2025. március 18-án a Tanács jóváhagyta az EU 2025. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatot és a 2025–2029-es időszak szakpolitikai célkitűzéseiről és prioritásairól szóló együttes következtetéseket.

Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság prioritásként fogja kezelni a következő célkitűzéseket annak érdekében, hogy erősebb Európát teremtsen valamennyi polgáruk számára:

• Növelni a védelmi iparba és védelembe történő beruházásokat. Az EU egységesen lép fel Ukrajna támogatásában, erősíti védelmi képességeit, és stratégiai partnerségeket alakít ki, miközben elkötelezett a dezinformációval, hibrid hadviseléssel, terrorizmussal és szervezett bűnözéssel szembeni fellépés mellett.
• Megkönnyíteni és felgyorsítani az üzleti tevékenységek folytatását az EU-ban – a kkv-k számára is –, minőségi munkahelyeket teremteni, és gyorsan tehermentesíteni a vállalkozásokat az adminisztratív terhek sürgős csökkentése révén, valamint az európai jogszabályok jelentős egyszerűsítésével, prioritásként kezelve a kapcsolódó javaslatokat.
• A minőségi munkahelyek és hosszú távú versenyképesség fenntartásához elengedhetetlen, hogy a jövőben szükséges megfelelő készségek előmozdítása céljából a jövő kihívásaira felkészült képzést és oktatást kell biztosítani.
• Erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy meghozzák a szükségszerű intézkedéseket az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a természet és a biológiai sokféleség védelme terén.
• Világszerte tovább fogja erősíteni kereskedelmi kapcsolatait is, egyenlő versenyfeltételeket és hatékony multilaterális kereskedelmi rendszert biztosítva. A kereskedelmen túlmenően védelmezni kívánja a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, arra törekedve, hogy fokozza annak inkluzivitását és hatékonyságát.

Ezek a prioritások körvonalazzák a polgári jólét mellett elkötelezett, egységesebb, dinamikusabb és befogadóbb Európáról alkotott jövőképet. Az Általános Ügyek Tanácsának üléséről szóló közleményt IDE kattintva érheti el.

 

Az uniós vezetők 2025. március 20-án megbeszélést folytattak Ukrajnáról, a versenyképességről, az európai védelemről, a következő többéves pénzügyi keretről, a multilateralizmusról, valamint a Nyugat-Balkánról.

Az EU számos összetett kihívással néz szembe és ahhoz, hogy fenntartsa jólétét és globális vezető szerepét, meg kell erősítenie versenyképességét, továbbá növelnie kell Európa nyitott stratégiai autonómiáját és rezilienciáját.

Kihangsúlyozták, hogy 2025-nek ugrásszerű változást kell hoznia a versenyképesség fokozása, az egységes piac megerősítése, a minőségi munkahelyek előmozdítása, valamint a sikeres zöld és digitális átállás biztosítása terén, az elfogadott éghajlat-politikai célkitűzésekkel összhangban. E tekintetben megállapodtak abban, hogy elsőbbséget kell biztosítani az egyszerűsítésnek, az energiaárak mérséklésének, valamint a szükséges beruházások felszabadítása érdekében a magánmegtakarítások mobilizálásának.

Egyetértettek abban, hogy az egyszerűsítést minden szinten meg kell valósítani – a kiszámíthatóság, a szakpolitikai célkitűzések, illetve az egységes piac veszélyeztetése nélkül –, hogy világos és innovációbarát szabályozási keret jöjjön létre.

