2025. május 7-én 17:00 órától megnyílik a lehetőség támogatási kérelmek benyújtására a GINOP Plusz -1.2.4-25 – Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban c. felhívásra.

A támogatást új eszközök és technológiák beszerzésére, informatikai fejlesztések megvalósítására (hardver eszközök, szoftverek beszerzése, felhőszolgáltatás igénybevétele) és ingatlan beruházásra (korszerűsítés, bővítés) fordíthatják a vállalkozások. Emellett a támogatás felhasználható a projektmenedzsment és általános (rezsi) költségek fedezésére, tanácsadás igénybevételére, valamint készletek beszerzésére is.

A felhívásra támogatási kérelmet azon mikro- és kisvállalkozások nyújthatnak be:

• amelyek rendelkeznek legalább 1 lezárt (beszámoló/SZJA bevallás), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel (az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem, viszont a jogelőd működési tartama beleszámít),
• amelynek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelem benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes (365 napot jelentő) üzleti évben legalább 1 fő volt,
• amelyek Magyarország területén székhellyel rendelkező egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodók, egyéni vállalkozók, vagy kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, egyéni cégek, ügyvédi irodák
• amelyek nem tartoznak a KATA hatálya alá,

• amelyek a 4 leghátrányosabb régió (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország) és/vagy a Szabad Vállalkozási Zónák (SZVZ) településein valósítják meg fejlesztéseiket.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára kiemelte, hogy a magyarországi kkv-k számára 2025-ben a GINOP Plusz 1. prioritása keretében 450 milliárd forintnyi uniós forrást tesznek elérhetővé vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő pénzügyi támogatások, valamint ezek kombinációja révén.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság elkészítette a hatósági ellenőrzést végző kormányhivatalok beszámolói alapján a 2024. évre vonatkozó foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések tapasztalatairól szóló országos összefoglaló jelentését.

A vizsgálatok során az ellenőrzött foglalkoztatók több, mint 60%-ánál találtak munkaügyi jogsértést, amely az ellenőrzött munkavállalók 58%-át érintette.

 

A Magyar Közlöny 2025. évi 45. számában megjelent a Kormány 81/2025. (IV. 17.) Korm. rendelete a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról.

A jogszabály számos könnyítéssel segíti a vállalkozásokat, és minden korábbinál több lehetőséget biztosít a hagyományos magyar újító szellemnek és az ötletből értéket teremtő kutatás-fejlesztési tevékenység kibontakozásának. A változtatásokkal még inkább a kutatás-fejlesztés (K+F), a lehető legmagasabb szellemi hozzáadott értéket teremtő tevékenységek és a beszállítói együttműködések ösztönzése kerül a középpontba:

• A feldolgozóipari beruházásokhoz nyújtott támogatás feltételrendszere a vállalatok igényeihez szabottan sokkal rugalmasabbá vált és magában foglalja a magas hozzáadott érték előállítását, a kutatás-fejlesztést, a duális képzést és a helyi beszállítók erősítését.
• Számos vármegyében már 2 millió euró elszámolható költség esetén igényelhető támogatás.
• Külön a kkv-k igényeire szabott újítás, hogy bizonyos feltételek teljesítésével előlegként hozzáférhető a támogatási összeg 25 százaléka. 
• A munkavállalói kompetenciák erősítését szolgáló képzési támogatás igényléséhez nincs szükség üzemfejlesztésre vagy üzleti szolgáltató központ létrehozatalára, ehelyett a támogatásban részesíthető közép- és nagyvállalatoknak legalább 250 ezer eurót kell a képzési programra fordítani 3 év alatt, legalább 25 munkavállalót képezve.
• A korábbi 100 helyett már az anyavállalatukkal együtt legalább 50 főt foglalkoztató vállalatok is igényelhetnek K+F támogatást, ráadásul extra támogatást kaphatnak azok a cégek, amelyek vállalják, hogy magyar elsőbbségű európai vagy magyar elsőbbségű nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel teljesítik ki fejlesztéseiket.

