A Kormány, az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretén belül, a 35 év alatti fiatal munkavállalók esetében a rendkívül kedvező adózású évi 450 ezer forintban maximalizált béren kívüli juttatási kereten felül, havonta további 150 ezer forintos lakhatási támogatási rendszer kialakításáról döntött.

A megfizethető lakhatás biztosítása a kormány 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervének egyik alappillére. Az Akcióterv 11. pontja szerint az otthonteremtést a munkáltató által adható lakhatási támogatáson keresztül is segíteni kell, amelyhez a kormány adókedvezményt biztosít.

A kormány döntése értelmében 2025. január 1-jétől a munkáltató a lakhatási kiadások támogatása érdekében, béren kívüli juttatásként a jelenlegi évi 450 ezer forintos kedvezményes felső értékhatár felett, akár havi 150 ezer forintig, azaz éves szinten maximum 1,8 millió forintig albérleti díj vagy lakáshitel törlesztőrészlet-támogatást utalhat 35 év alatti fiatal munkavállalói számára.

A kormány által biztosított új béren kívüli juttatási forma a SZÉP-kártyához hasonlóan rendkívül kedvező adózás mellett adható, ahhoz hasonlóan kizárólag 15 százalékos SZJA-t és 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell utána megfizetni, azaz összességében mindössze 28 százaléknyi adó terheli. Az új intézkedés a munkáltatók számára is vonzó lehetőséget biztosít munkavállalóik teljesítményének elismerésére, lakhatásuk támogatására.

A juttatás lakáscélú hitel törlesztésére, illetve lakbérfizetésre lesz felhasználható. A munkáltató hiteltörlesztés esetén a szerződés alapján a juttatást közvetlenül a banknak utalhatja, a lakbértámogatás pedig a munkavállaló vagy az ingatlan bérbeadója felé lesz teljesíthető.

A NAV részletes tájékoztatása ITT érhető el.

Forrás: kormany.hu

Az Áfa alanyi adómentesség határának 18 millió forintra emelése január 1-gyel visszamenőlegesen döntés több százezer hazai kisvállalkozás számára hozhat komoly előnyöket, csökkentve adminisztratív és pénzügyi terheiket. Nem mindenki számára automatikus ez a lehetőség, kihasználásához fontos a tudatos tervezés és időben történő nyilatkozattétel. Az alanyi mentességre való visszatérésről február 28-áig hozhatnak döntést az érintett vállalkozások.

A döntés előzményeként tavaly év végén írta alá Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nemrégiben megválasztott elnöke azt az együttműködési megállapodást, amely a magyar vállalkozások fejlesztésének támogatását tűzte ki célul. A miniszter már akkor elismerően szólt az MKIK minimálbér kutatásának gyorsjelentésében publikált javaslatcsomagjáról, melyben a kamara új vezetése javasolta többek között az Áfa alanyi adómentesség értékhatárának jelentős megemelését az addigi 12 millióról 18 millió forintra.

Ez a változás azoknak a vállalkozásoknak kedvez, amelyek 2024-ben nem lépték túl a 18 millió forintos bevételi határt és 2025-ben sem haladják meg várhatóan ezt az összeget.

Ezzel több ezer vállalkozás maradhat áfamentes státuszban, így csökkenhetnek adminisztrációs terheik, és versenyelőnyt élvezhetnek az áfás versenytársaikkal szemben.

A Kormány kisvállalkozásokat segítő döntése ugyanakkor a tavaly 12 és 18 millió forint közötti árbevételt elérő vállalkozásoknak egy egyszeri plusz adminisztrációs feladatot jelent. A már megkezdett Áfa adminisztráció folytatásáról vagy az alanyi mentességre való visszatérésről február 28-áig hozhatnak döntést az érintettek. Miközben a legtöbb érintettnek várhatóan a kisebb adminisztráció miatt az alanyi menetességbe való visszatérés lehet ideális, aközben egyesesetekben (pl. az idei árbevétel várhatóan évközben meghaladja majd a 18 millió forintot vagy jelentős beruházásokat terveznek, ami miatt érdemes lehet áfa levonással élni) mégis a már megkezdett Áfa alanyiság lehet kedvezőbb.

Az érintett vállalkozásoknak 2025. február 28-ig kell nyilatkozniuk, hogy élni szeretnének-e ezzel a lehetőséggel, addig érdemes minden releváns szempontot végig gondolniuk. A döntésben segíthet annak áttekintentése, hogy az áfakörben maradás éri-e meg nekik inkább a levonási joggal, vagy az áfamentesség csökkentett adminisztrációval.  Mindemellett szükséges a 2024-es és a 2025-ös várható bevételek számbavétele is, amely meghatározza a jogosultságot az alanyi adómentességre.

A NAV a témával kapcsolatban egy részletes, ügyfélbarát tájékoztatót bocsátott ki, ami segíthet a döntés meghozatalában és a szükséges lépések elvégzésben:

https://nav.gov.hu/ado/afa/tajekoztato-az-alanyi-adomentesseg-valasztasara-jogosito-ertekhatar-emeleserol

A kamara további egyeztetéseket kezdeményez a kisvállalkozások adókörnyezetének javítása érdekében, amelynek egyik eleme az helyi iparűzési adó rendszerének egyszerűsítése, mint pl. az adóelőleg-fizetési kötelezettség eltörlése, valamint adminisztráció csökkentése, azaz akár a bevallási kötelezettség eltörlését is elképzelhetőnek tartanánk. Az átalányadózó egyéni vállalkozók számára pedig a költséghányadok felülvizsgálatát kérik, hogy az ő versenyképességük is tovább javulhasson a jövőben.

