A Belügyminisztérium 2025. április 5-i közleménye alapján megvalósul a papíralapú TB-kiskönyv elektronikus rendszerre történő cseréje.

A fejlesztésnek köszönhetően elektronikus rendszer váltja fel a papíralapú TB-kiskönyvet, amelybe a munkáltatók rögzítették a munkavállalók társadalombiztosítási jogviszonyára és egészségbiztosítási ellátásaira vonatkozó adatokat. A benne szereplő információk az államigazgatásban – az időközben bevezetett digitális nyilvántartásokban – foglalkoztatói adatszolgáltatás útján rendelkezésre állnak, ezért a nyomtatvány megszüntethető.

Az elektronikus alapú lekérdező rendszer előnyei az alábbiak:

• Sokkal kevesebb lesz a vállalkozások adminisztrációja, a papírmunka, és nem kell tárolniuk a könyvecskéket.
• Felgyorsul az ügyintézés: mindig naprakészen és pontosan rendelkezésre állnak az adatok.

• Pontosabbak lesznek az adatok, hiszen korábban előfordulhatott, hogy a jogviszony és az ellátás (például a táppénz, a csed, a gyed) nem teljeskörűen került a kiskönyvbe.

A minisztérium közleményében hangsúlyozta továbbá, hogy kiemelt kormányzati cél a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, amelynek része, hogy a digitalizáció eredményeként az államigazgatás adatbázisaiban rendelkezésre álló adatok ne kerüljenek újra bekérésre, vagy dokumentálásra. A tb-kiskönyv megszüntetése ezért illeszkedik a bürokrácia csökkentés célrendszerébe.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) sajtóközleményt jelentetett meg a névvisszaélési problémákkal kapcsolatban.

A NAV nevével egyre többen élnek vissza, ám a NAV honlapján a legfontosabb információkon túl arról is beszámolnak, hogy milyen sms-ek, e-mailek küldésével próbálkoznak leggyakrabban a csalók.

A NAV nevében gyakran küldenek a csalók hamis értesítéseket, de ezeket legtöbb esetben már az e-mail cím vagy a feltüntetett honlap megtekintésével ki lehet szűrni. Van, hogy a feladói e-mail cím nem egyezik a hivatalos e-mail címmel, de a felhasználónévhez egy hivatalosnak tűnő NAV-os cím van megadva. Ilyen esetben a @ jelet a © jellel helyettesítik, melyeket könnyű összetéveszteni.

A NAV sms-ben nem szokott értesíteni senkit számlazárolás esetében, így ezeket az üzeneteket törölni kell, illetve a feladó telefonszámát tiltani. Tárhelyre érkező üzenetekkel elektronikusan és postán keresztül kommunikál az ügyfelekkel, az egyszerű e-mail küldés nem hivatalos ügyintézési forma a hivatalnál.

A NAV nevével visszaélő leggyakoribb csaló sms-ek és e-mailek ide kattintva megtekinthetőek.

A közel 22 éves múltra visszatekintő Nyugat-Dunántúli Régió Kereskedelmi és Iparkamaráinak Szövetsége gazdasági fórumot tartott 2025. április 10-én.

A nagykanizsai Medgyaszay Házban megtartott rendezvény kiemelt jelentőségű volt, hiszen a Szövetséget alkotó öt kereskedelmi és iparkamara közötti együttműködési megállapodás megújítására is sor került. A Szövetség ezzel az öt kamara által képviselt széles vállalkozói kör gazdasági érdekeinek érvényesítésére, valamint az összefogás hatékony megjelenítésére és képviseletére kötelezte el magát.

A gazdasági fórumon előadást tartott Czunyiné dr. Bertalan Judit, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkára, valamint Pintér-Péntek Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke is.

Előadásukat követően a leköszönő régiós elnök, dr. Polay József (Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara) átadta a stafétát a Szövetség ez évi soros elnökének, Cseri Józsefnek (Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara).

 

A rendezvényen részt vett Bata Hajnalka, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke, dr. Fodor Csaba, Nagykanizsa Megyei Jogú Város alpolgármestere, valamint Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője is.

 

A Szakmai nap és üzemlátogatás a Szépség Klub keretében valósul meg. A rendezvényre várjuk a mostani és leendő Klub Tagokat, kozmetikus szakembereket.

Az egész napos program a szakmai tartalmak mellett magába foglalja a helyszínekre és helyszínek közötti külön buszos utazást és egy egyszeri étkezést(ebéd).

A regisztrációs felületen megadott adatok alapján a  3.000 Ft összegű regisztrációs díjról előleg számla kerül kiküldésre a jelentkezők részére.

A regisztráció a díj befizetésével válik véglegessé!

Bővebb információ:
Mazzagné Borsos Andrea
E-mail: vfp@zvkik.hu
Telefon: 30/4870807

A Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat „Kollektív munkaügyi viták és az alternatív vitarendezés lehetőségei a vendéglátás, turizmus területén” kiadványát, mely ide kattintva érhető el.