• A támogatás feltétele 10 új K+F munkahely létrehozása, valamint a hazai felsőoktatási intézményekkeltörténő K+F célú együttműködés.

Az új szabályokról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy „az elmúlt években folyamatosan dőltek meg a beruházási rekordok: 2014 óta összesen 2200 nagyberuházás megvalósulásához adott a kormány támogatást, amelyek mind-mind modern technológiát hoztak hazánkba 24 ezer milliárd forint értékben, s országszerte 170 ezer új munkahely létesült.”

A Nemzeti Vízstratégia végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzés célja az volt, hogy értékelje, a klímaváltozás miatt növekvő mezőgazdasági vízhasználat és az öntözésfejlesztés során mennyire érvényesültek a fenntarthatósági és stratégiai szempontok, valamint a szereplők közötti együttműködés. Az ellenőrzés megállapította, hogy az öntözéses gazdálkodás fejlesztését nem támogatta hosszú távú, hivatalosan elfogadott ágazati stratégia, csak különböző kormányhatározatok és dokumentumok irányozták elő a célokat.

A vízdíjak állami átvállalása, különösen a 2022-es aszály után, nem biztosította a szolgáltatás költségeinek megtérülését, így fenntarthatósági kockázatot okozott. Az árpolitika nem támogatta környezetvédelmi célok érvényesülését, és a vízdíjak nem tükrözték a tényleges költségeket. A mezőgazdasági vízszolgáltatás közfeladatként való pontos meghatározása, valamint finanszírozásának átláthatóbbá tétele szükséges lenne.

A költségvetési források előre tervezése hiányos volt, a hosszú távú fejlesztési célokhoz szükséges keretek nem álltak stabilan rendelkezésre. Az állami infrastrukturális fejlesztéseket a meglévő vízkereslethez igazították, nem a fenntartható vízhasználat ösztönzéséhez, ami nem szolgálta a fenntarthatósági célokat.

Továbbá súlyos problémát jelentett az engedély nélküli, elsősorban felszín alatti vízkészletet használó kutak elterjedtsége, melynek mértékéről nem voltak pontos adatok, így ez akadályozta a hatékony vízkészletgazdálkodást.

 Az Állami Számvevőszék jelentése a Nemzeti Vízstratégia végrehajtásáról ide kattintva érhető el.

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya által kidolgozott szempontrendszer szerint lefolytatásra került a Fővárosi és Vármegyei Kormányhivatalok munkavédelmi hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó kormánytisztviselői által „a fémfeldolgozási tevékenységek munkavédelmi célvizsgálata”.

A célvizsgálat a 2024. szeptember 01. és október 31. közötti ellenőrzési időszakban valósult meg.

A vizsgálatról szóló összefoglaló jelentést és példatárat mellékletben csatolva továbbítom szíves megismerés céljából.

Femfeldolg_celvizsg_Osszefoglalo_ jelentes

Példatár__Fémipari_celvizsg

2025-ben ismét lehet pályázni a Magyar Üzleti Felelősség Díjra, a CSR Hungary Díjra.
18. alkalommal kerül meghirdetésre a Díj.  Évről évre lehetőséget kínál a Magyarországon működő cégek, vállalkozások, szervezetek számára, hogy bizalmat és tudatosságot teremtsenek az érdekeltek körében. Felelős és fenntarthatósági elkötelezettségüket a mindennapi üzleti működésükhöz kapcsolódóan tudják bemutatni. Regisztrációs határidő: 2025. május 30.

Az utóbbi évek alatt Magyarországon vezető, presztízsértékűvé vált Vállalati Felelősség és Fenntarthatóság Díj (Lásd a korábbi nyerteseket!), a CSR Hungary Díj 2025-ben is a legkiemelkedőbb felelős és fenntartható kezdeményezéseket, termékeket, szolgáltatásokat, projekteket, vállalatirányítási rendszereket értékeli. Azokat a szervezeteket, melyek mérhető hatást gyakorolnak az üzleti életre, társadalomra/ érintettekre, környezetre.