 

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2025. március 24-vel Kamarai Gyakorlati Oktató Képzést és Gyakorlati Oktatói Vizsgát szervez.
Várjuk azoknak a szakembereknek a jelentkezését, akik iskolán kívüli (külső) duális képzőhelyen foglalkoznak vagy szeretnének foglalkozni tanulóval.

Jelentkezési határidő: 2025.03.10

További részletek:https://zvkik.hu/kepzes-oktatas/kamarai-gyakorlati-oktatoi-kepzes/

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) oldalán 2025. február 3-án megjelent a számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályairól szóló Információs füzet.

Ezeket a tájékoztató anyagokat a NAV szakemberei állítják össze, és a fontosabb előírásokat, normákat tartalmazzák.

A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályairól szóló információs füzetet mellékletben csatolva továbbítom szíves felhasználásra.

Az alapvető élelmiszerek megfizethetősége rendkívül fontos, ezek közül kiemelkednek a tej-és tejtermékek, hiszen meghatározó részét képezik egy átlagos család háztartásának. A kormány egyeztetett a kiskereskedőket, termelőket és feldolgozókat tömörítő Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal, illetve az online árfigyelő rendszer további tejtermékekkel való kibővítését is tervezi.

A KSH teljes inflációs fogyasztói kosarában a tej-és tejtermékek 3,2%-os súllyal jelennek meg, ezért is kiemelten fontos a megfizethető termékek biztosítása. A legfrissebb adatok alapján az online árfigyelőben megfigyelt élelmiszerek közül a tejtermékek ára nőtt meg legjobban, az előző éves adatokhoz képest a tejek ára például 23%-kal, a tejfölök 14,5%-kal, míg a trappista sajt 12,2%-kal emelkedett.

A Magyar Kormány a jövőben is kiemelt figyelmet szeretne fordítani a termelői, a kiskereskedelmi beszerzési és a fogyasztói élelmiszerárak alakulására, az élelmiszerárak biztosítása érdekében pedig a halak, kávé, tea, rizs, marhahús, sertés kolbászok, zsemle, édességek, kakaópor és számos egyéb termékkategória mellett további tejtermékek (pl. tejszín) beépítésével tervezi bővíteni az online árfigyelő rendszert.

A TEÁOR’25 struktúra magyar megnevezései 2025. február 1-jétől 41 kód esetében megváltoztak.

Mellékelten elérhető a Központi Statisztikai Hivatal által küldött módosított kódok listája, mely kizárólag a magyar megnevezést érintő új struktúrát tartalmazza és jelöli a változásokat.

A KSH honlapján már elérhető a módosított állomány Excel formátumban, azonban felhívom a figyelmet, hogy a tartalmi meghatározást tartalmazó dokumentumban még nem kerültek átvezetésre a változások.

• teaor25_struktura 2025.02.01 változással

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt feladatának tekinti, hogy megismerje és folyamatosan nyomon kövesse a magyar vállalati szektor gazdasági helyzetét és kilátásait.

Ennek kapcsán az MNB rendszeres konjunktúra felmérést végez a hazai vállalatok körében azzal a céllal, hogy a jegybank hiteles képet kapjon a gazdasági folyamatok aktuális és várható alakulásáról.

A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény adta keretek között néhány olyan kérdés megválaszolásában szeretnék együttműködésüket kérni, amelyek segítenek pontosabb képet alkotni a magyar vállalati szektor gazdasági helyzetéről, illetve az általános üzleti hangulat aktuális és jövőbeli várakozásairól. Kérjük, segítsék munkájukat azzal, hogy kitöltik az MNB honlapján az alábbi hivatkozáson elérhető rövid kérdőívet 2025. február 17-ig. A kitöltés mintegy 10 percet vesz igénybe.

https://mnbpoll.mnb.hu/Survey.aspx?surveyid=155045204&lng=hu-HU

Eddigi felméréseik eredményei megtalálhatók az MNB honlapján az alábbi hivatkozásra kattintva:

https://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/vallalati-konjunktura-felmeres

Az adatszolgáltatás nem kötelező, a felmérésben való részvétel önkéntes. A válaszadás név nélkül történik (anonim). A kérdőív nem tartalmaz a vállalat azonosítására alkalmas kérdéseket. Az adatgyűjtés statisztikai célból történik. A válaszokat összesítve dolgozzák fel, amelyekből egyedi adatokat nem tartalmazó elemzéseket kívánnak készíteni. Amennyiben a felmérés kapcsán kérdésük merülne fel, az MNB illetékes munkatársai készséggel állnak rendelkezésre a vallalatifelmeres@mnb.hu e-mail címen keresztül.

A Tolna Vármegyei Kormányhivatal oldalán megjelent a „Mi mennyi 2025-ben?” kiadvány.

A tájékoztatóban szó esik a munkabérekről, nyugdíjszerű ellátásokról, illetményekről, közterhekről, illetve a pénzbeli ellátások összegéről.

A tájékoztatóban lévő témák:

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)
2. Álláskeresők ellátása, álláskeresést ösztönző juttatás
3. Munkaadók (kifizetők) által fizetendő közterhek
4. Munkavállalók által fizetendő közterhek
5. Egészségügyi szolgáltatási járulék
6. Kis összegű követelés értékhatára
7. Az egyszerűsített foglalkoztatás során történő munkavégzésre tekintettel fizetendő közteher
8. Adózás, adókedvezmények
9. Bérgarancia támogatás
10. Egyes nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások minimuma
11. Egyes pénzbeli társadalombiztosítási ellátások és családtámogatások
12. Egyes pénzbeli szociális ellátások

MI MENNYI 2025