
• érzelemfelismerés a munkahelyeken és oktatási intézményekben;
• társadalmi viselkedésen vagy személyes jellemzőkön alapuló társadalmi pontozás;
• az emberi viselkedést manipuláló mesterséges intelligenciarendszerek, amelyek megkerülik az emberi szabad akaratot;
• az emberek (koruk, fogyatékosságuk, szociális vagy gazdasági helyzetük miatti) kiszolgáltatottságának kihasználására használt mesterséges intelligencia.

Az elfogadott csomag olyan mesterséges intelligencia rendszerekre vonatkozó kötelezettségeket is tartalmaz, amelyek „az egészségre, a biztonságra, az alapvető jogokra, a környezetre, a demokráciára és a jogállamiságra gyakorolt jelentős potenciális káros hatásuk” miatt „magas kockázatúnak” minősülnek.

A megállapodás értelmében az EU-s állampolgároknak joguk lesz panaszt tenni ezekkel a rendszerekkel kapcsolatban.

Megállapodás született továbbá egy „kétszintű” védőkorlát-rendszerről is, amelyet az „általános” mesterséges intelligencia rendszerekre kell alkalmazni, mint például az úgynevezett alapmodellekre, amelyek a generatív mesterséges intelligencia alkalmazások, például a ChatGPT vírusos fellendülését támasztják alá.

A jogszabályokban foglalt követelmények be nem tartásáért a jogsértéstől és a vállalt méretétől függően bírságot kell majd fizetni.

Az elfogadott megállapodás a törvény elfogadását követő fokozatos hatálybalépést is lehetővé teszi, így az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényének teljes ereje csak 2026-ban lesz érezhető.

Az NKE ÁNTK Közszervezési és Infotechnológiai Tanszéke aktívan foglalkozik a digitális kompetenciák kérdéskörével, több tanulmányban vizsgálták már a digitális felkészültség, a digitális kompetenciaszint szerepét, versenyképességben mutatkozó szerepét.

2023-ban egy országos, reprezentatív felmérés során digitális felkészültséggel és versenyképességgel összefüggő eredményeket kaptak, melyből több, újabb tanulmány készült.

„Digitális kompetenciák állapota és hatása hazánkban” címmel készült kutatásuk eredménye és rövid összefoglalója ide kattintva érhető el.