Az előző évek nyertes pályázói között kis- és középvállalkozás és nagyvállalat, magyar tulajdonossal vagy külföldi tulajdonossal rendelkező, Budapesti és nem budapesti központú szervezet is található.
Jelezve azt, hogy a vállalkozás saját eszközeivel hozzáadott értéket adhat a társadalomnak és a helyi közösségnek is. S ha ki-ki saját magához és lehetőségeihez mérten ad, az minden esetben tiszteletre méltó. Ez a felelősség elkötelezettséget jelent az adott közösség felé is, melyben a mindennapjainkat éljük, munkánkat végezzük. A valódi elkötelezettség pozitívan hat a közösségre is, s a közösség elismerése – nevezhetjük társadalmi teljesítménynek vagy ahogy most nevezik ESG-nek (Environment-Social-Government) is – jótékonyan visszahathat a cég pénzügyi teljesítményére.

További információ és részletek:

https://www.csrhungarydij.eu

+361-352-0957

 

TARTALOM:

Áremelési tervek és nyereségesség

6 százaléka tervez 10 százalékot meghaladó áremelést.

Csődkockázat

Országos szinten optimizmus látható, de jelentős eltérések tapasztalhatóak földrajzi és iparági bontásban.

Nemzetközi tendenciák

Továbbra is vegyes a gazdasági hangulat a világ vezető gazdaságaiban.

GHT_2025_mar_hu

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján elindult az eNYUGTA-aloldal, ahol a hivatal minden fontos információt közzétesz a július 1-jén induló e-pénztárgép-rendszerről.

Az adóhivatal a jogszabályoknak megfelelő működés mellett szigorúan ellenőrzi az e-nyugta kiállításának és nyugtatárba küldésének folyamatát, illetve azt is, hogy semmiképp ne lehessen kijátszani vele az adóügyi előírásokat.

A hivatal – segítve a kisvállalkozókat – egy ingyenes, bárki által könnyen és egyszerűen használható e-pénztárgépet is biztosít. Ehhez a gyakorlatban mindössze egy okostelefonra van szükség, amelyre a vállalkozó letölti az ingyenes e-pénztárgép-alkalmazást, és egy egyszerű nyugtanyomtatóra, arra az esetre, ha valaki mégis papíron kérné a nyugtát. A kisvállalkozásoknak azért is érdemes megfontolni az átállást a nyugtatömbről, mert az e-pénztárgép a papírmentes nyugtaadás mellett kisebb adminisztrációt, egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az eladóknak és a vásárlóknak egyaránt.

Az online pénztárgépekkel szemben az e-pénztárgépeknél nincs például éves kötelező szerviz, a vállalkozások ezzel évente átlagosan 25 ezer forintot spórolhatnak meg. Az e-pénztárgépet használó vállalkozásoknak további könnyebbség, hogy mentesülnek a bizonylatmegőrzési kötelezettség alól, hiszen a rendszer része a nyugtatár, amely tíz évig tárolja a beérkezett adatokat.

Az e-pénztárgépeknek két típusa van: a felhő-, illetve a hardveralapú. A hardveralapú e-pénztárgépekben egy adóügyi egység biztosítja a folyamatos adatkapcsolatot a NAV-val, a felhőalapú pedig gyakorlatilag egy okostelefonra letölthető alkalmazás.

A jelenleg online pénztárgép használatára kötelezett vállalkozások – például kiskereskedelmi üzletek, éttermek, szálláshelyek, taxisok, plasztikai sebészek, gyógyszertárak, masszőrök, konditermek, akik összességében több mint 200 ezer online pénztárgépet működtetnek – továbbra is használhatnak online pénztárgépet, vagy választhatják a hardveralapú e-pénztárgépet. Az online pénztárgépek – biztosítva a zökkenőmentes átállást – egészen 2028. július 1-ig használhatók.

 Az e-pénztárgépek fejlesztéséhez és engedélyeztetéséhez című tájékoztató anyagot szíves tájékoztatásul csatoltan megküldöm.

