2024. november 28-án Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részt vett és vezette Brüsszelben az Európai Tanács magyar elnökségének keretében tartott Versenyképességi Tanács ülését. A Versenyképességi Tanács az EU tagországok gazdasági minisztereinek részvételével ülésező szerve, amely az Unió számára legfontosabb gazdasági szakpolitikai kérdéseket vitatja meg.

A magyar elnökség elnökségi következtetéseket adott ki az európai versenyképesség jövőjéről. Az elnökségi következtetések elismerik a termelékenység és a fenntartható növekedés fokozásának sürgősségét, az EU szociális és gazdasági modelljének fenntartása mellett és e cél elérése érdekében az elnökségi következtetések a következőkre szólítanak fel:

• az egységes piac elmélyítése
• az innováció előmozdítása
• a szabályozási terhek csökkentése
• az üzleti környezet javítása, különösen a kis- és középvállalkozások számára

Az elnökségi következtetések kiemelik, hogy sürgősen mozgósítani kell a beruházásokat a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokban, beleértve a tiszta technológiákat és az energiainfrastruktúrát, valamint javítani kell az innováció finanszírozását.

Nagy Márton miniszter úr a Versenyképességi Tanács ülése kapcsán megállapította, hogy Európában versenyképességi fordulatra van szükség. Az Amerikai Egyesült Államok és Kína jelentős költségvetési forrásokat áldoz a digitális és zöld átállásra, ehhez az Európai Uniónak is fel kell zárkóznia, különben tovább nő a versenyhátránya és elveszíti a versenyképességi háborút. A nemzetgazdasági miniszter meglátása szerint ebben jelentős lépést képvisel a „Budapesti Deklaráció”.

 

2024. november 28-án megjelent a Magyar Közlöny 119. számában a 2024. évi LV. törvény az „Egyes adótörvények módosításáról”, mely az Országgyűlés elé benyújtott javaslathoz képest is tartalmaz néhány újdonságot. Engedje meg, hogy jelen levélben a kifejezetten az új, a tervezet legutóbbi verziójától eltérő, jelentősebb módosításokat összefoglaljam:

1. Személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó:
2. A kedvezmények korlátozása: A családi kedvezményt, az első házasok, valamint a 25 év alattiak kedvezményét a jövőben csak magyar állampolgárok, az EGT-államok állampolgárai és az ukrán, illetve szerb állampolgárok vehetik igénybe.
3. Fiatalok lakhatási támogatása: A munkáltatók a 35. életévét be nem töltött munkavállalójuknak évi 1,8 millió forintig adhatnak támogatást lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez. E juttatás részletszabályait egy új kormányrendelet fogja tartalmazni.
4. A SZÉP Kártya új felhasználási módjai: A SZÉP Kártya két új felhasználási móddal is kiegészül. A SZÉP Kártyán található összeg 50%-a lakásfelújításra is felhasználható lesz, továbbá az aktív életmód elősegítésére az Aktív Magyarok alszámla keretösszeg erejéig – azaz évi 120 000 forintig lehet – lehet kedvező adózás mellett juttatást adni. E juttatás részletszabályait a SZÉP Kártya kormányrendelet fogja tartalmazni.
5. Borravaló adómentességének kiterjesztése: Ha a borravalót a vendéglátó üzlet üzemeltetője szedi be (például bankkártyás fizetés esetén), akkor azt az üzemeltető kiadhatja a felszolgálóknak adómentes jövedelemként akkor, ha a borravaló összegét külön nyilvántartással lehet igazolni.
6. A TBSZ számlák feltörésekor fizetendő szociális hozzájárulási adó: Az újonnan, 2025. január 1-jétől kötött tartós befektetési számlák öt éven belüli feltörésekor megállapított lekötési hozamot a jövőben szociális hozzájárulási adó is terhelni fogja.
7. Általános forgalmi adó:
8. Termékimporthoz kapcsolódó adólevonási jog engedményezése: 2025. március 1-től szigorodnak a termék importjához kapcsolódóan az importáló adólevonási jogának közvetett vámjogi képviselőre történő engedményezési feltételei. Az importáló – az eddigi feltételek teljesítése mellett – csak akkor engedményezheti az adólevonási jogát a közvetett vámjogi képviselőre, ha havi bevallásra kötelezett adóalany, valamint, ha az Art. rendelkezései szerint nem minősül kockázatos adózónak.

