2025. május 13 – 16. között ismételten megrendezésre kerül az Ipar Napjai társrendezvényével, az Automotive Hungary-vel a HUNGEXPOBudapest Kongresszusi és Kiállítási Központban.

A kiállítói kínálat mellett a legtöbb szakmai program is a vállalkozásfejlesztés, innováció, költség- és energiahatékonyság témái köré épül. A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség például vállalkozásfejlesztési szemináriumokkal és különböző esettanulmányok, valamint a vállalkozások fejlesztését és a beruházások élénkítését célzó Demján Sándor Program bemutatásával várja az érdeklődőket. A kiállítás mellett zajlik majd a Magyar Hegesztéstechnikai Egyesület háromnapos rendezvénysorozata, a Textilipari Konferencia és a Munkavédelmi Konferencia, ami a megújult és egyre komplexebb munkakörnyezetben dolgozók biztonságára és az egészségvédelemre helyezi a hangsúlyt.

A kiállítás-együttes „motorként” működve hozzájárul a gazdasági élet fellendítéséhez, hiszen a résztvevő kis-, közép- és nagyvállalatok, valamint a kiállításon jelen lévő látogatók egy helyen, egy időben, együtt tudnak gondolkodni szakmai kérdésekről. Egy helyen megtalálhatóak a gyártók, szolgáltatók, kereskedők és a vevőkör, így elindulhat a párbeszéd, az üzleti kapcsolat, hogy valamilyen kooperáció keretén belül maradjanak talpon a piacon.

A rendezvényről minden további információ (nyitvatartás, belépés, jegyvásárlás, helyszín megközelítése) rendelkezésre áll az esemény honlapján.

 Az eseményre az alábbi hivatkozáson keresztül is van lehetőség regisztrálni:

 

REGISZTRÁCIÓ

 

2025. március 26-án a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján az idei évben is meghirdetésre került az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj (EEPA).

A felhívás célja olyan kezdeményezések megismertetése az európai nyilvánossággal, amelyek ösztönzik a vállalkozói tevékenységet, megkönnyítik a vállalkozóvá válást, a vállalkozások mindennapjait, és nemzetközi szinten is kiemelkedő jó gyakorlatokkal szolgálhatnak. A Bizottság évről-évre díjazza a legkreatívabb és legsikeresebb vállalkozásfejlesztési projekteket, mely más szervezeteket is inspirálhat hasonló kezdeményezések megvalósítására.

A Díj hat kategóriában nyerhető el:

1. Az üzleti környezet fejlesztése és a vállalkozói kedv ösztönzése
2. A vállalkozói ismeretek növelése
3. A digitális átállás támogatása
4. A vállalkozások külpiacra lépésének elősegítése
5. A fenntartható átállás ösztönzése

6. Vállalkozások a társadalmi esélyegyenlőségért

Az elismerésre pályázhatnak vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek, önkormányzatok, állami szervek és intézmények, legalább 15 hónapja működő projektjükkel.

Mindezek mellett a felhívás egyik kategóriája a KKV-k előtt is nyitva áll. A két fordulóból álló felhívás első, nemzeti fordulójában legsikeresebben teljesítő két kezdeményezés lehetőséget kap, hogy az európai fordulóban is megmérettesse magát, és kategóriája legjobbjaként elismerésben részesüljön, vagy elhozza az Európai Zsűri Fődíját.

A Fődíjat az a kezdeményezés kapja, amely Európa leginnovatívabb és leginspirálóbb vállalkozásfejlesztési programjának bizonyul. Az európai forduló díjainak átadására egy nagyszabású díjátadó eseményen kerül sor a KKV Közgyűlés keretein belül, mely ez év novemberében Dániában kerül megrendezésre.

Az Európai Vállalkozásfejlesztési Díjra a pályázati anyagokat a kkv@ngm.gov.hu e-mail címen kell benyújtani. A pályázatok benyújtási határideje 2025. május 30.

A KPMG 2024-es elemzése szerint a fenntarthatósági jelentéstétel és a szén-dioxid-kibocsátási célok a vállalatok működésének szerves részévé váltak. A világ 250 legnagyobb vállalatának (G250) 96%-a, míg az 58 ország top 100 vállalatából álló (N100) csoport 79%-a publikált ilyen jelentést. A legnépszerűbb szabvány a Global Reporting Initiative (GRI), de egyre többen fognak áttérni a Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) előírásaira.

