A vidéki kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozások versenyképességének növelése című program harmadik szakaszában korszerű konyhatechnológiai eszközök beszerzésére, energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök vagy készletek beszerzésére igényelhetnek pályázatonként 1 millió forintos forrást a vidéki zenés-táncos szórakozóhelyek és az alkalmi vendéglátó üzletek 2024. augusztus 5-től szeptember 5-ig, de a támogatás felhasználható nagyobb beruházásokhoz is. A jelentkezést minimális adminisztráció mellett az NTAK rendszeréből indíthatják a pályázók.

A pályázati felhívások elérhetőek a kisfaludyprogram.hu weboldalon. A vidéki kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozások versenyképességének növelése című programmal kapcsolatban az ügyfélszolgálat a +36 1 550-1855-ös telefonszámon hívható, e-mailben pedig elérhető a turisztika@1818.hu e-mail címen keresztül.

A támogatási program további őszi ütemeiben a kávézók, a büfék, az italüzletek és a bárok adhatják majd be igényeiket.

Az igyutazunk.hu kapcsolódó cikkét ide kattintva olvashatja el. A turizmus.com cikke pedig ide kattintva érhető el.

Augusztus 1-jén hatályba lépett a mesterséges intelligenciáról szóló európai jogszabály, mely a világ első átfogó rendelete a mesterséges intelligenciáról. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály célja, hogy az EU-ban kifejlesztett és használt mesterséges intelligencia megbízható legyen, az emberek alapvető jogainak védelmét szolgáló biztosítékok mellett, továbbá a mesterséges intelligencia harmonizált belső piacának létrehozása az EU-ban, ösztönözve a technológia elterjedését, valamint az innovációt és a beruházásokat támogató környezetet teremtve.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály termékbiztonságon és kockázatalapú megközelítésen alapul az EU-ban:

• Minimális kockázat: A legtöbb MI-rendszer, például a mesterséges intelligencián alapuló ajánlórendszerek és a spamszűrők ebbe a kategóriába tartoznak.
• Egyedi átláthatósági kockázat: A mesterségesintelligencia-rendszereknek, például a csevegőrobotoknak egyértelműen közölniük kell a felhasználókkal, hogy gépekkel lépnek kapcsolatba.
• Magas kockázat: A nagy kockázatúként azonosított MI-rendszereknek szigorú követelményeknek kell megfelelniük
• Elfogadhatatlan kockázat: Az emberek alapvető jogait egyértelműen fenyegető mesterséges intelligencia-rendszerek be lesznek tiltva.

A tagállamoknak 2025. augusztus 2-ig kell kijelölniük az illetékes nemzeti hatóságokat, amelyek felügyelik az MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazását és piacfelügyeleti tevékenységeket végeznek. A szabályok be nem tartása pénzbírságot von maga után.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szabályainak többsége 2026. augusztus 2-tól alkalmazandó. Az elfogadhatatlan kockázatot jelentő MI-rendszerekre vonatkozó tilalmak azonban már hat hónap elteltével, míg az úgynevezett általános célú MI-modellekre vonatkozó szabályok 12 hónap elteltével lesznek alkalmazandók.

Az Európai Bizottság által összegyűjtött mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdések és válaszok ide kattintva érhetőek el.

Az Euronews Next megvizsgálta, mi várható az elkövetkező hónapokban és években, amikor a vállalatok felkészülnek a jogszabályi követelmények teljesítésére. Cikkükben beszámolnak arról, hogy hogyan készül fel a Bizottság, illetve, hogy milyen további felülvizsgálatokra van szükség.

Jelenleg 700 vállalat mutatott érdeklődést az MI Paktumhoz való csatlakozásra. Az érdeklődő szervezeteket meghívták egy szeptemberi workshopra, ahol megvitathatják a vállalásokat, és visszajelzést adhatnak egy új, szélesebb körű kötelezettségvállalásokat tartalmazó tervezetről.

NAV-SAJTÓKÖZLEMÉNY

Folytatódik a nyári ellenőrzés

Folytatódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt, nyári ellenőrzése; az eddigi vizsgálatok számos szabálytalanságot tártak fel. A szabályszegők most még többet kockáztatnak. Augusztus 1-jétől ugyanis duplázódott a mulasztási bírság, így akár kétmillió forintos szankcióval is számolhat például az, aki be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy elmulasztja a nyugtaadást.

