keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozóknak

Platform-munkavállalók: az EU Tanácsa a munkakörülményeik javítását célzó új szabályokat fogadott el

Az Európai Unió Tanácsa olyan új szabályokat fogadott el, melyeknek célja, hogy javítsa azon munkavállalók munkakörülményeit, akik digitális munkaplatformokon keresztül vállalnak munkát az EU-ban. Az irányelv biztosítani fogja, hogy az automatizált rendszereket képzett személyzet ellenőrizze, valamint, hogy a munkavállalóknak joguk legyen megtámadni az automatizált döntéseket. Segíteni fogja továbbá a platformalapú munkát végző személyek foglalkoztatotti jogviszonyának helyes meghatározását. Ez lehetővé teszi majd számukra, hogy élhessenek az őket megillető munkavállalói jogokkal.

A tagállamoknak két év áll majd rendelkezésükre, hogy az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogukba átültessék.

 

GVH piacelemzése a mesterséges intelligencia technológiák alkalmazásáról

A Gazdasági Versenyhivatal sajtóközleményében a mesterséges intelligencia (MI) technológiák alkalmazása kerül kiemelésre a január elején indított piacelemzés alapján.

A GVH vizsgálatának célja az volt, hogy az MI alapú technológiák terjedése torzíthatja-e a piaci versenyt a különböző ágazatokban, illetve a fogyasztók kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek-e. A Gazdasági Versenyhivatal piacelemzése rámutat, hogy a mesterséges intelligencia (MI) alapú modellek fejlesztéséhez és hatékony alkalmazásához kritikus erőforrások szükségesek, mint a nagy és változatos adatmennyiség, megfelelő számítási kapacitás, magasan képzett munkaerő, valamint pénzügyi források. Az előtanított modellek hozzáférhetősége szintén kulcsfontosságú mind a fejlesztők, mind a vállalkozások számára.

Az elemzésben kiemelték, hogy a mesterséges intelligencia alapú megoldások elterjedése növeli a vállalati hatékonyságot, ez pedig jelentős GDP növekedést is eredményezhet, így az MI a versenyképesség egyik kulcstényezőjévé válhat.

A GVH piackutatása azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a hazai vállalkozások körében nagyon alacsony az MI elterjedtsége, különösen a kis-és középvállalkozások esetében. A hazai kkv-k még nincsenek a nagyvállalatoktól lemaradva ilyen téren, de ha az MI alapú technológiák tovább fejlődnek, és csak a nagyvállalatok kezdik el egyre több területen alkalmazni azokat, a kkv-k lemaradnak a versenyben.

A GVH szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy az úgynevezett kis nyelvek – köztük a magyar nyelv – érvényesülését is befolyásolhatja a későbbiekben, hogy a különböző öntanuló rendszereket jellemzően világnyelveken írt szövegeken tanítják be. A globális technológiai cégek üzletpolitikájának nem része a specifikusan magyar piacra szánt termékek bevezetése és fejlesztése, ugyanakkor a magyar nyelvre is alapozott öntanuló rendszerek célzott fejlesztése egy ország adatszuverenitása, adatbiztonsága és kulturális identitásának megőrzése miatt kiemelten fontos tényező.

A GVH szakértői javaslatokat is megfogalmaztak a most lezárult piacelemzésben.