Magyarországon a top100 vállalat 78%-a készített fenntarthatósági jelentést, az autó- és gyógyszeriparban pedig 100%-os az arány. A GRI alkalmazása 86%-ra nőtt, míg a SASB visszaszorult. A vállalatok 90%-a végzett lényegességi elemzést, ami az átlagnál jobb eredmény. A karbonkibocsátási célokat kitűző magyar cégek aránya 92%, ami meghaladja a globális 80%-os átlagot.

A fenntarthatósági jelentések független tanúsítása egyre elterjedtebb: a G250 cégek 69%-a, az N100 vállalatok 54%-a, míg a magyar cégek 67%-a alkalmazza, bár teljes hitelesítésre itthon csak 40%-uk vállalkozik. A biológiai sokféleséget érintő kockázatokat a jelentő magyar cégek 53%-a említi, ami háromszoros növekedés négy év alatt.

A hvg.hu „Hol tartunk a fenntarthatósági jelentéstételeinkkel?”, melyet ide kattintva olvashat el.

Hírek, naprakész információk a külkereskedelem szempontjából meghatározó országok aktuális gazdasági helyzetéről és az országokat érintő legfontosabb intézkedésekről. Emellett az európai uniós szakpolitikai aktualitásokról és az uniós gazdasági, üzleti vonatkozású hírekről is elérhető tudósítás.

Az egyes hírek teljes tartalma a hírek címére kattintva válik elérhetővé.

NEMZETKÖZI GAZDASÁGI HÍRLEVÉL_2025.03.27

2025.február 18-án, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával és a Demján Sándor Terv adminisztrációcsökkentési kezdeményezéséhez kapcsolódva módosult a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. üzletszabályzata, valamint a KAVOSZ Zrt. Széchenyi Kártya Program Üzletszabályzata, a Széchenyi Mikrohitel és Széchenyi Lízing konstrukciók szabályzata. A változások célja a forráshoz jutás további egyszerűsítése és a programban részt vevő vállalkozói kör bővítése volt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) és a Garantiqa közös, pénteki sajtótájékoztatóján közöltek alapján öt további pontban bővülnek a vállalkozások lehetőségei a Széchenyi Kártya Programban:

• elsőként a védelmi ipar számára, így a fegyvergyártással, a katonai jármű gyártásával foglalkozó vállalkozások is igénybe vehetik a támogatott hiteleket,

• áprilistól a lízingszabályzatot is módosítják úgy, hogy az új, tisztán elektromos autók számára bruttó 25 millió forintig kedvezményes, 4,5%-os kamatozású lízingfinanszírozást tesznek elérhetővé,

• a beruházási célú Széchenyi Beruházási Hitel és Agrár Széchenyi Beruházási Hitel zöld konstrukciója esetében új energetikai hitelcélokat vezetnek be, így napelemrendszerek telepítésére, geotermikus energia felhasználására, víztakarékosságra irányuló beruházások vagy akár olyan termelő eszközök beszerzése is finanszírozható, amelyekkel a vállalkozás energiamegtakarítást ér el,

• termőföld vásárlására kezdő vállalkozások is jogosultak lesznek a programban,

• a biztosításközvetítők számára is kiterjesztik a Széchenyi Kártya Programot a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségének (MBTSZ) kérésére, így a 6622-es TEÁOR számmal rendelkező, biztosítási ügynöki és brókeri tevékenységet folytató több mint húszezer cég számára is elérhetők lesznek a hitel- és garanciaprogramok.

A változtatások célja, hogy a Széchenyi Kártya Program még több vállalkozás számára kínáljon stabil, versenyképes pénzügyi támogatást a fejlődéshez és beruházásokhoz.

TARTALOM:

Negyedéves konjunktúrakutatás eredményei

A mutató értéke enyhe csökkenést mutat 2025 első negyedévében

Akadályozó tényezők

A vállalatok 93%-a tapasztalt működését akadályozó tényezőt

Nemzetközi tendenciák

Enyhe javulás látható az adatokban

Gazdasági Havi Tájékoztató 2025 február

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnökségi ülésén hozott egyik kiemelt döntésről, amely az űr-, védelmi- és légiipari innováció fejlesztésére irányul.