 A korábbi évekhez hasonlóan nemcsak a pihenni vágyók egyik kiemelt úti célja a Balaton partja és a környező települések, hanem a NAV revizorainak is. Ebből kifolyólag idén is kiemelt figyelmet szentel a NAV a Balaton környékén működő adózók ellenőrzésére, melyből nem maradnak ki a termékértékesítők, a szolgáltatást nyújtók sem. Az ellenőrzéseknek még koránt sincs vége, azok legalább őszig, az idegenforgalmi szezon végéig tartanak. Az ellenőrzésekben az érintett vármegyék mellett számos más vármegye ellenőrei is részt vesznek, ezáltal új arcokra, folyamatosan frissülő, változó felállású ellenőrzési állományra számíthatnak a vállalkozások.

A NAV a nyári időszakban előzetes kockázatelemzés alapján ellenőrzi a Balaton környéki települések kereskedőit és szolgáltatóit, igazodva a nyitvatartási szokásaikhoz és forgalmukhoz. Tekintve, hogy a főszezonban évek óta jelen van a NAV a Balatonnál, így az adózóknak ez nem újdonság. A szokásos ellenőrzéseken (a nyugta- és számlaadási, az alkalmazottak bejelentési, az online pénztárgépek szabályos üzemeltetésével és a jövedéki termékek árusításával kapcsolatos kötelezettségek vizsgálata) kívül, idén a turizmusfejlesztési hozzájárulás helyes megállapításának és megfizetésének vizsgálata is kiemelt figyelmet kap.

Az eddigi tapasztalatok szerint a leggyakoribb szabályszegés továbbra is a nyugtaadás elmulasztása. Egy vendéglátóhelyen például a revizorok sorban állás közben arra lettek figyelmesek, hogy csak a magyarul beszélő vásárlók kapnak nyugtát, a külföldieknél az eladók egyáltalán nem használják a pénztárgépet. Ezért angolul rendeltek, így ők sem kaptak semmilyen bizonylatot a próbavásárláskor. Mivel a társaság tavaly már szintén bukott egy ellenőrzésen nyugtamulasztással, ezért a bírságon felül 12 napos üzletzárásra is számíthat a vállalkozás.

A súlyosan mulasztók a mulasztási bírság mellett utólagos adóellenőrzésre is számíthatnak, ezért a jegyzőkönyv átvételét követően a lehető leggyorsabban érdemes a tényleges forgalomhoz igazítani a bevallásokat és a fizetendő adót. A revízió megkezdéséig ugyanis még önellenőrizhető a korábban be nem vallott adó.

A NAV a jogkövető adózókat is támogatja ellenőrzéseivel, amikor fellépésével megakadályozza, hogy adóelkerüléssel, bevételeltitkolással és be nem vallott adó révén bárki tisztességtelen versenyelőnyre tegyen szert.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

2024. augusztus 1-jén hatályba lépett az Európai Unió mesterséges intelligenciát szabályozó rendelete, az AI Act.  A jogszabály 2026 közepétől válik kötelezővé. A rendelet célja, hogy érthetőbbé és transzparensebbé tegyék az üzemeltetők a mesterséges intelligencia működését.

A jogszabály több kategóriát határoz meg az MI-rendszerekre vonatkozóan, a minimálistól a magas kockázatig bezáróan. Az ennek megfelelő besorolások kötelezik majd a fejlesztő-, gyártó-, illetve üzemeltető cégeket a szabályozási keret megfelelő alkalmazására, és az előírt biztonsági intézkedések megtételére.

A mesterséges intelligencia terjedése két fő problémakört eredményezett, a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálói ezekre fókuszálnak a jelenleg is folyamatban lévő vizsgálat során. A két fő problémakör a következő:

1. Az MI alapú technológia veszélyt jelenthet a tisztességes piaci versenyre
2. Az MI alapú technológia kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a fogyasztókat.

2024. december 30-ától a vállalatok jelentős részére is fontos átvilágítási kötelezettségeket ró a rendelet.

2023. június 29-én hatályba lépett az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről szóló 2023/1115/EU rendelet (EUDR), amely 2024. december 30-ától a vállalatok jelentős részére is fontos átvilágítási kötelezettségeket ró.