E tekintetben a vezetők felszólították a Bizottságot, a Tanácsot és a Parlamentet, hogy:

• dolgozzanak azon, hogy megvalósuljon az adminisztratív terhek legalább 25%-kal, a kis- és középvállalkozások esetében pedig legalább 35%-kal történő csökkentésére irányuló célkitűzés
• vigyék előbbre az egyszerűsítésről szóló, 2025. február 26-án előterjesztett csomagokkal kapcsolatos munkát
• 2025. júniusig fogadják el a fenntarthatósági beszámolásra és átvilágításra vonatkozó „stop-the-clock” mechanizmust

• a teljes jogalkotási folyamat során tartsák magukat a minőségi jogalkotásra vonatkozó elvekhez

Felkérték továbbá a Bizottságot, hogy terjesszen elő további egyszerűsítési csomagokat, többek között az ipar dekarbonizációjára, valamint a biztonságra és védelemre vonatkozóan, továbbá folytassa az uniós joganyag felülvizsgálatát annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a meglévő jogszabályok egyszerűsítésének és konszolidálásának módjait.

Az egységes piac elmélyítésének kapcsán a vezetők felszólították a Bizottságot, hogy terjesszen elő releváns javaslatokat, többek között a személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátási teljesítményéről szóló rendelet szerinti további rugalmassági mechanizmusok, valamint az említett rendeletben előírt felülvizsgálat tekintetében.

Az Európai Unió hosszútávú költségvetéséről IDE kattintva tájékozódhat.

 

Március 26-án megtartották a Demján Sándor Tőkeprogram tájékoztató fórumát, amelyen számos vállalkozó vett részt. Az esemény célja az volt, hogy részletes információt nyújtson a program lehetőségeiről, valamint választ adjon a résztvevők kérdéseire.

A fórumot Kovács Dezső, a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (ZVKIK) elnöke nyitotta meg, aki beszédében kiemelte a program jelentőségét a hazai kis- és középvállalkozások fejlődése szempontjából.

Ezt követően Kévés Sándor, a főosztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály képviseletében tartott előadást a Demján Sándor Program főbb elemeiről. Ismertette a program célkitűzéseit, a támogatási lehetőségeket és azokat a feltételeket, amelyek alapján a vállalkozások részt vehetnek benne.

A részletes szakmai tájékoztatót Dr. Balog Ádám alelnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tartotta, aki bemutatta a Demján Sándor Tőkeprogram részleteit, kitérve a finanszírozási struktúrára, a pályázati feltételekre és a jelentkezési folyamatra.

A rendezvény zárásaként kerekasztal-beszélgetés zajlott, amelyen Kovács Dezső ZVKIK elnöke, Dr. Balog Ádám MKIK alelnöke és Ács Zoltán, a MMKIK tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese vett részt. A beszélgetés során a szakértők válaszoltak a legfontosabb kérdésekre, és megvitatták a program lehetséges hatásait a hazai vállalkozói szektorra.

A rendezvény végén a résztvevők lehetőséget kaptak arra, hogy közvetlen kérdéseket tegyenek fel az előadóknak. A fórumon való aktív részvétel és az érdeklődés is mutatja, hogy a Demján Sándor Tőkeprogram komoly lehetőséget kínál a magyar vállalkozások számára.

A gazdaság és a kultúra területét érintő 45 főcsoport több, mint 100 témakörében hirdették meg az idei Érték és Minőség Nagydíj Pályázatot. A legkiválóbb termékek és szolgáltatások versenyére május 29-éig lehet jelentkezni a Kárpát-régió egész területéről – jelentette be az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kiírói Tanácsa.

 Az Érték és Minőség Nagydíj kitüntető cím azon termékek, szolgáltatások, gazdasági szervezetek elismerése és díjazása, amelyek tevékenységük során bizonyíthatóan elkötelezettek a minőség ügye iránt.

Tavaly 32 pályázó 38 munkája érdemelte ki az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy használatát, és akkor is a mezőgazdasághoz kötődő termékek alkották a legnépesebb díjazott csoportot, az ágazatot érintő ismert nehézségek ellenére.

Az idei pályázatra május 29-éig jelentkezhet minden magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, egyéni vállalkozó, alkotóközösség.

A meghirdetett 45 pályázati főcsoport a nehézipar több üzletágát érinti, ilyenek: a gépipar, vegyipar, építőanyag-ipar, járműipar; a könnyűipar számos ágazatát: a fa-, papír-, textil-, bőripar, nyomdaipar, kézmű- és háziipar; továbbá az élelmiszeripar szinte valamennyi területét.