  1. A hazai vállalati szektor MI használatának előmozdítása, elsősorban a kkv-kra fókuszálva. Ehhez szükséges a technológiai infrastruktúra rendelkezésre állása mellett a kkv-k technológiai ismereteinek kialakítása, illetve folyamatosan naprakészen tartása, a megfelelő tőkeellátottság, valamint a hozzáértő munkaerő, lehetőleg felsőoktatási képzések útján történő biztosítása.
  2. A fogyasztók naprakész és átlátható tájékoztatása. Az MI-megoldásokon alapuló szolgáltatásokat végfogyasztók felé nyújtó vállalkozások számára javasolt már a szolgáltatás bemutatása során, de még a fogyasztói felhasználást megelőzően jól érthetően és jól észlelhetően tájékoztatni a fogyasztókat.
  3. Az MI nemzeti stratégia felülvizsgálata, amelynek során érdemes kiemelt figyelmet fordítani a szakirányú képzések fejlesztésére és támogatására; az MI-vel kapcsolatos kutatási irányok és a kormányzati MI-stratégia észszerű összefogására és koordinálására; a megfelelő informatikai infrastruktúra folyamatos fejlesztésére, beleértve a már rendelkezésre álló, de korlátozott szuperszámítástechnikai kapacitásokat is; valamint az MI-fejlesztés ökoszisztémájának (adatgazdaság, technológiai alkalmazási képzés, benchmark kiértékelési rendszer stb.) kialakítására.
  4. A magyar nyelvi modellek fejlesztésének célzott támogatása. Az állami szereplők pénzügyi és stratégiai erőforrásainak hatékony koordinálása szükséges a magyar nyelvű nagy nyelvi modellek kifejlesztése, alkalmazása és széleskörű elérhetővé tétele érdekében.

A piacelemzés eredményeit bemutató tanulmány ide kattintva érhető el.

Az Európai Számvevőszék különjelentése a válság idején nyújtott állami támogatásról

Szeretném szíves figyelmébe ajánlani az Európai Számvevőszék oldalán megjelent különjelentést, mely az „Állami támogatás válság idején: Gyorsan sor került válaszintézkedésekre, de hiányosságok vannak a bizottsági nyomon követésben, és az Unió iparpolitikai célkitűzéseit nem támogatja egységes keretrendszer” címet viseli.

A Bizottság kiigazította az állami támogatásokra vonatkozó keretrendszerét a Covid19-világjárvány és az Oroszország Ukrajna elleni inváziója által okozott gazdasági zavarokat követően, és a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatás jelentős növelését hagyta jóvá 2020 óta. A különjelentés felmérte a Bizottság eredményességét az Unió állami támogatásokra vonatkozó keretrendszerének kiigazításában, a válsággal kapcsolatos állami támogatások nyomon követésében és értékelésében. Megvizsgálásra került az európai zöld megállapodás és más iparpolitikai célkitűzések támogatása tekintetében az, hogy egységes volt-e az állami támogatásokra vonatkozó keretrendszer.

A különjelentés alapján a következőket javasolják a Bizottság számára:

  • erősítse meg az állami támogatási programok értékelését és nyomon követését;
  • értékelje, hogy a válsággal összefüggésben nyújtott segélyek milyen hatást gyakorolnak a versenyre;
  • fokozza az állami támogatások átláthatóságát és javítsa az állami támogatásokra vonatkozó beszámolást;
  • elemezze alaposabban, hogy szükséges-e állami támogatással ösztönözni az uniós iparpolitikai célkitűzések teljesítését, és ennek megfelelően egyszerűsítse az állami támogatásra vonatkozó szabályozást.

A Számvevőszék weboldalán 24 uniós nyelven elérhető a különjelentés és a sajtóközlemény.

Harmadik negyedéves CBAM jelentés és tudnivalók

A PwC hírlevélben megjelent a harmadik negyedéves CBAM jelentésről és az azzal kapcsolatos tudnivalókról szóló cikk.

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, amely karbonvám vagy CBAM néven ismert, 2023. október elsején lépett hatályba, és az egész EU-ra kiterjedő bizonyos harmadik országban gyártott áruk behozatalára vonatkozó, az áruk gyártásához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás alapján határoz meg fizetési kötelezettséget. Az érintetteknek negyedévente jelentéstételi kötelezettségük van, nem kell engedéllyel rendelkezniük, a regisztráció azonban szükséges a CBAM átmeneti nyilvántartásba, ahol a jelentések benyújtására is lehetőség van. 2025. december 31-ig a jelentésben foglalt adatok hitelesítése sem szükséges és a CBAM-tanúsítványt vásárolni és visszaadni sem kell.