A rendelet szabályokat állapít meg az I. mellékletben felsorolt olyan releváns termékek uniós piacon történő forgalomba hozatalára és forgalmazására, valamint az Unióból történő kivitelére vonatkozóan, amelyek releváns árukat, nevezetesen szarvasmarhát, kakaót, kávét, olajpálmát, gumit, szóját, illetve fát tartalmaznak, amelyeket azokkal etettek, vagy amelyek azok felhasználásával készültek. A szigorítás célja, hogy csökkentse az erdőirtást és erdőpusztulást, az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A releváns áruk és a releváns termékek csak akkor hozhatók forgalomba vagy forgalmazhatók, illetve csak akkor vihetők ki, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

• erdőirtásmentesek;
• előállításuk az előállító ország vonatkozó jogszabályaival összhangban történt; és
• kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozattal vannak ellátva.

A piaci szereplők a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozat előzetes benyújtása nélkül a releváns termékeket nem hozhatják forgalomba és azokat nem vihetik ki. A kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozattal a piaci szereplő felelősséget vállal azért, hogy a releváns termék megfelel a feltételeknek.

A rendelet érintheti például az autóipart (gumiabroncs, bőrhuzatok), nyomdaipart (nyomtatott kiadványok), elektronikai ipart (gumitömítés, gumidugó), kozmetikai ipart (sztearinsav és palmitinsav), a gyógyszeripart (glicerin, kávé tartalmú gyógyszerek és vitaminok) vagy a bútoripart (faalapanyagok, bútorok). Emellett szinte az összes iparág és azon belül a teljes ellátási lánc érintett lehet a kötelezettségekben egyes gumiból készített alkatrészekre, illetve a csomagolóanyagokra (kartonpapír, raklap stb.) tekintettel.

Az EUDR rendelet alapján a rendeletben foglalt kötelezettségek ellenőrzését a kijelölésre kerülő illetékes hatóság – feltehetően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal („NÉBIH”) – fogja végezni.
Hátrányos jogkövetkezményként a pénzbírság kiszabása mellett akár az áru vagy az abból származó bevétel elkobzására, a forgalmazás megtiltására is sor kerülhet.

A rendelet 2024. december 30-ától alkalmazandó, ezen időpontot követően releváns termékek már csak a rendeletben meghatározott követelmények teljesítését követően hozhatók forgalomba, importálhatók vagy exportálhatók.

Egyre népszerűbb az eÁFA-rendszer, amelyet január óta eddig már több mint 70 ezer adózó használt. A webes felületre pedig több mint 248 ezer alkalommal léptek be.

A fél éve működő eÁFA-rendszer a könyvelők munkáját is megkönnyíti, hiszen több, eddig manuális folyamatot képes kiváltani, így jelentős idő spórolható meg az áfabevallási időszakban. Fontos változás, hogy július 1-jétől már elérhető az önellenőrzési funkció is. A NAV folyamatosan bővíti az áfabevallással kapcsolatos szolgáltatási repertoárját, így például további hibavizsgálatok bevezetésével, illetve azzal, hogy 2025. január 1-jétől a jogutódlással, soron kívüli bevallási kötelezettséggel érintett adózók is elkészíthetik áfabevallásukat az eÁFA-rendszerben. A jövőbeni tervek között szerepel továbbá a közösségi összesítő nyilatkozatnak a rendszerben elkészíthetősége is.

Az eÁFA webes felületén az adóhivatal visszamutatja az Online Számla rendszerből érkező számlák, az Online Pénztárgép-rendszerből származó nyugták és egyszerűsített számlák, illetve a harmadik országból importált áruk vámkezelése során készített vámáru dokumentumok (határozatok) adatait. Ezek szerkesztésével, a különböző adózói döntések meghozatalával, és a NAV rendszereiben nem megtalálható, de az adózók rendelkezésére álló adatok pótlólagos bevitelével, összeállítható a bevallás. A webes felület alkalmazása a kevés bizonylattal rendelkező adóalanyok számára nyújt jelentős segítséget. A nagyobb bizonylatszámmal és bonyolultabb adózási döntésekkel érintett vállalkozások számára azonban a gép-gép kapcsolat alkalmazása célszerűbb.