A 2025. évi Érték és Minőség Nagydíj Pályázati Felhívás a pályázatok benyújtásához szükséges megfelelőségi dokumentumokra vonatkozó iránymutatást csatoltan megküldöm szíves tájékoztatásul.

Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat kitüntetéseit – a „tanúsított minőség jelképét” – 2025. szeptember 11-én az Országház Főrendiházi Üléstermében adják át.

 Pályázattal kapcsolatos további információk ezen az oldalon szereplő kapcsolattartóktól kérhetőek. 

A Századvég legújabb felmérése szerint a kis- és középvállalkozások 60%-a tervez beruházásokat, és érzékelik a kereslet növekedését. A nemzetgazdasági miniszter közölte, a cégek a beruházásaikat nem hitelből, hanem saját tőkéből fedeznék, a bankoknak éppen ezért fordulatot kell elérniük a vállalati hitelezésben.

A beruházások forrásaként a cégek 68 százaléka még mindig saját forrásból tervezi megvalósítani a fejlesztéseit – ez két éve még 78 százalék volt. A fennmaradó 22 százalék fele-fele arányban támogatásokból, valamint támogatott és piaci hitelből tervezi finanszírozni a beruházásait.  Az alacsony hitelkereslet egyik oka a miniszter szerint valóban a visszafogott kereslet, de a piaci kkv-hitelek 8 százalék körüli mértéke egyébként is korlátot jelent. A Széchenyi-kártya beruházási hitelkamatának csökkentését követő hitelkereslet-élénkülés ugyanakkor azt jelzi a miniszter szerint, hogy igenis árazási kérdés is a hitelkereslet.

A legmagasabb mértékben a mezőgazdasági, az egészségiparban és a telekommunikációban dolgozó vállalkozások nyilatkoztak úgy, hogy bővítenék beruházásaikat. A feldolgozóipari és a logisztikai szektorban dolgozók kissé pesszimistábbnak tűntek, de a miniszter szerint hamar változhatnak a kilátások. Az idei évben a vállalatok beruházásait már kevésbé hátráltatják a munkaerőhiány és a gazdaság jövője iránti kedvezőtlen kilátások. Az ugyanakkor óvatosságra int, hogy a kkv-szektor leginkább az inflációtól tart. A kereslettel kapcsolatos aggodalmak csak ezután következnek, majd az adminisztrációs terheket jelölték meg problémaként.

Nagy Márton a felmérés eredményeinek ismertetése során hangsúlyozta: a Demján Sándor Program támogatásai jó helyre irányulnak, központi kérdés, hogy a hazai vállalatok versenyképessége dinamikusan fejlődjön. Emellett vizsgálják további adóegyszerűsítések, adócsökkentések lehetőségét. A Demján Sándor Program elemei az értékelések szerint hatékonyak lehetnek a vállalati beruházások élénkítésére.

Fontos látni, hogy a fejlesztések zöme nem új, hanem hatékonyság- és termelékenységnövelő beruházás.

 A felmérés ismertetéséről szóló hanganyagot IDE kattintva tudja meghallgatni.

A VisitBalaton365 angol nyelvű MICE Guide kiadvánnyal népszerűsíti a négy évszakos Balatont, ezért összegyűjtötte a tó környékén található rendezvényhelyszíneket és -szolgáltatókat azzal a céllal, hogy bemutassa a térség hivatásturisztikai lehetőségeit a potenciális buyerek számára és támogassa a nemzetközi MICE-kommunikációt.

A desztináció földrajzi elhelyezkedése miatt is ideális, hiszen Budapestről, Bécsből, Grazból vagy akár Zágrábból is gyorsan elérhető. Ahhoz, hogy a Balaton ne csak egy szabadidős turisztikai célpontként jelenjen meg, hanem valódi MICE-desztinációvá váljon, szükség van egyedi, kreatív programokra és ezek hatékony bemutatására is. Ezeket a programokat, programgazdákat szolgáltatókat szintén szeretnék a kiadványba gyűjteni.