III. Extraprofit adókhoz kapcsolódó változások: Az extraprofit adókról szóló 197/2022 (VI. 4.) Kormányrendelet számos pontban módosult:

• Energiaellátók jövedelemadója: kikerülnek az adó hatálya alól a feldolgozóipari termelők (bioetanol-, keményítő- és keményítőtermék-, valamint a napraforgóolaj-gyártók); viszont a 41%-os emelt adómérték alkalmazását meghosszabbították 2025-re is;
• Kiskereskedelmi adó: az emelt 4,5%-os legfelső progresszív adómérték alkalmazását meghosszabbították 2025-re is;
• Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója: csökkentett adókulcsok alkalmazása 2025-ben (20 milliárd Ft árbevételig 7%, afelett 18%-os kulcs alkalmazása);
• Biztosítási pótadó: változások a progresszív adókulcsok mértékében és a kapcsolódó adóalap sávokban 2025-től kezdődően;
• Kőolajtermék-előállítók különadója: meghosszabbították az Oroszországi Föderációból származó nyersolajra kivetett 95%-os extraprofit adót.

A törvényben kihirdetett további részletszabályokról a PwC hírleveléből is tájékozódhat.

A Demján Sándor Tőkeprogram iránt rövid idő alatt kiemelkedő számú jelentkezés érkezett be.

A jelentkezések üteme alapján reálisan felmerül, hogy a rendelkezésre álló forrás a tervezettnél gyorsabban kimerülhet.

A források felelős és kiszámítható felhasználása érdekében az új jelentkezések befogadása 2026. január 16-tól átmenetileg szünetel.

A program befektetési időszaka változatlanul 2026. június 30-ig, illetve a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig tart.

 

2025. február közepétől a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások beadhatják jelentkezésüket a Demján Sándor Tőkeprogramra.

A tőkeprogramot a Magyar Kereskedelemi és Iparkamara (MKIK) valósítja meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), és a Nemzeti Tőkeholding (NTH) közreműködésével, ezáltal is biztosítva a vállalkozások megfelelő érdekképviseletét és igényeik megválaszolását.

A program célja, hogy ösztönözze a mikro-, kis-és középvállalkozások beruházásait, javítsa a hitelképességüket és elősegítse a növekedésüket. A Demján Sándor Tőkeprogram olyan, üzleti tervvel alátámasztott beruházásokhoz nyújt tőkeági finanszírozást, mint például a kapacitásbővítési célú gépek vásárlása, korszerű számítógépes és hálózati rendszerek kialakítása vagy a CRM rendszerek fejlesztése.

A 100 milliárd forintnyi keretösszegből egyenként 100-400 millió forint közötti tőkebefektetésben részesülhetnek a cégek 5% kamattal. A tőke esetén kedvezőbbek a biztosítékok, visszafizetés pedig csak a futamidő végén, egy összegben szükséges. Ezt a lehetőséget azok a Magyarországon bejegyzett kkv-k vehetik majd igénybe, amelyek árbevétele az elmúlt két évben átlagosan legalább 300 millió forint volt, és legalább két főt foglalkoztatnak.

A Demján Sándor Tőkeprogram a kormány által meghirdetett Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedésének egyike.

A Demján Sándor Tőkeprogrammal kapcsolatos további információk a https://mkik.hu/tokeprogram és a https://www.dsprogram.hu/demjansandorprogram/ honlapokon érhetőek el.

 

A Demján Sándor Program keretében öt finanszírozási konstrukciót indít az EXIM Magyarország.

2025. január 6-tól az EXIM Magyarország megnyitja a vállalkozások előtt a gazdaságélénkítő kezdeményezéseit 350 milliárd forint értékben. A Demján Sándor Program keretében indított kezdeményezés célja az exportképesség növelése, a magyar vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének támogatása, a fenntartható fejlődés, és a külföldi befektetések finanszírozása.