Az áfa az egyik legösszetettebb adófajta, amellyel kapcsolatos bevallási kötelezettség teljesítéséhez jelentős segítséget nyújt a NAV eÁFA-szolgáltatása, amit minden vállalkozásnak érdemes megismerni, és használni. A NAV az eÁFA webes felületének használatához a működést bemutató kézikönyvön kívül videókkal nyújt gyakorlati segítséget, amelyek száma folyamatosan bővül.

A NAV videói az alábbi linkeken érhetők el:

Adókód megtekintés, szerkesztés vámhatározat esetében:

https://www.youtube.com/watch?v=dQqNAWg3MaI

Adókód megtekintés, szerkesztés számla esetében:

https://youtu.be/JqYpu2ffEoQ

Adókód megtekintése, szerkesztése OPG-nyugták esetében:

https://youtu.be/X1-qAXl456o

Augusztustól ismét elindulnak a külpiaci megjelenésre felkészítő workshopok, amelyekre a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) várja az innovatív vállalkozások és startupok jelentkezését.

A tavaszi indulás óta csaknem 30 innovatív vállalkozás vett részt a NIÜ külpiacra lépést segítő programján, az XPAND-en. Közülük 10 vállalkozás nemzetközi innovációs és technológiai rendezvényekre is eljutott, amelyeken csaknem 200 üzleti tárgyalás jött létre külpiaci partnerekkel.

Szeptemberben újra Kínában, majd a következő hónapokban Németországban, Kazahsztánban, az Amerikai Egyesült Államokban és Szingapúrban is lehetőség nyílik a bemutatkozásra és üzleti kapcsolatépítésre – olvasható az NIÜ közleményében.

Az XPAND programsorozat segítségével a NIÜ innovatív mikro-, kis és középvállalkozásokat, illetve startupokat segít gyakorlati példákon keresztül megismerni a nemzetközi piacra lépés folyamatát, annak kihívásait és azt is, hogy a különféle országokban milyen sajátosságokra kell odafigyelniük.

A program elméleti része három elemből áll. Az első a helyzetfelmérés, ahol kiderül, jelenleg hol tartanak a jelentkező vállalkozások és milyen feladatokat kell elvégezniük a nemzetközi piacra lépéshez. A második során konkrét gyakorlati és módszertani ismeretekre tehetnek szert, a harmadik pedig a kiválasztott célpiacokkal kapcsolatos tudás elsajátításáról szól.

Ezt követően a legfelkészültebb jelentkezők a NIÜ segítségével a legjelentősebb globális piacokra is eljuthatnak. A program jelenleg néhány fejlettség, növekedési potenciál, illetve speciális ágazati lehetőségek szempontjából kiemelkedő piacot és azok nemzetközi közönséget vonzó kiállításait célozza meg: az Amerikai Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Szingapúrt, Németországot, Kínát és Kazahsztánt.

A Magyar PR Szövetség három év kihagyás után újraindítja a munkáltatói márkaépítés legjobb gyakorlatait díjazó versenyét, a nagy múltú Employer Branding Awardot. A verseny célja, hogy a legjobb employer branding kampányokat széles körben mutassa be, illetve pozitív és inspiráló példákkal segítse a szakmát.

A verseny a PR Excellence Awards mintájára épül, így a pályamunkák elsődleges szűrése és elbírálása után a továbbjutó nevezők élőben, egy szakmai zsűri előtt prezentálhatják majd kampányaikat. A versenyre 16 iparágból lehet jelentkezni, az egészségügyi szolgáltatók és az építőipari cégek mellett a bankok és a startupok is képviseltethetik magukat. A pályázható kategóriák területek alapján: Employer branding stratégia vagy Employer branding kampány. A kampányok épülhetnek innovatív eszközhasználatra, digitális kommunikációra, storytellingre, fókuszálhatnak a belső kommunikációra, vagy specifikus célcsoportokra, például a pályakezdőkre is.

Egy vállalat, szervezet csakis akkor tud hatékonyan működni, ha tehetséges, elkötelezett munkatársakat foglalkoztat, ennek biztosítása pedig nagy kihívást jelent egy olyan munkaerőpiacon, ahol erős a verseny. A legjobbakat csakis úgy tudjuk bevonzani és főképp hosszú távon megtartani, ha folyamatosan építjük a munkáltatói márkát, ha munkaadóként nem csak láthatók, beazonosíthatóak vagyunk, hanem igazodunk a jelenlegi és a potenciális munkavállalói elvárásokhoz is.