A Balaton MICE Guide lapozható formában ITT érhető el. A Balaton MICE Guide elérhető lesz a VisitBalaton365 honlap B2B aloldalán is, amely hamarosan elindul.

A Balaton MICE Guide továbbra is nyitott a balatoni rendezvényhelyszínek és incentive programokat kínáló szolgáltatók jelentkezésére. Akik szeretnének bekerülni, azok Kaszás Fanninál (kaszas.fanni@turizmus.com) tudnak jelentkezni. Azokkal, akik érdeklődnek a kiadvány iránt és szívesen részt vennének a Balaton, mint MICE desztináció pozicionálásában, a VisitBalaton365 szívesen megosztja a kiadványt, ezzel kapcsolatban Sztojanovits Kristófot, a VisitBalaton365 nemzetközi marketingvezetőjét (sztojanovits.kristof@visitbalaton365.hu) kell keresni.

A turizmus.com kapcsolódó cikkét ide kattintva olvashatja el.

 

Számos kihívást rejt magában a 2025-ös évtől alkalmazandó adószabályokra való felkészülés a vállalkozások és az adózási szakemberek számára. A módosítások legfontosabb feladatait az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgárság (DÁP) által támasztott követelmények jelentik, de sok változásra lehet számítani a szocho törvény módosítás, a minimálbér-emelés és az áfa változásai miatt is.

Az Adópraxis honlapján elérhetővé vált egy digitális kiadvány, melyben tömören összefoglalásra került az össze adózással kapcsolat új szabály a 2025-ös évre vonatkozóan. A különszám szerzője dr. Veress Júlia jogász LL.M. EIBL, áfa-és nemzetközi adószakértő.

A legfontosabb újdonságok közé tartozik:

• szja-családi kedvezmény megduplázása két üzemben
• ÖVTJ kódok változása
• áfa, e-nyugta
• szocho-törvényváltozások
• minimálbér-emelés hatásai
• gépjárműadó számításának változása

Az összefoglaló PDF letöltése díjmentes, azonban a letöltéshez regisztrálni szükséges az Adópraxis oldalán. A regisztráció ide kattintva érhető el.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sajtóhírében beszámolnak, hogy a GVH által működtetett online Árfigyelő adatai szerint több alapvető élelmiszertermék ára csökkent hétfőtől az árrésstop bevezetésének következtében. A GVH már 2023-ban rámutatott, hogy korábban is tetten érhető volt az úgynevezett profit-hajtotta infláció Magyarországon, amikor az élelmiszer-kereskedelem egyes szereplői az indokolhatónál nagyobb mértékben emelték egyes alapvető élelmiszerek árrését.

A GVH által működtetett, a www.arfigyelo.gvh.hu címen elérhető rendszerben hat nagy kereskedelmi lánc, országszerte több mint 1200 boltjában, 78 termékkategóriában, több mint 2000 különböző élelmiszertermék naponta frissülő árai követhetők nyomon. Az Árfigyelő pontosan, naprakészen megmutatja az árak változását, így azok csökkenését is.Az online Árfigyelő rendszer adatai szerint több alapvető élelmiszertermék (Pl. tejtermékek, tojás) ára csökkent hétfőn, a Kormány által elrendelt árrésstop bevezetésének következtében.

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) az indokolatlan áremelések megakadályozása érdekében azonnali ellenőrzéseket indít. Az NKFH célja, hogy a fogyasztók tisztességes áron juthassanak hozzá azokhoz az alapvető élelmiszerekhez, melyek a mindennapi élethez szükségesek. Ennek érdekében a hatóság határozottan fellép minden indokolatlan áremeléssel szemben. Az NKFH ezért a szakmai irányítása alá tartozó kormányhivatalokkal azonnali ellenőrzésbe kezd az árrésre, a készleten tartásra és a saját márkás termékek arányára vonatkozó előírások betartása érdekében.Az NKFH fokozott ellenőrzésekkel és célzott intézkedésekkel lép fel az árdrágítás ellen. A hatóság szigorú ellenőrzéseket folytat majd a jelentős piaci súlyú kereskedelmi egységeknél. Továbbá ellenőrzi a saját márkás termékek arányára vonatkozó szabályok betartását is.