 

A Magyarországi Rendezvényszervezők és Szolgáltatók Szövetsége (MaReSz) által nemzetközi standardok alapján kidolgozott árajánlatirendszer-javaslatot, melynek célja növelni a rendezvényszervezési szolgáltatások átláthatóságát és piaci kiszámíthatóságát.

A MaReSz álláspontja szerint az átlátható árajánlati rendszer bevezetése minden érintett fél számára előnyös. A megrendelők egységesebb, összehasonlíthatóbb ajánlatokat kapnak, ami segíti munkájukat a döntéshozatal során. Ezen kívül az egyértelmű árazás hozzájárul a fenntartható piaci működéshez is.

A MaReSz egy átfogó kutatást végzett a rendezvényügynökségek munkaóradíjairól is. Az eredmények alapján pedig közzétette az egyes szakmai szerepkörök piaci medián óradíjait, amelyek hiteles benchmarkként szolgálnak mind az ügynökségek, mind az ügyfelek számára.

A frissített árajánlati szerkezet és munkaóradíj kutatás eredménye itt érhető el.

A turizmus.com kapcsolódó cikkét ide kattintva érheti el.

A helyi iparűzési adó (HIPA) adóalapjának csökkentési lehetőségei még a gyakorlott vállalkozások számára is komoly kihívást jelenthetnek, különösen sok bizonytalanság övezi a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítmények elszámolhatóságát.

A NAV egyre szigorúbban vizsgálja, hogy a levonások megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályoknak. Egy félreérthető szerződés vagy hiányos nyilvántartás jelentős adókockázatot hordozhat magában.

A közeledő bevallási határidőre tekintettel az alábbiakban összefoglaltuk a HIPA adóalap csökkentésének legfontosabb szempontjait:

Közvetített szolgáltatások:

A közvetített szolgáltatások HIPA adóalapból való levonásához három szigorú formai feltételnek egyszerre kell teljesülnie:

1. A számlából egyértelműen ki kell derülnie a közvetítés tényének: amennyiben egy számlán belül számlázunk ki saját és idegen teljesítményt is, akkor azt mindenképpen elkülönítve, külön soron kell feltüntetni, hiszen másképp nem lehetne egyértelműen beazonosítani a közvetített szolgáltatást. Nem elegendő annyit feltüntetni a számlában, hogy „Közvetített szolgáltatások”.

1. Az írásos megrendelői szerződésnek lehetőséget kell adnia a közvetítésre: Nem elegendő annyit szerepeltetni a megrendelői szerződésben, hogy a teljesítéshez a cég igénybe vehet alvállalkozókat. Világos adóhatósági elvárás, hogy a szolgáltatások közvetítését is kifejezetten engedélyezni kell a megrendelői szerződésben.  
2. A bejövő és kimenő számláknak, a költségeknek és bevételeknek összerendelhetőknek kell lenniük egymással: A szolgáltatás-analitika elkészítését sokszor elhanyagolják a cégek, pedig enélkül az adóhatóság nem fogadja el a közvetített szolgáltatások levonását az iparűzési adóalapból.

Alvállalkozói teljesítmények:

Az alvállalkozói teljesítmények levonhatósága tartalmi vizsgálatot igényel:

1.  A szolgáltatásnak be kell épülnie a saját teljesítésbe: Ezen feltétel vizsgálatakor az szokott gondot okozni, hogy a vásárolt szolgáltatást a cég a saját vállalásához veszi igénybe, vagy valóban beépíti abba a szolgáltatásba, amit továbbad.
2. Mind a megrendelővel, mind pedig az alvállalkozóval írásos vállalkozási szerződést kötöttek a szolgáltatásra vonatkozóan: Alapos jogi elemzésre van szükség ahhoz, hogy a vállalkozási szerződést elkülönítsük a megbízási, vagy akár az adásvételi szerződéstől.
3. Rendelkezésre áll egy olyan alvállalkozói analitika, melyből egyértelműen kiderül, hogy egy vásárolt szolgáltatás a cég mely teljesítményébe épül be: Már nem csupán a közvetített szolgáltatás tekintetében elvárás az analitika, hanem az alvállalkozói teljesítmények beépülését is nyomon kívánja követni az adóhatóság.