A tételes költségelszámoló egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok 2025-től léphetnek érvénybe.
A 2023 őszén benyújtott az egyes adótörvények módosításáról szóló, T/5893. számú törvényjavaslatban a tételes költségelszámoló egyéni vállalkozókra (és részben az átalányadózó egyéni vállalkozókra) vonatkozó szabályok az érdekképviseletek kérésére, további egyeztetések lefolytatása érdekében, végül kikerült az elfogadott törvényből, ugyanakkor a Pénzügyminisztérium a 2024-es törvénykezés keretében meg kívánja valósítani a módosításokat.
Az újítások eredetileg is csak 2025-től léptek volna hatályba, a halasztással a kormány további egyeztetési lehetőséget biztosít minden érintettnek, annak érdekében, hogy minden egyéni vállalkozó megtalálja a számára legkedvezőbb adózási módot.
A javaslatokkal kapcsolatosan számos tévinformáció is napvilágot látott a sajtóban, ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara összefoglalta a javaslatcsomag kapcsán elterjedt félreértéseket:
Járulék-változások
A jelenlegi százalékos járulékterheket mind a tételes költségelszámolók, mind az átalányadózók esetében egy tételes járulék váltaná fel. Az adó alapja főállású adózók esetében a minimálbér lenne (a minimálbér és a garantált bérminimum közti különbségtétel megszűnésével), a mellékállású adózók esetében pedig a minimálbér 30 százaléka. Utóbbi esetben az adóteher a minimálbér 2023-as szintje mellett havonta 13 ezer forint, mely a sajtóban megjelent téves információkkal ellentétben nem kiegészítené, hanem kiváltaná a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó-alap után fizetendő százalékos járulékterheket.
A vállalkozói kivét megszüntetése
Jelenleg egy tételes költségelszámoló egyéni vállalkozó jövedelme három részre bontható, (vállalkozói kivét, a vállalkozói kivéten felül keletkezett nyeresége, az éves minimálbér kétszeresét meghaladó jövedelemrész) melyek után különböző közterheket kell megfizetni. A módosításra vonatkozó javaslat célja volt, hogy egyszerűsítse ezt a rendszert úgy, hogy megszűnne a kivét, a vállalkozó személyi jövedelemadó-alap és a vállalkozói osztalékalap elkülönült számítása, vagyis a vállalkozó a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó összegét egy egységesen meghatározott jövedelem után fizetné meg.
A szociális hozzájárulási adó
A javaslat szerint a szociális hozzájárulási adó alapját főállású vállalkozók esetében egységesen a minimálbér után határoznák meg, a mellékállású vállalkozók esetében továbbra sem lenne minimum adóalap, vagyis ebben az esetben is megszűnne a minimálbér és a garantált bérminimum közti különbségtétel. Továbbá megszűnne a minimum szociális hozzájárulási adó alap esetében alkalmazott 112,5 százalékos szorzószám, a minimum adóalap a továbbiakban a minimálbér 100 százaléka lenne.
A kedvezményrendszer
A Pénzügyminisztérium szerint a kedvezményrendszer módosítására azért van szükség, mivel a jelenleg elérhető kedvezményeket alapvetően a nagyobb vállalkozásokra kialakított kedvezményeket képezik le, az egyes kedvezményeket az érintettek töredéke – a legjobb esetben néhány ezer, de bizonyos kedvezmények esetében csupán 10-20 (!) fő – veszi igénybe. A javaslatcsomag a jelenlegi kedvezmények helyett azokra a problémákra fókuszálva vezet be új kedvezményes elemeket, melyek valóban jelentősebb hányadát érintik az egyéni vállalkozói körnek:
induló vállalkozások – a minimálbér összegéig 2 évig teljes mértékben, további egy évig pedig az adómérték feléig mentesülnének a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól;
a gyermekgondozási ellátásokban (gyes, gyet) részesülőket és ápolási díj mellett vállalkozókat a tervezet a jövőben a mellékállású vállalkozóknak megfelelően kezelné, így nem kellene a minimálbér teljes összege után megfizetniük a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot.
A Pénzügyminisztérium főosztályvezetőinek témában készült elemzése IDE kattintva megtekinthető.