Az EXIM négy fő termékkel biztosítja, hogy a hazai, még nem exportáló cégek sikerrel növeljék a versenyképességüket, illetve, hogy a már exportáló hazai vállalatok a nemzetközi piacon megerősítsék a pozíciójukat. Ez a négy fő termék:

• Jövő Exportőrei Beruházási Hitel
• Jövő Exportőrei Zöld Beruházási Hitel
• Exportélénkítő Beruházási Hitel
• Exportélénkítő Lízing

Azok a hazai vállalkozások, amelyek kiemelkedő adottságokkal rendelkeznek, a célzott külföldi beruházásaik megvalósításához a Program keretében Kifektetési Hitelt igényelhetnek.

A hiteligényt a vállalkozó számlavezető bankján keresztül lehet benyújtani szektormegkötés nélkül, azonban a Kifektetési Hitelről kizárólag az EXIM Magyarországnál közvetlenül lehet érdeklődni.

A finanszírozási konstrukciókról, feltételeikről és általános tudnivalókról bővebben az exim.hu oldalon ide kattintva olvashat.

ÚJ LEHETŐSÉGEK A DEMJÁN SÁNDOR TŐKEPROGRAMBAN
Több ponton változott a Demján Sándor Tőkeprogram, az életbe lépő módosítások célja, hogy a vállalkozások még szélesebb körben vehessék igénybe a támogatást. A tőkeszegény hazai KKV-szektor megerősítése, valamint 500-600 vállalkozás fejlesztése tőkebefektetéssel – ezzel a céllal hívták életre a Demján Sándor Tőkeprogramot. Több ponton is módosult a felhívás, annak érdekében, hogy a vállalkozások még szélesebb körben vehessék igénybe a támogatást.

 

2024. november 29-én megjelent a Magyar Közlöny 120. számában a munkáshitel részletszabályairól szóló 372/2024. (XI. 29.) kormányrendelet.

A 372/2024. kormányrendelet magába foglalja a munkáshitel igénybevételének feltételeit, a kölcsönkérelem elbírálására vonatkozó, a kölcsönszerződéshez, a kamattámogatáshoz kapcsolódó, a törlesztés szüneteltetésének, valamint a gyermekvállalási támogatás szabályain túl a hitelintézet elszámolására és adatszolgáltatásra vonatkozó rendeleti előírásokat is.

A munkáshitel igénylésére az a személy jogosult, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

• a kölcsönkérelem benyújtásakor betöltötte a 17. életévét, de még nem töltötte be a 26. életévét
• rendelkezik magyarországi lakcímmel
• nem rendelkezik érvényes hallgatói, tanulói jogviszonnyal felsőoktatási intézményben
• nem rendelkezik felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel
• vállalja, hogy a hitel folyósításától számított legalább öt évig bejelentett magyarországi lakcímmel rendelkezik, életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik és dolgozik

A kamatmentes munkáshitel maximálisan igénybe vehető összege 4 millió forint, melynek futamideje 10 év. A fiatalok nemcsak pályakezdésre, hanem családalapításra, gyermekvállalásra is felhasználhatják a hitelt. A hitelfelvevő nők kedvezményekben részesülhetnek született, illetve örökbefogadott gyermekeik után.

• Az első gyermek érkezésekor a törlesztési kötelezettség szüneteltetése kérhető 2 évig
• A második gyermeknél újra igényelhető a moratórium, illetve elengedik a fennálló tartozás felét
• A harmadik gyermek vállalásakor elengedik a teljes fennálló tartozást.

A munkáshitel igénylésének feltételeiről bővebb információt a Magyar Közlöny 120. számában olvasható.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2024. november 11-én a minimálbér kérdéskörében országos konzultációt indított, amely november 25-én hétfőn zárult, és több mint négyezer vállalkozás gondolta úgy, hogy véleményt alkot a témában.

A konzultáció célja, hogy a 2024. november 21-én kötött bérmegállapodás és a 2025-ös béremeléssel kapcsolatos további döntéshozatali folyamatba a kamara megismertesse a vállalkozások, ágazati szakértők, érdekképviseletek szélesebb körének véleménye alapján kialakított összkamarai véleményt.