A GINOP 5.3.3-18 pályázati konstrukció keretében létrehozott Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat elsődleges célja, hogy hozzájáruljon a kollektív munkaügyi kapcsolatok működéséhez hazánkban. Egyik feladata, hogy segítse a kollektív érdekviták szereplőit abban, hogy kölcsönösen előnyös megállapodásokat tudjanak kötni egymással, figyelembe véve és tiszteletben tartva a másik fél érdekeit. Másik célja, hogy még a viták kialakítása előtt támogassa a felek kommunikációját, tanácsokat adjon, és segítse a közös álláspont kialakítását.

A kiadványban röviden bemutatásra kerül a turisztikai ágazat legfontosabb jellemzői, munkaügyi helyzete, illetve jogszabályi háttere. Továbbá kitér az ágazat munkaügyi kapcsolatainak szereplőire, struktúrájára, jellegzetességeire is. Ezen túl pedig bemutatásra kerül a kollektív alku a vendéglátó és turisztikai ágazatban, valamint a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat funkciójának lehetőségei. Külön fejezet foglalkozik a tipikus, illetve potenciális kollektív munkaügyi konfliktusok, viták a vendéglátóipari, turisztikai ágazatban témakörrel, illetve az alternatív vitarendezés lehetőségeinek feltérképezésével.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) sajtóközleményében arról nyilatkoznak, hogy változásokat terveznek a jelenlegi üzleti validációkban az online számlaadatok minőségének további javítása érdekében.

A hivatal célja a számlaadat-szolgáltatások egységesítése és az adattisztítás javítása. A GitHub-on nemcsak az informatikai fejlesztők, hanem a könyvelők, adótanácsadók és a vállalkozások is megismerhetik a koncepciót, illetve véleményezésre, javaslattételre is van lehetőségük.

Az EY hírlevelében bővebben lehet olvasni a különböző lehetséges szigorításokról az Online Számla rendszerben, például, hogy 21 különböző WARNING típusú figyelmeztetés kerülhet átminősítésre ERROR hibakategóriába.

Átsorolásra kerülhetnék még a továbbiak:

• A megjelölt pénznemhez tartozó árfolyam extrém – Figyelmeztet, ha a pénznemhez tartozó árfolyam kívül esik a megjelölt határokon (pl.: EUR esetén 250-nél kisebb vagy 500-nál nagyobb).
• Helytelen áfa jelölés. EUFAD37 / EUFADE / KBAET választása esetén a vevő áfa jelölése csak egyéb (OTHER) lehet.
• Hibás adószám.
• A hivatkozott alapszámlára korábban már érkezett sztornó okirat.

Az átsorolással érintett adatszolgáltatások emiatt év közepétől hiányozhatnak a NAV Online Számla és eÁFA adatbázisaiból, amely kettős hatást eredményezne:

• az elutasított adatszolgáltatások eltérést okozhatnak a benyújtott áfabevallások és a NAV által várt áfateljesítmény között, amely rendszeres NAV adategyeztetéshez, és akár adóellenőrzéshez és bírsághoz vezethet;
• a vevők részéről is aggályokat vethet fel az érintett számlák befogadása, ha az adatszolgáltatások az Online Számla rendszerben nem fellelhetők.

A NAV a tervekkel kapcsolatos véleményeket 2025. május 31-ig várja a GitHub-on.

A vélemények kiértékelését követően a NAV először tesztkörnyezetben vezeti be az újításokat, amelyek vélhetően 2025. július 1-től élesben is bevezetésre kerülnek.

EU-s Ágazati Szociális Párbeszéd Áttekintése
Jelenleg az EU területén 43 ágazati szociális párbeszéd bizottság működik, amelyek az uniós munka-vállalók körülbelül 80%-át fedik le. A legfontosabb ágazatok között szerepelnek a közlekedés, az energiaszektor, a mezőgazdaság, az építőipar, a kereskedelem, a halászat, a közszolgáltatások, a fémipar, a hajógyártás és az oktatás.
Az első ágazati szociális párbeszéd bizottságokat a 98/500/EK határozat hozta létre, melynek jogi keretében meghatározásra kerültek a tagsági feltételek, a képviselet arányossága, illetve az évente legalább egyszer tartandó ülések szabályai.
Az Európai Bizottság aktív szerepet vállal az uniós ágazati szociális párbeszéd struktúrájának korszerűsítésében, többek között annak felülvizsgálatát célozva (COM(2023) 40 final), továbbá támogatja a tagállamokban zajló szociális párbeszéd erősítését a foglalkoztatás, az élet- és munkakörülmények javítása, illetve a megfelelő szociális védelem elősegítése érdekében.