A MISZ 30 hazai alapító tagszervezet közreműködésével létrehozta az Űr-, Védelmi- és Légiinnovációs Munkacsoportot. A kezdeményezés célja egy hatékony innovációs ökoszisztéma létrehozása, amely elősegíti a technológiai fejlődést és erősíti Magyarország nemzetközi versenyképességét e területeken. A munkacsoport támogatja a szektor szereplői közötti együttműködést, valamint a tudásmegosztás és a kutatás-fejlesztési tevékenységek előmozdítását.

A globális trendek azt mutatják, hogy az űripar árbevétele a jelenlegi 350 milliárd dollárról 2040-re várhatóan több mint 1100 milliárd dollárra növekszik, így ez az iparág világszinten az egyik leggyorsabban növekvő szektorrá válik. Magyarország számára is kiemelt lehetőséget jelent ez a bővülő piac, hiszen az elmúlt hat évben ötszörösére nőtt az Európai Űrügynökség felé teljesített befizetésünk, amelynek jelentős része hazai vállalatok számára visszapályázható.

A Munkacsoport fő feladatai közé tartozik:

• Az űr-, védelmi- és légiipari kutatás-fejlesztési projektek ösztönzése,
• Az innovációk megjelenítése a Magyar Innovációs Nagydíjon,
• A fiatal generációk bevonása a STEM területeken keresztül,
• Az Országos Tudományos és Innovációs Olimpián való részvétel elősegítése,
• Befektetések és nemzetközi együttműködések ösztönzése,
• Érdekképviselet biztosítása a szabályozási és támogatáspolitikai környezetben.

A munkacsoport alapító szervezetei:

4iG Nyrt., Airbus DS SLC Magyarországi Fióktelepe, Bay Zoltán Kutatóközpont, BHE Bonn Hungary Kft., BTS Space Kft., Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Büttner Kft., DataSenseLabs Kft., Eötvös Loránd Tudományegyetem, HungaroFlow Tanácsadó Kft., HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont, HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, Innobay Hungary Kft., Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft., Magnus Aircraft Zrt., Magyar Űrkutatás Nkft. (CanSatLab), Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Óbudai Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Sigma Technology Magyarország Kft., Space Industry Development Zrt., Surviot Monitoring Kft., Szimikron Kft., Széchenyi István Egyetem, Test Innovation Technology Zrt., TOGA Training Group Kft., Védelmi Innovációs Kutatóintézet Zrt.

Társult szervezetek: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület

A Munkacsoport célja, hogy az innovatív magyar vállalatok minél nagyobb arányban kapcsolódjanak be a globális értékláncokba, ezáltal javítva hazánk gazdasági pozícióját az űr-, védelmi- és légiipar területén.

További információk és részletek a Magyar Innovációs Szövetség hivatalos honlapján érhetők el.

Az európai online vitarendezési platform (ODR) 2025. július 20-án megszűnik, az EU – 2024/3228 – HU – EUR-Lex rendelet elfogadását követően. A felületet 2025. július 19-ig lehet használni, de új panasz már nem nyújtható be. A  fogyasztói jogviták rendezésének egyéb módjairól ide kattintva lehet tájékozódni.

Az Európai Bizottság 2016 óta működteti az ODR platformot azon fogyasztók számára, akik panasszal kívánnak élni az általuk határon átnyúlóan online vásárolt termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban, és fel szeretnének kérni egy semleges harmadik felet, azaz egy alternatív vitarendezési testületet a panasz kezelésére.

Megszüntetés oka azonban, hogy csak a látogatók kis része használta az ODR-platformot panasz benyújtására, és az említett panaszoknak csak 2 %-a kapott pozitív választ a kereskedőktől, ami azt jelentette, hogy a kérelmüket továbbítani lehet valamely, az ODR-platformon jegyzékbe vett alternatív vitarendezési fórumhoz. Összességében ez mintegy évi 200 ügyet jelentett az Unió egészére nézve.