A reprezentatív kutatás gyorsjelentése ide kattintva érhető el.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a kormány teljesítette az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv első pontját, létrejött a hároméves bérmegállapodás a minimálbér és garantált bérminimum emeléséről a munkavállalói és munkáltatói szervezetekkel.

A minimálbér 2025-ben 9%-kal 290 800 forintra,

2026-ban 13%-kal 328 600 forintra,

2027-ben pedig 14%-kal 374 600 forintra emelkedik.

A garantált bérminimum 2025-ben 7%-kal 348 800 forintra nő.

A minisztérium szerint az intézkedések célja a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a gazdasági bővülés elősegítése, miközben a munkáltatók terheinek kezelésére átmeneti kedvezmények biztosítottak. A kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti azon munkáltatókat, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat. Nekik „csúsztatva” kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót, tehát 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-öst, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetniük. A bérnövekedési pálya sikeres megvalósításához a munkáltatók termelékenységének és hatékonyságának további növelésére van szükség. Ezért a kormány az Akcióterv részeként megvalósuló Demján Sándor Program keretében mintegy 1.410 milliárd forinttal támogatja a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését, növekedését.

 

2024. november 26-án kedden elfogadta az Országgyűlés a 2025-ös költségvetést megalapozó adócsomagot.

2025-től a két lépcsőben emelkedik a gyermeket nevelő családok adókedvezménye, 2025. július 1-jétől 50 százalékkal, 2026. január 1-jétől pedig további 50 százalékkal nő majd a gyermekenként érvényesíthető kedvezmény mértéke.

Az adótörvény módosítása alapján a SZÉP-kártyára utalt pénz egy részét lakásfelújításra is lehet majd használni, illetve új zsebbel bővül a SZÉP-kártya aktív magyarok néven. Itt a munkáltató az aktív életmód elősegítésére adhat havi 10 ezer forintot, éves szinten pedig 120 ezer forintot.

Elfogadásra került az a javaslat is, miszerint január elsejétől a munkáltató albérletidíj-támogatást adhat havi maximum 150 ezer forintig a 35 év alatti munkavállalók számára.

Fontos döntés volt az e-nyugtaadás kezdő időpontjának elhalasztása 2025. január 1-jéről 2025. július 1-jére a felkészüléshez szükséges megfelelő idő biztosítása érdekében.

 Ezentúl számos adónem minden évben az előző éves átlagos infláció mértékével növekszik.  2025-től kb. 20 százalékkal emelkedik a cégautóadó, és a törvénymódosítással mind a gépjárműadóban, mind a cégautóadóban inflációkövető valorizációs szabály lép életbe. A regisztrációs adó is ezekhez a szabályokhoz igazodik, így megszűnik 2025. január 1-jétől a plug-in hibrid és hibrid gépjárművekre korábban alkalmazott adómentesség és adókedvezmény.

Módosulnak a fizető vendéglátó tevékenységre választható tételes átalányadózás szabályai is, a fizetendő adó mértékét a jövőben az fogja meghatározni, hogy az adott településen hány vendégéjszakát töltenek el a turisták a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.

Az adócsomag-változásokról bővebben a Világgazdaság cikkében olvashatnak.

2024. november 19-én teltházas érdeklődés mellett zajlott le a Nemzeti Adókonzultáció, ahol a Pénzügyminisztérium, a NAV, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint más vállalkozókat képviselő szakmai szervezetek és a legjelentősebb tanácsadó társaságok szakemberei, adószakértők, számviteli szakemberek vitatták meg a magyarországi adórendszer és adóztatás helyzetét és aktuális kérdéseit.

Az MKIK-t Pintér-Péntek Imre általános alelnök úr képviselte, és az „Adózási eredmények és digitalizációs kihívások” c. panelbeszélgetésben vett részt.

Az idei konzultáció egyik központi kérdése volt az adóztatás digitalizációja, aminek szakmai körökben alapvetően kedvező a fogadtatása, ugyanis az egyszerűbb ügyintézés, az adóhivatal által gyűjtött adatok hozzáférhetősége jelentősen megkönnyíti az adózási teendőket, támogatja a magánszemélyek adózását, a gazdálkodók ügyvitelét és a könyvelők, tanácsadók munkáját is.