Az employer branding – amit gyakorlatilag a HR és a kommunikáció szoros együttműködése működtet egy külső-belső szemmel is vonzó munkahely megteremtése érdekében – mára már túllépett a „nice to have” kategórián, és a vállalati működés szerves részévé vált.

A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) által immár hetedik alkalommal meghirdetett Employer Branding Award célja, hogy elismerje és díjazza a legjobb munkáltatói márka-építő stratégiákat és aktivitásokat, és ezek széles körű bemutatásával, pozitív példákkal és inspiráló ötletekkel segítse a szakmát.

Az Employer Branding Award célja továbbá, hogy láthatóvá tegye a munkáltatói márka üzleti értékteremtését és díjazottjai által elismerje a mérhetően eredményes employer branding kezdeményezéseket. Munkáltatói márkája akkor is van egy vállalatnak, ha nem foglalkozik vele tudatosan. 2024-ben már nem elég „csak” jó munkahelynek lenni, annak is kell látszani.

Pályázni 2023. január 1- 2024. június 30 között megvalósuló employer branding stratégiával / employer branding kampánnyal / aktivitással lehet. Pályázhat minden olyan, Magyarországon bejegyzett ügynökség és szervezet (vállalat, civil szervezet, állami vagy önkormányzati intézmény, külön vagy együtt), illetve magánszemély, amely/aki a pályázati kiírást megelőző 12 hónapban a pályázati kiírásnak megfelelő szakmai munkát végzett employer branding területen.

A kategóriákon kívül kioszt(hat)ják Az Év Employer Branding szakembere Díjat, Az Év Fiatal Employer Branding szakembere Díjat és az EB Oktatója Díjat is. Díjazhatják továbbá az adott év leginnovatívabb projektjét, az Év Employer Branding-Ügynökségét. A kategórianyertesek közül a legkiemelkedőbb pályamű nyeri el az Employer Brand Award 2024 fődíját.

A pályázatok leadására szeptember 27-ig van lehetőség. A pályázattal, a kategóriákkal, a nevezési díjakkal kapcsolatos részletek elérhetők az EBA weboldalán: http://www.employerbrandingaward.hu/

További információ kérhető az iroda@mprsz.hu e-mail címen vagy a +36 30 397 4176-os telefonszámon.

Az EY Az Év Üzletembere program exluzív lehetőséget teremt arra, hogy az eredményes üzletemberek bemutassák tevékenységüket hazai és nemzetközi platformon.

A díjazottak az EY Az Év Üzletembere Klub tagjaiként korábbi hazai győztesekkel és az EY elismert szakmai vezetőivel vitathatják meg tapasztalataikat és kereshetnek további fejlesztési lehetőségeket.

A fődíjat elnyerő üzletember képviseli Magyarországot 2025-ben Monacóban a program globális döntőjében. A gálát jelentős médiaérdeklődés követi, így világszerte a figyelem középpontjába állítja a díjazott üzletembereket. Kapcsolatépítési lehetőséget biztosít az országos győztesekkel és a világ vezető gazdasági szereplőivel.
Az EY Innovátor Különdíj azt az üzletembert illeti, aki jelentős újításra alapozta sikeres vállalkozását, vagy aki az elmúlt három évben kiemelkedő innovációval komoly növekedést ért el. Az elismerés feltétele, hogy a jelölt képes legyen az innovációra alapozva folyamatosan reagálni a változó üzleti kihívásokra. Keresse a megújulás lehetőségét legyen szó akár új piacok meghódításáról, a szolgáltatásinak/termékeinek újragondolásáról, az üzleti folyamatainak hatákonyabbá tételéről, vagy például a munkavállalói motivációjának növeléséről.

A bírálóbizottság idén az EY Innovátor Különdíj mellett még 3 fő kategóriában – EY Fenntarthatóságért Különdíj, EY Női Vállalkozói Kiválóság Különdíj és EY Vállalkozói Szellemiségért Különdíj – ismeri el a vállalkozók munkáját. Ezeken felül a fődíj három kivételes üzletembert illet majd, közülük választja ki a zsűri azt, aki hazánkat képviseli Monte-Carlóban, a verseny nemzetközi döntőjén.

Az EY Az Év Üzletembere díjra a jelentkezési határidő 2024. augusztus 31.

Az EY Az Év Üzletembere Díjra a jelentkezés, jelölés és további információk IDE kattintva érhetőek el.