Az (EU) 2024/3228 rendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében a felhasználókra vonatkozó valamennyi információ, beleértve a személyes adatokat is, legkésőbb 2025. július 20-án törlésre kerül. Ezért javasolják, hogy 2025. július 19. előtt kerüljenek exportálásra az ügyek szempontjából releváns adatok.

Bármilyen segítségért 2025. július 19-ig a nemzeti kapcsolattartó pontjához lehetséges fordulni.

Az EU-s online vitarendezési platform megszűnése révén a továbbiakban az online fogyasztói jogviták esetén alternatív megoldásként a fogyasztó fordulhat segítségért, ha a fogyasztó lakóhelye és a vállalkozás székhelye különböző országokban (határon átnyúló ügylet), az EU valamely tagállamában, az Egyesült Királyságban, Izlandon vagy Norvégiában található, akkor az Európai Fogyasztói Központhoz fordulhat: https://www.magyarefk.hu/hu/. Valamint a békéltető testületek közbenjárását is kérhetik a fogyasztók. A békéltetési eljárásról bővebben itt olvasható: www.bekeltetes.hu, https://bekeltet.bkik.hu/rolunk/testuletrol. A békéltető testületi eljárást a fogyasztó főszabályként közvetlenül a lakóhelye szerint illetékes testületnél kezdeményezheti.

 

A 32. Turizmus Évadnyitó Gálán 1200 meghívott szakember előtt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előadásában kiemelte, hogy 2025-ben is jelentős fejlesztésekre kerül sor a turizmus iparágban, így ősztől létrehozásra kerül egy turisztikai bank.

A bank létrehozása azért is üdvözlendő, mert a szektor sajátosságai gyakran nem összeegyeztethetők a banki kockázatkezelés elvárásaival. A szállodaiparban alapvető jelenség, hogy a beruházások hosszabb idő alatt térülnek csak meg, miközben a gyorsabb amortizáció miatt még a projekt kifutása előtt újabb, többszöri felújításokra is szükség van.

A szállodaiparban alapvető jelenség, hogy a beruházások hosszabb idő alatt térülnek csak meg, miközben a gyorsabb amortizáció miatt még a projekt kifutása előtt újabb, többszöri felújításokra is szükség van. A bankok általában 10-12 évre hiteleznek, azonban a szektorban nagyobb szükség lenne akár 20 éves futamidejű, fejlesztési hitelekre is. A kamatszintek kérdése is kulcsfontosságú, hiszen 10 éves kamatperiódussal más a beruházás kockázata, mint 20 évessel, főleg, ha fix kamatozással kaphatnak hitelt a turisztikai vállalkozások.

A szektor saját bankja a Tourinform irodákon keresztül is nyújt tájékoztatást az érdeklődő vállalkozásoknak. Az első hitelprogramok pedig ősszel jelennek meg.

Ugyancsak tervezik Budapesten a 3 és 4 csillagos hotelek támogatási programjának elindítását.

A turizmus.com kapcsolódó cikkeit ide és ide kattintva olvashatja el.

A  Magyar Közlöny 2025. évi 33. számában megjelent a Kormány 51/2025. (III. 24.) Korm. rendelete a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról.

A rendelet célja az uniós jogalkotásból fakadó jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése.

A 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 16. § (9) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

„h) a közúti szállítási tevékenységekre vonatkozó szociális jogszabályok tekintetében az 561/2006/EK és a 165/2014/EU rendelet, valamint a 2002/15/EK irányelv végrehajtásának minimumfeltételeiről szóló 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2024. március 14-i (EU) 2024/846 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek” (való megfelelést szolgálja.)

A kormányrendelet módosítja a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 3. mellékletében foglalt táblázat eltérés a 12 napos szabálytól (Nemzetközi, nem menetrend szerinti autóbuszjárat) 88–91. sorának tartalmát, mely szerint módosul a 12 egymást követő 24 órás időszak után igénybe vett heti pihenőidő, súlyossági foka, felelőse. Továbbá módosul a kormányrendelet 4. mellékletében szereplő menetíró készülék, járművezetői kártya vagy adatrögzítő lap adatok kitöltésének 40-45. sora, ahol a mulasztásának súlyossági foka és bírság mennyisége változik.