Az átmeneti szakaszról annyit lehet tudni, hogy a negyedévente benyújtandó CBAM-jelentés olyan komplex adatok összegyűjtését és ellenőrzését igényli, amelyek sok esetben nem elérhetőek, illetve a beszállítók nem reagálnak a megkeresésekre, emiatt pedig nagyon kevés adat érkezik be feldolgozásra. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (NKH) munkatársai eddig 1239 regisztrációs kérelmet dolgoztak fel, 1655 jelentést nyújtottak be az importőrök, ám 3309 érintett, regisztrációköteles ügyfél még nem regisztrált.

Az Európai Bizottság a jelentéstételi kötelezettségnek való megfelelés könnyítése érdekében közzétett egy kérdések és válaszok (Q&A) dokumentumot, amely azt részletezi, hogy mit kell tenniük a gazdálkodóknak, ha nem állnak rendelkezésre a jelentéstételhez szükséges adatok.

2024. szeptember 30-ig lehetőség volt alapértelmezett értékeket jelenteni, ez azonban 2024. október 1-től kivezetésre került az átmeneti nyilvántartásból, tehát az októberi CBAM jelentést technikailag a tényleges kibocsátási adatokkal kell kitölteni. Külön menüpontban lehet jelölni, ha az adatok nem állnak rendelkezésre, ekkor azonban a jelentés hiányos lesz. Azoknak, akik eddig nem teljesítették a CBAM-kötelezettségeiket, lehetőségük van a pótlására.

A CBAM-kötelezettségek köre CBAM nyilatkozattevői engedéllyel fog bővülni. Az engedélyt 2025-től lehet kérelmezni, amely 2026-tól kötelező lesz. Az engedély megszerzésének részletei egyelőre nem ismertek, a hatóságok a részletszabályok kidolgozásán jelenleg is dolgoznak. Az viszont biztos, hogy 2026. január 1-jétől az engedéllyel nem rendelkező árukat nem engedik be az Unióba, hanem vámhatósági ellenőrzés alá vonják.

Kötelező visszaváltási díjas, DRS termékek könyvelése

Megjelent Reinics Krisztina, az RSM Hungary számviteli igazgatójának írása a kötelező visszaváltási díjas, DRS termékek legfontosabb számviteli elszámolási szabályairól.

Számviteli igazgató asszony az alábbiakra hívja fel a figyelmet:

A kötelező visszaváltási díjas (DRS) rendszer hatályba lépésével egyidőben a számviteli törvény egyes rendelkezési is módosultak, mely alapján eltérő számviteli elszámolás vonatkozik:

  • a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díjára
  • a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termékek díjára
  • a gyártók által önkéntesen vállalt visszaváltási díjas termékek díjára.

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek számviteli szabálya szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a vállalkozó által – a nem újrahasználható termék után – a koncessziós társaságnak fizetett (fizetendő) kötelező visszaváltási díj összegét. (Sztv. 81. § (2) r bekezdés). Amennyiben a forgalmazó fizeti vissza a koncessziós társaság helyett a visszaváltási díjat, akkor a forgalmazónál az egyéb követelések között kell kimutatni a vállalkozó (forgalmazó) által a koncessziós társaság helyett visszafizetett, visszaváltási díjból származó követeléseket is, mindaddig, amíg valamilyen módon kiegyenlítésre kerül. (Sztv. 29. § (8)). A forgalmazónál a megvásárolt termék után a gyártónak fizetett visszaváltási díj a megvásárolt termék bekerülési értékének a részét képezi. (Sztv. 47. § (1) d bekezdés). Értékesítéskor az eladott áruk beszerzési értékeként jelenik meg a forgalmazó könyvelésében. (Sztv. 78. § (5)). A fogyasztótól megkapott visszaváltási díj a termék ellenértékének a részét képezi, így azt az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a forgalmazónál is.