A Minimálbérekről Szóló Irányelv és Kapcsolódó Intézkedések
A 2022/2041/EU irányelv meghatározza a megfelelő minimálbérekről szóló szabályozás lehetséges módszereit, ösztönözve a szociális párbeszédet és a kollektív tárgyalások erősítését a tagállamokban.
A hazai szabályozás keretében a 308/2024 (X.24.) Korm. rendelet keretében a kormány kijelölte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) konzultatív fórumként a legkisebb munkabérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos kérdésekben. A rendelet rögzíti a minimálbér meghatározásának legfontosabb szempontjait, többek között a vásárlóerőt, a bérek általános szintjét, a növekedési rátát, valamint a nemzeti termelékenység hosszú távú alakulását.

Hazai Ágazati Érdekegyeztetés és Kollektív Szerződések Helyzete
Magyarországon a középszintű, ágazati érdekegyeztetés az Ágazati Párbeszéd Bizottságokban zajlik (ÁPB). Jelenleg 21 ÁPB szerepel a nyilvántartásban (2019-es adat). – a középszintű szociális párbeszéd – jelenleg korlátozott mértékben érvényesül, több ágazatban csak részben működnek ágazati kollektív szerződések.

A működésük szabályait az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény határozza meg. Az ÁPB-ban való részvétel nyitott: ha egy ágazatban már működik ÁPB, ahhoz bármely szakszervezet csatlakozhat, ha megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek. Ha adott ágazatban még nem működik, szabadon létre lehet hozni új ÁPB-t is. A jogszabály szerint az ÁPB legfőbb jogosítványa, hogy ágazati kollektív szerződést köthet, illetve kérheti ennek kiterjesztését a teljes ágazatra. Magyarországon gyakorlatilag hiányzik a középszintű érdekegyeztetés. Ágazati kollektív szerződés három ágazatban, a villamos-, az építő- és a vendéglátóiparban létezik.

A kutatók és szakértők több okot sorolnak fel a középszintű érdekegyeztetés hiányosságaira, többek között a vállalati szintű munkajogi szabályozás, a szakszervezeti mozgalom decentralizáltsága, az ágazati érdekképviseleti struktúra hiányosságai és a magyar gazdaság duális jellege miatt.
A 2022/2041/EU irányelv 80 százalékos lefedettségét célozza meg, ezért számos intézkedést és azok nyomon követését javasolják a kollektív szerződéskötési lehetőségek javítása, többek között a vonatkozó törvényi eljárások egyszerűsítése érdekében.

Közelmúltbeli Fejlemények
2024. november 25-én a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői hároméves bérmegállapodást írtak alá, melynek értelmében a minimálbér és a garantált bérminimum mértéke az elkövetkező években fokozatosan emelkedik.
A garantált bérminimum emelését egy évre határozták meg, mivel a jövőbeni ágazati bértarifarendszer bevezetése további bizonytalanságot jelenthet.

Az Európai Bizottság 2010-ben jelentette meg Zöld könyvét a kulturális és kreatív iparágak (a továbbiakban KKI) potenciáljának felszabadításáról címmel, melyben a kreatív iparágra a következő definíciót adja: olyan iparág, melynek alapanyaga a kultúra, kulturális dimenzióval bír, az általa előállított termék viszont funkcionális.

Az UNCTAD (United Nations Conference on Trade and Development) 2004-ben hirdette meg a kreatív gazdasággal foglalkozó programját és 2008 óta jelentet meg éves jelentéseket a kulturális és kreatív iparágról.

Magyarország által 2020-ban meghirdetett, 10 évre szóló Kreatívipari stratégia célja a kulturális értékek és szellemi termékek létrehozásában szerepet játszó kreatíviparra, mint önálló gazdasági ágazatra való figyelem felhívása volt. Az értékláncok összefűződése a K+F, a tervezés, a logisztika, a marketing, termelés és szolgáltatás területeken a kreatívipar részvételével egyre magasabb hozzáadott érték teremtéssel jár együtt. A kreatíviparban előállított hozzáadott érték növekedési üteme az egyik legmagasabb az összes gazdasági ágazatot tekintve.

A közlekedésről szóló fehér könyv alapján az uniós üveghatásúgáz-kibocsátás csökkentése érdekében ösztönözni kell a közösségi személyszállítás erősítését és a környezetbarát közlekedési módokra való áttérést. A cél az, hogy a belső égésű motorral működő gépjárművek használatát 2030-ig felére kell csökkenteni, 2050re pedig teljesen el kell hagyni. Emellett a közepes távolságú személyszállítás többségét vasúton kell lebonyolítani, 2050-re pedig a törzshálózat valamennyi repülőterét be kell kapcsolni a vasúti hálózatba is.

A városi mobilitás új uniós keretrendszere a biztonságos, hozzáférhető, inkluzív, intelligens, rugalmas és kibocsátásmentes városi mobilitásra való átállást támogatja. A keretrendszer új beruházásokra hív fel és kiemeltként kezeli a tömegközlekedést és a multimodalitást, vagyis a különböző közlekedési módok kombinációját.

A személyszállítási szolgáltatások infojegyzet, további érdekes tájékoztató anyagokkal együtt ide kattintva érhető el.