Az esemény fővédnöke, Varga Mihály nyitóelőadásában az adórendszert az egyik meghatározó versenyképességi tényezőként jellemezte, hozzátéve, hogy Európában Magyarország az élmezőnyben, hetedik helyen áll a nemzeti adórendszerek versenyképességi rangsorában, az amerikai Tax Foundation nemrégiben publikált adatai szerint. A Pénzügyminiszter a 2025-ben várható adóváltozások közül kiemelte, hogy a tervek szerint a kormány megduplázza a családi adókedvezményt, folytatja az otthonteremtés támogatását, továbbá még egyszerűbbé válhat az adminisztráció, és több adónem is megszűnhet.

Az esemény résztvevői kétségtelenül előnyösnek minősítették azt az adóhivatali szemléletet és hozzáállást, aminek fókuszában már nem a hatóság, hanem az ügyfelek – beleértve a magánszemélyeket és a gazdálkodókat – állnak.

A rendezvényről szóló sajtóhír IDE kattintva olvasható.

a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) sajtóközleményben értesítette a felhasználókat, hogy több nyomtatványt tesz elérhetővé az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (továbbiakban: ONYA) felületén, ezzel fokozatosan kiváltva az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) feladatait.

Az ONYA felületén 2024. november 7-től tovább bővült az ügyintézési kör, hiszen ekkortól kizárólag az ONYA-n érhetők el a következő jövedéki nyomtatványok:

 

Nyomtatvány száma	Nyomtatvány megnevezése	Utolsó verziószám
NAV_J10	Zárjegy igénylő lap	v.2.16
NAV_J33	Jövedéki kiskereskedő bejelentése jövedéki termék mozgóbolt útján történő forgalmazásáról	v.1.29
NAV_J41	Üzemanyagtöltő állomás adatszolgáltatása, bevallása	v.3.2

A nyomtatványkitöltő használata webes alapú, felhőben tárolja az adatokat, így nem szükséges keretprogram a használatához. A fentebb említett nyomtatványok esetében az ügyintézés elektronikus azonosítással indítható, a felület pedig elérhető mind mobiltelefonon, mind tableten, ezzel is megkönnyítve az ügyintézést.

A NAV- honlapon a Nyomtatványkereső oldalán a lekérdezést követően a keresett nyomtatvány oldalán lévő csempe az új felületre, az ONYA-ra irányítja át a felhasználót. Akik az ÁNYK-nyomtatványok utolsó verzióját letöltötték, még be tudják nyújtani az ÁNYK-n keresztül is a nyomtatványokat mindaddig, amíg a nyomtatvány verziószáma nem változik.

Az Európai Bizottság javasolta az erdőirtás globális leküzdése érdekében megalkotott Erdőirtási Rendelet (EUDR) alkalmazásának 12 hónappal történő meghosszabbítását. A javaslat megvitatását követően az Európai Parlament novemberi sajtóközleményében bejelentette, hogy jóváhagyásra került az EUDR alkalmazásának elhalasztása, mely határidő így a nagyvállalatok esetében 2025. december 30-ra, a mikro- és kisvállalkozások esetében 2026. június 30-ra kitolódik. Ez a többletidő segítené a gazdasági szereplőket világszerte abban, hogy a szabályokat a kezdetektől zökkenőmentesen hajtsák végre anélkül, hogy a jogszabály céljait aláásnák.

A Parlament más, a képviselőcsoportok által javasolt módosításokat is elfogadott, többek között az erdőirtás szempontjából „kockázatmentes” országok új kategóriájának létrehozását a meglévő három kategória – „alacsony”, „normál” és „magas” kockázat – mellett.

A döntés értelmében a vállalatoknak további 12 hónap áll rendelkezésre az EUDR megfelelés előkészítésére és megvalósítására, amely remélhetőleg elegendő idő lesz arra, hogy az új és rendkívül komplex feladatra felkészüljenek, illetve kialakítsák megfelelő kockázatkezelési és átvilágítási folyamataikat.