Az újrahasználható termékek és az önkéntes visszaváltási díjas termékek a számviteli elszámolása alapján, mivel a gyártónak kell a forgalmazó, vagy a fogyasztó részére a visszaváltási díjat visszafizetnie, így annak számviteli elszámolása a betétdíjas göngyölegek visszavételére vonatkozó előírások szerint történik. A gyártónál az újrahasználható termék és az önkéntes visszaváltási díjas termék után a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik) az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni. (Sztv. 73. § (2) f bek.). A forgalmazó a gyártótól visszakapott visszaváltási díjat az eladott áruk beszerzési értékét csökkentő tételként számolja el. (Sztv. 78. § (5))

A fogyasztónak minősülő vállalkozónál a visszakapott visszaváltási díjat anyagköltséget csökkentő tételként kell elszámolni. (Sztv. 78. § (2)).

Országszerte 2800 vidéki büfé hívhat le egymillió forintos támogatást

A vidéki kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozások versenyképességének növelése című program ötödik szakaszában korszerű konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök vagy készletek beszerzésére, energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, illetve nagyobb beruházások megvalósításához igényelhetnek pályázatonként 1 millió forintos forrást a vidéki, egész évben nyitva tartó büfék 2024. október 15-től november 30-ig. A jelentkezést minimális adminisztráció mellett az NTAK rendszeréből indíthatják a pályázók.

A pályázati felhívások elérhetőek a kisfaludyprogram.hu weboldalon. A vidéki kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozások versenyképességének növelése című programmal kapcsolatban az ügyfélszolgálat a +36 1 550-1855-ös telefonszámon hívható, e-mailben pedig elérhető a turisztika@1818.hu e-mail címen keresztül.

A támogatási program további ütemeiben az italüzletek és a bárok adhatják majd be pályázatukat.

 Az igyutazunk.hu kapcsolódó cikke ide kattintva olvasható el. A turizmus.com cikke pedig ide kattintva érhető el.

Gazdasági Havi Tájékoztató 2024. szeptember

TARTALOM:

Bérváltozások és a minimálbér emelésre adott válaszok
A cégvezetők 73%-a növelte vagy tervezi növelni az átlagbért.

Késedelmes fizetés és lánctartozás a hazai vállalkozások körében
A hazai vállalkozások 71 %-ának tartozik legalább egy partnere és 16% lánctartozás miatt nem tud fizetni.

Nemzetközi tendenciák
Németországban és az USA-ban romló bizalmat jeleznek, Franciaországban és Kínában növekedés látható.

Gazdasági Havi Tájékoztató 2024 szeptember

A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

A Magyar Közlöny 101. számában megjelent a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014. (III. 25.) VM rendelet módosításáról szóló 18/2024. (X. 4.) EM rendelete.

A rendelettervezetet 2023. novemberében Lantos Csaba energiaügyi miniszter megkeresésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarákkal, illetve az MKIK Fenntarthatósági és Környezetvédelmi Kollégiumával együttműködve véleményezte. A társadalmi egyeztetés lezárulta után az Energiaügyi Minisztérium további konzultációra hívta az MKIK-t a bevezetés előtti hatásvizsgálat elvégzése érdekében.

A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet módosítása kimondja:

  • „9.  § (1) E rendeletnek a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011.  (I. 14.) VM rendelet, valamint az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014.  (III. 25.) VM rendelet módosításáról szóló 18/2024. (X. 4.) EM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 6. mellékletét a Módr. hatálybalépése előtt indult engedélyezési eljárások esetében, továbbá azon létesítmények esetében, amelyek a Módr. hatálybalépésekor környezetvédelmi engedéllyel rendelkeznek, de nem rendelkeznek használatbavételi engedéllyel, 2027. január 1.  napjától kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálya alá tartozó, a Módr. hatálybalépésekor végleges környezetvédelmi engedéllyel és használatbavételi engedéllyel is rendelkező létesítmények esetében a Módr. által módosított határértékeket 2028.  január 1.  napjától kell alkalmazni. Ezen létesítmények üzemeltetői 2027. december 31-ig gondoskodnak a vonatkozó környezetvédelmi engedélyek módosításáról.

Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014. (III. 25.) VM rendelet módosítása kimondja:

  • 15.  § (1) E rendeletnek a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011.  (I. 14.) VM rendelet, valamint az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014.  (III. 25.) VM rendelet módosításáról szóló 18/2024. (X. 4.) EM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 4.  mellékletét a Módr. hatálybalépése előtt indult engedélyezési eljárások esetében, továbbá azon létesítmények esetében, amelyek a Módr. hatálybalépésekor környezetvédelmi engedéllyel rendelkeznek, de nem rendelkeznek használatbavételi engedéllyel, 2027. január 1. napjától kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálya alá tartozó, a Módr. hatálybalépésekor végleges környezetvédelmi engedéllyel és használatbavételi engedéllyel is rendelkező létesítmények esetében a Módr. által módosított határértékeket 2028.  január 1.  napjától kell alkalmazni. Ezen létesítmények üzemeltetői 2027. december 31-ig gondoskodnak a vonatkozó környezetvédelmi engedélyek módosításáról.”

Önerő-támogatás közvetlen uniós pályázatokhoz

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkársága 2024. szeptember 27-én meghirdette a 2024. évben egyes közvetlen irányítású uniós programok keretében megvalósuló projektek önerőköltségének hazai forrásból történő támogatásához c. felhívását.

Az új konstrukció célja a magyar pályázók támogatása már benyújtott, közvetlen uniós projektjük megvalósításában. A Felhívás lehetőséget nyújt az Európai Bizottság felé már benyújtott pályázatok önerő támogatására, többek között költségvetési szervek, helyi önkormányzatok, egyesületek, egyházi jogi személyek, alapítványok és többségi állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok számára. 

A támogatási kérelmek befogadására a Felhívás közzétételétől folyamatosan, a forrás kimerüléséig van lehetőség.

Az igényelhető támogatás:

  • minimális összege:  1.000.000 Ft,
  • maximális összege: 100.000.000 Ft.

A támogatási igénnyel, a támogatással és az elszámolással kapcsolatos részletes tájékoztatást a www.palyazat.gov.hu és a www.kormany.hu oldalon elérhető Támogatási és elszámolási útmutató tartalmazza.

További információ a lebonyolitoEU@szechenyiprogramiroda.hu e-mail címen kérhető.

 

Alvállalkozói teljesítések helyi iparűzési adóból történő levonhatóságának kérdésköre

A Kúria a Kfv. 35.076/2024/5. számú döntésében fontos megállapításokat tett a vállalkozási szerződések minősítésével és a szükséges nyilvántartások vezetésével kapcsolatban.

A Kúria döntése számos olyan társaság számára nyitja meg a helyi iparűzési és innovációs járulékfizetési kötelezettségük csökkentésének lehetőségét, melyek az eddigi joggyakorlat alapján nem élhettek ezzel.

A Kúria a tényállás kapcsán a következő szempontokat nézte:

  • a bejövő és kimenő szerződések vállalkozási jellegét, valamint
  • az alvállalkozói teljesítések megfelelő nyilvántartását.

Ezeknek a kérdéseknek komoly jelentősége van, hiszen a helyi iparűzési adó szempontjából való levonhatóságnak alapvető feltétele, hogy mind az igénybe vett, mind a nyújtott szolgáltatás vállalkozási szerződésnek minősüljön, valamint e kettő összekapcsolható legyen.

Az ítéletet követően számos vállalkozás számára megnyílhat a lehetőség az általa igénybe vett alvállalkozói teljesítés értékének levonhatóságára, azonban érdemes ennek a feltételeit megfelelően értékelni és a szerződések tartalmát, illetve a nyilvántartások felülvizsgálatát elvégezni.

A magyarországi gyártócégek számára fontos áttekinteni mind az alapanyag- és szolgáltatás-beszerzéseket, mind az értékesítéseket, egyúttal szükséges validálni azt, hogy helyi iparűzési (és innovációs járulék) adóalap szempontból megfelelően sorolták-e be az egyes tételeket, ezáltal optimalizálva a helyi iparűzési adó és innovációs járulékfizetési kötelezettségeket.

A fenti kérdéskör témájában további információkat a Pwc hírlevele tartalmaz.