Az NKFH és a kormányhivatalok az árrésre vonatkozó jogszabályok megsértése esetén termékkategóriánként 5 millió forint bírságot szabnak ki, míg a saját márkás termékek arányára és a forgalmazott termékek mennyiségére vonatkozó előírások megszegése esetén akár 2 millió forint is kiszabható lesz termékkategóriánként.

Egy nemrégiben megjelent tanulmánykötet a 21. századi technológiai és gazdasági fejlődés hatásait vizsgálja, különös tekintettel a szolgáltatói szektor szerepére a globális gazdaságban.

A kötet célja, hogy átfogó képet adjon a szolgáltatások technológiai versenyének aktuális trendjeiről és kilátásairól, valamint az egyes országok közötti gazdasági verseny kulcsterületeiről. Az elemzés több régióra kiterjedően tárgyalja a legfontosabb nemzetközi kihívásokat, amelyek hatással vannak:

• a globális kereskedelemre,
• a digitális gazdaságra,
• a logisztikára,
• és más, a szolgáltatói szektorhoz kapcsolódó területekre.

A tanulmányok tudományos alapossággal és objektivitással vizsgálják ezeket a témákat, különös figyelmet fordítva a gazdasági nagyhatalmak gyengébb makrogazdasági teljesítményének okaira, valamint az ebből fakadó feszültségekre és konfliktusokra.

A kötet hasznos mindazok számára, akik mélyebb betekintést kívánnak nyerni a szolgáltatói szektor és a technológiai fejlődés összefüggéseibe, valamint a globális gazdasági verseny alakulásába és annak ok-okozati összefüggéseibe.

Tartalomjegyzék:

• Technológiai verseny a 21. században – Kína helyzete
• Technológiai verseny a feldolgozóipari értékláncokban egy átformálódó világrendben. Hogyan formálhatja a globális termelés láncokat a technológiai fejlődés és az újraéledő geopolitikai játszmák?
• Átalakuló világrend: geoökonómiai és technológiai versengés India és a Közel-Kelet példáján keresztül
• Az űrgazdaságpolitika átfogó elemzési modellje és alkalmazása
• Technológiai verseny a 21. században – az USA helyzete
• Emergens technológiák, új világrend és (de-globalizálódó) társadalmak
• Technológiai verseny a 21. század szolgáltatásaiban
• Technológiai verseny a 21. századi Kelet-Ázsiában (Japán, Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr)”

Hamarosan megjelennek a Horizont Európa keretprogram 2025. évi új felhívásai, ezért az NKFIH Nemzeti Kapcsolattartó Pont (NCP) csapata pályázati konzultációkat szervez 2025. márciusától folyamatosan kutatócsoportok, cégek, szakmai szervezetek részére.

A konzultáció eredményeként személyre szabott pályázási tervet és a konzorciumi partnerkeresésében jelentős segítséget nyújtó értékajánlatot (value offer) készítenek a résztvevőknek.

Konzultációt kérni a ncp@nkfih.gov.hu e-mail címen lehet, a „KONZULTÁCIÓ” tárgy megjelölésével, a jelentkezéseket folyamatosan várják.

A kezdeményező e-mailben az alábbi kérdésekre szükséges válaszolni:

• Mely tématerület, kutatási terület érdekli Önöket? (angol nyelven)
• Milyen egyedi szakértelemmel, technológiával, módszertani tudással, eredményekkel, infrastruktúrával szeretnének hozzájárulni a Horizont Európa keretében megvalósuló együttműködéshez? (rövid, pontokba szedett összefoglalás angol nyelven)
• Hazai pályázati tapasztalat (pályázattípus, cím, évszám)
• Nemzetközi pályázati tapasztalat (pályázattípus, cím, évszám, szerepkör)